A közétkeztetés, mint piaci és stratégiai lehetőség az agrárium számára

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A közétkeztetés, mint piaci és stratégiai lehetőség az agrárium számára"

Krisztina Varga
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 A közétkeztetés, mint piaci és stratégiai lehetőség az agrárium számára Dr. Oravecz Márton NÉBIH elnök május 24.

2 A közétkeztetési piac dimenziói és jellemzői Összetett, többszereplős, szerteágazó szolgáltatás; Naponta 1,5-2 millió fő étkezik a közétkeztetés keretén belül; 4525 főzőkonyha és 5336 tálalókonyha üzemel országszerte; A közétkeztetés összességében körülbelül évi 200 milliárdos piac; Állandó és kiszámítható piac, alapanyag igénye jelentős és sokféle; Egyaránt helye van benne a nagy mennyiségeket beszállítani képes vállalatoknak úgy, mint a kis és közepes vállalkozásoknak, helyi termékek beszállítóinak.

3 A közétkeztetési piac sajátosságai Az ellátottak többsége különféle okok miatt kiszolgáltatott, jogait érvényesíteni kevéssé tudó ember - az ellátottak többsége gyermek, vagy idős, vagy beteg; A közétkeztetés megítélése sok esetben prekoncepciókkal terhelt - gyermek- és ifjúkorunkból, az óvodai, iskolai, egyetemi menzákról mindnyájan magunkkal hoztuk jó vagy rossz emlékeinket, tapasztalatainkat; A közétkeztetésről mindenkinek van véleménye, és azt szívesen meg is osztja másokkal;

4 Fogyasztói igények Az étkezési kultúra és a fogyasztói szokások az elmúlt két évtizedben gyorsan és jelentős mértékben megváltoztak; Sokan és nem alaptalanul érzik úgy, hogy a közétkeztetésben is eljött a megújulás ideje; Ez sürgető feladatot jelent: a szolgáltatók többségének föl kell zárkóznia a megváltozott fogyasztói igényekhez! Az egészségesebb, a hagyományokat az új igényekkel ötvözni tudó menüsorok a társadalom elégedettségével találkozva kiszélesíthetik a napjainkban kibontakozó magyar gasztronómiai rendszerváltást

5 Milyen okok vezettek idáig? Az utóbbi években a közétkeztetés ellátórendszere és szerkezete elsősorban gazdaságossági okok miatt megváltozott, háttérbe szorítva minden más, az értékelést, a szolgáltatás minőségét és megítélését befolyásoló tényezőt; Az átalakulásokkal párhuzamosan romlott a közétkeztetés hitele, elismertsége és elfogadottsága Sokat rontott a közétkeztetésben felszolgált ételek minőségén, hogy a közbeszerzés során, a szolgáltatók kiválasztásánál nem az egészséges táplálkozás biztosítása az elsődleges szempont, hanem többnyire csak az ár érvényesül.

6 Milyen okok vezettek idáig? A közétkeztetés egyre nagyobb szegmense ölt vállalkozóknak kiszervezett, profitorientált, iparszerű jelleget, ami szükségszerűen együtt jár a felelősségérzés csökkenésével; Az egyre nagyobb közétkeztetők, egyre nagyobb szállítási távolságokról, egyre több embert látnak el, amelynek az élelmiszerbiztonsági kockázata egyre nagyobb -> a közétkeztetők is érthető módon elsősorban erre a kockázatra fókuszálnak (pl. ételek túlfőzése); A minőség, az egészséges élelmiszer előállítás, élvezeti érték és más szempontok prioritása csökkent; A versenyhelyzet miatt az ár alapú szolgáltatás és beszerzés egy idő után minden más szempontot felülír.

7 A közétkeztetés felelőssége A közétkeztetésnek az étkezési kultúra kialakításában, az egészséges és minőségi étkezésre igényes társadalom kialakításában óriási szerepe van; A közétkeztetés minőségét jelentősen befolyásolja az étkezési norma, mely a nyersanyag költségének fedezésére szolgál, ugyanakkor meggyőződésünk, hogy egy-egy főzőkonyha ugyanannyi ráfordításból átlagon felüli menüsort is képes előállítani; Sok esetben a gyengébb minőség egyszerűen ismerethiányra vagy indokolatlan igénytelenségre vezethető vissza.

8 A beszállítói oldal Az agrárium, az élelmiszervállalkozások, mint a közétkeztetés beszállítói a kialakult helyzethez adaptálódtak; Termékeiket a közétkeztető megrendelő igényeinek figyelembevételével, éles árversenyben alakítják ki, mely sok esetben a minőség szint csökkenésével jár; A közétkeztetés a szolgáltatóknak, az alapanyag termelőknek, és a beszállítóknak egy jól kiszámítható piacot, a munkavállalóknak pedig biztos munkahelyeket jelent; A közétkeztetésben, és a szolgáltató kiválasztásánál, a beszerzéseknél nem csupán a gazdaságossági szempontokra kell tekintettel lenni.

9 A beszállítói oldal helyi termékek A termelési helyen, vagy annak közelében működő, kisebb létszámot ellátó konyhák lényegesen nagyobb arányban képesek a helyi termékeket a közétkeztetésben hasznosítani, a közvetlen kapcsolatteremtés, a helyi gazdák, kistermelők és terményeik ismertsége, könnyebb elérhetősége miatt; Célunk megszüntetni azt a több ellátási területen kialakult helyzetet, hogy a helyben megtermelt jó minőségű élelmiszerek helyett külföldi, silány alapanyagokat fogyaszt a közétkeztetésen keresztül egy-egy közösség, ezzel folyamatosan elsorvasztva saját környezete élelmiszer-gazdaságát is.

10 Célkitűzések - jövőkép Javítani kell a közétkeztetésben felszolgált ételek minőségén és választékán, javítani kell az étkezési körülményeken; Az ellátó típusú közétkeztetésből vendéglátó típusú, a szolgáltatást igénybevevők elvárásihoz igazodó étkeztetés irányába kell elmozdulnunk, ahol szükség esetén egyénre szabottan is biztosítható az étkezés; Hisszük, hogy a közétkeztetés szakmai színvonalának javulása az étkezési kultúra fejlődésével, az ellátottak elégedettségével, a helyi termelők piaci szerepének növelésével, és egészséges nemzedékkel jár. A változtatásokkal, a javuló minőség révén el kívánjuk érni, hogy kevesebb legyen az étel (élelmiszer) hulladék mennyisége, és elégedettek legyenek mindazok, aki az étkeztetést, mint szolgáltatást igénybe veszik ebben is számítunk az Önök szakmai segítségére.

11 Minőségvezérelt közétkeztetés A Földművelésügyi Minisztérium szorosan együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal célul tűzte ki a minőségvezérelt közétkeztetés jogszabályi környezetének kialakítását, a közétkeztető főző-, tálaló- és befejező konyhák minősítési szempontjainak kialakítását; A minősítési rendszer kialakítása során hangsúlyt fektettünk arra, hogy jobb minősítési eredményt lehessen elérni azoknak, akik jó minőségű, hazai és helyi alapanyagokat használnak fel; Szélesíteni szeretnénk annak lehetőségét, hogy minél több helyi termék kerüljön a közétkeztetésbe. Ezzel (tájegységenként) változatosabb étrend alakulhat ki.

12 A minősítési rendszer néhány tapasztalata A részletes tapasztalatokat a NÉBIH vendéglátás és étkeztetés felügyeleti osztályának vezetőjétől, Zoltai Annától hallhatják majd. Annyit azonban elárulhatok, hogy a minősítés során nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy: Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a beszerzésekre: jó minőségű, hazai és helyi és szezonális alapanyagokat kell felhasználni; Az intézményfejlesztéseknél gondolni kell a közétkeztetés infrastrukturális hátterének fejlesztésére, a technológiai megújulásra, az étkezési környezet fejlesztésére is; Az étkeztetés szereplőinél hangsúlyt kell kapnia a képzésnek, a tudásszint-emelésnek mind élelmiszer-biztosági, mind minőségi és táplálkozási ismertek terén.

13 A közétkeztetés támogatása Kormány 2010 óta 28 milliárd forintról 71 milliárd forintra emelte a gyermekétkeztetés támogatását. Ennek köszönhetően több százezerrel nőtt az ingyenes közétkeztetésben részesülő gyermekek száma; A 1012/2016. (I. 20.) Korm. Határozatban megjelent a Vidékfejlesztési Program keretén belül a Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális fejlesztése, közétkeztetés fejlesztése nevű pályázati felhívás. A teljes felhasználható támogatási keretösszeg 10,6 Milliárd Ft; A növekvő költségvetési ráfordítások és a megújulást ösztönző programok, ide értve a jogalkotási folyamatot is, legfőbb üzenete az, hogy a kormány a szolgáltatók partnere kíván lenni ebben a megújulási folyamatban.

14 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Hasonló dokumentumok

Minőségvezérelt közétkeztetés

Minőségvezérelt közétkeztetés Zoltai Anna osztályvezető FM 2017.07.26. Probléma térkép Rossz alapanyag Közbeszerzések és szolgáltatók árversenye, elszámolási árak Rossz ételkészítés Elavult technológia,