Az Országos Rádió és Televízió Testület 1112/2009. (V. 28.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. -ában biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.) Műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2009. március 27-én megsértette az Rttv. 18. (2) bekezdését. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a MTM-SBS Televízió Zrt. műsorszolgáltatását és az alábbiakat tapasztalta: 2009. március 27-én a 18.55.32-kor kezdődött IDŐJÁRÁS-JELENTÉS Kullancs információk szegmensében a következő hangzott el: A kullancsok felnőttre, gyerekre, sőt négylábú kedvenceinkre egyaránt veszélyesek, ezért mindenképpen védekeznünk kell! Érdemes orvostól védőoltást kérni, amellyel megelőzhetjük a kullancsok által terjesztett agyvelő- és agyhártyagyulladást. Az 1 és 16 év közöttiek úgynevezett Junior vakcinát kaphatják, az ennél idősebbeknek a felnőtt változat szükséges, az állatokra pedig kullancsriasztó cseppek használata javasolt. A műsorszám egyik támogatója a Baxter Kft. volt, amely - többek között - Magyarországon is kapható kullancs elleni védőoltást gyárt. A Testület álláspontja szerint felmerült az Rttv. 18. (2) bekezdésében foglaltak sérelme, tekintettel arra, hogy az időjárás-jelentésben elhangzott kullancs információk a Baxter Kft. termékének beszerzésére ösztönözték a nézőket.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület 2009. április 23-án postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A műsorszolgáltató a felhívásnak 2009. május 6-án érkezett válaszlevelében tett eleget. A TV2 eljárási észrevételei: A TV2 szerint a részükre küldött megkeresésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az eljárás mikor indult. A Televízió kifogásolta, hogy nem került részükre megküldésre a hatósági eljárás valamennyi dokumentuma, így számukra nem derült ki az, hogy a hatósági ellenőrzés megállapításaira vezető eljárás során a hatóság milyen jellegű információkat szerzett be, milyen bizonyítási eszközök állnak a rendelkezésére. A TV2 érdemi észrevételei: A műsorszolgáltató álláspontja szerint a műsorszámban elhangzott információk, azaz a műsorszám tartalma olyan közérdekű információknak, tájékoztatásnak tekintendő, amely valamennyi ember számára jelentőséggel bír. A TV2 levelében előadta, hogy a Médiatörvény egyetlen rendelkezése sem tiltja azt, hogy a műsor támogatója maga választhassa meg, hogy mely műsorszám szponzorálása mellett dönt. A műsorszolgáltató nyilatkozatában arra is utalt, hogy nincs tudomásuk arról, hogy a Baxter Hungary Kft. a felhívásban írtaknak megfelelően kullancs elleni védőoltást gyárt. A TV2 álláspontja szerint a felhívásban vélelmezett nagyon laza logikai kapcsolat egyrészt nem valós, másrészt az Rttv. 18. (2) bekezdésének megsértéséhez jóval konkrétabb, egyértelműbb olyan információ szükséges, amely kifejezetten ösztönöz, és felhív a támogató termékének beszerzésére vagy szolgáltatásának igénybevételére. Ezen jogszabályi rendelkezés megsértésének tehát konkrét vásárlásra történő ösztönzésnek, a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó felhívásnak kell elhangoznia. Jelen esetben ez egyértelműen nem történt meg. 2
A műsorszolgáltató szerint a megkeresésben írt logikát követve a jövőben egyetlen támogató sem támogathatna olyan műsorszámot, amely műsorszám tartalma akár gondolati szinten is kapcsolatban lehet a támogató által nyújtott szolgáltatással vagy forgalmazott áruval. A fentieken túl továbbá kialakult olyan jellegű gyakorlat is amelyet az ORTT maga is engedélyez és jóváhagy -, hogy a támogatói szpotban a vény nélkül kapható gyógyhatású készítmények, mint termékek feltüntethetőek. Valamennyi televíziós műsorszolgáltatásban alkalmazásra került a támogató olyan jellegű bemutatása, miszerint a műsorvezetőt a öltöztette vagy a műsorvezető ruháját a biztosította. Ebben az esetben tehát az adott műsorszámon belül a támogató terméke is megjelenhet természetesen oly módon, hogy az annak védjegye vagy egyéb megkülönböztető jelzése alapján ne legyen beazonosítható és a támogatói szpot egyértelműen utalhat arra, hogy az adott műsorszámban a műsorvezetőn lévő ruhát egy meghatározott cég biztosította. A műsorszolgáltató szerint az Rttv. 18. (2) bekezdése alapján ebben az esetben sem juthatunk arra a következtésre, hogy mivel az XY Kft. ruhájában a műsorvezető remekül nézett ki, és a ruha biztosítása fejében az XY Kft. támogatói szpotja került sugárzásra, hogy az ily módon sugárzott támogatott műsorszám arra ösztönözte vagy ösztönözhetné a nézőket, hogy a támogató által forgalmazott ruhák megvásárlásáról döntsenek. A műsorszolgáltató nyilatkozatában utalt az Rttv. 2. 44. pontjára, mely meghatározza a támogatás fogalmát. Az Rttv. szerint a támogatás olyan jellegű kereskedelmi közlemény, amelynek célja, hogy pénzbeli vagy egyéb gazdasági természetű hozzájárulást nyújtson a támogató azért, hogy a támogató által meghatározott tevékenységet vagy a támogató, illetve az általa meghatározott más személy termékeit népszerűsítse. A műsorszolgáltató megítélése szerint a támogatói üzenetben nem hangzott el semmilyen termékre történő utalás, nem hangzott el semmilyen szolgáltatás igénybevételére vonatkozó információ, így a támogatott műsorszám sem ösztönözhetett a támogató termékének megvásárlására. A fentiekre figyelemmel a TV2 úgy vélte, hogy nem sérült az Rttv. 18. (2) bekezdése. A Testület álláspontja az eljárási kifogásokkal kapcsolatban: A Testület eljárása két részből áll: a Monitoring Szolgálat ellenőrző tevékenységéből, ami önmagában nem minősül közigazgatási aktusnak, és a szankció alkalmazására irányuló eljárásból, amelynek során a Testület közigazgatási szervként jár el (szankció alkalmazására csak a közigazgatási eljárási szabályok keretei között kerülhet sor). A Testület azzal tesz eleget az eljárási kötelezettségeinek, hogy a Monitoring Szolgálat által az ellenőrzés eredményéről készített vizsgálati jelentés megállapításait (a rendelkezésére álló bizonyítékokat) megküldi a Műsorszolgáltatónak, egyben felhívja, hogy 8 napon belül az ügyben nyilatkozatot tehet, ellenkező esetben a Testület a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Tekintettel arra, hogy nem minden, a vizsgálati jelentésben jelzett eset miatt kerül sor eljárás indítására, a hivatalból induló közigazgatási hatósági eljárás első eljárási cselekménye, vagyis az eljárás kezdő időpontja a nyilatkozattételre felhívó, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat ismertető dokumentum megküldésének időpontja (a nyilatkozattételre felhívó levél kelte). Mivel ezzel az irattal az ORTT minden, az ügyben addig keletkezett bizonyítékot az ügyfél rendelkezésére bocsát, egyben értesíti a nyilatkozattételi lehetőségről, maradéktalanul eleget tesz eljárási kötelezettségeinek. Az ügyintézési határidő a Ket. 33. (5) bekezdés alapján az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. 3
A Ket. további előírása az értesítés mellőzése esetén, hogy az ügyfél számára lehetőséget kell biztosítani a bizonyítékok megismerésére és a nyilatkozattételre. 70. (1) Ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte, és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, annak befejezésétől számított öt napon belül értesíti az ügyfelet, hogy az - az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével - megismerhesse a bizonyítékokat, azokra öt napon belül észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő. Az ügyfél nyilatkozattételi jogát az 51. biztosítja: 51. (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy a 31. (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást. A Testület álláspontja az érdemi kifogásokkal kapcsolatban: A Testület nem vitatja, hogy támogatói szpotban vény nélkül kapható gyógyhatású készítmények, mint termékek feltüntethetőek, azonban az Rttv. 2. 44. pontja alapján támogató csak természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet, hiszen a támogató nem azonosítható a termékkel. A Testület megjegyzi, hogy az 1473/2002. (X.3.) számú elvi jellegű határozatában kimondta, hogy az orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszer termék, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás esetében a támogatói üzenetben kizárólag a vállalkozás neve és védjegye jelenhet meg. A Testület mindezekhez hozzáteszi, hogy e tekintetben nem észlelt jogsértést. Rttv. 2. 44. Támogatás: műsorszolgáltatással, illetve audiovizuális mű előállításával nem foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által műsorszám finanszírozásához a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy egyéb, gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a műsorszolgáltató a támogató vagy a támogató által meghatározott más személy nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit népszerűsítse. A műsorszolgáltató nyilatkozatában kifejtette, hogy valamennyi televíziós műsorszolgáltatásban alkalmazásra került a támogató olyan jellegű bemutatása, miszerint a műsorvezetőt a öltöztette vagy a műsorvezető ruháját a biztosította. Ebben az esetben tehát az adott műsorszámon belül a támogató terméke is megjelenhet Az Iroda a műsorszolgáltató ezen megállapításával kapcsolatban azon az állásponton van, hogy az Rttv. 18. (2) bekezdése nem azt tiltja, hogy a támogató terméke nem jelenhet meg a műsorszámban, hanem azt, hogy nem ösztönözheti a nézőket a termék megvásárlására. A Testület álláspontja szerint a 2009. március 27-én 18:55:32-kor kezdődő időjárás-jelentés kullancs információk szegmense a műsorszám támogatójaként megjelent Baxter Kft. termékének igénybevételére ösztönözte a nézőket. Az összeállításban a meteorológus arra szólította fel a nézőket, hogy kérjenek védőoltást, mellyel megelőzhetőek a kullancsok által terjesztett betegségek. A szegmensben az is elhangzott, hogy a 16 év alattiak számára Junior 4
vakcina, állatoknak pedig kullancsriasztó cseppek használata ajánlott. A Testület álláspontja szerint az időjós felhívása konkrét és egyértelmű volt. A Testület megjegyzi, hogy Magyarországon összesen két oltóanyag van forgalomban az FSME Immun-Inject és az Encepur, az előbbi gyártója és forgalmazója a Baxter Kft. A fentiek alapján a Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 18. (2) bekezdésében foglaltakat. 18. (2) Támogatott műsorszám nem ösztönözhet és nem hívhat fel a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy termékének beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatásának igénybevételére, illetőleg az attól való tartózkodásra. A szankcionálás alapját az Rttv. 18. (2) bekezdésben foglaltak megsértése tekintetében az Rttv. 112. (1) bekezdés a) pontja jelenti: 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, ( ) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben ( ) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti ( ), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület korábban egy alkalommal tapasztalta az Rttv. 18. (2) bekezdésének sérelmét, a 392/2009. (II. 25.) számú határozatában az Rttv. 112. (1) bekezdés a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Tekintettel arra, hogy a műsorszolgáltató második alkalommal sértette meg az Rttv. 18. (2) bekezdésében foglaltakat, a Testület álláspontja szerint elegendő az Rttv. 112. (1) bekezdés a) pontjában rögzített jogkövetkezmény alkalmazása. Az eljárás során a Ket. 153. (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. május 28. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Tirts Tamás s.k. az ülést vezető soros elnök 5