Az értékalapú egészségpolitika és szolgáltatásvásárlás fő irányai a magyar egészségügyben Dr. Mészáros János egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár Prof. Dr. Polyvás György egészségügyi stratégiai és tervezési főosztály vezetője 2017 október 4-6 XXIV. Magyarországi Egészségügyi Napok 1
Az értékalapú forrásallokáció fogalma A rendelkezésre álló források, kapacitások, volumenek, struktúrák és a lakosság egészségi állapotának figyelembevételével, olyan optimális és egyben differenciált többszintű elosztási modell, amely a hatékonyság mellett, az eredményesség (klinikai eredmény) és a hosszútávú életminőség tökéletesebb megvalósítását szolgálja. Az értékalapú szolgáltatásvásárlás feltételei: Célpopuláció (effektív kockázatközösség) epidemiológiai jellemzőinek folyamatos ismerete Ellátási prioritások (vö.:népegészségügyi prioritások, allokációs hatékonyság, haszon-áldozat költségek, marginális költségek stb.) Korszerű infrastruktúra Korszerű technológiák és orvostechnika Hosszútávú egészségnyereség, életminőség, társadalmi kontingenciák 2
Az értékalapú egészségpolitika fejlesztésének okai Az értékalapú szemlélet megerősödése a gazdaság, a tudomány, az oktatás és a kultúra világában A szakmaiság (magasan specifikált technológiák, szakmai együttműködés és a értékelés igényének és gyakorlatának megerősödése) A megoldandó feladatok komplexitásának exponenciális növekedése A fogyasztók igényeinek általános emelkedése és differenciálódása Egyéni kihívások, igények, individuális megoldási algoritmusok gyakoriságának növekedése Sztochasztikus trendek erősödése komplex Költség-hatékonyság, költség-haszon, az életminőség és az egészségnyereség perspektíváinak és eredményeinek újraértelmezése 3
Az értékalapú egészségpolitika megvalósításának legfontosabb szempontjai Specifikált értékalapú finanszírozási rendszerek Az értékalapú irányítással és finanszírozással kompatibilis egészségügyi struktúrák Több szempontú elemzési rendszerek Az egészségproblémák eredményes megoldásához illeszkedő súlyozott forrásallokációs modellek és eredményorientált értékelési rendszerek Egyéni és populációs (kockázatközösség) szintű kockázatmenedzsement és utánkövetés A hosszútávú eredmény releváns és összetett értékelése 4
Az értékalapú egészségpolitika fejlesztésének szempontjából legfontosabb teendők Eredményspecifikus forrásallokációs modellek fejlesztése (az eredményességnek, mint allokációs szempontnak a megjelenése a finanszírozás típusának megválasztása során kockázatmegosztás, napidíj /súlyozott szorzók bevezetése/, különböző típusú teljesítményfinanszírozás, tételes és fix finanszírozási módszerek) A finanszírozási díjparaméterek áttekintése: - kompatibilitás - transzparencia - differenciáltság - ökonometriai egyensúly - belső homogenitás - folyamatos monitoring Hosszútávú eredményesség vizsgálata 5
Az értékalapú forrásallokáció egészségpolitikai feltételrendszere Szolgáltatásvásárlói stratégiák átgondolása Transzparens befogadás- és támogatáspolitika (differenciált szolgáltatásvásárlás, stratégiai szolgáltatásvásárlás) Bizonyítékokon alapuló egészségpolitika (ellátás minőségét mutató indikátorok) Költség-hatékonyság, költség-haszon Közvetlen ráfordítás elemzések, folyamatos monitoring Összetett kockázatmenedzsement 6
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkársága által a 2016. évben megoldott jelentős feladatok Finanszírozási eljárásrendek kialakítása 2016. évi TBB befogadások - 2016 év áprilisától és májusától szerződhetőek a 2015. évben többletkapacitás-befogadási pályázat útján befogadást nyert indexes OENO-k, csillagos HBCs-k, tételes elszámolás alá eső eszközök, tételes finanszírozás alá eső hatóanyagok, valamint egyes nagy értékű beavatkozások. - 2016. év áprilisától a magyarországi CT és MR ellátás jelentős kibővítésére került sor, amely éves szinten 3,36 milliárd forint többletfinanszírozást tett szükségessé, 2016 májusától pedig további, 2015. évben benyújtott és befogadásra javasolt kérelem befogadására került sor, amely éves szinten közel 4,0 milliárd forintos többletfinanszírozási igénnyel jár. - A befogadások sora a 2017. évben tovább folytatódik, 2017. év elejétől további, évi 2.1 milliárd forintnyi összegű ellátással bővülnek a szakellátási kapacitások. Befogadásra került 15 új, nagyértékű onkológiai hatóanyag - Négy új terápiás területen, mint a melanoma (rosszindulatú bőrdaganat), a prosztatadaganat, a nem-kissejtes tüdő daganat, valamint az onkohematológia (vér alakos elemei és nyirokcsomók daganatai) kezelésére vonatkozó nagyértékű hatóanyagok kerültek befogadásra 2016. november 1-jével, amelyek 2017. első negyedévében váltak közfinanszírozottan elérhetővé. 2016. augusztusi bérbeépítés 7
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkársága által a 2016. évben megoldott jelentős feladatok 2.rész Alapellátás finanszírozásának 2016-os emelése - 2016-ban 14,1 Mrd forinttal nőtt a háziorvosi, fogorvosi, védőnői és iskolaorvosi szolgálatok éves finanszírozása. Konszolidáció 45 Mrd Ft Működési támogatás 15 Mrd Ft Kasszaseprés - Az Egészségbiztosítási Alap fejezetén belül a Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 2016. évi maradványa 8.6 milliárd forint volt, amely a tárgyév utolsó hónapjában a havi kifizetést követően és az átcsoportosítás után volt felosztható, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével. 8
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkársága által a 2017. évben ezidáig megoldott jelentős feladatok 2017. évi bérbeépítés (81. 6 Mrd) Többletforrások az Egészségbiztosítási Alapban - Folytatódnak az egészségügyi dolgozók béremelésére tett intézkedések, a népegészségügyi fejlesztési programokra 4,5 milliárd forint, a várólisták csökkentésére pedig újabb 5 milliárd forint áll rendelkezésre 2017-ben. Ez évben mintegy 25 milliárd forint többletforrás növeli a pénzbeli ellátásokat (CSED, GYED, táppénz, egyéb), és a Gyógyszertámogatás kiadásaira, valamint a gyógyászati segédeszközök támogatására is többet tartalmaznak az érintett előirányzatok. Nő az otthoni szakápolásra, a mentésre, a laboratóriumi ellátásra fordítható összeg, és a háziorvosok letelepedését segítő előirányzat is megemelésre kerül. Nem utolsó sorban a háziorvosi, a védőnői ellátás fejlesztésére és a járóbeteg-szakellátásra fordítható összegek is jelentősen növekednek. Működési támogatás A sikeres várólista csökkentési program folytatása - a várólista nyilvántartás adatai alapján az eddig végrehajtott intézkedéseknek köszönhetően az intézmények által kötelezően vezetendő várólistákon a regisztráltak száma gyakorlatilag a 2012. július 1-jei 70.170 esethez képest mintegy 60 %-kal csökkent, jelenleg 28.539 eset. 9
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkársága által a 2017. évben ezidáig megoldott jelentős feladatok 2.rész In vitro fertilizáció (IVF) - A születendő gyermekek számának emelése érdekében szükségessé vált a közfinanszírozott ciklusok maximális számának nem anyánként, hanem gyermekenként történő meghatározása. Az eddig anyánként összesen 5 közfinanszírozott ciklus ezt követően gyermekenként számolódik. Az első gyermek születéséhez 5 ciklus, a további gyermekek esetén további 4-4 közfinanszírozott ciklus igénybevételére van lehetőség. Minden újabb ciklus a sikeres beültetést követően megszületett gyermek után kezdődik el. - Az állami fenntartásban lévő egészségügyi szolgáltatók kapacitásbővítésével az IVF ellátást végző állami intézmények közfinanszírozott IVF kapacitása megduplázódik. - A szükséges gyógyszereket a közfinanszírozott kapacitással rendelkező intézmények 70 % helyett 90 %-os támogatással, a közfinanszírozott kapacitással nem rendelkező intézmények 25 % helyett 55 %-os támogatással írhatják fel. - A meddőségkezelési eljárások közfinanszírozott igénybevételét a források jobb hasznosulása, a valóban sikerrel kecsegtető esetekre történő koncentrálása érdekében szükséges volt a menopauza időpontjáig, de legkésőbb 45 éves korig lehetővé tenni (a 45 éves kor a mammográfiás szűrésnél alkalmazott korhatárral egyezik meg). Ennek előnye, hogy az alacsonyabb életkor esetén sikeresebbek a beavatkozások. - A Kormány támogatást biztosított az IVF szolgáltatás végzéséhez szükséges orvostechnikai eszközök és műszerek beszerzésére, mely fejlesztések költségigénye 5 milliárd forint. 10
Köszönöm a figyelmet! 11