Tudományos írásműfajok

Átírás

1 Tudományos írásműfajok

2 Kutatási terv A téma meghatározása Összegyűjtött szakirodalom Kritikai forráselemzés Releváns szakirodalmak összegzése Hipotézis felállítása Hosszabb és mélyebb tanulmányok megírásához komolyabb kutatómunkára van szükségünk. Itt is a legfontosabb az, hogy pontosan megtörténjen a forrásokból kiemelt anyagok megjelölése, mert a felhasznált irodalom összeállításához és a lábjegyzeteléshez erre szükségünk van. Ezért érdemes a forrás címét azonnal az olvasás kezdetén pontosan kiírni, a kivonatolást követően pedig zárójelben jelezni az oldalszámot. Cím adása: Lehet egy cím, esetleg cím és alcím. Érdekes cím és magyarázó alcím

3 Szöveg és hivatkozás Tudományos szóhasználat, de elsősorban magyar szavak használata, ahol lehetséges Hivatkozások használata mikor kötelező? Három esetben ajánlatos a hivatkozás (szövegközi, vagy lábjegyzet) használata: Szó szerinti idézésnél ilyenkor kötelező lábjegyzetelni, és érdemes az idézett szöveget idézőjelek közé tenni, valamint dönteni: A Természetvédelmi Világalap (WWF) és az Amerikai Vöröskereszt röviddel a pusztító délkelet-ázsiai szökőár utáni helyreállítási munkálatok megkezdését követően kötött együttműködési megállapodást egy újjáépítési program létrehozása kapcsán. A két szervezet nem titkolt szándéka az volt, hogy a gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt szétzilálódott térségben, ahol az energiaellátás és az infrastruktúra szinte megszűnt létezni, kísérleti projektet indít. Gondolati idézés esetén, amikor nem szó szerint, de tulajdonképpen ugyanazt állítjuk, mint a forrásunk szerzője Mikor a szöveghez nem szervesen tartozó részt bontunk ki, vagy a nem egyértelmű főszövegben található gondolatot megmagyarázzuk, esetleg egy személy életrajzát, vagy évszámhoz tartozó eseményt részletesen hivatkozunk

4 Hivatkozás, lábjegyzetelés A lábjegyzet a következőképpen néz ki 1 vagy így 2, vagy ha csak egyszerűen egy műre hivatkozunk akkor így. 3 A lábjegyzetelt művet minden esetben fel kell tüntetni a felhasznált irodalomban. A hivatkozást a következőképpen is megejthetjük a folyó szövegben (Horváth, 2003: 76.). A név a szerzőt, az évszám a kiadás évét, a kettőspont utáni szám az oldalszámot jelöli. Ha több Horváthtól is idézünk, akkor írjuk oda az illető keresztnevének kezdőbetűjét is (Horváth, I. 2003: 76.) Ha ugyanannak a szerzőnek egy évben több anyaga is megjelent, akkor pedig (Horváth, I.a 2003: 76), (Horváth, I.b 2003: 76) 1 A Pancsa Siláról és a bandungi Tíz Elvről, továbbá a függetlenné váló harmadik világbeli országoknak a nemzetközi politikai folyamatok megváltoztatása érdekében tett erőfeszítéseiről Fischer Ferenc (1996): A megosztott világ című könyvében olvashatunk részletesen. Az Öt Elv szövegét megtaláljuk: Halmosy Dénes (1985): Nemzetközi szerződések Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 2 A gyarmati rendszerről bővebben: Balogh András - Salgó László (1980): A gyarmati rendszer története Budapest, Kossuth Kiadó. 3 Horváth, 2005:

5 Hivatkozás, lábjegyzetelés Az összes hivatkozásban szereplő művet fel kell tüntetni a felhasznált irodalomban! ABC sorrendben! Irodalomjegyzék, bibliográfia, felhasznált irodalom: Ez többféleképpen nézhet ki, minden helyes megjelenítés jó. Példák: 1. Balogh András (szerk.) (2002): Nemzet és nacionalizmus. Budapest, Korona Kiadó. 2. Benkes Mihály Balogh András(1999): Szuperhatalmak kora Budapest, Korona Kiadó. 3. Brzezinski, Zbigniew (1999): A nagy sakktábla. Amerika világelsősége és geostratégiai feladatai. Budapest, Európa Könyvkiadó. 4. Carr, E. H.: Mi a történelem? Budapest, 1995, Osiris Kiadó. 5. Clark, Grahame: A világ őstörténete. Budapest, Gondolat Kiadó, Kemény G. Gábor Katus László (szerk.): Magyar történeti bibliográfia Nem magyar népek (nemzetiségek). Budapest, 1959, Akadémiai Kiadó. Folyóirat tanulmány/cikk: 1. Búr Gábor (2005): Miért szegény Afrika?. In. A hét, 3. évf. 35. szám szeptember Csizmadia Sándor (2002): Konfliktusok és interpretációk a posztbipoláris világban. In. Magyar Tudomány. 2002/6. sz o. 3. Tarrósy István (2006): Uganda-Kenya-Tanzánia. Kelet-afrikai Föderáció: álom vagy valóság?. In: Tarrósy István (szerk.): Afrika Tanulmányok I., Pécs, Publikon Könyvek o.

6 Hivatkozások, felhasznált irodalom Internetes források Ha nincs pontos cím: Ha van pontos szerző és cím: Graham, John: Málta és a bevándorlók. In. Malta Today (Letöltés ideje ) A felhasznált irodalomban szereplő műveket ABC sorrendben közöljük, ezt a Microsoft Word megoldja helyettünk: kijelöljük az ABC-be rendezendő irodalomjegyzéket Táblázat sorba rendezés bekezdés, emelkedő. A program automatikusan megcsinálja. Internetes hivatkozások esetén az egész linket közöljük, így helyes, bár sok esetben még nem így történik. Fontos: A külföldi neveket a következőképpen használjuk (vezetéknév, keresztnév): Clinton, Bill: My Life. Washington, Cambridge Press, Ha valaki erről többet szeretne megtudni, akkor ajánlom neki a következő könyvet: Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest, 1996, Osiris.

7 Helyesírás Érdemes az anyagot elolvastatni valakivel, aki kívülálló és a megírás utáni napon, mikor már eltelt némi idő, elolvasni újra. Sok hibát csak ekkor lehet kiszúrni. A word nem feltétlenül tud helyesen írni

8 Képek, ábrák, táblázatok A képnek és táblázatnak legyen címe és forrása is minden esetben! Példa: 1. kép: Jégbe fagyott medve Forrás: vagy (Forrás: saját szerkesztés)

9 Köszönöm a figyelmet!