PARK ÓVODA - LAKKOZÓ TAGÓVODA PARK KINDERGARTEN LAKKOZÓ GLIEDER- KINDERGARTEN PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

1 PARK ÓVODA - LAKKOZÓ TAGÓVODA PARK KINDERGARTEN LAKKOZÓ GLIEDER- KINDERGARTEN PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Jogot tehát az árnyalatnak, melyben a holnap rajza áll s a kivételnek, mely holnapra talán szabály; /Illyés Gyula/

2 Tartalomjegyzék AZ ÓVODA JOGI STÁTUSA, ADATAI... 6 BEVEZETŐ... 7 INTÉZMÉNYÜNK HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA, MEGFELELVE AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁNAK KÉSZÜLT ÉS EZT EGÉSZÍTETTÜK KI 17/2013. (III. 1.) EMMI RENDELET... 12 A NEMZETISÉG ÓVODAI NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVE ÉS A NEMZETISÉG ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVE KIADÁSÁRÓL/ ALAPJÁN.... 12 AZ ÓVODAI NEVELÉS ÉS FEJLESZTÉS ÁTFOGÓ ÉS GLOBÁLIS TERVE... 14 1.1.GYERMEKKÉPÜNK... 14 1.1.1. Milyen is az általunk ismert és a bennünk kialakult gyermekkép?... 14 1.1.2. Óvodánk sajátos arculata... 15 1.1.3. Óvodánk erőforrásai, szerkezete... 20 1.2.ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA... 28 1.2.1.Az óvodai nevelésünk feladatai a személyiség-fejlesztés területén... 29 1.2.2.Az Alapprogram alapján a fejlődés jellemzői az óvodáskor végére... 30 1.3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM... 31 1.3.1Szomatikus (testi) nevelés, egészséges életmód alakítása... 33 1.3.2.Lelki egészségvédelem (pszicho higiénés nevelés), értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása (lásd Az érzelmi nevelés, az erkölcsi és a közösségi nevelés fejezetben)... 37 1.3.3.Szociális egészség fejlesztése (szociohigiénés nevelés) (lásd Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés és a Gyermekvédelem az óvodában fejezetekben)... 38 2. PARK ÓVODA NEVELÉSI RENDSZERE... 42 A rendszer elemeinek rövid felvázolása... 43 3.1.A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI... 50 3.1.1.Egészséges életmód alakítása, gondozás... 50 3.1.2. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 57 3.1.3. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés... 61 3.2.A GYERMEK TEVÉKENYSÉGFORMÁI... 70 3.2.1.Játék... 70 3.2.2. Munka jellegű tevékenység... 75 3.2.3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás... 77 3.3.1.A külső világ tevékeny megismerése... 81 3.3.2. A mozgás... 85 3.3.3. Verselés, mesélés... 89 3.3.4. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc... 92 3.3.5. Rajzolás, mintázás, kézi munka... 97 4.1. A RENDSZER ELEMEINEK RÖVID FELVÁZOLÁSA... 104 4.2. KIEMELT NEVELÉSI ELVEINK... 108 5. A PEDAGÓGIAI FELTÉTELRENDSZER ÉS TARTALMA... 111 Szervezeti és időkeretek az óvodában... 112 6.1. A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI... 113 6.1.1. Egészséges életmód alakítás... 113 6.1.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés... 119 6.1.3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés... 129 6. 2. GYERMEKI TEVÉKENYSÉGFORMÁK... 133 6. 2. 1. Játék... 133 6. 2. 2. Munkajellegű tevékenységek... 137 6. 2. 3. A tevékenységekben megnyilvánuló tanulás... 140 6. 3. A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI... 142 6.3.1. Mozgás... 142

3 6.3.2. Anyanyelvi értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 145 6.3.3. Külső világ tevékeny megismerése... 149 6.3.4. Komplex művészeti nevelés... 153 7. SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK... 160 7.1. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN... 160 7. 2. SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK... 161 8. PEDAGÓGIAI ADATRÖGZÍTÉS... 162 9. PARK ÓVODA, LAKKOZÓ TAGÓVODA NÉMET KÉTNYELVŰ PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE... 165 A NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI... 165 A NEMZETISÉGI ÓVODAI NEVELÉS MEGSZERVEZÉSE... 166 Személyi feltételek... 166 Tárgyi feltételek... 166 Szervezeti keret... 166 HAGYOMÁNYOK, ÜNNEPEK A NÉMET NEMZETISÉGI, KISEBBSÉGI NEVELÉST FOLYTATÓ CSOPORTBAN... 167 A NEVELÉS KERETEI:... 168 TEVÉKENYSÉGEK MEGSZERVEZÉSE:... 168 MÓDSZERTANI ALAPELVEINK, A NYELVELSAJÁTÍTÁS FOLYAMATÁBAN:... 169 GYERMEKI TEVÉKENYSÉG FORMÁI:... 169 A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI:... 170 A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE... 171 KAPCSOLATOK... 172 10. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK... 173 5. MÓDSZERTANI AJÁNLÁS... 174 A KOMPLEX PREVENCIÓS ÓVODAI PROGRAMBÓL ÁTVETT FEJLESZTŐPROGRAM A LAKKOZÓ TAGÓVODA RÉSZÉRE.... 174 Mozgásfejlesztés... 174 Nagymozgások fejlesztése... 174 Testséma fejlesztés... 175 Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés)... 179 Verbális fejlesztés... 184 FELHASZNÁLT IRODALOM... 187

4 Mottó: "Ne erőszakkal oktasd... a gyermeket tanulmányokra... hanem játszva tanuljanak, már csak azért is, hogy jobban megfigyelhesd, melyiknek mire van hajlama." (Platon Összes művei)

5 A helyi pedagógiai programok előkészítésében, a felülvizsgálatban és a módosításban a Park Óvoda - Lakkozó Tagóvoda nevelőtestülete vett részt. A kompetencia alapú óvodai nevelés beépítését írta és szerkesztette a részanyagok alapján: Kyriacou Krisztina A német két tanítási nyelvű, német nemzetiségi program kiegészítését készítette és szerkesztette: Majzik Ferencné Rezsnyák Anna Szűcs Leonida Lea A részanyagok és a konzultáció alapján a programot írta és szerkesztette: Kyriacou Krisztina Majzik Ferencné Somogyváriné Tóth Erika Szaniszlóné Radványi Katalin Szeidermann Ilona Tamás Enikő Formai kivitelező: Majzik Ferencné Török Ferencné

6 Az óvoda jogi státusa, adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: OM azonosítója: Székhelye: Telephely: Az óvoda alapító okiratának száma: Park Óvoda - Lakkozó Tagóvoda Park Kindergarten - Lakkozó Glieder- Kindergarten 034321 1048 Budapest, Külső Szilágyi út 46. 1048 Budapest, Lakkozó utca 3. Lakkozó Tagóvoda 1/M/678542/2015 Kelte, ebben megfogalmazott alaptevékenysége: 2015.május 28. - Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladattal - SNI gyermekek óvodai nevelése, ellátása - Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás - Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben - Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladattal Alapító, fenntartó, irányító:: Az intézmény gazdálkodási jogköre: Jogállása: Budapest Főváros IV. ker. Újpest Önkormányzat 1042 Budapest, IV. István út 14. Önállóan működő költségvetési szerv Önálló jogi személy Az óvoda befogadóképessége: Park Óvoda: 150 fő Lakkozó Tagóvoda: 200 fő Tel.: 06-1-380-6795 Az óvoda telefonszáma: (06-1-380-6603) Fax: 06-1-230-0362 e-mail: parkovi@parkovi.hu Az óvodai csoportok száma: Park Óvoda: 6 Lakkozó Tagóvoda: 8 Az óvoda vezetője, (a program jóváhagyója): Majzik Ferencné (Horváth Erzsébet)

7 Bevezető Az Budapest Főváros IV. ker. Újpest Önkormányzat döntése alapján 2011. augusztus 31-től két, eddig önállóan működő óvoda összevonásra került. Mindkét intézmény az elmúlt évtizedekben kialakította sajátos arculatát, a Park Óvoda 20, a Lakkozó Óvoda 25 éve fogadja a gyermekeket, elsősorban Káposztásmegyerről. Negyedik alkalommal került sor, immáron a két testülettel közösen az óvoda helyi nevelési programjának átdolgozására. A jelenlegi munka kicsit más volt, mint az eddigiek, hiszen két, jól bevált nevelési programot kellet egységes szerkezetbe ötvözni, oly módon, hogy az eddigi sajátosságokat meg tudjuk tartani. 1999-ben a közoktatási törvény előírta valamennyi intézmény számára, hogy az Óvodai nevelés országos alapprogramja (továbbiakban Alapprogram) alapján nevelési programot kell készíteni, vagy valamelyik válaszható program közül átvenni, illetve adaptálni. Hosszas előkészítő munka után a két intézmény nevelőtestülete kétféle utat választott. A Park Óvodában úgy döntöttünk, saját programot készítünk. Akkori döntésünket nagyban befolyásolta, hogy az óvodánk 8 éves megléte alatt az Alapprogram által biztosított lehetőségeket kiaknázva új módszereket, sajátos szervezeti kereteket alakítottunk ki. A magyar óvodapedagógia eddigi eredményeit megtartottuk. Felhasználtuk a továbbképzéseken és a szakirodalomból megismert, nevelő munkánkhoz illeszkedő alternatív módszereket és programokat. A Lakkozó Óvoda nevelőtestülete hasonló megfontolások alapján arra a következtetésre jutott, hogy az akkori gyakorlat és a környezet elvárásai alapján, oly módon készíti el saját nevelési programját, hogy beépíti a Komplex Prevenciós Óvodai Program mozgásfejlesztő és verbális fejlesztő anyagát. A két óvoda nevelési programjában nemcsak az a közös, hogy mindkettő az Alapprogramra épül, hanem több olyan hangsúly, kiemelés is található, amelyek a Park Óvodára és a Lakkozó Óvodára is egyaránt jellemző: a mozgásfejlesztés hangsúlyossága, az anyanyelvi nevelés és értelmi nevelés összehangolása, különösen figyelve a kommunikáció verbális és nonverbális fejlesztésére,

8 az egyéni differenciált bánásmód és a differenciált fejlesztés, a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) gyermekek integrált nevelése. A programok készítésekor hozott döntéseket mindkét óvodában megerősítette, a felülvizsgálatok eredménye, ezért nem változtattunk tartalmi szempontból. Jó alkalom volt ez az időszak arra, hogy a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) gyermekekkel kapcsolatos speciális nevelési feladatokat, a számukra szükséges tárgyi feltételeket is beépítettük a programjainkba. A törvényi változás értelmében lehetőséget kell adnunk olyan gyerekeknek is a fejlődésre, az integrált nevelésre, akik érzékszervi fogyatékosok, beszédfogyatékosok, enyhe értelmi fogyatékosok, autisták, megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Az elmúlt években mindkét intézményben fogadtak már SNI gyermekeket. A Park Óvodában olyan gyermekek fejlesztésére került sor, akiknek beszédfogyatékosságuk/súlyos, akadályozott beszédfejlődésük: szenzoros, motoros, vagy szenzomotoros problémájuk (pl.: megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság, stb.), illetve a beszédhibákhoz csatlakozó és/vagy magatartási zavaruk, látássérültségük, gyengénlátásuk miatt eltérően fejlődnek. A Lakkozó Óvodában a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő gyermekek integrált nevelése folyt. Az érintett gyermekeknek családi nevelését, közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelés. Óvodánk az együttneveléssel többet vállal, magasabb értékeket kínál a SNI gyermekeknek, mint részvétet és védettséget. A SNI gyermekek nevelése és fejlesztése során mindkét óvodában felhasználjuk a kompetencia alapú óvodai programcsomagban megismert kiegészítő köteteket, melyek sérülés

9 specifikus eszköztárat adnak az együttneveléshez, valamint ajánlások találhatóak a fejlesztéshez. Az óvodában történő együttnevelés az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel A programok eddigi felülvizsgálata alapján egyértelművé vált, hogy az iskolába lépés időpontjában gyermekeink személyisége olyan fejlődést mutat, hogy alkalmasak az iskolai tanulásra. A programban leírtak eddigi nevelő munkánkat tükrözik, melynek során folyamatosan kértük és kaptuk a szülők támogatását. A ránk bízott gyermekekkel megismertetjük az őket körülvevő való világot, és ez alatt alakítjuk, formáljuk őket. Olyan nevelési módokat kerestünk, amelyben óvodásaink minden kényszer nélkül saját magukhoz viszonyítva a legoptimálisabban fejlődhetnek. A Park Óvodában vegyes életkorú csoportokat szerveztünk, hiszen a családokban is különböző korosztályok együttélése közben valósul meg a nevelés komplex formája. A családban gyermekeket érő hatások alakították, formálták a viselkedésüket, magatartásukat és észrevétlenül gyarapodott ismeretük, fejlődött készségük. A vegyes életkorú csoportokban lehetőség nyílik a szociális tanulásra, a közösségi élet szokásainak kialakítására az olyan családból érkezett gyermekek számára is, ahol csak egy-két gyermek van (az óvodába járók 33%-a 1 gyermekes, 54%-a 2 gyermekes, 13%-a 3 és több gyermekes családban élnek). A vegyes életkorú csoport lehetőséget ad a testvérkapcsolatok és a szorosabb társas kapcsolatok kialakítására. Annak a gyermeknek, akinek nincs testvére, többnyire kimaradnak az életéből azok a nevelési helyzetek, amelyek egy többgyermekes családban jelen vannak. A Lakkozó Óvodában az elmúlt években arra törekedtek a csoportok kialakítása során, hogy homogén, vagy részben osztott csoportokat legyenek. Mióta a Közoktatási Törvény szerint a rugalmas beiskolázás /tankötelezettség május 31./, egyre nehezebb a tisztacsoportok létrehozása, így már a Lakkozóban is vannak vegyes- illetve részben osztott életkorú csoportok. Olyan óvodát szerveztünk, mely kötöttségmentes, családias, érzelmi biztonságra épül, ahol a gyermeki személyiség szabadon bontakozhat ki, ahol érvényesül a kompetencia alapú integrált nevelés.

10 A délelőtti folyamatos napirend teszi lehetővé, hogy a gyermek kedve és érdeklődése szerint válasszon a különböző tevékenységek közül, és önállóan döntsön, kivel és mit játszik, milyen tevékenységbe kapcsolódik be, vagy egyszerűen csak szemlélődik. A SNI gyermekek egyéni fejlesztésének is jobb feltételeket biztosít, a rugalmasan kialakított napirend Az egyéni bánásmód alkalmazása és az ehhez elengedhetetlen differenciált eljárások, módszerek nem csak a gyakorlatban fedezhetők fel, hanem az óvónők tervező és értékelő munkájában is. Az SNI gyermekek nevelése, fejlesztése során különösen fontos, hogy az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődésének üteméhez, fejlesztésük a számukra megfelelő területen valósuljon meg, a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl őket, a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiákat ismerjék és alkalmazzák az óvodában. Nevelési feladatainkat továbbra is a szülőkkel közösen kívánjuk végezni, oly módon, hogy gyermekeink rendelkezzenek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel. Az egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk, a különböző tevékenységekben megvalósuló a tanuláshoz szükséges készségek, képességek folyamatos alakítását. Természetesen az iskolai életre való alkalmasság óvodai nevelésünknek csak egy része, hiszen az itt töltött évek alatt a gyermek egész személyiségét fejlesztjük Az új Alapprogram megjelenése abban erősített meg minket, hogy jó úton haladunk, hogy továbbra is helyt kell kapnia az innovációnak a munkánkban. A most elkészült módosítások árnyaltabbá, sokszínűbbé teszik a programunkat. A Park Óvodában a kompetencia alapú óvodai nevelés elveit is beépítettük, valamint a pedagógiai attitűd újszerű értelmezése is helyet kapott, ezt a szemléletet szeretnénk a Lakkozó Óvodában is elfogadottá tenni a nevelőtestület tagjai számára. A programmódosítás, lehetőség volt arra is, hogy az elmúlt időszakban elnyert pályázatok adta változások és a bevezetésre kerülő innovációs folyamatok beépüljenek. Ilyen volt: Park Óvodában: KMOP-2007-4.6.1/2 Ingerdús nevelés feltételeinek megteremtése lakótelepi óvodákban.

11 A kompetencia alapú oktatás a Bp., Főv. IV.ker. Újpest Önkormányzat intézményeiben. TÁMOP 3.1.4-08/1-2009-0014. Zöld óvoda cím elnyerése Lakkozó Óvodában: EU szabványoknak megfelelő udvari játékszerek elhelyezése. Újpest, 2011. augusztus 31. Majzik Ferencné A 2012/13-as nevelési évben úgy indultunk el, hogy tudtuk ismételten módosítani kell a programunkat! Miért volt szükséges az előző mosósítást követően ilyen hamar erre sort keríteni? A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény kihirdetése után folyamatosan jelentek azon jogszabályok, melyek előírták a pedagógiai programok felülvizsgálati kötelezettségét. A változtatást az is indokolta, hogy a jogszabályok kötelezettségeket írtak elő. Új fejezetként beépítettük az óvoda Egészségfejlesztési programját. A felülvizsgálat során, a viták és a munkaközösségekben folyó munka eredményeként közeledett a két óvoda külön-külön program része egymáshoz. A változtatások nem jelentik azt, hogy elveszett az egyéni arculat. A Lakkozó Tagóvodában eddig a program részeként szereplő komplex prevenciós fejlesztéssel foglalkozó rész módszertani ajánlásként jelenik meg. A Park Óvoda fejezetébe bekerült a néphagyományőrzés, mint terület. Az egyes átemelések és korrekciók az óvodákban folyó nevelő munkát színesítik és továbbra is a gyermekek érdekeinek figyelembe vételét erősítik. A Park Óvoda Lakkozó Tagóvoda pedagógiai tevékenységrendszere, a személyi feltételeke és tárgyi környezete biztosítja a ránk bízott gyermekek nevelésének, fejlődésének mindenre kiterjedő, magas színvonalú megvalósíthatóságát. Újpest, 2013. augusztus 30. Majzik Ferencné

12 Intézményünkben 20 éve, a Park Óvodában és 4 éve a Lakkozó Tagóvodában, az Újpesti Német Nemzetiségi Önkormányzat segítségével, a szülők kezdeményezésére német nyelvű játszóház működött. 2012-ben kerestek meg első alkalommal olyan szülők, akik a német nemzetiséghez tartozónak vallották magukat, hogy szeretnének egy olyan csoportot, ahol gyermekeik tovább ápolhatnák a családi hagyományokat. Első lépésként ezt a kérést jeleztem az Önkormányzat felé. A következő évet arra használtam fel, hogy megkerestem a megfelelő jogszabályokat, melyek a két tanítási nyelvű csoportok szervezésére vonatkozik. Kértem az Újpesti Német Nemzetiségi Önkormányzat segítségét a tájékozódásban. 2013-ban a szülők a jogszabályoknak megfelelően írásban kérték a két tanítási nyelvi német csoport létrehozását. A megfelelő dokumentációk, nyilatkozatok beszerzése után került az Önkormányzat javaslattevő és döntéshozó fórumai elé, a folyamat a végén a képviselő testület úgy döntött, hogy két csoportban a 2015-2016-os nevelési évben elindulhat a német nemzetiségi nyelvet oktató óvodanevelés. A feltételek közt szerepelt, hogy olyan óvodapedagógusokat alkalmazzak ebben a kép csoportban, akik végzettségüknek megfelelően alkalmasak erre a munkára. Az Ő segítségükkel készült az óvoda Pedagógiai programjának a kiegészítése. Intézményünk Helyi Pedagógiai Programja, megfelelve az Óvodai nevelés országos alapprogramjának készült és ezt egészítettük ki 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet /a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról/ alapján. Az óvoda mindkét nyelv, a német és a magyar fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül, a hangsúly a nemzetiségi nyelv fejlesztésén van. A két nyelv használatának arányát úgy határozzuk meg, hogy az óvodai nevelési év első hónapjában az érintett gyermekek nyelvismeretét felmérjük és annak függvényében határozzuk meg.

13 A két tannyelvű nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart. A nevelésben részvevő óvodapedagógusnak beszélnie kell a német nyelvet, illetve, ismernie kell a nemzetiség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait és szokásait. A német nemzetiségi nevelés óvodai kiegészítő programját külön pontban csatoljuk az eddigi programunkhoz. Újpest, 2015. szeptember 7. Majzik Ferencné

14 Az óvodai nevelés és fejlesztés átfogó és globális terve 1.1.Gyermekképünk "Szükségem van rád, mert szeretlek" (Franz) Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki. Általunk is elfogadott tény, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is önálló személyiség, de egyben szociális lény is. Az óvodánkba járó gyermek, fejlődő személyiség, akinek fejlődését genetikai adottságok és az érési folyamat sajátos törvényszerűségei befolyásolják. A gyermeket érő spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások fontos szerepet töltenek be a fejlődés során, ennek megtervezésében nagyon fontos szerepe van az óvodapedagógusnak. Az előzőekben felsorolt összetevők együttes hatása következtében minden gyermeknek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítése során meghatározó szerepet kap a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet. Ezért az óvoda összes dolgozójának minden tettéből sugározni kell a feltétel nélküli szeretetnek, a gyermek iránt érzett tiszteletnek, az odafigyelésnek, a segítőkészségnek, az egyes gyermek igénye szerint. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodánk kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Óvodánkban a gyermekek személyiségének kibontakoztatására törekszünk, szükségleteiből indulunk ki, biztosítva a magas színvonalú nevelést, így meglévő hátrányai csökkennek. Bátran vallhatjuk, hogy óvodánk gyermekközpontú, befogadó és nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. 1.1.1. Milyen is az általunk ismert és a bennünk kialakult gyermekkép? Legyen igényes önmagával, környezetével szemben. Igénye legyen a szépre, a gondozottságra és ezért tenni is tudjon és akarjon. Legyen érdeklődő, kíváncsi, tudjon elmélyülten foglalkozni dolgokkal.

15 Képes legyen rácsodálkozni a természeti és társadalmi környezetében megmutatkozó jóra és szépre. Egyéniségét megtartva tudjon közösségben élni, környezetéhez alkalmazkodni. Legyen képes önmagát elfogadni és értékelni. Figyeljen környezetére, a természetre, a társaira és empátiával, toleranciával, példamutatással, segítőkészséggel, felelősséggel, őszintén, jó szándékkal forduljon feléjük. Legyen képes a másság elfogadására. Igényelje és lelje örömét a mozgásban, a testedzésben. Legyen lelkileg egészséges az érzelmi biztonságot nyújtó környezetében. Legyen játékos, jellemes, eltökélt és autonóm. Tudjon szeretni és figyelni másokra, ha kell együtt érezni. Legyen képes a művészeti élmény befogadására és azok kreatív kifejezésére, megjelenítésére. Legyen képes szavakkal, gesztusokkal kifejezni mondanivalóját, és tudjon figyelmesen hallgatni. Gyermekképünk alapja a szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy valósul meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot és bizalmat ad a gyermeknek. Fontosnak tartjuk a SNI gyermekek beilleszkedését, fejlődését, együtt haladását társaikkal. Az együttneveléssel magasabb értéket kínálunk a SNI gyermekeknek, hiszen nemcsak részvétet és védettséget kapnak. Biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét a nemzetiséghez tartozó, a migráns gyermekek óvodai nevelésében is. 1.1.2. Óvodánk sajátos arculata A Park Óvoda 1990-ben épült a káposztásmegyeri lakótelepen. Eredetileg nem szerepelt a tervekben, de az óvodás korú gyermekek száma elengedhetetlenné tette egy új intézmény létesítését.

16 A Lakkozó Óvodát 1985-ben vették birtokba a káposztásmegyeri gyermekek. A tervezett 8 csoport mellet még 3 csoportot indítottak az akkori Lakkozó iskola épületében. A gyermeklétszám az óvodák nyitása után igen magas volt, elérte a férőhelyhez képest, 120-130%-ot is. A helyi nevelési programok bevezetésével párhuzamosan a férőhellyel megegyező 150, illetve a 200 fős létszámot vettük figyelembe a felvételek alkalmával, és csak a törvényes %-kal léptük túl esetenként. A minket választó családok többsége (kb. 85 %) Káposztásmegyeren él, ha nem is szorosan az intézmény körzetében. Az elmúlt évek alatt egyre többen keresnek minket a lakótelepen kívülről, így van gyermekünk Újpest más részéről, Rákospalotáról és a környező településekről, akik olyan családokból érkeznek, ahol a szülők Újpesten dolgoznak. A szülők elvárása, hogy gyermeküket biztonságban tudják a nap folyamán. Igényük, hogy szeretetteljes gondoskodással vegyék körül a kicsiket, és olyan nevelést, fejlesztést kapjanak, mely egész személyiségük fejlődését eredményezi. A családok igénylik a folyamatos tájékoztatást gyermekük fejlődéséről és a kölcsönös bizalomra épülő együttnevelést. Nagyon sok segítséget ad ebben a munkában a jól működő Szülők Tanácsa a Park Óvodában, míg a Lakkozóban a Szülők Közössége. A program készítése, bevezetése, felülvizsgálata, és módosítása során folyamatosan kikértük a szülők véleményét, az igényeket felmértük. Az óvodába járó gyermekek többségének szülei közalkalmazottak, köztisztviselők és vállalkozók (jellemzően nem az úgynevezett kényszervállalkozók). A szülők kevés időt töltenek gyermekeikkel, a legtöbb szülő a megélhetésért nagyon sok időt tölt a családon kívül. A szülők elfoglaltsága, a lakótelep elzártsága következtében szűkös a gyermekek mozgástere, távol vagyunk uszodától, hegyektől és közművelődési, kulturális intézményektől. A fentiek miatt sajátos közművelődési funkciókat is felvállaltunk játszóház, színházi előadás, sportolási lehetőségek és a kölcsön könyvtár megvalósítása. Az önkormányzat támogatásával úszni járnak az 5-6-7 évesek minden évben 10 alkalommal. A szülők mindent megpróbálnak megtenni annak érdekében, hogy gyermekeik fejlődésének ne legyen akadálya az idő hiánya és a távolság nagysága a várostól. Az óvodai csoportokban biztosítjuk a gyermekek szabad mozgását, a mindennapok szervezésénél fontos szempont, hogy minél több időt töltsenek szabadban. Változatos mozgásra ad lehetőséget az udvar korszerű EU-s szabványnak megfelelő felszereltsége és a

17 különböző burkolatok. A 2009-2010-es nevelési évben mindkét óvodában új játékszerek kerültek telepítésre. A szülők igénye alapján különböző foglalkozásoknak adtunk lehetőséget, nevelési időn kívül (lásd speciális szolgáltatások), melyeknek helyszíne a tornatér/tornaterem, illetve a nevelői szoba. A családok nagy része vidékről illetve Budapest távolabbi részéről költözött a lakótelepre, így nagyon ritka a többgenerációs együttélés. A családok eléggé zártan, magányosan élnek - kevés igazi fórum áll rendelkezésre, ahol a problémákat és a sikereket megbeszélhetnék. Ezen próbálunk hagyományok kialakításával segíteni, talán ezért is népszerű a családokkal közösen szervezett program, a szülők-nevelők bálja vagy például a nagyszülők napja, az apák napja a Park Óvodában, míg a Lakkozó Óvodában a hétvégeken szervezett családi programok. Intézményünkben folyó nevelés kiegészíti a családi nevelést, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltünk be, hiszen azt pótolni nem tudjuk és nem is akarjuk átvenni annak szerepét. Biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvodában folyó személyiségfejlesztés során óvó-védő, szociális és nevelő funkciókat látunk el, így a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés belső pszichikus feltételei. A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a személyiség kibontakoztatását úgy kívánjuk segíteni, hogy minden helyzetben és alkalommal szem előtt tartjuk az egyéni és életkori sajátosságokat és az eltérő fejlődési ütemet, (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is), az SNI-t, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőséget. A nevelési feladatokat egységben kezeljük és megpróbáljuk az egészséges életmód alakítását, az érzelmi, az erkölcsi, közösségi nevelést megfelelően ötvözni az értelmi neveléssel, mely az egészségfejlesztési program szerint rögzített. Olyan légkör megteremtése a célunk, ahol minden gyermek biztonságban érzi magát. Pedagógiai programunkat úgy próbáltuk kialakítani, hogy gyermek és tevékenység központú legyen és olyan megoldási lehetőségeket alkalmazzunk, amely kreativitásra önkifejezésre ösztönöz. A Park Óvodában a kompetencia alapú óvodai nevelés megvalósítását támogató pedagógusi attitűd érvényesül, melyet a Jó gyakorlat -ból megismerve építettünk be a programunkba. A Lakkozó Tagóvoda nevelőtestületét is megismertetettük ezzel az attitűddel, és egyes elemeit beépítették nevelőmunkájukba.

18 Az óvodai nevelés eddigi eredményeit megtartva, Park Óvoda programjában továbbra is kiemelt szerepet kap a gyermekek tevékenysége: a játék, a mozgás, a környező világ élményekre alapozott megismerése, a szociális érzékenység, mint az önérvényesítés formájának megalapozása, az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, valamint a mindent átfogó anyanyelvi nevelés. A Lakkozó Tagóvoda pedagógiai programjában fontos helye van a Komplex Prevenciós Óvodai Program által kidolgozott mozgásfejlesztő és verbális fejlesztő résznek, mely módszertani ajánlásként szerepel. Szem előtt kell tartanunk, hogy a játék, szabad játék semmivel sem helyettesíthető. Valamennyi csoportban alkalmazzuk az egyéni bánásmódot. Az egyéni bánásmód, az eltérő fejlődési, érési ütem követéséhez, az esetleges lemaradások kompenzálásához, illetve a tehetségek gondozásához sok segítséget ad az óvodapedagógusok tudatos tervező és a fejlődést nyomon követő munkája (lásd pedagógiai adatrögzítés) és a speciális végzettségű szakemberek segítése (pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus). A SNI gyermekek esetében a fogyatékuknak megfelelő speciális intézményekkel szoros kapcsolatot tartunk, esetenként együttműködési megállapodást kötünk. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét igénybe vesszük. Lehetőséget teremtünk a tehetséggondozásra, a dyslexia-, dysgráfia prevencióra és a tanulási zavarok kialakulásának megelőzésére. A részképesség zavarok kiszűrésére és azok korrigálására, a logopédus jelenléte teremti meg a feltételt. A Park Óvodában tanköteles korú gyermekeknek - kihasználva a testvér csoportok adta előnyöket és lehetőségeket hetente szervezünk közös fejlesztő tevékenységeket, ahol mozognak, énekelnek.

19 Testvér csoportok: Park Óvoda Süni Gyöngyvirág Tulipán Hóvirág Pingvin Nyuszi Lakkozó Tagóvoda Katica Százszorszép Süni Pillangó Babóca Csiga Teknős - Maci Októbertől - júliusig óvodánkban heti rendszerességgel mennek az 5-6-7 évesek sétálni, kirándulni - esetenként egész napra -, hogy közvetlen élményeket szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Ilyen alkalmakkor a 3-4 évesek az egyik óvodapedagógusukkal "itthon" maradnak, hiszen számukra az állandóság, a biztonságérzet nyújtása az elsődleges feladat, ők az első nevelési év második felétől egyéni fejlettségüknek megfelelően csatlakoznak ezekhez a sétákhoz. A Lakkozó Óvodában a 3-4 évesekből álló kiscsoportok alkalmanként vesznek részt sétákon, kiránduláson. A helyi adottságokat a minket körülvevő környezet igényét figyelembe véve olyan érzelmileg gazdag gyermekeket szeretnénk nevelni, akik ennek a lakótelepnek a hagyományait, arculatát alakítani tudják és akarják.

20 1.1.3. Óvodánk erőforrásai, szerkezete Park Óvoda Lakkozó Tagóvoda 6 csoportos, 150 férőhelyes 8 csoportos, 200 férőhelyes Az EU-s pályázat során megújult óvodánk, az így kialakított esztétikus, megfelelő méretű és korszerű felszereltségű épületünk és udvarunk segíti programunk megvalósulását. Az udvaron EU-s szabványoknak megfelelő játékszerek kerültek elhelyezésre, ez segíti a programunk megvalósítását. Rendelkezésünkre álló lehetőségek: Rendelkezésünkre álló lehetőségek: Minden csoportnak megfelelő méretű (25 főre) csoportszoba és jól körülhatárolt öltöző és mosdó. Minden csoportnak megfelelő méretű (25 főre) csoportszoba és 2-2 csoportnak kialakított mosdó és 4-4 csoport által használt öltöző. Speciális elhelyezésű, de nagyon jól kihasználható, jól felszerelt "tornatér" az aulában, ami egyben a színháztermünk is és ez ad otthont a játszóházaknak, a sportfoglalkozásnak, néptáncnak, illetve a közös ünnepeknek. A 2015 évi felújítás során két nagyon jól felszerelt tornaszoba került kialakításra, ami egyben színházterem és itt kap helyet a néptánc, a különféle sportfoglalkozás is. Fejlesztőszobánk, ahol a logopédus nyugodt körülmények közt, a szükséges speciális eszközökkel végzi munkáját és így mód van a SNI gyermekek fejlesztésére is.

21 Könyvtárunk, mely a folyosó egy nyugodt zugában található. 2127 kötet könyvvel segíti munkánkat, illetve áll a szülők rendelkezésére heti 1 délután. Ezen felül csoportonként átlagosan 80-100 könyv található, elsősorban a gyermekek részére. A könyvtár a nevelői szobában kapott helyet, itt található 1507 kötet könyvvel segíti munkánkat, illetve áll a szülő rendelkezésére, igény szerint heti rendszerességgel. Ezen felül a csoportokban átlagosan 50-60 könyv található, elsősorban a gyermekek részére. Nevelői szobánk, ahol immáron számítógépek és internetes kapcsolat is van, ami az óvodapedagógusok munkáját segíti. Ez a helység ad helyet a szülői értekezleteknek., a fogadó óráknak. A fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok a nevelői szobát használják a foglalkozásaikon, amit megfelelő módon átalakítunk. A nevelői szoba ad helyet az óvodapedagógusok felkészülésére, a fogadó órák megtartására. A logopédus, a fejlesztő pedagógus és a pszichológus is itt tartja meg a fejlesztő foglalkozásokat, amit ilyenkor a szükségnek megfelelő módon rendezünk be. Az óvoda két teraszrészét 3-3 csoport használja közösen a hozzá tartozó udvarrésszel együtt, ahol hinták, pancsolók, homokozók, és mozgáslehetőséget biztosító játékszerek vannak. Az udvaron két nagy terület közös használatú (kerékpározáshoz, különféle mozgásos tevékenységhez), ahol, fa mászóka, csúszda, hinták, kalandpark, vizes játszóhely, ívó kút áll a gyermekek rendelkezésére Az óvoda udvara három részből áll, a középső részt mindig az a csoport használja, ahol a legtöbb 3-4 éves gyermek van. A másik két udvar részt 3-4 csoport használja, beleértve az itt található teraszokat és udvari mosdókat is. A közös használatú udvarokon a gyermekek rendelkezésére állnak különféle mászókák, csúszdák, mászó fal, homokozók, babaházak, hinta, foci pálya és gumival burkolt részekkel és árnyékolóval is rendelkezik.

22 Két pancsoló, ahol a nyári időszakban vizes edzésekre, vízhez szoktatásra van lehetőség. A nyári időszakban a pancsoló hiányát párakapuval pótoljuk Virágoskertek, komposztáló. veteményeskertek, Virágoskertek, komposztáló. Saját gázfűtéses kazán, ami abban segít, hogy az igényeknek megfelelően fűtsünk, illetve biztosítsunk meleg vizet. A Széchenyi Terv keretében napkollektor került elhelyezésre a tetőn, mely kiegészíti a fűtés rendszerünket. Egyedi kialakítású termosztáttal felszerelt távfűtés került kiépítésre, melyet ma már kérésnek megfelelően kapcsolnak be, ha az időjárás úgy kívánja. Tálalókonyha Tálalókonyha Orvosi szoba, amelyben az elsősegélyhez szükséges eszközök találhatók, valamint a védőnő végezheti el munkáját. A megbetegedett gyermekeket ebben a szobában helyezzük el a szülő érkezéséig. A bölcsőde területén kialakított orvosi szoba, melyben a szükséges eszközök megtalálhatók és itt végzi munkáját az óvoda védőnője. 2014/2015-ben teljes körű felújítást végeztek az Intézményben és így már a XXI. század igényeinek megfelelő az épület és az udvar is.

23 Az óvoda személyi feltételei Óvodánkban a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Helyi nevelési rendszerünk megvalósítása a következőkben felvázolt csoportszerkezetben működik: Park Óvoda Süni csoport Gyöngyvirág csoport Tulipán csoport Hóvirág csoport Nyuszi csoport Pingvin csoport Vegyes életkorú Vegyes életkorú Vegyes életkorú Vegyes életkorú Vegyes életkorú Vegyes életkorú Testvércsoport Testvércsoport Testvércsoport 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő óvodaped. 1 fő dajka óvodaped. 1 fő dajka óvodaped. 1 fő dajka óvodaped. 1 fő dajka óvodaped. 1 fő dajka óvodaped. 1 fő dajka Lakkozó Tagóvoda Katica csoport Százszor. csoport Teknős csoport Pillangó csoport Babóca csoport Csiga csoport Süni csoport Testvércsoport Testvércsoport Testvércsoport Testvércsoport 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 2 fő óvodapedpedpedpedpedpedped. óvoda- óvoda- óvoda- óvoda- óvoda- óvoda- 1 fő dajka 1 fő dajka 1 fő dajka 1 fő dajka 1 fő dajka 1 fő dajka 1 fő dajka Maci csoport 2 fő óvodaped. 1 fő dajka

24 A Köznevelési Törvény lehetővé tette, hogy 3-3 csoportonként 1 fő pedagógiai asszisztenst alkalmazzunk. Az Önkormányzat kiegészíti ezt a létszámot, így a Park Óvodában 2, míg a Lakkozó Tagóvodában 3 fő pedagógiai asszisztens segíti munkánkat. A testvér csoportok kialakítása nem csak az iskolába készülők számára szervezett csoportközi tevékenységek, a közös séták, kirándulások, ünnepek megtartását segítik, hanem a helyettesítés, az esetleges összevonások alkalmával azt is biztosítja, hogy a helyettesítő felnőtt (óvodapedagógus, dajka) jól ismert a gyermekek előtt. A Lakkozó Tagóvodában is kihasználjuk a helyettesítésnél ezt a lehetőséget. A Tagóvodában törekszünk a homogén csoportok alakítására, vagy az életkorban egymáshoz közelebb álló gyermekek egy csoportba való felvételére, így van tiszta -, részben osztott és vegyes életkorú csoport is. A csoportbeosztás kialakításakor az óvodavezető figyelmet fordít a SNI gyermekek megoszlására az egyes csoportok között, illetve arra, hogy a SNI gyermek többszörös szorzóval jelenik meg az óvodai csoport létszámában. Óvodánk érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, autista és a megismerési funkciók vagy a viselkedésfejlődésnek tartós és súlyos vagy súlyos rendellenességével küzdő gyermekeket fogad a szakértői bizottságok javaslatára. Külön gondot kell fordítani arra, hogy az SNI gyermekek minden segítséget megkapjanak hátrányuk leküzdéséhez. Az egyes gyermekek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segítségét vesszük igénybe a módszertani intézményektől kijáró utazó tanárok személyében. A SNI gyermekek fejlesztése általában helyben történik, utazó gyógypedagógusok közreműködésével. A kijáró logopédus rendszeres kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, a vezetővel, és a pszichológussal. Az óvodapszichológus ellátja azokat feladatokat, amelyek elsődleges célja a gyermek, személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelő munka hatékonyságának segítése. Az intézményben dolgozó óvodapszichológus közvetlen segítséget nyújt a pedagógusoknak a nevelő munkához. A gyermekekkel közvetlenül, egyéni vagy csoportos foglalkozások

25 keretében közreműködik a gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító eljárások kidolgozásában. Megszervezi azokat a pszichológiai jellegű szűrővizsgálatokat elsősorban a ötödik életévüket betöltött gyermekek körében. Konzultációkat, esetmegbeszéléseket kezdeményeznek az óvodapedagógusok. Az óvoda dolgozóinak létszáma 56 fő 29 fő óvodapedagógus 5 fő pedagógiai asszisztens 14 fő dajka 4 fő kisegítő, takarító 2 fő óvodatitkár 2 fő gondnok, kertész A Park Óvodában a fűtő megbízással végzi munkáját, jelenleg a gondnokkal megegyező személy. Iskolai végzettség: + 2 felsőfokú óvodapedagógusi végzettség + 2 szakvizsga: 1 fő + 1 felsőfokú óvodapedagógusi végzettség + 1 szakvizsga: 4 fő + 1 felsőfokú óvodapedagógusi végzettség + 1 felsőfok.v.: 1 fő felsőfokú óvodapedagógusi vagy főiskolai végzettség: óvónői szakközépiskolai végzettség: érettségi + szakképzés (dajka, pedagógiai asszisztens): szakközép iskolai érettségi: gimnáziumi érettségi: 21 fő 2 fő 7 fő 3 fő 3 fő 8 általános iskola +dajkaképző: 6 fő egyéb szakmunkás végzettség: 4 fő 8 általános iskolai végzettség: 4 fő

26 Pedagógiai munkánkat segíti: pszichológus pedagógiai asszisztens logopédus gyógypedagógus, SNI gyermekek esetén kijáró, esetenként napi rendszerességgel adott óraszámban igény szerint (kijáró) A nevelőtestület kvalitását jellemző adatok: Az óvodák nyitása óta folyamatosan veszünk részt különböző képzéseken, tanfolyamokon. Az óvodapedagógusok által készített szak- és záró dolgozatok, olyan témákat dolgoztak fel, melyek a mindennapokban végzett nevelőmunkára támaszkodtak, illetve azok továbbfejlesztését segítették. A jövőben, előnyben részesítjük azokat a továbbképzéseket, amelyek a SNI gyermekek integrált nevelését segítik, valamint melyek az egyes kompetencia területekkel kapcsolatosak. A beiskolázásoknál fontos szempont lesz az egészség fejlesztéssel és a tehetséggondozással kapcsolatos képzésekre való beiskolázás. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy kellő időben megfelelő szakemberhez, szakmai szervezethez irányíthassuk az azt igénylő gyermekek családját. Pszichológus 2013. szeptemberétől segíti nevelőmunkánkat, mint az intézmény alkalmazottja. Pedagógiai asszisztens, akikből összesen 5 főt alkalmazzunk, a jövőben kerületi képzés keretében olyan anyagot állítunk össze, amely tudatos munkájukat segíti. Dajkáink többsége évek óta az intézmények alkalmazottjai. A dajka szakképzettséggel nem rendelkezőknek házi továbbképzést szervezünk. A szakmai megújulás iránti igény nagy, ezt nem csak az bizonyítja, hogy különböző óvodán kívüli továbbképzéseken veszünk részt, hanem az is, hogy évek óta belső továbbképzésünk van.

27 Kerületi bemutatók tartása mindkét óvodára jellemző volt az elmúlt években, melynek témái, ill. területei: környezeti nevelés, mese-vers, egészséges életmódra nevelés, óvoda-iskola átmenet, testnevelés területén új módszerek alkalmazása, ábrázoló tevékenységek, drámajáték alkalmazása az óvodai csoportban, a kompetencia alapú nevelés gyakorlata, zenei nevelés, valamint előadásokat tartottunk kerületi továbbképzések alkalmával: a játék és a környezeti nevelés kapcsolatáról, az anyanyelvi nevelés jelentőségéről és módszereiről, a kompetencia alapú nevelés elméletéről és gyakorlatáról. A nevelés 7-17 óráig folyik a csoportokban (6-7-ig, illetve 17-18-ig ügyeletes csoportokat szervezünk), ez alatt az idő alatt valósítjuk meg (délelőtt, délután) a csoportközi fejlesztő tevékenységeket. A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus végzi. Munkarendünket (óvodapedagógus, pszichológus, pedagógiai asszisztens, dajka) úgy határoztuk meg, hogy a programban lévő rugalmas napirendnek, nevelési céloknak eleget tudjunk tenni. Ennek érdekében esetenként rövidebb, hosszabb váltásokkal oldjuk meg az átfedési időt. Ez a munkaidő beosztás feladatelmaradással nem jár, viszont a testvércsoportok esetében a 2-2 óvodapedagógus hatékonyabban oldja meg a csoportközi tevékenységeket, illetve az óvodán kívüli (séta, kirándulás) elfoglaltságokat. Nevelőmunkánk feltételrendszerében fontos elem a nevelői közösség. A gyermek utánzási hajlamából következően az őt körülvevő felnőtteknek a modellkövetés miatt jelentős szerepe van. A 3-7 éves korban, de később is a példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. Nagyon fontos, hogy mit és hogyan mond a pedagógus, miként viselkedik, hogyan öltözködik. A

28 gyermek kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretet és az érzelmileg hozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Pedagógiai programunk megvalósítása során a jövőben sok segítséget ad a pszichológus és a pedagógiai asszisztensek jelenléte. A mindennapokban a dajkák munkája nélkülözhetetlen, mert a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük őket. Úgy érjük el, hogy a dajkák közvetlenül és tevékenyen részt tudjanak venni a nevelés folyamatában, hogy megfelelő szinten tájékozottak az óvoda és az adott óvodapedagógus nevelési elképzeléseiről, módszereiről. Tudják, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvodapedagógusok a gyermekeket fejleszteni és ebben a folyamatban mi az Ő feladatuk. Az óvodavezetőnek pedagógiai programunk megvalósulása érdekében koordináló, pedagógiai irányító, ellenőrző, menedzselési feladatai vannak elsősorban. A vezetőnek a lehetőségek optimális felhasználásával kell biztosítani a jól megszervezett munkát, a fejlesztéshez szükséges feltételeket. 1.2.Óvodai nevelésünk célja A 3-7 éves gyermekek nyugodt, élményekben gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése az életkori és egyéni testi, lelki szükségletek, sajátosságok figyelembevételével. A sokoldalú képességfejlesztés segítségével a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, illetve annak elősegítése. Az óvodai nevelőmunkában a hangsúlyt a családi nevelés kiegészítésére és a tiszteletben tartására helyezzük esetenként hátránycsökkentő szerepet töltünk be. Azokat a speciális szükségleteket - tehetséges, részképesség zavarral, viselkedés problémával küzdő, kiemelt figyelmet igénylő, SNI gyermek -, amelyekkel a nevelés során találkozunk, szükség szerint jelentős az óvoda együttműködő szerepe. A megfelelő jogszabályokban meghatározott speciális szakemberek segítségével egészítjük ki. Biztosítjuk, a migráns, a nemzetiséghez tartozó gyermekek multikulturális és interkulturális nevelésén alapuló integrációját. Célunk, hogy az óvodába lépéstől a tankötelezettség megkezdéséig a teljes személyiség fejlesztésével elérjük, hogy gyermekeink rendelkezzenek olyan készségekkel, képességekkel, amelyek az iskolai készültséghez kell. Különös gondot fordítunk az esetleges tanulási zavarok megelőzésére, ez kiemelt szerepet kap a Lakkozó Tagóvodában, hiszen az ott alkalmazott

29 módszertani kiegészítés kifejezetten erre épít. A Park Óvodában jól tudjuk hasznosítani a Jó gyakorlat adaptációja kapcsán a kompetencia alapú óvodai nevelés megvalósítását támogató pedagógusi attitűdöt, melynek szinterei a tevékenység központok, ahol az átalakult pedagógusi szerepkörrel hatékony fejlesztési folyamatokat valósíthatunk meg. A kompetencia alapú óvodai nevelés elemei, pedagógiai attitűdje érvényesül, a Park Óvodában, ezt a szemléletet a Lakkozó Tagóvoda testülete is igyekszik beépíteni nevelőmunkájába. A SNI gyermekek a számukra legmegfelelőbb típusú iskolában jó esélyekkel kezdhessék meg tanulmányaikat. Képességeikhez mérten zárkózzanak fel a velük egykorú gyermekek fejlettségi szintjéhez, oly módon, hogy ez számukra ne legyen megterhelő. 1.2.1.Az óvodai nevelésünk feladatai a személyiség-fejlesztés területén Az óvodába járás ideje alatt nevelésünk feladata a gyermekek testi-lelki-szellemi szükségleteinek kielégítése, oly módon, hogy az egészséges életmódra nevelés, az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés és az értelmi-anyanyelvi nevelés feladatai is megfelelően érvényesüljenek. Az óvodai nevelés valamennyi feladatához, területéhez kapcsolódik az érzelmi és az esztétikai nevelés, melyre a program kidolgozása során kiemelten figyeltünk. Az anyanyelvi nevelés munkánk során nem csak azért jelenik meg kiemelten, mert a kommunikáció végigkíséri a gyermekek egész napját. Tapasztalataink szerint a mi óvodásaink többsége, - a magyar nyelvet jól ismerőnek - szegényesnek tűnő szókinccsel rendelkezik és kommunikációs képességeik is fejlesztésre szorulnak. A szocializációra kiemelt figyelmet kell fordítanunk a nevelési feladatok sorában, hiszen a gyermekek családjai között igen nagy különbségek mutatkoznak szociokulturális területen is. Feladatainkat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha: Érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, nyugodt, derűs, szeretetteljes, családias légkört biztosítunk a gyermekek részére. Az óvodai élet megszervezése során törekedni kell sok közös élmény, közös tevékenység lehetőségének nyújtására.

30 A rendszeres, mindennapi egészségfejlesztő testmozgás lehetőségének biztosításával érhetjük el és segíthetjük a gyermekek személyiségének fejlődését. Egészséges, biztonságos, esztétikus, higiénikus környezet megteremtése módot ad arra, hogy gyermekeink ne csak önmagukkal, hanem környezetükkel szemben is legyenek igényesek, tárgyi környezete segítse a környezettudatos magatartást. A mindennapokban meghatározó szerepe van a gyermekvédelmi munkának, ezen belül elsősorban a prevencióra helyezzük a hangsúlyt. 1.2.2.Az Alapprogram alapján a fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A rugalmas beiskolázásnak testi, lelki és szociális feltételei vannak, ezek együttesen szükségesek a sikeres iskolakezdéshez. Az egészségesen fejlődő gyermek optimálisan hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A SNI gyermekek esetében speciális szakemberek segítségét vesszük igénybe az iskolássá érés folyamatában, hogy eleget tudjunk tenni a habilitációs, rehabilitációs feladatainknak. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek iskolaérettségi kritériumai feleljenek meg a befogadó intézmény elvárásainak. Testi érettség Hat-hét éves korra eljut a gyermek az első alakváltozáshoz és megkezdődik a fogváltás. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb lesz és fokozódik teherbírása. Fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorikája. Képes szándékosan irányítani mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését. Lelki érettség Az óvodáskor végére érdeklődéssel várja az iskolakezdést. A tanuláshoz elengedhetetlen képességei fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Fontos a téri észlelés fejlettsége, a képi és hangi megkülönböztetés, a téri tájékozottság, a térbeli mozgásfejlettség és a testséma kialakulása.

31 Az önkéntelen emlékezet, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés. A felismerés mellett egyre jelentősebb szerepet kap a felidézés. Jellemzővé válik a szándékos figyelem és annak időtartama egyre hosszabb lesz, megjelenik ebben a korban a megosztott figyelem is. Az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Érthetően és folyamatosan kommunikál, beszél. Életkorának megfelelően fejezi ki gondolatait, érzelmeit és az mások számára is érthető. Képes másokat végighallgatni és megérteni mondanivalójukat. Alapvető ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről. Ismeri a viselkedés elemi szabályait, és olyan magatartásforma van kialakulóban, illetve olyan szokásokkal rendelkezik, amelyek környezetének megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Mennyiségi fogalma elemi szinten áll. Szociális érettség Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, készen áll az a kedvező iskolai légkörben - az iskola és a tanító elfogadására. Kapcsolatot tud teremteni felnőttel és gyermekkel egyaránt. Egyre több szabályhoz képes alkalmazkodni és már nem azonnal kívánja szükségleteit kielégíteni. Feladattudata az óvodáskor végére kialakulóban van. Kitartása, munkatempója, önállósága és önfegyelme teszi lehetővé, hogy feladattartása, a feladat elvégzése egyre eredményesebb szükség szerint kreatív - legyen. 1.3. Egészségfejlesztési program Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében. /Rudolf Steiner/ Az óvodai nevelésünk során az egészséges életmód alakítása azt jelenti, hogy kialakul a gyermek igénye a személyi és környezeti higiénére, a mozgásos életmódra, az egészséges táplálkozásra és kulturált életmódra, az egészséget károsító magatartásformák elkerülésére,

32 egy adott élethelyzetben az egészségesebb megoldás választására, a másokon való segítésre. Mindez az egészség megvédésére történő beállítódást, az egészség megvédésére vonatkozó érdeklődést, véleményt, szándékot, érzékenységet jelent. Ennek alakításában jelentős felelősség hárul az óvodában dolgozó valamennyi felnőttre. Az óvodapedagógus feladatai: Az egészséges életmód alakítása (szomatikus nevelés). Lelki egészségvédelem (pszichohigiénés nevelés) értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása (pszichikus fejlesztés). Szociális egészség fejlesztése (szociohigiénés nevelés) Mindezek egységet alkotnak. Programunk kiemelt jelentőségűnek tartja a gyermekek testi gondozását, testi szükségleteinek kielégítését és a testi épség védelmét. Feladatok: A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; A gyermeki testi képességek fejlődésének elősegítése; A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegség megelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; Megfelelő szakemberek bevonása, szülővel való együttműködés; Prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Egészségfejlesztés területei: egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás személyi higiéné