Döntéselmélet DÖNTÉSELMÉLETI KÖZELÍTÉSMÓDOK
Döntéselméleti közelítésmódok Legfontosabb segédtudományok : Közgazdaságtan, statisztika Szociológia, szociálpszichológia Jog, politika, társadalomtudományok Matematika Pszichológia Filozófia A döntéselméleti vizsgálatok középpontjában a hasznosság és a valószínűség fogalma áll.
Döntéselméleti közelítésmódok Filozófiai közelítésmód: A tudományok szülőanyja A természet, a társadalom és a gondolkodás legáltalánosabb törvényeit kutató és rendszerező tudomány Az egyén döntési problémájával foglalkoztak: Mit kell tenni, hogyan kell cselekedni a jó élet megvalósítása érdekében? Milyen a jó élet? Definiálták a jó fogalmát Összefoglalták az elfogadható értékeket, és ezek összességét tekintették jónak
Döntéselméleti közelítésmódok Filozófiai közelítésmód: Az értékeke nem kvantitatívak, vagyis a filozófia nem számszerűsíthető értékekkel dolgozik Összefoglalva: A filozófiai irányzat a döntési kérdéseket dilemmaként kezeli A választásnál a nem számszerűsíthető értékeket veszi figyelembe És ezek alapján keresi a jó döntést
Döntéselméleti közelítésmódok Közgazdasági döntéselméleti irányzat Az emberi értékeknek van egy számszerűsíthető halmaza, ezek a piacon megjelenő termékek és szolgáltatások, illetve ezek árai Az értékeket pénzzel lehet számszerűsíteni Adam Smith volt az első filozófus aki piaci értékekkel is mélyebben foglalkozott. A közgazdasági közelítési módban a döntési problémák a piac mindkét oldalát érintették: Mennyi terméket vásárol a fogyasztó adott áron? (kereslet) Milyen mennyiségű terméket visz a piacra a termelő adott áron? (kínálat) Mi a fogyasztó és a termelő célja? Hasznosság
Döntéselméleti közelítésmódok Taylor - klasszikus közgazdasági modell előfeltevései: Egy adott cselekvési változat választása esetében valamennyi eredmény valószínűsége egy A cselekvési változatokra és az eredményekre vonatkozó információk teljesek Az eredmények egy érték(hasznosság) skálán rendezhetőek A döntéshozó azt a cselekvési változatot választja, amelyik az értéket maximalizálja A továbbfejlesztett klasszikus modell (modern közgazdasági felfogás) az eredmények bekövetkezésénél elfogad egynél kisebb valószínűséget is, ezáltal elismeri a kockázat tényét.
Döntéselméleti közelítésmódok Modern közgazdasági felfogás előfeltevései: Egy adott cselekvési változat választása esetében az eredmények bekövetkezésének valószínűsége egynél kisebb is lehet. A cselekvési változatok és eredmények bekövetkezési valószínűsége ismert A cselekvési változatok várhatóértékei egy hasznossági skálán rendezhetők A döntéshozó azt a változatot választja, amelyik a várhatóértéket maximalizálja
Döntéselméleti közelítésmódok Makrogazdasági szinten működőképesnek bizonyult Makroszinten belül, vállalati szinten már kevésbé érvényesek Egyén szintjén pedig nem érvényesek a gazdasági racionalitás elvei A hasznosság maximalizálásához bonyolult (matematikai) eljárásokat kell alkalmazni, elég ismerettel ehhez nem rendelkezik Nem képes minden lehetséges cselekvési változat azonosítására Legtöbb egyéni döntéshozónak nincs pontosan megfogalmazott, kitűzött célja Léteznek olyan nem számszerűsíthető értékek amelyek a piacon a hasznosság maximalizálásában eltéréseket okozhatnak Az embereket döntéseiknél irracionális viselkedésre késztetik.
Döntéselméleti közelítésmódok Kritikai megállapítások: Simon a maximalizálás kritériuma a teljes informáltság valószerűtlen, és a döntéshozónak nem csak egyetlen célja van. Taylor csak az anyagi javakra koncentrál és kizárja az erkölcsi javakat Készeknek kell lenniük arra, hogy ezekből az alacsonyabb rendű javakból feláldozunk valamennyit a magasabb rendűekért (Taylor 1982)
Döntéselméleti közelítésmódok Adminisztratív modell Döntések gyakorlati, valamint viselkedési vonatkozásait is figyelembe veszi. Vezetéselmélet és pszichológia összefogásaként jött létre Gyakorlati tapasztalatok: Cselekvési változatok az esetek többségében nem állnak rendelkezésre, a változatokat meg kell alkotni Az információk erősen hiányosak, az információkat is keresni kell Az információ pontatlan nem egyértelmű és ez az eredmények várható értékének bizonytalanságához vezet Az információ beszerzése költséges
Döntéselméleti közelítésmódok Adminisztratív modell a pszichológiából veszi át az eredmények bekövetkezési valószínűségének és értékének a megközelítését, felfogását Kutatások alapján azt állítja, hogy ezeknek nem a tényleges, hanem az észlelt nagysága a lényeges A modell a információkkal összefüggő bizonytalanságot a következőképpen kezeli: A számszerűsíthető értékekre irányítja a figyelmet Hosszabb helyett inkább a rövidebb időtávon belül bekövetkező eredményekkel foglalkozik.
Döntéselméleti közelítésmódok Információszerzés és értékelés költségeit a döntéshozó igyekszik csökkenteni: A döntéseknél egyszerű, könnyen elérhető információkkal és egyszerű számításokkal dolgozik. Nem optimalizálásra törekszik, hanem kielégítő döntéseket hoz A közelítésmód kognitív jellegű, azt nézi mi van a döntéshozó tudatában, hogyan gondolkozik a probléma kezelése esetén.
Döntéselméleti közelítésmódok Skinner-féle modell Szigorú megerősítés modellje Az emberi viselkedés megértéséhez fel kell tárni azokat a pozitív eredményeket amelyek a múltban bizonyos döntések megerősítéséhez vezettek. A döntés ha megerősítést kap, ha a következményeit, eredményeit a döntéshozó nagyra értékeli, és megfordítva. Thorndike effektus: azt a viselkedést vagy magatartást, amely jutalomhoz vezet az emberek megismétlik, míg azt, amely nem vezet jutalomhoz sőt büntetést vonhat maga után azt nem ismétlik meg (Haire, 1974)
Döntéselméleti közelítésmódok Modell sarkalatos pontjai: Pozitív megerősítés sokkal hatékonyabb, mint a negatív. Azok az erősítők hatékonyabbak és eredményesebbek, amelyek közvetlenebb kapcsolatban vannak a döntéssel, mint időtartam, mint a döntéshozó szükségletei tekintetében Ha a megerősítések között megszakítások vannak akkor a viselkedést sokkal magasabb szinten lehet tartani, azzal szemben, mintha az erősítések egyszerre következnének be. A viselkedést, a döntést ténylegesen erősítő eredményeket csak empirikus úton lehet megismerni.
Döntéselméleti közelítésmódok A fokozatos hozadék modellje: Az adminisztratív modell is túlzottan szisztematikus döntéshozót feltételez. A döntéshozó a cselekvési változatok és az eredmények kapcsolatáról kevés információval rendelkezik A cselekvési változatók összehasonlítása még akkor sem lehetséges, ha a döntéshozó kielégítő döntésre törekszik. Szabályozott anarchia modelljének is nevezik. Döntések kockázatát kis mértékű változtatással lehet csökkenteni.
Az optimális döntéselméleti irányzat Optimális választás optimalizálás Az optimális döntéselméleti felfogás előfeltevései: A döntéshozó ismeri az adott problémával kapcsolatos összes cselekvési változatot Biztosan tudja az egyes cselekvési változatokat Biztosan meg tudja állapítani az eredmények preferencia-sorrendjét Optimális döntést akkor lehet hozni, ha a döntéshozó ismeri az összes cselekvési változatot és azok eredményét teljes információval rendelkezik, egyetlen célja van.
Az optimális döntéselméleti irányzat Kvantitatív módszere az operációkutatás Az operációkutatás az a tudomány, amely az optimális döntések előkészítéséhez matematikai módszereket használ fel. Lényeges jegyei: Döntéseket készít elő Döntések valamilyen szempont szerint optimálisak Döntés-előkészítésben matematikai módszerek kerülnek alkalmazásra Az operációkutatás célja a döntéshozatal segítése, tudatosabbá tétele, a rendszer operációinak modellben történő elemzése, az optimum meghatározása.
Az optimális döntéselméleti irányzat Milyen probléma oldható meg operációkutatási módszerek alkalmazásával? Minden olyan döntési, irányítási probléma, amely matematikai modellben leírható és analitikailag optimalizálható Programozási problémák Készletezési problémák Sorban állási problémák Szállítási problémák Hálótervezés
Az optimális döntéselméleti irányzat Herbert Simon Objektív racionalitás A döntéshozó megfelel az optimális előfeltételeknek Korlátozott racionalitás Komplex problémák esetén a döntéshozó nem képes megfelelni az optimális előfeltételeknek, egyszerűsíti a döntési folyamatot azzal, hogy nem optimalizál, hanem kielégítő döntéseket hoz.
Az optimális döntéselméleti irányzat Összefoglalva: Feltételezi a döntéshozó teljes informáltságát Ismeri az összes cselekvési változatot, és ezek eredményeit Az eredmények sorba rendezhetőek, és csak egy célja van a döntéshozónak Operációkutatásra épít Kvantitatív döntéshozatali módszer
A kielégítő döntések elmélete A korlátozott racionalitás és a bonyolult rendszerekre jellemző többcélúság miatt a döntéshozó, egyszerűsíti a döntési folyamatot Maximalizálás helyett kielégítő döntést hoz Aspirációs szint Az igényszint lehet Konjunktív Diszjunktiv Az igényszint szubjektív, döntéshozó alakítja ki.
A kielégítő döntések elmélete Összefoglalva: Simon dolgozta ki, optimális döntések vizsgálata kapcsán Teljes informáltság, és az egyetlen cél valószerűtlen Nem lehetséges az optimalizálás Kielégítő döntést hoz, tanulási folyamat eredménye Nem vizsgálja, hogy létezik-e jobb megoldás
Normatív irányzat Hogyan lehet a döntéseket jobbá tenni. Segítséget nyújtson a döntéshozónak Az előzetesen felállított követelményekhez Szabályokhoz való következetes alkalmazkodáshoz Preskriptív (előíró) Hogyan kell dönteni? Deskritptív (leíró) Nem a kell, hanem a van van a középpontban Hogyan születik meg a döntés?
Normatív irányzat Mindkét irányzat foglalkozik az érték fogalmával és mérésével A normatív modell előfeltétele A döntéshozó tudja, milyen értékrendszert vagy kritériumrendszert kíván alkalmazni A normatív iskola az objektív racionalitás talaján áll, de a teljesség tekintetében (optimális döntéselmélethez képest) kevésbé szigorú. Normatív elméletek axiómákra épülnek: Lásd. Neumman Morgenstein féle axiómarendszer
Normatív irányzat Fogoly dilemma
Fogolydilemma A klasszikus fogoly dilemmát a következőképpen lehet értelmezni: fogoly 2 hallgat fogoly 2 beszél fogoly 1 fogoly 1 hallgat mindkettő 6 hónap 10 év fogoly 2 szabad fogoly 1 beszél fogoly 1 szabad mindkettő 5 fogoly 2 év 10 év
Normatív irányzat A normatív döntéselmélet kvantitatív módszerei: Parametrikus (bizonytalansági) Természettel szemben igyekszik optimális döntéseket hozni Klasszikus döntési szabályok Kockázati szituációk klasszikus szabályai Cselekvési változatok várhatóértékeinek összehasonlítása Várható hasznosság elmélete Döntési fák Stratégiai (konfliktus helyzet) Döntési helyzet folyamatosan változhat Értelmes ellenféllel áll szemben a döntéshozó Játékelmélet
Leíró irányzat Deskritptív (leíró) Nem a kell, hanem a van van a középpontban Fő hangsúly a döntési folyamatra helyeződik Viselkedés pszichológia jellemzőit kutatja A döntések sebezhetőségének okai: Komplexitás (Képes az ember minden tényezőt figyelembe venni?) Körülmények bizonytalansága (több cél, információhiány) Több embert is érinthet (konfliktus helyzet)
Leíró irányzat Helyes ítéleteket alkotunk-e a világról? Pszichológia Feltárja azokat a nyílt vagy rejtett indítékokat, amelyek az embert a valóság eltorzítására késztetik Megvizsgálja, hogy az ember mentális képességei megteremtik-e a világ valósághű megismerését. Fő fogalmak: Észlelés (percepció) szelektív A motiváció, a szükségletek befolyásolják a világlátásukat A memória, a sztereotípiák és a sémák valamint a kontextusok nagy szerepet játszanak az észlelésben és az emlékezésben.
Leíró irányzat Kognitív disszonancia A helyzetek értékelése sokszor instabil, változó ha ellentmondást találunk gondolataink, cselekedeteink között ez kellemetlen érzéssel tölt el bennünket, feszültséget okoz, ezért megpróbáljuk ezeket kiküszöbölni. Az ember tévedése a következőkkel hozható kapcsolatba: Meglévő korrelációt nem látjuk Korrelációt látunk ott is, ahol nincs Oksági kapcsolatot tételezünk fel, ahol együttes előfordulás áll fen.. A mindennapi életben nem könnyű felismerni az összefüggéseket részben az adatok hiánya, részben pedig az észlelésekben mutatkozó hibák miatt.
Leíró irányzat Döntéshozók nem a normatív értelemben vett szabályoknak megfelelően hozzák döntéseiket Leíró irányzat vizsgálja az emberi ítéletalkotás két tényezőjét: Valószínűségészlelés (Objektív Szubjektív) Hasznosság-megállapítás Heurisztika(torzítási mechanizmus): Azok a gondolkodási és ítéletalkotási folyamatok, amelyek megelőzik a döntéshozatalt. A torzítások nem véletlenszerű, rendezetlen hibák, hanem egyszerűsítő mechanizmusok.
Leíró irányzat Heurisztika Hozzáférhetőség Aszerint ítélik meg az események bekövetkezésének valószínűségét, hogy milyen hasonló példát tudnak felidézni Visszatekintő torzítás Megtörtént dolgokra úgy emlékeznek, mintha másképp nem is történhetett volna Rögzítés és kiigazítás Kezdetben meghatároznak egy becslést, majd ehhez próbálják a későbbi becsléseket is igazítani, még akkor is ha ez az érték irreleváns Túlzott magabiztosság Túlzottan megbíznak a saját ítéleteikben.
Leíró irányzat Elvárt hasznosság Egyes cselekvési változatok valószínűségével kapcsolatban teljes és pontos ismeretekkel rendelkezünk. Tversky és Kahneman (1991) lehetőségelmélet A lehetőségelmélet feltételezi, hogy a döntéseknél figyelembe veszik a valószínűségeket és a hasznosságokat, de a valószínűségeket eltorzítják, a hasznosságot pedig valamilyen referencia ponthoz igazítják
Lehetőségelmélet Milyen hatásokat azonosított a modell? A nagy és kicsi valószínűségek eltorzítása A kis valószínűségeket túlzott súllyal, a nagy valószínűségeket meg kicsi súllyal veszik figyelembe A nagyon kicsi valószínűségek elhanyagolása Bizonyos szint alatt a valószínűségeket elhanyagolják. Bizonyossági hatás Biztos nyereség fontosabb, mint a bizonytalan. Keretezési hatás Megfogalmazástól függ, hogy nyereségnek vagy veszteségnek érzünk valamit Birtoklási hatás Birtokolt javak értéke magasabb, mint amennyit fizetnénk érte A mentális könyvelés Nyereségeket külön kezelik, a veszteségeket meg összevonják
Lehetőségelmélet A döntéshozók a hasznosságot egy preferenciaponthoz viszonyítják, és a szerint értékelik, hogy a kiindulóponthoz képest hogyan változott a helyzetük. Nem a gazdagságunk, hanem az határozza meg a hasznosságok értékelését, hogy nyereségnek, vagy veszteségnek tekintünk-e valamit. A veszteséget sokkal nagyobbra értékeljük, mint a megfelelő nyereséget.
Lehetőségelmélet Döntéshozók saját tévedései: Lehorgonyzás Becslések már meglévő információkat vesznek alapul. Státus quo mindenáron való fenntartása Jelenlegi helyzet mindenáron való megtartása Múltbéli igazolása Nem akarják beismerni a tévedést. A rövid távú célok előnyben részesítése a hosszú távú célokkal szemben.
Leíró vs. normatív Leíró vs. normatív a döntéshozó irracionális Mi az oka az irracionális viselkedésnek? A döntéshozókat nem a tényleges, hanem az észlelt világ irányítja Észlelések pontatlanok, érdekeik és értékeik által torzítottak Az információkat szelektíven fogadják be. Egyszerre csak egy dologra képesek figyelni Felületesen gondolkoznak Könnyen manipulálhatóak Egyszerű gondolati modelleket építenek fel, és ezeket alkalmazzák
Leíró rendezőmodellek Vlek-Wagenaar modell (1978) Rendszerszemléletű, a probléma-felismerésből kiindulva végigkíséri az egész döntési folyamatot, az egyes fázisok közötti visszacsatolások pedig érzékeltetik a folyamat alrendszerei közötti lehetséges visszatéréseket A fázis, a probléma-felismerés B és C fázis, a cselekvési változatok feltárása vagy megtervezése D fázis, a későbbi cselekvés lehetőségeinek és eredményeinek kutatása E és F fázis, a változatok átfogó értékelése G, H, I fázis, a bevezetés, a helyesbítés és a tapasztalatok.
Leíró irányzat Összefoglalva: A döntés folyamatára helyezi a hangsúlyt Feltárja, hogy mit tesznek az emberek a tényleges döntési helyzetekben, hogyan gyűjtik az információt. Viselkedés sok esetben eltér a normatív döntési modell feltevéseitől. Múltban a leíró döntéselméleti kutatások arra irányultak, hogy összehasonlítsák a tényleges viselkedést a normatív modellekkel Jelenlegiek a viselkedés pszichológiai tényezőinek a tanulmányozásával foglalkoznak.
Ellenőrző kérdések 1. Mi a lényege a következő közelítésmódoknak? Filozófiai Közgazdasági (klasszikus, modern) Adminisztratív Skinner féle Optimális Kielégítő Normatív Leíró
Ellenőrző kérdések 2. Hasonlítsuk össze a normatív és a leíró irányzatot! 3. Hasonlítsuk össze az Optimális és a Kielégítő döntéselméleti irányzatot! 4. Hasonlítsuk össze a különböző közelítésmódokat a különböző döntési szituációkkal 5. Mi a kognitív disszonancia lényege 6. Mi a heurisztika és milyen típusai vannak 7. Mi a lehetőségelmélet és milyen hatásokat azonosított a modell 8. Mi az operációkutatás lényege, és milyen típusfeladatok tartoznak ide?