MI VAN A VIZSGAFELADAT MÖGÖTT? A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ELEMEI A NYELVVIZSGÁZTATÁSBAN VADÁSZ ISTVÁNNÉ
|
|
- Júlia Fehér
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÁLTALÁNOS VADÁSZ ISTVÁNNÉ MI VAN A VIZSGAFELADAT MÖGÖTT? A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ELEMEI A NYELVVIZSGÁZTATÁSBAN Egy nyelvvizsgarendszer akkor működik sikeresen, ha mögötte egy szigorú minőségbiztosítási rendszer áll. A minőségbiztosítás a vizsgáztatás minden részére kiterjed, a feladatok kidolgozásától a vizsgaeredmények kihirdetéséig. A nyelvvizsgák minőségi profiljainak kialakításában az ALTE 1 előírásai a mérvadóak. A vizsgarendszer kialakítása a vizsgaspecifikációval kezdődik. Bármely nyelvvizsga valamilyen elméleti alapvetésre épül (pl. a kommunikatív kompetencia egyik modelljére). A vizsgaspecifikáció (vizsgaleírás) a nyelvvizsgáztatás legfontosabb minőségbiztosítási dokumentuma, amely kitér a nyelvvizsga tartalmi és formai részére, az értékelési szempontokra továbbá a vizsga menetére. A vizsgaspecifikáció az alábbi kérdéseket határozza meg: a nyelvvizsga célja, például tanfolyam-záró, diagnosztizáló, vagy úgynevezett szintező vizsga, amely a vizsgázó nyelvtudását hivatott mérni, függetlenül annak előképzettségétől; vizsgapopuláció, vagyis az a csoport, amely számára a vizsga készül. Ennek során meg kell adni a vizsgapopuláció korát, kulturális és szakmai hátterét, képzettségét illetve motiváltságát; a tesztelni kívánt készségek (íráskészség, hallás utáni értés, olvasott szöveg értése, beszédkészség) és részletes leírás az előrelátható helyzetekről, amelyekben a vizsgázó alkalmazni fogja az idegen nyelvet; a feladatok típusai és tartalma, részletesen kitérve a kérdések számára, jellegére valamint mélységére. A vizsgaspecifikáció a nyelvvizsga minden résztvevője számára nagyon fontos, elsősorban a vizsgafejlesztők számára. A vizsgafejlesztői csoport a vizsga kialakítása során állandóan visszatér a specifikációhoz, az abban leírt részletekhez és követelményekhez, amelyek a vizsga megbízhatóságának valamint érvényességének zálogai. Ez a dokumentum a vizsgáztatók képzésének az alapja is, ebből tudják 1 Association of Language Testers in Europe Nyelvi Tesztelők Európai Szövetsége 188
2 VADÁSZ ISTVÁNNÉ részletesen megismerni a vizsgakövetelményeket, a vizsga menetét, módszertanát, az értékelési kritériumokat, továbbá a vizsga hátterében álló elméleti megfontolásokat. A vizsgázók vizsgatájékoztató formájában találkoznak a vizsgaspecifikációval, amely igen fontos útmutató a vizsgára való felkészülés során. Ennek tanulmányozása során megismerkedhetnek a vizsga tartalmi követelményeivel és a technikai részletekkel. A nyelvtanfolyamok szervezői számára is értékes útmutatást nyújt a vizsgaspecifikáció, hiszen azok az ismeretek, amelyeket nem tesztelnek, nem kapnak kellő figyelmet tanítás, illetve tanulás során sem. 2 A megbízhatóság a nyelvi tesztelésben arra vonatkozik, hogy az ismételt mérési eljárás mennyire ad azonos eredményt. Minél inkább konzisztens eredményt nyújt a megismételt mérés, annál nagyobb a mérési eljárás megbízhatósága, illetve fordítva, minél kevésbé konzisztens az eredmény, annál alacsonyabb a megbízhatóság. A teszt tartalma kiválasztásának és előállításának minőségét csak a teszt sikeres lebonyolítása tudja igazolni, vagyis azok a válaszok, amelyeket a vizsgázók adtak a feladatok megoldása közben. A teszt belső minőségét érintő kérdésekre az eredmények elemzésével kaphatunk választ. Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e az értékelési eljárás elfogadható minőségi szinten működni, a következő kérdésekre kell megadni a választ: elfogadható minőségű-e minden egyes tesztkérdés? helyesen válaszolják-e meg a legjobb vizsgázók a nehéz tesztkérdéseket? illenek-e egymáshoz a tesztkérdések? megfelelő szintű-e a teszt? a vizsgafeladatok valóban azokhoz a szintekhez tartoznak, amelyekhez szánták őket? megbízhatóak-e az eredmények? konzisztensek-e a vizsgaeredmények? összehasonlíthatóak-e a különféle vizsgáztatók által adott eredmények? stabilak-e a különféle vizsgaalkalmak során szerzett osztályzatok határértékei? az értékelési eljárásban alkalmazott különféle módszerek megfelelően működnek-e? a vizsgáztatók/pontozók betartják az utasításokat? képesek-e a vizsgáztatók jó vizsgateljesítményt kiváltani a vizsgázókból? 2 Hughes: Testing for Language Teachers, Cambridge University Press, 1989:23 189
3 ÁLTALÁNOS A teszt minőségi mutatói a statisztikai tesztelméletek két fő osztályán alapulnak: a klasszikus tesztelméleten (Classical Test Theory), illetve az item-válasz elméleten (Item Response Theory). Mindkettő eljárásai kiegészítik egymást, és foglalkoznak mind a tesztlépésekkel, mind az egész teszttel, úgymint: a tesztlépések nehézségi fokával; a tesztlépések diszkriminációjával; a tesztek pontértékei megbízhatóságának becslésével; feltárják a megbízhatóság és az érvényesség közötti kapcsolatot is. A statisztikus az eljárások során nyert adatok statisztikai módszerekkel történő feldolgozásával ad visszajelzést a tesztfejlesztőknek. A statisztikai elemzésen túl számos más módszer is elősegíti a vizsga minőségének javítását. Ide tartoznak a rendszeres szóbeli jelentések a vizsgákról, a pontozói jelentések, a kérdőívek és interjúk. A megbízhatóságon túl a tesztnek érvényesnek kell lennie. Általános értelemben bármely mérési eszköz akkor nevezhető érvényesnek, ha azt méri, amit mérni hivatott. Amíg a megbízhatóság azt jelenti, mennyire konzisztens eredményt szolgáltatnak a megismételt mérések, az érvényesség a vizsgapopuláció valós nyelvhasználati igényeinek való megfelelőség mértékét mutatja. A vizsgaeredménynek amennyire csak lehet valós képet kell mutatnia a vizsgázó releváns nyelvtudásáról. Ha a vizsgafeladat nem tükrözi a valós igényeket, a vizsgázók, tanárok és megrendelők joggal utasíthatják el. E cél érdekében a szaknyelvi vizsgák esetében minden specifikáció megírása előtt nagyon alaposan fel kell mérni a vizsgapopuláció igényeit. Bár az információ/hozzájárulás itt nem mindig nyelvi és tesztelési szakemberektől származik, igen hasznos lehet a teszt kialakításában. Egy szaknyelvi vizsga nem lenne érvényes, ha a vizsgafeladatok csak nyelvtani kérdésekből állnának. A tartalmi érvényesség attól függ, hogy a vizsgafeladatok milyen mértékben tükrözik az adott tartalmi kört. Így a specifikációk megírása során a tesztfejlesztőknek a megrendelő szakembereivel kell egyeztetniük, hogy megállapítsák az adott szakterületen történő mintavétel mélységét, továbbá az érintett témaköröket. Egy vizsga eredménye a vizsgázó számára gyakran jogosítványt jelent a további szakmai előrehaladáshoz. Így a tesztek prediktív érvényessége vagyis bizonyos fokú előrejelzés arra vonatkozóan, hogyan lesz képes a vizsgázó teljesíteni a valós helyzetekben a jövőben szintén fontosnak tekinthető a vizsgatervezésnél. A tesztelési szakemberek egyetértenek abban, hogy a teszteknek olyan feladatokat kell megcélozni, amelyek a valós életben is szerepelnek. A vizsgatervezőknek a kommunikatív készségek listái valamint az igények felmérése során szerzett tapasztalatok tudnak segíteni egy olyan vizsgarendszer létrehozásában, amely minden szempontból megfelel az adott szakmai kör igényeinek. 190
4 VADÁSZ ISTVÁNNÉ A vizsga kidolgozóinak kiválasztása és képzése külön szempontrendszer alapján történik. A tesztfejlesztőknek sokféle követelménynek kell megfelelniük, azonban elsősorban a vizsgázók illetve a tesztek megrendelői által támasztottak a meghatározóak. A tesztfejlesztőknek munkájuk során arra kell figyelniük, hogy a sok szempont figyelembevételével működőképes tesztet hozzanak létre. A tesztfejlesztők a tesztek kidolgozása során standard eljárásokat alkalmaznak, amelyek a tesztelésre alkalmas autentikus anyagok kiválasztásában, adaptálásukban, illetve az adott szintnek megfelelő feladatok elkészítésében érvényesülnek. Minden teszt a következő szempontok alapján ellenőrizhető: mennyire autentikus a szöveg, milyen a nyelvhasználata, tartalmaz-e túl speciális szakkifejezéseket, a szöveg hossza megfelel-e az adott szintnek, mennyire semleges, aktuális illetve ismerős a felhasznált szövegek témája; mennyire világosak, hosszúak a kérdések, mennyire felelnek meg az adott szintnek; helyesek-e a megoldások, minden kérdésre lehet-e egyértelmű választ adni, meg lehet-e válaszolni a kérdéseket háttértudás felhasználásával, szövegolvasás nélkül; mennyire illik bele a feladat az egész vizsgadolgozatba. Csak olyan vizsgafeladatok kerülhetnek be a vizsgadolgozatba, amelyek tartalmilag és formailag megfelelnek a minőségi követelményeknek. A vizsgázók szempontjából a legfontosabb elem a vizsgafolyamatok szabályozása. Ide tartozik a vizsga lebonyolítása és logisztikai háttere, beleértve a dolgozatok kezelését, az adatok biztonságát és titkosságát, a vizsgateljesítmények pontozását és értékelését. Az egyik legfontosabb feladat a vizsgafelhasználóval való kommunikáció. Ide tartozik a vizsgaeredmények közlése, a vizsgafelhasználó információkkal való ellátása a vizsga kontextusára, céljára és a tartalmára vonatkozóan. FELHASZNÁLT IRODALOM The ALTE Code of Practice, Association of Language Testers in Europe, Hughes, A.: Testing for Language Teachers, Cambridge University Press, Alderson, Ch., Clapham, C., Wall, D.: Language Test Construction and Evaluation, Cambridge University Press, Bachman, L.F.: Language Testing in Practice, Oxford University Press,
Kognitív és affektív fejlôdési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetôségei az iskola kezdô szakaszában
Kognitív és affektív fejlôdési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetôségei az iskola kezdô szakaszában Szerkesztette: Csapó Benő és Zsolnai Anikó Kognitív és affektív fejlõdési folyamatok diagnosztikus
RészletesebbenNYELVVIZSGÁK SZINTILLESZTÉSE
EURÓPA TANÁCS NYELVPOLITIKAI OSZTÁLY STRASBOURG 2001 NYELVVIZSGÁK SZINTILLESZTÉSE A KÖZÖS EURÓPAI REFERENCIAKERETHEZ Kézikönyv Előkészítő, kísérleti változat Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület PH Nyelvvizsgáztatási
RészletesebbenHalász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere
1 Halász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere TARTALOM Bevezetés 1 A hatás és beválás értelmezése 3 Hatás 3 Beválás 4 A hatásvizsgálat és beválás-vizsgálat 5 A
RészletesebbenEPOSTL. Európai portfólió nyelvtanárjelölteknek. Reflexiós eszköz a nyelvpedagógus-képzés számára A B C D. Languages for social cohesion
Languages for social cohesion Language education in a multilingual and multicultural Europe Les langues pour la cohésion sociale L éducation aux langues dans une Europe multilingue et multiculturelle A
RészletesebbenEinhorn Ágnes. FEJLESZTÉS VAGY VIZSGATRÉNING? A fejlesztõ- és a mérõfeladatok különbségei
Einhorn`.qxp 2008.07.03. 6:01 Page 147 147 Einhorn Ágnes FEJLESZTÉS VAGY VIZSGATRÉNING? A fejlesztõ- és a mérõfeladatok különbségei A feladat a tanulási-tanítási folyamat legfontosabb alapegysége, mégis
Részletesebbenhttp://www.vector-clip-art.com/2011/02/hands-around-world-clipart-020911.html JÓ GYAKORLATOK A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI PROGRAMBAN (IB-BEN) AVAGY:
http://www.vector-clip-art.com/2011/02/hands-around-world-clipart-020911.html JÓ GYAKORLATOK A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI PROGRAMBAN (IB-BEN) M I T AVAGY: T A N U L H A T U N K A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI RENDSZERÉBŐL???
RészletesebbenPályakövetési rendszer kialakítása és pályakövetési szabályzat
Pályakövetési rendszer kialakítása és pályakövetési szabályzat a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás részére Készült a TÁMOP-2.2.3-07/2-2F A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása című konstrukció
RészletesebbenVezetői összefoglaló. Bevezetés
Tanulmány a közpolitikában a társadalmi befogadással és szociális védelemmel kapcsolatos szempontok érvényesítésének eszközeként alkalmazott társadalmi hatáselemzésről az EU tagállamaiban 1 Vezetői összefoglaló
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI RENDSZER. Fejlesztők és felhasználók kézikönyve
A PEDAGÓGIAI RENDSZER Fejlesztők és felhasználók kézikönyve A könyv a 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.2.2-08/1-2008-0002) kiemelt projekt keretében A pedagógiai rendszerek fejlesztési
RészletesebbenAz Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium. s z a k m a i i r á n y e l v e. A bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek fejlesztéséhez
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium s z a k m a i i r á n y e l v e A bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek fejlesztéséhez 1 TARTALOM Bevezetés... 4 1. Az irányelv célja és célcsoportjai...
RészletesebbenA MUNKAERŐPIACON SZÜKSÉGES NYELVI KOMPETENCIÁK FELTÉRKÉPEZÉSE KVALITATÍV ESZKÖZÖKKEL 5
Földi Kata 1 László Éva 2 Szűcs Róbert Sándor 3 Máté Zoltán 4 Szolnok, 2013 A MUNKAERŐPIACON SZÜKSÉGES NYELVI KOMPETENCIÁK FELTÉRKÉPEZÉSE KVALITATÍV ESZKÖZÖKKEL 5 Napjainkban egyre inkább aktuálissá válik
RészletesebbenAz informális és nem formális tanulás elismerése Útmutató és háttéranyagok vállalati szakszervezeti képviselők számára
EQF Gyakorlati és Információs Hálózat Az informális és nem formális tanulás elismerése Útmutató és háttéranyagok vállalati szakszervezeti képviselők számára 510698-LLP-1-2010-1-DE-Leonardo-LNW A projektet
RészletesebbenKiegészítő útmutató az Oktatási Hivatal által kidolgozott. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. felhasználói dokumentáció értelmezéséhez
Oktatási Hivatal Kiegészítő útmutató az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez A pedagógiai szakszolgálati intézményben
RészletesebbenA Kreditrendszer Megvalósítása a Magyar Felsőoktatási intézményekben
A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 1 A Kreditrendszer Megvalósítása a Magyar Felsőoktatási intézményekben Dr. C. J. Koster & Dr.
RészletesebbenAz információs műveltségről való gyermeki gondolkodás
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola vezető: Dr. habil. Szabolcs Éva PhD Dömsödy Andrea Az információs műveltségről való gyermeki gondolkodás doktori
RészletesebbenOktatási Hivatal. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez
Oktatási Hivatal Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez Szerkesztői előszó A 2012/2013. év során az Oktatási Hivatal szakértői csoportja a TÁMOP-3.1.5/12 kiemelt uniós projekt keretében kidolgozta
Részletesebben1. fejezet HUMÁN EGÉSZSÉGKOCKÁZAT BECSLÉSE
1. fejezet HUMÁN EGÉSZSÉGKOCKÁZAT BECSLÉSE 19 20 Tartalomjegyzék 1. Általános bevezetõ...25 1.1. Elõzmények...25 1.2. Általános alapelvek...27 2. Expozícióbecslés...29 2.1. Bevezetõ...29 2.1.1. A mért
RészletesebbenM I O K S z e g e d i S z a k k é p ző Isko l a
M I O K S z e g e d i S z a k k é p ző Isko l a INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Hatályos: 2008. szeptember 1-jétől 1 Bevezető Törvényi előzmények A többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról
RészletesebbenA pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei
Társadalmi Megújulás Operatív Program Regionális Pedagógiai Kutató és Szolgáltató Központ kialakítása pedagógusképző intézmények együttműködésére TÁMOP-4.1.2-08/1/B-2009-0002 13. alprojekt: Módszertani
RészletesebbenA helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban
Szlávik János A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban 17. szám Budapest, 2002. december ISBN 963 503 294 3 ISSN 1587-6586 A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi
RészletesebbenPÁLYÁZATÍRÁSI TANANYAG. (Interregionális Civil Projektfejlesztési Hálózat)
PÁLYÁZATÍRÁSI TANANYAG (Interregionális Civil Projektfejlesztési Hálózat) IMPRESSZUM E könyv készítése során a Szerzők és a Kiadó a legnagyobb gondossággal jártak el. Ennek ellenére hibák előfordulása
RészletesebbenAz egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR)
Európai Képesítési Keretrendszer Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR) A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni.
Részletesebben12/2013. (III. 14.) KIM utasítás a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének minőségirányítási szabályzatáról
12/2013. (III. 14.) KIM utasítás a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének minőségirányítási szabályzatáról A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 3.
RészletesebbenÚtmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez
Oktatási Hivatal Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez Második, javított változat Az emberi erőforrások minisztere által 2013. november 19-én elfogadott általános tájékoztató anyag második, javított
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT OKTATÁSÁRA VALÓ ÉRZÉKENYÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK TÁMOGATÁSA
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT OKTATÁSÁRA VALÓ ÉRZÉKENYÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK TÁMOGATÁSA ÖSSZEÁLLÍTOTTA: VIDONYINÉ SÓLYMOS RITA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM 2010. Bevezető...
RészletesebbenOrszágos kompetenciamérés 2013. Országos jelentés
Országos kompetenciamérés 2013 Országos jelentés Szerzők Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos, Szabó Lívia Dóra, Vadász Csaba Tördelő Szabó Ágnes Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos,
RészletesebbenGÁBOR DÉNES FŐISKOLA Minőségirányítási Rendszer (MIRE)
GÁBOR DÉNES FŐISKOLA Minőségirányítási Rendszer (MIRE) Jóváhagyta: Dr. Zárda Sarolta a GDF rektora TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 7 JELMAGYARÁZAT... 8 A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA... 9 MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA...
RészletesebbenAz egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR)
Európai Képesítési Keretrendszer Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR) A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni.
RészletesebbenÚJ UTAKON A RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLÓK KÉPZÉSE ÉS TANÚSÍTÁSA
OKTATÁS TRAINIG ÚJ UTAKON A RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLÓK KÉPZÉSE ÉS TANÚSÍTÁSA BARTOS ZOLTÁN, SKOPÁL ISTVÁN BEVEZETÉS A roncsolásmentes vizsgálat minőségi rendszerében talán a legfontosabb elem (más megfogalmazásban:
Részletesebben