1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Átírás

1 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: A víztest VOR kódja: AIQ A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló 1.4. Víztest kategóriája: erősen módosított 1.5. Alegység kódja, neve: 2-18 Nagykunság 1.6. Részvízgyűjtő kódja, neve: 2 Tisza 1.7. A víztestet alkotó tavak darabszáma: A víztest genetikai besorolása: mesterséges 1.9. Tápláló vízfolyások (név, fkm): Tisza folyó, Kis-Tisza, Laskó-patak Megcsapoló felszíni vízfolyások (név, fkm): Tisza folyó, Kis-Tisza A közvetlen vízgyűjtő nagysága (km 2 ): 40, A teljes vízgyűjtő nagysága (km 2 ): 378,74 (Tisza nélkül) A víztestnek és vízgyűjtőjének rövid, szöveges jellemzése: A a 33 km hosszú 127 km 2 felületű egyik területi egysége. A Kiskörei-tározó az 1973-ban üzembe helyezett Kiskörei Vízlépcső által jött létre, a Tisza folyó viszszaduzzasztásával. A mesterségesen létrehozott duzzasztás funkciója a vízbázis képzés, mely akkoriban elsősorban öntözési célokat szolgált. Napjainkban a természetvédelmi és turisztikai hasznosítás vált meghatározóvá. Terület Vízfelület Szárazulat nyílt víz Vízfelületből vízi vegetáció Össz.területből a Tisza területe vízfelület km 2 km 2 km 2 km 2 km 2 km 2 km 2 27,39 25,69 1,7 18,16 7,53 1,200 1,200 Maga a az elárasztás által elöntött Tisza folyó bal parti hullámtéren jött létre. Az Abádszalóki-medencétől az un. Tiszaderzsi szűkület határolja. A felette elhelyezkedő Poroszlói-medencétől Laskó-patak torkolati vonalának a képzeletbeli meghosszabbítása határolja. Az elárasztást követően a területeken fekvő holtmedrek és a mélyebb fekvésű területek nagy nyíltvízfelületeket alkotnak, a szárazulatok aránya csekély. Az öblözeten belüli területhasználatra elsősorban a turizmus, sport és kedvtelési célú hajózás a jellemző melléklet Víztest adatlap 1

2 A Tisza jobb partja és a Kis-Tisza által határolt mintegy 27 km 2 nagyságú, 0,5-1,0 m mélységű vízfelület helyén, az elárasztás előtt zömmel fás legelő volt. Területéből 2 km 2 sziget. A medence a Tiszáról az V. öblítőcsatornán át és a Kis-Tiszáról közelíthető meg. Itt már magasabb a vízi és mocsári növénytársulások aránya a nyíltvízhez képest. Főleg a medencét szegélyező sekélyebb, nyugodt vizű területeken mint pl. a Kozma-fok, Danyi-puszta, Kis- Tisza környéke alakultak ki növényzettel borított területek. Nagyobb kiterjedésű tündérfátyolmezők találhatók itt. A sulyomhínár társulások több fajtája is előfordul. a./ Leüritő-feltöltő rendszer: Kis-Tisza (természetes vízfolyás, csatorna bővítéssel) b./ Vízfrissitő-vízcserélő rendszer: V. öblítőcsatorna A víztest közvetlen vízgyűjtőjén felül a teljes vízgyűjtőterületbe számított a Szóláti-patak, Laskó-patak felső, Laskó-patak középső, Laskó-patak alsó víztestek vízgyűjtőterülete is Teljes vízgyűjtőn érintett települések: Tiszanána, Sarud, Tiszaderzs, Abádszalók Érintett felszín alatti víztestek: Felszín alatti víztest típusa Név Kódszám Sekély porózus Jászság, Nagykunság sp Porózus hideg Jászság, Nagykunság p Porózus termál Észak-Alföld pt melléklet Víztest adatlap 2

3 1.16. Térképi ábrázolás: 2 HIDROLÓGIAI JELLEMZŐK 2.1. Vízkészlet típusa: felszíni 2.2. Vízszintingadozás (cm): 1113 (Tisza) Tiszaderzsi vízmérce helye: Tisza 430,4 fkm, 0 pontja: 83,17 mbf LKV: -232 cm LNV: 881 cm 2.3. Tartózkodási idő (nap): NA 2.4. Átlagos vízmélység (középvízi, cm): melléklet Víztest adatlap 3

4 2.5. Legnagyobb vízmélység (középvízi, cm): Ökológiai vízszint (mbf és/vagy cm): A jelenlegi üzemelési vízszintekhez igazodva alakult ki az öböl ökológiai vízszintje. Ennek megfelelően a nyári és a téli vízszint tekinthető az ökológiai vízszintnek, árhullám mentes időszakban Minimális vízszint (mbf és/vagy cm): 88,42 89,42 mbf / cm 2.8. Maximális vízszint (mbf és/vagy cm): 91,98 mbf / 881 cm 2.9. Szabályozási vízszint (mbf és/vagy cm): Nyári duzzasztási szint (május 15. október 15.) Kisköre-felső vízmércén: 725±5 cm / 88,57 mbf 0 pont: 81,32 mbf Téli duzzasztási szint (december 15. február 15.) Kisköre-felső vízmércén: cm / 86,52 87,520 mbf Ökológiai vízszinthez tartozó térfogat (m 3 ): (nyári vízszinthez tartozó) Állóvíz térfogata (középvízi, m 3 ): NA Minimális térfogat (m 3 ): Maximális térfogat (m 3 ): Állóvíz felülete (középvízi, ha): Összes befolyó vízhozam (m 3 /év): NA Ebből bevezetett vízmennyiség (m 3 /év): Összes kifolyó vízhozam (m 3 /év): NA Ebből kivezetett vízmennyiség (m 3 /év): NA Vízjárás: mesterséges hatásra változó Felszín alatti vizekkel való kapcsolat üzemvízi állapotban: Téli üzemi állapot esetén az öbölben tartott víz és a felszín alatti víz kapcsolata semleges. Nyári üzemi állapot esetén az öbölben tartott víz és a felszín alatti víz kapcsolata tápláló. (Az öböl nyári üzemi vízszintje 40 cm-rel magasabban helyezkedik el, mint a talajvízszint.) 1-3. melléklet Víztest adatlap 4

5 3 MORFOLÓGIAI JELLEMZŐK 3.1 Mederviszonyok és parti sáv (hullámtér) jellemzése Víztest kerülete (középvízi, km): Jobb part tkm 14,88 km Bal part tkm 12,493 km Vízfelület 6,4 km Part tagoltsága (km/km): NA Mederanyag: agyag, iszap Üledék vastagsága (cm): NA Feliszapolódás (cm/év): 5-20 (feltöltődés a holtágakra, kubikokra jellemző) Erózió által érintett partszakasz (%): Feltöltődő partszakasz (%): Meder kanyargóssága (a tényleges hossz / végpontok között távolság): NR Meder folytonossága: igen Meder benőttsége (%): kép: Sulymos-állomány a Kozma-fok környékén 1-3. melléklet Víztest adatlap 5

6 2. kép: Tündérfátyol-mező Nyíltvíz felülete (%): Parti zóna geometriai jellemzői: egyenletesen mélyülő, lapos 3.2 Parti sáv (hullámtér) jellemzése Szélessége (m): Használat jellege: strand, kikötő, horgászat Beépítettség (%): Parti sávot jellemző növényzet: nád, gyalogakác, ligetes fűz Zonáció megléte a tókerület arányában (%): 50 (részleges zonáció 50%, jellemző a cserje és sás-nád, ligetes fás társulás) Fenntartás gyakorisága: évente egyszer 4 AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG HATÁSAI 4.1 Vízhasznosítás Elsődleges hasznosítás: víztározás, öntözővíz biztosítás Másodlagos hasznosítás: idegenforgalom, turizmus, horgászat Harmadlagos hasznosítás: természetvédelem Hajózás jellege: motoros Természetes fürdőhelyként kijelölt víztest: igen 1-3. melléklet Víztest adatlap 6

7 Vízkivétel (2006-os évre vonatkozóan) Vízkivétel helye EOVy EOVx Engedélyes megnevezése Vízkivétel célja Idősza- kosság Engedélyezett vízsugár (l/s) Engedélyezett vízmennyiség (m 3 /év) Tényleges vízmennyiség (m 3 /év) Vízikönyvi szám bp Mirhó-Gyócsi VGT (Cserőközi Holt-Tisza) öntözés, ökológiai vízpótlás igen T/5401 vízkivétel helye: szelvényszám megadása (tkm) Vízbevezetés (2006-os évre vonatkozóan) Vízbevezetés helye EOVy EOVx Engedélyezett Tényleges vízmennyiség Engedélyes Bevezetett víz Időszakosság vízmennyiség megnevezése jellege (m 3 /év) (m 3 /év) Vízikönyvi szám Sarudi sztp. KÖTI-KÖVIZIG bv T/6880 Tiszaderzsi sztp. KÖTI-KÖVIZIG bv T/3267 Tiszaszőlősi sztp. KÖTI-KÖVIZIG bv T/6667 Laskó-patak É-KÖVIZIG é.v. Kis-Tisza é.v. vízbevezetés helye: szelvényszám megadása (tkm) bevezetett víz jellege: - bv = belvíz - é.v. = élővíz 1-3. melléklet Víztest adatlap 7

8 Szöveges értékelés, összefoglalás a vízforgalomról: Az öblözet vízforgalmát döntő mértékben a Tisza folyó vízjárása és a Kiskörei Vízlépcső határozza meg. Nyári és téli duzzasztási szint esetén az V. öblítőcsatornán keresztül a vízforgalom folyamatos. A Tisza folyón érkező árhullámok esetén a medence feliszapolódásának elkerülése miatt az V. öblítőcsatorna műtárgya zárásra kerül, a vízáramlás megszűnik. Az érkező árhullám jellegétől függően a duzzasztás megszüntetését követően, a természetes terepalakulatokon keresztül a vízáramlás az árhullámot követve folyamatosan változik. Vízkivétel a medencében nem jellemző. Vízbevezetés csak a szivattyútelepek általi beemelés, de nem jelentős. Belvíz idején a szivattyútelep által átemelt víz mechanikai tisztításra gerebrácsok kerül. Az öbölbe torkollik a Laskó-patak, illetve a medencében folyik a Kis- Tisza, amelyeken szabályozó műtárgy nincs, a víz befolyása szabadon történik. Az általuk hozott lebegőanyag a medencébe érkezik és rakódik ki. 4.2 Hidromorfológiai beavatkozások Keresztező műtárgyak: Helye EOVy EOVx Típusa Célja Átjárhatóság Duzzasztás nagysága (cm) V. öblítő- csatorna zsilip friss víz biztosítás igen Mederrendezés: nincs a víztesten Partvédelem: Tisza bp Helye (tkm) Célja Építés ideje (év) Anyaga T-tó kikötő Tisza jp Helye (tkm) Célja Építés ideje (év) Anyaga T-tó hullámverés elleni védelem T-tó hullámverés elleni védelem kő T-tó hullámverés elleni védelem TENSAR MATHÁLÓ (beton), GABION lezáró elemek T-tó hullámverés elleni védelem kő T-tó hullámverés elleni védelem kő T-tó hullámverés elleni védelem RENO MATRAC, GABION megtámasztó elemekkel 1-3. melléklet Víztest adatlap 8

9 Helye (tkm) Célja Építés ideje (év) Anyaga T-tó kő T-tó kikötő Töltések, depóniák (csak holtágak esetén): NR Összefoglaló értékelés A nagy nyílt vízfelülettel rendelkezik, ahol a felgyorsuló szél által keltett nagy hullámok okozhatnak problémát, főleg az ÉNY-i részen. Télen a jég által okozott parterózió nem jelentős. A medencébe a friss vizet az V. öblítőcsatorna biztosítja, amelyen szabályozó műtárgy található. A medencéhez tartozik még a Kis-Tisza, amely szintén a vízpótlást, vízfrissítést biztosítja. Áradás idején az öblítő műtárgy zsilipje zárásra kerül, hogy a Tisza folyó által szállított hordalék ne jusson a medencébe. Problémát okoz azonban az öblözetben a Kis-Tiszán érkező hordalék. 4.3 Pontszerű szennyezőforrások számbavétele Szennyvíz és használtvíz bevezetések, szennyezett hozzáfolyások: NA A pontszerű szennyezőforrások a következők: 1. Tündérrózsa csónakkikötő Sarud (jobb part tkm) 2. Kishajó kikötő Tiszanána (jobb part tkm) 3. Kishajó kikötő Sarud (jobb part tkm) 4. Kishajó kikötő Tiszaderzs (bal part tkm) 4.4 Diffúz szennyezőforrások számbavétele, a területhasználat bemutatása Diffúz szennyező hatások a közvetlen vízgyűjtőn: NA A Sarudi-medencét főleg az északi oldalon nagyobb mezőgazdasági művelésű terület övezi, azonban az ott használt esetleges műtrágyák és peszticidek nem éreztetik hatásukat a medencében. A medencét körülvevő védő erdősáv biztosítja az esetlegesen az altalajon keresztül szivárgó káros vizek szűrését. A szivattyútelepek által beemelt vizek főleg belvizek, amelyek mechanikai tisztítását a szivattyútelepek előtt alkalmazott gerebrácsok biztosítják. Kevés és kisebb kishajó kikötő található a Sarudi-medencében. Az általuk esetlegesen okozott szennyezések minimálisnak mondhatók. Jellemzően a nyári időszakban nagyobb a turisztikai forgalom a medencében melléklet Víztest adatlap 9

10 4.5 Egyéb emberi hatások számbavétele Üzemi vízminőségi kárelhárítási tervek számbavétele (közvetlen vízgyűjtőn): nincs a víztest vízgyűjtőn 1-3. melléklet Víztest adatlap 10