DDOP-2008-2.1.3.C - Balatoni Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása

Településszociológiai kutatás a DDOP-2008-2.1.3.C - Balatoni Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása Településszociológiai kutatás a A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg 1/96 oldal

Tartalomjegyzék 1 Vezetıi összefoglaló...4 2 Feladat leírása...6 3 Alkalmazott módszerek...8 4 Helyzetértékelés...9 4.1 PEST + modell...9 4.1.1 Politika...10 4.1.2 Gazdaság (turizmus)...13 4.1.2.1 A Balatonföldvári Kistérségbe vonzott turisztikai célú támogatások...18 4.1.3 Társadalom, vevık...19 4.1.4 Versenytársak...21 4.1.5 Technológia...21 4.1.5.1 Nemzetközi trendek a turisztikai iparágban...21 4.1.5.2 Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia...21 4.1.5.3 Átmenet a tömegturizmusból minıségi szolgáltatásba...21 4.2 7S modell...21 4.2.1 Stratégia...21 4.2.1.1 Balatoni Fejlesztési Tanács Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája (2007-2013) 21 4.2.1.2 LEADER, HVS...21 4.2.1.3 Integrált Városfejlesztési Stratégia (Balatonföldvár)...21 4.2.2 Struktúra...21 4.2.2.1 Turisztikai lehetıségek, akadályok...21 4.2.2.2 A kistérség infrastrukturális ellátottsága...21 4.2.3 Rendszerek...21 4.2.3.1 A helyi gazdaság általános bemutatása...21 4.2.3.2 A települések anyagi lehetıségei a turisztikai fejlesztésekben...21 4.2.3.3 A Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesület...21 4.2.3.4 Kistérségi vállalkozók...21 4.2.3.5 Egyéb civilek...21 4.2.3.6 Meglevı hálózatok...21 4.2.4 Stílus...21 4.2.5 Emberek (staff)...21 4.2.6 Vezetıi szaktudás...21 4.2.6.1 Az önkormányzatok...21 4.2.6.2 Képesség az együttmőködésre...21 4.2.7 Megosztott értékek...21 4.2.7.1 A kistérség differenciált identitása...21 4.2.7.2 Identitásproblémák...21 4.2.7.3 Közös célok...21 5 Javaslatok...21 5.1 Termékfejlesztés...21 5.2 Hálózatok és együttmőködések tudatos fejlesztése...21 5.3 Környezeti problémák turisztikai szempontú kezelésére vonatkozó ötletek, javaslatok...21 6 Felhasznált irodalom...21 7 Táblázatok és ábrák jegyzéke...21 7.1 Táblázatok jegyzéke...21 2/96 oldal

7.2 Ábrák jegyzéke...21 8 Mellékletek...21 8.1 A Balatonföldvári, Fonyódi, Marcali és Siófoki Kistérségek turisztikai célú fejlesztésekre kapott támogatása az UMFT-bıl...21 8.2 A Balatonföldvári Kistérség településeinek rövid története és jellemzése (2. melléklet)...21 8.2.1 Balatonföldvár...21 8.2.2 Balatonıszöd...21 8.2.3 Balatonszárszó...21 8.2.4 Balatonszemes...21 8.2.5 Bálványos...21 8.2.6 Kereki:...21 8.2.7 Kıröshegy...21 8.2.8 Kötcse...21 8.2.9 Nagycsepely...21 8.2.10 Pusztaszemes...21 8.2.11 Szántód...21 8.2.12 Szólád...21 8.2.13 Teleki...21 8.3 A bejegyzett civil szervezetek listája (3. melléklet).21 8.4 Interjúk listája...21 8.5 Interjú és kérdıív vázlatok...21 8.5.1 Polgármesteri interjú...21 8.5.2 Stakeholder interjú...21 8.5.3 Kérdıív...21 3/96 oldal

1 Vezetıi összefoglaló A tanulmány egy településszociológiai kutatás elkészítése volt, mely feltárja a Balatonföldvári Kistérség identitását és ezzel támogatja a kistérségi TDM szervezet munkáját. Célunk volt továbbá feltárni a kistérség már meglévı hálózatait és vállalkozóinak szervezıdéseit. Kétfajta adatgyőjtési módszerrel szereztünk adatokat. Interjúkkal kerestük a kistérségben már mőködı hálózatokat és a kistérség identitását, kérdıívekbıl pedig a potenciális vendégek igényeit, illetve a kistérségrıl már meglévı tudásukat. Demográfiai adatokból és stratégiák elemzésébıl készítettük el a tanulmány fennmaradó részét. Adatainkat a PEST + és a 7S modellek általunk kistérségre átdolgozott módszertanát használva rendszereztük. Mindkét módszertan soft elemeire helyeztük a hangsúlyt, hogy kiemeljük a téma számára fontossággal bíró tényezıket. A kistérség a közelmúlt politikai eseményei alapján többször is az országos médiák címlapjára került. Ilyen volt az ıszödi beszéd, a kıröshegyi völgyhíd körüli viták, illetve a kötcsei beszéd. Az országos LEADER program több ponton is nélkülözte a leaderszerőséget, így nem érte el azt a célt, amire eredetileg szánták. A rendszerváltás után a két Németországból a Balatonra irányuló turizmus mértéke visszaesett, így jelentıs bevételkiesés jelentkezett a turizmusból élıknél. Egyre magasabb lett az igény a turistákban, melyet a tömegturizmusra berendezkedett vállalkozók nem tudtak kielégíteni. A 2008-as nemzetközi pénzügyi válság okán tovább csökkent a kistérségbe látogató turisták száma. Az általunk megkérdezett válaszadók fele járt már a kistérségben az elmúlt 10 évben, azonban nagyon kevesen tudják elhelyezni abban a tekintetben, hogy milyen települések vannak a környéken. Legtöbben part menti településeket jelöltek meg mint közeli települések, parttól távolabbi településeket alig említettek. A turisták igényszintje emelkedik, tehát jobb minıségő szolgáltatást várnak el és ezért nehezen hajlandók többet fizetni. A kistérségnek sok a versenytársa, fıleg külföldi turisztikai célpontok, melyek esetenként hasonló árkategóriában egzotikusabb utazásokat kínálnak. A Balaton körüli többi kistérség is versenytárs, melyek között a kistérség önálló identitás hiányában nem tud megjelenni. Középtávon a turizmus ágazatban további minıségi emelkedést várnak a turisták, illetve sokkal szőkebb vendégréteg fog egy-egy turisztikai célpont, meghatározott kínálat iránt érdeklıdni. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia öt pillére azt a célt szolgálta, hogy a turizmus koncepciótlansága megszőnjön. A tömegturizmus ártalmas a meglátogatott környezet állapotára, így nem alkalmas a fenntartható fejlıdés kialakítására. A Balatoni Fejlesztési Tanács Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013 a luxusturizmus fejlesztését helyezi a középpontba, azonban ez nem megfelelı irány a kistérség számára a jelenlegi erıforrásokat és a fizetıképes kereslet változásait figyelembe véve. Ez részben abból származott, hogy készítése közben nem keresték fel helyi vállalkozókat. A kistérségben mőködı LEADER program ellentmondásokat szült, s bár több fejlesztés már megvalósult belıle vagy folyamatban van, sok vállalkozó elvesztette bizalmát a Helyi Vidékfejlesztési Iroda munkatársai felé, egymás felé, illetve az együttmőködés formái felé. A kistérség turisztikai és infrastrukturális súlypontja régóta a part menti településeken helyezkedik el, több parttól távolabb elhelyezkedı település nem is foglalkozik a turisztikával, csupán túlélni próbálnak. A kistérségnek jók a természeti adottságai, ugyanis szép az érintetlen táj, illetve van néhány épített mőemlék is. 4/96 oldal

A helyi gazdaság lényegében egy lábon áll, ez a turizmus, mely azonban csupán szezonális bevételeket tud produkálni. A mezıgazdaság legtöbbször csupán egy család megélhetését szolgálja, nagyon kevés az eladható termény, sıt sokszor még az önfenntartásra se elég a megtermelt mennyiség. A kistérség vállalkozói arról panaszkodtak, hogy vendégforgalmuk az utóbbi években jelentıs mértékben lecsökkent. A kistérségben számos civil szervezet található, melyek között azonban nincs vállalkozói egyesület. A kistérségben található településeknek nincs önálló identitásuk, hanem három identitás köré lehet csoportosítani ıket. Ezeket a típusokat tradícionális magyar falunak, sváb falunak, illetve üdülıtelepnek neveztük el. A kistérség lakossága a part menti településeken túlsúlyban van, összességében a kistérségben élı emberek száma drámai csökkenést mutat. Az elöregedés is jellemzı a kistérségre, mely a jövıben nehézzé teszi majd a vendégek kiszolgálását, más társadalmi következmények mellett. A kistérség vállalkozásainak túlnyomó többsége a part menti településeken van bejelentve, és a kistérségben jelentıs a szürke/fekete munkavégzés. Az önkormányzatok turisztikához való hozzáállása eltérı, több településen a polgármester nem érzi az önkormányzat feladatának, hogy turisztikai koncepciót alakítson ki a település számára. A kistérség viszonylag fiatal, ugyanis csupán 2004-ben jött létre, és viszonylag kis területő is. A kistérség településeire jellemzı, hogy általában csak nyáron vannak nyitva a szállásadók és az éttermek. A part menti települések a nyári szezon kivételével többnyire kihaltak, ugyanis a helyben lakók száma lecsökkent és megnıtt az üdülıtulajdonosok száma. A 13 településbıl 4 zsákfalu, tehát jobban el vannak zárva a külvilágtól, mint társaik. A stratégiák célkitőzései széles körben nem ismertek. A kistérségben szükség van a vállalkozók közötti, politikamentes kapcsolatépítésre és kommunikációra, majd a TDM koncepció ismertetésére. A kistérségben meglévı természeti értékeket meg kell ırizni és új attrakciókat kell kigondolni egy elıre kiválasztott célcsoport igényeihez mérten. A vállalkozók köré kell építeni a TDM szervezetet, a civil szervezeteket második körben bevonva. 5/96 oldal

2 Feladat leírása 2008-ban a Balatonföldvári kistérség turisztikai versenyképességének növelésére, a fenntartható és eredményes, hatékony mőködtetésének megalapozása érdekében a kistérség 13 önkormányzata, valamint helyi vállalkozók és magánszemélyek Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesületet alapított. Az Egyesület elnyerte a helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet címet. A TDM szervezetek részére az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében DDOP-2008-2.1.3.C kódszámon kiírásra került A Balatoni Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek támogatása címő pályázati konstrukció, melyen a Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesület összesen 58.867.225 Ft értékő projektjével 50.037.141 Ft állami támogatást nyert el. A projekt keretében több más tevékenység között - a TDM-et a kistérségben beágyazó, a közösséget fejlesztı, a kistérségen belüli közösségek és a kistérség egészének identitását megerısítı település-szociológiai kutatás készül, amely részint kulturális, részint közösség-szerkezeti és kapcsolathálózati eredményeivel biztos alapot ad a kistérség pozícionálásához, a lokális arculat kialakításához, valamint a szakmai és kommunikációs tevékenységeket átfogó, a TDM eredményes munkájához nélkülözhetetlen kistérségen belüli és azon túlmutató hálózatok kifejlesztéséhez. A települések különféle tudományos és versenyszférából megrendelt kutatása alapján bátran kijelenthetı, hogy a hazai fejlesztéseknek, programoknak az egyik leggyakoribb hátráltatója, ha a fejlesztések nem szervesen a helyi adottságokból, erıforrásokból és lehetıségekbıl táplálkoznak, ha a kezdeményezı jelen esetben a TDM Szervezet nem tudja kivívni az érintett felek együttmőködı készségét. Kutatásunk minden esetben nemcsak rámutat a lokális lehetıségekre mind kulturálisan, mind hálózati vonatkozásban, hanem segít megalapozni a kezdeményezı elfogadottságát és a projekt iránti készséges együttmőködı szándékot. A településszociológiai kutatás ezzel feltárja - a Kistérség mint Desztináció differenciált identitását, - kulturális, természeti és egyéb értékeit, - fejlesztés elvi lehetıségeit, - a Kistérség mint Desztináció jelenlegi kapcsolati struktúráit, - lokális közösségi véleményeket, - a Kistérség mint Desztináció jelenlegi megítélését. A kutatási eredmények alapján a következı lépésként kidolgozható a Desztináció pozícionálási stratégiája, amely - figyelembe veszi a hazai és nemzetközi lehetıségeket valamint az idegenforgalmi szezonok ciklusait, - és könnyen alkalmazható a marketing kommunikációs tevékenységek meghatározásában és kivitelezésében, - elkészíthetı az arculati és márkaépítési munkához a pontos felhívás, hogy a kívánalmaknak jól megfelelı pályamunkákat készüljenek, - meghatározhatók az organikus és fenntartható fejlesztési irányvonalak, a Desztináció közösség identitását megerısítı és ezáltal a turisztikai fejlesztési program sikerességét megalapozó tényezık, - azonosítani lehet a Kistérség, mint Desztináció sikeres mőködtetésében hasznosítható és fejlesztendı kapcsolati hálókat, illetve a vonatkozó stratégiát országon belül és kívül, 6/96 oldal

- kidolgozható egy olyan cselekvési partner program, amely hozzájárul a kistérségen belüli együttmőködésekhez, valamint ahhoz, hogy a TDM Szervezet sikeresen integrálódjon, ágyazódjon be a megfelelı szakmai hálózatokba és közösségekbe. A kistérségi turisztikai desztináció menedzsment szervezet (TDM) a helyi lakosság, az önkormányzatok és a turisztikai szolgáltatók szoros együttmőködésével a helyi turisztikai szolgáltatások fejlesztését és promócióját végzi. A TDM-ek mőködése alulról jövı kezdeményezésekkel (szervezetépítés és finanszírozás) valósulhat meg, az együttmőködésen keresztül lehetséges és szükséges a termékek közös kialakítása és értékesítése. A kistérségi TDM szervezet fıbb feladatai, melyek teljesítéséhez jelen tanulmány hozzájárulni szándékozik: - Termékfejlesztés A desztináció önálló, más desztinációval össze nem hasonlítható (versenyképes) kínálati profiljának kialakítása érdekében termékfejlesztési koncepció és stratégia kialakítása a nemzeti szintő és a Balatoni Kiemelt Üdülıkörzet prioritásaihoz is igazodva. Kiemelt fontosságú az innovatív szemlélet elterjesztése (nem csupán a különbözı infrastrukturális megoldásokban, hanem az attrakciók, a marketing és az értékesítés területén is) és a piaci rések kihasználására való törekvés. Az egységes kínálat és komplex fejlesztés megvalósítása érdekében szükséges törekedni az összefogáson alapuló tervezésre és megvalósításra. - Helyi szintő turisztikai promóció Ki kell alakítani Balatonföldvári Kistérségre egyedileg jellemzı arculatot. Promóció terén egyértelmően belföldre kell koncentrálnia. Feladata az információszolgáltatás és értékesítés az országban mőködı desztináció menedzsment szervezetek egységes informatikai bázisán alapulva. A vevıkiszolgálás minıségének javítása (egyúttal a mőködés anyagi feltételeinek könnyítése) érdekében szálláshely és egyéb szolgáltatások értékesítése saját infrastruktúráján keresztül. Ehhez kapcsolódóan szükséges visszajelzések győjtése, a fogyasztói elégedettség mérése. - A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás A térségben mőködı mikro-, kis-, valamint a kezdı turisztikai vállalkozások számára üzletviteli segítség nyújtása a best practice azonosításán, promócióján és annak megvalósításán, valamint az innováció elısegítésén keresztül annak érdekében, hogy a megfelelı információ birtokában azok sikeres üzleti teljesítményt tudjanak nyújtani. Ehhez kapcsolódóan pályázati tanácsadással, térítéses és kedvezményes információ-szolgáltatással kell segíteni a vállalkozásokat a stabil piaci mőködés elısegítése érdekében. 7/96 oldal

3 Alkalmazott módszerek A megfogalmazott feladat megoldásához a Balatonföldvári Kistérség településszociológiai feltárását az alábbi lépésekben és módszerek segítésével folytattuk le: Secunder adatgyőjtés, elemzés 1. A demográfiai és gazdasági adatok másodlagos elemzése 2. Az utóbbi években készült tanulmányok, stratégiai tervek számbavétele, tartalmi elemzése, eredményeik megismerése. Primer adatgyőjtés elemzés 3. A térség stakeholderei véleményének csokorba győjtése személyes interjúkkal. 4. A térségrıl alkotott külsı vélemények összegyőjtése internetes és személyes kérdıív segítségével. Helyzetértékelés az adatok, információk strukturálásával, következtetések levonása 5. Kibıvített PEST+ modell alkalmazása annak érdekében, hogy a külsı tényezıket csoportosítva leírjuk részben az adatok, részben a vélemények, valamint saját személyes tapasztalataink felhasználásával. Feladatunkból adódóan legrészletesebben a társadalmi elemre, azaz a potenciális vevıkre fordítottuk a legtöbb figyelmet, de a többi elem kontextusába helyezve vizsgáltuk ıket. 6. 7s modell alkalmazása a belsı hajtóerık kölcsönös összefüggéseinek feltárása céljából. Ezen a területen is az ún. soft elemekre, azaz a belsı tényezıknek a társadalomban megjelenı elemeire koncentráltuk a figyelmet, azaz a stílus, a szaktudás, az emberek és a megosztott értékek csoportjára. 7. Következtetések 1. ábra - A munka tervezett lépései Secunder adatgyőjtés A demográfiai és gazdasági adatok másodlagos elemzése Az utóbbi években készült tanulmányok, stratégiai tervek számbavétele, tartalmi elemzése, eredményeik megismerése Primer adatgyőjtés A térség stakeholderei véleményének csokorba győjtése személyes interjúkkal A térségrıl alkotott külsı vélemények összegyőjtése internetes és személyes kérdıív segítségével Helyzetértékelés Kibıvített PEST+ modell alkalmazása annak érdekében, hogy a külsı tényezıket csoportosítva leírjuk részben az adatok, részben a vélemények, valamint saját személyes tapasztalataink felhasználásával. 7s modell alkalmazása a belsı hajtóerık kölcsönös összefüggéseinek feltárása céljából. Következtetések 8/96 oldal

4 Helyzetértékelés 4.1 PEST + modell A tágan értelmezett környezet olyan befolyásolhatatlan keretfeltételt jelent a kistérség turisztikai tevékenysége számára, amelyhez alkalmazkodnia kell. A tág környezet az egymáshoz kapcsolódó tényezık sorát foglalja magában, elemzését a PEST modell (Political, Economic, Social, Technological) könnyíti meg. A kibıvített PEST+ modellben a tényezıket további három nézıponttal egészítjük ki: a Versenytársak, a Vevık és az Érintett ágazat közelebbi vizsgálatával. A PEST+ elemzés a vizsgált egységre ható hosszú távú tendenciák rendszerezett felkutatását jelenti. Ezen tendenciák hatását aszerint minısítik, hogy melyek fejtenek ki kedvezı hatást, illetve melyek hatnak rá kedvezıtlenül. Cél, hogy minél több konkrét tényezıt kutassunk fel, majd közülük kiemeljük azt a viszonylag kisszámú tényezıt, amely az adott szervezet szemszögébıl hosszútávon meghatározó. Jelen elemzésben úgy döntöttünk, hogy a modell használatakor a Gazdaság és az Érintett ágazat, valamint a Társadalom és a Vevık dimenzióit összevonva elemezzük. A Gazdaság fogalmát leszőkítettük az érintett ágazatra azaz a turisztikára, mivel az általános gazdasági tendenciákat ismertnek tételeztük fel. A Társadalmat a Vevıkre szőkítettük le, mivel egyrészt a turizmus szolgáltatásait a társadalomnak nem a teljes egésze veszi igénybe, anyagi és egyéb okokból, illetve a Balatonföldvári Kistérséget is aránylag szők társadalmi környezet ismeri és potenciálisan ismerheti meg. 9/96 oldal

2. ábra - A tanulmány készítése során azonosított fıbb tényezık Gazdaság (turizmus) Politika viadukt Összeköt, természeti összhatás megbontja, vonzza a tekintetet, ismertséget ad LEADER Eltérı EU és hazai LEADER program kormányzati politika változása kormányprogram szerint nagyobb arányban kell az uniós forrásokat célzottan erre a területre költeni İszöd ıszödi beszéd országosan meghatározó politikai esemény Kötcse kötcsei beszéd az új kormányhoz kötıdı személyek megjelenése rendszerváltás turizmus csökkenése válság turizmus csökkenés támogatáspolitika NFÜ által irányított inanszírozás adórendszer helyi ipari és mezıgazdasági termelés és felhasználás Társadalom és vevık Demográfia csökkenı népességszám elöregedı társadalom Családok mérete csökken Életmód trendek Egészségturizmus Idıhiány miatt rövidebb idıre utaznak Élmények keresése Elidegenedés Vevıi attitődök és vélemények Sajtómegjelenések Márkák és imázs Vásárlói szokások Divatok és szerepmodellek Fı események Etnikai, vallási tényezık Hirdetési és PR etika Technológia Nemzetközi turisztikai trendek Magyar Turizmus Stratégia a belföldi turizmus jelentısége emelkedik a minıségi és megfizethetı szolgáltatásokra hangsúlyt kell helyezni tömegturizmus helyett a látogatók vonzására alkalmas élményeket kell nyújtani a turisták csoportjai változtak: családosok, nyugdíjasok; egészségturizmus, vallási turizmus, buliturizmus megjelenése Versenytársak Magyarország más vidékei látnivalók száma múzeumok minimális száma egyéb attrakciók (óriáscsúszda, vidámpark, stb.) hiánya meglevı látnivalók megközelíthetetlensége Balaton körüli más kistérségek érintetlen természet siófoki buliturizmus nyugdíjas város (kıröshegyi polgi) tihanyi apátság (versenytárs, de együttmőködı partner is lehetne) somogyi belsı települések balatoni borvidék, de együttmőködnek 4.1.1 Politika A közelmúlt és napjaink magyar közélete és politikája sokat foglalkozott a kistérség bizonyos településeivel, ezeknek azonban hatása kettıs. Idırendben az elsı ilyen, a kistérségben történt esemény az ıszödi beszéd volt, melyet Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök mondott el 2006. május 26-án és amely 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra. A beszéd sokáig vezetı téma volt a magyar sajtótermékek hasábjain, sıt több külföldi lap is beszámolt róla. A második esemény, mely az országos politikát befolyásolta, a kıröshegyi völgyhíd megépítése és átadása volt, mely a mai Magyarország legnagyobb völgyhídja és gyönyörő kilátás nyílhat róla a Balatonra. Most nem térünk ki arra, hogy szükséges volt-e a híd megépítése, azonban az e körüli vita is nyilvánosságot adott a kistérségnek. A kistérségbıl többen hiányolták, hogy a híd létébıl a kistérség elınyt kovácsoljon: közvetlenül a híd mellett pihenıhely létesülhetne, ahonnan a Balatonra nyíló kilátást lehetne megcsodálni. Nem elhanyagolható az a hatása sem a völgyhídnak, hogy völgy természetes látványát megbontja. Mindazonáltal a mérnöki és építészi teljesítményt egy látogatóközponttal el lehetne ismerni, melyben a híd tervezésének és építésének történetét, egyedi mőszaki megoldásait lehetne 10/96 oldal

korszerő, interaktív formában bemutatni az érdeklıdıknek. (pl. Storebelt Dániában 1 : http://en.wikipedia.org/wiki/great_belt, melyhez a keleti hídfınél építettek hasonlót). 3. ábra - A kıröshegyi völgyhíd a Kereki várból. (Saját felvétel) Idırendben a harmadik jelentıs esemény Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök nevéhez kötıdik. A Fidesz utóbbi években minden években Kötcsén rendez zártkörő pártrendezvényt, így téve híressé a kistérséget az országos médiumokban. Sajnos sok honfitársunk nem tudja, hogy Kötcse a Balaton partjától nem messze fekszik, így nem is látogatnak oda. Fontos megemlíteni, hogy az Orbán Viktor által beterjesztett kormányprogram nem foglalkozik tételesen a Balatonnal, illetve, hogy a turisztikát ugyan, mint kiemelt ágazatot kívánja kezelni, azonban konkrét intézkedéseket nem említ, tehát ez idı szerint (2010. június vége) még nem tudható, mi a célja az új kormánynak a térséggel. Az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozástól többen azt várták, hogy a szabad utazás miatt fellendül a magyar turizmus, azonban ez elsısorban a (relatíve vagy abszolút értékben is) olcsóbb külföldi ajánlatok miatt nem hozott jelentısebb javulást. Ennek okai az olcsó külföld mellett az is, hogy a Balaton-parton nem tudtak a XXI. századi Nyugat-Európai embernek minıségi szolgáltatásokat nyújtani, illetve a nyelvismeret is elsısorban a németre szorítkozik, miközben a többi Európai Uniós tagországból (beleértve a Kelet-Közép-Európai szomszédos országokat is) jöhetnének vendégek. A lokális és országos politikában is tapasztalható nézet, hogy a saját magunk által értéknek tartott erıforrások (például: Balaton, Tokaji bor, stb.) önmagukban elegendık a turisták vonzásához, a termékek eladásához. Az EU csatlakozás bebizonyította, hogy a lehetıségek mellett komoly versenytársak is megjelentek a hazai piacokra komoly hatást gyakorolva. Ezek a trendek a csatlakozás elıtt nem kerültek elemzésre, így a kockázatok kezelésére sem fordítottak elegendı erıforrást. Az interjúk alapján győjtött információk bebizonyították, 1 http://en.wikipedia.org/wiki/great_belt_bridge 11/96 oldal

hogy helyi szintrıl az EU csatlakozás kapcsán elıállt veszélyeket nem lehet hatékonyan kezelni és ugyancsak nehéz a lehetıségek kihasználása is. Településpolitikai szempontból elmondható, hogy - a rendszerváltás elıtti idıszakból örökölt finanszírozási metódusokhoz hasonlóan - a területi egyenlıtlenségeket továbbra is befolyásolja a hierarchikusan fejlesztett településhálózatban elfoglalt helyzet. Meghatározza, hogy a település milyen pénzösszegekhez jut, hogy milyen a régió fejlesztési politikája, milyen mértékben vonja el a helyi erıforrásokat. Bár az önkormányzatok a helyben képzıdı bevételek, megosztott központi adók és normatív állami hozzájárulás alapján önállóan gazdálkodnak, a helyi és országos politikai erıviszonyoknak való kitettség miatt finanszírozásukban sok a bizonytalan elem. 2 További különbségeket okoznak a település konkrét társadalmi-gazdasági funkciói, a munkalehetıségek: általában minél több szerepkört fogott át egy település, annál több fejlesztési lehetıséggel rendelkezett, annál életképesebb volt. Fontos jellemzı az intézményi - kereskedelmi, egészségügyi, mővelıdési, oktatási ellátottság, a közlekedési lehetıségek. Új szempontként merült fel a hazai és Európai Uniós támogatásokhoz való hozzájutás lehetıségei, melyhez kapcsolódóan a helyi közösségek hol formális, hol informális érdekérvényesítı ereje szintén jelentıs területfejlesztı erı. A Balatonföldvári Kistérség turisztikai szempontú fejlesztése során a formálisan létezı Balatoni Kiemelt Üdülıkörzet ( Balatoni Régió ) és a statisztikai-államigazgatási régiók keresztezıdésébıl adódó ellentmondások is felütik a fejüket. A kistérség szempontjából fontos kiemelni a hazai LEADER program tapasztalatait. A EU által létrehozott LEADER program hét alappilléren nyugszik: 1. A terület-alapú megközelítés 2. Az alulról építkezı megközelítés 3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek (egyszerősítés) 4. Háromoldalú partnerség 5. A tevékenységek újító jellege (innováció) 6. A tevékenységek közötti kapcsolatok integrált, ágazatközi megközelítés 7. Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttmőködés A hazai kísérleti, AVOP és ÚMVP LEADER programok a megvalósítás során jelentısen eltértek az eredeti és elvárt módszertantól. Sok kistérség elıször találkozott ezzel a módszerrel, amely a tervezés szintjén ösztönöz az együttmőködésre, a közös gondolkodásra. A szabályok a szektorok együttmőködésére késztettek, mert az önkormányzati oldal súlya nem lehetett több, 40%-nál a helyi akciócsoportokban (HACS). Azonban az ÚMVP LEADER program keretében történt megvalósítás nem vette figyelembe az elızı programok tapasztalatait. Túl nagy földrajzi területet fedtek le az egyes HACS-ok, amely leaderszerőtlen megközelítést jelent, mert a hálózatokat nem erısítik a mindennapi emberi kapcsolatok. Nem tanították meg a tervezıket, a döntéshozókat a leader-szerő gondolkodásra, együttmőködésre. Több helyen külsı tanácsadó cégek készítették a programokat, ami mellett így nem épült ki elkötelezettség. A tervezési folyamat 2 Pl. 2010-ben olyan új módszertannal kellett megállapítaniuk az ÖNHIKI támogatásra jogosultságukat, mely szerint a kistérségbıl a korábbiak helyett mindössze 1 település Kereki juthat ebbıl a pénzalapból kiegészítı forráshoz. Helyette a mőködésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása nevő miniszteri keretbıl juthatnak forráshoz a települések, ez a megoldás azonban nélkülözi a normatív jelleget. 12/96 oldal

ellentmondásos volt, hol iskolás módszereket kívánt meg, hol profi számítógépes tervezést követelt, ami összességében a kívülálló számára követhetetlennek bizonyult. A tervezésben jelentıs volt az egységesítésre való törekvés, ami a LEADER újításokat kérdıjelezte meg és tette nehézkessé. A legfıbb probléma, hogy soha még egyetlen pályázati rendszer sem lett ilyen bürokratikus. A végrehajtás nem ösztönöz, ezért általában nincs valós kapcsolat az egyéb területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetekkel, programokkal (pl. kistérségi társulást kizárják a HACS tagjai közül). 4.1.2 Gazdaság (turizmus) Magyarországon a rendszerváltás jelentıs változást okozott a turizmusban. Megszőntek bizonyos korábbi vonzerıink a külföldiek számára (pl. a két német állam polgárainak találkozóhelye), miközben töredékére zsugorodott a belföldi turizmus korábban legnagyobb részét kitevı szociálturizmus. Ugyanakkor világossá váltak a turizmus intézményrendszerének hiányosságai is. A helyzetet súlyosbították a közvetlen szomszédságunkban lezajlott délszláv háborúk. A kistérségben az 1980-as évek végéig tömegturizmus volt, rengeteg ember jött a Balatonhoz, de nem költöttek sokat. Sok volt a külföldi vendég, de ez az idıszak lecsengett, most már töredéke a külföldi vendégek száma a rendszerváltás elıttinek, ugyanis egyrészt megnıtt az emberek igényszintje, másrészt a németeknek nem kellett Magyarországra utazniuk ahhoz, hogy láthassák szeretteiket. A rendszerváltás Magyarországon 1989-1990-ben történt. 1989-ben a kistérségben a KSH adatok szerint 124.432 vendég járt, akik 987.539 vendégéjszakát töltöttek el itt (7,93 vé/fı), míg 1990-ben már csak 105.246 vendég érkezett, akik 773.379 vendégéjszakát töltöttek el (7,34 vé/fı). Ez vendégek számát illetıen több, mint 15 százalékos visszaesés, a vendégéjszakák számát tekintve körülbelül 20 százalékos visszaesés; az átlagos vendégéjszakák száma 7,5%-kal esett vissza. 1991-ben 85.863 vendég látogatott a kistérségbe, akik 608.808 vendégéjszakát töltöttek a kistérségben (7,09 vé/fı), ez kicsivel több mint 30 százalékos visszaesés vendégek számát tekintve, és majdnem 40 százalék az éjszakákat tekintve (további 3,5% visszaesés az egy fıre jutó vendégéjszakák számában). 1992-ig folyamatos csökkenés észlelhetı mind a vendégek számát tekintve, mind a vendégéjszakák számát tekintve, majd 1993-ban egy kis növekedés történt. 1997-tıl újra átmenetileg növekedés indult el, de ez sajnos nem tartott sokáig. 13/96 oldal

4. ábra - Vendégek száma a szálláshelyeken Vendégek és vendégéjszakák száma 1000000 900000 800000 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fı) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) A külföldi vendégek száma drámaian lecsökkent. Míg a rendszerváltás elıtt majdnem százezren voltak itt, addig 1990-ben már csupán hetvenötezren. Számuk azóta is folyamatosan csökken. 2000-re már csupán az 1989-es fele, ötvenezer külföldi vendég látogatott el hozzánk. 2008-ban már csupán 15.000 külföldi vendéget láthatott vendégül a kistérség. 5. ábra Külföldi vendégek száma a kistérségben Külföldi vendégek és vendégéjszakák száma 800000 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fı) Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) Az egy vendég által eltöltött éjszakák száma is folyamatosan csökken, azaz akik eljöttek, azok is egyre kevesebb ideig tartózkodtak a kistérségben. 1989-ben majdnem 8 éjszakát töltöttek itt a vendégek, míg az ezredfordulón csupán 5,4 éjszakát és 2008-ban alig több, mint hármat, azaz kevesebb mint a felét a rendszerváltáskori átlagnak. A külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák is csökkentek, azonban nem olyan drámai mértékben, mint a belföldi vendégeké. Itt 1989-ben körülbelül 8,5 éjszakáról beszélhetünk, és még 2008-ban is körülbelül 5 éjszakát töltöttek a kistérségben. 14/96 oldal

6. ábra - Vendégéjszakák a rendszerváltástól Külföldi vendégek és vendégéjszakák száma 10,0 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Egy vendég által eltöltött éjaszkák száma Egy külföldi vendég által eltöltött éjaszkák száma A nemzetközi pénzügyi válság újabb csökkenést hozott az amúgy sem virágzó turisztikában. A vállalkozók érzik a hatását, egyértelmően csökkent a vendégek száma az elmúlt két évben. Van olyan borász, ahol 2008-ról 2009-re 30-40 százalékkal csökkent a vendégek száma, és ez sajnos az egész kistérségre jellemzı. Ha az embereknek nincs pénzük, akkor elıször a szórakozásra költött összegeket mérséklik, s ebbe a nyaralás is beletartozik. Ha el is mennek nyaralni, nem költenek annyit, nem járnak éttermekbe, olcsóbb szálláshely és önellátási lehetıség után néznek. Így azokon a helyeken több a vendég, amelyek alacsonyabb árfekvésőek, illetve az olyan helyeken tapasztaltunk vendégszám-növekedést, amelyek a közelmúltban nyíltak meg, újfajta szolgáltatásokat nyújtanak (wellness, bababarát). Ezeknek a híre csak mostanra terjedt el, felfutó vendégszámot tapasztalnak, de megmarad a kérdés, hogy mennyire tudják stabilan tartani az érdeklıdést a kínálatuk iránt. Rövid távon a gazdasági körülmények sem a hazai vendégforgalom növekedési lehetıségeit, sem az ágazatban érdekelt szereplık jövedelemtermelı képességét nem javítják, ennek ellenére a turizmus továbbra is húzóágazat Magyarországon, hiszen a gazdaság egyes területein jelentısebb visszaesés volt az elmúlt évben, mint a turizmusban. A vendégéjszakák száma 2008-ról 2009-re 8,4 százalékkal csökkent, a belföldi vendégforgalomban 7,6 százalékos, míg a külföldi beutazók számát illetıen 9,3 százalékos visszaesés volt tapasztalható. 3 2009-ben a nemzetközi pénzügyi válság hatására 7-8 százalékos visszaesést mutató balatoni vendégforgalom 2010-ben várhatóan legfeljebb kismértékben csökken tovább. Az elsı negyedév turistaforgalmának alakulása, és az idei szezonra történı elıfoglalások száma alátámasztja a pozitív várakozásokat, ám a szállodák egyedi tapasztalatai egészen eltérı képet mutatnak a fekvéstıl, a szolgáltatásaik minıségétıl és áraiktól függıen. Az elmúlt években nıtt az érdeklıdés azon magánszálláshelyek iránt, amelyek lépést tartanak a növekvı minıségi igényekkel, és a térség szállodái szolgáltatásainak fejlıdésével. A magánszálláshelyek ma már a 72 ezres kereskedelemi férıhely közel duplájával, 130 ezres regisztrált férıhellyel rendelkeznek. A feketegazdaság kifehérítése a Balatonnál kedvezıen módosítaná a balatoni statisztikákat, megmutatva az üdülırégió tényleges súlyát. 2009-ben a Balatoni Kiemelt Üdülıkörzetben a 3 Így képzeli az idegenforgalmunk jövıjét a Magyar Turizmus Zrt. új elnöke, www.hvg.hu 2010.03.24. MTI alapján 15/96 oldal

legnagyobb vendéglétszámot Siófokon, majd Hévízen regisztrálták. Ez a sorrend azonban megváltozik, ha a vendégéjszaka-számot nézzük, mivel Hévízen hosszabb volt a vendégek tartózkodási ideje. A legnagyobb vendégforgalmat bonyolító települések között van még Balatonfüred, Balatonszemes, Keszthely és Zalakaros is. Míg a vendéglétszám az élenjáró települések többségében csökkent, akadtak olyanok egyebek közt Zalakaros, Balatonszemes, Zánka ahol a válság ellenére is nıtt a turistaforgalom. 4 A Magyar Turizmus Zrt. 2005 óta minden fıszezon elején vizsgálja a magyar lakosság májusszeptemberi idıszakra vonatkozó utazási terveit. Az elmúlt évek tendenciáit vizsgálva elmondható, hogy tovább nıtt a belföldi úti célok népszerősége. A belföldi fıutazások minden eddiginél magasabb arányban irányulnak a Balaton régióba (2005: 38%, 2006: 40,3%, 2008: 47,2%, 2009: 38,1%, 2010: 56,7%). A fıszezonnak számító idıszakban a hazai háztartások 46,1 százaléka tervez utazást, míg azok aránya, akik biztosan nem mennek sehova 52,3 százalék. Ezzel szemben tavaly még csupán 47 százalék nyilatkozott úgy, hogy biztosan nem utazik sehova abban az évben. Az okok között fıként a pénz dominál (79,1 százalék), valamint az egészségi állapot (27,8%), az életkor (14,7%), és a családi okok (12,4%) szerepeltek még. Az utazást tervezık több mint nyolctizede belföldön (is) utazik, ezen belül 73,2% csak belföldi, 13,3% pedig belföldi és külföldi utazást is tesz. Itt is érvényesül az az általános tendencia, amely szerint részben a gazdasági válság hatására tovább erısödik a belföldi turizmus szerepe az utazásokban: az elızı évi felmérés szerint 72,2% csak belföldi, 14,6% pedig belföldi és külföldi utazást is tervezett. Ugyanakkor a csak belföldre utazóknál a tervezett utak átlagos száma némiképp csökkent: 2,04-rıl 1,80-ra. A tervezett belföldi utazások valamivel több, mint kétötöde (42,1%) a Balaton turisztikai régióba irányul. 5 Tavaly partszakaszonként eltérıen a Balatonhoz érkezı vendégek 67-76 százalékát tették ki a hazai turisták. A legtöbb külföldi turista Németországból és Ausztriából érkezett, de sok volt a lengyel és az orosz vendég is. A tapasztalatok szerint egyre többen érkeznek az üdülırégióba a szomszédos országokból. Különösen figyelemre méltó, hogy a Szlovákiából Balatonra utazók száma tavaly 40 százalékkal emelkedett. 6 A 2007-2013. évekre vonatkozó fejlesztéspolitika önálló szakmai alapra helyezte az Uniós források elosztását. Az NFÜ intézményrendszere megerısítette az irányító hatóságokat, amelyek így a szakpolitikákat gondozó központi közigazgatás konkurenciájaként mőködnek. Az ÚMFT és az operatív programok tervezésekor az alulról jövı kezdeményezésekre épülı tervezési módszertant felváltotta a politikai célokat kiszolgáló stratégia. Az irányító hatóságok az operatív programok végrehajtásakor nagy szabadságfokkal rendelkeztek, mert nem voltak betagozódva az intézményrendszerbe és nem voltak együttmőködésre kötelezve, ennek eredményeként valójában a kormány közvetlen irányításával mőködtek. Ez meghatározta a pályázati ablakok nyitását, zárását, a kiemelt projektek meghirdetését és a források mértékét. A turisztikai célok egyrészt a regionális operatív programok másrészt az ÚMVP keretében kerültek finanszírozásra. Az együttmőködési kötelezettség hiányában sok atomizált fejlesztés kapott támogatást, amelyek sem a turisztikán belül, sem a társágazatokkal nincsenek szinergiában. A megvalósult projektek esetében ha volt is helyi együttmőködési terv a pályázati rendszer az együttmőködést nem támogatta, sıt megakadályozta. Nem volt lehetıség szinergiára épülı projektfüzérek együttes finanszírozására, ami a turisztikai fejlesztések egyik alappillére lett volna. 4 A gyenge forint több külföldit vonzhat a Balatonra. www.hvg.hu 2010.05.27. MTI alapján 5 A lakosság fele nem nyaral idén. www.fn.hu 2010.06.16. Marketing és Média 6 A gyenge forint több külföldit vonzhat a Balatonra. www.hvg.hu 2010.05.27. MTI alapján 16/96 oldal

A turizmus fejlesztését, de legalábbis szinten tartását szolgálta a 2009. augusztus 1-tıl 18%-ra csökkentett általános forgalmi adó (ÁFA) mérték a szálláshely-szolgáltatás esetén. Ezzel az EU-ban átlagos mértéknél csak kissé magasabb az ÁFA mértéke Magyarországon (amely Luxemburg 3%-jától Dánia 25%-os mértékéig terjed). Negatívan érintette viszont a magánszállásadókat a falusi szállásadó-vendéglátási tevékenység és az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység részére a személyi jövedelemadó rendszerén keresztül nyújtott kedvezményes adózási lehetıség megszüntetése 2009. december 31-vel. A kistérségben is valószínőleg ez vezetett néhány magánszálláshely engedély visszaadásához (bár pontos adatot a dolog természete miatt nem lehet tudni). A tanulmány írása idején tervezett változás, az idegenforgalmi adó megszüntetése a kistérség önkormányzatait súlyosan érinti, mivel minden önkormányzat kivetette ezt a típusú helyi adót és éves költségvetésébe betervezett. (Az esetleges változtatás a TDM Szervezetet is érinti, mivel önrészének fedezete a Balatonföldvári Önkormányzat részérıl a beszedett IFA egy része.) Az önkormányzatokat sújtotta ez év elejétıl fogva már is az, hogy a vendégéjszakák után fizetett idegenforgalmi adót a költségvetés eddig beszedett forintonként 2 Ft-tal egészítette ki, 2010. január 1-tıl azonban csak 1 Ft kiegészítés jár. Bár az önkormányzatok nem célzottan turisztikára költötték az IFA és a kiegészítés együttes összegét, hanem fıleg mőködési költségeik fedezetére fordították, ugyanakkor ennek a forrásnak a kétharmadára csökkenése nyilvánvalóan még kevesebb turisztikai célú felhasználást tesz lehetıvé. Emellett a közteherviselés elvét is sérti, mivel a vendégek nagyszámú jelenléte nyilvánvalóan olyan többletterheket ró az önkormányzatokra (közterületek karbantartása, közösségi létesítmények többletkapacitása), ami miatt az idegenforgalmi adót morálisan eddig senki sem kérdıjelezte meg. A tercier szektor, s benne a turizmus a gazdaság részeként nem lehet független más ágazatok fejlettségétıl, fejlıdési lehetıségeitıl. A kistérségben alacsony a mezıgazdasági termelés és úgyszólván hiányzik az ipari feldolgozás. Annyira nincs megfelelı mennyiségő mezıgazdasági termék, hogy volt olyan polgármester, aki már az önellátás szorgalmazásával is elégedett lenne, hiszen még annyi tyúk sincs a faluban, hogy a tojást ne a Tesco-ban kelljen megvennie a falubelieknek. Ez a turizmus szempontjából azt jelenti, hogy kívülrıl kell behozni az eszközöket és anyagokat, ami miatt a kistérségbıl folyamatosan jövedelem áramlik ki. Bár a szálláshelyek és vendéglátó-egységek jelentıs mennyiségő alapanyagot, elsısorban élelmiszert igényelnek a vendégek ellátásához, a kistérség mezıgazdasága nem profitál ebbıl a pótlólagos keresletbıl. Nem találtuk nyomát olyan összefogásoknak, ahol pl. a parttól távolabbi települések terményei rendszeresen eljutnának friss vagy elsıdlegesen feldolgozott formában a parti települések vendéglátó vállalkozásaihoz. Mindössze a balatonszemesi termelıi piacon fordulnak elı mezıgazdasági ıstermelık és egyéni vállalkozók terményei, termékei, akik közvetlenül a fogyasztók felé értékesítenek. Ezen kívül a helyi borok forgalmazásában vannak elszórt esetek, de a kistérségi vállalkozók egyelıre nem látják be annak piaci elınyeit, hogy kínálatukban kiemelt helyen, megnevezett helyi termékek forduljanak elı. 17/96 oldal

4.1.2.1 A Balatonföldvári Kistérségbe vonzott turisztikai célú támogatások 7 1. Táblázat - A Balatonföldvári Kistérségbe vonzott turisztikai célú támogatás Alintézkedés Település Pályázó neve Pályázat címe Elnyert támogatás (Ft) DDOP 2.1.1/D-2f A balatoni térség turisztikai Balatonföldvár Összpróba Alapítvány Balatonföldvári Szabadtéri Színház- Kulturális 67.517.298 vonzerejének növelése kikötı 2008., 2009., 2010. évi programsorozata és színpad fejlesztése DDOP 2.1.1/D-09 Balatoni komplex turisztikai Balatonföldvár Balatonföldvár Város Fürdıkultúra fejlesztése a Balatonföldvári Keleti 30.780.731 termékcsomagok kialakítása Önkormányzata strandon DDOP 2.1.3/C Balatoni turisztikai desztináció Balatonföldvár Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai desztináció menedzsment szervezet 50.037.141 menedzsment szervezetek támogatása Turisztikai Egyesület fejlesztése a DDOP 2.1.2-09 Szálláshelyek és turisztikai Balatonföldvár Hotel Riviéra-Balaton Vendéglátóipari A balatonföldvári Sellı Panzió turisztikai 162.413.969 szolgáltatások fejlesztése Zártkörő Részvénytársaság versenyképességét biztosító fejlesztés megvalósítása Balatonföldvár összesen 310.749.139 DDOP 2.1.1/D-09 Balatoni komplex turisztikai Balatonszárszó Somogy Megyei Múzeumok A József Attila Emlékmúzeum korszerősítése 48.885.176 termékcsomagok kialakítása KEOP 6.2.0/B/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetıségeket népszerősítı, terjedésüket elısegítı mintaprojektek Balatonszárszó Igazgatósága Evangélikus Konferencia és Misszió Otthon Balatonszárszón "Komplex fenntarthatóság" mintaprojekt a balatonszárszói Evangélikus Konferencia és Misszió Otthonban 52.658.434 Balatonszárszó összesen 101.543.610 GOP 2.1.1-09/A/2 Mikro-, kis- és közép-vállalkozások technológiai fejlesztése Balatonszemes GASTROGOLD Vendéglátó Kft. Kistücsök étterem konyhatechnológiájának fejlesztése 7.752.608 DDOP 2.1.1/D-2f A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése Szántód Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Szántódpuszta idegenforgalmi és kulturális központ fejlesztése 286.000.000 Kistérség mindösszesen 706.045.357 A Balatonföldvári Kistérségbe jutó turisztikai pályázati források az eddig megnyert pályázatok alapján 706.045.357 Ft kiegészítı forrást jelentenek a fejlesztések számára. 8 7 www.nfu.hu Támogatott projekt keresı motorja adatainak leválogatásával. 2010. június 17-i állapot. 8 Összehasonlításul az 1. sz. függelékben közöljük a szomszédos kistérségek parti településeinek adatait. 18/96 oldal

4.1.3 Társadalom, vevık A társadalom, illetve a vevık véleményét, megítélését a Balatonföldvári Kistérségrıl internetes kérdıív segítségével mértük fel. 9 A kérdıív az interneten volt elérhetı, linkjét 10 a vizsgálati panelban szereplı 500 fı email címére küldtük meg. A kérdıívet a 8.5.3 fejezetben mellékeltük. A megkeresettekbıl 170-en töltötték ki a kérdıívet. A válaszadók közel fele a 19-30 év közötti korosztályból került ki, harmada a 31-45 év közötti korosztályból (7. ábra). A válaszadók összetétele így megfelel a potenciálisan a turizmusban résztvevı vizsgálati panelnek: internethasználó, 19-45 év közötti csoport. 7. ábra - A válaszadók kor szerinti összetétele A válaszadók kor szerinti összetétele 47% 34% 9% 2% 8% 0-18 19-30 31-45 45-65 65 felett 8. ábra - A válaszadók nem szerinti összetétele A válaszadók nem szerinti összetétele 63% 37% Nı Férfi 9 Próbálkozás történt személyes megkérdezésre is, azonban a jún.20-22. közötti idıszakban a szabadtérre (Balatonföldvár vitorláskikötı, sétány) tervezett megkérdezés a folyamatos, sőrő esızés és viharos szél miatt mindössze 15 értékelhetı választ eredményezett. Helyenként ezekbıl is idézünk, a megfelelı válaszoknál az internetes eredményekhez a személyes kérdezés eredményeit hozzáadtuk. 10 http://spreadsheets.google.com/viewform?formkey=dgjvbks1ohcxmejuqnzlnjn5zzh5ngc6mq 19/96 oldal

A nem szerinti összetétel (a válaszadók 63%-a nı és 37% férfi (8. ábra)) csak nagy vonalakban felel meg a társadalmi összetételnek. Azzal a megfigyeléssel azonban harmonizál, hogy a családok utazási szokásainak kialakításában a nıknek nagyobb szava van, felmérések szerint az utazási döntések 70%-t a nık hozzák meg. 11 A válaszadók 48%-a állította, hogy járt a kistérségben az elmúlt 10 évben (9. ábra). A harmaduk biztosra mondta hogy nem járt, 21%-a átutazott. Csak a válaszadók 2%-a volt bizonytalan a válaszban. 9. ábra - Járt-e a kistérségben az elmúlt 10 évben? Járt-e a kistérségben az elmúlt 10 évben? 48% 29% 2% 21% igen nem Csak átutaztam Nem tudom A válaszadók közel 73%-a tisztában volt, hogy Balatonföldvár a Balaton déli oldalán helyezkedik el (10. ábra). Azonban egynegyedük az északi oldalra helyezte el, illetve nem tudta eldönteni. Ez a válasz megkérdıjelezi az elızı kérdésre adott válaszok helyességét. A bizonytalan, illetve a tévesztı válaszadók nagy része talán Balatonfüreddel keverte Balatonföldvárt, amibıl arra következtetünk, hogy a turisták nagy része a Balatont egységes térségként kezeli, az egyes településeket nem tudják megkülönböztetni, a kistérségeket nem tudják tudatukban kezelni. 11 http://hvg.hu/gazdasag/20100119_brennan_noi_vasarlas 20/96 oldal