VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A változások javarészt 2012. január 1-jétől lépnek hatályba. Jelen hírlevelünkben a személyi jövedelemadót érintő, legfontosabb változásokról szeretnénk röviden tájékoztatni Önöket. Adóalap-kiegészítés Évi 2 424 000 forint alatt nem növeli az adóalap összegét adóalap-kiegészítés, így csak a jövedelem efölötti része után kell 27 százalékos mértékkel megállapítani az adóalapkiegészítést. Az adó mértéke továbbra is 16 százalék (2 424 000 forint felett az adóteher 20,32 százalék). Ennek megfelelően nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem azon része után, amely nem haladja meg a 2 424 000 forintot akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó, várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg az adóalap-kiegészítés alól mentesített jövedelmet. A magánszemély nyilatkozatától függetlenül a kifizető alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az értékhatárt meghaladja. A magánszemély köteles a kifizető részére adott írásbeli nyilatkozatában kérni az adóalapkiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme meghaladja a 2 424 000 forintot. A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén, ha utóbb befizetési különbözet mutatkozik, a különbözet 12 százalékát különbözeti bírság címén meg kell fizetni. Adójóváírás 2012. január 1-jétől külön átmenet nélkül megszűnik az adójóváírás
Családi adókedvezmény A családi kedvezmény szabályai lényegében változatlanok maradnak, változást az jelent, hogy 2012-től az érvényesítéséhez elég a családipótlék-jogosultság megléte, de a továbbiakban a tényleges folyósítás nem feltétel. Spekulatív ingatlanügyletek 2012-től plusz adófizetési kötelezettség terheli a termőföldből átminősített ingatlan átruházásából realizált hozamot csakúgy, mint a termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaság részesedésének átruházásán elért árfolyamnyereséget, illetve a részesedés társaságból történő kivonásakor a vállalkozásból kivont jövedelmet. A törvény definiálja a szokásos hozam mértékét a tulajdonban tartás időszakára. Az adó alapja - az ingatlan átruházása esetén a szokásos hozam és az ügyleten realizált hozam szokásos hozamot meghaladó részének háromszorosa, - a részesedés átruházása, illetve kivonása esetén az árfolyamnyereség, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem és az árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem szokásos hozamot meghaladó részének kétszerese. Ezeket a szabályokat nem kell alkalmazni, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére legalább öt évvel a termőföld véglegesen más célú hasznosításának engedélyezését megelőzően került sor, vagy ha az átminősített ingatlant örökléssel szerezték. Ingatlan-bérbeadás Lakás bérbeadása esetén a bérbeadásból származó bevételből levonható a magánszemély által más településen bérbe vett lakás után ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díj összege abban az esetben, ha mind a bérbeadás, mind pedig a bérbevétel időtartama meghaladja a 90 napot. A kedvezmény nem alkalmazható, ha a magánszemély a bérleti díjjal összefüggésben költséget számol el, vagy annak összegét részben megtérítik a számára.
Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem Az ingó vagyontárgy (nem egyéni vállalkozóként történő) üzletszerű, rendszeres átruházásából származó jövedelem csak akkor adózik az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint, ha az ebből származó bevétel éves szinten meghaladja a 600 000 forintot. Az ingó vagyontárgyak átruházásával megszerzett bevételből nem kell a jövedelmet megállapítani akkor, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 000 forintot. Ingatlan átruházásából származó jövedelem Az ingatlanlízing-ügylet esetében a törvényben meghatározott eltérésekkel az ingatlan átruházásából származó jövedelem szabályait kell alkalmazni. Nem pénzbeli juttatások Az egyes meghatározott juttatások értékének 1,19-szerese után a kifizetőt 16 százalék szja és 27 százalék eho terheli. 2012-től ilyen juttatásnak minősül: - a belső szabályzat alapján több munkavállalónak vagy (szabályzat hiányában) valamennyi munkavállalónak azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termékkel, nyújtott szolgáltatással juttatott, adóköteles bevétel; - a reprezentáció és az üzleti ajándék; - az adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető, üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá; - az adóévben nyújtott béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 000 forintot (illetve annak a jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét) meghaladó része.
Béren kívüli juttatások A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után a kifizetőnek 16 százalékos személyi jövedelemadót és 10 százalék ehót kell megfizetnie. Átalakul az étkeztetés rendszere. A cafetéria keretén belül: ha munkahelyi, üzemi étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében valósul meg az ételfogyasztás, akkor az ilyen formában juttatott jövedelemből legfeljebb havi 12 500 forint, és/vagy melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatásra, illetve fogyasztásra, készétel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből legfeljebb havi 5000 forint adható. A Széchenyi Pihenő Kártyán (SZÉP) három alszámlát határoz meg a törvény, aminek megfelelően: - a szálláshely alszámlán maximum 225 000 forintig, a vendéglátás alszámlán maximum 150 000 forintig és - a szabadidő alszámlán maximum 75 000 forintig nyújtható kedvezményesen támogatás. Az internetszolgáltatás ingyenes, kedvezményes biztosítása vagy költségeinek megtérítése kikerült a béren kívüli juttatások közül. A cafetérián belül továbbra is változatlanul nyújtható például helyi utazásra jogosító bérlet, iskolakezdési támogatás, önkéntes kölcsönös pénztárakba fizetett munkáltatói hozzájárulás. Adómentes juttatások - Nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem a munkáltató által a munkavállalójának a rögzített árfolyamú végtörlesztéshez kamatmentesen (2011. szeptember 29. után) nyújtott kölcsönnel összefüggésben.
- Ezen túlmenően adómentes a munkáltató által a munkavállalójának a rögzített árfolyamú végtörlesztéshez adott, vissza nem térítendő támogatás 7 500 000 forintot meg nem haladó része, feltéve, hogy a munkáltató a támogatást közvetlenül a követelés jogosultja részére utalja át, vagy utólagos térítés esetén a végtörlesztést igazoló dokumentum bemutatását követően a munkavállaló számlaszámára utalja. A mentesség (a végtörlesztést szabályozó törvény hatályba lépésének napja) a 2011. szeptember 29. és 2012. február 28. közötti időszakban adott támogatásokra vonatkozik. - Adómentes a Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj. A Hírlevél tájékoztató jellegű általános információkat tartalmaz. A benne foglaltak ezért nem tekinthetőek szakmai tanácsnak vagy döntést megalapozó, teljes értékű információnak. Jelen tájékoztatás - jellegéből adódóan- nem terjedhet ki minden részletre, különösen egy-egy adott ügylet minden körülményére. Bár a Hírlevél készítésekor teljes körültekintésre törekedtünk, az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.