Duna 1825-1806 fkm szakasz Dunaremete- Medve Fizikai kisminta-kísérleti vizsgálat 2007 A SZITE-Rácz- Lisickỳ javaslat zárójelentése a Duna 1825-1806 fkm szakaszán
A SZITE-Rácz- Lisickỳ javaslat zárójelentése a Duna 1825-1806 fkm szakaszán Előzmények: A Duna 1992-ben bekövetkezett elterelése óta a Szigetköz tartós vízhiánnyal küzd. Az 1995- ben elkészült fenékküszöb (1843 fkm szelvény) a Felső- és Középső-szigetköz gondjain enyhített, mert a megemelt vízszint már lehetőséget biztosított a hullámtéri vízpótló-rendszer üzemeltetésére, így a mellékágrendszerben e műtárgy segítségével a referencia-időszaknak megfelelő vízszintek alakíthatók ki. Ugyanakkor a főmederben kialakult vízszintek messze elmaradnak a kívánatostól. A növényzet gyorsan követte az élőhelyben bekövetkezett változásokat, ma a korábbi kavicszátonyokon sűrű erdők találhatóak, melyek az árvizek levonulását gátolják. Nem megoldott továbbá az Alsó-szigetköz hullámtéri vízpótlása sem, az Ásványi ágrendszer alsó szakasza, a Bagaméri és Patkányos ágrendszer, az 1818-1811 fkm szelvények között található bal parti ágrendszer tartós vízhiánnyal küzd. Vízhiány miatt nem rehabilitálható Alsó-szigetközben a mentett oldal sem. A tartós vízhiány miatt megváltozott a táj ökológiai körülményeit, a korábban a szigeteket jellemző vízkedvelő társulások a korábbi medrek fenekén alakulnak ki, míg eredeti helyükön már csak a szárazságtűrőbb fajok életképesek. A jelenleg kialakult állapot azonban e társulásoknak sem kedvez, mivel egy-egy árhullám esetén tartósan víz borít mindent. A főmeder kisvízszint süllyedése egyre gyorsabb, és az előzetes kutatások szerint még további 1,5-2,3 m-es kisvízszint süllyedés várható a szapi torokban, melynek időbeli lefolyása a vízjárástól függ. mbf A szapi hajózási kisvízszintek alakulása 1934-2006 között 111 110.8 110.6 110.4 110.2 110 109.8 109.6 109.4 109.2 109 Medvei vízhozamok: m3/s 1966 950 1976 930 1984 930 1990 930 1996 1037 2006 1025 108.8 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 év Aktuális kisvízszinthez tartozó hozammal redukált Q=930 m3/s A kedvezőtlen folyamatok tehát felgyorsultak, az idő múlásával csak egyre nagyobb költséggel, egyre nagyobb áldozatok árán lehet elérni a térség jó ökológiai állapotát. C1 változat / 2. oldal
A javaslat Lényege, hogy egy szabályozható, árvízkapuval és kishajó-zsilippel rendelkező, a főmeder 1814,9 fkm szelvényében elhelyezett műtárgy segítségével és a Bagaméri ágvég lezárásával úgy megemeljék a vízszintet, hogy az kisvizes időszakban is közelítse a DB 57-es referencia vízszinteket a főmederben. Ezzel a művel lehetővé válna a szlovák oldalon az 1818-1811 fkm szelvények között található mellékágrendszernek, az Ásványi ágrendszer alsó szakaszának, a Bagaméri és Patkányosi ágrendszernek, a további főmedri kisvízszint süllyedés esetén a Nagybajcsi mellékágrendszernek a rehabilitációja, valamint megteremtődne a lehetőség Alsószigetköz mentett oldali területeinek vízpótlására is. Az 1821 fkm szelvényig a zátonyokat víz borítaná, amely megakadályozná a fás szárú növényzet megtelepedését. Emlékeztetőül: a 2002 évi augusztusi árhullám tetőző vízszintjei az 1820 fkm szelvény alatt haladták meg Szigetközben a mértékadó árvízszintet és ebben jelentős szerepe volt a főmederi zátonyok benőttségének. A tervezet szerint a főmeder vízszállító képességét lerontó műtárgy ellensúlyozását a hullámtéri mellékágak vízszállító képességének növelése valamint a főmederben található növényzet eltávolítása ellensúlyozná. A Szigetközi Természetvédelmi egyesület kompromisszumos tervezete összeállításakor felhívta a figyelmet arra, hogy az jelentős beavatkozásokkal jár, de ezek egyszeri beavatkozások, melyeket a várható vízszintek és a teljes rehabilitáció után kialakult állapotok ellensúlyoznak. A terv előzetes egyeztetése során az alábbi beavatkozásokat rögzítő létesítményjegyzék készült, mely a modellbe beépítésre került. A Bagaméri fenékküszöbhöz csatlakozó járulékos beavatkozások Főmeder 1. A zátonyokról a növényzet letisztítása, 40 m széles jégsáv kialakítása 2. 1821 fkm szelvényben kotrás a sziget körül, sarkantyúk maradnak, kotrási szint a kisvizes időszakban kialakult felszíngörbe alapján határozható meg: -1.5 m. (112.7 mbf -1.2m = 111.5 mbf) A szigeten a fák meghagyhatók. A művek bent maradnak. 3. Fenékküszöb kialakítása az 1814.9 fkm szelvényben a mellékelt excel fájl sematikus ábrája szerint a zátony a megfelelő rá és a levezetés érdekében110,1 mbf szinten kotrásra került. Magyar hullámtér beavatkozások 1. Mellékági bukók alatt a kimosódás megakadályozására ki kell alakítani a megfelelő biztonságú utófeneket 2. A mellékági bukók alatt a szigeteket az akadálytalan árvízi lefolyás miatt el kell távolítani: Gombócosi zárás alatt Halrekesztői híd alatt Farkaslyuki zárás alatt Gatyai híd és fenékgát környezetében Öntési sziget kifolyással szemben 3. Az ásványi kikötő további parteróziójának megakadályozása miatt a kikötő feletti átvezetés felújítása, (Morvasziget csatorna) nyomvonal-módosítással 111,5 mbf szintre 6 m-es fenékszélességgel. C1 változat / 3. oldal
4. Az Ásványi rét végén árvízi levezetősáv kialakítása a Bagaméri mellékág felé 5. Árvai zárás lesüllyesztése 111.0 mbf szintre, 4*2,74 m-es nyílással (modellben 11 m egyben, 2,2 cm-es nyílás) ezt az SBG-66 hídgerendák határozzák meg, mert a közlekedést biztosítani kell. ( korábbi elvi engedélyes tervben meghatározott 4 nyílás.) A híd koronaszintje a tervnek megfelelően 115,05 mbf, mellette árapasztó bukó kialakítása miatt célszerű meghagyni a 114.32 koronamagasságú bukót. 6. Bagaméri mellékág kotrása 40 m szélességben 110,0 mbf szintre. (nem volt felmérés a felső szakaszról!!! A modellben fiktív adatok állnak rendelkezésre) 7. Aprókövesi zárás kialakítása 113,4 mbf szintre, 20 m-es beszűkítés 110,0 mbf szintre 8. Bagaméri dunaág torkolati fenékküszöbjének kialakítása 15 m szélességben 111,0 mbf szintre, jp felé 90, bal part felé 160 m szélességben 112,8 mbf szinten bukókorona (ez gyakorlatilag DB 66 +2 m szint, tehát elárasztás), partok mellett bp 113,8 mbf, jobb part 115,0 mbf szintre kialakítva. 9. Patkányosi ágrendszer fő ágainak kotrása 110,0 mbf szintre 6 m szélességben, a végén 111,0 mbf szintű bukó kialakítása 10. Pulai és Kalacsi mellékág összekötése 109,5 mbf szinten a főmederrel párhuzamosan 11. A Gyalapi rét végén a laposban meder kialakítás 6 m fenékszélességgel 109.5 mbf szinten bekötve a Pulai ágba Szlovák hullámtéri beavatkozások 1. Az 1818 fkm szelvényben kilépő alsó (töltéstől távolabbi) mellékág kotrása 30m szélességben 111,0 mbf szintre 2. Átkotrás az Ispánki dunaág felé 30 m szélességben 110,5 mbf szinten 3. Ha kell az Ispánki ágban 30 m széles 110,0 mbf szintű kotrás (nincs felmérés, csak a légifotón egy széles ág látszik) 4. Tovább kotrás a főmeder felé 110,0 mbf szinten 20 m szélességben 5. Töltőbukó kialakítása 112.5 mbf (téli kisvíz -0.2 m) szintre, alatta a zárások sorban: első zárás 12 m széles 111,0 mbf szinten és 115,0 mbf maga a zárás koronaszint (árasztási szint) második nyílás egyezik az előzővel, de a zárás koronaszint 114,6 mbf a harmadik 12 m széles, de küszöbszintje 110,5 mbf, koronaszint 114,3 mbf negyedik egyezik az előzővel (zárás koroaszintet nem célszerű csökkenteni, hogy az alvízcsatorna felé bukjon) Zárás : egyezik a Bagaméri ággal, csak 60 cm-el feljebb van. (fenékbiztosítás, bukónál 1:10 rézsű) Hallépcső szint 111.6 mbf, árvízi bukó 113,4 mbf és bezár a partélbe 6. 200 m széles bukó kialakítása az alvízcsatorna felé 114.3 mbf szintre (árasztási szint a légvonalban lévő 1515 fkm szelvényben +0,5 m) 7. Foki zárás lesüllyesztése 112.5 mbf, a zárás alatti feltöltődés eltávolítása 8. Foki meder kotrása 40 m fenékszélesség 110 mbf szint 9. 15 m széles híd beépítése 17 VO szelvény alá 110 mbf fenékszinttel 114,0 koronaszinttel (árasztási szint+0,5 m) 10. Ágvéglezárás készítése 113.4 mbf koronaszinttel és 15 m-es nyílással 111.5 mbf szintre (árasztási szint+0,5 m) 11. Lisicky féle mellékág kotrása 15 m szélességben 111,0 mbf szintre A tervről készült AutoCAD rajz, valamint a modellkísérletek során készített fényképfelvételek a mellékletekben megtalálhatók. C1 változat / 4. oldal
Modelleredmények A javaslat létesítményjegyzéke alapján kialakításra került a modell. Elkészültek a szükséges kotrások, a mederfenekekről a növényzet eltávolításra került és kialakítottuk a műtárgyakat is. A műtárgyak csak sematikusan került beépítésre, hiszen a méretarány nem tette lehetővé a tervezett műtárgyak részletes ellenőrző vizsgálatát. A fenékküszöb fő elemei: 3*24 m széles szabályozható árvízkapu 110,10 mbf fenékszinten 20 m széles hallépcső 111,80 mbf fenékszinttel Fenékküszöb 112,8 mbf magasságban mbf 118 A fenékküszöb modellbe beépített sémája az 1814,9 fkm (20 meder) szelvénybe 116 114 112 110 108 106 104 Mederterület MÁSz alatt keresztszelvény 1992,9 m2 Fenékküszöb 1501 m2 Különbség: 492 m2 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 m fkm 1814.9 Fenékküszöb sémája 1814,9 Mederkotrás a mű előtt és alatt MÁSz Mivel ebben a méretarányban a szabályozhatóságot nem állt módunkban vizsgálni, a kisvizes állapot modellezésekor az árvízkapukat teljesen zárva, árvizek modellezésekor pedig nyitva tartottuk. C1 változat / 5. oldal
Az Árvai zárás átjárhatóságát egy híddal biztosítottuk, míg a Bagaméri ág lezárását egy hallépcsővel tettük átjárhatóvá.(ágvéglezárás 112,8 mbf) Az árvai zárás átalakítása A Bagaméri ág lezárása a modellben Mint az a fényképfelvételeken is látható, a fenékküszöb beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a kisvízszintek megemelésével lehetővé vált a korábban száraz mellékágak vízpótlása. A 2003.07.07.-én végzett rendszermérés adatait nyitó és záró peremfeltételként beállítva az alábbi felszíngörbét mértük: mbf 115 114 113 112 Duna 1825-1806 2003.07.17. állapot modellezése A SZITE javaslatára kialakult kisvízszintek Dunaremete érkező: 407 m3/s Doborgaz: 30 m3/s Sorjás bukó : 46,7 m3/s Alvízcsatorna: 546 m3/s Medvei vízhozam: 1030 m3/s 2003 07 17 állapot (vízszintrögzítés és 111 110 109 108 1825 1823 1821 1819 1817 1815 1813 fkm 1811 1809 1807 1805 Kisvíz1 2003. JÚLIUS 17. DB 1966 Az előállítható kisvízszintek zárt táblaállás mellett tehát meghaladják a térséget jellemző eddigi legmagasabb hajózási kisvízszintet (1966), a vízszintek pontos beállítását a mozgatható szerkezet teszi lehetővé. A műtárgy felett kialakuló főmedri vízszintek az 1821 fkm szelvényig a jelenleg meglévő zátonyokat vízzel borítják, tehát a növényzet letermelése után a műtárgy üzembe helyezését követően az árvizek biztonságos levonulását gátló fás szárú növényzet várhatóan nem alakul ki újra. A duzzasztás hatására a ma utófenék-gondokkal küszködő műtárgyak (Halrekesztői híd, Pókmacskás) kellő megtámasztást kapnak, ezzel a műtárgyak alatti kimosódás megszűnik, az elragadott mederanyagból épített és mára beerdősült zátonyokat a meder fenekén ismét víz borítja. Az Ásványrárói kikötő kishajókkal megközelíthető maradt. C1 változat / 6. oldal
A jobb parti hullámtéri vízpótlón az alábbi vízszinteket mértük: Mérés helye 2003.07.17 modell SziTE mbf mbf eltérés m Halrekesztő felvíz 114.85 115.46 0.61 Farkaslyuki felvíz 113.9 114.85 0.95 Gatyaifelvíz 114.32 114.59 0.27 Árvaifelvíz 111.23 114.49 3.26 Bagamér torok 109.24 112.94 3.7 A bal parti mellékágrendszer két ponton történő megtáplálása is lehetővé vált, az 1818 fkm szelvényben kialakított töltőbukóra szépen fordult rá a víz. Az ásványrárói kikötő árvízi rongálásainak elkerülése érdekében kialakított mederátvágást is elfogadta a víz. C1 változat / 7. oldal
Az árvizek levonulását tehát ezek a mellékágak, valamint a bal parti mellékág árvízkapuval az alvízcsatornára történő rányitása segítette volna. Az árvízszintek kialakulását az alábbi peremfeltételek között vizsgáltuk: Vízszám megnevezés érkező vízhozamok m3/s Medvei híd főmeder alvízcsatorna mbf 1 2002 augusztus tetőző vízszint 6130 3080 116.8 2 1%-os valószínűségű vízhozam a jelenlegi állapotban 7100 2800 117.47 3 1%-os valószínűségű vízhozam a mértékadó árvízszinten 7100 2800 116.73 A javasolt beavatkozások alacsonyabb árvízszintet eredményeztek azonos peremfeltételek mellett, mint a 2002 augusztusában kialakult vízszint és alacsonyabb vízszintek alakultak ki az 1%-os valószínűségű vízhozam mellett a jelenlegi állapotban kialakuló vízszinteknél is. Az 1%-os valószínűségű vízhozam azonban magasabb vízszintek mellett vonult le, mint a mértékadó árvízszint. A tervezett fenékküszöb árvízkor: az árvízkapu nyitva, de még így is visszaduzzaszt C1 változat / 8. oldal
mbf 119.5 Duna 1825-1806 fkm szakasz árvizes modell 2007 SZITE változat 119 118.5 118 117.5 117 116.5 26.000 24.000 22.000 20.000 18.000 16.000 14.000 tkm 12.000 08.16/19 Tényleges 2002.08.16 Számított 1% Bőssel Mértékadó árvízszint 100 éves Bőssel jelenlegi állapotra MÁSZ Bőssel A Bagaméri kanyar visszaduzzasztása, ami a medvei hídszelvényben jelenlegi állapotban kialakult visszaduzzasztás miatt eddig nem érvényesült, a mértékadó árvízszintek helyreállítása után már jelentkezik. Mivel nem feltételezhető, hogy az árvízszintek csökkentése érdekében a medvei hídszelvény alatt nem történnek beavatkozások és mivel törvény írja elő az 1%-os valószínűségű vízhozam tervezett levezetési szintjét, ez az állapot nem volt elfogadható, további beavatkozásokat kellett végezni az árvízszintek további csökkentése érdekében. A beavatkozásokat a jelen lévő szakértők együtt dolgozták ki. Korábbi modellkísérletek már bizonyították, hogy kedvezőtlen kanyarulati sugarakat nehezen követ egy-egy árhullám. Ez esetben egy, a hullámtéren kialakított kedvezőbb kanyarulati paraméterekkel és megfelelő szélességgel rendelkező levonulási sáv hathatósan csökkentheti az árvízszinteket. Erre csak a bal parton volt mód. C1 változat / 9. oldal
Az 1815-1812 fkm szakaszon, a Foki mellékág környezetében tehát művelési ág változtatás szükséges, a beerdősült területet át kell alakítani rét-legelővé. Mint később kiderült, korábban a hajózás megkönnyítése miatt (navigáció) is ez a művelési ág volt jellemző erre a területre. A zátonyon megtelepült növényzetet is teljesen el kellett távolítani a zátonyról. (Tehát a korábbi éveket jellemző partélig) A Gyalapi rét vízszállítása jó, de a víz továbbvezetése nem megoldott. A Gyalapi rét végén az árvízi levezetősávot be kell vezetni az ott található laposba. A lapos ökológiai és árvízvédelmi célú kotrása szükséges. A kotrást rá kell vezetni a laposra és alul be kell kötni a Hosszúkői, majd a Pulai ágba, amely az árvízi vízhozamokat hatékonyan továbbvezeti. A javasolt beavatkozás hatására az 1%-os valószínűségű vízhozam mellett kialakult árvízszintek a mértékadó árvízszint alatt maradtak. 2007.08.03.-án a SVP OZ Bratislava munkatársai tekintették meg a modellt. A szlovák fél jelezte, hogy az alvízcsatorna 1,750 fkm szelvényébe javasolt árapasztó üzembe helyezése vízszintemelkedést okozhat az alvízcsatorna erőmű alatti szelvényében és ezzel a műtárgy árvízi vízemésztő képessége romolhat. Ezért kéri annak vizsgálatát, hogy mértékadó árvíz esetén mekkora vízszintemelkedést okoz az árapasztó szelvényében a műtárgy üzembe helyezése. Javasolja továbbá, hogy az árvízi levonulási sáv, tekintettel az 1811 fkm szelvényben található kedvezőtlen paraméterű kanyarra és az alvízcsatorna torkolatára, kerüljön a szemközti oldalon kialakított szélességhez hasonlóan meghosszabbításra a Duna 1812,4 fkm szelvény jobb partján ívelve bekötve a Bagaméri ág torkolatáig. Ezzel egy időben kerüljön lezárásra a tervezett árapasztó műtárgy. C1 változat / 10. oldal
A kért vizsgálatokat elvégeztük. A szlovák fél által kért levonulási sávot az ökológus szakértők jelenlétében az árvízi áramlási viszonyok ismeretében határoztuk meg. Csak a modell leürítése után vált láthatóvá, hogy az így kialakított levonulási sáv egybe esik a korábbi partéllel. Ezen a szakaszon, csakúgy mint a szemközti parton az 1815 fkm szelvényben, a növényzet két lépcsőben foglalta el a főmedret, először a sarkantyúorrig, majd a sarkantyúorr előtt a meder középvonala felé mintegy 100-120 m szélességben. A modellkísérletek során először csak ez utóbbiak kerültek eltávolításra, tekintettel arra, hogy a beljebb eső területeket az ökológus szakértők védelemre javasolták. Most bebizonyosodott, hogy a víznek korábbi mederterületeire maradéktalanul szüksége van. A továbbiakban már csak az 1%-os valószínűségű vízhozam mértékadó árvízszinten történő levezetését vizsgáltuk. A jobb parti levonulási sáv megnyitása és az árvízkapu lezárása meglepő eredményt hozott. Az várható volt, hogy az 1818 fkm szelvény felett az árvízszintek megemelkednek, de arra nem számítottunk, hogy a levonulási sáv megnyitása ellenére a szapi torokban vízszintemelkedés következik be.. A jobb parti töltés mellett végzett rögzítés szerint a Bagaméri kanyar környezetétől lefelé a vízszintek egyeztek, a főmederben pedig a szapi torokban az árvízkapu lezárása miatt a megnyitott levonulási sáv ellenére megemelkedtek a vízszintek. Ennek két oka lehet: Az árvízkapu lezárása miatt jelentősebb a főmeder vízszállítás, ennek a víztömegnek követnie kell a szapi kedvezőtlen kanyart. Az Ispánki mellékágból e szelvény felett tér vissza víz a főmederbe és azonnal belekényszerül egy kedvezőtlen kanyarba. Az árvízkapu ismételt megnyitása javított levonulási sáv mellett hozta a legkedvezőbb eredményt. Megmértük a az árvízkapu magasságában kialakult vízszinteket is, csak tájékoztató jelleggel, hiszen már nem állt mért szelvény a rendelkezésre. Azt tapasztaltuk, hogy a torokban kialakult visszaduzzasztás miatt lezárt árvízkapu mellett az utolsó mért szelvényben (210) magasabb vízszintek alakultak ki, mint nyitott árvízkapu mellett. Ennek a kérdésnek részletes vizsgálata még szükséges. C1 változat / 11. oldal
A felszíngörbén látható, hogy a jobb parti levonulási sáv a tervezett műtárgy alatt csökkenti a vízszinteket. mbf 119.5 Duna 1825-1806 fkm szakasz árvizes modell 2007 SZITE javított változat (03) 119 118.5 118 117.5 117 116.5 26.000 24.000 22.000 20.000 18.000 16.000 14.000 12.000 tkm SZITE 1% +MÁSZ Bőssel bal parti levonulási sáv árvízkapuval Mértékadó árvízszint 51/1997 évi BM rendelet SziTE 1%+ MÁSz Bőssel árvízkapu nélkül jobb és bal partilevonulási sáv SZITE 1% +MÁSZ Bőssel jobb és bal parti levonulási sáv árvízkapuval mbf 120 Árvízszintek a modellben SZITE javított változat (03) Duna 1806-1825 fkm szelvények között 2007 119.5 119 118.5 118 117.5 117 1824.000 SZITE 1822.000 1% +MÁSZ 1820.000 Bőssel 1818.000 bal parti levonulási 1816.000 sáv 1814.000 árvízkapuval fkm 1812.000 1810.000 SziTE 1%+ MÁSz Bőssel árvízkapu nélkül jobb és bal partilevonulási sáv SZITE 1% +MÁSZ Bőssel jobb és bal parti levonulási sáv árvízkapuval Mértékadó árvízszint 51/1997 évi BM rendelet A modellvizsgálatok után leürített mederről készült felvételek rávilágítottak arra, hogy a zátonyok részleges kotrása a sarkantyúmezőkben nem ad kivitelezhető megoldást. Az érkező C1 változat / 12. oldal
hordalék az első két mezőt feltöltötte a zátony szélessége pedig a meder felé tovább növekedett. Ebben valószínűleg szerepet játszott a benn hagyott növényzet is. Kozák Miklós - Vízfolyások rendezése c. tankönyvének, 66. oldalán található, 2.20 ábrája a görgetett hordalék mozgását mutatja árhullámok idején. Mint az az ábrán is látható, árhullámok idején a görgetett hordalék a zátonyok teteje felett mozog. Mivel a hordalékelragadó erő a sebesség négyzetéve arányos, feltehetően a hordalék azért mozog ezen a pályán, mert itt a legnagyobb a keresztszelvényen belül a sebesség. A modellben nem sikerült ezt a pályát szabaddá tenni, feltehetően pont itt maradt benn a növényzet, ugyanakkor ez az ábra és a kísérlet is rámutatott arra, hogy mennyire fontos, hogy a zátonyok vízszállítóképességét megőrizzük. C1 változat / 13. oldal
A fenékgát vízszintemelő hatására a zátonyokat az 1821 fkm szelvényig víz borítja. A következő modellben vizsgálni kell, hogy a zátonyok kisvízszint alá történő kotrása azokon a szakaszokon, ahol a vízborítás nem biztosítható, mit eredményez. Az 1814,9 fkm szelvénybe tervezett fenékküszöb alvízi szelvényeibe is mederátrendeződést tapasztaltunk. A modell ebben a méretarányban nem ad korrekt javaslatot egy utófenékre, a műtárgy tervezése során, különös tekintettel a még várható medersüllyedésekre, a műtárgy utófenekének méretezését gondosan kell elvégezni. Mivel a modellkísérletek műtárgy felett a foki mellékág felé kilépő levonulási sáv szelvényében kimosódásokat mutattak, a kilépő szelvény biztosítását el kell végezni. Felhívom a figyelmet azonban arra, hogy a tervezett fenékküszöb csak a kiegészítő létesítményekkel együtt, azok folyamatos karbantartása mellett biztosítja az árvizek biztonságos levezetését. Jelezni szeretném továbbá, hogy az M=1:500/100 méretarányú modell nem alkalmas műtárgyvizsgálatokra, azt a tervezett műtárgy pontos méreteinek meghatározása érdekében a tervezés előtt el kell végeztetni (Üvegcsatornás vizsgálatok BME vagy VITUKI) C1 változat / 14. oldal