Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről Budapest, 2006
Központi Statisztikai Hivatal, 2006 Készítette a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Közlekedés- és turizmusstatisztikai osztálya ISBN 963 215 996 9 ISBN 963 215 997 7 Szerkesztette: dr. Probáld Ákos A fejezeteket írták: Kaszás Krisztina (2. fejezet), Kerecsényi Beáta (7., 8. fejezet), Pál Tamara (1. fejezet), Puskás László (3. fejezet), Tóth Balázs (3. fejezet), Virág Edina (1., 4., 5., 6., 9. fejezet) A kiadvány megrendelhető: KSH Statisztikai Szolgáltatások Osztályán 1024 Budapest, Keleti Károly u. 5 7. Telefon: 345 6570 Fax: 345 6699 E-mail: marketing.ksh@ksh.hu A kiadvány megvásárolható KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt (1024 Budapest, Keleti Károly u. 10., telefon: 212 4348), valamint a régiós igazgatóságok terjesztőinél. E-mail: marketing.ksh@ksh.hu Információszolgálat Telefon: (36-1) 345-6789; Fax: (36-1) 345-6788 Internet: http://www.ksh.hu Másodlagos publikálás csak a forrásmegjelölésével történhet! A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni.
Tartalomjegyzék 1. AZ UTASFORGALOM ÉS A TURIZMUS FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓI... 5 2. A KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGI UTAZÁSAI... 7 3. A LAKOSSÁG TURISZTIKAI UTAZÁSAI... 11 4. SZÁLLÁSHELY-KAPACITÁS... 14 5. A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFORGALMA ÉS BEVÉTELEI... 16 6. A MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFORGALMA... 21 7. UTAZÁSSZERVEZÉS ÉS IDEGENVEZETÉS... 21 8. VENDÉGLÁTÁS... 22 9. AZ ÜDÜLÉSI CSEKK FORGALMA, ELFOGADÓHELYEI... 25 TÁBLÁZATOK... 27 Makrogazdasági mutatók 1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2005... 29 2. A folyó fizetési mérleg adatai, 2004 2005... 29 3. A foglalkoztatottak száma... 30 4. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete, 2005... 30 5. A beruházások... 30 6. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásainak anyagi-műszaki összetétele folyó áron... 30 Külföldi turisztikai kereslet 7. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma, 2005... 31 8. A Magyarországra látogató külföldiek tartózkodási ideje, 2005... 31 9. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, 2005... 31 10. A Magyarországra érkező külföldi látogatók kiadásai utazási célok és országok szerint, 2005... 32 11. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint országonként, 2005... 33 12. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása a felkeresett turisztikai régió szerint, 2005... 33 13. A Magyarországra érkező külföldi látogatók magyarországi kiadásai, 2005... 34 14. A Magyarországra érkező külföldi látogatók kiadásai utazási célok szerint, 2005... 34 15. A Magyarországra érkező külföldi látogatók jellemzői országok szerint, 2005... 35 16. A Magyarországra látogató külföldiek egy napjára jutó költése országok szerint, 2005... 36 17. A Magyarországra látogató külföldiek fogyasztási szerkezete, 2005... 37 18. A turisztikai céllal utazó külföldiek magyarországi fogyasztása az utazók csoportjai és az igénybe vett szolgáltatások szerint, 2004... 37 Lakossági belföldi turisztikai kereslet 19. Az utazó és a nem utazó háztartások száma és aránya az öt- és többnapos utazásokon, 2005... 38 3
20. A belföldi utazások száma és időtartama a lakóhely szerint, 2005... 38 21. A belföldi utak megoszlása utazási cél szerint, 2005... 39 22. A többnapos belföldi utazások száma és az utazásra fordított idő, a tervezési-statisztikai régiók és a turisztikai régiók között, 2005... 40 23. A belföldi többnapos utazások száma és időtartama, 2005... 41 24. A turisztikai kiadások összetétele a belföldi többnapos utakon úti cél szerint, 2005... 42 25. Belföldi turisztikai fogyasztás termékek és szolgáltatások szerint, 2004... 43 26. A magyarországi turisztikai fogyasztás, 2005... 44 Lakossági külföldi turisztikai kereslet 27. A lakosság külföldi utazásai, 2005... 44 28. A külföldi látogatások megoszlása az utazás célja szerint, 2005... 45 29. A külföldre látogatók tartózkodási ideje, 2005... 45 30. A lakosság költése a külföldi utakhoz kapcsolódóan, 2005... 45 31. A külföldre látogatók költése utazási célok szerint, 2005... 46 32. A külföldre látogatók száma és tartózkodási ideje országonként, 2005... 46 Kereskedelmi szálláshelyek 33. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, 2005. július 31.... 47 34. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, 2005... 48 35. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma tervezési-statisztikai régiók és kiemelt üdülőkörzetek szerint, 2005... 49 36. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái országok szerint, 2005... 50 37. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának megoszlása a motiváció szerint, 2005... 51 38. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei, 2005... 51 39. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei, 2005... 52 40. A kereskedelmi szálláshelyek fajlagos bevételei, 2005... 52 41. A szállodák szobafoglaltsága, 2005... 53 Magánszálláshelyek 42. A magánszálláshelyek kapacitása, 2005. július 31.... 53 43. A magánszálláshelyek kapacitása tervezési-statisztikai régiók és üdülőkörzetek szerint, 2005... 53 44. A magánszálláshelyek vendégforgalma, 2005... 54 Vendéglátás 45. A vendéglátóüzletek száma típusonként, kiemelt üdülőkörzetek szerint, 2005. december 31..... 54 46. A vendéglátóhelyek száma típusonként és tervezési-statisztikai régiók szerint, 2005. december 31.... 55 47. A vendéglátóhelyek eladási forgalmának alakulása, 2002 2005... 55 Üdülési csekk 48. Az üdülési csekket elfogadó kereskedelmi és magánszálláshelyek száma és a beváltott üdülési csekk értéke, 2005... 56 FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK... 57 Jelmagyarázat = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordul elő... = Az adat ismeretlen. 0,0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. X = A mutató nem értelmezhető. 4
1. AZ UTASFORGALOM ÉS A TURIZMUS FŐBB GAZDA- SÁGI MUTATÓI Makrogazdasági mutatók A turizmus szatellitszámlákra alapozott becslések azt mutatják, hogy a nemzetgazdaság turizmusra jellemző ágazatainak hozzájárulása a bruttó nemzeti termékhez 5%, a tovagyűrűző hatásokat figyelembe véve a GDP 8,5%-a hozható összefüggésbe a turizmussal. A turizmus mint virtuális ágazat számos nemzetgazdasági ág teljesítményét igényli különböző mértékben. A legjellemzőbb, legszorosabb kapcsolatban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ággal (H) van, amelynek teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 2005 mindegyik negyedévében növekedett, a bővülés mértékére jellemző, hogy jelentősen meghaladta a nemzetgazdaság egészének teljesítménynövekedését. A H nemzetgazdasági ág bruttó hazai terméke az év egészét tekintve közel 7%-kal nőtt, a nemzetgazdaságban 4%-os növekedés volt. A bruttó hazai termék változása, 2005 (előző év azonos időszaka = 100,0) 1. tábla Megnevezés I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Év összesen Nemzetgazdaság 103,2 104,5 104,5 104,3 104,1 ebből: szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 109,7 105,8 106,9 105,6 106,8 A hazai fogyasztásban a turizmus szerepe, súlya, ha nem is növekedett jelentősebben az elmúlt évben, az 501 milliárd forintos lakossági és a 621 milliárd forintos külföldi turisztikai fogyasztás összességében figyelemre méltó az összes hazai fogyasztás 9,4 százalékának megfelelő keresletnek számít. A nemzetközi utasforgalmat a turizmusnál, a turisztikai motivációval utazóknál szélesebben értelmezve ide számítva a napi ingázókat, a vasúton és a közúton közlekedő egynapos tranzitutasokat is megállapítható, hogy a hozzájuk kapcsolódó fogyasztás összességében elérte a 850 milliárd forintot, ami folyó áron 3,4%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál, és a hazai fogyasztás 7%-ának felel meg. Ezzel összhangban a Magyar Nemzeti Bank a folyó fizetési mérlegben 2005-ben a szolgáltatásexport keretében, utasforgalom jogcímen 850 milliárd forint bevételt mutatott ki. Ez a 2004-ben elért bevételnél 3,5%-kal több, a 2003-ban realizált összegnél 7%-kal kevesebb volt. Az utasforgalomhoz kapcsolódó bevételek súlyára jellemző, hogy a fizetési mérlegben ezek aránya a szolgáltatásexport több mint 30%-ára tehető. Az utasforgalmi kiadások 0,5%- kal növekedtek a megelőző évhez képest, és 581 milliárd forintot tettek ki (utasforgalmi import). A kiadások súlya a szolgáltatásimport közel negyede. 5
1. ábra Az utasforgalmi szolgáltatások exportja és importja, 1995 2005 milliárd forint 1 300 1 100 900 700 500 300 100 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Export Import Egyenleg Forint/ euró árfolyam A folyó fizetési mérleg utasforgalmi egyenlege az elmúlt évben 269 milliárd forint volt. Az egyenleg 2002-ben kezdődött folyamatos csökkenése 2005- ben megállt, ennek következtében a 2005. évi egyenleg 11%-kal meghaladta a 2004. évi egyenleget, de még mindig a 2. legalacsonyabb volt 1997 óta. Ebben az időszakban az egyenleg alakulásában szerepe volt az utasforgalmi profil (egy napra több napra utazók aránya) változásának, csakúgy mint a forint/euró árfolyam hullámzásának. A forint/euró árfolyam 2005-ben meglehetősen hektikusan alakult, az év elejei 246 forintról az év végére 253 forintra gyengült. 2. ábra 6
Foglalkoztatás, átlagkereset A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások 2005-ben 154,3 ezer főt foglalkoztattak. A foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva az öt évvel ezelőtti 3,7%-ról 4%-ra nőtt. A többi turizmushoz kapcsolódó ágazatot is figyelembe véve a foglalkoztatottak száma elérheti a 400 ezer főt. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban 2005-ben 95,8 ezer forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 75,5 ezer forintot, a szellemi foglalkozásúak 164,2 ezer forintot kerestek átlagosan. A gazdasági ág bruttó átlagkeresete 6%-kal emelkedett az egy évvel azelőttihez képest. Ez nem érte el a nemzetgazdaság egészét jellemző 9%-os növekedést. A foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag mindössze 60%-át tette ki 2005-ben. Az előző évhez hasonlóan a gazdasági ágak közül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban volt a legalacsonyabb a foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete. Ezt részben magyarázza, hogy a fizikai foglalkozásúak aránya jóval magasabb (79%), mint a nemzetgazdaság egészében. A keresetben nem szerepel az ágazatra a borravaló, függetlenül attól, hogy az érintettek személyi jövedelemadóként azt bevallották, vagy sem. Beruházások A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban 2005-ben a beruházások értéke 43,7 milliárd forintot tett ki, ami jelentősen (12%) meghaladta az előző évit, és a növekedés 2002 óta először haladta meg a nemzetgazdasági átlagot (6,4%). Részesedése a nemzetgazdasági beruházásokból 1% volt, a beruházások értékének közel hattizedét az építési beruházások tették ki, 29%-át belföldi gépekre, 11%-át importgépekre költötték. 2. A KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGI UTAZÁSAI A Magyarországra érkező külföldi látogatók jellemzői Magyarországra 2005-ben 36,2 millió látogató érkezett, a hazánkba érkezők 72%-a egy napra utazó, 28%-a több napra utazó volt. A hétvégi típusú utak aránya 14%-ot (4,9 millió fő), a 4 vagy több napra érkezők aránya valamivel több mint 14%-ot (5,1 millió fő) tett ki. 2005 IV. negyedévében hasonlóan az előző év azonos időszakához a több napra látogatók tartózkodásán belül az arány jelentősen eltolódott a rövidebb tartózkodási idejű utak javára. A látogatók több mint egyharmada a nyári hónapokban érkezett hazánkba. Az egynapos utazók (26 millió fő) aránya akik között a turisztikai motiváció csak egyhatod részt van jelen évek óta növekszik. Ez az ország mérete, földrajzi elhelyezkedése, a szomszédos országok nagy száma (7) és gazdasági fejlettségük különbözősége, egyes áruk és szolgáltatások árszínvonalának olykor számottevő eltérése miatt szinte természetes jelenség, és nem jelenti a turisztikai pozíció erősödését. Az egynapos utazók fele átutazó, vásárlóerejük 38 milliárd forintos volt. Az átutazók többsége romániai, szerbiai, szlovákiai és német, az átutazás célja Ausztria és Románia. Az átutazás mint motívum Nagy-Britannia állampolgárai kivételével szinte valamennyi komolyabb partnerország tekintetében nem elhanyagolható jelentőséggel bír. 7
Az egynapos utak kitüntetett célja a nemzetközileg elfogadott terminológia szerint a shuttle trade a vásárlás. Ehhez a mintegy 7 millió főre becsülhető utasforgalomhoz 101 milliárd forint költés kapcsolódik, melynek természetesen megvan a maga gazdaságélénkítő szerepe, ha nem is a turisztikai ágazatokban. A mintegy 400 ezer egynapos üzleti utazó 5,6 milliárd forintot költött el. Munkavégzés, legális vagy nem legális munkavállalás, napi ingázás jelenti az utazások 10%-át, és a kiadások 5%-a kapcsolódik hozzájuk. A több napra érkezők fele (4,9 millió fő) hétvégi típusú utazása során átlagosan 2,8 napra látogatott Magyarországra, de a turizmus szempontjából ennél is értékesebbek az 5 napra vagy hosszabb időre érkezők, akiknek a száma szintén 5 millió fő volt, tartózkodásuk átlagos hossza pedig megközelítette a 11 napot. Ezeknek az utazóknak a motivációs szerkezete lényegesen eltér az egynaposokétól. Közöttük már 70% feletti a szabadidő-eltöltés és 13% az üzleti utazók aránya. Ebben a csoportban a vásárlási céllal érkezők aránya 2%, az átutazók aránya pedig 3% volt. Az üzleti turizmus aránya az egynapos látogatásokhoz hasonlóan a IV. negyedévben volt a legmagasabb (19%). 3. ábra A Magyarországra érkező külföldi látogatók tartózkodási ideje 0 10 000 20 000 30 000 40 000 2005. I. negyedév 2005. II. negyedév ezer nap Egynapos látogatók 1 3 éjszakát eltöltők 4 vagy több éjszakát eltöltők 2005. III. negyedév 2005. IV. negyedév 8
A Magyarországra látogató külföldiek utazási kiadásai A Magyarországra érkező külföldi látogatók egy fő egy napjára jutó kiadása 4. ábra Látogatók összesen Többnapos látogatók Egynapos látogatók 0 2 4 6 8 10 2004. év 2005.év ezer Ft A külföldiek 94,9 millió napot töltöttek el Magyarországon. Ennek 28%-át az egy napra utazók, 72%-át a többnapos látogatások tették ki, tehát az arány éppen fordított, mint az utazók számánál. A külföldi látogatók 850 milliárd forintos költéséből származó összes bevétel 57%-a (489 milliárd forint) kötődött a szabadidős turizmushoz, az üzleti utak részesedése 132 milliárd forint, vagyis a turisztikai motivációval érkezők (szabadidős és üzleti) együttesen 621 milliárd forintot költöttek, ami a bevétel 73%-a. Az egy napra látogatók vásárlásra költöttek legtöbbet (101 milliárd forintot), turisztikai célra ennek a felét sem, 44,5 milliárd forintot. A több napra látogatók nagy részben (69%) szabadidős tevékenységekre fordították kiadásaikat, lényegesen kevesebbet költöttek vásárlásra. A turisztikai utazásokon belül a szabadidős és üzleti célú turizmus kiadásainak aránya 78%, illetve 22% volt. 9
5. ábra A hazánkba látogató külföldiek magyarországi kiadásai 0 50 100 150 200 250 300 2005. I. negyedév milliárd Ft 2005. II. negyedév 2005. III. negyedév 2005. IV. negyedév Szabadidős turizmus Üzleti turizmus Vásárlás Átutazás Egyéb 2004 és 2005 között lényegében nem változott a turisztikai célból utazók forintban számított költekezése. Ezek egyenként több mint ötször annyit költöttek, mint az egyéb motivációval érkező társaik. A turisztikai és a nem turisztikai célból utazók és költekezésük 2. tábla 2004 2005 Turisztikai célból utazók száma, ezer fő 11 979 12 768 Nem turisztikai célból utazók száma, ezer fő 21 955 23 404 Turisztikai célból utazók költekezése, milliárd forint 597 621 Nem turisztikai célból utazók költekezése, milliárd forint 225 229 Turisztikai célból utazók egy utazóra jutó költekezése, forint 49 837 48 637 Nem turisztikai célból utazók egy utazóra jutó költekezése, forint 10 248 9 957 A németek és az osztrákok 150 150 milliárd forintot meghaladó összeget költöttek el Magyarországon, az előbbiek kiadásaik 90%-át turisztikai szolgáltatások vásárlására költötték, az utóbbiaknál ez az arány csak 2/3-os. A romániai és a szlovákiai utazók 65 és 50 milliárd forintos kiadásainak zöme magyarországi vásárlásaikhoz kötődött. A turisztikai motivációból utazók között a németek és az osztrákok után az amerikaiak állnak a harmadik helyen, 38 milliárdos kiadással, és 36 milliárd forintos összeggel Nagy-Britannia állampolgárai következnek. Más sorrend adódik a fajlagos költekezések vizsgálatakor. Az egy fő egy napjára jutó kiadások Nagy-Britannia és az USA állampolgárai, illetve Ausztrália esetén a legmagasabbak (13 15 ezer forint), a svájciak, az olaszok, a svédek és a franciák alig maradnak el mögöttük. 10
3. A LAKOSSÁG TURISZTIKAI UTAZÁSAI A lakosság belföldi utazásai 2005-ben a magyarországi háztartások 81%-a volt közvetlenül érintett az utazásban. Több mint 3 millió háztartásnak legalább egy tagja utazott a lakóhelyéül szolgáló településen kívülre. Míg a rövidebb utazásoknál alig érezhető a szezonális hatás, az öt- és többnapos utak esetében ez igen jelentős. A turisztikai főszezont jelentő III. negyedévben a magyarországi háztartások 23%-a indult öt- vagy többnapos utazásra, míg a legkevesebben (8%) az I. negyedévben tettek hasonló utat. Az egynapos utaknál jóval kiegyenlítettebb a szezonális hatás (a háztartások 56 62%-a utazott az egyes negyedévekben), a kettő négynapos utaknál a II. és III. negyedévben utaztak a legtöbben (a háztartások 24 24%-a), míg az I. és a IV. negyedévben a legkevesebben (a háztartások 20, illetve 22%-a). Egy háztartás többfajta utat is tehetett. A háztartások utazási aktivitása a III. negyedévben volt a legmagasabb (71%), ezt követte a II. (68%) és a IV. negyedév (67%), míg a legkevesebben az I. negyedévben utaztak (63%). A különböző hosszúságú belföldi utazások eltérő motivációs megoszlást mutattak. Valamennyi úttípusnál legfontosabb célként a rokon- és barátlátogatás szerepelt. Az egynapos utak 32%-a tartozott ide, a kettő négynapos utak 58%-a, az öt- és annál többnapos utak 32%-a tartozott ide. Az egynapos utaknál jelentős volt még a vásárlás (25%) és a munkavégzés, keresőtevékenység is (13%). A kettő négynapos utaknál a rokon- és barátlátogatáson kívül gyakori volt a vízparti üdülés is (19%). Az utazók 6%-a hobbi jellegű munkát végzett. Az öt- és többnapos üdülések elsősorban a nyaraláshoz, kikapcsolódáshoz kötődtek. Az ilyen időtartamú utak 28%-a vízparti, míg 15%-a hegyvidéki üdülés volt. 11
6. ábra A belföldi utak százalékos megoszlása utazási célok szerint, 2005 5,2 3,2 1,9 1,9 1,8 1,8 1,1 Rokon, barát meglátogatása 33,8 Vásárlás Egyéb Munkavégzés (keresőtevékenység) Vízparti üdülés 12,1 Tanulás Hegyvidéki üdülés Hobbi jellegű munkavégzés Városnézés 14,8 Üzleti út, kiállítás, vásár 22,3 Kulturális rendezvény, sportesemény A szabadidő felhasználása szempontjából a legnagyobb jelentősége az ötnapos és hosszabb utazásoknak van. Ezeknél az utaknál a legkisebb a nem turisztikai céllal utazók aránya. Az öt- és többnapos utak 6,5%-ára tanulási céllal utaztak. Ezt a csoportot valószínűleg azok alkotják, akik nem a lakóhelyük településén tanulnak, és kollégiumban vagy albérletben laknak. A felsorolt négy úttípus tette ki az ilyen utazások 81,7%-át. A kettő négynapos utakon is jelentős a szabadidő eltöltése, de egészen más a szabadidő eltöltésének struktúrája. Az utazási aktivitás az ország nyugati felében jellemzően élénkebb, mint a keleti országrészben, ami nyilvánvalóan összefüggésben van az érintett országrészek gazdasági fejlettségével és az ottani jövedelmi viszonyokkal. A megyék közül az öt- vagy annál többnapos utakon való részvételi arányt tekintve Budapest, illetve Pest, Fejér és Győr-Moson-Sopron megye vezeti a listát, míg Bács-Kiskun megyében vállalkoztak a háztartások legkisebb arányban ilyen utakra. A statisztikai-tervezési régiókból az egyes turisztikai régiókba való utazásokat vizsgálva megállapítható, hogy a közép-magyarországi és a középdunántúli régiókban lakók utazásainak csak közel egyharmada (31, illetve 32%-a) történt a saját vagy a szomszédos turisztikai régióba, ez az arány a Nyugat-Dunántúlon 39, a Dél-Alföldön 44, az észak-magyarországi, illetve az észak-alföldi régiókban 52 52% volt. Ez azt jelenti, hogy utóbbiak átlagosan rövidebb utakat tettek, közelebbi célpontot választottak. 12
A célrégiókat tekintve Budapestre és a Közép-Duna-vidékre jutott az utazások 21%-a, míg a Balatonra és az észak-magyarországi régióra 14 14%. Az észak-alföldi turisztikai régiót elsősorban az észak-alföldi statisztikai régióból keresték fel, az utazók nagy része régión belüli utas volt. Az iskolai végzettséget tekintve megállapítható, hogy az utazók kétharmadát a közép- és felsőfokú végzettségűek tették ki. A magasabb iskolai végzettség nagyobb utazási aktivitással járt együtt. Utazás szempontjából a legaktívabb korosztály a 25 44 éveseké volt az utazások 32%-ával, őket követte a 45 64 évesek korcsoportja az utazások negyedével. A többnapos utazások kétharmadánál személygépkocsit vettek igénybe; autóbuszt, illetve vonatot az utak 17 17%-ánál használtak. Az utazási aktivitást jelentősen befolyásolta a második otthonnal való rendelkezés. Az utazás során eltöltött idő 72%-át saját, második otthonban, illetve rokon, barát által biztosított szálláshelyen töltötték az utazó személyek. A belföldi többnapos utakon a lakosság összesen 247 milliárd forintot költött el, ebből 58 milliárdot szállásra; 75 milliárdot étkezésre, élelmiszer-vásárlására; 52 milliárdot közlekedésre és üzemanyagra. Utazási irodáknak csak közel 8 milliárd forintot fizettek ki. Belföldi utazásaihoz a lakosság általában nem vett igénybe utazási irodát, az utazások körülbelül 1%-a volt szervezett utazás. Az utazással kapcsolatos kiadások több mint egyharmadát 86 milliárd forintot a vízparti nyaralásra utazók költötték el, őket követik 65 milliárd forinttal a rokon- és barátlátogatók, amit az ilyen utak kiugróan magas aránya is magyaráz. Jelentős volt még a költése a hegyvidéki nyaralásra indulóknak (31 milliárd forint), valamint az egészségmegőrzés céljából utazóknak (15 milliárd forint). Ez a négy utazói csoport összességében mintegy 196 milliárd forintot költött, és ez tette ki az utazásra fordított kiadások közel 80%-át. A lakosság utazásai külföldön A magyar lakosság 2005-ben 17,8 millió látogatást tett külföldre. A lakosság külföldi utazásait vizsgáló felvétel adatai alapján a látogatások 61%-a (10,8 millió) egynapos, 39%-a (7 millió) többnapos látogatás (tartózkodás) volt. Az utóbbin belül a hétvégi típusú utak aránya 44%-ot (3,1 millió), az 5 vagy több napra utazók aránya 56%-ot (3,9 millió) tett ki. Az előző évhez képest a rövidebb utazások kerültek előtérbe. Az összes utazáson belül az egynapos látogatások aránya (5 százalékponttal), a hosszabb utakon belül a hétvégi típusúak aránya (8 százalékponttal) nőtt. A magyarok több alkalommal utaztak külföldre, de rövidebb ideig tartózkodtak ott. A legtöbben a III. negyedévben látogattak külföldre, ami 2005-ben is csakúgy, mint az előző évben közel egyharmadát tette ki az összes látogatásnak. A magyar lakosság közel 60,2 millió napot töltött el külföldön. Ennek 18%-át az egynapos, 82%-át a többnapos látogatásokon. A kül-földön átlagosan eltöltött idő negyedévenként 2,9 és 3,8 nap között mozgott, és a III. negyedévben, a nyári hónapok alatt volt a legmagasabb. Az egynapos utazások motivációi közül a vásárlás volt a leggyakoribb (64%). A turisztikai céllal utazók aránya 25% volt, amelyből a szabadidős turizmusnak volt meghatározó szerepe. A turisztikai motiváció aránya azonban nem a 13
nyári hónapokban (III. negyedévben 25%) volt a legnagyobb, hanem a IV. negyedévben (30%). A hosszabb ideig tartózkodók esetében lényegesen gyakoribb volt a szabadidős és üzleti cél (87%), amely a téli hónapokban sem esett 82% alá. Ebben a csoportban a vásárlási céllal utazók aránya éves szinten csak 3% volt. A külföldre látogatók 2005-ben 581 milliárd forintot költöttek el utazásaikhoz kapcsolódóan. A lakosság kiadásai az egy napra utazók és tartózkodók között 23 77%-ban oszlottak meg. A legnagyobb kiadás (összesen 187 milliárd forint) a III. negyedévben történt, mind az egy napra, mind a több napra utazók esetében. Az egy fő egy napjára jutó átlagos költés 9700 forint volt, nagyjából ugyanannyi, mint a külföldiek költése hazánkban. Az egynapos utazásoknál a kiadások 71%-a (94 milliárd forint) a vásárláshoz kötődött. A turisztikai motivációjú utakon elköltött 35 milliárd forint több mint háromnegyede szabadidős utakhoz kapcsolódott. A több napra látogatók számottevő mértékben (81%) turisztikai célú utazáson költötték el pénzüket, ennek jelentős részét (87%-át) szabadidős tevékenységű tartózkodások alkalmával. A vásárlási célú költések csupán 7%-ot képviseltek a többnapos utazásokon belül. 4. SZÁLLÁSHELY-KAPACITÁS A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 2005-ben a főidényben (július 31-én) a kereskedelmi és a magánszálláshelyek összesen 193 ezer szobával és 569 ezer férőhellyel álltak országszerte a vendégek rendelkezésére. 2005 júliusában 3100 kereskedelmi szálláshely közel 85 ezer szobával és 329 ezer férőhellyel várta a vendégeket. 2004 júliusához képest 2005-ben 12-vel több, összesen 836 szálloda működött az országban. A szállodák közel 49 ezer szobával és az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely több mint egyharmadával (116 ezer férőhellyel) rendelkeztek. Az utóbbi években tapasztalt szállodákon belüli aránybeli eltolódás a magasabb kategóriájú egységek javára 2005-ben folytatódott. A legmagasabb kategóriájú, ötcsillagos szállodák száma 1-gyel, a négycsillagos egységek száma 16-tal nőtt 2004-hez képest. Ez azt jelenti, hogy ezekben a kategóriákban összesen 1325 szobával bővült a szobakapacitás. A két-, illetve egycsillagos szállodák száma ugyanakkor 17 egységgel és több mint 600 szobával csökkent. Az összes szálloda közül 62 jelezte, hogy eleget tesz a gyógyszállodákra előírt követelményeknek. A wellness-szállodák száma duplájára (31-re) emelkedett az előző évhez képest. A szállodai férőhelyek közel egyötödével a gyógy- és wellness-szállodák rendelkeztek. 2005 júliusában a működő panziók száma meghaladta az 1200-at. A panziók a kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek 14%-ával (46 ezer férőhellyel) álltak a vendégek rendelkezésére. A többi szállástípus közül a férőhelyek számát tekintve kiemelkedtek a kempingek. A 273 egység a szállodákhoz közelítő számú, 94 ezer férőhelyet jelentett. A turistaszállók, ifjúsági szállók és üdülőházak együttes férőhely-ka- 14
pacitása az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely-kapacitás több mint egyötödét tette ki. Budapesten a 219 kereskedelmi szálláshely túlnyomó többsége szállodatípusú (szálloda vagy panzió) egységként működött. A fővárosban az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely nagy részével 34 ezer férőhellyel a szállodák rendelkeztek. Az ország 17 ötcsillagos szállodája közül 13 található Budapesten. A budapesti szállodák többsége (több mint háromnegyede) három- és négycsillagos egységként működött. A főváros szálláshelykínálatában jelentős helyet foglaltak el még a panziók, illetve a turista- és ifjúsági szállók is. A Balaton kiemelt üdülőkörzetben a 632 működő kereskedelmi szálláshely közül 206 szálloda, ezen belül 22 gyógyszálloda és 7 wellness-szálloda állt a vendégek rendelkezésére a főszezonban. A szállodák nagy része három-, illetve kétcsillagos egységként üzemelt. Ötcsillagos szálloda továbbra sem működött az üdülőkörzetben, a négycsillagos házak száma ugyanakkor 5-tel, kapacitásuk 700 szobával nőtt. Az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely több mint egyharmada jutott a szállodákra. Hasonló nagyságrendű (34 ezer) férőhellyel a kempingek várták a vendégeket. 7. ábra A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek megoszlása szállástípusonként, 2005. július 31. kemping 29% szálloda 35% üdülőház 7% ifjúsági szálló 6% turistaszálló 9% panzió 14% A nem üzletszerűen működő szálláshelyek kapacitása A magánszálláshelyek kapacitása 2005-ben elindult a nem üzletszerűen működő szálláshelyek (munkahelyi üdülők) megfigyelése. 2005 végén (az előző évi 402 szálláshellyel szemben) 859 ilyen jellegű szálláshelyet regisztráltak, 15,4 ezer szobával és több mint 55 ezer férőhellyel. 2005. július 31-én 43 ezer hivatalosan regisztrált magánszálláshelyi vendéglátó több mint 107 ezer szobával és közel 240 ezer férőhellyel várta a vendégeket. A vendéglátók, a szobák és a férőhelyek száma az előző év júliusához képest kismértékben csökkent. A vendéglátók több mint négyötöde fizetővendéglátás, kevesebb mint egyötöde falusi szállásadás keretében tevékenykedett. A fizetővendéglátás férőhelyeinek száma 2004 azonos időszakához képest az 15
Észak-Alföld, a Nyugat-Dunántúl, a Dél-Alföld és az Észak-Magyarország régiókban kisebb-nagyobb mértékben növekedett, a Közép-Dunántúl, a Dél-Dunántúl és a Közép-Magyarország régiókban enyhén csökkent. A fizetővendéglátó férőhelyek közel háromnegyede a Balaton kiemelt üdülőkörzetben, ezen belül a férőhelyek túlnyomó része (97%-a) a part közeli településeken várta a vendégeket. A falusi szállásadás férőhelyeinek száma az Észak-Alföld régió kivételével mindegyik tervezési-statisztikai régióban bővült. Kiemelkedő mértékű (21%- os) volt a növekedés a Dél-Dunántúl régióban. A falusi szállásadás férőhelyeinek közel fele a Balaton kiemelt üdülőkörzetben, a Mátra Bükkben, illetve a Sopron-Kőszeghegyalján állt rendelkezésre. 5. A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFOR- GALMA ÉS BEVÉTELEI A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma A kereskedelmi szálláshelyekre 2005 folyamán 3,4 millió, az előző évinél 5%-kal több külföldi vendég érkezett. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 3%-kal növekedett, és megközelítette a 10,8 milliót. A külföldivendégforgalom fellendülése az üdülőházakat és a kempingeket nem érintette. A szállodákban ahol a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák több mint háromnegyedét regisztrálták a vendégéjszakaszám-növekedés az átlagos értéket kissé meghaladó mértékű, összességében 4%-os volt. A szállodákon belül az egy-, négy- és ötcsillagos szállodákat jellemezte bővülés. A panziókban 6, az ifjúsági szállókban 34%-kal volt több a külföldiek által i- génybe vett éjszakák száma. A külföldivendég-forgalom erős területi koncentráltságát mutatja, hogy a vendégéjszakák közel háromnegyedét a fővárosban és a Balatonnál regisztrálták. Bővült a külföldivendég-forgalom Budapesten, a Mátra-Bükk és a Velencei-tó Vértes kiemelt üdülőkörzetek területén. A Balatonnál, a Dunakanyarban, a Mecsek és Villány üdülőkörzetben és a Tisza-tónál 1 13%-kal mérséklődött a külföldiek által eltöltött éjszakák száma az előző évhez képest. A tervezési-statisztikai régiók közül Közép-Magyarországra irányult a külföldi vendégek forgalmának több mint fele (54%-a). A második és harmadik legnépszerűbb régió a külföldiek körében Nyugat-, illetve Közép-Dunántúl volt, ahol a külföldiek által lefoglalt vendégéjszakák összesen 28%-át regisztrálták a kereskedelmi szálláshelyek. A vendégéjszakák száma Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország és Észak-Alföld régiókban növekedett 2004-hez képest. 16
8. ábra A külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Szállodák 2004 Egyéb szálláshelyek 2005 0 2 4 6 8 10 12 millió A vendégéjszakák számát tekintve Európa országaiból érkezett hazánkba a külföldivendég-forgalom túlnyomó része (87%-a). Európa országaiból 5%-kal több vendégérkezést és 2%-kal több eltöltött éjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyek 2004-hez képest. Ezen belül az Európai Unió országaiból az előző évinél 6%-kal több, 2,4 millió vendég szállt meg kereskedelmi szálláshelyen. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 2%-kal növekedett, és meghaladta a 8 milliót. Az unió tagállamaiból érkező vendégek éjszakáik háromnegyedét szállodákban töltötték. A tagországok közül a brit, az ír, a szlovák, a portugál, a cseh, a spanyol, a lengyel, a görög és a svéd vendégéjszakák száma nőtt a vizsgált évben. A legnagyobb mértékű (40, illetve 26%- os) növekedés a Nagy-Britanniából és az Írországból érkező vendégforgalomban figyelhető meg. Az Európán kívüli földrészek a külföldivendég-forgalom kisebb részét (13%-át) adták. Az ide tartozó, megfigyelt országokból hazánkba irányuló forgalmat vegyes tendenciák jellemezték. Jelentős növekedés tapasztalható Japánból és Kínából, mérsékeltebb bővülés figyelhető meg az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadából. A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken 2005-ben 3,1 éjszaka volt, ami kissé rövidebb, mint a megelőző évben. A szálloda típusú egységekben (szállodákban és panziókban egyaránt) átlagosan 2,9, a gyógyszállókban 4,5, a wellness-szállodákban 4 éjszakát töltöttek el a külföldiek. A kereskedelmi szálláshelyek 2005-ben 3,6 millió belföldi vendéget fogadtak, akik közel 9 millió vendégéjszakát vettek igénybe. A vendégek száma 8, a vendégéjszakák száma 7%-kal nőtt 2004-hez képest. A belföldivendégforgalom kevésbé koncentrálódott a szállodákra, mint a külföldi, a belföldiek átlagosan minden második éjszakát töltötték szállodákban. A belföldivendégforgalom a vendégéjszakák száma alapján a szállodákban, a panziókban és az üdülőházakban 4 13%-kal növekedett, a turista- és ifjúsági szállókban, illetve a kempingekben 5 12%-kal csökkent. 17
9. ábra A belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2004 Szállodák Egyéb szálláshelyek 2005 0 2 4 6 8 10 millió A belföldivendég-forgalom kevésbé összpontosult a fővárosra és a Balatonra, mint a külföldi. Ezekben az üdülőkörzetekben regisztrálták a vendégéjszakák egyharmadát. A vendégek által eltöltött éjszakák száma a Mecsek Villány és a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzetek kivételével a kiemelt üdülőkörzetekben nőtt. A tervezési-statisztikai régiók közül az előző évhez hasonlóan a Nyugat-Dunántúl volt a legnépszerűbb a vendégek körében, ahol 1,8 millió belföldi éjszakát regisztráltak. A többi régióba Dél-Alföld kivételével közel azonos (1,1 1,4 milliós) belföldi forgalom irányult. A régiók mindegyikében a belföldi forgalom bővülése figyelhető meg. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken 2,5 éjszaka volt, ami megegyezik a 2004-ben mért átlagos tartózkodási idővel. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága A szállodák átlagosan 48%-os foglaltsággal működtek 2005-ben, ami 2 százalékponttal magasabb volt a 2004-ben elért szobafoglaltságnál. Az év során augusztus és szeptember hónapokban volt a szállodák szobakihasználtsága a legmagasabb (62%-os, illetve 58%-os). Ebből a szempontból a két leggyengébb hónapnak 29%-os, illetve 35%-os szobakapacitás-kihasználtsággal január és február bizonyult. A legmagasabb (59 65%-os) kihasználtsággal a négy- és ötcsillagos házak működtek 2005-ben. A gyógyszállodák ehhez hasonló (átlagosan 61%-os), a wellness-szállodák alacsonyabb (47%-os) szobafoglaltságot mutattak. 18
10. ábra ezer szoba 49 47 45 43 41 39 A szállodai szobák száma és kihasználtsága % 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 49 48 47 46 45 44 43 42 41 40 Szobák száma Kapacitáskihasználtság A többi szállástípust (panziók, ifjúsági szállók, turistaszállók, üdülőházak) átlagosan 17 26%-os szobafoglaltság jellemezte. A legmagasabb szobakihasználtságot ezek közül a szállástípusok közül az ifjúsági szállók és az üdülőházak, a legalacsonyabbat a turistaszállók érték el. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei A kereskedelmi szálláshelyeken 2005 folyamán folyó áron a megelőző évinél 15%-kal több 114 milliárd forint szállásdíjbevétel képződött. A szállásdíjbevételek kétharmada a külföldi vendégektől származott. A külföldi szállásdíjbevétel az év folyamán 9%-kal nőtt, és megközelítette a 76 milliárd forintot. A belföldi vendégek által fizetett szállásdíjbevétel 29%-kal bővült, és több mint 38 milliárd forintot tett ki. A szállásdíjbevételek 86%-a a szállodákban keletkezett. A szállodák szállásdíjbevételének 96%-a a három-, négy- és ötcsillagos egységekben folyt be. Az összes szállásdíjbevétel további 7%-át a panziók, a fennmaradó 7%-át a kempingek, üdülőházak, ifjúsági- és turistaszállók realizálták. A szállodák, a panziók és ifjúsági szállók az előző évinél magasabb összegű szállásdíjbevételt értek el, a turistaszállók és az üdülőházak az előző évihez hasonló összegű szállásdíjbevételről számoltak be. A kempingek szállásdíjbevétele folyó áron 4%-kal csökkent. A szállásdíjakból származó bevételek 64%-a Budapesten, közel egynegyede a Balaton, a Mátra Bükk és a Sopron Kőszeghegyalja kiemelt üdülőkörzetekben keletkezett. A kereskedelmi szálláshelyeken 2005-ben egy külföldivendég-éjszakára átlagosan 7000 forint, egy belföldire 4300 forint, egy vendégéjszakára együttesen 5800 forint szállásdíjbevétel jutott. Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíjbevétel a szállodákban az átlagosnál jelentősen magasabb volt (egy külföldi által lefoglalt éjszakára 8200 forint, egy belföldire 5700 forint, egy éjszakára összességében 7200 forint esett). A többi szállástípus közül a panziókban (3900 forint) és az üdülőházakban (2500 forint) volt a legmagasabb az egy vendégéjszakára jutó szállásdíjbevétel, a többi szállástípusban 1500 és 1800 forint között alakult. Az egy külföldivendég-éjszakára jutó szállásdíjbevétel a turistaszállók, az egy belföldivendég-éjszakára jutó szállásdíjbevétel az ifjúsági szállók kivételével minden szállástípusban növekedett 2004-hez képest. 19
Egy szoba egy működési napjára (a szállodai szakmában REVPAR - ként ismert mutató) a szállodákban átlagosan 6200 forint szállásdíjbevétel jutott, ami 13%-kal növekedett a 2004-ben mért értékhez képest. Az ötcsillagos egységek 21 300 forintot, a négycsillagos házak ennek kevesebb mint felét, 8200 forintot értek el. A panziók, az ifjúsági szállók és az üdülőházak egy kiadható szobára jutó szállásdíjbevétele 1700 forint körül alakult. A legkisebb összegű (megközelítőleg 900 forintos) egy kiadható szobára jutó szállásdíjbevételt a megelőző évhez hasonlóan a turistaszállók érték el. 2005-ben a kereskedelmi szálláshelyeken működő vendéglátóegységek bevétele folyó áron 6%-kal emelkedett, és 54,4 milliárd forintot tett ki. A vendéglátásból származó bevétel az év folyamán a szállodákban, a panziókban, az üdülőházakban és a kempingekben 4 26%-kal növekedett, a turista- és ifjúsági szállókban jelentősen csökkent. Az egyéb szolgáltatásokból és a kötelező reggeliből 48,8 milliárd forint bevételük származott a kereskedelmi szálláshelyeknek a vizsgált évben, ami folyó áron 23%-os bővülést jelent a 2004-ban elért bevételhez képest. A forgalom túlnyomó többségét (98%-át) a szállodák és a panziók bonyolították le. A kereskedelmi szálláshelyek az év során összesen 217 milliárd forint bevételt realizáltak, ami folyó áron 14%-kal több, mint az előző évi összes bevétel. 2005-ben a bevételek összetételére jellemző volt, hogy a szállásdíjbevétel 52%-ot, a szálláshelyi vendéglátás bevétele 25%-ot, az egyéb szolgáltatásokból származó bevétel 23%-ot tett ki. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág (H) szolgáltatásainak együttes fogyasztóiár-indexe 2005-ben 106% volt. Ezen belül a vendéglátás területén 6, a szálláshely-szolgáltatás területén 5%-os áremelkedést mértek. 11. ábra 20
6. A MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFORGALMA A települési önkormányzatok jelentése szerint 2005 folyamán 667 ezer vendég érkezett a magánszálláshelyekre, 2%-kal kevesebb, mint az előző évben. Az eltöltött vendégéjszakák száma 5%-kal csökkent, és nem érte el a 3 milliót. Egy magánszálláshelyi vendéglátó az év során átlagosan 16 vendéget fogadott, akik átlagosan 4,4 éjszakára vették igénybe a szolgáltatásaikat. A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma jelentős mértékben (13%-kal) csökkent, míg a belföldi állampolgárok éjszakáinak száma növekedett. Ennek következtében az előző évvel ellentétben a vendégéjszakák több mint felét (52%-át) a belföldi állampolgárok töltötték el a magánszálláshelyeken. Az összes vendégéjszaka döntő többségét 81%-át fizetővendéglátóhelyen töltötték el a vendégek. A vendégéjszakák számát tekintve a falusi szálláshelyeken 15%-os forgalombővülés, a fizetővendéglátó-helyeken 8%-os csökkenés figyelhető meg. 7. UTAZÁSSZERVEZÉS ÉS IDEGENVEZETÉS Idegenvezetők Magyarországon 2005-ben több mint 8,5 ezren rendelkeztek idegenvezetői igazolvánnyal, számuk 7%-kal növekedett az előző évihez képest. Az idegenvezetők közül 308-an beszéltek 3 vagy annál több idegen nyelvet. A beszélt főbb idegen nyelvek továbbra is a német és az angol voltak. A németül beszélők száma 6, az angolul beszélő idegenvezetők száma közel 9%-kal nőtt. 12. ábra A főbb idegen nyelveket beszélő idegenvezetők száma, 2005. december 31. Nyelv Német Angol 3597 3781 Orosz Olasz Francia 716 646 627 Spanyol 387 Fő 0 1000 2000 3000 4000 21
Utazásszervezés, 2004 Utazási irodák szervezésében 2004-ben 696 ezer külföldi érkezett Magyarországra, ebből 530 ezren az utazási iroda által foglalt szálláshelyeken szálltak meg, és 1790 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Külföldre 826 ezer magyar állampolgár utazott, közülük utazási irodán keresztül 658 ezren vettek igénybe szállást, 4414 ezer vendégéjszakát eltöltve. Rajtuk kívül 69 ezren foglaltak le előre külföldi szálláshelyeket, ők 373 ezer vendégéjszakát töltöttek külföldön. Belföldi szervezett idegenforgalomban 851 ezer magyar állampolgár vett részt, közülük 150 ezren szálláshelyet is igénybe vettek utazási irodán keresztül, összesen 478 ezer vendégéjszakát. A magyarok által legkedveltebb európai célországok Horvátország, Olaszország és Görögország voltak. Az afrikai kontinensen továbbra is Tunéziát és Egyiptomot részesítették előnyben a magyarok. Jelentős számban utaztak Ázsián belül Jordániába is. Magyarországra még mindig Németországból jönnek a legtöbben, 2004- ben több mint 140 ezer német vendég érkezett. A Távol-Kelet számára is egyre népszerűbbé válik hazánk, Japánból 2004-ben már 50 ezernél is többen keresték fel országunkat. Olasz, spanyol, francia és osztrák vendégek is szép számmal érkeztek. Utazási irodai árbevételként 159 milliárd forintot számoltak el a tevékenységgel foglalkozó gazdasági szervezetek. Ennek 91%-át, 145 milliárd forintot utazásszervezés szakágazatba sorolt szervezetek realizálták. Az utazásszervezéssel és -közvetítéssel foglalkozók összes árbevételének csak 55,5%-a származott utazási irodai tevékenységből, amelynek oka, hogy a nem utazásszervezés szakágazatba sorolt szervezetek utazásszervezői, - közvetítői tevékenysége árbevételüknek kis részét adta. 2004. december 31-én, 2003. december 31-hez képest 1,4%-kal több, 1111 utazásszervező és -közvetítő rendelkezett tevékenységi engedéllyel. Közülük 80-nak csak közvetítésre volt engedélye. Az utazásszervezők száma előző év végéhez képest némileg csökkent (0,7%- kal), a közvetítők száma viszont növekedett (37,9%-kal). (A tevékenységi engedéllyel rendelkező utazásszervezők és -közvetítők számára vonatkozó adatok a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából származnak.) Az utazásszervezők több mint 70%-ának főtevékenysége az utazásszervezés volt. Utazási irodai tevékenységet 2004-ben 837 szervezet jelentett. Közülük 788- an utazásszervezők voltak. Az utazási irodai tevékenységet végzők száma előző évhez képest 15,3%-kal, az utazásszervezőké 9%-kal nőtt, az utazásközvetítők is jóval nagyobb számban éltek tevékenységi engedélyükkel, mint egy évvel korábban. 8. VENDÉGLÁTÁS 2005 végén 50 475 kereskedelmi (nyílt árusítású) és 5819 munkahelyi (zárt az iskolai, kórházi, kollégiumi, munkahelyi éttermeket és büféket magában foglaló), azaz összesen 56 294 vendéglátóhely üzemelt Magyarországon. Az összes vendéglátóhely száma több mint 600 egységgel bővült az év folyamán. A vendéglátóhelyek 90%-a kereskedelmi vendéglátásként működött, ezen be- 22
lül 36,6 ezer étterem és cukrászda (amely magában foglalja az éttermeket, cukrászdákat, fagyizókat, büféket, presszókat stb.), valamint 13,8 ezer bár és borozó besorolású egység látta vendégül a magyar és a külföldi vendégeket. A kereskedelmi vendéglátóegységek 52, a munkahelyi vendéglátók 26%-át üzemeltették egyéni vállalkozók. A kereskedelmi vendéglátóhelyek megoszlása, 2005. december 31. 13. ábra A vendéglátóhelyek tervezési-statisztikai régiók szerinti megoszlása az előző év végi állapothoz hasonlóan alakult. Az egységek egynegyede a közép-magyarországi, közel 15%-a az észak-alföldi, 13%-a a dél-alföldi régióban üzemelt. A többi régióban az egységek száma 12%-os részarányú volt. A vendéglátóhelyek számának változása az előző évihez hasonló volt, 1%- kal növekedett. Az éttermek, cukrászdák száma némileg csökkent. A bárok, borozók és munkahelyi vendéglátóegységek száma nőtt, 1, illetve 9%-kal. Az éttermi, cukrászdai vendéglátóegységek száma a Közép-Dunántúlon csökkent a legnagyobb mértékben, a legnagyobb emelkedés abszolút értékben Közép-Magyarországon, arányaiban a nyugat-dunántúli régióban volt. A bárok, borozók és a munkahelyi vendéglátóüzletek száma minden régióban nőtt. Közép-Dunántúlon mindent összevetve csökkenés volt a vendéglátóegységek számában. 23
14. ábra A kereskedelmi vendéglátóegységek száma megyék szerint 2005. december 31. A kiemelt üdülőkörzetekben az év végén az összes vendéglátóhely 38%-a üzemelt. Ezen belül Budapest 42, a Balaton térsége 20%-os részarányt képviselt. Az összes kereskedelmi vendéglátóegység 38%-a, az összes munkahelyi vendéglátóhely 40%-a működött a kiemelt üdülőkörzetek valamelyikében. A vendéglátásból 2005-ben folyó áron 634 milliárd forint árbevétel származott, a forgalom volumene 6, értéke 12%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az árbevétel 89%-a, 567 milliárd forint a kereskedelmi vendéglátásban realizálódott, amely önmagában meghaladta a 2004-es folyó áras összes árbevételt. A kereskedelmi vendéglátás forgalmának volumene 7,5%-kal növekedett, a munkahelyi vendéglátóegységeké 8%-kal csökkent. A kereskedelmi szálláshelyeken 2005 júliusában több mint 1800, az év végén közel 1500 egység üzemelt, bevételük 54,4 milliárd forintot tett ki. 24
15. ábra milliárd forint 600 A vendéglátóhelyek eladási forgalmának alakulása 500 400 300 200 100 0 2002 2003 2004 2005 Kereskedelmi vendéglátóhelyek Munkahelyi vendéglátóhelyek 9. AZ ÜDÜLÉSI CSEKK FORGALMA, ELFOGADÓHELYEI A Nemzeti Üdülési Szolgálat kft. adatai szerint 2005. decemberben 1833 kereskedelmi szálláshely (ebből 671 szálloda és 1162 egyéb kereskedelmi szálláshely), a magánszálláshelyek közül 1010 szállásadó fogadott el üdülési csekket. 2005 során a kereskedelmi szálláshelyeken beváltott üdülési csekk értéke meghaladta a 6,5 milliárd forintot. Ennek közel kétharmadát a szállodákban váltották be. A magánszálláshelyek a kereskedelmi szálláshelyeken beváltott csekk értékének a töredékét (10%-át) realizálták. 25
TÁBLÁZATOK
Mutató GDP változása a nemzetgazdaságban a H nemzetgazdasági ágban Beruházások volumenindexe a nemzetgazdaságban a H nemzetgazdasági ágban Fogyasztói árak a nemzetgazdaságban a H nemzetgazdasági ágban a) Foglalkoztatottak száma b) a nemzetgazdaságban a H nemzetgazdasági ágban Bruttó havi átlagkereset c) a nemzetgazdaságban a H nemzetgazdasági ágban Árfolyamok az időszak végén az euró árfolyama a Danubius-részvények záróárfolyama a BÉT-en Budapesti Értéktőzsde záróindexe az időszak végén 1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2005 Mértékegység I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év Év összesen előző év azonos időszaka = 100,0 103,2 104,5 104,5 104,3 104,1 előző év azonos időszaka = 100,0 előző év azonos időszaka = 100,0 ezer fő forint forint / euró forint 1991. január 2. = 1000 pont a) COICOP-nómenklatúra szerint (Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás). b) Forrás: Munkaerő-felmérés. c) Forrás: Intézményi munkaügyi adatgyűjtés. 109,7 105,8 106,9 105,6 106,8 106,8 109,4 108,7 103,1 106,4 101,4 85,1 96,0 154,2 112,0 103,6 103,8 103,6 103,3 103,6 106,8 105,9 105,4 105,0 105,8 3 870,6 3 891,5 3 927,6 3 916,4 3 901,5 149,3 153,8 157,8 156,3 154,3 160 029 153 871 150 044 169 404 158 315 99 876 94 064 89 562 99 695 95 773 247,18 247,36 249,59 252,73 252,73 4 805 5 000 5 940 5 845 5 845 17 107,63 18 740,66 22 948,69 20 784,74 20 784,74 Megnevezés 2. A folyó fizetési mérleg adatai, 2004 2005 (milliárd forint) 2004 2005 Bevétel Kiadás Egyenleg Bevétel Kiadás Egyenleg Folyó fizetési mérleg a) 14 117 15 909 1 791 15 662 17 249 1 587 Áruk 11 332 11 945 613 12 359 12 742 383 Szolgáltatások 2 086 2 097 11 2 463 2 344 119 ebből: utasforgalom 822 579 243 850 581 269 szállítás 268 317 49 367 357 10 személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások 239 214 25 262 238 24 egyéb üzleti szolgáltatások 422 494 72 564 607 43 a) Áruk, szolgáltatások, jövedelmek, viszonzatlan folyó átutalások. 29
3. A foglalkoztatottak száma (ezer fő) Megnevezés 2001 2002 2003 2004 2005 Nemzetgazdaság 3 868,3 3 870,6 3 921,9 3 900,4 3 901,5 ebből: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 143,1 137,3 139,4 148,8 154,3 A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban a foglalkoztatottak aránya, % 3,7 3,5 3,6 3,8 4,0 4. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagkeresete, 2005 Megnevezés Fizikai foglalkozásúak Szellemi foglalkozásúak (forint/fő) Együtt Bruttó átlagkereset Nemzetgazdaság 102 668 222 768 158 315 ebből: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 75 510 164 196 95 773 Nettó átlagkereset Nemzetgazdaság 76 016 134 544 103 134 ebből: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 60 883 105 796 71 145 5. A beruházások Megnevezés 2001 2002 2003 2004 2005 Beruházások folyó áron, milliárd forint Nemzetgazdaság 3 158,0 3 525,6 3 694,8 4 155,0 4 427,1 ebből: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 33,7 40,7 37,1 42,0 43,7 Volumenindex (előző év = 100,0) Nemzetgazdaság 103,5 107,8 102,2 109,1 106,4 ebből: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 102,1 115,8 88,2 106,7 112,0 A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásainak aránya az összes beruházásból, % 1,1 1,2 1,0 1,0 1,0 6. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásainak anyagi-műszaki összetétele folyó áron Év Építés Belföldi- Importgép-beruházás Egyéb (millió forint) Összesen 2001 20 437 9 134 4 149 19 33 739 2002 25 985 11 104 3 579 9 40 677 2003 23 212 10 823 3 037 8 37 080 2004 21 086 17 016 3 836 28 41 966 2005 25 881 12 827 4 984 5 43 697 30