Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Kfv.III.37.353/2016/4 Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/139 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2016.12.02. Iktatószám: 14907/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.353/2016/4. A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke dr. Kovács Ákos előadó bíró dr. Fekete Ildikó bíró A felperes: Laki Épületszobrász Zrt. (1138 Budapest, Róbert Károly körút 59.) A felperes képviselője: Dr. Bíró Ügyvédi Iroda, dr. Bíró J. Judit ügyvéd (1071 Budapest, Városligeti fasor 47-49.) Az alperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) Az alperes képviselője: dr. Kriston Kinga közbeszerzési biztos I. rendű alperesi beavatkozó: KIVING Ingatlangazdálkodó és Beruházásszervező Kft. (1114 Budapest, Fehérvári út 70.) I. rendű alperesi beavatkozó képviselője: Bolevácz és Vörös Ügyvédi Iroda, dr. Bolevácz Éva ügyvéd (1053 Budapest, Veres Pálné u. 9.I./2.) II. rendű alperesi beavatkozó: EB Hungary Invest Kft. (1163 Budapest, Máté u. 8.) II. rendű alperesi beavatkozó képviselője:illés Levente Ügyvédi Iroda, dr. Illés Levente ügyvéd (1136 Budapest, Tátra u. 6. I./6.) 1
A per tárgya: közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél/felek: alperes (17. sorszám) A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 4.K.33.295/2015/16. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.33.295/2015/16. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű beavatkozó 2015. április 1-jén ajánlattételi felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a Vállalkozási szerződés a 1028 Budapest, Templom u. 12-14. (hrsz.: 54281) sz. alatti ingatlanon lévő Klebelsberg-kastély épületegyüttes felújítása, Klebelsberg emlékház és vendégház kialakítása a jelen felhívásban, az ajánlati dokumentációban és a mellékleteként átadott kiviteli dokumentációban, a műszaki leírásban, az árazatlan költségvetési kiírásban, valamint az építési engedélyben foglaltak szerint" tárgyban. A felhívásra több ajánlat érkezett. Az ajánlatok értékelése szerint a felperes a második legjobb ajánlatot tette. [2] A felperes jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez, melyben egyebek mellett a Projektterv kidolgozottsága" értékelési részszemponton belül a Kockázatkezelési terv" értékelését kifogásolta amiatt, mert az értékelésnél olyan szempontokat, különböző tervek meglétét vagy hiányát is értékeltek, melyek a kiírásban szempontként nem szerepeltek. Ezzel sérült a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 63. -ának (4) bekezdésébe írt előírás, és sérültek a Kbt. alapelvei is. [3] Az alperes a 2015. augusztus 19-én meghozott D.400/17/2005. számú határozatában a kérelmet elutasította. Határozata szerint az ajánlatkérő a projektterv kidolgozottsága" részszemponton belül meghatározott három vizsgálati elem közül a 2. vizsgálati elem (kockázatkezelési terv) vonatkozásában a felhívásban és a dokumentációban foglaltak szerint értékelte az ajánlatokat. Az alperes megállapította, hogy az I. rendű beavatkozó a 2
kockázatkezelési terv komplex vizsgálata során azt értékelte, hogy a kockázatkezelési terv mennyire részletesen tartalmazza a munkafolyamatokat, és azokhoz rendelve a munkafolyamatok közben felmerülő kockázatokat, továbbá a kockázatokhoz rendelve a megoldási javaslatokat, a kockázatok előfordulási esélyeit, a kockázati tényező hatásait, valamint a bekövetkezés esetén alkalmazandó tervezett intézkedéseket. Az ajánlatkérő kedvezőbb helyezéssel értékelte azon kockázatkezelési terveket, amely részletesebbek, konzekvensebbek, projektspecifikusabbak voltak. Nem azt értékelte tehát, hogy a kockázatkezelési terv részeként az ajánlattevők készítettek-e kockázatértékelési organizációs minőség-ellenőrzési és veszélyeztetési tervet. Ennek megfelelően kapott a nyertes ajánlattevő projekttervére 100, míg a felperes ugyanerre 60, 40 pontot. Az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban előírtak szerint végezte el az ajánlatok értékelését. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében a határozat megváltoztatását, illetőleg annak hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Az elsőfokú ítélet [5] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a határozatot a fent körülírt kifogásokkal összefüggésben hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint az I. rendű beavatkozó nem az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltak szerint bírálta el az ajánlatokat, és ezzel megsértette a Kbt. 63. -ának (4) bekezdését. Ugyanakkor az alperes az ítélet indokolása szerint nem döntött az alapelvi jogsértések felől, amiről érdemben döntést kell majd hoznia. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését, és a kereset elutasítását. Álláspontja szerint tévesen találta jogszabálysértőnek a bíróság a Kbt. 63. (4) bekezdése megfelelő alkalmazását. Nem sérülhettek az alapelvek sem, így azok sérelmét vizsgálnia sem kellett eljárása során. Nem volt végül szükség az ajánlatok összehasonlítására sem ilyen kérelem hiányában. [7] A II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. 3
A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [9] Helyes döntést hozott a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amikor az alperes határozatát az 1. és 2. kérelmi elemek tekintetében hozott döntés kapcsán hatályon kívül helyezte, és e körben az alperest új eljárásra kötelezte. A Kbt. 72. (1) bekezdése alapján ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az értékelési részszempontok szerinti tartalmi elemeit az eljárást megindító felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli a 71. (3) bekezdés d) pontja alapján meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb. [10] A 73. szerint az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az eljárást megindító felhívásban - több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi felhívásban - és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a 71. (2) bekezdésében meghatározott értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. [11] Az idézett jogszabályokból kitűnik, hogy az értékelést csak az ajánlati dokumentációban előírt szempontok alapján lehet elvégezni, az értékelési szempontok tartalmát bővíteni az eljárás értékelési szakaszában már nem lehet. Az idézett feltételnek az alperes által elfogadott értékelés nem felelt meg, a terveket az ajánlatkérő annak ellenére pontosította, hogy a pontosításra létrejött eredmény benyújtása és azok pontozására vonatkozó előírás nem volt, a kiírás értelmezésére attól eltérő tartalommal került sor. [12] A Kbt. 63. (4) bekezdése kimondja, hogy az érvényes ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont [71. ] alapján, valamint a 71-73. -okban foglaltakra tekintettel kell értékelni. Mivel e törvényi előírásnak az alperes határozata nem tett eleget, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletének indokolásában erre vonatkozóan helyes megállapítást tett. Ugyancsak jogszerű volt az a megállapítás is, ami az alapelvi kérdésekben való határozathozatalt hiányolta. Helytállóan állította a felperes keresetében, hogy az alperes mint ahogy 4
a közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapította, nem merítette ki teljes körben a jogorvoslati kérelem 2. kérelmi elemét, mert nem végezte el a felperes és a nyertes közös ajánlattevő kockázatkezelési tervének összehasonlítását, jóllehet erre köteles lett volna. [13] A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. -ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [14] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 78. -a alapján ő köteles megfizetni a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült és a Pp. 79. -a szerint felszámítható költségeit. [15] Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 59. -ának (1) bekezdésén és 5. -án alapszik. Budapest, 2016. szeptember 6. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró 5