ELŐADÓ-KÖZPONTÚ MÓDSZEREK Benkei Kovács Balázs PhD Felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 2. ELTE PPK Andragógia Tanszék ELŐADÁS / REFERÁTUM Információt / ismereteket átadni Egy témát összefüggésében megragadni Egy téma belső komplexitását megvilágítani Ösztönzés egyéni gondolkodás fejlesztéséhez Az egyéni gondolkodás formálása/ nézetek korrigálása 1
A PPT FELHASZNÁLÁSÁVAL TARTOTT ELŐADÁS SORÁN FELLÉPŐ TÚLTERHELÉS Prezentáció abcdef gehijk lmnop qrstuv wxyz 12345 prghto pqqwdsxv 134klum Előadó Tanuló ELŐADÁSBA ILLESZTETT ÁBRA BEMUTATÁSA DIAGRAMMAL / FOLYAMATÁBRÁVAL / TÁBLÁZATTAL / GRAFIKONNAL 1. Jelentsük be az ábrát! A téma kijelölése 2. Mutassuk be az ábrát! 5 másodperces szünet Ellenőrző pillantás 3. Magyarázzuk el az ábrát! Szinkronban mutassuk is 4. Értelmezzük és értékeljük! Mi a mondanivalója? 5. Fejezzük be és tartsunk átvezető szakaszt az előadás folytatásához 2
A PROJEKTEK HATÉKONYSÁGÁNAK SZATIRIKUS ILLUSZTRÁLÁSA KÉRDÉSTÍPUSOK 1. Ismereteket aktivizáló kérdések 2. Elgondolkodtató kérdések 3. Ellenőrző kérdések 4. Villámkérdések 3
Ismereteket aktivizáló kérdések A kérdéstípus célja, hogy a résztevőknek a témával kapcsolatos magukkal hozott tapasztalataikat, élményeiket, véleményeiket feltárja. Ezek a kérdések legfőképpen akkor a helyénvalók, ha az ember új témába kezd és a résztvevőknek segíteni szeretne, hogy a témába bekapcsolódjanak. Ezáltal olyan inputra tesz szert a résztvevői oldalról, amelyekkel jól lehet dolgozni, mivel autentikusak. Példák: Van-e már a témával kapcsolatos tapasztalatuk? Milyen helyzetek jutnak az eszükbe, ha a témát hallják? Mi a véleményük a témáról? Mit tudnak a téma egyes aspektusairól? Elgondolkodtató kérdések A cél az információk feldolgozásának a segítése. Megfelelő rutinnal az ember oktatóként azokat a gondolkodási folyamatokat tudja ösztönözni, amelyet didaktikai okokból fontosnak tart. (A tanbeszélgetés módszerénél főképp az ilyen típusú kérdések alkalmazása a megfelelő.) Példák: Miben lát a és b között hasonlóságokat és különbségeket? (összehasonlítás / pontos megfigyelési folyamat) Milyen érveket tud felhozni mellette / ellene? (állásfoglalás) Milyen helyzetben tudják ezeket az ismereteket alkalmazni? (a gyakorlat és az elmélet ütköztetése) 4
Ellenőrző kérdések A cél az elsajátított ismeretek iránt a visszacsatolás lehetőségének a biztosítása, a tanulók és az oktató ezáltal megállapíthatják, hogy mennyire volt sikeres az információ feldolgozása/elsajátítása. Az ellenőrző kérdések tipikus vizsgakérdések, egy-egy tematikus szakasz végére tartoznak. Jó ellenőrző kérdéseket a tananyag ismeretében lehet megfogalmazni. Példák: Foglalja össze a legfontosabb jellemzőit. Mutassa be, hogy mit tud b témával kapcsolatban, illetve ismertesse a kérdés gyakorlati aspektusait is. Villámkérdések A villámkérdések a pillanatnyi hangulatokat és véleményeket célozzák meg. A résztvevők pillanatnyi közérzetének szondázása mellett alkalmas a figyelem fenntartásának biztosítására is hosszabb előadások keretében. Nem szükséges, de lehetséges a villámkérdést a körkérdés rituáléval összekapcsolni mindenki mond az adott kérdés kapcsán egy mondatot amit szívesen alkalmaznak a kiscsoportos foglalkozások végén az oktatók visszacsatolási körként. Nincs formai jellemzője. 5
IMPULZUS-MÓDSZER 1. 2. 3. Ösztönzés az egyéni gondolkodásra és a téma megbeszélésére A résztvevők bevonásra kerülnek, elköteleződnek a téma iránt Kb. 50 főig megvalósítható Az előadás rész a beszélgetésre szánt idő fele / egyharmada Teljes munkaegysége, magában foglalja a módszerek váltakozását SZENDVICS-MÓDSZER 1. 2. 3. 4. Alkalmas az előzetes ismeretek feltárására, integrálására a tartalmi munkába Forgatókönyve: Levezető beszélgetés Rövid referátum Második beszélgetés Plénum előtti összegzés A munkacsoportok dolgozhatnak: párhuzamos / azonos tematikán 6
PÓDIUMBESZÉLGETÉS Egy téma több szakértője beszélget az adott témáról Alkalmas a téma különböző aspektusainak a feltárására, tartalmi problémák megbeszélésére A pódiumon maximum 5 fő + a levezető elnök Forgatókönyve: Felvezetés: a téma és a résztvevők bemutatása A pódiumon ülő személyek beszélgetnek, szakmai aspektusok megtárgyalása A résztvevők bevonása (közvetlen kérdezés vagy kérdések összegyűjtése írásos formában a szünetben) Befejezés Melyek a tipikus hibák? TANBESZÉLGETÉS /OKTATÓ JELLEGŰ BESZÉLGETÉS/ Alkalmas látásmód / gondolkodás fejlesztésére Maximum 30 fő A csoportvezető felelőssége: vonja be a beszélgetésbe a résztvevőket A vezető az előadást a résztvevők hozzászólásai szerint igazítja Biztosítja az előadás előnyeit és tompítja annak néhány hátrányát (résztvevői passzivitás) Túlzottan általános, mindenkit érintő téma esetében kevésbé alkalmas (vitára való jellege miatt) 7
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 8