Rdioktív nyojelzés nlitiki kéii lklzási
Izotóphígításos ódszerek A λn A ktivitás, n rdioktív gok ennyisége, bolási állndój. A fjlgos ktivitás kezdetben ( ): λn n N N z inktív hordozó ennyisége. N ennyiségű további inktív hordozó dgolás után teljes ktivitás (A) ne változik, fjlgos ktivitás ( ) csökken: n M N A λn ' n N N' M N A n N ' n N ' N n N: N' N '
Hígításos nlitiki ódszerek Alklzás feltételei: Jól definiált sztöchioetri Tisztán kinyerhető vegyület Ne szükséges kvntittív elválsztás Mólszá helyére írhtó pl. töeg, térfogt, ktivitás helyére intenzitás (zonos érési körülények) Alklzási példák: Ritkföldféek eghtározás Prffinok Trtályok térfogtánk érése Rdioiuno ssy ódszerek Mérések árló rendszerekben
Hígításos nlitiki ódszerek: típusok Egyszerű izotóphígításos ódszer: ne ktív nyg ennyiségének eghtározás ktív nyg hozzádásávl Fordított izotóphígítás: rdioktív nyg ennyiségének eghtározás inktív nyg hozzádásávl Derivált izotóphígítás: eghtározndó nyg rdioktív foráj közvetlenül ne lklzhtó, vele szárzékot képező rdioktív nyg viszont igen. Ezt előállítjuk, jd fordított izotóphígítás ódszerét lklzzuk. Lépések: AB A B AB B B AB ( AB AB) B AB AB B AB AB (átlkítás) (hígítás) (kinyerés)
Hígításos nlitiki ódszerek: típusok Kettős izotóphígítás: olyn kis ennyiségű nygot kell eghtározni, elynek fjlgos ktivitás ( ) hígítás előtt ne htározhtó eg. A vizsgálndó nygot két részre osztjuk és két különböző ennyiségű ( és ) inktív hígítót dunk. Összekeverés után izoláljuk tiszt nygot, eghtározzuk fjlgos ktivitásokt ( és ).
Hígításos nlitiki ódszerek: típusok Dinikus izotóphígítás: árló (nyitott rendszerek) izotópos jelzése. Legyen egy V térfogtú trtálynál folydék átfolyási térfogtsebessége w. Adott t= időpillntbn fjlgos ktivitású indikátort dunk rendszerhez. Ideális keveredést feltételezve t időpontbn kilépő folydékbn fjlgos ktivitás: e w t V Több sorb kpcsolt trtály esetén z i-edik trtályból kifolyó folydék fjlgos ktivitás: i w t V i i e w t V
Hígításos nlitiki ódszerek: típusok Szubsztöchioetrikus nlízis: olyn kis ennyiségeknél, hol fjlgos ktivitás ne htározhtó eg. A rdioktív izotópot zonos ennyiségben trtlzó eredeti és isert koncentrációjú oldtokból indig zonos, pontosn eghtározott, de benne levő nygennyiségnél kisebb ennyiségű nygot válsztunk le pl. kopleképzéssel. A kopleet elkülönítjük (pl. etrkcióvl, ioncserével), likvot résznek ktivitását érjük. Az ktivitás hígító oldt koncentrációjánk növekedésével csökken. Az isert koncentrációjú oldtokt klibráló oldtként hsználjuk. Az iseretlen ktivitását kpott görbéről olvssuk le.
Rdioetrikus titrálás A térfogtos nlitiki eljárások egyik kiegészítése, speciális végpont-jelzési ódszerrel. A rdioetrikus titrálás kkor lklzhtó, h eghtározndó ion titrálószerrel rosszul oldódó cspdékot vgy könnyen etrhálhtó vegyületet d és eghtározndó vgy titráló ion nyojelezhető. A titrálás során különböző ennyiségű titrálószer hozzádás után érik kivált cspdék vgy szűrletének ktivitását, illetve etrkciónál z egyik fázis rdioktív nyg trtlát. A. Rdioktívn nyojelzett oldttl titrálnk B. A eghtározndó eleet nyojelzik sját rdioktív izotópjávl C. Mind eghtározndó ion, ind titrálószer nyojelzett: z ekvivlencipontbn z oldt rdioktivitás iniuot utt.
. Bürett. Keverő 3. Óloárnyékolás 4. Injekciós fecskendő 5. Üvegspirál 6. GM-cső 7. elektroos ipulzusszáláló 8. Szűrőben végződő üvegspirál
Rdioetrikus titrálás H két egyás ellett lévő nyg koncentrációját kell eghtározni és két nyg hsonló cspdékánk oldhtóság vgy kopleének stbilitás között különbség vn, rdioetrikus titrálás lehetőséget d indkettő eghtározásár, csk ngyobb oldékonyságú illetve kisebb stbilitású kopleet dó ion nyojelzése ellett. A rdioetrikus titrálásnk int végpontjelzési ódszernek előnye pl. potencioetrikus titrálássl szeben érhető ennyiség és titrálószer térfogt közötti lineáris függvény - logritikus helyett, - i fölöslegessé teszi sok pontból felvett titrálási görbe értékelését, ásrészt érés utotizálását is könnyen egvlósíthtóvá teszi.
Pneth-Ire féle felületeghtározás H csere csk felületen egy végbe: X: felületen levő took/ionok szá c telített oldt koncentrációj, vgyis z oldékonyság V z oldt térfogt PbSO * Pb PbSO Pb 4 * G T S elegy oldt ktivitás c V szilárd ktivitás X H szilárd fázis belsejében is történik csere: kezdeti gyorsbb eelkedés után lssú eelkedő szksz. Ennek kezdetére etrpolálv htározzuk eg felületi csere végét. 4