Epreskert Óvoda 4124 Esztár, Árpád u.33. OM: 201964 PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2016.szeptember 01-től 1
Diane Loomans: Gyermeknevelésről,,Ha elölről kezdeném a gyereknevelést, Fenyegetés helyett festegetésre használnám a kezemet. Példálózás helyett példát mutatnék; Nem siettetném a gyermeket, hanem hozzá sietnék; Nem a nagyokost játszanám, hanem okosan játszanék; Komolykodás helyett komolyan venném a vidámságot; Kirándulnék, sárkányt eregetnék, réten kószálnék, bámulnám a csillagokat. A civakodás helyett a babusgatásra összpontosítanék; Nem erőszakoskodnék a gyermekkel, hanem a lelkét erősíteném; Előbb az önbizalmát építeném, azután a házamat; Kevesebbet beszélnék a hatalom szeretetéről, és többet a szeretet hatalmáról. I. BEVEZETÉS Nevelőtestületünk a Tevékenységközpontú óvodai nevelési programot 1999-ben adaptálta, mivel célja közel áll a nevelőtestület elképzeléseihez. Ezt 2009-től a kompetencia alapú komplex óvodai programcsomag szellemiségével egészítjük ki nevelőmunkánk során, ötvözve a két program sajátosságait, s figyelembe véve az Országos Óvodai Alapprogram tartalmát. A nevelési programunk átdolgozásakor figyelembe vett törvények, rendelkezések: 1997. XXXI. tv a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról Alapító okirat 32/2012.(X.8) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 363/2012.(XII.17) Kormányrendelet : Óvodai Nevelés Országos Alapprogram módosítása 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011. évi CLXXIX Törvény a nemzetiségek jogairól 1998. évi XXVI Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról 22/2015. (IV.21) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet módosításáról 326/2013.(VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992- évi XXXIII. tv. köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról Intézményi önértékelési Program 2015-2020. Nevelőtestület döntései, határozata 2
Programunk további új tartalmi elemei: Az egyéni és társas kompetenciák fejlődését támogató tanulási környezet biztosítására törekszünk. Ennek érdekében a Budapesten működő Pitypang Óvoda Jó gyakorlatának elemeit építettük be, a mindennapi óvodai életbe. Intézményi innovációink: Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését segítő projekt kidolgozása. A helyi sajátosságok megfogalmazásakor arra törekedtünk, hogy óvodánk, olyan nevelési programmal rendelkezzen, amely tartalmazza az óvoda küldetésnyilatkozatát, jövőképét, pedagógiai alapelveit, legfontosabb értékeit, céljait és megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. A pedagógiai program kiegészítése a partneri igényeknek, az önértékelés eredményeinek és az intézmény értékeinek figyelembevételével történt. Kiemelt feladat: - közös gondolkodás és együttműködés a szülőkkel, - a szocializáció, és érzelmi nevelés - az erkölcsi nevelés, - az egészséges életmódra nevelés - a néphagyományőrzés, - a gyermekvédelem, - az anyanyelvi nevelés, kommunikáció, - a környezeti nevelés, - környezettudatos magatartás kialakítása. Hangsúlyos szerepet kap a kompetencia alapú fejlesztés, mely lehetőséget biztosít: képességterületek (szociális, értelmi, anyanyelvi, testi) differenciált fejlesztésére, az óvoda-iskola átmenet, a befogadó pedagógia, a játék, az érzelem és az erkölcs új tartalmú megközelítésére, saját kompetens személyiséggé válási folyamatának a megsegítéséhez. Ahhoz, hogy az óvodapedagógus minden gyerekben a speciálisat a csak rá jellemző egyedi sajátosságokat keresse és lássa meg, szerintünk az alábbi attitűdök szükségesek: szeretet együttérzés, empátia elfogadás, befogadás őszinteség igazságosság érdeklődés, aktivitás szakmai felkészültség, innovációra törekvés nyitottság kreativitás pozitív életszemlélet természet szeretete, tisztelete. Az általános fejlesztéseken túl fontosnak tartjuk: a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, 3
alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, beszéd, értelmi vagy mozgássérült, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, a kiemelkedő képességű gyermekek nevelését, ami speciális ismereteket, sajátos törődést igényel szükség esetén szakemberek bevonásával. Továbbá hangsúlyos feladat az inkluzív szemlélet érvényesítése, a multikulturális nevelésen alapuló integrálás a migráns, más nemzetiségű gyermekek esetében. Fejlesztőmunkánkat áthatja a gyermeki szükségletek figyelembe vétele, s hisszük, hogy minden gyermek különböző. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból indulunk ki, hogy a gyermeket mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg; a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. 4
I.1. AZ ÓVODA ADATAI Az intézmény hivatalos elnevezése: Epreskert Óvoda OM azonosítója: 201964 Címe: 4124 Esztár, Árpád u. 33.sz. Tel.: 54/414-339 Óvodai csoportok száma: 3 Férőhelyek száma: 75 E-mail: epresovi02@freemail.hu Fenntartónk: Esztár Község Önkormányzata 4124 Esztár, Árpád u. 33. Tel.: 54/414-081 5
I.2. Helyzetelemzés A település és lakosságának bemutatása, a családok szociokulturális jellemzői Esztár, 1400 fős település, Hajdú-Bihar megye bihari térségében a román határ közelében helyezkedik el. Községünk földrajzilag, közigazgatásilag, infrastruktúrálisan egyaránt hátrányos helyzetű. Legközelebbi nagyvárosok: Debrecen, Berettyóújfalu, illetve a határ túloldalán Nagyvárad. Helyi intézményrendszerünk jól kiépített, mind a kettő nevelési-oktatási intézményünk, Irinyi Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény és az Epreskert Óvoda próbál megfelelni a jelen és jövő elvárásainak, ezáltal hozzájárulni az odajáró gyermekek harmónikus személyiségfejlődéséhez. Egészségügyi intézményeink a háziorvos és a védőnői szolgálat az alapfokú ellátással próbálnak jó színvonalú egészségügyi szolgáltatást biztosítani. Településünk egyik központi intézménye a Faluház, amely hagyományőrző-, népművészeti,- tevékenységek, vásár, kézműves tábor helyszíne. A tájház tágas udvarán rendezvények lebonyolítására is alkalmas szabadtéri színpadot, valamint rendezvényteret alakítottak ki, ami alkalmat ad a települési jelentőségű rendezvények lebonyolítására is. Az óvoda szomszédságában található az Erdődy kúria, amelyben jelenleg az általános iskola alsó négy tagozata kap helyet. Községi könyvtárunk gazdag könyvtári állománnyal rendelkezik, amely jelentős értéket képvisel. Településünk egyik szolgáltató intézménye a Református Egyház által fenntartott Idősek Bentlakásos Otthona, amely az idős, beteg emberek színvonalas szociális ellátását biztosítja már hosszú évek óta. Településünkön az 1920-as évek óta működik óvoda. Korábban egy eredetileg lakóháznak készült épületben működött, három csoporttal. Az épületet az 1980-as években korszerűsítették (vízesblokkok, világítás, konyha). Az évek múlásával annyira amortizálódott az épület állaga, hogy szükségessé vált egy új óvoda építése, mely 2009-ben valósult meg és 2010-ben nyitotta meg kapuit. Tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben a családok életkörülményei megváltoztak. A megélhetési problémák, munkanélküliség következtében: életszínvonal romlás, és a családi élet zaklatottsága is gyakori. Ritka a közös családi program, kulturált szórakozás, kikapcsolódás, kirándulás. Szerencsés, hogy a csonka, vagy elvált családban élő gyerekek száma minimális. Óvodásaink többsége nagycsaládból érkezik, és saját családi házban él. A lakások általában komfortosak, összkomfortosak. A szülők nagy része közmunka programban vesz részt, iskolázottságukat tekintve általános iskolai, illetve szakmunkás/szakközépiskolai végzettsége van a döntő többségnek. A hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma az elmúlt években jelentősen csökkent, nagy valószínűséggel a törvény adta besorolási feltételek miatt. Gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma 40-50% közötti. 6
I.3. Bemutatkozás Községünk egyetlen óvodája, az Epreskert óvoda három csoporttal működik. Sajátos arculatát a falusi környezet adja meg. Udvari játékaink természetes anyagokból készültek. Az óvoda udvarának mérete megfelelő, körbe van ültetve cserjékkel, fákkal. Udvari játékaink rönkfából készültek. Az óvodába lépő gyerekeket egy szép, új minden igényt kielégítő óvoda fogadja. A törvényi előírásoknak megfelelően a fejlesztő eszközök biztosítottak mind a három csoportban. Pályázatok és egyéb források feltárásával az elkövetkezendő időszak céljai között szerepel játszó udvarunk további fejlesztése, biztosítva ezzel a még tartalmasabb, szabadtéri nagymozgás és játék megfelelő feltételeit. A csoportszobák mindegyike 50 négyzetméter feletti, megvilágításuk megfelelő. A csoportszobák és gyermeköltözők, vizes blokkok bútorzata, berendezése az elmúlt pár évben, teljesen kicserélődött és a gyerekek méretének megfelelő. Az új helyiségekbe pedig új bútorok is kerültek. Az előtérből egyből belépünk egy, a szülők számára kialakított kulturált térbe, ülőgarnitúrával, olvasnivalókkal, ahol a szülők kényelmesen megvárhatják gyermekeiket, beszélgethetnek egymással. Fejlesztő szobánk berendezése, felszerelése differenciált képességfejlesztésre, egyéni és mikrocsoportos tevékenységekre, mérésekre egyaránt alkalmas. Nevelői szobánkban található egy hatalmas tárgyaló asztal, székekkel. A helyiség kiválóan alkalmas értekezletek, továbbképzések megtartására, a szülőkkel való megbeszélések lefolytatására, vagy akár a dolgozók részére szervezett ünnepségek megtartására is. A szakkönyveket, hivatalos dokumentumokat itt tároljuk, zárt szekrényekben, nyitott könyves polcokon. A vezetői szoba szintén elkülönül, mely ízlésesen van berendezve. Itt lett elhelyezve a számítógép /internet használattal/, illetve a zárható irattartó szekrények is. Ezen kívül melegítő konyha, orvosi szoba, mosókonyha, tároló helyiségek, felnőtt öltözők, zuhanyzók, hatalmas nyitott terasz és egyéb kiszolgáló helyiségekis megtalálhatóak az épületben. Tágas és sokféle eszközzel felszerelt tornaszobánk hozzájárul a gyermekek mozgásfejlődéséhez, valamint alkalmas szakmai konferenciák lebonyolítására, és egyéb kulturális rendezvények szervezésére. A gyerekek képességének mérését, a logopédiai- és képességfejlesztő foglalkozásokat 2013. szeptembertől a Létavértesen működő Nevelési Tanácsadó szakemberei látják el, utazó pedagógus biztosításával. A kreatív óvónőknek köszönhetően az épület helyiségei esztétikusak, a gyermekek számára nyugalmat, otthonosságot sugároznak. A csoportok homogének, közel azonos korú gyerekekből tevődik össze. Különös figyelmet a nagycsoport kialakítására fordítunk, az iskolai életmódra való felkészítést figyelembe véve. Szakmailag felkészült gyermekközpontú nevelőtestület várja a gyermekeket. Érdeklődésük, képességeik szerint egymást jól kiegészítik. A nevelő oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak aktívan együttműködve velük segítik terveik, céljaik megvalósítását. Az óvodapedagógusok nyitottak az innovációra, továbbképzéseken vesznek részt, önképzést folytatnak, aktívan bekapcsolódnak a közéleti munkába. Programunkból adódó specialitásunk a csoportok közötti átjárhatóságot biztosító szabadidős tevékenység szervezése. Tevékenységközpontú nevelési programunkkal az életre kívánjuk felkészíteni a gyerekeket, igazodva az életkor követelményeihez, sajátosságaihoz. 7
A személyiségfejlesztésben a képességek, kibontakoztatásának van központi szerepe, amit a komplex tevékenységek által, cselekvések segítségével a 4-es feladatrendszer alapján: Játék és tanulási tevékenységek Társas és közösségi tevékenységek Munkatevékenységek Szabadidős tevékenységek. Célunk, hogy neveltjeink az óvodáskor végére testileg-lelkileg szociálisan egészségesen fejlődő, nyitott, az iskolát érdeklődéssel váró gyermekekké váljanak. A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. A gyermekeknek felkínált tevékenység a szabad választás lehetőségével jár. Nem kényszeríthető a gyermek olyan tevékenységre, amiben nem kíván részt venni. Aki még csak a játékban képes a kíváncsiskodásra, nem kényszeríthető foglalkozáson való részvételre. Azonban 5-6-7 éves korban fontosnak tartjuk a kitartás képességének kialakítását, fejlesztését, hogy a megkezdett feladatokat elvégezze. Az óvodában komplex nevelés folyik, a nevelési területek, tevékenységek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak. A tanulást folyamatnak tekintjük, egyes tevékenységek, nevelési területek együttesen vannak jelen a nap folyamán, csak más-más hangsúllyal. Ezt a tervezésnél is figyelembe vesszük. A teljes személyiség fejlesztése nem korlátozódik csak a kezdeményezett tevékenységformákban történő ismeretszerzésre, hanem a nap folyamán adódó helyzetek mindegyikére. Feladatunknak tekintjük az élethosszig tartó tanulás megalapozását. Mindezt elősegíti a Kompetencia alapú óvodai program bevezetése. A TÁMOP 3.1.4 pályázat támogatásával egy csoportban már bevezetésre került a program. Ennek keretében az óvodapedagógusok számos korszerű tanulásszervezési és módszertani továbbképzésen vettek részt. I.4. Óvodánk szerepe településünkön Az óvoda mindig az adott környezetben és feltételek között működik, ami meghatározza küldetését. A falusi életmód, a szülők nevelési elvei, stílusa, igényeik, lehetőségeik meghatározzák törekvéseinket. Mivel az óvoda a másodlagos szocializációs szintér, fontos a szülők a családok megismerése, megnyerése. A kulturális életben, a kultúra közvetítésében, egy kis településen nagy szerepet játszanak a nevelési, oktatási intézmények dolgozói, a pedagógusok. Főképp gyermek műsorokkal, de kiállítások, dekorációk és egyéb szervezési feladatokkal vesznek részt a társadalmi életben, ezáltal a szülőket is bevonva abba. Ilyen például a Falu karácsony, amin Betlehemes népi játékot adnak elő a nagycsoportosok, de látogatjuk a Bentlakásos Idősek Otthonát is, ahol hagyományőrző dramatikus játékot mutatnak be szüret idején, illetve köszöntjük az ott élő 8
idős embereket Öregek napján,és aktívan részt veszünk a falu Majális szervezésében, és egyéb kulturális rendezvények megvalósításában is. I.5. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI Az alapelvek meghatározásának alapját az alábbi tényezők alkotják: a magyar nemzeti kultúra, hagyományai, a magyar óvodapedagógia eddigi progresszív eredményei, az ONAP irányelvei, a fejlődéslélektan tudományos megállapításai, az inkluzív pedagógia cél- és feladatrendszere, a játék, az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepe, a gyermeki fejlődés nyomon követésének szükségessége, az iskolára alkalmasság fejlettségi szintjeinek meghatározása. Óvodai nevelésünk kiemelt pedagógiai alapelvei: Minden gyermeknek joga, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést; olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. A gyermek fejlődésének alapja a féltő, óvó, gondoskodó szeretet, az őt körülvevő folytonos, stabil, biztonságos környezet. A gyermeket szeretet, tisztelet, elfogadás illeti meg, fejleszthetőségét, másságának értékként való kezelését minden helyzetben szem előtt tartjuk. Óvodás életkorban a játék a gyermek elemi pszichikus szükséglete, a személyiségfejlesztés színtere, a tanulás, a készség és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A sajátos nevelési igényű gyermeket is teljes értékű embernek tekintjük. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Az óvodai nevelés a családi nevelésre építve, a családokkal együttműködve lehet csak eredményes. I.6. Az óvoda egyéb jellemzői, helyi sajátosságok Az óvoda speciális szolgáltatásai Az óvodai élet színesebbé tétele érdekében speciális szolgáltatásokat is biztosítunk, melyek a következők: logopédia fejlesztő felkészítés foci suli 9
báb és mese előadások élményszerző kirándulás hittan Az óvoda helyet biztosít az egyházi nevelésnek, melynek a gyerekek a szülők igényei szerint vesznek részt. /Kt. 10../3/ értelmében/ Ezeket a külön foglalkozásokat a gyermekek napirendjébe beépítve, nevelési időben szervezzük, óvodapedagógusok közreműködésével. A jelentkezés önkéntes, illetve a szülő beleegyezésével történik. A családoknak anyagi terhet nem jelent. I.7. Átmenetek megvalósítása Az óvoda, mint befogadó intézmény: szülő óvoda kapcsolat Az új gyermekek befogadásakor nagy fontosságot tulajdonítunk a helyes előkészítésnek. Az átmenet legfájóbb pillanata a gyermek számára a szülőktől való elválás. Olyan módszereket, elvárásokat kívánunk alkalmazni, melyek megkönnyítik a gyermekek alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez. Úgy ismertetjük meg a gyermekeket az új környezetükkel, hogy közben érzelmi bázist találjanak bennünk, óvodapedagógusokban. Nagyon fontos, hogy a hátrányos helyzetű, és a halmozottan hátrányos helyzetű családokkal való kapcsolattartás ne formális, hanem tartalommal telített legyen. A gyermekközösségekre tudunk úgy hatni, hogy ne a sajnálat, hanem a tényleges elfogadás és az igény szerinti segítségadás legyen a döntő. A gyermekek harmonikus fejlődése érdekében elengedhetetlen az óvoda és a család szoros együttműködése. Éppen ezért keressük azokat a lehetőségeket, kooperációs formákat, amelyek az óvoda munkájának szakszerű megismerését, az információk áramlását, a szülők szemléletformálását szolgálják. Kapcsolattartás formái: A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és a kiemelt figyelmet igénylő, valamint a migráns gyermekek nevelésére irányuló alapelv az inkluzív pedagógia. A gyermekek harmonikus fejlődése érdekében elengedhetetlen az óvoda és a család szoros együttműködése. Éppen ezért keressük azokat a lehetőségeket, kooperációs formákat, amelyek az óvoda munkájának szakszerű megismerését, az információk áramlását, a szülők szemléletformálását szolgálják. Ennek érdekében a következő eljárásokat alkalmazzuk: - Beíratásnál megmutatjuk az óvodát, meghívjuk programjainkra a leendő óvodásokat - A befogadás folyamatos, nincs behatárolt idő és életkor kerete, a gyermek egyéni igényei szerint történik - A befogadás amennyiben a gyermek igényli, mindkét szülővel is történhet - Az óvodát bemutató levélben értesítjük a szülőket gyermekük felvételéről. 10
- Gyermeknapi Vidámságok című rendezvényünkre meghívjuk azokat a gyermekeket is, akik még a befogadás előtt állnak, ahol barátságos, oldott hangulatban játszik, tevékenykedik felnőtt és gyermek egyaránt. - Megadjuk a nyílt napok és a nyílt ünnepek lehetőségeit azoknak a szülőknek, akiknek gyermekei már óvodások, de fokozottan törődünk a hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel való rendszeres és kétoldalú kapcsolattartásra. - Törekszünk arra hogy a hátrányos helyzetű gyermekek szüleit megnyerjük az óvodai rendezvényein való részvételre, esetenként azokban való aktív részvételre. Mit tehet az óvónő a befogadás sikeressége érdekében? - partnerkapcsolat kialakításával, empatikus magatartással közelít a szülő felé - megpróbálja megnyerni a kisgyereket az együttműködés érdekében - személyes kapcsolatot alakít ki a gyermekkel - megértéssel fogadja a kisgyermek leválási nehézségeit - időt ad a leválásra - a gyermek beilleszkedését segíti - nevelő, fejlesztő munkája során a közös élmények örömét nyújtja - a kisgyermek igényeinek megfelelő törődést, biztatást, megerősítést ad minden gyermeknek - az óvoda valamennyi alkalmazottjával együtt azon fáradozik, hogy az érzelmi biztonságot megteremtse a gyermek számára - fejleszti saját nevelési-módszertani kultúráját Dajka szerepe a befogadásban: - egyre több időt töltenek a gyerekek és az óvodapedagógus körében - munkájukat a gyerekek napirendjéhez igazítva, az óvodapedagógus irányítása mellett végzik - a dajka a nevelés egyik segítője - mintául szolgál (beszéd, viselkedés, öltözködés, higiéné, ápoltság) - az óvodapedagógus útmutatásai alapján a gyakorlatban érvényesítenie kell az egyéni bánásmód elvét - segítő jelenlétével annyi segítséget kell nyújtania a gyermekek számára, amennyi feltétlenül szükséges feladataik önálló elvégzéséhez - a jóindulatú attitűd elengedhetetlen - rendelkezzenek azzal az ismerettel is, hogy a gyermekek közötti eltérések természetesek, állandóan jelen vannak Óvoda-iskola átmenet A két intézmény együttműködése, az óvodából iskolába történő zavartalan átmenetet és nevelőmunkánk összehangolását szolgálja. Fontos szempontnak tartjuk együttműködésünkben a kölcsönös nyitottságot és bizalmat. A rugalmas beiskolázással az 11
életkor figyelembevétele mellett lehetőséget adunk a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Mindent megteszünk, hogy a gyermekek és a szülők számára megkönnyítsük az óvodából az iskolába való átmenetet, közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedést. Együttműködésünk tartalma: - Óvodapedagógusok: megismerik az iskola nevelési alapelveit, az 1. Osztály nevelési tervét, követelményeit. - Alsós tanítók: megismerik az óvoda mindennapi életét, iskolára előkészítő munkáját, a leendő iskolásait, az óvoda nevelőmunkáját. A kapcsolattartás formái - tapasztalatcserék - továbbképzések - értekezletek - bemutatókon veszünk részt - óvodások látogatást tesznek az iskolában - iskolások visszalátogatnak az óvodába - a tanítók szülői értekezletet tartanak a leendő iskolások szüleinek - az óvónők szerepet vállalnak egy-egy iskolai verseny zsűrizésében - a művészeti iskolások műsort adnak az óvodásoknak - egymás rendezvényein való részvétel - évnyitó napján az óvó nénik átadják a leendő elsősöket a tanító néninek Az óvoda-iskola átmenet feladatainak megvalósítását az önálló intézményi innováció keretében kidolgoztuk, e dokumentum szerint valósítjuk meg a jövőben, együttműködve az iskola pedagógusaival. I.8. Pedagógiai program nyilvánossága Tájékoztatás, megismertetés formája: A pedagógiai programunkat bárki megismerheti. A beíratkozáskor, vagy a nevelési év során bármikor megnézheti, elolvashatja az intézményben. Az intézményből kivinni nem lehet. Hozzáférhetőség: Az intézmény pedagógiai programja óvodai egységben a vezetői irodában és a nevelői szobában, könyvespolcon kerül elhelyezésre. Kérésre, bármelyik óvónő a szülőnek átadhatja. Az első szülői értekezleten az intézmény pedagógiai programjáról az óvónők tájékoztatást adnak, valamint ismertetik a szülőkkel a pedagógiai program megismerésének és hozzáférhetőségeinek lehetőségét. 12
II.Gyermekkép, óvodakép II.1. Gyermekképünk Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség fejlesztésére, autonómiájuk kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Olyan gyerekeket szeretnénk nevelni, akik a természeti és társadalmi környezetben eligazodnak, akik jól érzik magukat társaik és nevelőik körében. Képesek a gyermek és felnőtt közösséggel együttműködni, magukat megértetni, szükségleteiket, kifejezni, ha kell segítséget kérni. Keresik, akár kezdeményezik az örömmel végzett hasznos tevékenységeket, törekszenek a tevékeny időtöltésre. Önálló, probléma érzékeny és problémamegoldó, a környezetüket (természeti, társadalmi) megbecsülő, tisztelő gyermekekké válnak. Minden gyermekből ki kell bontakoztatni a testi, szellemi, biológiai és erkölcsi képességeik, tulajdonságaik maximumát. Azt szeretnénk, hogy választékosan használják anyanyelvüket, gondolataikat világosan fejezzék ki, nyílt, barátságos, érdeklődő és érzelem teli iskolásokká váljanak. II.2. Óvodaképünk Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek óvodába lépésétől az iskolába lépésig Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, a mi feladatunk az, hogy minden gyermek számára egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést biztosítsunk. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelésben társunk a szülő. Ennek érdekében: olyan intézményi légkör kialakítása, amit a dolgozók és a szülők összefogása együttműködése jellemez. Ahol a gyerekek a szülők és a dolgozók jól érzik magukat. Óvodai tevékenységünk magába foglalja: Az életre való felkészítést a tevékenységeken által és a tevékenységeken keresztül a szabad játék megőrzésével. A teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységeken keresztül, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatásával. Az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztése, azaz a kommunikációs és kooperáció különböző formáinak alakítása. Tevékenység rendszerünkkel és tárgyi környezetünkkel segítjük a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását, a társas kapcsolatok fejlődését. Biztosítjuk a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését az 13
életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő migráns családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek van lehetősége a javításra, próbálkozásra a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. Olyan óvodaként kívánunk működni, ahol az egyenlő hozzáférés érdekében minden gyermek esélyt kap személyiségének kibontakoztatására. Nevelőtestületünk ezért magas szintű együttműködéssel, problémamegoldó készséggel folyamatosan figyel partnerei jogos igényeire, annak érdekében, hogy közös erőfeszítéssel pedagógiai programunk koncepciói megvalósuljanak. 14
III. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI III.1. Az óvoda tárgyi-dologi feltételrendszere 2010. Decemberében vettük birtokunkba új, minden igényt kielégítő óvodánkat. A csoportszobák mérete, megvilágítása megfelelő. Az utóbbi években a csoportszobák és a gyermeköltözők bútorzata teljesen kicserélődött. A szerep,-képesség,- és mozgásfejlesztő játékeszközöket tudatosan fejlesztjük főképp pályázati forrásból. A kézműves és vizuális tevékenységek, valamint a gyerekek állandó tevékenykedtetéséhez szükséges anyagok beszerzésére folyamatos igényfelmérés alapján kerül sor. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. A gyerekek játékeszközeiket a belső igényeiknek megfelelően, önállóan választhatják ki, mindezek biztonságukat, kényelmüket szolgálják, melyek változatos színükkel, formájukkal, harmóniát sugároznak a környezetükben. A digitális eszköztár bővítés és az önképzés által preferált. Az óvodapedagógussal szembeni fontos elvárás, hogy a rendelkezésre álló képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket ismeri, kritikusan, céljainak megfelelően használja azokat, hozzájárulva ezzel a nevelésitanulási céljaink és feladataink eredményeihez. A szülőkkel való kapcsolattartás érdekében a fogadóórát és a megbeszéléseket a nevelői szobában tartjuk. Az épület belső szerkezete: Helyiségek funkciója Száma Felszereltsége Csoportszobák 3 A program megvalósításához szükséges eszközök, tárgyak. Tornaszoba+szertár 1+1 Mozgásfejlesztő eszközök Gyermek öltözők 2 Öltözőszekrények, cipős szekrények Mosdók 2 Gyermekméretű WC-k és mosdókagylók, fali tükrök, zuhanytálca Logopédiai és fejlesztő szoba 1 Anyanyelvi és képességfejlesztéshez szükséges eszközök Orvosi szoba 1 Szükséges felszereltség 15
Nevelői szoba 1 Telefon, nyomtató, fénymásoló, tárgyaló asztal, székek, könyvespolcok és szekrények, szakkönyvek és egyéb segédanyagok Vezetői szoba 1 Számítógép, internet hozzáférés, óvodai dokumentumok, hivatalos iratok tárolására alkalmas zárható szekrények Tálalókonyha 1 HACCP rendszernek megfelelő berendezés Játék és egyéb tároló helyiség 1+1 Külön a csoportszobai játékoknak és eszközöknek, illetve az udvari játékoknak Felnőtt öltöző 2 Öltöző szekrények, zuhanyzó, mosdókagyló és Wc Mosókonyha 1 Szükséges felszerelések Udvar 1 Mozgásfejlesztő játékok, homokozók Kazánház 1 Szükséges berendezések III.2.Az óvodánk személyi feltételei A nevelőmunka középpontjában a gyermek áll, kulcsszereplő az óvodapedagógus, akinek elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Figyelembe vesszük a gyermeki esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosításának követelményét. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztéséhez speciálisan képzett szakemberek közreműködését vesszük igénybe. Az óvoda dolgozói: 1 fő óvodaegység-vezető /óvodapedagógus 4 fő óvónő 3fő dajka 1fő takarító Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A dolgozók személye az utóbbi években állandó, ami elősegíti az összehangolt nevelés megvalósulását. Az óvodapedagógusok száma 5 fő, az intézményegység vezető is aktívan részt vesz a gyermekek fejlesztésében, a csoportok életének szervezésében. 16
A feladatok arányos elosztása érdekében, valamint a törvényességi rendelkezések figyelembe vételével, időszerű lenne a kettes óvónői norma biztosítása. A nevelőtestület egészében jelentkezik az önképzés, továbbképzés igénye, erre nagy figyelmet fordítunk. A továbbképzések, tanfolyamok kiválasztása összhangban van az intézmény pedagógiai céljaival, de mindig szabadon választott, önkéntes, de figyelünk arra, hogy minden kolléga profitálhasson az ott megszerzett ismeretekből, tapasztalatokból. Az intézmény érdekeit figyelembe véve továbbra is igyekszünk bővíteni, fejleszteni szakmai tudásunkat. Óvónőink számára a jó pedagógus kritériuma a következőképpen fogalmazódik meg: - megértő, türelmes - előítéletektől mentesen közeledik a különböző kultúrájú családokhoz /gyermekek anyanyelvének gyakorlása, szokások, hagyományok megismerése, ápolása/ - bíznak a gyermekben, tudnak örülni az apró lépéseknek - hagyják a gyermeket próbálkozni, ösztönzik az újrakezdésekre, bátorítják őt, és türelmesen kivárják az eredményt - bizalommal segítik a hibák kijavítását - felismerik a gyermekekben a lehetőséget, a tehetséget - teljes személyiségükkel motiválnak és pozitív erőforrást jelentenek a gyermekek számára - törekszenek a jó munkatársi kapcsolat kiépítésére - empátiás képességgel rendelkeznek - a pedagógiai programban megfogalmazott elvek értelmében végzik nevelő munkájukat. - a gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű - sajátos törődést ígénylő gyermekek segítése speciális ismeretek megszerzésével, megfelelő szakemberek közreműködésével Pedagógus kapcsolatokra vonatkozó etikai normák: - kollegális kapcsolataiban az értékek tisztelete, egymás megbecsülése és a pedagógusi hivatás iránti elkötelezettség domináljon, - szakmai vitákat tárgyilagosan folytasson, - minden körülmények között méltó módon képviselje az intézményt - intézménye és szakmája presztízsét, jó hírét öregbítse - a vezető és a beosztott kapcsolatát a korrektség, tárgyilagosság, az őszinteség, a kölcsönös bizalom és tisztelet jellemezze, - a pedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait - minden gyermekkel egyformán törődik, diszkriminációt nem alkalmaz, - törekszik a nevelés során keletkező konfliktusok helyes kezelésére, - az éves nevelő munkája tervének megvalósulását kísérje figyelemmel, szükség esetén vizsgálja felül, - az intézmény nevelési programjában megfogalmazott elveket juttassa érvényre. Szakképzett dajkáink a pedagógiai munka közvetlen segítői, akik türelemmel, szeretettel bánnak a gyermekekkel. Aktívan részt vesznek a csoport életében, eredményesen segítik az 17
óvónő munkáját a gondozás, nevelés területén. Magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. III.3. Az óvodai élet megszervezése A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan vegyük számításba, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet egyik vagy másik képességét illetően. A fejlődés dinamikája tehát egy-egy gyermek esetében a különböző területeken más és más lehet. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A tervezés során mindig a 4-es feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon, éves, féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában tervezni inkább egy vagy két hetes periódusokban, projektekben célszerű, hiszen csakis ez esetben nyílhat lehetőségünk a gyermekek spontán ötleteinek és tapasz-talatainak begyűjtésére és a nevelőmunkában való felhasználására. A gyermeket foglalkoztató élmények és tapasztalatok éppen olyan részei a nevelésnek, mint az óvodapedagógus által előzetesen átgondolt és megtervezett feladatok. A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális tevékenységeinek beépítését a nevelőmunka egészébe. Ezért a tervezés során külön is biztosítani szükséges a gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának megjelenítését a tervező és megvalósító munkában. A gyermekek folyamatos megfigyelése, az óvodások élményeinek meghallgatása és közös élmények nyújtása a tervezés előkészítő folyamatához tartozik. A rövid időszakot átfogó tervezés ugyanakkor lehetővé teszi olyan nevelési alaphelyzet kialakulását, amiben a gyermek és az óvodapedagógus aktív egymásrahatása képes a nevelési, tervezési folyamatot befolyásolni. Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből kiindulva a neveléstanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve szükséges tervezni. Tervezésnél az óvodapedagógus figyelembe veszi a csoport összetételét, életkori sajátosságait és előzetes tudását, a korábbi időszak mérési eredményeit. A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzünk meg. Az óvodapedagógus feladata, hogy a különböző tevékenységeket, kötetlen és kötött foglalkozásokat a pedagógiai program cél és feladatrendszere mentén logikusan építse fel. A heti ütemterv megírása egyben a napi vázlatot is megadja az óvónő számára, ezért nem szükséges a külön vázlatírás. Ennél fontosabb azonban, hogy feljegyzéseket vezessünk a gyermekek fejlődési üteméről, hogy konkrét megfigyelések adjanak alapot az egyéni, differenciált fejlesztés megtervezéséhez. A gyermekek ötleteinek, javaslatainak feljegyzése, összegyűjtése a tevékenységek sokszinűségének megtervezéséhez nyújt segítséget. Értékelése a tanulási folyamat irányítása során mindig személyre szabott, pozitív, konkrét, a gyermek számára ösztönző jellegű. Visszajelzései legyenek folyamatosak, és a gyerekek fejlődését, helyes önértékelését segítse. 18
A fejlesztés módszere: A fejlesztés módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. A tevékenységközpontú nevelési program megvalósítása leghatékonyabban vegyes csoportban képzelhető el, de az óvodában létrejövő adott lehetőségek döntik el, milyen csoportszervezési formát alkalmaznak. Részben osztott és osztatlan csoportban is megvalósíthatók a kitűzött nevelési célok és feladatok. A fejlesztés, a foglalkozás formáját ne a gyermekek életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. A gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiindulópontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás megszervezéséhez. A világban eligazodni készülő gyermek felkészítése az életre feltételezi olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet. A lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben meglévő problémával foglalkozzon. Az óvodapedagógus többféle módszertani megoldásban gondolkodik, és az adott helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazza módszereit. Az óvoda feladatai közé tartozik a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. A szellemi fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére bátorítjuk és képessé tesszük azok megoldására. Kreatív problémamegoldásra ösztönözzük a gyermeket. Ennek kialakításához mindenekelőtt az szükséges, hogy az óvodában legyen elegendő idő a tevékenykedésre és a tapasztalatszerzésre. Az intézmény lehetőségeihez mérten rendeltetésszerűen és szükségszerűen használja az infokommunikációs eszközöket. Szakmai anyagok, ötletek keresése, szemléltető eszközök letöltése, bemutatása. A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata, az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevelőmunka tervezésének irányvonalairól. A fejlesztés kerete: - A teljes nevelési folyamat, amely vegyes, részben osztott vagy osztott csoportokon belül a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül. - A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat, melynek részei: - önálló és irányított tapasztalatszerzés - komplex foglalkozások rendszere, kötetlen és kötött - kezdeményezések és foglalkozások Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező doumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg, és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg az óvodapedagóus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A gyermekek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan 19
is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos toflalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések segítik a gyermeket eligazodni az időben, és nyugalmat, folytonosságot biztosítanak. Lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását. A napirenden belül fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők (étkezés, tisztálkodás, alvás) ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. Reggel, különösen tavasszal és nyáron a szabad levegőn való tartózkodás természetes része a gyermekek napi életének. A hűvösebb idő beköszöntével is szükséges a szabad levegőn való mindennapi tartózkodás, csupán annak időtartamát csökkentjük. A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye. A napirend ezen kívül annak megfelelően, ahogy az évszakok váltakoznak vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése ezt indokolttá teszi, változtatható, módosítható. A napirend a gyermekek nyugodt napi életét biztosítja, figyelembe veszi a fejlődés közben bekövetkezett változásokat. A gyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát. A napirend általános időkeretei 10 órás óvodai nyitvatartás esetén: Szabad játék, komplex és szabadidős tevékenység 5,5 óra Étkezés, pihenés 3 óra Öltözködés, tisztálkodási tevékenység 1,5 óra A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, az évszakok, a váratlan események stb. hatására. Hetirend: A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A hetirend, különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. Különösen a beszoktatás idején figyeljünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. A hetirend összeállításánál arra kell figyelni, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvitatására. A rugalmasság,a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. A hetirend kialakítása az óvodapedagógus feladata, melynek során szabadon dönthet abban a kérdésben, hogy a komplexitás keretében mely tevékenységeket és szervezeti formákat választja a gyermekek fejlesztése érdekében az egyes napok folyamán. A heti rend életkortól függően naponta biztosítja a tervezett és rendszeres mozgásfejlesztést. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: - Heti nevelési-tanulási tervkészítés - Hetirend és napirend összeállítása - A gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése 20
- A nevelőmunka folyamatos értékelése Csoportszervezés Az óvoda hagyományait, adottságait figyelembe véve, az óvodapedagógusok attitűdje alapján a csoportokat homogén illetve részben osztott csoportokban szervezzük. A részben osztott csoportokban igyekszünk a közeli korosztályokat elhelyezni, hiszen ez a csoport az óvodapedagógustól nagyobb figyelemmegosztást, toleranciát, rugalmasságot követel. Homogén csoportszervezésre a nagycsoportosoknál ragaszkodunk, mivel tőlünk a gyerekek egy iskolába mennek, de az adott gyereklétszám és a gyerekek fejlettségi szintje is fontos tényező. III.4. Az óvoda kapcsolatrendszere: Kis óvoda lévén, napi, személyes kapcsolatot tartunk fent a kollégákkal. Szükség esetén telefonon illetve e-mailen is elérhetőek vagyunk egymás számára. Család: az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését, ezért nagyon fontos a családdal való jó együttműködés, különös tekintettel a H.H.H.gyerekek tekintetében. Jó partneri kapcsolatot igyekszünk kialakítani a szülőkkel a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás alapján. Figyelembe vesszük a családok szokásait, sajátosságait, érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A család és az óvoda kapcsolata váljék a pedagógiai hatások forrásává, ezért biztosítjuk a család és az óvodai élet közötti folyamatosságot. A szülőkkel közös céljainkat csak a gyermekekhez való szeretetteljes törődéssel, kifogástalan nevelő munkával és megértő magatartással tudjuk elérni. A jó kapcsolat érdekében a meglévő hagyományokat tovább ápoljuk, fejlesztjük. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők félévenként tájékoztatást kapjanak a gyermekeik fejlődéséről, óvodai életéről. A szülők kérését, javaslatát igyekszünk figyelembe venni. Egyenrangú nevelőtársai az együttműködésünk lényeges eleme. Az együttműködésünk formái: - Szülői értekezletek: egy tanévben kétszer, nagycsoportosoknak háromszor - Fogadó órák: igény szerint, előre megbeszélt időpontban - Aktuális információk a csoportok faliújságján - Naponként párbeszéd /reális tájékoztatás/ - Nyílt napok: a fejlesztés változatosságának lehetőségei, betekintés az óvodai nevelésbe - Családlátogatások: őszinte, diszkrét párbeszéd lehetősége - Ünnepek, rendezvények lebonyolítása, szervezése. - Családi napok: élményszerzés, ötletek a családban is megszervezhető programokhoz - Eset megbeszélések: nehézségek, problémák feltárása, megoldás keresése. - Szabadidős kézműves tevékenység szervezése: kötetlen, derűs légkör teremtése, praktikus ötletek ünnepre készülődéshez. - Szülők bevonása óvodai rendezvényekbe: ünnepek, rendezvények, kirándulások, hagyományápolás, 21
- Szükség esetén használja a digitális eszközöket a kölcsönös elérhetőség érdekében (telefon, e-mail) Szülői Munkaközösség A szülői jogok közös gyakorlása érdekében a szülők Szülői Munkaközösséget hozhatnak létre, mely a szülők érdekképviseleti szerve. A Szülői Munkaközösség saját maga dönt a működéséről és a munkatervéről. A Szülői Munkaközösséget rendszeresen tájékoztatjuk a nevelőmunkánkról és a gyermekeket érintő minden kérdésről. A Szülői szervezet az általa elkészített Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működik. Fenntartó Folyamatosság, rendszeresség és kölcsönösség jellemzi a kapcsolatot, amely biztosítja az óvodánk zavartalan, jó színvonalon való működését. Azt szeretnénk, ha az intézményünkben folyó szakmai munkával megismerkednének, ezért rendezvényeinkre, megbeszéléseinkre hívjuk és várjuk őket. Az együttműködés formái: - a település ünnepségeinek szervezésében, lebonyolításában részt vesznek az óvónőink - rendezvényeinkre meghívjuk a polgármestert és a képviselő testület tagjait - óvodaegységünk munkájáról kérdőíven keresztül is kikérjük a polgármester, a jegyző és a testület véleményét Iskola Az intézményes nevelés második lépcsőfoka a kisiskoláskor, amely napjainkban kiemelt figyelmet kap az óvodából-iskolába történő átmenetet érintve. Folyamatos kapcsolatot ápolunk az esztári Irinyi Károly Általános Iskolával. A vezetők az aktuális feladatnak megfelelően együttműködnek. Kapcsolattartás formái - értekezletek, szakmai egyeztetések, - regionális konferenciákon, továbbképzéseken közös részvétel - szülői értekezletek - szabadidős programok - nyílt napok - közös ünnepi készülődés - kölcsönös részvétel egymás rendezvényein - rendezvények közös megszervezése Az önkormányzat konyhája: Együttműködés formái: - napi, létszámjelentés - statisztikák, szülői nyilatkozatok egyeztetése - megbeszélések, egyeztetések József Attila Művelődési Ház- Könyvtár, Teleház: 22
A gyerekekkel látogatjuk a könyvtárat, az óvodások így megismerhetik a könyvtár használatát és annak fontosságát. Aktívan részt veszünk a művelődés szervező által szervezett falu szintű programokon. Egészségügy A háziorvos évente szűrővizsgálatot végez a gyermekek körében. A védőnővel rendszeres kapcsolatban áll óvodaegységünk, aki folyamatosan végez tisztasági szűrővizsgálatot, és mellette kiszűri a hallási és látási problémákkal küzdő gyermekeket is. A fogorvos évente egy alkalommal nézi meg a gyermekek fogazatát. Az ÁNTSZ rendszeresen tisztasági ellenőrző vizsgálatot tart az óvodában. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Együttműködés formái: - közös családlátogatások - értekezletek - gyermekvédelmi tanácskozás - esetmegbeszélések Bentlakásos Idősek Otthona Gyermekeink évente két alkalommal, műsorral ajándékozzák meg az otthon idős lakóit. Nevelési Tanácsadó: Speciális problémák megoldásához, szakembert igénylő nevelési helyzetek, iskolaérettségi vizsgálatok végzéséhez, logopédus, pszichológus biztosítása. Egyéb kapcsolatok - Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság - könyvterjesztők - bábszínház - közművelődés szervező - civil szervezetek 23
IV. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést.a gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény aktivitását. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés - az érés - sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda szakmailag önálló intézmény, a családi nevelés kiegészítője. Az óvodai pedagógia és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő ütem figyelembevételével Tehát nem csupán "megengedi", hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, hanem lehetővé teszi, elősegíti azt, tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. A kooperáció és a kommunikáció az adott nevelési intézmény lehetőségei között valamennyi nevelési helyzetre vonatkozóan a következő konkrét tartalmat foglalja magába: 1. A kooperáció konkrét tartalma: a társas, közösségi és egyéni élet feltételeinek közös összehangolt erőfeszítésén alapuló újratermelése 2. A kommunikáció konkrét tartalma: a közmegegyezésre (a konszenzusra) való törekvés mindazokban a kérdésekben, amelyek az együttélés és együttműködés előkészítését, lebonyolítását, ellenőrzését és értékelését szolgálják. Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezetadta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez, akárhogyan is nézzük, komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Ennek egy részét - eltérő kulturális szinvonalon - a családok teljesítik. Az óvoda azonban nem csupán kiegészítő szerepet játszik az elsődleges szocializáció folyamatában, hanem arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, magasabb szinvonalra emelését is vállalja, azaz: kiegészíti, kiterjeszti, felerősíti a szociális tanulást. A társadalom és az egyén kölcsönviszonyának valamiképpen a nevelés fogalmában is tükröződnie kell. Felfogásunk szerint a nevelés a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése, a mi esetünkben a tevékenységközpontú óvodai nevelés célja: 24