A szakdolgozat-készítés szabályai

Átírás

1 A szakdolgozat-készítés szabályai

2 Témaválasztás Bárkinek a kiadott témája választható, aki a képzésben oktat Bárkinek a kiadott témája választható, aki a tanszék főállású oktatója Önálló téma is választható, ha a hallgató megtalálja hozzá a konzulens tanárt

3 Konzultáció Egyéni konzultáció az oktatóval, e- mailes egyeztetés alapján Minimálisan 3 személyes konzultációról igazolás- kötelező melléklete a dolgozatnak

4 TVSZ Határidők Példányok

5 Terjedelem Min oldal Max : -----

6 Szerkesztés Bevezetés (témaválasztás, célmeghatározás) Szakirodalom (elméleti alapvetés 1/3) Kutatás (empirikus rész 2/3) Hivatkozott irodalom Mellékletek (konzultációk, táblázatok, kérdőívek stb.)

7 Tartalom kutatási terv cél hipotézisek minta módszerek eszközök elemzés igazolás konklúzió

8 A hivatkozás Az oktatáselmélet (Réthyné 1998) magában foglalja mind a tanítás, mind a tanítás által irányított tanulás minden elméleti és gyakorlati problematikáját. 1 Így az oktatás célját, tartalmát, szervezeti és módszertani kérdéseit vizsgáló tudománnyá fejlődött. Elméleti tudomány lévén, a gyakorlat számára kritériumokat állít, és meghatározza e kritériumok elérésének elégséges feltételét, azaz az ismeretek, jártasságok, készségek, viselkedésformák, attitűdök megszerzésének legcélravezetőbb módjaira vonatkozó szabályokat fogalmaz meg, s mércét, útmutatást nyújt a tanítás vagy tanulás bármilyen speciális módjának elbírálásához, értékeléséhez. 2 1 Réthy Endréné (1998): Oktatáselméleti irányzatok. In: Falusi Iván / szerk. /: Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, BDF - Bp.p.11. TMFK N. Tóth Ágnes 2 U.o.

9 A tanulás egyrészt ismeretek felvétele, másrészt készségeknek az elsajátítása. A tanulásnak van egy kognitív /megismerésszerű / és egy praktikus /cselekvésvonatkozású / oldala. Az egyik a tudáshoz, a másik a képességhez vezet."(clauss - Hiebsch 1983) 1 Más szerzők tartós és adaptív változásként definiálják a tanulást, amely a közeggel való kölcsönhatás eredményként valósul meg. (Nahalka 1998) 2 A tanulástípusokat pedagógiai szempontból a domináns idegrendszeri 1 Günter Clauss -Hans Hiebsch (1983): Gyermekpszichológia /Akadémiai Kiadó, Bp., p Nahalka István (1998): A tanulás In. Falus Iván szerk.: Didaktika NTK Bp. p BDF - TMFK N. Tóth Ágnes

10 A tanulás eredményességét, mint ahogyan azt a tanulással foglalkozó fejezetből tudjuk, Bloom 1 szerint az előzetes tudás a tanuló motivációi a tanítási téma a tanítás minősége befolyásolja A körültekintően készített folyamatterv már fél siker szokták 1 Benjamin Bloom tanulási modelljét ismerteti Báthory Zoltán (1987): Tanítás és tanulás, Tankönyv Kiadó, Bp. 40. p BDF - TMFK N. Tóth Ágnes

11 Báthory Zoltán (1987) 1 a folyamatterv készítés menetét az alábbiak szerint taglalja: 1. az előzetes tudás felidézése 2. az affektív viszonyulások felmérése (motiváció, érdeklődés) 3. a követelmények megállapítása 4. a legfontosabb követelmények kiemelése (minimális kompetencia) 1 Báthory Zoltán (1987): Tanítás és tanulás Tankönyv Kiadó, Bp p BDF - TMFK N. Tóth Ágnes

12 APA-stílus* A szövegben a hivatkozás a szerző(k) nevével és a megjelenés évszámával történik. A szerző(k) neve lehet része a mondatnak [... amint Whitetanulmányában (1998) közölt eredmények...], vagy szerepelhet zárójelben [... a két változó közötti szoros összefüggés már korábban felmerült (White, 1998), ezért...]. Két szerző nevét az "és" választja el egymástól: (Black és White, 1998). Több név esetén a nevek között vessző áll, az utolsó két név között "és" van: (Fekete, Fehér és Barna, 1998). Háromnál több név esetén az első előforduláskor az összes szerző neve szerepel (Fekete, Fehér, Szürke és Barna, 1998), a további előforduláskor az első szerző neve és a "mtsai" rövidítés (Fekete és mtsai, 1998). A szövegben a nevek dőlt betűvel jelennek meg, ezt a kéziratban aláhúzás jelzi. A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás megjelöli az oldalszámokat is (White, o.). Egy zárójelen belül egy szerző különböző munkáira hivatkozva a nevet csak egyszer írjuk, utána következnek az évszámok, egymástól vesszővel elválasztva (Bloom, 1955, 1956a, 1956b). Egy zárójelen belül több szerző munkáira hivatkozva az egyes tételeket pontos vessző (;) választja el (Fekete, 1988; Fehér, 1989; Szürke és Barna, 1990). Ha egy szerzőnek azonos évben publikált több írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok után írt betűkkel különböztetjük meg (Nagy, 1988a). Az oldalszámot, ha szükséges, "o." jelöli. Az irodalomjegyzékben az oldalszámok megjelölésénél nincs "o.", a számok magukban állnak. *Magyar pedagógia BDF - TMFK N. Tóth Ágnes

13 Hivatkozások az irodalomjegyzékben Önálló könyvek Szerző(k) (évszám): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betűvel. Például: Lénárd Ferenc (1986): Pedagógiai ellentmondások. Akadémiai Kiadó, Budapest. Szerkesztett könyvek Szerző(k) (évszám, szerk.): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betűvel. Például: Mandl, H., De Corte, E., Bennett, N. és Friedrich, H. F. (1990, szerk.): Learning and instruction. European research in an international context. Volume 2.1. Social and cognitive aspects of learning and instruction. Pergamon Press, Oxford. Könyvfejezetek Szerző(k) (évszám): Fejezet (tanulmány) cím. In: Szerkesztő(k) neve (szerk.): Könyv címe, kiadó, kiadás helye (város). Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala. A könyv címe dőlt betűvel. Például: Neves, D. M. és Anderson, J. R. (1981): Knowledge compilation: Mechanisms for the automatization of cognitive skills. In: Anderson, J. R. (szerk.): Cognitive skills and their acquisition. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, Hillsdale Folyóiratban megjelent cikkek Szerző(k), (évszám): Tanulmány cím. Folyóiratcím, évfolyam [kötet] száma. Szám. Oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma. A folyóirat címe dőlt betűvel. Az évfolyam száma bold (gépelésnél aláhúzva). Larkin, J. H. és Simon, H. A. (1987): Why a diagram is (sometimes) worth ten thousand words. Cognitive Science, sz Az irodalomjegyzékben az oldalszámok mellett nem szerepel az "o" betű, a "szám" rövidítése "sz.". Minden tétel végén pont van BDF - TMFK N. Tóth Ágnes

14 Bírálat 1. A témaválasztás indoklása: 2. A választott téma jelentősége: 3. A dolgozat céljának megfogalmazása: 4. A szakirodalom feldolgozása: 5. A felhasznált irodalom széleskörűsége, mélysége: 6. A kulcsfogalmak értelmezése: 7. Saját kutatás hipotézisei: 8. A hipotézisek igazolása: 9. Az elemzések logikája, összefüggések: 10.Kutatásmetodikai sajátosságok: 11.A konklúzió: 12.Önálló megállapítások a témával kapcsolatban: 13.Szerkesztés: 14.A dolgozat formai jellemzői: 15.Szaknyelv használata, nyelvhelyesség, stílus: 16.Mellékletek, ábrák, irodalomjegyzék: