13. Túlélési analízis. SURVIVAL ANALYSIS Nyári Tibor Ph.D., Boda Krisztina Ph.D.

Hasonló dokumentumok
Túlélés analízis. Probléma:

Biometria az orvosi gyakorlatban. Regresszió Túlélésanalízis

Két diszkrét változó függetlenségének vizsgálata, illeszkedésvizsgálat

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

Túlélés elemzés október 27.

Hipotézis vizsgálatok

Bevezetés a hipotézisvizsgálatokba

Biostatisztika Összefoglalás

Egymintás próbák. Alapkérdés: populáció <paramétere/tulajdonsága> megegyezik-e egy referencia paraméter értékkel/tulajdonsággal?

STATISZTIKA. Egymintás u-próba. H 0 : Kefir zsírtartalma 3% Próbafüggvény, alfa=0,05. Egymintás u-próba vagy z-próba

Biomatematika 15. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János

Biostatisztika VIII. Mátyus László. 19 October

Hipotézis STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Munkahipotézis (H a ) Tematika. Tudományos hipotézis. 1. Előadás. Hipotézisvizsgálatok

Kiválasztás. A változó szerint. Rangok. Nem-paraméteres eljárások. Rang: Egy valamilyen szabály szerint felállított sorban elfoglalt hely.

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai becslés Statisztikák eloszlása

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése

Biometria, haladó biostatisztika EA+GY biometub17vm Szerda 8:00-9:00, 9:00-11:00 Déli Tömb 0-804, Lóczy Lajos terem

Egyszempontos variancia analízis. Statisztika I., 5. alkalom

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

11.Négymezős táblázatok. Egyezés mérése: kappa statisztika Kockázat becslés: esélyhányados (OR) Kockázat becslés: relatív kockázat (RR)

Statisztika elméleti összefoglaló

Nem-paraméteres és paraméteres módszerek. Kontingencia tábla, rangtranszformálás, párosított minták, két független minta

ALÁÍRÁS NÉLKÜL A TESZT ÉRVÉNYTELEN!

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Biostatisztika Összefoglalás

Eloszlás-független módszerek (folytatás) 14. elıadás ( lecke) 27. lecke khí-négyzet eloszlású statisztikák esetszámtáblázatok

A biostatisztika alapfogalmai, konfidenciaintervallum. Dr. Boda Krisztina PhD SZTE ÁOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Nemparaméteres próbák

Hipotézis, sejtés STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Tudományos hipotézis. Munkahipotézis (H a ) Nullhipotézis (H 0 ) 11. Előadás

biometria II. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Matematikai-statisztikai adatfeldolgozás

Logisztikus regresszió október 27.

Statisztikai alapfogalmak a klinikai kutatásban. Molnár Zsolt PTE, AITI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

[Biomatematika 2] Orvosi biometria. Visegrády Balázs

Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA)

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

A biostatisztika alapfogalmai, hipotézisvizsgálatok. Dr. Boda Krisztina PhD SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet

LOGIT-REGRESSZIÓ a függő változó: névleges vagy sorrendi skála

e (t µ) 2 f (t) = 1 F (t) = 1 Normális eloszlás negyedik centrális momentuma:

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

Populációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák

Normális eloszlás tesztje

Korreláció és lineáris regresszió

Biomatematika 2 Orvosi biometria

A biostatisztika alapfogalmai, hipotézisvizsgálatok. Dr. Boda Krisztina Boda PhD SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet

Kettőnél több csoport vizsgálata. Makara B. Gábor MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Statisztika I. 9. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Biomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János

Biometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.

Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája

Kabos: Statisztika II. t-próba 9.1. Ha ismert a doboz szórása de nem ismerjük a

x, x R, x rögzített esetén esemény. : ( ) x Valószínűségi Változó: Feltételes valószínűség: Teljes valószínűség Tétele: Bayes Tétel:

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió

Bevezetés a biometriába Dr. Dinya Elek egyetemi tanár. PhD kurzus

Mi az adat? Az adat elemi ismeret. Az adatokból információkat

4/24/12. Regresszióanalízis. Legkisebb négyzetek elve. Regresszióanalízis

Matematikai geodéziai számítások 10.

STATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Matematikai statisztika. Mi a modell? Binomiális eloszlás sűrűségfüggvény. Binomiális eloszlás

Továbblépés. Általános, lineáris modell. Példák. Jellemzık. Matematikai statisztika 12. elıadás,

Többváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek

[Biomatematika 2] Orvosi biometria. Visegrády Balázs

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

: az i -ik esélyhányados, i = 2, 3,..I

Az átlagra vonatkozó megbízhatósági intervallum (konfidencia intervallum)

A kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András

Mintavétel fogalmai STATISZTIKA, BIOMETRIA. Mintavételi hiba. Statisztikai adatgyűjtés. Nem véletlenen alapuló kiválasztás

y ij = µ + α i + e ij

Többváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek tesztelése I.

GVMST22GNC Statisztika II. Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet

Biostatisztika Bevezetés. Boda Krisztina előadása alapján ma Bari Ferenc SZTE ÁOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Bevezetés a biometriába Dr. Dinya Elek egyetemi tanár. PhD kurzus. KOKI,

Matematikai geodéziai számítások 6.

Biomatematika 2 Orvosi biometria

y ij = µ + α i + e ij STATISZTIKA Sir Ronald Aylmer Fisher Példa Elmélet A variancia-analízis alkalmazásának feltételei Lineáris modell

Statisztika II előadáslapok. 2003/4. tanév, II. félév

STATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Mi a modell? Matematikai statisztika. 300 dobás. sűrűségfüggvénye. Egyenletes eloszlás

Hipotézis vizsgálatok

Kettőnél több csoport vizsgálata. Makara B. Gábor

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

Elemszám becslés. Kaszaki József Ph.D. SZTE ÁOK Sebészeti Műtéttani Intézet

Segítség az outputok értelmezéséhez

IBNR számítási módszerek áttekintése

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Numerikus integrálás

Lineáris regresszió vizsgálata resampling eljárással

STATISZTIKA. A Föld pályája a Nap körül. Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei, 1687)

Adatok statisztikai feldolgozása

Statisztikai módszerek 7. gyakorlat

Exponenciális kisimítás. Üzleti tervezés statisztikai alapjai

Matematikai geodéziai számítások 6.

Hipotéziselmélet - paraméteres próbák. eloszlások. Matematikai statisztika Gazdaságinformatikus MSc szeptember 10. 1/58

Közlemény. Biostatisztika és informatika alapjai. Alapsokaság és minta

Sztochasztikus kapcsolatok

Regresszió számítás az SPSSben

STATISZTIKAI ALAPOK. Statisztikai alapok_eloszlások_becslések 1

Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1

14 A Black-Scholes-Merton modell. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull

Átírás:

13. Túlélési analízis SURVIVAL ANALYSIS Nyári Tibor Ph.D., Boda Krisztina Ph.D.

Túlélési analízis Eredetileg biológiai és orvosi alkalmazásoknál használták Egyéb alkalmazások pl. szociológia, ipar, közgazdaságtan A módszer célja a túlélési függvény becslése, ill. az ehhez kapcsolódó szignifikancia vizsgálatok. A túlélési függvény megadja, hogy egy kezdő eseménytől számítva várhatóan hogyan csökken a túlélők százalékaránya az idő függvényében 2

Tornóczky és mtsai. (2004) Cancer 100: 390-397 3

Large Cell esetek 4

Grafikus eredmény Túlélési függvény: annak valószínűsége, hogy a beteg egy adott időnél tovább él 5

Túlélési függvény Annak valószínűsége, hogy a beteg egy adott időnél tovább él. S(t)=P(X>t) Tulajdonságok: - nem-növekvő - S(0)=1 (0 időpontban (kezdetben) 1 a túlélés valószínűsége) - S( )=0 (ahogy időben haladunk a végtelen felé, a túlélés függvény a 0-t közelíti) - elméletileg a túlélés függvény folytonos. A gyakorlatban az eseményeket diszkrét időpontokban figyeljük meg, így a túlélés függvényt egy lépcsősfüggvénnyel közelítjük 6

Grafikus ábrázolás: a túlélési Step függvény A lépcsős függvények ábrázolásánál az ugrási pontoknál található üres körök határértékek (balról), de nem függvényértékek; a teli körök határértékek (jobbról) és függvényértékek is egyben. A szaggatott vonalak csak segédvonalak, nem tartoznak a függvény görbéjéhez, mivel egy függvénynek nem lehet függőleges szakasza, egy helyen legfeljebb egy értéke lehet 7

Alapstatisztikák Túlélési analízis

Medián és átlagos túlélési idő Chap T. Le: Survival Analysis Medián túlélés= T 0.5 az az idő, amelyben az adott betegségben szenvedő betegek fele még életben van Meghatározása: az a hely a t-tengelyen, ahol a túlélési függvény átlépi a 0.5-es valószínűséget Átlagos túlélés= μ (túlélési függvény alatti terület) 9

X=2,5,5,7,8 Medián és átlagos túlélési idő A general case Medián túlélés= T 0.5 az az idő, amelyben az adott betegségben szenvedő betegek fele még életben van Meghatározása: az a hely a t-tengelyen, ahol a túlélési függvény átlépi a 0.5-es valószínűséget Átlagos túlélés= μ (túlélési függvény alatti terület) Chap T. Le: Survival Analysis 10

Medián és átlagos túlélési idő Medián túlélési idő a baloldali ábrán= 5 2,5,5,7,8 adatsor mediánja= 5 Az átlagos túlélési idő= μ a görbe alatti területtel becsülhető Átlagos túlélési idő= 2*1+3*0,8+2*0,4+0,2=2+2,4+0,8+0,2=3,4 2,5,5,6,7 átlaga=(2+5+5+7+8)/5=17/5=3,4 Chap T. Le: Survival Analysis 11

S(t) Példa Átlag=7,05= 1*(1+0.7)/2+4*(0.7+0.4)/2+5*(0.4+0.3)/2+5*(0.3+0.2)/2+5*(0.2+0.1)/2+5*(0.1+0)/2 Cummulative survival 1 0.9 0.8 0.7 0.6 0.5 0.4 0.3 0.2 0.1 0 } 0 1 5 10 15 20 25 Median (T.5 ) t T.5 1 4 0,7 0,5 0,7 0,4 T 0,7 0,5 1 4 0,7 0,4. 5 3,66 12

Átlag=7,05= Átlag és a medián 1*(1+0.7)/2+4*(0.7+0.4)/2+5*(0.4+0.3)/2+5*(0.3+0.2)/2+5*(0.2+0.1)/2+5*(0.1+0)/2 Medián=3,66 Medián=1+(4*(0.7-0.5)/(0.7-0.4))=3.66 hónap periódus Kumulativ túlélés 0 1 1 1 4 0,7 5 5 0,4 10 5 0,3 15 5 0,2 20 5 0,1 25 0 0 13

Miért kell ilyenkor az átlagot és a mediánt ilyen bonyolult módon becsülni? Nagyon gyakran nem áll rendelkezésre pontos információ az illető személy túlélésről (a vizsgálat befejeződött és a beteg még életben van). Az ilyen megfigyelést cenzorált megfigyelésnek nevezzük. Cenzorált megfigyelések esetén nem lehetséges az átlag és a medián klasszikus módon való számítása, az eredmény torzított lesz. Ilyen esetben a túlélési függvényt kell először megbecsülni, és ebből számítjuk az átlag és medián túlélést. 14

Cenzorált adatok 15

Cenzorált megfigyelések Az adatgyűjtés folyamata során gyakran előfordul, hogy valakinek a túlélési idejét csak részlegesen ismerjük (az eddig megfigyelt túlélési időt, a végesemény még nem következett be). Az ilyen, ún. cenzorált adatokat mégis korrekt módon fel lehet használni a túlélési függvény becslésében Cenzorált eset előfordulhat: Az egyén elvész a vizsgálatból ismeretlen helyre elköltözik Kizárják A vizsgált terápia nem folytatható. A vizsgálat idő előtt befejeződik Halálozás egyéb okból (pl.: baleset) 16

A túlélési függvény becslése Nemparaméteres módszerek Halandósági tábla (life table) ACTUARIAL módszer (intervallum becslés) Kaplan Meier (pont becslés) Paraméteres Exponenciális, lognormális, Weibull, stb. eloszlást feltételezve haladó anyag. 17

Halandósági tábla 18

Alapképletek n: adott intervallumban életben levők száma d: események száma az adott intervallumban n és d megfigyelésekből származnak. Intervallum kockázat: q i =d i / n i Intervallum túlélés: p i =1 q i Komplementer események q i és p i Kumulatív túlélés : s i =p 0 *p 1 *p 2 *...*p i P(A 0 *A 1 *A 2.*A n )=P(A n A 0 *A 1 *A 2.*A n-1 ) P(A n-1 A 0 *A 1 *A 2.*A n-2 )... P(A 2 A 0 ) P(A 0 ) Feltételes valószínűség 19

Példa: 5 beteg a következő ideig élt: 2,5,5,7,8 év Idő (t) Életben levők száma (n) Események száma (d) Intervallum kockázat (q=d/n) Intervallum túlélésl (p=1-q) Cumulative túlélés(s) SE 0 5 0 0 1 1 2 5 1 0,2 0,8 0,8 5 4 2 0,5 0,5 0,4 7 2 1 0,5 0,5 0,2 8 1 1 1 0 t t 2 t 5 t 7 t 8 t S ˆ( t ) 1 4 4 2 2 1 1 0 0 5 5 5 5 5 5 20

Halandósági tábla 1.Példa: Egy 1000 fős, kezdetben betegségmentes vizsgálatban az első év folyamán 5, a második évben 10, a harmadik évben 20, a negyedik évben 35 és az ötödik évben 50 esetben alakult ki szívkoszorúér megbetegedés. Vizsgáljuk meg a betegség kialakulásának valószínűségét 5 éven belül 21

Mark Woodward: Epidemiology Study design and Data analysis, Chapman Hall/CRC 1999 Idő (t) Tünetmentes (n) Megbetegedett (d) Intervallum kockázat (q) Intervallum túlélés (p) kumulatív túlélés (s) SE 0 1000 5 1 995 10 2 985 20 3 965 35 4 930 50 5 880 22

A kiszámolt halandósági tábla Idő (t) Tünetmentes (n) Megbetegedett (d) Intervallum kockáz at (q) Intervallum túlélés (p) Kumulatív túlélés (s) SE 0 1000 5 0.0050 0.9950 0.9950 0.00223 1 995 10 0.0101 0.9899 0.9850 0.00384 2 985 20 0.0203 0.9797 0.9650 0.00581 3 965 35 0.0363 0.9637 0.9300 0.00806 4 930 50 0,0538 0.9462 0.8800 0.01027 5 880 Az 5-éves tünetmentesség valószínűsége: s 4 =p 0 *p 1 *p 2 *p 3 *p 4 =0,995*0,989*0,979*0,963*0,946=0,88 23

Greenwood test a kumulatív túlélési valószínűségre Standard error, SE 95% KI, konfidencia intervallum Hipotézisek: H0: a kumulatív túlélési valószínűség (μ) = c (konstans), Ha: a kumulatív túlélési valószínűség (μ) c (konstans) Döntés: ha c 95%KI H0-t elfogadjuk ha c 95%KI H0-t elvetjük se( s ) s t t t i 1 i q i n d i s t 1,96* se( st ) 24

Teszt statisztikák Standard hiba se( s t ) s t t i 1 n i q i d i 95% Konfidencia intervallum s t 1,96* se( st ) Greenwood teszt (khi-négyzet teszt 1 szabadságfokkal) st s se( s ) t 2 25

Példa Egy tanulmányban az átlagos tünetmentesség ideje 5,2 év volt (SE=0.44). Hasonlítsuk össze az irodalomból vett 4,2 éves túlélési valószínűséggel a 95% konfidencia intervallum (KI) alapján! H0 : 4,2 és H A : 95% KI képlete 95% KI számítása: 5,2 ± 1,96*0,44=5.2 ± 0,8624 95%KI: 4,34 6,06 s t 4,2 1,96* se( st ) Döntés: H A t fogadjuk el, mivel a 4,2-t nem tartalmazza a 95%-os KI. 26

Cenzorált esetek Cenzorált adatok esetén a halandósági táblázat a következőképpen számítható: n helyett az igazított (n*) értékkel számolunk a már ismertetett formulákban, ahol n* t =n t 0,5c t Pl: a kockázat meghatározása: q t =d t /n* t 27

A skót szív-koszorúér (CHD) rizikótényetőinek vizsgálata tanulmány adatai (Mark Woodward: Epidemiology) Nyomonkövetési idő (évek) Cenzorált esetek száma Megbetegedések Összesen 0 <= év <1 7 17 24 1 <= év <2 12 22 34 2 <= év <3 24 26 50 3 <= év <4 19 23 42 4 <= év <5 21 37 58 5 <= év <6 15 38 53 5 <= év <7 501 31 532 7 <= év <8 2143 20 2163 8 <= év <9 1375 5 1380 9 <= év <10 66 0 66 Összesen 4183 219 4402 28

Példa (Cenzorált eset) A t=0 intervallumra vonatkozó n* értéke : 4402-0,5*7=4398,5. Így q 0 =17/4398,5 =0,003868 29

SPSS eredmény Interval Start Time Number Entering Interval Censored Number Exposed to Risk Number of Terminal Events Proportion Terminating Proportion Surviving Cumulative Proportion Surviving at End of Interval Std. Error 0 4402 7 4398,5 17 0,003864954 0,996135 0,99613505 0,000936 1 4378 12 4372 21 0,004803294 0,995197 0,99135032 0,001397 2 4345 24 4333 27 0,006231249 0,993769 0,98517297 0,001825 3 4294 19 4284,5 23 0,005368188 0,994632 0,97988437 0,002123 4 4252 21 4241,5 37 0,008723329 0,991277 0,97133652 0,002527 5 4194 15 4186,5 38 0,009076794 0,990923 0,9625199 0,00288 6 4141 501 3890,5 31 0,007968127 0,992032 0,95485042 0,00317 7 3609 2143 2537,5 20 0,007881773 0,992118 0,9473245 0,003564 8 1446 1375 758,5 5 0,006591958 0,993408 0,94107978 0,004503 30

Kaplan-Meier módszer A Kaplan-Meier (KM) módszer nagyon hasonlít a halandósági tábla módszeréhez, azzal a különbséggel, hogy a követési idő nincs szakaszokra osztva, ehelyett a kockázatot és a túlélési valószínűséget minden olyan időpontban meghatározzuk, amelyben legalább egy halálozás történt. (pontbecslés) Kaplan E. L., Paul Meier. Nonparametric Estimation from Incomplete Observations. Journal of the American Statistical Association, Vol. 53, No. 282 (Jun., 1958), pp. 457-481). 31

Paul Meier (1924-2011) 32

Actuarial Cumulative survival (s) SE(s) Cumulative survival (s) Kaplan- Meier SE(s) 0 0,996135 0,000935576 0,996136 0,0009345 1 0,991122 0,001415222 0,991125 0,0014180 2 0,985174 0,001825293 0,985177 0,0018249 3 0,979885 0,002122627 0,979885 0,0021226 4 0,971337 0,002526819 0,971339 0,0025267 5 0,962521 0,002880359 0,962525 0,0028800 6 0,954851 0,003169718 0,954982 0,0031607 7 0,947325 0,003563568 0,947144 0,0036308 8 0,941081 0,004503339 0,936608 0,0070003 9 Kaplan-Meier és a halandósági tábla módszerek összehasonlítása 33

Túlélési valószínűségek összehasonlítása független csoportok esetén Greenwood teszt st se( s (1) (1) t s (2) t s (2) t ) 2 2 statisztik a 1szab. fokkal (1) (2) (1) 2 (2) ( st st ) se( st ) se( st se ) 2 Mantel-Haenszel teszt Log-rank test Weighted log-rank teszt Tarone-Ware teszt Berslow-Day teszt 34

Túlélési valószínűségek összehasonlítása H0: a két túlélési függvény azonos a két populációban, S 1 (t)=s 2 (t) Ha: a két túlélési függvény különböző a két populációban, S 1 (t) S 2 (t) A több, különböző néven is elterjedt próba közti különbség a végesemények súlyozásában van. Ha a próba szignifikáns (pl. p < 0,05), akkor azt mondjuk, hogy a csoportok túlélésében szignifikáns különbség van, vagyis a csoportosító tényező (pl. rizikófaktor, vagy kezelés) szignifikánsan befolyásolja a túlélést. 35

Összehasonlító módszerek log-rank próba, Cox Mantel-próba: egyformán súlyozzák az összes végeseményt Breslow, általánosított Wilcoxon-próba: korai végesemények nagyobb súlyt kapnak Tarone Ware-próba, az előzőek közötti súlyozás 36

Példa A skót szív-koszorúér (CHD) rizikótényetőinek vizsgálata tanulmány ban összehasonlították a tulajdonos és bérlők csoportok CHD betegség kialakulásának idejét (Mark Woodward: Epidemiology Data analysis and Study design). 37

Tulajdonos csoport Time (yrs) Number adjusted Censored Events risk survival cummulative survival 0 2482 2481 2 8 0.0032 0.9968 0.9968 0.0011 1 2472 2469,5 5 12 0.0049 0.9951 0.9919 0.0018 2 2455 2450 10 11 0.0045 0.9955 0.9875 0.0022 3 2434 2429,5 9 8 0.0033 0.9967 0.9842 0.0025 4 2417 2411 12 17 0.0071 0.9929 0.9773 0.0030 5 2388 2386 4 21 0.0088 0.9912 0.9687 0.0035 6 2363 2239,5 247 15 0.0067 0.9933 0.9622 0.0039 7 2101 1458 1286 9 0.0062 0.9938 0.9563 0.0069 8 806 428,5 755 3 0.0070 0.9930 0.9496 0.0053 9 48 24 48 0 0 1 SE 38

Bérlők csoport Time (yrs) Number adjusted Censored Events risk survival cummulative survival 0 1920 1917,5 5 9 0.0047 0.9953 0.9953 0.0016 1 1906 1902,5 7 10 0.0053 0.9947 0.9901 0.0023 2 1889 1882 14 15 0.0080 0.9920 0.9822 0.0030 3 1860 1855 10 15 0.0081 0.9919 0.9742 0.0036 4 1835 1830,5 9 20 0.0109 0.9891 0.9636 0.0043 5 1806 1800,5 11 17 0.0094 0.9906 0.9545 0.0048 6 1778 1651 254 16 0.0097 0.9903 0.9452 0.0054 7 1508 1079,5 857 11 0.0102 0.9898 0.9356 0.0083 8 640 330 620 2 0.0061 0.9939 0.9299 0.0070 9 18 9 18 0 0 1 SE 39

Probability 1 0,99 0,98 0,97 0,96 Owner Renter 0,95 0,94 0,93 0,92 0 2 4 6 8 10 Survival time (year) 40

SPSS Eredmény Chi-Square df Sig. Log Rank (Mantel-Cox) 7.89604 1 0.0049 Breslow (Generalized Wilcoxon) 8.10267 1 0.0044 Tarone-Ware 8.05598 1 0.0045 41

Mi az átlagos túlélés grafikus jelentése? Kérdések és feladatok A(z)... túlélési időt a túlélési függvény alatti területtel becsüljük. Mely teszt(ekk)el hasonlíthatunk össze átlagos túlélési időket? Melyik statisztikai módszert NEM alkalmazzuk két vagy több csoport túlélési idejének összehasonlítására? A folytonos túlélési függvény alakja... Túlélési analízisben azt az időpontot, melynél a vizsgálati populáció fele még életben van... nevezzük. Milyen paramétereket tartalmaz a halandósági tábla? Jellemezze a túlélési függvény grafikonját! Mi a lényegi eltérés a Kaplan-Meier és a halandósági tábla módszerek között túlélési analízisnél? Mit fejez ki a medián túlélési idő? Mit fejez ki a túlélési analízisben használt intervallum kockázati valószínűség? Mi a túlélési analízisben használt cenzorált megfigyelés? Egy tanulmányban az első évben 0,99 volt az intervallum túlélés valószínűsége, a következő négy évben pedig 0,98 ; 0,97; 0,96 és 0,95. Számolja ki az 5-éves túlélési valószínűséget! Egy tanulmányban az első évben 0,90 volt az intervallum túlélés valószínűsége, a következő négy évben szintén 0,90 ; 0,90; 0,90 és 0,90. Számolja ki az 5-éves túlélési valószínűséget! Egy vizsgálatban egy betegség tünetmentességi idejét a következő minta statisztikák jellemzik: átlag: 3,5 év SE=0,5. Adja meg a populáció átlagra vonatkozó 95%-os konfidencia intervallumot! Egy vizsgálatban egy betegség tünetmentességi idejét a következő minta statisztikák jellemzik: átlag: 3,5 év SE=1,0. Adja meg a populáció átlagra vonatkozó 95%-os konfidencia intervallumot! Egy tanulmányban az átlagos tünetmentességi idő 3,5 év volt (SE=0,5). 95% konfidencia intervallum használatával hasonlítsa össze a vizsgált átlagos tünetmentességi időt a korábbi tanulmányból vett ezen betegségre vonatkozó 2,0 éves átlaggal! Egy tanulmányban az átlagos tünetmentességi idő 3,5 év volt (SE=1,0). 95% konfidencia intervallum használatával hasonlítsa össze a vizsgált átlagos tünetmentességi időt a korábbi tanulmányból vett ezen betegségre vonatkozó 2,0 éves átlaggal! 42