HOGYAN ÉRINTI A HAZAI ADÓRENDSZER A VILLAMOSENERGIA-IPARI TÁRSASÁGOKAT?

HOGYAN ÉRINTI A HAZAI ADÓRENDSZER A VILLAMOSENERGIA-IPARI TÁRSASÁGOKAT? n AZ EURELECTRIC (AMELY AZ EU-TAGORSZÁGOK ÉS MÁS EURÓPAI ORSZÁGOK VILLAMOSENERGIA- IPARÁNAK KÉPVISELÔIT EGYESÍTÔ SZERVEZET), AHOL AZ MVM RT. IS KÉPVISELTETI MAGÁT, MINDEN ÉVBEN KÉSZÍT EGY TANULMÁNYT, AMELY AZ EU-TAGÁLLAMOK ADÓZÁSI RENDSZERÉT MUTATJA BE. AZ IDEI ÉVBEN A 2000. ÉVRÔL KÉSZÜLT BESZÁMOLÓ. MIVEL HAZÁNK SZERETNE MINÉL HAMARABB EU-TAGGÁ VÁLNI, FONTOS VOLT, HOGY MAGYARORSZÁG IS BEMUTASSA ADÓRENDSZERÉT AZ EURELECTRIC-NEK. EZT AZ ANYAGOT AZ MVM RT. ÁLLÍTOTTA ÖSSZE A SZERVEZET SZÁMÁRA. ÁRPÁDNÉ FRIEDSZÁM ANDREA A nemzetközi szervezet követelményeit a kért beszámoló tartalmával kapcsolatban egyelôre nem lehet maradéktalanul kielégíteni, tekintve, hogy az MVM Rt. nem jogosult a villamosenergia-iparból az adófizetéssel kapcsolatos adatok, információk öszszegyûjtésére. Ezért az elkészített anyag csak az MVM Rt.-nél fellelhetô, illetve az országos kiadványokból megszerezhetô adatokra, információkra alapozódhatott. Ebben a cikkben a tanulmánynak egy rövidített változatát adjuk közre, amely úgy véljük, hasznos ismereteket nyújt a hazai adórendszerrôl, azon belül a villamosenergia-ipari társaságokat érintô adókról, adójellegû kötelezettségekrôl, de még a magánszemélyekre vonatkozó adózási követelményekrôl is. Az EURELECTRIC részére készített tanulmány egyébként két részre tagolódik: n az elsô részben rövid áttekintés található a magyar villamosenergiaipar történetérôl és teljesítményérôl, n a második rész az adórendszer bemutatását tartalmazza. Ez az áttekintés sem a terjedelmi korlátok, sem pedig az elérni kívánt cél következtében nem tûzte céljául a teljes részletességet, de úgy véljük, a villamosenergia-törvénnyel kapcsolatos rövid helyzetismertetést tartalmazza. Hiányoznak ezen túlmenôen a mostani összefoglalóból a villamosenergia-ipar teljesítményére vonatkozó adatok, táblázatok is, az adózással összefüggô kérdésekben pedig néhány bár nem sok helyen kiegészítések találhatók abból a célból, hogy a lap olvasótábora minél teljesebb képet kaphasson az adórendszerrôl. Ezen túlmenôen némi változtatás történt az anyag szerkezetén is, mert volt, ahol az EURELECTRIC által kért felosztás erôltetettnek bizonyult. A továbbiakban a tanulmányt célszerû lenne minden évben elkészíteni, aktualizálni, amelyhez nagyon fontos lenne a MEH-nél kezdeményezni az EURELECTRIC által kért adatoknak a villamosenergia-ipari társaságoktól történô összegyûjtését és rendelkezésre bocsátását. A VILLAMOSENERGIA- IPARBAN LEZAJLÓ VÁLTOZÁSOK NAPJAINKBAN A napjainkban végbemenô legjelentôsebb változás a villamosenergiaiparban az EU-hoz történô csatlakozás jegyében zajló törvényalkotási folyamat, amelynek célja a kötelezô piacnyitás megvalósítása, valamint megfelelés a különbözô nyilvántartásokkal, versenysemlegességgel kapcsolatos elôírásoknak. A múlt évben a magyar Országgyûlés elfogadta az új, EU-konform villamosenergia-törvényt, mely 2003. január 1-jétôl lép hatályba. Ez a jogszabály új fejezetet jelent a magyar villamosenergia-ipar történetében. Ettôl az idôtôl kezdve az egységes piac két párhuzamos (egy közszolgáltatási és egy versenyszférában mûködô) piaccá alakul. A kormány késôbb fog dönteni a piacnyitás mértékérôl és menetrendjérôl. Az új törvény hangsúlyozza a szolgáltatás-biztonság fontosságát, mind a verseny-, mind pedig a közszférában. Ez a közszolgáltatásban nem fog változni, mert a közüzemi nagykereskedôk és szolgáltatók kötelezve lesznek arra, hogy szolgáltassanak a közüzemi fogyasztók számára. Az új szabályozás egyszerûsíti az engedélyezési tevékenységet és lehetôvé teszi az erômû projektek piaci alapon történô végrehajtását. Az új törvény korlátozásokat tartalmaz az engedélyes társaságokban történô jelentôs részesedés megszerzésére vonatkozóan. Ezeknek a sza- 82 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2002/1 2

bályoknak a célja az összefonódások megakadályozása. Fontos változás, hogy az új törvény eltörli a rögzített villamosenergia-eladási árakat a termelôk és kereskedôk, valamint a kereskedôk és feljogosított fogyasztók között. A szabályozott árak az átvitel, az elosztás és a rendszerirányítás, valamint a közüzem területén fognak fennmaradni. 2004-tôl csak a közüzemi fogyasztókat fogják érinteni a rögzített árak. A megújuló energiaforrásokból és a hulladékanyagok felhasználásával termelt villamos energia zöld bizonyítványt kaphat. Az export és import tevékenység részlegesen liberalizált lesz; a korlátozások Magyarország EU-hoz történô csatlakozásakor kerülnek eltörlésre. Az export/import tevékenységek villamosenergia-kereskedôk, közüzemi nagykereskedôk, az átviteli rendszeroperátor (olyan mértékben, ahogy feladatai végrehajtásához szükséges) és a feljogosított fogyasztók által lesz végezhetô saját fogyasztásukra, de a feljogosított fogyasztók kötelezve lesznek arra, hogy saját fogyasztásuknak legalább a felét hazai termelésbôl vásárolják meg. Az elôkészület elsô lépése az volt, hogy az átviteli rendszert irányító társaság (MAVIR Rt.) függetlenné vált az átviteli társaságtól (MVM Rt.). A törvényalkotó szeretne a gyakorlatba átültetni egy objektív, átlátható és diszkriminációmentes szabályozást annak érdekében, hogy támogassa a versenyképes villamosenergia-piac fejlôdését. A törvény új fogalmakat alkotott, mint például feljogosított fogyasztók, eltörölte az export/import tevékenységgel kapcsolatos monopóliumot, intézkedéseket tett a különbözô tevékenységek könyvekben történô elkülönítésére úgy, hogy azokra a társaságoknak külön mérleget és eredménykimutatást kell készíteniük, mintha a különbözô tevékenységeket külön szervezetben mûködô társaságok végeznék. A feljogosított fogyasztók (amelyek meghaladják a 6 GWh/év fogyasztást) jogosultak kiválasztani saját villamosenergia-szállítóikat és 2003-tól hálózat-hozzáférési joggal fognak rendelkezni. Az új törvény szigorúan korlátozza azon tevékenységek tartalmát, melyeket az engedélyes társaságok végezhetnek, ezért az engedélyeket a Magyar Energia Hivatal fogja kibocsátani. A villamosenergia-piac megnyitása Magyarországon több lépésben fog megtörténni és egyelôre nem került meghatározásra, hogy mikor fog teljesen nyitottá válni. A villamosenergia-szolgáltatásnak két formája lesz: n a feljogosított fogyasztókkal történt szabad megállapodás alapján, n közüzemi szerzôdések alapján. A villamos energia országhatáron keresztül történô szállítása történhet villamosenergia-kereskedôk által, a rendszerirányító által, és a közüzemi nagykereskedô által, de ezen a területen számos korlátozó intézkedés marad életben. A BEVÉTEL MÉRTÉKÉTÔL FÜGGÔ ADÓK Magyarországon a villamosenergiaipari társaságok adózását az általános adótörvények szabályozzák, általában nincsenek rájuk vonatkozó kivételek, vagy speciális szabályok. Társasági adó A társasági adót a vállalati eredmény után kell fizetni és mértéke a pozitív adóalap 18%-a. Az adó alapja úgy határozható meg, hogy a bevételekbôl levonjuk a költségeket és ráfordításokat (ez az adózás elôtti eredmény), majd az eredményt módosítjuk különbözô adóalapot növelô és csökkentô tényezôkkel (pl. kapott osztalék, elengedett kötelezettség, adott támogatások, a számviteli törvény és a társasági adóról szóló törvény által megengedett értékcsökkenés, kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása stb.). Ha az adóalap negatív, azt a következô öt évre tovább vihetjük, elhatárolhatjuk (adóalapot csökkentô tényezôként vehetjük figyelembe a következô években). Jelentôs adókedvezményt élveznek a nagyberuházások és az elmaradott térségekben végzett beruházások, de ezek néhány év múlva valószínûleg eltörlésre kerülnek. Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása különbözô módszerekkel végezhetô el, de leggyakrabban a lineáris leírási módszert alkalmazzák. A számviteli törvény szerint az éves leírás mértéke az eszközök élettartamától függ, a Társasági Adó Törvény azonban csak meghatározott mértékû leírást ismer el adómentesnek. Személyi jövedelemadó A magánszemélyek jövedelemadója progresszív, mértéke 20%-tól 40%-ig terjed, de a törvény bizonyos tevékenységekre, gyermekekre, adományokra, biztosítási szerzôdésekre stb. vonatkozóan kedvezményeket is tartalmaz. A személyi jövedelemadót az alkalmazottak keresetébôl a munkáltató vonja le és utalja a költségvetés számára, illetve ahol erre valamilyen oknál fogva nincs lehetôség, a magánszemély önadózás keretében vallja be és fizeti meg. Osztalékadó Az osztalékadó közvetett adó. A magyar vállalkozások mentesek az osztalékadó fizetése alól. Más, külföldi tulajdonos vállalkozásoknak 20% osztalékadót kell fizetniük. A magánszemély tulajdonosoknak 20% vagy 35% osztalékadót kell fizetniük. Ennek mértéke függ a jegyzett tôke és az osztalék arányától. Ha a kifizetett osztalék meghaladja a jegyzett tôke törvényben meghatározott arányát, az adó mértéke 35%. A tulajdonosoktól a társaság vonja le az adót az osztalék kifizetése elôtt. Kamatadó A kapott kamat a magánszemélyek számára jövedelem, de az adó mértéke 0%. Értékesített tárgyi eszközök (nem ingatlanok) adója Magánszemélyek esetében az adó mértéke 10%, ha a bevételek és kiadások különbsége meghaladja a 100 000 Ft-ot. Értékesített ingatlanok adója (nem érinti a villamosenergia-ipart) Magánszemélyekre vonatkozóan az adó mértéke 20% (az adó alapját A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2002/1 2 83

úgy kapjuk meg, hogy az értékesítési árból levonjuk az elismert kiadásokat). Ha másik lakást/házat/építési telket vásárolunk ezen az összegen, nem kell megfizetni az adót. Természetbeni juttatások adója Ha a társaság munkavállalójának természetbeni (nem pénzbeni) juttatást ad, a társaságnak 44% személyi jövedelemadót és 3% munkaadói járulékot kell fizetnie. A fizetendô társadalombiztosítási járulék mértéke 2000-ben 33%, 2001-ben 31% volt, 2002-ben pedig 29%. Ha a társaság nem munkavállalói jogviszonyban álló személynek ad természetbeni juttatást, a vonatkozó szabályok a fentiektôl eltérôek. Helyi iparûzési adó A törvény különbséget tesz az önkormányzatok területén végzett állandó és ideiglenes iparûzési tevékenység között. Állandó iparûzési tevékenység esetében a számviteli törvény szerinti nettó árbevételt növelni kell a kamatbevételekkel, le kell vonni az eladott áruk beszerzési értékét, a közvetített szolgáltatásokat és az öszszes anyagköltséget. Az így meghatározott érték az adóalap. Az adó legmagasabb mértéke 2% és a helyi önkormányzatok dönthetik el, hogy bevezetik-e ezt az adónemet, vagy sem. Eseti iparûzési tevékenység végzése esetén az egy napra számított adómérték nem lehet több 5000 Ft-nál. Árfolyamnyereség adó A magánszemélyeket a törvény 20% árfolyamnyereség-adó fizetésére kötelezi. Bányajáradék Mielôtt a bányatársaságok kibányásznák a föld felszíne alatt lévô ásványokat, azok állami tulajdonban vannak. A bányajáradék így valójában egy ellenérték-adó, amit a bányatársaságnak kell megfizetnie a tulajdonába kerülô ásványok értéke után. A járadék mértéke a kibányászott ásványi anyagok értékének százalékában került meghatározásra: n ásványi olajok és gázok esetében (beleértve a CO 2 -t is) a mérték 12%, n felszíni bányászat útján kibányászott anyagok és nem fémes nyersanyagok esetében a mérték 5%, n más szilárd ásványi nyersanyagok és geotermikus energia esetében a mérték 2%. Fogyasztási adó (a villamosenergia-ipart nem érinti) A következô termékek után kell fizetni: nemesfémekbôl készült termékek; drágakövekbôl, vagy nemesfémbôl készült ékszerek (az adó mértéke 35%); személygépkocsik (az adó mértéke 10-32%, s közvetve érinti a villamosenergia-ipari társaságokat is); pörkölt kávé és valódikávé-kivonat (az adómérték 12%). Az adót meg kell fizetni Magyarországon történô értékesítés és import esetében is. Az adót a saját elôállítású termék után a termelô, a bérmunka keretében termeltetett termék után pedig a termeltetô; a nem adóalany termelôtôl és termeltetôtôl belföldi értékesítésre beszerzett, illetve az adó- és vámhatóságtól, bíróságtól belföldi értékesítésre átvett termék esetén a vevô, a felvásárló; az importált termék után az importáló fizeti. E törvény alkalmazásában importálónak az minôsül, akit jogszabály vámfizetésre kötelezett személyként nevez meg. Az adó alapja különbözô esetekben eltérôen került meghatározásra, így bizonyos esetekben lehet a forgalmi érték, az ellenérték, a vételár, a vámérték. Általános forgalmi adó A villamosenergia-importot és a hazai piacon történô értékesítést mind nagyfeszültségen, mind pedig kisfeszültségen jelenleg 12%-os adó terheli. Az adó mértéke más termékek értékesítése és szolgáltatás nyújtása esetében 25%, de vannak adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint létezik 0%-os adókulcs is. (A mentesség és a nulla kulcs közötti különbség gyakorlatilag az, hogy az adómentes értékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó kiadások számláiban található elôzetesen felszámított áfa nem igényelhetô vissza.) 0%-os kulccsal adózik például a termékexport, a preferált fogyasztók számára végzett importtevékenység stb. Az adó alapja a teljesítés ellenértéke, de vannak esetek, amikor az adó alapját a piaci érték képezi, mivel a meghatározott ár túlságosan alacsony (pl. kapcsolt vállalkozások esetében). Import esetében vannak országokra és alapítványokra vonatkozó mentességek. Az adófizetônek joga van az általa megfizetett adó levonásához, de vannak kivételek is, például személygépkocsi-üzemanyag. VAGYONHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓK Építményadó (helyi adó) Nem lakás céljára szolgáló lakóépületek és egyéb, a helyi önkormányzatok területén lévô épületek adókötelezettség alá esnek. Az éves maximális adómérték és adóalap a helyi önkormányzat döntésének függvénye: az adó mértéke 900 Ft/m 2, ha az adóalap az épület nettó alapterülete m 2 -ben, vagy az adó az épület szokásos piaci értékének 3%-a. Földadó (helyi adó) Az önkormányzat területén lévô beépítetlen belterületi földrészletre vezethetik be az önkormányzatok. A helyi önkormányzat döntésétôl függôen az adó alapja és mértéke: 200 Ft/m 2, ha az adó alapja a földterület m 2 -ben mért értéke, vagy a szokásos piaci értéknek a 3%-a. Idegenforgalmi adó Idegenforgalmi adót a magánszemélyeknek, vagy vállalkozásoknak/vállalkozóknak kell fizetniük (csak a második esettel foglalkozunk). Idegenforgalmi adó terheli azt, aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek tulajdonosa, amely nem minôsül lakásnak. Az adó alapja az épület nettó alapterülete és az éves adó mértéke legfeljebb 900 Ft/m 2. 84 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2002/1 2

Gépjármûadó (súlyadó) Ezt az adót az önkormányzatok számára kell fizetni a gépjármûvek tömege alapján, és az adó fele az Útalapba kerül átutalásra. Az adó mértékét a helyi önkormányzatok határozzák meg, mértéke legalább 600 Ft, de legfeljebb 1000 Ft a gépjármû minden megkezdett 100 kg-ja után. A motorkerékpár, a lakó-pótkocsi, a lakóautó és a sátras utánfutó adója legalább 2000 Ft/év, de legfeljebb 5000 Ft/év. Teherautók esetében az adó mértéke függ az üres súlytól és a megengedett terheléstôl. Az adó alapja az önsúly és a megengedett terhelés 50%-a. TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ ADÓK Vámterhek Vámterhek alatt a vámot, a vám- ÁFÁ-t, a fogyasztási adót, a jövedéki adót és más kötelezô kifizetéseket értjük, melyeket a vámkezelési eljárás során vetnek ki. A cikknek ebben a részében csak a vámmal foglalkozunk, mivel a többi fent említett terhet az anyag más részében tárgyaljuk. A vámot speciális mértékek alapján kell megfizetni (vámtarifa), melyeket külön törvény határoz meg. A törvény tartalmaz mentességeket a vám megfizetése alól. Ha a nemzetgazdaság érdeke azt kívánja, a következô típusú ideiglenes vámok vezethetôk be a vámárukra: általános vám felár, piacvédô vámok, antidömping vámok, kiegyenlítô vámok, mezôgazdasági védôvámok. A vám alapja rendszerint a vámáru vámértéke. A vámérték magában foglalja (ha nem foglalja magában a fizetett, vagy fizetendô ár): az importált áru fuvarköltségét a magyar vámhatárig, a magyar határig az importált áruhoz kapcsolódó berakodási, kirakodási és árukezelési költségeket; a vámhatárig felszámított biztosítási költségeket. A vámtarifa tartalmazza az áruk vámtarifa számát, az áruk leírását és a vámtétel mértékét. A vámtarifa a legnagyobb kedvezményes elbánás szerinti, valamint autonóm és szerzôdéses preferenciális vámtételeket, továbbá büntetô vámtételeket tartalmaz. Jövedéki adó A villamosenergia-iparban jövedéki adó az ásványi olajokat terheli, azonban jövedékiadó-mentesek a transzformátorokban használt olajok, valamint a villamosenergia termeléséhez használt olaj is. (Más, jövedéki adóval sújtott termékek pl. az alkohol termékek, a sör, a bor, a pezsgô, a köztes alkoholtermékek és a dohány termékek.) Cégautó adó Ha a munkavállalók személyes céljaikra a vállalkozás tulajdonában lévô személygépkocsit használhatnak, a vállalkozásnak cégautó adót kell fizetnie. Az adó mértéke függ az autó árától és beszerzési idejétôl. Mértéke 1500 Ft-tól 40 000 Ft-ig terjedhet. Adómentességet élveznek az orvosok a postaszolgálat által használt stb. személygépkocsik. Útadó külföldi autókon 50 Ft/nap az adó mértéke azokra az autókra, melyek 60 napig Magyarországon tartózkodnak. Az adó mértéke teherautók esetében 3 Ft/tonna/km. KÖRNYEZETVÉDELMI ADÓK Magyarországon különbözô törvények szabályozzák a Központi Környezetvédelmi Alapba történô befizetéseket, melyek közül a legjelentôsebbek a következôk: különféle környezetvédelmi bírságok, környezetterhelési díj, környezet-igénybevételi díj, környezetvédelmi termékdíj, külföldi autókat terhelô adó, bányajáradék, nemzetközi környezetvédelmi célú támogatások, költségvetési támogatás, önkéntes hozzájárulások, visszafizetés (és annak kamata) az Alapba, károkozás következtében történô kártérítés befizetése az Alapba, az Alap által megvásárolt értékpapírok kamata, egyéb bevételek. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítését és üzemeltetését, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésének (lebontásának) finanszírozását biztosító, és kizárólag ezt a célt szolgáló elkülönített állami pénzalap. Az Alapba történô befizetéseket úgy kell meghatározni, hogy azoknak a fent említett költségeket teljes mértékben fedezniük kell. A befizetés mértékét a költségvetési törvény határozza meg. A Paksi Atomerômû Rt.- nek 2000-ben 9311,3 MFt-ot kellett fizetnie havi arányos elosztásban. Környezetvédelmi bírságok Aki jogszabályban elôírt, illetve hatósági határozatban foglalt, a környezet védelmét szolgáló elôírást szeg meg, vagy azokban megállapított határértéket lép túl az általa okozott környezetszennyezés, illetôleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és ismétlôdéséhez igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni. A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni. Különbözô környezetvédelmi bírságok léteznek: légszennyezési (nincs meghatározott mértéke), veszélyes hulladék (nincs meghatározott mértéke, a különbözô tényezôktôl függ, mint az anyag mennyisége, veszélyességének mértéke és az okozott kár), zaj- és rezgés (képlet alapján határozható meg), szennyvíz (nincs meghatározott mértéke, függ a különféle szennyvizekre meghatározott limit értékek túllépésétôl), természetvédelmi (különbözô esetekben különbözô mértékû, pl. természetvédelmi területen engedély nélkül végzett tevékenység esetén mértéke legfeljebb 20 000 Ft lehet minden megkezdett hektár után), ózonréteg-védelmi (elsô alkalommal értéke tízszer, második esetben százszor magasabb, mint a felhasznált tiltott anyagok ára), veszélyes anyagok importját szabályozó bírság (az importtevékenység engedéllyel végezhetô és a bírság mértéke 100 000 Ft az en- A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2002/1 2 85

gedély nélkül importált anyagok minden megkezdett tonnája után), egyéb törvényekben meghatározott bírságok. Környezetterhelési díj A környezetvédelmi adóknak a második típusa a környezetterhelési díj, akkor fizetendô, ha egy vállalkozás szennyezôanyagokat bocsát ki. Környezet-igénybevételi díj A környezet használóinak igénybevételi díjat kell fizetniük a környezet meghatározott elemének bizonyos módokon történô használata esetén. Környezetvédelmi termékdíj Bizonyos termékek - melyek használatuk közben, vagy azt követôen különleges terhet, vagy veszélyt jelentenek a környezetre elôállítását, importálását és elosztását környezetvédelmi termékdíj fizetésének kötelezettsége terheli. A díjat a belföldi elôállítású termékdíjköteles termék elsô belföldi forgalomba hozója, vagy saját célú felhasználója, valamint a termékdíjköteles vámáru behozatala esetén a vámfizetésre kötelezett, illetve a vámszabadterület köteles fizetni. (Ilyen termékek például az üzemanyagok, és más kôolajtermékek közvetlenül szennyezô termékek a gumiabroncsok, a hûtôberendezések és hûtôközegek, csomagolóanyagok, akkumulátorok, hígítók és oldószerek.) A termékdíj mértéke üzemanyagok esetében a jövedéki adó 3%-a. A villamosenergia-ipar érintett az üzemanyagok és más nyersolajok importjában (mi csak ezekkel a termékekkel foglalkozunk). Betétdíjak Jogszabály állapítja meg azon termékek körét, amelyeknek visszafogadása a környezet terhelésének, szenynyezésének csökkentése érdekében indokolt. A visszafogadás ösztönzésére a termék forgalmazójának betétdíjat kell felszámítania. A betétdíjas termék forgalmazója köteles a használt termék visszavételérôl és megfelelô kezelésérôl gondoskodni, továbbá a forgalmazáskor felszámított betétdíjat a termék visszaszolgáltatójának megfizetni. MUNKAVÁLLALÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓK ÉS HOZZÁJÁRULÁSOK Társadalombiztosítási járulék A vállalkozásoknak társadalombiztosítási járulékot kell fizetni (melynek mértéke 2000-ben a bérek és keresetek 33%-a volt, 2001-ben 31%-a, 2002-ben pedig 29%-a), továbbá 11% hozzájárulást kell levonniuk a bérekbôl és keresetekbôl azok kifizetése elôtt. Munkaadói járulék A munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás (kivéve az Szja tv. 69. (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatás), étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 %-a után 3% munkaadói járulékot köteles fizetni. Szakképzési hozzájárulás A munkaadóknak az éves bérköltség 1,5%-át kell befizetniük szakképzési hozzájárulásként. Rehabilitációs hozzájárulás A társaságoknak, amennyiben munkavállalóik száma meghaladja a 20 fôt és a megváltozott munkaképességû munkavállalók száma nem éri el a munkavállalók létszámának 5%-át, rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük, melynek mértéke 2000-ben 24 400 Ft/fô volt, 2001-ben pedig 27 800 Ft/fô. A rehabilitációs hozzájárulást annyi fôre kell megfizetni, ahány fô hiányzik az 5%-ból. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyévet megelôzô második év Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetének 3%-a. Munkavállalói járulék A társaságoknak a kifizetés elôtt munkavállalóik keresetének 1,5%-át le kell vonniuk, és be kell fizetniük egy elkülönített alapba. Egészségügyi hozzájárulás Két fajtája van: tételes, és százalékos. A tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetôknek kell fizetniük a foglalkoztatottak száma után, mértéke 2000-ben 3900 Ft/fô, 2001-ben 4200 Ft/fô, 2002-ben pedig 4500 Ft/fô (minden foglalkoztatott után csak egyszer kell fizetni, tehát csak egy foglalkoztatónak kell megfizetnie a hozzájárulást). 2000-ben az egy napra számított összeg 130 Ft/fô. A százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást a magánszemélyek különbözô fajta jövedelmei után kell megfizetni (például: a társadalombiztosítási járulék alól mentes jövedelmek után, a 35% osztalékadóval terhelt osztalék után, a társadalombiztosítási járulék alól mentes természetbeni juttatás után, amikor a magánszemély nem biztosított a társaságnál). A százalékos típusú hozzájárulás másik fajtáját a magáncélra is használt cégautók után kell fizetni, mértéke pedig a cégautó adó 25%-a. Kommunális adó (helyi adó) Magánszemélyeknek vagy társaságoknak/vállalkozóknak kell fizetniük, de mi csak ez utóbbival foglalkozunk. A helyi önkormányzatok döntésétôl függôen az adó alapja az adózónál az önkormányzat területén a foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma és az éves maximális mérték 2000 Ft/fô lehet. VEGYES KÖTELEZETTSÉGEK Ebben a csoportban különbözô kötelezettségeket említünk meg. A kötelezettségek rendszere nagyon kiterjedt és bonyolult, így csak a legfontosabbakkal foglalkozunk. 86 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2002/1 2

Illetékbélyeg Magánszemélyek és társaságok közötti számos jogi eljárás illetékköteles. Vagyonszerzési illeték Vagyonszerzési illeték az örökséget, az ajándékot és a visszterhes vagyonátruházást terheli. A villamosenergia-ipart általában csak az utóbbi érinti. Az illeték fô területei: ingatlan megszerzése (piaci érték 10%-a); az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékû jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkezô vagyonszerzés; az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése; ingónak hatósági árverésen történô megszerzése; gépjármû, illetôleg pótkocsi tulajdonának, haszonélvezetének megszerzése a mérték gépjármûvek és elektromos hajtású autóknál 10 Ft/cm 3, 2500 kg alatti pótkocsi esetében 5000 Ft, 2500 kg felett pedig 12 000 Ft; közterületen álló, ingatlannak nem minôsülô felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékû jogának megszerzése. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke ha a törvény másként nem rendelkezik a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 10%. Államigazgatási eljárási illeték Az elsô fokú államigazgatási eljárásért ha a törvény másként nem rendelkezik 1500 forint illetéket kell fizetni (általános tételû eljárási illeték). Az elsô fokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható a fellebbezéssel érintett, vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 200 forint, de legalább 3000 forint, legfeljebb 300 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 3000 forint. Az értékhez igazodó államigazgatási eljárási illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindítása idôpontjában fennálló értéke. A törvény számos kivételt tartalmaz az illetékfizetési kötelezettség alól. Polgári eljárási illeték A polgári peres és nem peres eljárásban az illeték alapja ha törvény másként nem rendelkezik az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja: n a helyi bíróság elôtt a peres eljárásban 150 000 forint, a nem peres eljárásban 75 000 forint; n a Fôvárosi Bíróság és a megyei bíróság elôtt: elsô fokon indult peres eljárásban 250 000 forint, nem peres eljárásban pedig 125 000 forint, fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 125 000 forint, nem peres eljárásban pedig 70 000 forint; n a Legfelsôbb Bíróság elôtt: az elsô fokon indult nem peres eljárásban 150 000 forint, jogorvoslati eljárásban peres eljárás esetén 225 000 forint, nem peres eljárásban pedig 100 000 forint. Tételes illetékek A törvény számos tételes illetékfajtáról rendelkezik (például munkaügyi perek illetéke), amelyek esetében, ha az érték nem határozható meg, az illeték mértéke 5000 Ft. Csôd- és felszámolási eljárás illetéke Jogi személyiséggel rendelkezô gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 40 000 forint, a csôdeljárás illetéke 20 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkezô gazdálkodó szervezet esetében a felszámolási eljárás illetéke 15 000 forint, a csôdeljárás illetéke pedig 10 000 forint. Cégbírósági eljárás illetéke A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke a létesítô okiratban, a társasági szerzôdésben, az alapító okiratban, illetve az alapszabályban megállapított vagyon (jegyzett tôke) értéke után jogi személy esetében 2%, de legalább 60 000 forint, legfeljebb 600 000 forint. Összegezve a cikk mondanivalóját, remélhetôleg sikerült érzékeltetni, viszonylag átfogóan bemutatni azt az adórendszert, amelyben a társaságok mûködnek, s mi, magánszemélyek létezünk. Ez a bonyolult rendszer át kell, hogy alakuljon az EU-követelmények szerint, s valószínûleg egyszerûsödni is fog. Minden esetre érdemes a jövôben is nagyobb figyelmet szentelni ennek a területnek, mert nagymértékben kihat mindennapjainkra is. n HÍREK AZ MVM RT. A CSABA EXPO-N 2002. MÁJUS 1 5. Társaságunk idén is számos kiállításon tervezi a megjelenést. A bevált gyakorlatnak megfelelôen idén is az MVM csoport egységes megjelenítését tervezzük, melyet rugalmasan, az egyes cégek helyi érintettségét és terveit, valamint speciális célközönségét is figyelembe véve állítunk össze. Új elem az idei kiállítási palettán, hogy azon régiókban, ahol az MVM Rt. kiemelt beruházásokat kezd, illetve folytat, egyedi standokkal jelentkezünk. Ebbe a sorba illeszkedik, egyúttal az idei év elsô megjelenése a Csaba Expo, melynek aktualitását a Békéscsaba Sándorfalva távvezeték létesítése jelenti. (Tringer Ágoston) A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2002/1 2 87