A ôkezerkeze haáa az agrárgazdaági eljeíményre Fogarai Józef, az Agrárgazdaági Kuaó Inéze udományo főmunkaára, a Pariumi Kerezény Egyeem egyeemi docene, a Dunaújvároi Egyeem főikolai docene E-mail: fogarai.jozef@aki.gov.hu Zubor-Neme Anna, az Agrárgazdaági Kuaó Inéze udományo egédmunkaára, a Budapei Corvinu Egyeem PhD-hallgaója E-mail: neme.anna@aki.gov.hu A magyar agrárgazdaág jelenleginél i nagyobb mérékű inegrációja az Európai Unió agrárpiacába é a világgazdaágba a gazdaági eljeímény függvénye. A anulmány célja ezér a pénzügyi gazdálkodá gazdaági eljeímény javíó ényezőinek vizgálaa a hazai agrárgazdaágban. A őkezerkeze haáá a vállalaok eljeíményére már zámo kuaá vizgála, vizon kevé munka foglalkozik a zakirodalomban a éma agrárgazdaági vonakozáaival. Jelen anulmány bemuaja, hogy a őkezerkeze é a beruházáok milyen haáal vannak az agrárgazdaági eljeímény alakuláára. A zerzők a magyarorzági mezőgazdaági zervezeek ermeléi eljeíményé a Malmqui-index alapján, míg gazdaági eljeíményüke a hozzáado érékkel haározzák meg. Dinamiku panel modell becléekkel megállapíják, hogy a gazdaágok ermelékenyége Magyarorzágon álagoan évi 2,4 zázalékkal növekede 2007 é 2011 közö. Eredményeik zerin a rövid ávú köelezeégek poziív, míg a ámogaáok negaív haá gyakorolnak a ermeléi é a gazdaági eljeíményre. Hozzáadoérék-modelljük pedig poziív kapcolao mua a beruházáok é a gazdaági eljeímény közö. Az empiriku kuaá aláámazja a pénzügyi közveíé fonoágá a magyar agrárgazdaág eljeíményének javíáában é ezen belül a hielezé kulczerepé annak ovábbi inegrációjában az Európai Unió agrárpiacába, illeve konvergenciájában a fejleebb agállamok mezőgazdaágához. TÁRGYSZÓ: Termelékenyég. Hozzáado érék. Dinamiku panelmodell. DOI: 10.20311/a2017.04.hu0406
Fogarai Zubor-Neme: A ôkezerkeze haáa az agrárgazdaági eljeíményre 407 A világ lakoágának növekedée az élelmizer-kerele emelkedéé valózínűíi, ami előérbe helyezi a mezőgazdaág eljeíményének javíáá. A haékonyág é a ermelékenyég vizgálaa ezér az agrárgazdaági kuaáok egyik közponi émája, melyről zéle körű zakirodalom áll rendelkezére. A hazai agrárgazdaág az EU é a harmadik orzágok piacain egyre nagyobb verennyel zembeül. E verenyben való helyállá alapja a haékony ermelé, amivel Magyarorzágon már zámo empiriku kuaá (Fogarai [2006], Varga [2006], Baráh e al. [2009], Fogarai Laruffe [2009], Bakuc e al. [2010], Laruffe Fogarai Dejeux [2012], Baráh Ferő [2013]) foglalkozo. Jelen anulmányban az vizgáljuk, hogy a mezőgazdaági ermelők pénzügyi gazdálkodáa milyen haáal van a ermeléi eljeíményükre, ugyani napjainkra (különöen a pénzügyi é gazdaági válág kövekezében) fono kérdéé vál az elővigyázao pénzpiaci magaará. Íráunk elő rézében vizgálaunk módzerani háeré é a felhaznál adaoka muajuk be. Ez köveően a gazdaágok ermeléi eljeíményének alakuláá a elje ényezőermelékenyég alapján, valamin érékereméüke (azaz a kibocááukra veíe hozzáado éréke) elemezzük. Majd az ezekre haó ényezőke anulmányozzuk, végezeül pedig néhány kövekezeé fogalmazunk meg. 1. Módzerek é adaok Kuaáunkban ké lépében vizgáljuk a őkezerkeze haáá a ermeléi eljeíményre. Az előben a ermelékenyége becüljük egy nem paraméere módzerrel (Farrell [1957]), é az érékeremé alakuláá vezük górcő alá, majd a máodikban a őkezerkeze eljeíményválozókra gyakorol haáá elemezzük regreziómodell-becléekkel. A mezőgazdaági ágazaok érékereméi képeégének özehaonlíáakor a gazdaágokban előállío hozzáado éréke vizonyíjuk a bruó ermeléi érékhez. 1.1. A ermelékenyég beclée A TFP (oal facor produciviy elje ényezőermelékenyég) méréére az empiriku zakirodalomban ké eljárá erjed el: a paraméere, ökonomeriai módzeren
408 Fogarai Józef Zubor-Neme Anna alapuló SFA (ochaic fronier analyi zochaziku haárelemzé) é az annál zéleebb körben haznál, nem paraméere, lineári programozára épülő DEA (daa envelopmen analyi burkológörbe-elemzé). Kuaáunkban az uóbbin alapuló Malmqui-index (Coelli e al. [2005]) egíégével haározzuk meg a különböző mezőgazdaági ágazaok TFP-válozáá é az arra haó ényezőke. Az index zámíáakor a TFP-válozá felbonjuk özeevőire, echnológia- é echnikaihaékonyágválozára. Míg az előbbin ado inpu-felhaználá melle magaabb/alaconyabb kibocáá eléréé érjük az előző időzakhoz képe a echnológia javíáának (beruházának az) eredményeképpen, az uóbbin a maximáli kibocáá növekedéé/cökkenéé a mérehaékonyágnak é a helye vezeéi-zervezéi dönéeknek közönheően (Farrell [1957]). A echnikaihaékonyág-válozá iza echnikaihaékonyág- é mérehaékonyág-válozára bonhaó (Coelli e al. [2005]). Tiza echnikaihaékonyág-válozáal, ami VRS- (variable reurn o cale válozó mérehozadék) feléelezve zámolunk ki, a vállalkozáirányíá vezeéi-zervezéi eljeíményé mérjük a rendelkezére álló erőforráok opimáli felhaználáában. A mérehaékonyág pedig a mérehozadék haznoíáá jeleni (Laruffe [2010]). A kövekezőkben előzör röviden bemuajuk a Malmqui ermelékenyégi indexe, majd az, hogy mikén lehe az a DEA-val kizámolni. Färe Grokopf Zang [1994] meghaározáa zerin az index egy vállalkozá TFP-jének válozáá méri ké időpon közö úgy, hogy meghaározza a ké időponban felve érékek ávolágá az ágazara jellemző haékony ermeléi echnológiáól (a ermeléi leheőégek görbéjéől); a TFP-válozá ezek aránya fejezi ki. Az ily módon zámol Malmqui-index dinamiku muaó, mivel a vállalkozá eljeíményé egyréz az ágazaban működő öbbi vállalkozá eljeíményéől függően, máréz időben i méri. A zámíá módzeraná Coelli e al. munkája [2005] alapján muajuk be. Egy M oupuo ermelő é K inpuo felhaználó vállalkozá oupu-orienál, Malmquiféle TFP-válozáá a időzakban az időzakhoz képe a kövekező képle zerin zámíhajuk ki: m o o d o q, x q, x, q, x, d q, x /1/ ahol o az oupu-orienáció jelöli; q é q a vállalkozá ( M 1) oupu-vekorai a, illeve időzakban, x é x pedig a vállalkozá ( K 1) inpu-vekorai a, illeve időzakban; d q, x a időzakbeli adapon ávolágára, míg, o d q x az o időzakbeli adapon ávolágára ual a időzakbeli ermeléi leheőégek görbéjéől. Ehhez haonlóan, az referencia-időzak TFP-indexe a kövekezőképpen zámolhaó ki:
A ôkezerkeze haáa az agrárgazdaági eljeíményre 409 m o o d o q, x q, x, q, x. d q, x /2/ Egynél nagyobb m o érék TFP-növekedé, míg egynél kiebb TFP-romlá mua az időzakól a -ig; m o = 1 a ermelékenyég válozalanágá fejezi ki. A ké index cak abban az eeben ekvivalen, ha a echnológiá Hick-féle emlege műzaki fejlődé jellemzi (Färe Grokopf Roo [1998]). E feléel figyelembe véve, vagyi a ké echnológia közöi önkénye válazá elkerülée érdekében a Malmquiféle TFP-indexe álalában az m o é az m o mérani álagakén zámoljuk ki: m do q, x do q, x o q, x, q, x do q, x do q, x. /3/ A ávolágfüggvények árendezée uán az m d o q, x d o q, x d o q, x o q, x, q, x d o q, x d o q, x d o q, x /4/ özefüggé kapjuk, amelyben a TFP-válozá özeevői i elkülöníheők: d o q, x az é a időzakok közöi Farrell-féle echnikai haékonyág (Farrell d q, x o [1957]) válozáá, a gyökjel alai zorza pedig a echnológia válozáá fejezi ki. Az /1/ /4/ egyenleekben a ávolágfüggvényeke CRS (conan reurn o cale állandó mérehozadék) feléelezéével becülük. A /4/ egyenleben zereplő echnikaihaékonyág-válozá ovább bonhaó mérehaékonyág- é iza echnikaihaékonyág-válozára: d o q, x d ov q, x d ov q, x d o q, x d ov q, x d o q, x d q, x d q, x d q, x d q, x d q, x d q, x o ov ov o ov o, /5/ ov ahol v a echnikai haékonyág ovábbi felbonáához zükége VRS- jelöli. Az /5/ d ov q, x egyenleben a iza echnikai haékonyág válozáá, míg a négyze- d q, x gyök alai zorza a mérehaékonyág válozáá fejezi ki.
410 Fogarai Józef Zubor-Neme Anna A Malmqui-index kizámoláához Färe Grokopf Zang [1994] anulmánya alapján négy ávolágfüggvény becléé kell elvégezni négy DEA-alapú lineári programozái feladaal, CRS-feléel melle: 1 q x, d o, max λ, q Q λ 0, i xi Xλ 0, λ 0; /6/ 1 q x, d o, max λ, q Q λ 0, i xi Xλ 0, λ 0; /7/ 1 q x, d o, max λ, q Q λ 0, i xi Xλ 0, λ 0; /8/ 1 q x, d o, max λ, q Q λ 0, i xi Xλ 0, λ 0, /9/ ahol i az i. gazdaág egy N zámú gazdaágo aralmazó minából; Q é Q M N méreű márixok, amelyek az öze gazdaág, illeve időzaki oupuvekoraira ualnak, míg X é X K N méreű márixok az öze gazdaág, illeve időzaki inpu-vekorai jelölik; q i é x i az i. gazdaág inpu-, illeve oupu-vekorai a időzakban; q i é x i vekorok az i. gazdaág inpu-, illeve oupu-vekorai az időzakban; λ egy N 1 méreű úlyvekor; ϕ kalár. Tehá e négy lineári programozái feladao kell megoldani minden gazdaágra é időzakra. A /6/ /9/ feladaokban a ϕ kalár érékére 1 ϕ eljeül. A echnikai haékonyágo az 1/ϕ hányadoal fejezzük ki, ovábbá ϕ 1 az elérheő oupunövekedé arányá muaja az inpu mennyiégének válozalanága melle.
A ôkezerkeze haáa az agrárgazdaági eljeíményre 411 A DEA-val meghaározhaók azok a ponok, amelyek a haékony üzemeke, azaz a haékonyági haár reprezenálják. Az inpu-, illeve oupu-vekorok λ vekorral képze lineári kombinációjakén előálló ( Xλ, Qλ ) pon a burkolófelüleen helyezkedik el, vagyi echnikailag haékony. Az i. gazdaág ermeléi ponja a haékonyági haáron vagy azon belül i elhelyezkedhe. Uóbbi eeben a ( Xλ, Qλ ) pon a gazdaág ermeléi ponjának projekciójá fejezi ki a burkolófelülere, a ϕ kalár pedig ennek é a ermeléi ponnak a ávolágá zámzerűíi. A /6/ é a /7/ lineári programozái feladaban a ermeléi ponok azono időzak má echnológiáival vannak özehaonlíva, ezzel zemben a /8/-ban é a /9/-ben má időzakok echnológiáival. A echnikaihaékonyág-válozá mérehaékonyág- é iza echnikaihaékonyág-válozára való felbonáa ovábbi ké lineári programozái felada megoldáá kívánja meg az /5/ egyenle alapján, ami a /6/ é a /7/ feladaok újabb becléé jeleni konvexiá feléelezée melle. A konvexiáal örénő kiegézíé haáára a ávolágfüggvényeke VRS-megközelíéel becüljük: 1 d ov q x mx, λ, a, q Q λ 0, i xi Xλ 0, I1 λ 1, λ 0; /10/ 1 q, x, d ov max λ, q Q λ 0, i xi Xλ 0, I1 λ 1, λ 0, /11/ ahol I1 N 1 méreű, 1-eekből álló vekor. A /6/ é /7/ modellekben a λ vekor komponenei ezőlegeen nagyok lehenek, így az ( Xλ, Qλ ) irreálian meze kerülhe az i. gazdaág énylege ermeléi ponjáól. Ezzel zemben a /10/ é a /11/ modellek eeén konvexiá feléelezünk, azaz a λ komponeneinek özege egy. Ez a megzoríá az eredményezi, hogy az i. gazdaág való ermeléi é projekál ponjai haonló nagyágrendűek leznek. A CRS- é a VRS-megközelíéel kapo haékonyágok hányadoa a mérehaékonyág. A TFP-válozá méréké külő adoágok é belő dönéek befolyáolják. Az előbbiek közé arozik például az időjárá, az árak alakuláa, a járványok, a beegégek vagy a verenyárak hozzáérée. A kedvezőlen külő haáokra a dönéhozók a gazdaágon belül rendelkezére álló fizikai é humánőkére alapozo dönéek
412 Fogarai Józef Zubor-Neme Anna opimalizáláával reagálhanak. Ily módon mindig a legjobb megoldáok alkalmazáával érheik el, hogy a ermeléi leheőégek haárán vagy ahhoz közel ermeljenek. A echnológiaválozá előorban a fizikai őkén (például a korábbinál jobb, korzerűbb echnológia alkalmazáán) kerezül ha poziívan a ermelékenyég alakuláára. Termézeeen az emberi dönéeknek (például válazá a rendelkezére álló echnológiai leheőégek közül) ebben az eeben i fono zerepük van. Ezzel zemben a echnikai haékonyág a humánőke úján befolyáolja a ermelékenyég válozáá. Ebben az eeben a mezőgazdaági zervezeek ermelékenyége azér javulha, mer a korábbiakhoz képe haékonyabban ermelnek az opimáli üzemmére kialakíáának (a mérehaékonyág-válozának) vagy a jobb vezeéizervezéi dönéeknek (a iza echnikaihaékonyág-válozának) közönheően. 1.2. A dinamiku panel regrezió beclé Miuán megvizgáluk a ermeléi eljeímény é az érékeremé alakuláá, dinamiku panel regrezió modelleke állíunk fel, é GMM-mel (generalized mehod of momen álaláno momenumok módzere) vizgáljuk, hogy milyen ényezők eredményez(he)ik ezek válozáá. Zhengfei Lanink [2006] modelljének pecifikációjára ámazkodunk: 2011 y c c α y α y β HA β RA β I β I i 1 i, 2 2 i, 1 1 i 2 i 3 i 4 i, 1 2007 γ KOR γ TA γ ESU γ DEDU γ DTF γ DMTB ε, /12/ 1 i 2 i 3 i 4 i 5 i 6 i i ahol y a Malmqui-index logarimuá vagy az érékeremé hányadoá (a bruó hozzáado érék é a bruó ermeléi érék arányá), HA a hozú ávú hielállomány é az ezközök arányá, RA a rövid ávú hielek é az ezközök arányá, míg I a beruházái ráá (a befekee ezközök beruházái érékének é állományának arányá) jelöli. KOR a gazdaág vezeőjének élekora, TA a ámogaái arány ([a beruházái ámogaáok nélkül] az öze ámogaá é a bruó ermeléi érék aránya), ESU a gazdaágok európai méreegyégben kifejeze méree, DEDU a gazdaág vezeőjének képzeégé kifejező dizkré válozó (1: álaláno ikola, 2: nem agrárképzeég, 3: mezőgazdaági középfokú [zakikolai] képzeég, 4: mezőgazdaági felőfokú képzeég), DTF a áraági formára ualó dummy válozó (0: egyéni/caládi gazdaág, 1: ára gazdaág), DMTB a gazdaág álal haznál mezőgazdaági erüle birokvizonyá kifejező dummy válozó (0: ajá ulajdonú, 1 1: bérel mezőgazda- 1 Sajá ulajdonú mezőgazdaági erüleen gazdálkodik egy üzem, ha a gazdálkodó ajá ulajdona a mezőgazdaági erüle öbb min 66 zázaléka.
A ôkezerkeze haáa az agrárgazdaági eljeíményre 413 ági erüle), c a időzak dummy válozója, ε hibaag (ami η i egyéni haából é ν i hibaagból áll; uóbbi elozláá azononak é függelennek feléelezzük), c, α, β é γ pedig becül paraméerek. A Malmqui-index öbb időzakra erjed ki, amiből az kövekezik, hogy egy ado időzak TFP-válozái ráájára közvelen haáal van az az megelőző időzak ráája. Ez negaív ineremporáli korrelációorozao mua, ami a gyakorlaban az jeleni, hogy például az előző évben apazal maga növekedé az akuáli évben kiebb növekedéi poenciál ez leheővé a gazdálkodók zámára üzemük ermelékenyégének ovábbi javíáára. Ugyanez fennáll (bár poziív irányban) az érékeremé méréére alkalmazo muaónál i: ha egy üzem a árgyévben maga érékereméi képeéggel rendelkezik, akkor a kövekező évben i magaal. Ennek a dinamikueljeímény-mérékor fellépő problémának a kezeléére a dinamiku panel modell pecifikációjakor függőválozó-kéleleé alkalmazunk. A DEA-n alapuló ermelékenyégzámíáainka kezdeben a DEAP-programmal (Coelli [1996]), majd az R FEAR-moduljával (Wilon [2008]) végezük. A dinamiku panel modell kiválazáakor Bond [2002] leíráára ámazkodunk, é a becléekhez STATA-programo haználunk. 1.3. Adaok A DEA-val becül Malmqui-indexeke az AKI (Agrárgazdaági Kuaó Inéze) 2007 é 2011 közöi ezüzemi adaai (lád Kezhelyi Pei [2012]) felhaználva, mezőgazdaági ágazaonkén zámoluk ki (az uóbbiak elérő ermeléi jellemzői mia). Így alapadaainka i ilyen bonában közöljük. A TFP zámíáához felhaznál adaok, 2007 2011 1. ábláza Mezőgazdaági ágaza Minaelemzám Oupu (milliárd F) MT (hekár) MÓ (óra) Tőke (milliárd F) Inpu (milliárd F) Szánóföldi növényermezé 711 64,5 (2,2) Legelőgazdálkodá 75 17,7 (0,9) Gyümölcermezé 108 24,2 (2,2) Zöldégermezé 51 50,8 (10,0) 237,7 (6,7) 147,8 (6,9) 31,5 (1,4) 35,3 (5,1) 7,429 (260) 68,9 (1,5) 37,9 (1,4) 4,811 52,0 10,3 (166) (3,4) (0,5) 8,211 52,3 9,7 (582) (2,7) (0,8) 19,726 45,2 38,9 (3,807) (4,6) (7,5) (A ábláza folyaáa a kövekező oldalon.)
414 Fogarai Józef Zubor-Neme Anna (Folyaá.) Mezőgazdaági ágaza Minaelemzám Oupu (milliárd F) MT (hekár) MÓ (óra) Tőke (milliárd F) Inpu (milliárd F) Szőlőermezé 46 0,09 13,9 5,010 47,5 5,9 (0,005) (0,8) (253) (7,3) (0,7) Tejermelé 80 110,3 435,2 36,460 190,0 140,5 (12,0) (34,8) (3,112) (15,8) (14,3) Baromfiará 77 90,2 6,907 36,9 77,3 (10,2) (597) (4,3) (7,8) Seréará 34 165,2 17,425 93,3 135,5 (35,4) (2,976) (10,6) (30,4) Vegye ermelé 44 491,2 886,6 67,621 471,2 353,8 folyaó gazdaágok (75,4) (115,6) (9,605) (81,4) (55,3) Megjegyzé. Oupu: álago kibocáá 2007. évi árzinen; MT: mezőgazdaági ermelére haznál álago erüle; MÓ: munkaóraálag; Tőke: mezőgazdaági ermelére haznál álago állóezközérék 2007. évi árzinen; Inpu: álago folyó ráfordíá 2007. évi árzinen. Zárójelben a andardhiba-érékek olvahaók. Minden ágazanál deflál pénzérékben kifejeze oupuokkal zámolunk, a ejermelé eeén vizon a ponoabb beclé érdekében ké oupuo i haználunk: 1 438 onna ej é 110,3 milliárd F egyéb kibocáá. Forrá: I é a ovábbi áblázaoknál az AKI ezüzemi adaai (Kezhelyi Pei [2012]) alapján ajá zámíá. 2. Eredmények A ermelékenyég é az érékeremé eredményeinek közlée uán bemuajuk a őkezerkeze haáai a függőválozókra, dinamiku panel regrezióval becülve. 2.1. A ermelékenyég é az érékeremé alakuláa Az áruermelő mezőgazdaági ermelé verenypiaci feléelek közö folyik. A verenyben való helyállá érdekében elengedheelen a ermelők zámára, hogy a ermeléi leheőégek haárán vagy ahhoz minél közelebb (azaz haékonyan é jövedelmező módon) ermeljenek. A ermeléi eljeímény alakuláá a mezőgazdaágban a TFP válozáával, a gazdaágok érékereméé pedig a kibocáára veíe hozzáado érékkel mérjük. A vizgál időzakban a gyümölcermezére zakoodo gazdaágok ermelékenyége nő a legnagyobb mérékben (évene álagoan 11,6 zázalékkal). Ez egyréz a echnológia évi 4,8 zázaléko javuláának, máréz a echnikai haékonyág
A ôkezerkeze haáa az agrárgazdaági eljeíményre 415 6,6 zázaléko növekedéének ulajdoníhaó. Az uóbbin belül a iza echnikai haékonyág javuláa jázoa a meghaározó zerepe. A TFP é ényezőinek válozáa, 2007 2011 (zázalék) 1. 2. 3. 4. 5. 2. ábláza Mezőgazdaági ágaza TFP (1. = 2. + 3.) Technológia Technikai haékonyág (3. = 4. + 5.) Tiza echnikai haékonyág Mérehaékonyág válozáa Szánóföldi növényermezé 2,9 2,0 5,0 3,1 1,9 Legelőgazdálkodá 2,2 1,2 3,5 0,7 2,7 Gyümölcermezé 11,6 4,8 6,6 5,6 0,9 Szőlőermezé 1,5 1,7 3,1 3,9 0,8 Tejermelé 0,5 3,5 3,9 3,2 0,7 Baromfiará 0,2 2,0 1,8 1,2 0,6 Seréará 0,2 1,1 0,9 0,1 1,0 Vegye ermelé folyaó gazdaágok 0,2 1,3 1,1 0,2 0,9 Öze 2,4 1,3 2,1 1,3 0,4 Megjegyzé. A ábláza kerekíe érékeke aralmaz, így az alkaegória-adaok özege elérhe a főkaegóriáknál felünee érékekől. A zánóföldi növényermezében évene álagoan 2,9 zázaléko, a legelőgazdálkodában pedig 2,2 zázaléko ermelékenyégjavulá vol megfigyelheő. E válozáoka ezekben az ágazaokban 2,0 é 1,2 zázaléko echnológiai hanyalá, valamin 5,0, illeve 3,5 zázaléko echnikaihaékonyág-javulá magyaráza. A zánóföldi növényermezé korábbinál kedvezőbb echnikai haékonyágá 3,1 zázaléko mére- é 1,9 zázaléko iza echnikai haékonyágnövekedé eredményeze. A növényermezéi ágazaok közül egyedül a zőlőermezében cökken a vizgál időzakban a ermelékenyég. Az évene álagoan 1,5 zázaléko TFPhanyalá a echnológia 1,7 zázaléko fejlődéének é a echnikai haékonyág 3,1 zázaléko romláának eredőjekén adódo. Az uóbbi válozá a iza echnikai haékonyág vizaeéére vezeheő viza, ami a gazdálkodók vezeéi é a zervezéi eljeíményének romláából kövekeze.
416 Fogarai Józef Zubor-Neme Anna A ejermelé ermelékenyége álagoan évi 0,5 zázalékkal cökken 2007 é 2011 közö (+3,5 zázaléko echnológiai é 3,9 zázaléko echnikaihaékonyágválozá eredményeképpen). A echnikai haékonyág jelenő romláá a iza echnikai haékonyág hanyaláa okoza, ami ez eeben i a zőlőermelé eeén apazal okok mia kövekeze be. Az állaenyézéi ágazaok a növényermezéhez képe kevébé kieek az időjárá válozáának, é alaconyabb ermeléi kockázauka zóráadaaik i ükrözik. Például a ejermelé 18,2 zázaléko legalaconyabb évi zóráéréke é 7,4 zázaléko álago éve zóráa kiebb a növényermezéi ágazaokéihoz képe, míg a öbbi állaenyézéi ágazahoz vizonyíva haonló ermeléi kockázai zine ükröz. A baromfi- é a eréaró, illeve a vegye ermelé folyaó gazdaágokban az évi álago ermelékenyégjavulá 0,2 zázalék vol. (Lád a 2. áblázao.) Mindhárom ágaza eeében e cekély eljeíménynövekedé a poziív irányú echnológiaválozának ulajdoníhaó (egyenkén 2,0, 1,1 é 1,3 zázalék), mivel echnikai haékonyáguk 2007 é 2011 közö romlo ( 1,8, 0,9 é 1,1 zázalék). A baromfiará é a vegye ermelé folyaó gazdaágok eeében a vezeéi é a zervezéi eljeímény romláá ükrözi a iza echnikai haékonyág cökkenée (egyenkén 1,2 é 0,2 zázalék). A mezőgazdaági ágazaok zerini TFP-válozá a ermeléi érékek alapján úlyozuk, é így orzágo álagban évi 2,40 zázaléko ermelékenyégnövekedé állapíounk meg. Ez a javulá haonló Baráh e al. [2009] egy korábbi (2001 é 2006 közöi) időzakra kimuao eredményéhez (2,16%). Az érékereméi muaó válozáa, 2007 2011 (zázalék) 3. ábláza Mezőgazdaági ágaza 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. év Álag Szőlőermezé 63,05 55,41 46,51 35,80 57,44 51,84 Tejermelé 46,92 46,10 42,72 48,42 54,95 47,62 Legelőgazdálkodá 44,63 43,11 42,23 52,11 52,86 46,99 Szánóföldi növényermezé 48,05 46,38 37,60 46,56 52,27 46,17 Gyümölcermezé 30,69 50,19 44,23 46,85 51,51 44,70 Vegye gazdaágok 44,78 39,46 40,39 41,62 50,99 43,45 Zöldégermezé 47,41 46,65 41,33 40,18 40,95 43,30 Seréará 19,58 27,93 33,69 32,36 34,11 29,53 Baromfiará 14,46 15,87 14,81 14,20 13,20 14,51
A ôkezerkeze haáa az agrárgazdaági eljeíményre 417 A mezőgazdaági ermelé eredményeégének méréére egy egyégnyi kibocáára veíe eredménymuaó haználunk a pénzügyi eljeímény érékeléében zéle körben elerjed jövedelmezőégi muaó (profiráa) minájára. A vállalkozáok jövedelmezőégük kizámíáára álalában az adózá uáni eredmény é az árbevéel arányá alkalmazzák. Mi azonban az adózá uáni eredmény helye a bruó hozzáado érékkel 2 kalkulálunk, mivel nem vállalai, hanem ágazai zinen érékelük az eredményeége. A bruó hozzáado érék egíégével kezelük az egyéni é a ára gazdaágok adózá uáni/elői eredményeinek orzíáai i. 3 A legöbb üzemípu eeében az érékereméi muaó öéve álaga meghalada a 40 zázaléko, ennél alaconyabb érék cak a eréenyézében (29,5%) é a baromfienyézében (14,5%) vol megfigyelheő. (Lád a 3. áblázao.) 2.2. A ermelékenyég é az érékeremé alakuláá befolyáoló ényezők elemzée A 2007 é 2011 közöi időzakra vonakozó zámíáaink kiegyenúlyozo adaokon végze, dinamiku panelbecléeken alapulnak (Arellano Bond [1991], Arellano Bover [1995], Blundell Bond [1998], Bond [2002]). Az 1 173 gazdaág adaaiból a ermelékenyégmodellben 4 692, a hozzáadoérék-modellben 5 865 megfigyeléel dolgozunk. A GMM (Roodman [2009]) úján becül eredményeke a 4. áblázaban közöljük. A modell úlidenifikálágá vizgáló Sargan-ez p- éréke a ermelékenyégi modellben 0,35, a hozzáadoérék-modellben 0,85, ami az jeleni, hogy a GMM-ben alkalmazo inrumenumok beclée érvénye. A ermelékenyégi modellben a függő válozó egyéve kélee válozója zignifikán, é negaív előjele megfelel a várakozáainknak, mivel a válozó dinamiku jellegé ámazja alá. (Lád a 4. áblázao.) (A ermelékenyégválozá ké év ermelékenyégének haékonyágihaár-görbéi közöi ávolággal mérjük. A ermelékenyégmodell eeén az egyéve kéleleé a megfigyel adaokon ké évre vonakozik, ezér a ermelékenyégmodellben cak egyéve, míg a hozzáadoérékmodellben kééve kéleleé i alkalmazunk.) A hozzáadoérék-modellben a máodik éve kéleleéel kapo paraméer 5 zázaléko zinen zignifikán, poziív előjele ugyancak megfelel a várakozáainknak, míg az egyéve kéleleé eeén 2 A bruó hozzáado éréke a folyó ermelőfelhaználá é az adók bruó ermeléi érékből való levonáával kapjuk. Ezeke az adaoka zinén az AKI ezüzemi adabáziából gyűjöük ki (lád Kezhelyi Pei [2012]). 3 Az egyéni gazdaágokban elvégze munkájukér a caládagok a legöbb eeben nem kapnak munkabér, hanem a profi felozáa révén junak jövedelemhez. Ezek a gazdaágok jellemzően nem alkalmaznak külő munkaerő, aminek kölége cökkenené az üzemi eredmény. Így nagyobb eredmény udnak elérni a ára vállalkozáokhoz képe, ahol az alkalmazoak foglalkozaáa mia megjelenő bérkölégek jelenően cökkenik az üzemi eredmény.
418 Fogarai Józef Zubor-Neme Anna a negaív előjel negaív ineremporáli korrelációra ual. A poziív paraméer arról anúkodik, hogy a maga/alacony hozzáado éréke ermelő gazdaágok álalában kéőbb i képeek maga/alacony hozzáado éréke előállíani, a negaív előjel vizon arról, hogy a mezőgazdaági ermelében évene hekikuan válozha az anyagkölég aránya. A dinamiku panel regrezió eredményei 4. ábláza Válozó Termelékenyégi modell Hozzáadoérék-modell Paraméer -érék p-érék Paraméer -érék p-érék y 2 0,359** 2,39 0,017 y 1 0,333*** 10,33 0,000 0,481*** 3,30 0,001 HA 0,379 1,40 0,160 0,060 0,78 0,434 RA 0,552*** 3,75 0,000 0,104** 2,25 0,024 I 0 0,038 0,29 0,769 0,081*** 3,39 0,001 I 1 0,098 0,42 0,673 0,099*** 3,77 0,000 KOR 0,000 1,50 0,134 0,000 0,00 0,998 TA 3,036*** 11,44 0,000 0,255*** 4,09 0,000 ESU 0,172*** 3,29 0,001 0,026 1,26 0,247 DEDU 0,079* 1,92 0,055 0,037 1,34 0,182 DMTB 0,013 0,37 0,712 C 09 0,132*** 6,63 0,000 C 10 0,033*** 2,76 0,006 C 11 0,080*** 4,08 0,000 0,094*** 6,92 0,000 Konan 0,123 0,52 0,603 0,746*** 4,03 0,000 Megjegyzé. * p = 0,1 zinen, ** p = 0,05 zinen, *** p = 0,01 zinen zignifikán. A ermelékenyégmodellben a Sargan-ez χ (8) aizikája 8,85 (p-érék 0,355); az érékeremé-modellben 0,78 (p-érék 2 0,855). HA a hozú ávú hielállomány é az ezközök arányá, RA a rövid ávú hielek é az ezközök arányá, míg I a beruházái ráá jelöli. KOR a gazdaág vezeőjének élekora, TA a ámogaái arány, ESU a gazdaágok európai méreegyégben kifejeze méree, DEDU a gazdaág vezeőjének képzeégé kifejező dizkré válozó, DMTB a gazdaág mezőgazdaági erüleének birokvizonyá kifejező dummy válozó, a C -k pedig a modellben haznál inrumenumok. A DMTB válozó beclékor mulikollineariá mia kerül ki a ermelékenyégi modellből. C 09 é C 10 modellpecifiku inrumenáli válozók a dinamiku panel regreziókban: így C 09 nem releván a hozzáadoérék-modellben, C 10 pedig a ermelékenyégi modellben. A rövid ávú eladóodái muaó mindké modell eeében poziív előjelű é zignifikán, ami a rövid ávú idegen forráok zerepére hívja fel a figyelme a jó eljeímény eléréében. A beruházái ráa mindké modellben poziív kapcolaban áll a
A ôkezerkeze haáa az agrárgazdaági eljeíményre 419 eljeíménymuaóval, vizon az özefüggé cak a hozzáadoérék-modellben zignifikán. Új beruházáokkal ehá magaabb hozzáado éréke állíhanak elő a gazdaágok. A ámogaái ráa a ermelékenyéggel é a hozzáado érékkel i zignifikánan negaív kapcolaban áll, ami megfelel korábbi kuaáok (Fogarai Laruffe [2009], Bakuc e al. [2010], Laruffe Fogarai Dejeux [2012]) eredményeinek. 4 Tehá a magaabb özegű ámogaában rézeül gazdaágok ermelékenyége é megermel hozzáado éréke i alaconyabb, min az alaconyabb özzegű ámogaában vagy a ámogaában nem rézeül gazdaágoké. Ez arra világí rá, hogy az előbbiek az opimálinál öbb inpuo haználnak fel, ado hozzáado érék eeén inpu-kölégeik magaabbak, vagy alaconyabb áron i hajlandók érékeíeni, mivel a ámogaá jövedelme bizoí zámukra. Haonlóan má kuaái eredményekhez, a mére é a eljeímény közö mi i poziív, zignifikán özefüggé alálunk, ami arra ual, hogy a mére növekedéével a ermelékenyég i javul. A mére é a hozzáado érék kapcolaa ezzel zemben negaív é nem zignifikán. A hozzáadoérék-modell poziív képzeégi paraméere bár zinén nem zignifikán, megfelel a várakozáainknak. A ermelékenyégi modellben vizon ugyanez a muaó alacony zignifikanciazin melle negaív, ami az muaja, hogy a ermelékenyég javíáához nem elegendő a pecifiku mezőgazdaági (felőfokú é középfokú) imereek megzerzée, gazdaági képzeégre i zükég van. 5 A mindké modellben zignifikán éve dummy válozók poziív éréke rendhaá mua: a mezőgazdaág zámára kedvező években a ermelékenyég javul é a hozzáado érék i növekzik, míg kedvezőlen évjáraokban ennek épp az ellenkezője igaz. 3. Kövekezeéek A 2007 2011 évekre vonakozó, DEA-alapú kuaáunk 2,40 zázaléko évi álago TFP-növekedé muao, ami magaabb, min Baráh e al. [2009] zochaziku haárelemzéel kapo eredménye (2,16%) a 2001-ől 2006-ig aró időzakra. A ké periódu álago TFP-növekedée ugyan az alkalmazo módzerek különbözőége mia nem haonlíhaó öze, mégi jól kifejezi a eljeímény alakuláának endenciájá. Míg 2001 é 2006 közö a TFP emelkedée a echnológiai fejlődének 4 A ámogaái ráa kizámíáánál a ámogaáok AKI ezüzemi adabáziában zereplő özeen éréké veük figyelembe, ami a legnagyobb úly képvielő erülealapú ámogaáoka i magában foglalja, de nem aralmazza a beruházái ámogaáoka. 5 A felőfokú gazdaági képeíé é az egyéb felőfokú képeíé a 4-e kálánkon a 2-ebe oroluk be.
420 Fogarai Józef Zubor-Neme Anna vol közönheő, az az köveő időzakban a echnikai haékonyág poziív echnológiai válozá mellei javuláának. A ermeléi eljeímény méréének olyan mai módzerani újíáai, min a dupla haárfelüleű DEA (Wang Lan [2011]) vagy a heerogeniá figyelembe véele a haékonyág becléekor (Baráh Ferő [2013]), ovábbi empiriku eljeíménybecléek elvégzéé ezik leheővé. Kuaáunk alapján megállapíhajuk, hogy a rövid ávú hielek poziívan befolyáolják a mezőgazdaági ermelők eljeíményé, míg a hozú ávúaknak ninc egyérelmű haáa. Ugyani a vizgál időzakban maga kamaok jellemezék a magyar gazdaágo, ami az alacony jövedelmezőéggel ermelő agrárgazdaágok nem leek volna képeek kigazdálkodni, é így fejlezéeikhez nem udak hozú ávú hieleke igénybe venni. A kedvező ámogaáok, amelyekben előorban a zánóföldi növényermezéel foglalkozó üzemek rézeülek, elegendőek volak a zükégenek íél fejlezéek megvalóíáához, így ezeknek a gazdálkodóknak em kelle fejlezéi hieleke igénybe venniük. További elemzéekre van zükég azonban annak meghaározáára, hogy a jelen kuaában vizgál időzak uán bevezee Növekedéi Hielprogram milyen haá gyakorol a mezőgazdaági ermelők eljeíményére. A rövid ávú hieleken é a ámogaáokon úl a beruházáok i fono zerepe jázanak az agrárgazdaágban a hozzáadoérék-modellünk zerin, vizon a beruházáok é a ermelékenyég kapcolaa eredményeink alapján nem zignifikán. Ez arra ual, hogy mezőgazdaági kibocááunk meghaározó réze alacony hozzáado érékű ömegermék, amelyek előállíáa nem igényel a póló beruházáokon kívül újabbaka. Bár a közvelen ámogaáok negaív kapcolaa a mezőgazdaági ermeléi eljeíménnyel megfelel má kuaáok megállapíáainak (például Mary [2013]), ovábbi vizgálaokra van még zükég ennek ámogaái formánkéni pecifikációjára. Irodalom ARELLANO, M. BOND, S. [1991]: Some e of pecificaion for panel daa: Mone Carlo evidence and applicaion o employmen equaion. Review of Economic Sudie. Vol. 58. No. 2. pp. 277 297. ARELLANO, M. BOVER, O. [1995]: Anoher look a he inrumenal variable eimaion of errorcomponen model. Journal of Economeric. Vol. 68. No. 1. pp. 29 51. hp://doi.org/10.1016/0304-4076(94)01642-d BAKUCS, L. Z. LATRUFFE, L. FERTŐ, I. FOGARASI, J. [2010]: The impac of EU acceion on farm echnical efficiency in Hungary. Po-Communi Economie. Vol. 22. No. 2. pp. 165 175. BARÁTH L. HOCKMANN H. KESZTHELYI SZ. SZABÓ G. [2009]: A elje ényező ermelékenyég válozáának forráai a magyar mezőgazdaágban. Saizikai Szemle. 87. évf. 5. z. 471 491. old.
A ôkezerkeze haáa az agrárgazdaági eljeíményre 421 BARÁTH L. FERTŐ I. [2013]: Heerogeniá é echnikai haékonyág a magyar pecializál zánóföldi növényermező üzemek eee. Közgazdaági Szemle. LX. évf. Júniu. 650 669. old. BLUNDELL, R. BOND, S [1998]: Iniial condiion and momen rericion in dynamic panel daa model. Journal of Economeric. Vol. 87. No. 1. pp. 115 143. hp://doi.org/10.1016/s0304-4076(98)00009-8 BOND, S. [2002]: Dynamic Panel Daa Model: A Guide o Micro Daa Mehod and Pracice. Cemmap Working Paper CW09/02. Iniue for Fical Sudie. hp://www.cemmap.ac.uk /wp/cwp0209.pdf COELLI, T. J. [1996]: A Guide o DEAP Verion 2.1: A Daa Envelopmen Analyi (Compuer) Program. CEPA Working Paper 96/08. Cener for Efficiency and Produciviy Analyi. hp://www.owlne.rice.edu/~econ380/deap.pdf COELLI, T. J. RAO, D. S. P. O DONNELL, C. J. BATTESE, G. E. [2005]: An Inroducion o Efficiency and Produciviy Analyi. 2 nd Ediion. Springer. New York. FARRELL, M. J. [1957]: The meauremen of produciviy efficiency. Journal of he Royal Saiical Sociey Serie A. Vol. 120. No. 3. pp. 253 281. hp://doi.org/10.2307/2343100 FÄRE, R. S. GROSSKOPF, M. ZANG, Z. [1994]: Produciviy growh, echnical progre and efficiency change in indurialied counrie. American Economic Review. Vol. 84. No. 1. pp. 66 83. FÄRE, R. S. GROSSKOPF, M. ROOS, P. [1998]: Malmqui produciviy indexe: A urvey of heory and pracice. In: Färe, R. S. Grokopf, M. Ruell, R. R. (ed.): Index Number: Eay in Honour of Sen Malmqui. Kluwer Academic Publiher. Boon. FOGARASI, J. [2006]: Efficiency and oal facor produciviy in Hungarian ugar bee producion afer EU acceion. Sudie in Agriculural Economic. No. 105. Agriculural Economic Reearch Cenre, Commiee of Agriculural Economic of he Hungarian Academy of Science. Budape. pp. 87 99. FOGARASI, J. LATRUFFE, L. [2009]: Technical efficiency in dairy farming: A comparion of France and Hungary. Sudie in Agriculural Economic. No. 110. Agriculural Economic Reearch Cenre, Commiee of Agriculural Economic of he Hungarian Academy of Science. Budape. pp. 75 84. KESZTHELYI SZ. PESTI CS. [2012]: A Tezüzemi Információ Rendzer eredményei. Agrárgazdaági Információk 2012/2. Agrárgazdaági Kuaó Inéze. Budape. LATRUFFE, L. [2010]: Compeiivene, Produciviy and Efficiency in he Agriculural and Agri- Food Secor. OECD Food, Agriculure and Fiherie Working Paper No. 30. OECD Publihing. hp://doi.org/10.1787/5km91nkd6d6-en LATRUFFE, L. FOGARASI, J. DESJEUX, Y. [2012]: Efficiency, produciviy and echnology comparion for farm in Cenral and Weern Europe: The cae of field crop and dairy farming in Hungary and France. Economic Syem. Vol. 36. No. 2. pp. 264 278. hp://dx.doi.org/ 10.1016/j.ecoy.2011.07.002 MARY, S. [2013]: Aeing he impac of pillar 1 and 2 ubidie on TFP in French crop farm. Journal of Agriculural Economic. Vol. 64. No. 1. pp. 133 144. hp://doi.org/10.1111/ j.1477-9552.2012.00365.x ROODMAN, D. [2009]: How o do xabond2: An inroducion o difference and yem GMM in Saa. The Saa Journal. Vol. 9. No. 1. pp. 86 136. VARGA, T. [2006]: Poenial for efficiency improvemen of Hungarian agriculure. Sudie in Agriculural Economic. No. 104. Agriculural Economic Reearch Cenre, Commiee of Agriculural Economic of he Hungarian Academy of Science. Budape. pp. 85 108.
422 Fogarai Zubor-Neme: A ôkezerkeze haáa az agrárgazdaági eljeíményre WANG, Y. M. LAN, Y. X. [2011]: Meauring Malmqui produciviy index: A new approach baed on double fronier daa envelopmen analyi. Mahemaical and Compuer Modelling. Vol. 54. No. 11 12. pp. 2760 2771. WILSON, P. W. [2008]: FEAR 1.0: A ofware package for fronier efficiency analyi wih R. Socio-Economic Planning Science. Vol. 42. No. 4. pp. 247 254. hp://doi.org/10.1016/ j.ep.2007.02.001 ZHENGFEI, G. LANSINK, A. O. [2006]: The ource of produciviy growh in Duch agriculure: A perpecive from finance. American Journal of Agriculural Economic. Vol. 88. No. 3. pp. 644 656. hp://doi.org/10.1111/j.1467-8276.2006.00885.x Summary The furher inegraion of Hungarian agriculure ino he European Union agriculural marke and global economy can be performed by improving he farming performance in he counry. The objecive of hi paper i o inveigae he driving financial facor of performance growh in Hungarian agriculure. The impac of capial rucure on firm performance ha been widely analyed in he lieraure. The preen udy exend hi ubjec o he effec of capial rucure on agriculural performance, eimaing he oucome of he financial characeriic of farm on heir performance. Malmqui produciviy growh index i applied a a proxy for producion performance, and value added creaion i ued a a proxy for economic performance. The panel-daa-baed reul how ha he producion performance of Hungarian agriculural producer increaed by 2.4 percen in average every year beween 2007 and 2011. Applying a dynamic panel model, he auhor indicae ha hor-erm deb have a poiive, while ubidie have a negaive effec on heir farm performance in boh produciviy and value added model. Furhermore, a poiive impac of invemen on farm performance i found in he value added model. The empirical reul highligh he imporance of financial inermediaion in farm performance in Hungarian agriculure. The policy implicaion of he udy i ha he acce of agriculural producer o credi i a key elemen of he inegraion of Hungarian agriculure ino he European Union agriculural marke and alo i convergence wih he agriculure of he mo developed member ae.