Családban mozdul a szó Készítette: Ácsné Gergely Katalin okl. gyógyped.- logopédus Budapest XVIII. Kerületi Pedagógiai Szakszolgálat 2013. november 6.
Kettős értelmezés Családban mozdul a szó A beszédfejlődés a családban indul, a szülők a csecsemő első hangadásának tanúi. A sírás egyfajta kommunikáció, a gőgicsélés során előforduló hangok széles skálája a hangképző szervek tréningjét szolgálja. Családban mozdul a szó Az aktívan beszélő környezet nyújt megfelelő mintát az anyanyelv elsajátításához. A szeretetteljes családi légkör ösztönzően hat a gyermek beszédfejlődésére.
Beszédfejlődés a családban Az emberi beszéd kialakulása bonyolult fejlődési folyamat. Több feltétel egyidejű megléte szükséges, úgymint: - a beszédszervek, - a hallás, - és az idegrendszer épsége - valamint az aktívan beszélő emberi környezet (Kovács,1992). Tiszta beszédet a beszédszervek összehangolt működése eredményez, melyet a központi idegrendszer agykérgi és kéreg alatti központjai vezérelnek.
A beszédfejlődés szakaszai: a kiáltozások szakasza, a gagyogás időszaka, az utánzás időszaka, a beszédmegértés szakasza, az önálló beszéd időszaka. (Montágh, Montághné, Vinczéné, 1993) A hallásnak fontos szerepe van a beszédészlelés és a beszédhangok azonosítása és utánzása során. Egyéves kor körül kezd kialakulni az anyanyelvi percepciós bázis.
Mozgásfejlődés a családban Mozgás: általában a testhelyzet megváltoztatását, helyváltoztatást jelent, ugyanakkor a szemizmok, a mimikai- és rágóizmok, a beszédszerveket mozgató izmok, és a kéz finom mozgásai is ide tartoznak (Mészáros, 2012). A csecsemő és a kisgyermek mozgásfejlődésének üteme az idegrendszer érési folyamataival szoros összefüggésben van. A gyermekek eltérő fejlődési üteme egyrészt örökletesen meghatározott, másrészt a környezet is hatással van a fejlődésre.
Nagymozgások A kúszás, mászás, fölállás, járás a gyermek mozgásfejlődésének fontos állomásai. A kimaradó mozgásformák problémát okozhatnak az anyanyelvi fejlődésben. Finommozgások Ezek a mozgások vizuális kontroll alatt állnak. Az apró tárgyak megfogását a hüvelykujj oppozíciós mozgása biztosítja. A manipulációs készség kialakulását az értenyúlás, a megfogás és az elengedés lépései teszik lehetővé (Farmosi, 2011).
A mozgás és a beszéd összefüggései A gyermek lételeme a mozgás, ezáltal ismeri meg és alkalmazkodik szűkebb és tágabb környezetéhez. A zavartalan mozgásfejlődés lehetővé teszi az alapvető mozgásminták elsajátítását és gyakorlását. A mozgásmintákból épülnek fel a motoros készségek, amelyek az ismétlődés révén jól begyakoroltak, pontosak és célszerűek lesznek (Huba, 1993, p.73.). Az összehangolt nagy- és finommozgások, így a beszédmozgások kivitelezéséhez is mozgástervezés (praxia) szükséges.
Praxia: egy cselekvéssorozat tervezett megvalósítása, melynek kialakulásában a korai életkortól kezdődően fontos szerepet játszik a tapintás (Huba, 2011). Diszpraxia: a tanult komplex mozgásfolyamatok tervezésének és kivitelezésének (enyhébb fokú) zavara (Mesterházi, 2001, p.74-75.) A diszpraxiás gyermek az egymás után következő mozgásokat nem tudja szervezni, ez különösen új cselekvések tanulása során nyilvánul meg (Huba, 1993).
Apraxia: a mozgástervezés súlyosabb zavara, mely a mozgásos tapasztalatok felhasználásának hiányát, illetve elvesztését jelenti (Mesterházi, 2001). Beszédapraxia: olyan zavar, melyben sérül az artikulációs mozgások tervezése és megvalósítása. A gyermekek beszédfejlődése szorosan összefügg a motoros tervezéssel, ugyanis a diszpraxiás gyermek gyakran küzd szótalálási nehézségekkel, amely megnehezíti a környezettel való akadálymentes kommunikációt (Huba, 1993).
Hazai és nemzetközi vizsgálatok Hazai és nemzetközi kutatások vizsgálják a száj- és kézmozgások koordinációjának összefüggéseit óvodáskorú gyermekek esetében. A hazai kutatások irányítói: Dr. Lukács Ágnes és Kas Bence, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársai. Feltételezik, hogy a mozgástervezési nehézségek (apraxia) az artikulációs mozgásokban és a kéz finom mozgásaiban egyidejűleg jelentkeznek. Newmayer vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy neurofiziológiai összefüggés van a finommozgások és a beszédmozgások tervezése között (Newmayer et al., 2007).
Vizsgálat 5-7 éves korú artikulációs zavarral küzdő, és a kontrollcsoportot képező ép beszédű fiúgyermekek száj- és kézmozgás koordinációjának vizsgálata. Vizsgálati módszerek: PPL Nyelvfejlődési szűrővizsgálat Fingertip Tapping teszt ujjbegyérintés és ujjzongora Berges-Lézine ujjeupraxia-teszt - kéztartás utánzása Manual Motor Sequences (MMS) teszt kézmozgássorok utánzása Imitating Hand Position teszt - kézpozíció utánzása Oromotoros teszt értelmetlen szótagok ismétlése Szájmozgás teszt (8 próba) utánzás és utasítás
Beszédhibás gyermekek logopédiai terápiája Beszédhiba: általában a beszéd fonetikai szintjének torzulását jelenti és a hang-, a beszéd- és a nyelvi zavarhoz hasonlóan gátolja az egyén és környezete közötti interakciót és az alkalmazkodást (Mesterházi, 2001, p.68.). A logopédiai terápia akkor eredményes, ha sikerül megnyerni a szülőt, és partnerré válva együtt dolgozunk a tartós eredmény, a tiszta beszéd elérése céljából.
Fontos feladat a beszédhibák óvodáskorban történő kijavítása annak érdekében, hogy a gyermek sikeresen tudjon eleget tenni az iskolai elvárásoknak. A logopédiai terápia egy komplex terápia. Az anyanyelvnek megfelelő helyes kiejtés kialakítása mellett a figyelem, az emlékezet, az észlelés és a mozgás fejlesztése szükségszerű részét képezi a pöszeség javításának (Mesterházi, 2001, p.141.).
Bibliográfia Farmosi István (2011): Mozgásfejlődés, Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs. Huba Judit (1993): Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában I., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Kovács Emőke (1992): Logopédiai jegyzet I.,Tankönyvkiadó, Budapest. Dr. Mészáros Éva (2012): Afázia és dizartria tanegység előadásainak jegyzetei. 2012 december. Mesterházi Zsuzsa (szerk.) (2001): Gyógypedagógiai lexikon, ELTE-BGGYK, Budapest Montágh Imre, Montághné Riener Nelli, Vinczéné Bíró Etelka (1993): Gyakori beszédhibák a gyermekkorban, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Newmeyer A.J., Grether S., Grasha C., White J. et al., (2007): Fine Motor Function and Oral-Motor Imitation Skills in Preschool-Age Children With Speech-Sound Disorders, Clinical Pediatrics, 46(7), 604-611. Forrás: http://cpj.sagepub.com/content/46/7/604 Letöltés ideje: 2013.02.14.
Köszönöm a figyelmet!