A BELSŐ KERESLET ERŐSÍTÉSÉNEK HATÁSA A HAZAI ÉLELMISZERGAZDASÁGRA REGŐS GÁBOR, PHD Századvég Gazdaságkutató Zrt.

A BELSŐ KERESLET ERŐSÍTÉSÉNEK HATÁSA A HAZAI ÉLELMISZERGAZDASÁGRA REGŐS GÁBOR, PHD Századvég Gazdaságkutató Zrt. regos@szazadveg.hu 2017. október 19.

TARTALOM A KÖZÉTKEZTETÉS SZEREPE A GAZDASÁGBAN KIHÍVÁSOK A KÖZÉTKEZTETÉSBEN MEGOLDÁSI JAVASLATOK

A KÖZÉTKEZTETÉS PIACA JELENTŐS Négy alszegmens: Iskolák és egyetemek Egészségügyi ellátás Vállalati és ipari szegmens Hadsereg és börtönök A piac teljes mérete 2016-ban 250 milliárd Ft Naponta 1,5-2 millió embert szolgál ki

A VENDÉGLÁTÁS PIACÁNAK SAJÁTOSSÁGAI 2008 és 2012 között átlagosan 15 160 vállalat tevékenykedett a piacon, majd 2014-re 12 260-ra csökkent a számuk (97 százaléka mikrovállalkozás) piaci szerkezet átalakulása 65 ezer foglalkoztatott Szektor jövedelmezősége a válság hatására jelentősen visszaesett, 5 év kellett a kilábaláshoz

A VENDÉGLÁTÁS JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓI EBIT ráta EBITDA ráta ROA ROE (Üzemi (amortizációval (Adózott (Üzemi eredmény/értékesítés korrigált EBIT) eredmény/összes eredmény/tárgyi nettó árbevétele) eszköz) eszközök) 2011-3.2 0.2-6.9-7.9 2012-3.8-0.4-5.8-9.5 2013-2.2 1.0-4.7-5.8 2014-0.1 3.1-2.7-0.3 2015 0.8 3.8-1.3 2.3 2016 1.5 4.5 1.7 4.6 Forrás: NAV TAO adatbázis, Századvég-számítás

A VENDÉGLÁTÁS GAZDASÁGBAN BETÖLTÖTT SZEREPE Az ág közvetlen hozzájárulása a hazai GVA-hoz (2010-2016, mrd Ft) 1600 1 424 1400 1 310 1 176 1 209 1200 1 082 1 119 1 113 1000 800 600 400 415 431 403 440 472 486 515 200 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Bruttó kibocsátás Bruttó hozzáadott érték (GVA) Forrás: KSH

A VENDÉGLÁTÁS GAZDASÁGBAN BETÖLTÖTT SZEREPE 2016-ban nominális értéken 500 milliárd Ft feletti hozzájárulás a teljes nemzetgazdasági érték bruttó 1,7-1,8 százaléka A nemzetgazdaság egészének teljesítményéhez viszonyítva a vendéglátás ág hozzájárulása a nemzetgazdasághoz 0,1 százalékpontot csökkent 2010 és 2016 között Ennek oka a nemzetgazdasági növekedéstől eltérő, gyengébb dinamika és az eredményesség stagnálása

Távközlés Bányászat és kőfejtés Építőipar Szálláshelyszolgáltatás; vendéglátás Élelmiszeripar Vegyi anyag és vegyi termék gyártása AZ I ÁGAZAT HOZZÁADOTT ÉRTÉK MULTIPLIKÁTORA A nemzetgazdaság bizonyos ágazatainak hozzáadott érték multiplikátora (2010) 3,5 3 2,83 2,87 2,5 2 1,5 1,54 1,71 1,98 2,18 1 0,5 0 Közvetlen hatás Közvetett hatás Indukált hatás Forrás: KSH, Századvég-számítás

GVA MULTIPLIKÁTOR SZÁMOKBAN Az ágazatban megtermelt 1 milliárd forintnyi hozzáadott érték összesen 2,2 milliárd forintnyi hozzáadott érték létrejöttét segíti elő nemzetgazdasági szinten 1 milliárd forintnyi hozzáadott érték átlagosan további 1,2 milliárd forintnyi hozzáadott érték keletkezéséhez járul hozzá a magyar gazdaság más ágazataiban A 7. legmagasabb multiplikátor értékkel rendelkezik a vizsgált 63 ágazat közül Elsősorban az élelmiszeripar, a kereskedelem és az ingatlanügyek területén tevékenykedő vállalatok értékteremtését támogatja 2015-ben 486 milliárd forintnyi közvetlen hozzájáruláshoz további 380 milliárd forint közvetett és 193 milliárd forint indukált gazdasági hatás társult

AZ ÁGAZAT HOZZÁJÁRULÁSA A GVA-HOZ Az ág teljes hozzájárulása a nemzetgazdaságban előállított hozzáadott értékhez (ezer Ft) 1500 1300 1100 900 700 500 1,8% 1,8% 904 939 165 171 1,7% 879 160 325 337 316 1,7% 1,8% 1,7% 1,7% 1 123 1 028 1 058 960 204 187 193 175 345 369 380 403 2,0% 1,5% 1,0% 300 100 415 431 403 440 472 486 515 0,5% -100 0,0% 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Közvetlen Közvetett Indukált Bruttó hozzáadott érték (GVA) Forrás: KSH, Századvég-számítás

Oktatás Közúti jármű gyártása Építőipar Élelmiszeripar Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Gyógyszergyártás Távközlés A VENDÉGLÁTÁS FOGLALKOZTATÁSI MULTIPLIKÁTORA 4,0 3,5 3,0 3,2 2,5 2,0 1,5 1,0 1,1 1,2 1,4 1,6 2,0 2,1 0,5 0,0 Közvetlen hatás Közvetett hatás Indukált hatás Forrás: KSH, Századvég-számítás

A VENDÉGLÁTÁS MUNKAHELYTEREMTŐ ÉS TÁMOGATÓ SZEREPE Az ágban tevékenykedő vállalatoknál létesülő minden állás nemzetgazdasági szinten 2 munkahely létrejöttét/fennmaradását támogatja Multiplikátora megközelítőleg a gyógyszergyártáséval egyezik meg A munkavállalói létszám 2015-ben 183 ezer fő volt, ami a nemzetgazdaság egészében foglalkoztatottak 4,4 százaléka Így összesen 361 ezer munkahely létesülésében/megtartásában játszott szerepet, ami az összfoglalkoztatás közel 9 százaléka

A VENDÉGLÁTÁS HOZZÁJÁRULÁSA A FOGLALKOZTATÁSHOZ Az ág hozzájárulása a teljes foglalkoztatáshoz (ezer fő) 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 294 40 310 319 311 42 43 42 105 111 114 111 149 158 162 158 168 183 193 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 331 45 118 Közvetlen Közvetett Indukált 361 49 129 380 51 135 Forrás: KSH, Századvég-számítás

AZ ÁGAZATI BRUTTÓ ÁTLAGBÉREK JELENTŐSEN ELMARADNAK A NEMZETGAZDASÁGI ÁTLAGTÓL Bruttó átlagbérek a nemzetgazdaságban és a vendéglátásban (2010-2015, ezer Ft) 300 250 200 150 100 50 203 213 123 126 223 231 238 248 140 147 153 158 263 166 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Nemzetgazdasági átlag Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ág Forrás: KSH, Századvég-számítás

ALACSONY A FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK ARÁNYA A SZEKTORBAN 2015-ben 44,4 százalékkal maradt el a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat bruttó átlagbére a nemzetgazdasági átlagtól A közétkeztetés szektorban a meghatározott, alacsony értékesítési árak további horgonyzó hatással vannak a bérekre Alacsony bér oka a foglalkoztatottak iskolai végzettsége: Egyetemi, főiskolai oklevéllel az ágazatban foglalkoztatottak 10 százaléka (nemzetgazdaságban 25 százalék); Általános iskolai végzettséggel 12 százalék (nemzetgazdasági átlag is); Szakmai oklevéllel 36 százalék, érettségivel pedig 43 százalék rendelkezik. Összességében a foglalkoztatottak 79 százaléka rendelkezik középfokú végzettséggel (a nemzetgazdasági átlagában 63 százalék) A közétkeztetés nagyobb mértékben képes alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalókat is foglalkoztatni

KÖZÉTKEZTETŐ VÁLLALATOK MEGOSZLÁSA RÉGIÓK SZERINT 2016-BAN 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Forrás: NÉBIH

KÖZÉTKEZTETŐ VÁLLALATOK MEGOSZLÁSA A TELEPÜLÉSEK JOGÁLLÁSA SZERINT 2016-BAN 10,4% 43,1% 15,7% főváros megyeszékhely város nagyközség és község 30,7% Forrás: NÉBIH

KÖZÉTKEZTETŐ VÁLLALATOK MEGOSZLÁSA FENNTARTÓK SZERINT 2016-BAN 38,1% piaci önkormányzati 61,9% Forrás: NÉBIH

A KÖZÉTKEZTETÉST EGY FELOLDÁSRA VÁRÓ KONFLIKTUS FESZÍTI Nagy mennyiségben előállított ételtömegre van szükség, a piacinál nagyobb árverseny mellett Törekedni kell a minél változatosabb, egészségesebb, ízletesebb ételekre.

ALAPANYAGOK KÖRE Félkész- és késztermékek felhasználása könnyen és alacsony áron beszerezhetők, olcsón, alacsony munkaerőráfordítással feldolgozhatók De rosszabb minőségűek, túlnyomórészt importtermékek Hazai felhasznált termékek főleg zöldség és gyümölcs

AZ ELMOZDULÁS IRÁNYA Hazai termékek arányának növelése elmozdulást jelentene a jó minőségű ételek felé megfizethető opció Gazdasági hatása: mezőgazdasági termékek iránti kereslet nőne, alacsony képzettségű munkavállalók foglalkoztatása emelkedne

KISTERMELŐK INTEGRÁLÓDÁSÁNAK AKADÁLYAI A program keretein belül a közétkeztetés minőségének javításáért hazai termékeket szereznek be helyi beszállítókon keresztül, igyekeznek kielégíteni az egészségügyi szükségleteket és megteremteni a magas színvonalú szakmai hátteret. Azonban a kistermelők stabil felvevőpiac hiányában bizonytalan közegben tevékenykednek; Csak a legszükségesebb beruházások, óvatos fejlesztések, korlátozott termelés; Feldolgozott termékeknél nagy eszközigény, harmadik vállalkozás nem végezheti a köztes tevékenységet a jogszabályi háttér miatt; Nagykereskedelmi vállalatok előnyei a kistermelőkkel szemben: stabil minőség, nagy választék, egy helyen beszerezhető szinte minden alapanyag konyhakész formában, átutalással vagy kártyával való fizetési lehetőség, bizonyos mennyiség felett házhoz szállítás és kipakolás, az alapanyagok dokumentáltsága megfelelő.

HELYI KÖZÖSSÉG ÁLTAL TÁMOGATOTT MEZŐGAZDASÁG (CSA) Fogyasztó (itt közétkeztető) és termelő közvetlen kapcsolata Konyha nyersanyagigényét jó előre meg kell és lehet határozni, mivel a fogyasztók köre ismert Egy, a szezonalitást követő étrend szükséges nyersanyagszükséglet meghatározása Olyan gazdaságok keresése, akik biztonsággal tudják vállalni a beszállítást

VÁSÁRLÓI KÖZÖSSÉGEK Akár egy közétkeztetővel, akár egymáshoz közeli vállalatok csoportjával áll kapcsolatban a termelők egy csoportja helyi források könnyen kiegyenlíthetők az eltérő igények között Koordinátor szerepet betöltő csoport szükséges: lehet non-profit szervezet vagy a részvevő vállalkozások delegálásával kialakított akciócsoport

DÁN HANGYASZERVEZET Olyan szerveződés, amelyben több gazdálkodó közös üzemben végez vagy végeztet el bizonyos gazdasági műveletet, de a gazdaságokat egyébként független különállásukban meghagyja A tagok tevékenységét segítő szerveződés, egy önszerveződő kisvállalkozói beszállító rendszerre hasonlít Az állam közvetlenül segíti a mezőgazdaságot, hogy megteremtse azt a struktúrát, amelyben a gazdák képesek az integrátori szerepet is betölteni, így szerepvállalása ideiglenes

IMPORTTERMÉKEK HAZAIVAL TÖRTÉNŐ HELYETTESÍTÉSE SZÁMÍTÁS MENETE 1. A közétkeztetés csökkenti az (agráriummal kapcsolatos) importált termékek és szolgáltatások arányát és a hazai piacon szerzi be ezeket az alapanyagokat. Az importált termékek helyettesítésével többletkereslet képződik a hazai piacon, ami a közvetlen gazdasági haszon. 2. Az átláhatóság miatt feltettük, hogy a többletkereslet egy az egyben a élelmiszeripart célozza meg. Eredményképp a többletkeresletre a termelés megemelésével válaszol az élelmiszeripar, ami miatt foglalkoztatása és kereslete is megemelkedik. 3. Az élelmiszeripar többletkeresletére azok az ágazatok reagálnak, akikkel felhasználási oldalon kapcsolatban áll. Ezekben az érintett más ágazatokban is növekszik a termelés és a foglalkoztatás is. Ezt a tovagyűrűző hatást nevezzük közvetett és indukált hatásnak.

IMPORTTERMÉKEK HAZAIVAL TÖRTÉNŐ HELYETTESÍTÉSE VIZSGÁLT SZCENÁRIÓK 1. szcenárió: A közétkeztetés az élelmiszerellátási lánchoz tartozó termékek és szolgáltatások összességét ezentúl belföldről szerzi be. 2. szcenárió: A közétkeztetés az élelmiszerellátási lánchoz tartozó importált termékek és szolgáltatások 50 százalékát belföldi termékekkel helyettesíti.

I. SZCENÁRIÓ EREDMÉNYEI 12,7 milliárd forinttal több hozzáadott érték, 43 milliárd forinttal magasabb kibocsátás, Hozzávetőleg 1360 fővel több munkahely és 3,7 milliárd forint többlet adóbevétel keletkezne. Gyakorlatban azonban nem megvalósítható, mivel nem minden szükséges alapanyag termelhető meg itthon

II. SZCENÁRIÓ EREDMÉNYEI 6,4 milliárd forinttal több hozzáadott érték, 22 milliárd forinttal több kibocsátás, Nagyjából 680 fővel több munkahely és 1,85 milliárd forint többlet adóbevétel keletkezne.

KONKLÚZIÓ 1. A közétkeztetés egy társadalmi szempontból kiemelkedően fontos terület 2. Piaci kettősség az alacsony értékesítési árak és a társadalmi igények (egészség, jó minőség) között 3. A szegmens jövedelmezőségének javítása érdekében támogatás szükséges 4. Magas importtermék-felhasználás 5. Az importtermékek exporttermékekkel való helyettesítése a magyar gazdaságra is pozitív hatást gyakorolna

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! REGŐS GÁBOR, PHD Századvég Gazdaságkutató Zrt. regos@szazadveg.hu