1 Számvitel alapjai: nyitástól zárásig, feladat Számvitel feladatok Jó esetben kapsz egy előkészített feladatsort. Rosszabb esetben üres papírok lesznek előtted. Mi az utóbbiból induljunk ki! Vagyis nézzük, hogy, hogyan kell előkészítened az egész éves könyvelésről szóló számvitel feladatok megoldását! 1.Veszel egy üres lapot felírod a tetejére, hogy: Számlasoros könyvelés könyvviteli számlákon (vagy könyvviteli számlákon). Három oszlopba egymás alá könyvviteli számlákat rajzolsz. Bal oldal: eszközök, jobb oldal: források (amennyi eszköz-forrás van a nyitómérlegben, illetve hagyj rá, mert lehet, hogy év közben keletkeznek újabbak, amelyek nyitáskor még nem voltak). Középre érdemes a nyitómérlegszámlát és a zárómérlegszámlát biggyeszteni. Ezek nem is eszközök, nem is források, ezek ilyen fiú-lányok (hermafrodita, vagy, hogy hívják?). Az így felrajzolt könyvviteli számlákra beírod középre a nyitómérleg alapján a megnevezéseket. 2. Veszel még egy lapot, felírod a tetejére: Idősoros könyvelés naplóban és lerajzolod azt a táblázatot, amit lejjebb megtalálsz 3. Ismét veszel egy üres lapot, és felírod a tetejére, hogy: Gazdasági események elemzése. Ez lesz, ahol 4 lépésben levezetjük a T-K-t. Sok helyen ezt nem kérik írásban számon, ekkor ezt a lépést kihagyod. 4. Még egy utolsó lap kell, amelyre felírod: Főkönyvi kivonat, és megfested a lejjebb ilyen néven található táblázatot. Nézzük: Vállalkozásunk 20xx. évi nyitómérlegének adatai a következők: Nyitó mérleg Feladat: a) könyveljük le a nyitást idősorosan és számlasorosan!
2 b) elemezzük, majd könyveljük le a következő gazdasági eseményeket idő-, és számlasorosan: 1) átutaljuk TB tartozásunkat 2) szállítói tartozásunk felét rövid lejáratú hitelből egyenlítjük ki 3) 1 200 000 Ft készpénzt veszünk fel bankszámlánkról 4) 3 000 000 Ft értékű anyagot vásárolunk későbbi fizetési határidővel 5) 200 000 Ft értékű részvényt vásárolunk készpénzért c) zárlati teendők: c)1. állítsuk össze a főkönyvi kivonatot c)2. állítsuk össze a zárómérleget c)3. könyveljük le a zárást idő-, és számlasorosan! Könyvviteli számlákon, számlasorosan
3 Könyvelés naplóban, idősorosan Főkönyvi kivonat
4 Zárómérleg Menjünk sorban! a) könyveljük le a nyitást idősorosan és számlasorosan Ezt látod piros színnel. Az idősoros könyvelés, amit a naplóban találsz, itt kronologikusan, január 1-december 31-ig könyvelünk. A számlasoros könyvelés pedig a könyvviteli számlákba történő beírást jelenti. Kezdjük most a számlasorossal! Tanultuk, hogy az eszközöket a T oldalon kell megnyitni. Látod, hogy a nyitómérlegben szereplő összegeket átmásoltam ide, egy Ny) betűvel jeleztem, hogy ez a nyitó érték. Igen ám, de, ha visszaemlékszel arra, amikor a könyvelési tételek szerkesztését néztük, minden gazdasági eseménynek két lába van, vagyis, ha valahová a T oldalra könyveltük, akkor valaminek a K oldalára is oda kell írnunk. Na erre való a nyitómérlegszámla, aminek a K oldalán látod az eszközök nyitáskori értékét. A források ellentétesen működnek. Nyitó értéküket a K oldalra kell felvezetni, de, ha egyszer lekönyveltük valaminek a K oldalára, akkor valaminek a T oldalára is oda kell biggyesztenünk. Erre való a nyitómérlegszámla (T oldalán látod a források nyitóértékét). Ha ezzel megvagyunk, nincs más hátra, mint bemásoljuk a naplóba, idősorosan. 1. oszlop: január 1. 2. oszlop: mit csinálunk: nyitás 3. oszloppár: melyik könyvviteli számlák az érintettek. Hová írtuk be az összeget?
5 Ezen belül melyiknek a T oldalára és melyiknek a K oldalára? (az elsőt nézd meg: amikor a könyvviteli számlákon megnyitottuk az anyagkészlet 1 200 Ft-os értékét, akkor az a számla, aminek a T oldalára könyveltünk, az anyagkészlet volt, az a számla, amelyiknek pedig a K oldalára könyveltük, a nyitómérlegszámla volt. És így tovább (a forrásoknál fordítva) b) elemezzük, majd könyveljük le a következő gazdasági eseményeket idő-, és számlasorosan: Ezeket feketével találod meg! Elemzés: a négy lépés levezetése (ezt sokszor nem kérik külön leírni, hanem elég, ha fejben teszed meg. Idősorosan írd be a naplóba a 4. sorban megkapott megoldást. Számlasorosan: másold be a könyvviteli számlákba. Elemzés: 1) vevőnk átutal 900 000 Ft-ot Vevő E Bank E - + K T T Bank K Vevő 900 000 2) készpénzt veszünk fel bérfizetéshez Pénztár E Bank E + - T K T Pénztár K Bank 400 000 Igazad van: átvezetési számla! De pillanatban az átvezetési számlát még nem kell ismerned, ezért nem használom. 3) kifizetjük dolgozóink munkabérét Pénztár E Jövedelemelszámolás F - - K T T Jövedelemelszámolás K Pénztár 400 000 4) 700 000 Ft rövid lejáratú hitelt törlesztünk hosszú lejáratú hitelből
6 Rövid hitel F Hosszú hitel F - + T K T Rövid hitel K Hosszú hitel 700 000 5) 200 000 Ft hosszú lejáratú hitelt veszünk fel, mely bankszámlánkra megérkezett Hosszú hitel F Bank E + + K T T Bank K Hosszú hitel 200 000 6) 3 200 000 Ft-ért gépet vásárolunk. A vételárat később fizetjük Beruházás E Szállítók F + + T K T Beruházás K Szállítók 3 200 000 c) zárlati teendők: c)1. állítsuk össze a főkönyvi kivonatot Megtalálod külön táblázatban. 1. oszlop: beírjuk az összes könyvviteli számlát (még azokat is amelyeknek év végén nincs egyenlegük) 2-3. oszlop: forgalom: az egyes oldalakra (T-K) könyvelt tételek összege (a világoskékkel írt számok e pillanatban még nincsenek ott, ne vedd őket figyelembe!). 4-5. oszlop: egyenleg: az előző két oszlop különbsége. c)2. állítsuk össze a zárómérleget Az előbb elkészült főkönyvi kivonat egyenleg oszlopaiból beírjuk az összegeket c)3. könyveljük le a zárást idő-, és számlasorosan Ismét könyvelés, a nyitás tükre. Számlasorosan: a könyvviteli számlákba írjuk be azokat a záró értékeket, amelyeket a főkönyvi kivonat egyenleg oszlopaiban már kiszámoltunk, és amelyeket már a mérlegbe is beírtunk. Eszközök zárása: Tanultuk, hogy az eszközök zárása a K oldalra kerül. De ha könyvelünk valaminek a K oldalára, akkor kell egy T oldali könyvelési tétel is. A zárásnál ez a zárómérlegszámla lesz. Források zárása: Tanultuk, hogy a források zárása a T oldalra kerül. De ha könyvelünk valaminek a T oldalára, akkor kell egy K oldali könyvelési tétel is. A zárásnál ez a zárómérlegszámla lesz.