A LeaRn Index és a tanuló régiók megjelenése Magyarországon Dr. Teperics Károly Humán erőforrások fejlesztése 10. előadás, 2017. 06. 26.
Kapcsolódás a kurzus eddigi óráihoz A humán erőforrások értékelésének/fejlesztésének lehetőségei Mennyiségi szempontok - létszámok Minőség kérdései iskolázottság Az értékelés időbeli átalakulása: Modern ipari társadalom (fordizmus) modern/átmeneti társadalom (posztfordizmus) - tudás alapú társadalom (tudás alapú gazdaság) a minőség felértékelődését hozza a változás A képzettség a munkaerő legfontosabb tulajdonságai közé emelkedett, a versenyképesség feltétele a munkaerőpiacon. Képzettség megszerzésének lehetősége a tanulás.
A tanulás megváltozott szerepe Hármas osztatú életpálya átalakulása HAGYOMÁNYOS: fiatalkor (tanulás) aktív életperiódus (munka) időskor (nyugdíj) MODERN: fiatalkor (tanulás) aktív életkor (munka, tanulás, munkanélküliség, új munka tanulás) időskor (kitolódó munka, talán nyugdíj) LLL (Lifelong Learning) élethosszig tartó tanulás (idődimenzió) LWL (Lifewide Learning) az egész életre kiterjedő tanulás (minden élethelyzetre kiterjedő tanulás) A tanulás különböző formái: Formális (végzettséget igazoló dokumentumokkal) Non-formális (munkahelyen történő betanítás) Informális (közösségben, családban) Az fejlesztés kulcsa: a tanulási aktivitás növelése és annak területi megjelenése Társadalmi tanulás élethosszig tartó (permanens, rekurrens) tanulás (LLL) - az életet átfogó tanulás (LWL) - tanuló régió / tanuló város.
A tanuló régió értelmezések Egy lehetséges definíció: a tanuló régió a tömegtermelés felől a tudásalapú gazdaság felé haladó gazdasági alapú átrendeződés egyik térbeli képződménye, mely a tudás termelésének és a tanulásnak meghatározó kerete (Németh, B. 2006) Kozma és munkatársai szerint tanuló régiónak nevezhető az a térség (Kozma, T. et al. 2011): ahol az iskolarendszer rendelkezésre áll; ahol a munkahelyek többségében magas hozzáadott értéket képviselő szellemi munka folyik (knowledge-workers); ahol az innováció (technológiai, termék, folyamat, szervezeti, marketing) áthatja a szervezetet; ahol a tudásszükséglet kielégítése a legfőbb katalizátor; ahol a legkülönbözőbb szituációkban tanulnak az egyének; ahol a térséget a kapcsolati hálózatok sűrűn fedik le; ahol a rendezett mellett a véletlenszerű hálózatokban jelenik meg az új tudás. Operatív definíció: Azok a települések tartoznak a tanuló régióhoz, ahol a tanuláshoz való viszonyt megjelenítő mutatók a környezetükhöz képest jók
A tanuló régió értelmezések Hipotetikus koncepció Interdiszciplináris kutatási terület: közgazdaságtan, neveléstudomány, regionális tudomány/társadalomföldrajz megközelítéseivel R, Florida (1996) a kialakuló tudásalapú gazdaság közegében felismert különbségek (eltérő versenyképesség) hátterét látta ebben A gazdaság makroszintű változásaira jól reagáló területek a tudástermelésben, a tanulásban előrébb jártak, mint a többiek (emberi tőke elméletek párhuzama) A léptéke jellemzően a nemzeti szint alatt volt felismerhető
Idődimenzió Adaptációs modellek csoportosítása: Elméleti/strukturális modell (Florida, R. 1996)) Az átalakulási folyamat eredményei Elméleti/szereplőorientált modell (Grabher, G. 1993) Helyi és regionális szereplők a fejlődés kulcsai Endogén forrásokra építő elképzelés Tevékenység-orientált modell (Morgan, K. 1997)) A regionális-politikai fejlesztések új eszközeként kezelik a jelenséget Az oktatási-képzési politika fejlesztésére, hálózatosodásra helyezik a hangsúlyt OECD (2000), EB (2002)
A tanuló régiók jellemzői Jellemző folyamatok a tanuló régiókban (Németh B. 2006) Innovációs térségek (dinamikus rendszer folyamatos innovációkkal) Vállalati térszerveződések, hálózatosodás (beszállítói hálózatok kialakulása) A tanulás térségei A tanulási folyamatnak köszönhető folyamatos változás, megújulás Interaktív tanulás (Helix modellek, nem együttműködés, nem kooperáció) Intézményi tanulás (stabilitás, inercia - megújulás) Szervezeti tanulás (megújulás) Tanulva tanulás (önjáró készségek, képességek fejlesztése) Fejlesztés-politikai eszközzé vált, kísérletek tömege jellemzi Sokszínűség: Lépték: NUTS2 alatti jellemzően, kistérség, városkörnyék Sokféle szervezeti felépítés
Kutatási előzmények Akció aktivitás, egyedi kísérletek a jelenség mérésére: TELS-projekt (1998-2000) PALLACE-projekt (2002-2005) LILLIPUT-projekt (2002-2005) INDICATORS-projekt (2004-2005) LILIARA (2007) PASCAL Observatory projekt (nyilvántart, monitoroz)
A tanuló régiók statisztikai adatokkal történő azonosításának magyar kísérlete: LeaRn Index (LI) Kutatócsoport: OKI (OKSZI, OFI), PTE, DE (Neveléstudományi Intézet, Szociológiai Intézet, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék) Hipotézis: Összeállítható olyan komplex mutató, ami a tanuláshoz való viszonyt megjeleníti (LI) Ennek települési szinten történő ábrázolásával területi különbségek tárhatók fel. Azonosíthatók homogén településcsoportok ahol a tanuláshoz egyedien jól (az országos értékeknél jobban) viszonyulnak, azok a magyarországi tanuló régiók nyomait jelenthetik. Feladat: Országos léptékű vizsgálat (madártávlati kép) települési szinten gyűjtött mérőszámokat választani, mérőszámok adatait gyűjteni, rendezni pillérindexeket és komplex indexet alkotni, térképen megjeleníteni, a területi jellemzőket elemezni. Áttekintő jellegű, országosan gyűjtött/gyűjthető, települési szintű, kemény statisztikai adatokra alapozó elemzés Talán visszaadja a tanuló régió lényegét, de legalább is a nyomait
Szakirodalmi, kutatás-módszertani előzmények I. II. III. IV. A szakirodalomból felhasznált előzmények: Composite learning to know Learning Index learning (CLI) to do European Lifelong Learning Index (ELLI) Deutscher Lernatlas (DLA) learning to live together learning to be CLI Delors, Megtanulni J. ( A tanulás tanulni kulcs Megtanulni a XXI. századhoz, Megtanulni 1996) jelentésében Megtanulni kiemelt négy pillére 17 indikátor, került használatba. cselekedni együttélni létezni 24 mérőszám A regionális tudományban használatos komplex mutatók (területi különbségekre, versenyképesség ELLI vizsgálatokra, Oktatás humán fejlettségre Munka vonatkozó vizsgálatok) Otthon, életben módszertani Közösségben előzményei. 17 indikátor, 36 mérőszám DLA Iskolai/intézményi tanulás A munkahelyi / szakmai tanulás színtere Társadalmi vagy közösségi tanulás színtere A személyes tanulás színtere 4 dimenzió, 38 mérőszám LeaRn Index Intézményi / formális tanulás Felnőttképzés, felnőttoktatás Kulturális tanulás Közösségi tanulás/ társadalmi aktivitás 4 dimenzió, 20 mérőszám
Módszertan A mérőszámok kiválasztása A részindex-alkotás elve: Normalizálás Minden mérőszám a maximális érték %-ában kerül megjelenítésre, A részindex az egyes mérőszámok %-os értékeinek átlagából képezhető Komplex index kialakítása: Átlagolás A részindexek átlaga a komplex indexet adja
I. Pillér Intézményi/formális tanulás (5 mérőszám) II. Pillér Felnőttképzés/felnőttoktatás (5 mérőszám) LeaRn Index III. Pillér Kulturális tanulás (5 mérőszám) IV. Pillér Társadalmi aktivitás/közösségi tanulás (5 mérőszám)
LI pillérek, mérőszámok I. pillér II. pillér III. pillér IV. pillér Intézményi/formális tanulás Non-formális tanulás Kulturális tanulás Társadalmi aktivitás/közösségi tanulás A 10 évnél idősebb népességből az egyetlen osztályt sem teljesítők aránya Az regisztrált felnőttképzési intézmények 1000 lakosra jutó száma Kulturális intézmények 1000 lakosra jutó száma, A vallási aktivitás (1000 lakosra jutó hívők száma) A legalább befejezett általános iskolával rendelkezők aránya a 15 évnél idősebb népességből Az akkreditált felnőttképzési programok 1000 lakosra jutó száma Helyi médiumok (Tv, rádió, nyomtatott sajtó) 1000 lakosra jutó száma Nonprofit szervezetek 1000 lakosra jutó aránya A legalább befejezett középiskolával rendelkezők aránya a 18 év feletti népességből. A felnőttképzéseket befejezők/lakosság arányában Különböző művelődési formákban történő rendszeres részvétel aránya Kisebbségi önkormányzatok 1000 lakosra jutó aránya A diplomával rendelkezők aránya a 25 évnél idősebb népességből A felnőttképzésekre beiratkozottak/befejezők aránya Kulturális rendezvényeken való részvétel aránya Vándorlási egyenleg (2001-2011) A központi települések (kistérségi-, megye- és regionális székhelyek) időbeli elérhetősége A támogatott és a nem támogatottak felnőttképzésekben résztvevők aránya Legalább 30 Mgps sávszélességre képes vezetékes internet hozzáféréssel rendelkező lakosság aránya Politikai aktivitás (a 2010-es országgyűlési választásokon való részvétel aránya)
I. pillér: A intézményi/formális tanulás indexe (forrás: Népszámlálások, GeoX Kft.) (10-x) A 10 évnél idősebb népességből az egyetlen osztályt sem teljesítők aránya (15-x) A legalább befejezett általános iskolával rendelkezők aránya a 15 évnél idősebb népességből (18-x) legalább befejezett középiskolával rendelkezők aránya a 18 év feletti népességből. I. pillér (25-x) diplomával rendelkezők aránya a 25 évnél idősebb népességből A központi települések( kistérségi-, megye- és regionális székhelyek) időbeli elérhetősége (Geox Kft.). r=0.852
Az I. pillér standardizált komplex mutatója [%]
II. pillér (felnőttképzés/felnőttoktatás) (forrás: NIVE.hu; OSAP 1665) Az regisztrált felnőttképzési intézmények 1000 lakosra jutó száma, Az akkreditált felnőttképzési programok 1000 lakosra jutó száma A képzéseket befejezők/lakosság aránya II. pillér A beiratkozottak/befejezők aránya r=0.872 r= 0.841 A támogatott és a nem támogatottak képzésekben résztvevők aránya
A felnőttképzés forrásai Magyarországon (2013) (forrás: OSAP 1665)
A II. pillér komplex indexe
III. pillér kulturális tanulás (forrás: www.kultstat.emmi.gov.hu, www.mediatanacs.hu, Népszámlálás 2011, e-net Internetkutató és Tanácsadó Kft., TEIR) Kulturális intézmények (közművelődési intézmények, mozik, színházak, könyvtárak, levéltárak, múzeumok, állatkertek vadasparkok) 1000 lakosra jutó száma Helyi médiumok (Tv, rádió, nyomtatott sajtó) 1000 lakosra jutó száma Különböző művelődési formákban történő rendszeres részvétel r= 0.955 III. pillér Internet előfizetések száma ( Legalább 30 Mgps sávszélességre képes vezetékes internet hozzáféréssel rendelkező lakosság aránya ) Kulturális rendezvényeken való részvétel
III. pillér komplex indexe
IV. pillér: Társadalmi aktivitás/közösségi tanulás (forrás: Népszámlálás, 2011, Választás.hu) A vallási aktivitás (1000 lakosra jutó hívők száma) Nonprofit szervezetek 1000 lakosra jutó száma r=0.788 Kisebbségi önkormányzatok 1000 lakosra jutó száma IV. pillér Vándorlási egyenleg (2001-2011) r= 0.643 Politikai aktivitás (a 2010-es országgyűlési választásokon való részvétel aránya)
Belföldi vándorlás dinamikája
Vallási aktivitás (2011)
Politikai aktivitás a 2010-es országgyűlési választások alapján
IV. pillér indexe
Az LI komplex indexe
A 6 elemű klaszteranalízis eredménye
Területi autokorrelációs vizsgálat Területi autokorrelációs vizsgálat, LISA (Local Indicators of Spatial Association) Local Moran I statisztika a tanuláshoz való viszony térbeli hasonlóságának kimutatását célozta. Négy (öt) kategóriába kerültek a települések : MAGAS MAGAS (hot spot): Magas értékkel rendelkező települések, amelyek esetében a szomszédság is magas értékkel rendelkezik, ALACSONY ALACSONY (cold spot): Alacsony értékkel rendelkező települések, amelyek esetében a szomszédság is alacsony értékkel rendelkezik, ALACSONY MAGAS: Alacsony értékkel rendelkező települések, amelyek esetében a szomszédság magas értékkel rendelkezik, MAGAS ALACSONY: Magas értékkel rendelkező települések, amelyek esetében a szomszédság alacsony értékkel rendelkezik Nincs szignifikáns kapcsolat a település és a szomszédok értékei között
A komplex index (LI) Local Moran I. kategóriái
Az egyes pillérek és a komplex index kapcsolata
Hasonlításra felhasznált társadalmi-gazdasági mérőszámok, komplex indexek Mérőszámok: Egy lakosra jutó SZJA összege Indexek: Deprívációs index Objektív jól-léti mutató Pearson-féle korrelációs értékek LI Objektív jól-léti index Deprivációs index SZJA/fő LI 1 0,608 0,508 0,591 Objektív jól-léti index 0,608 1 0,860 0,800 Deprivációs index 0,508 0,860 1 0,771 SZJA/fő 0,591 0,800 0,771 1
Az egy lakosra jutó SZJA és a LeaRn Index összefüggése
A deprivációs index összetevői (KOVÁCS K. 2010: Területi-társadalmi egyenlőtlenségek a rendszerváltozás utáni Magyarországon. In: Párbeszéd és együttműködés. Területfejlesztési Szabadegyetem 2006 2010. (szerk. Fábián A.), Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron. pp. 15-32. Index of Multiple Deprivation (2010) Deprivációs index, 1990, 2001, 2011 Foglalkoztatási dimenzió (7 mutató) Munkanélküliek aránya (1990, 2001, 2011) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, (1990, 2001, 2011) Lakhatás és szolgáltatások elérhetősége Komfort nélküli lakások aránya, (1990, 2001, dimenzió (7 mutató) 2011) Jövedelem dimenzió (5 mutató) Átlag adózott jövedelem havonta egy állandó lakosra, (1992, 2001, 2011); SZJA adófizetők a 15-64 éves korosztály arányában, (1992, 2001, 2011); Oktatási, képzettségi dimenzió (7 mutató) Legalább középfokú isk. végzettségűek a 18-x, 25-x diplomások népesség arányában, (1990, 2001, 2011) Egészség dimenzió (4 mutató) 100 fő 60 év feletti jutó 15 év alatti, (1990, 2001, 2011) Bűnözés dimenzió (4 mutató) - Lakókörnyezet dimenzió (4 mutató) -
A deprivációs index és a LeaRn Index összefüggése
Objektív jól-lét mutató NAGY G. - KOÓS B. 2014: Az objektív jóllét modellezése és első eredményei Magyarországon. Polarizáció Függőség Krízis Eltérő térbeli válaszok (szerk. Nagy E. - Nagy G.), MTA KRTK RKI ATO Békéscsabai Csoport, Békéscsaba. pp. 176-185. Cél: több jól-léti dimenzióban megragadni a települési, térségi különbségeket szubjektív jól-léti adatfelvétel eredményeivel összevetni Beemelni a mutatóba: Fogyasztás Vagyon, Boldogságérzet, Fenntarthatóság elemeit 10 dimenzió, 30 mutató Változók standardizálása és 3 különböző súlyozása a jövedelmi és a foglalkoztatási dimenzió (1,45); az egészségi, a lakás és a képzettségi dimenzió (1,05); a kockázat, demokratikus részvétel, természeti környezet, közszolgáltatások elérhetősége, demográfiai fenntarthatósága (0,79)
Az adaptált hazai jól-lét modell NAGY G. - KOÓS B. 2014: Az objektív jóllét modellezése és első eredményei Magyarországon. Polarizáció Függőség Krízis Eltérő térbeli válaszok (szerk. Nagy E. - Nagy G.), MTA KRTK RKI ATO Békéscsabai Csoport, Békéscsaba. pp. 176-185. Canadian Index of Wellbeing OECD YOUR BETTER LIFE INDEX Adaptált hazai jól-lét modell Életkörülmények (lakás index) Lakhatás Lakhatás Életkörülmények (jövedelem) Jövedelem Jövedelem (Robin Hood index) Életkörülmények (munka) Foglalkoztatás Foglalkoztatás Oktatás - 18-x Oktatási blokk Oktatás, képzettség - 25-x Környezeti fenntarthatóság Környezet Környezet Demokratikus részvétel - Országgyűlési -, - Önkormányzati választásokon való Demokratikus részvétel blokk Civil aktivitás, részvétel részvétel Egészség Egészség Egészség Közösségi blokk (bűnözés) Biztonság Kockázatok X X Térség, település demográfiai fenntarthatósága Alapvető, közép és felsőfokú X X közszolgáltatások helyi elérhetősége X Elégedettség az élettel X
Az objektív jól-léti mutató index és a LeaRn Index összefüggése
A LI és a hasonlításul használt mérőszám/indexek kapcsolata (forrás: Nagy G. Koós B. 2014; Kovács K 2010; Kozma T. et al. 2015 adatai alapján)
Az I. pillér kapcsolata a vizsgált mérőszámokkal és indexekkel (forrás: Nagy G. Koós B. 2014; Kovács K 2010; Kozma T. et al. 2015 adatai alapján)
A IV. pillér kapcsolatai a mérőszámokkal (forrás: Nagy G. Koós B. 2014; Kovács K 2010; Kozma T. et al. 2015 adatai alapján)
A vizsgált mutatók rangsorátlag alapján képzett csoportjai (forrás: Nagy G. Koós B. 2014; Kovács K 2010; Kozma T. et al. 2015 adatai alapján)
A LeaRn Index rangsor értéke meghaladja a hasonlításra használt (SZJA értéke, objektív jól-léti mutató, deprivációs index) mutatók rangsorát (forrás: Nagy G. Koós B. 2014; Kovács K. 2010; Kozma T. 2015 adatai alapján)
Eredmények A madártávlati kép (statisztikai adatok) területi különbségeket tárt fel a tanuláshoz való viszony összefüggésében A pozitív véglet akár a tanuló régió feltételeit is jelentheti Beazonosítható területek, részletes vizsgálat a jelenség hátteréről A negatív véglet a felzárkóztatás célterületeit jelölheti ki. Beazonosítható területek, a lemaradás okainak feltárása Mindkét esetben a jelenség kibontásához mélyfúrásra részletes adatfelvételre, elemzésre van szükség Járulékos haszon: a tanulás kitörési pontot jelenthet a fejletlen területeken.
Felhasználható irodalom Tanuló régió gondolatkör forrásai KOZMA T. et al. (2015): Tanuló régiók Magyarországon: Az elmélettől a valóságig.- Debrecen: University of Debrecen, CHERD, (Régió és oktatás; 11.) NÉMETH B. (2006) : A tanuló régió szerepe az egész életen át tartó tanulás megvalósításában.- Új pedagógiai Szemle, 2006/6, KOZMA t. et al. (2011): A társadalmi tanulás mérése.- Magyar Pedagógia 111. évf. 3. szám 189 206. FLORIDA, R. (1995).: Towards the learning region. In Futures, 27(5), 528. Források a komplex mutatókhoz PÉNZES J. 2014: Periférikus térségek lehatárolása dilemmák és lehetőségek. Didakt Kiadó, Debrecen. 139 p. NAGY G. - KOÓS B. 2014: Az objektív jóllét modellezése és első eredményei Magyarországon. Polarizáció Függőség Krízis Eltérő térbeli válaszok (szerk. Nagy E. - Nagy G.), MTA KRTK RKI ATO Békéscsabai Csoport, Békéscsaba. pp. 176-185. KOVÁCS K. 2010: Területi-társadalmi egyenlőtlenségek a rendszerváltozás utáni Magyarországon. In: Párbeszéd és együttműködés. Területfejlesztési Szabadegyetem 2006 2010. (szerk. Fábián A.), Nyugat- Magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron. pp. 15-32. Előzmények elérhetősége CLI:http://www.cli-ica.ca/en.aspx, ELLI:http://www.elli.org/ DLA:http://www.bertelsmann-stiftung.de