Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés tézisei G. HAVRIL ÁGNES A SZAKNYELV TÉRHÓDÍTÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN Az angol szaknyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésének, mérésének és értékelésének vizsgálata a nyelvigényes társadalomtudományi felsőoktatási képzések és szakmák területén Témavezető: Dr. Bárdos Jenő, DSc, egyetemi tanár Veszprém 2009.
Tézisek 1. A kutatás tárgya Az angol szaknyelvek világméretű elterjedését egyértelműen a gazdasági, társadalmi, technológiai és tudományos változásokon alapuló információrobbanás okozta. Az angol szaknyelvek korunk Lingua Franca-jaként funkcionálnak, mely praxis a nyelvészeti és idegennyelv-pedagógiai elméletekben is tükröződik, s napjainkra önálló kutatási területté vált. Magyarországon a politikai döntések végrehajtását működtető ELTE ITK szakmai anyaggal bővített vizsgarendszere mellett, a szaknyelvi oktatás és a szaknyelvek vizsgáztatásának fellegvárai a felsőoktatási intézmények voltak. Az 1970-es években fellendülő felsőoktatási szaknyelvi kutatások eredményeit azonban, nem követte azok kellő szintű és mértékű gyakorlati alkalmazása. A hazai intézmények nyelvi lektorátusainak többsége a kelet-közép-európai országok szaknyelvtanítási célkitűzéseit és gyakorlatát követte. (Kurtán, 2003:71) A nyolcvanas évek második felétől fokozatosan bekövetkezett változások (társadalmi, gazdasági, szaktudományi stb.) indították el a szaknyelvoktatás, a szaknyelvi vizsgáztatás és a szaknyelvkutatás dinamikus fejlődését. Ekkor a nyelvikommunikációs igények és a szakmaspecifikus célrendszer feltételei már együttesen jelentkeztek. Az értekezés témája az angol angol mint idegen nyelv kommunikatív szaknyelvi kompetencia fejlesztési lehetőségeinek, mérésének és értékelésének vizsgálata mint komplex idegennyelv-pedagógiai folyamat a társadalomtudományi területekhez tartozó felsőoktatási képzési szakokon és szakmákban. 2. Kutatási célkitűzések, hipotézisek A kutatási probléma a szaknyelvi vizsgáztatás hétköznapi praxisa és elmélete közötti különbségekből adódott. Típusát tekintve a kutatás az alkalmazott kutatások csoportjához tartozik. Az angol szaknyelvtanulás, -tanítás és -vizsgáztatás szorosan összefüggő nyelvpedagógiai kapcsolatrendszeréből kiindulva (Bárdos, 2002), a jelen kutatás távlati célja a rendszerezés és a konszenzuskeresés igényével együtt egy elméleti szintézis: a nemzetközi általános és szaknyelvi teoretikus kutatási eredmények alapján, bemutatásra kerül az angol
kommunikatív szaknyelvi kompetencia komponenseinek rendszerezése, valamint a szaknyelvtudás konstruktum és az angol szaknyelvhasználat lehetséges modellezése. A kutatás közvetlen célja a társadalomtudományokon belüli diszciplínák jelenlegi gyakorlatában (oktatási és szakmai tartományokban), a szaknyelvtudás konstruktum komponenseinek szempontrendszere alapján, az angol szaknyelvhasználati igények és szükségletek feltérképezése két nagymintás szakértői mintavétel alapján. A kutatás további célkitűzései a következők: Az angol szaknyelvkutatásban használt egyes nemzetközi szakterminológiák új megközelítése és értelmezése. A magyarországi angol szakmai, szakmai anyaggal bővített és szaknyelvi vizsgáztatás történeti áttekintése az ELTE ITK szakmai vizsgarendszerében. A hallgatói és a szakmai közegekben felmért társadalomtudományi területekhez tartozó angol szaknyelvhasználati igények eredményeinek részleges összehasonlítása a reprezentatív országos szaknyelvoktatási igényfelmérés (Teemant-Varga-Heltai, 1993) eredményeivel. A kutatás hipotézisei: (1) Az elméleti háttér gyakorlati megvalósításának lehetőségeként felvázolható az angol szaknyelvtudás konstruktumon alapuló szaknyelvhasználati komponensrendszer taxonomikus modellje, amely az angol szaknyelvi képzés során hatékonyan alkalmazható a hazai felsőoktatási intézményekben. (2) A kommunikatív szaknyelvi kompetencia és az ezzel állandó kölcsönhatásban lévő autentikus szaknyelvi szituációs kontextus- és feladatrendszer jellegzetességei a szaknyelvtudás konstruktum csak a szükségletelemzések empirikus eredményeinek feldolgozása által tárhatók fel, amely a szaknyelvhasználati komponensrendszer egyik alkomponense. (3) A felsőoktatási intézmények szaknyelvi képzéseiben és vizsgarendszereiben egy újszerű, látens angol szaknyelvi képzés irányzatának kialakulása folyik. Ez az irányzat ötvözi az oktatási és tanulmányi kompetenciák fejlesztésének igényeit, valamint a piaci kereslet és kínálat kielégítésének szándékát. A hagyományokon alapuló, de attól eltérő idegennyelv-pedagógiai cél-és feladatrendszerrel és új terminológiákkal működik.
(4) Az 1993-ban publikált országos szaknyelvoktatási igényfelmérés és a jelen kérdőíves felmérések eredményei az eltelt évek során, feltételezhetően jelentős változásokat kell, hogy mutassanak. 3. A kutatás módszerei A kutatás több elemzési és adatgyűjtési módszert ötvöz. Ennek megfelelően a következő kutatási módszerek kerültek alkalmazásra. Kutatási módszerek: A kutatás az angol szaknyelvi képzés, szinkrón és diakrón vizsgálatára tesz kísérletet az elmúlt évszázad és napjaink, nemzetközi és hazai szaknyelvi oktatásában és vizsgarendszereiben. Az ismeretháttér föltérképezése céljából tanulmányozásra került a témára vonatkozó nemzetközi, hazai szakirodalom, és annak kritikai elemzése. A feltáró módszerek közül a dokumentumelemzés módszere került alkalmazásra: az ELTE ITK szakmai vizsgarendszerének és a hazai felsőoktatási intézmények nyelvi egységeinek a szaknyelvi oktatását és vizsgáztatását befolyásoló kormány- és minisztériumi rendeletek összegyűjtése, áttekintése és elemzése. Dokumentumok és statisztikai adatok (OM, NYAK) segítségével elemezés történt az európai uniós és hazai felsőoktatási nyelvpolitikai határozatokról, a Közös Európai Referenciakeret szaknyelvi képzésben való alkalmazhatóságáról és a hazai államilag elismert nyelvvizsgák akkreditációját szabályozó koncepciókról, leírásokról. A magyarországi szakmai nyelvvizsgáztatás főbb korszakainak és jellegzetességeinek feltárása céljából statisztikai adatok hiánya miatt, a kutatásmetodika kvalitatív módszere került alkalmazásra. Irányított beszélgetés történt az ITK 1979-től 1990-ig angol alelnöki pozíciót betöltő vezetőjével (Bárdos Jenő), és félig strukturált interjú készült az ITK szakmai anyaggal bővített vizsgáinak egykori angol nyelvű vizsgáztatójával (Görgényi István). Az idegennyelv-képzés és a szaknyelvi képzés történeti áttekintése, feltárása a felsőoktatásban dokumentumelemzéssel és a változásokat folyamatosan elemző oktató-kutatóval (Sturcz Zoltán) készült interjú alapján történt.
Az elméleti szintézishez a paradigmává vált komponensrendszer elméletét alkalmaztuk, amely a komplexitásnövelő rendszerek megismerésének, modellezésének eszköze. Az induktív kutatási stratégia empirikus módszere a feldolgozandó módszer volt. A kutatás súlypontja két nagymintás empirikus felmérés volt: információ- és adatgyűjtés céljából a társadalomtudományi területeken belül két kvantitatív kérdőíves felmérés történt az angol szaknyelvet tanulók és a szakmák nyelvhasználói között. A vizsgált minta, illetve a kutatási program célcsoportjai és területei: (1) Az oktatási közegben 15 frekventált felsőoktatási intézményben a hallgatói célcsoport [a társadalomtudományi területeken belül közgazdaságtudományi (gazdálkodás- és szervezéstudományok), jogi, szociológiai, nemzetközi tanulmányok és a multidiszciplináris társadalomtudományi képzési szakok] szükségleteinek országos, szakértői mintavétele került kivitelezésre. A kiküldött 1600 kérdőívből 1106 visszaküldött, kitöltött és értékelhető kérdőív érkezett be. A felmérésben részt vevő intézményeket és válaszadóiknak gyakorisági mutatóját a 8. ábra, a kérdőívet a 1. sz. melléklet tartalmazza. (2) Az angol autentikus szaknyelvhasználati kontextust meghatározó feladattípusok és szituációk, valamint a szakmaorientált preferenciák objektív/szubjektív igényeinek felmérésére készült a másik kérdőív. Ezek a fent említett diszciplínák szakmáiban, foglalkozási területein kerültek szétosztásra. A kiküldött 250 szakmai kérdőívből 127 visszaküldött, kitöltött és értékelhető kérdőív érkezett vissza. A felmérésben szereplő szakmák és szervezetek típusait és a válaszadók gyakorisági mutatóját a 9. ábra, a kérdőívet a 2. sz. mellélet tartalmazza. A kérdőíves felmérés logisztikai szakasza (kérdőívek előtesztelése, adatgyűjtés, adatfeldolgozás és elemzés) 2006 februárjától 2008 decemberéig tartott. 4. A doktori értekezés felépítése Az értekezés a következő tartalmi egységekre tagolódik. Az első fejezet az angol nyelv nemzetközivé válásának és a globalizációs tendenciáknak össztársadalmi változásait vizsgálja, amelyek tagadhatatlanul hozzájárultak az
angol szaknyelvek kialakulásához, és széles körökben való elterjedéséhez. Az Európai Unió oktatás- és nyelvpolitikájának összefoglalása után, bemutatásra kerül az a nyelvészeti és nyelvpedagógiai kommunikatív paradigmaváltás, amely a 60-as évektől meghatározta a szaknyelvi kutatások irányát. Ez az elméleti háttér teoretikus alapja lett bizonyos terminológiák hazai újraértelmezésének, a kommunikatív szaknyelvi kompetencia komponenseinek rendszerszerű leírásának, valamint a többéves empirikus vizsgálat kiindulópontjává vált. A fejezet áttekinti az angol nyelvi tesztelés rövid történeti és ideológiai változásait, az angol szaknyelvi vizsgák prototípusát, és bemutatja az angol nyelvtanítás (ELT) tipizálásának modelljét (3. ábra). Ábránkban a nyelvhasználati tartományoknak megfelelő nyelvtanítási típusok közötti állandó kölcsönhatást és egymásrautaltságot a kétirányú nyilak jelzik. Értelmezésünkben is két kategóriára osztható az angol szaknyelvek (ESP) típusa. A szakmaspecifikus angol nyelv (EOP) a szakmai élet gyakorlati szaknyelvhasználatát és annak elsajátítását jelenti. Az angol tudományos szaknyelv (EAP) a hazai felsőoktatási intézményekben megjelenő újszerű szaknyelvképzési irányzatnak felel meg: felsőoktatási szakismeret-alapú tudományos szaknyelvi képzés (ld. 1.3.2., 1.4.1. és 2.3. fejezetek). 3. ábra Az angol nyelvtanítás típusai
A disszertációban a kutatás kontextusának megfelelően érdemes figyelembe vennünk a hagyományos tartalomalapú nyelvtanítás értelmezésének hangsúlyeltolódását, miszerint a szakmákban és a felsőoktatásban a tartalom egyre mélyül, s mivel a szakismeret átadásához a tudományterület alapvető ismeretére van szükség, ezért megalapozott szakismeret-alapú nyelvoktatásról beszélünk. (Borgulya-Somogyvári- Sümeginé, 2006: 28). A második fejezet a hazai szaknyelvoktatás és vizsgáztatás korszakait vizsgálja az ötvenes évektől napjaink rugalmasabb, decentralizált rendszeréig. A kutatás egyik céljának megvalósulásaként dokumentumok tartalmi elemzésével és az interjúkból nyert információk alapján bemutatásra kerül az ELTE ITK szakmai vizsgarendszerének történeti áttekintése, és a felsőoktatási idegennyelvi képzés múltjának leírása. A vizsgálati eredmények és a közelmúlt adatainak (OM, NYAT) alapján, a fejezet feltárja napjaink ellentmondásokkal teli, felsőoktatási tudományos szaknyelvi képzésében a látens tendenciák jellegzetességeit. A harmadik fejezet a szaknyelvkutatással kapcsolatos külföldi és hazai szakirodalom bemutatása után, a szaknyelvi képesség/kompetencia és a szaknyelvi vizsgáztatás fogalmát (Douglas, 2000), és ezeknek elméleti hátterét az interakcionális elméletet (Chapelle, 1998) és az autentikusság elméletét (Widdowson, 1979) vizsgálja. Összehasonlító elemzés formájában
a fejezet feltárja az általános és szaknyelvi tesztelés jellegzetességeit. Majd ismerteti a szükségletelemzések teoretikus (Kurtán, 2003) és módszertani megközelítését (Munby, 1978; Hutchinson-Waters, 1987) a szaknyelvi képzésekben. A negyedik fejezetben bemutatásra kerül az angol kommunikatív szaknyelvi kompetencia multidiszciplináris aspektusain alapuló, szaknyelvtudás konstruktum komponenseinek, és azok állandó kölcsönhatásainak rendszerszerű leírása (6. ábra). Majd a kutatás egyik eredményeként az angol szaknyelvhasználat komponensrendszerének taxonomikus modellezése. (7. ábra) Az angol szaknyelvhasználat (ESP) az egyének és egyes csoportok közötti, személyes és kognitív szaknyelvhasználati komponens/kompetenciarendszerekből és a szakma által csoportosan használt objektív funkcionális komponensrendszerekből áll. A szaknyelvhasználat funkciója az információ, a szakmai tudás közvetítése. Az angol szaknyelvhasználat mint funkcionális komponensrendszer értelmezése feltételezi, hogy ez a komponensrendszer többféle komponensekből, komponensrendszerekből, azaz kompetenciákból álló komplex rendszer (7.ábra). A szaknyelvhasználat komponensrendszerének két komponense/komponensrendszere: a szaknyelvtudás konstruktumának komponensrendszere és a szaknyelvi performanciák komponensrendszere. A szaknyelvtudás konstruktumának komponensrendszere a kommunikatív szaknyelvi kompetencia komponensrendszerének és a kommunikatív autentikus szaknyelvi szituációs kontextus-és feladatrendszerek komponensrendszereinek állandó kölcsönhatásán alapul. A Douglas (2000) alapján (ld. 3.2.3. fejezet, 8. táblázat) a kommunikatív szaknyelvi kompetencia komponensrendszere elemekre bontható: a nyelvtudás kompetenciák, a nem nyelvi stratégiai kompetenciák és a szakmai háttértudás kompetenciák, mint kognitív kompetenciák. Ezek maguk is önálló, az egyénre jellemző személyes kompetencia- illetve komponensrendszerek. A nyelvtudás kompetenciák mint személyes komponensrendszernek, kognitív és személyes komponensei a következők: a nyelvtani ismeretek kognitív kompetencia/komponensrendszere; a szövegalkotói ismeretek kognitív kompetencia/komponensrendszere; a funkcionális ismeretek kognitív és stratégiai kompetencia/komponensrendszere; a szociolingvisztikai ismeretek kompetencia/komponensrendszere. A szakmai háttértudás kompetenciái szintén személyes és kognitív kompetenciákból alkotott komponensrendszerek. Ezek az adott szakma/diszciplína kontextusait, diskurzusait,
különböző téma- és tudásterületeket jelentik, valamint általános ismereteket és referenciakereteket is tartalmaznak. A nyelvtudás és nyelvtudás használatának valamint a szakmai háttértudás és a szakmai háttértudás használatának interakciója a stratégiai kompetenciák komponensrendszerei által aktiválódnak. A nem nyelvi, kognitív jellegű stratégiai kompetencia/komponensrendszer alkotóelemei: az értelmezés, a célmeghatározás, a tervezés, megvalósítás kompetenciái. A kommunikatív autentikus szaknyelvi szituációs kontextus-és feladatrendszerek komponensrendszereiben csak akkor érvényesül a kompetenciák funkcionális működése, ha a szituáció komponensei autentikus szaknyelvi problémákat, feladatokat tartalmaznak, és eredeti szakszövegek biztosítják az autentikus szaknyelvi szituációs kontextust. A kommunikatív szaknyelvi szituáció mindig egy adott szaknyelvi kontextus által meghatározott, és abban megnyilvánuló cselekvésalapú interakciót indít el a nyelvhasználó kommunikatív (szak)nyelvi kompetenciája és a diskurzus/szöveg által determinált feladat között. A szaknyelvi performanciák komponensrendszerének komponensei a szaknyelvi jelentés dekódolásának, azaz a fentiekben említett, hierarchikusabb komponensrendszerek interakciójának eredményeként a stratégiai komponensrendszer megvalósítási szakaszában jönnek létre. A szaknyelvi performanciák megvalósulásai az alapkészségek vagy integrált készségek formájában megnyilvánuló nyelvi és nem nyelvi tevékenységeket (performanciákat) eredményeznek. Ezek a releváns szaknyelvi performanciák, természetesen a szaknyelvhasználat során implikálódnak, és maguk is komponenseket tartalmazó komplex komponensrendszerekké válnak. A szaknyelvi performanciák a nyelvi készségek/kompetenciák formájában megjelenő szaknyelvi tevékenységek performanciái. Csoportosításuk többféle lehet, de a konszenzus alapján jelenleg leginkább elfogadott nyelvi tevékenységek a Referenciakeret (2002) által használt értés, az interakció, a produkció és a közvetítés. A felsőfokú tudományos szakismeret-alapú szaknyelvoktatásban és a szaknyelvi vizsgákon ezt a kommunikatív autentikus szituációt a szaknyelvi kurzusok, vizsgák kontextusai és a vizsgafeladatok szimulációja által biztosíthatjuk. Ahhoz, hogy az adott szakmához vagy tudományterülethez hasonló szimulált szaknyelvi kontextus- és feladatredszerek komponenseit összeállítsuk, célszerű az objektivitásra irányuló, célnyelvhasználati szituáció elemzésének (Munby, 1978) módszerét használnunk. A kommunikatív szaknyelvi kompetencia komponensrendszerének fejlesztése vagy tesztelése előtt, egy tudatos szaknyelv-pedagógiai folyamat cél- és feladatrendszerének kialakításához,
az objektivitásra és szubjektivitásra egyaránt irányuló nyelvtanulási szituáció elemzésének módszerét (Hutchinson és Waters, 1987) érdemes használnunk. (ld. 4. 3. fejezet) Az általunk javasolt szaknyelvhasználati komponensrendszer modelljében a szaknyelvtudás komponensrendszerének mindkét komponense, a szaknyelvi szituációs kontextus- és feladatrendszerének, valamint a kommunikatív szaknyelvi kompetencia komponensrendszerének jellegzetességei is feltérképezhetők a szükségletelemzések által. Mivel a szaknyelv állandóan változó, de egy adott időben objektív történelmi kategória, az időnkénti szükségletelemzések kivitelezésével biztosítható a szakmára leginkább jellemző feladattípusok és szövegegységek szelektálása, majd órai tevékenységekké és vizsgaitemek-ké történő transzformálása. Mivel a kommunikatív szaknyelvi kompetencia is egy állandóan változó, egyéni vagy csoportos komponensrendszer a nyelvhasználói/tanulói közösségekben, ezen komponensrendszer jellegzetességeinek időszakos igény-és szükségletelemzése is ajánlott. A fenti értelmezés alapján az angol szaknyelvhasználati komponensrendszer modellezésének szemléltetésére alkottuk meg a 7. ábrát.
7. ábra Angol szaknyelvhasználat komponensrendszere
Az ötödik fejezetben, a fentiekben ajánlott angol szaknyelvtudás konstruktum és szaknyelvhasználati modell komponenseinek megfelelően végeztük el kérdőíves felméréseinket: a társadalomtudományi területek egyes szakmáiban szükségletelemzéssel feltárt objektív/szubjektív angol szaknyelvi életszituációk jellemzőinek összegyűjtését, majd ezeknek összehasonlítását a társadalomtudományi képzési területek, munkaadói igényeihez alkalmazkodó, szakismeret-alapú angol tudományos szaknyelvi kompetencia-fejlesztésben részt vevő szaknyelvtanulóinak objektív/szubjektív szükségleteivel. A felmérés eredményeit az 5.2 fejezet foglalja össze. Kutatásunk egyik hipotézisének bizonyítása végett, a kapott eredményeket részlegesen összehasonlítottuk az országos szaknyelvoktatási igényfelmérések (1993) eredményeivel (ld. 5.2. fejezet). A hatodik fejezet összefoglalja a kutatás eredményeit, a hipotézisek igazolását, következtetéseket von le, javaslatokat fogalmaz meg. Kijelöli a további kutatási irányokat és a disszertáció felhasználási lehetőségeit. 5. A kutatási eredmények összefoglalása a hipotézisek fényében és további kutatási irányok kijelölése Többéves kutatómunkánk eredményeként és a hipotézisek igazolásaként, az alábbi átfogó megállapításokat fogalmaztuk meg. A további kutatási irányok kijelölését is az eredmények függvényében állapítottuk meg. (1) Az angol szaknyelvtanulás, -tanítás és -vizsgáztatás szorosan összefüggő, komplex nyelvpedagógiai kapcsolatrendszerének alapján létrehoztunk egy elméleti szintézist: az angol szaknyelvi kommunikatív kompetenciát magában foglaló, szaknyelvtudás konstruktum komponenseinek rendszerezését (6. ábra). A kutatás egyik eredményeként és hipotézisünk igazolásaként, az elmélet és a gyakorlat harmóniájának megvalósításaként, javasoljuk az angol szaknyelvi kompetencia fejlesztésében és vizsgáztatásában használható angol szaknyelvhasználati komponensrendszer modelljét (7. ábra). Vizsgálataink alapján bizonyított, hogy a modell harmonikusan illeszkedik a Referenciakeret (2002) törekvéseihez, és így az egységes alapokon nyugvó európai
nyelvvizsgáztatási rendszerek részévé is válhat, valamint a hazai felsőoktatási szaknyelvi képzések (oktatás és vizsgáztatás) gyakorlatában is alkalmazható. A szaknyelvhasználati komponensrendszer modelljének alkalmazhatósági lehetőségeit a disszertáció empirikus kutatása is igazolja. Az angol szaknyelvhasználati modell más idegen nyelveknél és más tudományterületeken való alkalmazhatóságának vizsgálata a felsőoktatási szaknyelvi képzésekben, további vizsgálatokat igényel. (2) A szükségletelemzéseket illetően a jelen kutatás megerősíti a korábbi szórványos kutatások eredményeit, és hipotézisünk igazolását. Ezek szerint a szaknyelvi képzések egyik elengedhetetlen feltételrendszere az igények és szükségletek empirikus eredményeinek feldolgozása. Az előzetes felmérésekből nyert információk megalapozzák a tudatos nyelvpedagógiai folyamat célrendszerét, biztosítják a magas szintű szaknyelvi oktatás feladatrendszerének kidolgozását, valamint látens tendenciák feltárására is alkalmasak. A szükségletelemzések adatfeldolgozásának eredményei, az autentikus szaknyelvi szituációk kontextus- és feladattípusainak jellegzetességei és a kommunikatív szaknyelvi kompetencia fejlesztésének igényei, a szaknyelvtudás konstruktum rendszerét alkotják, mely komponensrendszer a szaknyelvhasználati modell egyik alkomponens-rendszereként értelmezhető. Két nagymintás szakértői mintavételünk a társadalomtudományokon belüli szakmák és képzési területek angol szaknyelvhasználati igényeinek felmérése igazolja a szükségletelemzések elkerülhetetlenségét. Ennek a megállapításnak eredményeként, indokolt lenne intézetenként, és a NYAT részéről is, a kötelező jellegű, időszerű szaknyelvhasználati szükségletelemzési adatbázis számonkérése. A szükségletelemzések által feltárt információk alapján újabb vizsgálatok lehetségesek. Ilyen például, empirikus felmérésünk eredményeinek összehasonlítása a munkaadói felmérések eredményeivel. (3) Az adatok (NYAK, OM, Sturcz interjú) feldolgozása eredményeként hipotézisünk bizonyítást nyert, hogy a posztkommunikatív angol szaknyelvoktatás és szaknyelvi vizsgáztatás újszerű irányzata és gyakorlata Magyarországon nagy többségben, a felsőoktatási intézményekben történik (6. táblázat). Ez a gyakorlat a hagyományokon
nyugvó, de egy látens felsőoktatási szakismeret-alapú tudományos angol szaknyelvi képzés megjelenését eredményezte (EAP). Hazánkban ez a képzési forma egyszerre foglalja magába a tanulmányi kompetenciák fejlesztésének igényeit és a piaci keresletkínálat kielégítésének szándékát, mivel a nyugati tendenciákkal szemben, nálunk hiányzik a jobban profitorientált, intézményesített szakmaspecifikus szaknyelvi képzés (EOP). Kutatásunk eredményeként megállapítható, hogy a felsőoktatási szakismeretalapú tudományos szaknyelvi képzés összhangban van a nemzetközi szaknyelvi trendekkel (KER, amerikai kutatások), valamint új terminológiák kialakítására és meghonosítására törekszik. Centrális pozíciót foglal el Magyarországon, és valószínű, hogy hosszútávon jelentősen befolyásolja majd a piaci igényeket. Ennek a folyamatnak a vizsgálata jelen kutatásunk továbbfejlesztésének egyik iránya. (4) Az országos szaknyelvoktatási igényfelmérés (Teemant-Varga-Heltai, 1993) és a társadalomtudományi területekhez tartozó hallgatói és szakmai igényfelmérések között végzett komparatív elemzésünk eredményeinek tükrében elmondhatjuk, hogy kutatásunk hipotézise igazolást nyert. Megállapítható, hogy Magyarországon az elmúlt 16 év során jelentős, túlnyomó mértékben pozitív irányú változások mentek végbe az angol szaknyelvhasználat területén. A változás pozitív mértékben befolyásolta a kommunikatív szaknyelv használatának társadalmi megítélését, és képzésének felsőoktatási keretek közötti megvalósítását. Az angol szaknyelv fogalma napjainkban a nyugati irányzatokhoz hasonlóan, egy magas szintű általános nyelvtudás és a szakmaspecifikus ismeretek együttes kölcsönhatását jelenti. Mivel a kapott eredmények alapján a továbbtanulási és munkavállalási angol szaknyelvtanulási motivációs tényezők egyre fokozódnak, a pragmatikusság érdekében mindenképpen megfontolandó, az igényekhez igazodó szakmaspecifikus készségek szerinti szaknyelvi kompetencia fejlesztésére. A diakrón összehasonlító vizsgálat fényt derített arra, hogy hasonló, szinkrón komparatisztikai elemzéseket lehetne végezni az azonos képzési területeket folytató felsőoktatási intézetek igényfelméréseinek eredményei között. Izgalmas kérdésként merült fel a BCE és BGF közötti, a szükségleteken alapuló, szaknyelvi képzésekben
hatékonyan használható tevékenység- és feladattípusok összehasonlító vizsgálata. Kutatási eredményünket érdemes ebben az irányban is továbbfejleszteni. 6. Új tudományos eredmények A fentiekben felvázolt következtetésekkel összhangban a kutatómunka nóvum értékű, tudományos eredményei a következők: 1. A szaknyelvkutatásban használt egyes nemzetközi terminológiák új hazai megközelítése, és a kommunikatív szaknyelvi kompetencia mely a felhasználható tudás közvetítésének egyik új szemléletét tükrözi új idegennyelv-pedagógiai értelmezése. 2. Az angol szaknyelvtudás konstruktum valamint az angol szaknyelvhasználati komponensrendszer modelljeinek megalkotása, melyek az idegennyelv-pedagógiai célrendszer megvalósításának feltételeként beépítik a szükségletelemzés komponensrendszerét. A disszertációban több alkalommal éltünk a modellezés módszerével, amely a tudományelmélet legkorszerűbb taxonómiai elméletét, a komponensrendszerek elméletét veszi alapul. Az eljárás és az elsőként javasolt modellek, tovább szélesítették az idegennyelv-pedagógia multidiszciplináris aspektusát. 3. Az adatok, dokumentumok, interjúk, vizsgálati eredmények alapján feltártuk a felsőoktatási szakismeret-alapú tudományos angol szaknyelvi képzés tendenciózusos jellegzetességeit, valamint ennek az újszerű felsőoktatási szaknyelvi irányzat professziójának komplex nyelvpedagógiai célrendszerét, és az átalakulásnak megfelelően, a feladatrendszerét. Ez az irányzat távlati célrendszerébe beilleszti a szakmaspecifikus igényeket, a munkaadói szükségleteket, a vizsgaelőkészítő kurzusok megszervezésén túlmenően a szaknyelvi, szakismeret-alapú és kognitív kompetenciák fejlesztését. A képzési igényeknek megfelelően fokozatosan beépül a szaktárgyak szakmai világába, és az angol nyelvű szakoktatás keretein belül egyéb nyelvi és nem nyelvi kompetenciák (pl. prezentációs, publikálási, stratégiai kompetenciák)
kialakítására, és fejlesztésére is készen áll. elsőként tesszük közzé a disszertációban. Ezeket a konkrét megállapításokat 4. A szükségletelemzések elméleti modelljeinek gyakorlati alkalmazásaként két nagymintás magyarországi populáción végeztünk vizsgálatot: a társadalomtudományokon belül a hallgatók képzési területein és a munkavállalók szakmáiban. Ilyen nagy volumenű vizsgálatra, amely a társadalomtudományi szaknyelvi kommunikáció szükségleteire irányul, először került sor a magyar szaknyelvkutatásban. 5. Az 1993-as országos, reprezentatív szaknyelvoktatási igényfelmérés eredményeinek részleges elemzése, és kiemelt szempontok alapján történő összehasonlítása jelen kutatásunk eredményeivel, először történt meg a hazai szaknyelvkutatás területén. 6. A rendelkezésünkre álló dokumentumok tartalmi elemzésével és az irányított interjúkból nyert információk alapján feltártuk, és elsőként leírtuk az ELTE ITK szakmai vizsgarendszerének történetét, valamint a felsőoktatási idegennyelvi képzés múltját és napjaink változó tendenciáit meghatározó helyzetét. 7. A kutatás eredményeinek felhasználhatósága A kutatás eredményeinek idegennyelv-pedagógiai felhasználhatósága elsősorban a felsőoktatási tudományos angol szaknyelvi képzésekben jelentkezik. Reményeink szerint, a disszertáció hozzájárulhat a multidiszciplináris társadalomtudományokon belüli kommunikatív szaknyelvi kompetencia-fejlesztés, mérés és értékelés színvonalának javításához a hazai felsőoktatási intézményekben. Az elmélet és a gyakorlati kivitelezhetőségek összegzéseként felveti a konszenzus megalkotásának lehetőségét, amely növelheti a szaknyelvoktatók és a szaknyelvi vizsgafejlesztők tudatos idegennyelv-pedagógiai munkájának hatékonyságát. Ezeken túl, a feltárt eredmények alapját képezhetik további kutatásoknak, a szaknyelvoktatás módszertani diskurzusainak, és hasznos információkkal szolgálhatnak az idegennyelv-politikai döntésekhez.
8. A tézisekben felhasznált irodalom BÁRDOS, J. (2002): Az idegen nyelvi mérés és értékelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. BORGULYA, I.-SOMOGYVÁRI, M.-SÜMEGINÉ, D. K. (2006): Tartalom- és szakismeretalapú nyelvoktatás a felsőfokú gazdasági képzésben. Modern Nyelvoktatás. XII. 1. 28. CHAPALLE, C. (1998): Constuct definition and validity inquiry in SLA research. In: Bachman, L. F.-Cohen. A. (eds.) Interfaces between second language acquisition and language testing research: Cambridge University Press.Cambridge. 32-70. DOUGLAS, D. (2000): Assessing Languages for Specific Purposes. Cambridge: Cambridge University Press HUTCHINSON, T.-WATERS, A. (1987): English for Specific Purposes: A Learningcentered approach. Cambridge University Press. Cambridge. KÖZÖS EURÓPAI REFERENCIAKERET (2002): Nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés. Európa Tanács Közoktatási Bizottsága, Közoktatási Bizottság Élő Nyelvek Osztálya, Strasbourg: OM megbízásából: PMIK Kht. KURTÁN, Zs. (2003): Szakmai nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. MUNBY, J. (1978): Communicative Syllabus Design. Cambridge University Press, Cambridge. NAGY, J. (2000): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest. TEEMANT, A. -VARGA, Zs. HELTAI, P.1993. Hungary s Nationwide Needs Analysis of Vocationally-Oriented Foreign Language Learning: Student, Teacher and Business Community Perspectives. Ministry of Culture and Education, Hungarian Ministry of Labour, United States Information Agency, Council of Europe Modern Languages Project Group. Budapest. WIDDOWSON, H. (1979): Explorations in Applied Linguistics. Oxford University Press, Oxford.
9. Az értekezés témájához tartozó publikációk és a témakörben tartott tudományos előadások Publikációk G. Havril Á. (2009): The past and present periods of English for Special Purposes teaching and testing in Hungary. In: Acta Beregsasiensis 2009/2, ISBN 978-966- 7966-78-2. G. Havril Á. (2009): The history of ESP education in Hungary. In: Győri Nyelvi Mozaik III. ISBN 978-963-7175-52-7. 120-130. Széchényi István Egyetem, Győr. G. Havril Á.(2008): Az angol szakmai nyelvvizsgák az állami nyelvvizsgák időszakában: az ELTE ITK szakmai vizsgarendszer. In: Czakó K. (főszerk.) Scientia Pannonica. 2. évf. 2. szám 51. o. G. Havril, Á. (2008): The Challenges of Testing ESP in Hungarian Higher Education. In: Theory for Practice in the Education of Contemporary Society. Part 1 Scientific Articles. Riga Teacher Training and Educational Management Academy. Riga, Latvija. 116-121. G. Havril, Á. (2008): Betekintés a felsőoktatási angol szak/nyelvi képzésbe egy hallgatói szükségletelemzés részeredményeinek általános tanulságai. In: Szépe György (főszerk.) Modern nyelvoktatás. XIV. 3. Alkalmazott nyelvészeti szakfolyóirat Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének lapja. 29-45. G. Havril, Á. (2007): Teaching and Assessing ESP at Corvinus University of Budapest. In: Annals of the Dunarea de Jos University of Galati, Romania. Fascicle XIII Language and Literature Volume 18, Issue 18. Ministry of Education, Research and Youth. Galati University Press, Romania. 54-68.
G. Havril, Á. (2007): Elmélet és gyakorlat avagy a szaknyelvi vizsgákról másképp. In: Deli István, Fehér Katalin (főszerk.): Képzés és Gyakorlat. Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar neveléstudományi folyóirata. 5. évfolyam. 2007. 4. 14-31. G. Havril, Á. (2007): Szükségletelemzés a szaknyelvi vizsgákon. In: Silye Magdolna (szerk.): Porta Lingua 2007. Szaknyelvkutatásunk határokon átívelő híd. Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Debrecen: Center Print Nyomda. ISSN 1785-2420. 361-367. G. Havril, Á. (2007): Az angol szaknyelvi vizsgáztatás elméleti megközelítése. In: Heltai Pál (szerk.): Nyelvi modernizáció. Szaknyelv, fordítás, terminológia. XVI: Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus. MANYE- Szent István Egyetem Pécs Gödöllő. ISSN 1786-545X, ISBN 978-936-9483-78-1. 933-938. G. Havril, Á. (2006): Aspects of Testing English for Specific Purposes. Dr. Gabriela Iuliana Colipca (szerk.): Translation Studies: Retrospective and prospective views. Editura Fundatei Unuversitare Dunarea de Jos - Galati. ISBN (10) 973-627-349-0, ISBN (13) 978-973-627-349-0. 47-60. G. Havril, Á. (2006): A szaknyelvi képesség mérése és értékelése a szaknyelvi vizsgákon. In: Gecső Tamás (szerk.): Nyelvi kompetencia-kommunikatív kompetencia. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 58. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. Budapest: Tinta Kiadó. ISSN 1419-6603, ISBN 963 7094 58 X. 140-147. G. Havril, Á. (2006): Miért kell a szaknyelvet tesztelni? In: Silye Magdolna (szerk.): PORTA LINGUA-2006. Utak és perspektívák a hazai szaknyelvoktatásban és kutatásban. Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Debrecen: Center Print Nyomda. ISSN 1785-2420. 161-167.
G. Havril, Á. (2005): Egy szaknyelvi vizsga kidolgozása előtt végzett szükségletelemzés értékelése. In: Golubeva Irina (szerk.): TEE Szemle. A pedagógusok többnyelvűségének és többkulturájúságának szerepe az európai mobilitásban. II. évfolyam, 2. szám. Veszprém: MTA-VEAB. ISSN 1785-6213. 37-45. G. Havril, Á. (2005): Összehasonlító tanulmány: egy általános és szaknyelvi hallás utáni értést mérő vizsgarész In: Alkalmazott nyelvészeti konferencia füzetei. Dunaújváros:Dunaújvárosi Főiskola. ISBN 963-004800-0, ISSN 1586-6785 On-line: http:// www.duf.hu 65-72. G. Havril, Á. (2005): Gondolatok a szaknyelvi vizsgákról In: Silye Magdolna (szerk.): Porta Lingua-2005 Szakmai nyelvtudás szaknyelvi kommunikáció. Debrecen: Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum. ISSN 1785-2420. 305-313. G. Havril, Á. (2004): How to Assess Listening Skills in the Language Examination in English for Specific Purposes. In: Vargáné Kiss Katalin (szerk.): ESP in Higher Education, Tudományos Füzetek VII: kötet. Győr: Széchenyi István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet. ISBN 963 86485 11, ISSN 1589-26697. 67-73. G. Havril, Á. (2004): A szaknyelvi vizsgaközpontok kialakulása-rövid kitekintés a hallásértés vizsgálatára. In: Ablonczyné Mihályka Lívia és Bakonyi István (szerk.): Győri Nyelvi Mozaik II. Győr, Széchenyi István Egyetem. HU ISSN 1786-7193. 79-88. Fekete, É. G. Havril, Á. (2002): Listen to This, English Listening Comprehension Practice Tests. Budapest: Aula Kiadó. 1-184 + 2 db CD ISBN 963 9585 28 9
Konferencia előadások 2007. június 19-21. A társadalomtudományi szaknyelvi kommunikáció igényeinek felmérése. IV. Kutatásmódszertani Konferencia, Pápa. 2007. április 19-21. A felsőoktatási intézményekben angol szaknyelvet tanuló hallgatók körében végzett szükségletelemzés értékelése. XII. MANYE Kongresszus, Siófok. 2007. június 19-20. Betekintés a felsőoktatási angol szaknyelvi képzésbe. Pannon Egyetem BTK Neveléstudományi Intézet Pedagógiai Oktató- és Kutatóközpont. IV. Kutatásmódszertani Konferencia, Pápa. 2006. április 6-8. Some Aspects of Teaching and Assessing English for Special Purposes at the Corvinus University of Budapest. Constructions of Identity Conference. Babes-Bolyai University, Faculty of Letters, Department of English Language and Literature. Cluj-Napoca/Kolozsvár Romania. 2006. november 24-25. Szükségletelemzés a szaknyelvi vizsgákon. SZOKOE VI. Szaknyelvi Konferencia, Szeged. 2006. június 20. A szaknyelvi képesség mérése és értékelése az angol szaknyelvi vizsgákon/a szaknyelvi képesség tesztelése. III. Doktorandusz Műhelykonferencia, Pápa. 2006. április 10-12. Az angol szaknyelvi vizsgáztatás elméleti megközelítése. Nyelvi modernizáció, Szaknyelv, fordítás, terminológia. XVI. MANYE Kongresszus, Gödöllő.
2005. november 24-25. Miért kell a szaknyelvet tesztelni? Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum. V. Szaknyelvoktatási Szimpózium. Debrecen. 2005. november 18. Egy szaknyelvi vizsga kidolgozása előtt végzett szükségletelemzés értékelése. Tanárok Európai Egyesülete II. Országos Konferencia. MTA-VEAB: Veszprém. 2005. október 24-25. A szaknyelvi képesség mérése és értékelése a szaknyelvi vizsgákon. Nyelvi kompetenciakommunikatív kompetencia tudományos konferencia. Kodolányi János Főiskola és ELTE BTK Általános és Alkalmazott nyelvészeti Tanszék. Budapest. 2005. április 28-30. Összehasonlító tanulmány: egy általános és szaknyelvi hallás utáni értést mérő vizsgarész Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti Nyelvvizsgáztatási és Medicinális Lingvisztikai Konferencia, Nyelvészeti és Nyelvvizsgáztatási Konferencia. Dunaújváros. 2004. november 26-27. A halláskészség mérésének és értékelésének nehézségei a szaknyelvi vizsgaközpontokban (Gondolatok a szaknyelvi vizsgákról). IV. Szaknyelvoktatási Szimpózium. BME GTK Nyelvi Intézet, Budapest.