Dr. Bugár-Mészáros Károly emlékelőadás A lupus anticoagulánstól a perifériás érbetegségig Dr. Soltész Pál 2017.06.15. Szombathely
Dr. Bugár-Mészáros Károly Született 1900. november 3-án 1927-ben kezdett foglalkozni az érbetegségekkel, azaz az angiológiával 1938-ban a Fővárosi Szeretetotthonok Kórháza, belgyógyász főorvosává nevezték ki. 1944-ben jelent meg a Az érbetegségek diagnosztikája kór és gyógytana című könyve 1950-ben a fővárosi (Szent) István kórház I. Belosztályának főorvosa lett 1957 és 1973 között Dél-Pest vezető belgyógyász főorvosa volt 1952-ben az orvostudományok kandidátusa 1955-ben jelent meg a Periferiás érbetegségek című könyv 1961-ben megjelent a Peripheriás keringési zavarok című könyve 1961-ben megalapította a Magyar Angiológiai Sectiot 1961-ben Prágában a Világkongresszuson felvetette a Nemzetközi Angiológiai Unió alapító tagjai közé a Magyar Angiológiai Sectiot 1964-ben Angiológiai Unió alelnökévé választották 1981-ben megszerezte az orvostudományok doktora tudományos fokozatot 1981-ben könyveinek és különlenyomatainak két kötetbe időrendben összefogott példányát átadta a Szt. István Kórház könyvtárának. 1989. augusztus 8-án hunyt el
155 közlemény I. kötet 1929-1958 Capillar microscopos megfigyelések, Skleroderma, Polyarthitises betegek vérkeringése, Thromboangiitis obliterans klinikuma, Verőerek hemodinamikai vizsgálatai, Végtag embóliák elemzése II. kötet 1959-1981 Anticoagulans kezelés, Fibrinolytikus kezelés, Diabeteses érbetegség, Beszámolók a Nemzetközi Angiológiai kongresszusokról.
Antifoszfolipid antitest kutatások a Debreceni Egyetemen 1985. DEOEC III. sz. Belklinika Prof. Dr. Szegedi Gyula Dr. Sonkoly Ildikó Dr. Soltész Pál Dr. Lakos Gabriella Klinikai Biokémiai Intézet Prof. Dr. Muszbek László Dr. Horváth Andrea Rita
Az antifoszfolipid szindróma diagnosztikai kritériumai (Revideált Sapporo) Klinikai kritériumok: artériás thrombosis vénás thrombosis habituális vetélés Laboratóriumi kritériumok: antifoszfolipid (apl) antitestek IgG/IgM anti-cardiolipin antitestek (acl) Anti-(β2GPI) pozitivitás lupus anticoagulans (LA) Diagnózis = 1 klinikai tünet + 1 laboratóriumi kritérium
Artéria lumen T- és B-limfociták VCAM-1 Akcelerált atherosclerosis Antifoszfolipid antitestek PS PC TFPI tpa Szöveti faktor MMP-áz Makrofág Citokinek Antigén receptor T H 1 T-sejt IFN-γ IL-1 TNF oxldl Antigének oxldl Hő shokk fehérje β2gpi T H 2 T-sejt CD 40 L CD 40 B-sejt anti-hsp anti b2gpi anti oxldl autoantitestek Plakk MMP- mátrix metalloprotein PC - protein C, PS - protein S tpa- szöveti plazminogén aktivátor IL-4 IL-12 Plazma sejt TFPI- szöveti faktor útvonal gátló HSP- hő sokk fehérje IL-6
Artéria brachialis nyugalmi-, és dilatált átmérő mérése digitalizált képanalízissel
Artéria carotis intima-media falvastagság (IMT) mérése digitalizált képanalízissel
Pulzushullám terjedési sebesség meghatározása (carotis-femoralis PWV EKG kapuzott pulzatilis Doppler módszer) Foot-to-foot method a. carotis ECG t 1 L Tranzit idő (Δt=t 2 -t 1 ) t 2 a. femoralis PWV = L / Δt
Az eredő pulzushullám görbe oszcillometriás mérése AIx: 6,44 % ED: 305 ms PWV: 9,79 ± 0,7 m/s AIx 80 : 7 % RT: 106 ms Automatikus analízis AIx : 6,44 % emelkedett PWV : 9,79 m / s optimális
A.carotis intima-media vastagság IMT (mm) Augmentációs index Aix (%) Pulzushullám terjedési sebesség PWV (m/s) CD 8 + / IL 10 + sejtarány (%) CD 8 + / IL 10 - sejtarány (%) Szérum IL-4 szint (pg/ml) Pulzushullám terjedési sebesség PWV (m/s) Pulzushullám terjedési sebesség PWV (m/s)
111 akut coronaria szindrómában szenvedő beteg antifoszfolipid antitest profilja Gyakoriság ACS-ben Gyakoriság egészségesekben Szignifikancia Lupus antikoaguláns 0 / 111 0 / 50 NS Antikardiolipin AT 2 /111 1 / 50 NS Anti-β2GPI 16 /111 (14.4 %) 1 / 50 p = 0.02
Mortalitási adatok 111 ACS beteg 16 antifoszfolipid antitest pozitív 95 antifoszfolipid antitest negatív 3 beteg hospitális halálozás 6 beteg NS 30 napos mortalitás 5 beteg p=0.021 8 beteg 6 hónapos mortalitás 7 beteg p=0.0029 10 beteg
Antifoszfolipid ellenes antitestek gyakorisága PAD-ban (n=139) Gyakoriság PAD-ban Gyakoriság kontrollban p Lupus antikoaguláns 3/139 1/50 NS Antikardiolipin AT 30/139 1/50 0,002 Anti-β2GPI 41/139 1/50 0,0002
Antifoszfolipid antitest pozitivitással összefüggésbe hozható társuló klinikai manifesztációk PAD-ban LA akl aβ2gpi Coronaria érintettség 1 (NS) 17 (NS) 21 (NS) Cerebrovascularis érintettség 2 (NS) 23 (p<0.02) 33 (p<0.002) Hypertonia betegség 2 (NS) 19 (NS) 19 (p<0.001) Dohányzás 1 (NS) 18 (NS) 27 (p<0.014)
Az antifoszfolipid szindrómában tartós anticoaguláns kezelés indokolt Definitív APS + első MVT: warfarin, INR 2-3 Definitív APS + artériás thrombosis vagy visszatérő esemény: INR 3-4 Thrombosis + 1x apl pozitivitás: átlagpopulációval azonos kezelés
Sklerodermával és polyarthitissel kapcsolatos angiológiai megfigyelések
ANGIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK AUTOIMMUN REUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEKBEN (n = 277) NDC Primer APS Skleroderma SLE RA Sjögren MCTD Kontroll FMD (%) 5,3 3,59 4,99 6,26 4,86 6,51 6,1 8,39 NMD (%) 19,38 14,5 22,27 12,2 19,12 20,34 12,89 17,5 IMT (mm) 0,53 0,72 0,69 0,58 0,62 0,57 0,61 0,58 AIx (%) 0,45 4,44 1,8-36,68 PWV (m/s) 11,59 10,02 9,73 7,96
Biológiai terápia (rituximab, anti-cd20) hatása az endotél funkcióra Polyarthritisben 14 12 10 1000 mg RTX iv. 100 mg MTP iv. 1000 mg RTX iv. 100 mg MTP iv. p 0,035 p 0,02 8 6 4 FMD(%) HDL-C(mmol/l) RTX rituximab MTP methylprednisone 2 0 0. hét 2. hét 6. hét 16. hét
Új irányok a klinikai kutatásban Szelektív aferezis technikák bevezetése Reoferezis Immunadsorptio
Reoferezis kezelés száraz macula degenerációban A szubjektív és objektív látásélesség is javult Egyedül tud utazni tömegközlekedési eszközön Homályos látás csökkent Nagyítóval képes olvasni Tud tv-t nézni Optikai koherencia-tomográfiás vizsgálat (OCT) A makula kontúrja élesebb lett Az ödéma mennyisége lecsökkent
Diabeteses láb Reoferezis kezelése
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!