Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára Székhelye: 1072 Budapest, Nyár u. 12. Pénztár azonosító: 0028

Átírás

1

2 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1. A Pénztár bemutatása A Pénztár alapadatai A nyugdíjpénztár neve: Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára Székhelye: 1072 Budapest, Nyár u. 12. Pénztár azonosító: 0028 Nyilvántartási szám: 11.Pk.61544/1994 Adószám: Felügyeleti szerv: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Tevékenységi engedély napja önkéntes: május 29. Tevékenységi engedély napja magán: június 29. Számlavezető: CIB Bank Zrt. Letétkezelő: CIB Bank Zrt. Aktuárius: Matuzsálem Kft. Csordás Ferenc Ingatlan értékbecslő: TOMAREX Bt. Egry Tamás (2010. május 31-ig) Euro-Immo Expert Kft. dr. Novák Zalán Péter (2010. június december 17-ig Deutsche Immo Magyarország Ingatlantanácsadó Kft. Szendi Tamás (2010. december 17.-től) A beszámoló aláírására kötelezett neve: Vokony János IT elnök A VIT Nyugdíjpénztár könyvvizsgálója: Club-Audit Kft Budapest, Hegedűs Gyula u Tagsági szám: Bárány Terézia Tagsági száma: A beszámoló készítésért felelős: Folkmayer Tibor főkönyvelő PM regisztrációs szám: A pénztári adminisztrációt a Pénztár saját szervezete végzi. A könyvvizsgáló a pénztárnál kizárólag csak könyvvizsgálati feladatokat látott el. A VIT Nyugdíjpénztár évi egyesített éves beszámolójában kimutatott eszközök és források egyező végösszege ezer forint. A saját tőke ezer forint A Pénztár története A Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára december 19-én alakult meg. A Pénztár az Mpt. 7. (2) bekezdése szerinti, magán nyugdíjpénztári feladatokat is ellátó önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár. A Fővárosi Bíróság március 13-án vette nyilvántartásba a pénztárat. A Pénztár részére, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárként történő működéshez szükséges engedélyt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) jogelődje május 29-én adta meg. A Pénztár a magán nyugdíjpénztári tevékenységét január 1-én kezdte meg. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárként működő Pénztár részére a magán nyugdíjpénztári feladat vállalásához az Mpt. 13. (1) bekezdése szerint szükséges működtetési engedélyt a Felügyelet jogelődje június 29-én adta meg. A Pénztár mindkét működési terület tekintetében munkáltatói alapon szerveződött, nyílt pénztár. 2

3 1.2. A számviteli politika ismertetése A VIT Nyugdíjpénztárban meghatározásra kerültek a számviteli törvény alapján a pénztári ágazat sajátosságainak megfelelő számviteli szabályok. A VIT Nyugdíjpénztár az éves beszámolóját a Számviteli törvényben, továbbá a 223/2000. (XII.19.) Korm. rendeletben, és a 222/2000. (XII.19.) Korm. rendeletben és a Számviteli Politikájában foglaltak szerint készítette el. A számviteli politika alapelve, hogy olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó negyedéves jelentés és éves pénztári beszámoló állítható össze, és amely számviteli rendszer egyidejűleg a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgálhat. A beszámoló valódiságát az biztosítja, hogy a Pénztár könyvviteli rendszere a főkönyvi és analitikus könyvelése és az azt alátámasztó bizonylati rendszere megfelel a számviteli alapelveknek, a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírásainak, továbbá a pénztár beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló kormányrendelet előírásainak. A fő szabályokat a Számviteli Politika című dokumentum tartalmazza, amelyet a pénztár önálló szabályzatként készített el, mind a magán, mind az önkéntes ágazatban. A számviteli politika alapján a mérlegkészítés napja február 28. mindkét pénztári ágazatban, kivéve az elszámoló egységek kezelését érintő könyvelési tételek esetében, mely esetben a december 31-ét követő 4. munkanaptól kezdődően nincs mód az előző időszakot érintő könyvelések végzésére. A tagi megtakarítások elszámoló egységben történő nyilvántartása sajátossága miatt a mérleg fordulónapját követő negyedik munkanapon az eszközérték és az elszámoló egység árfolyam véglegesítésre kerül, ezért a letétkezelői eszközérték módosítása már nem lehetséges, az a mérlegzárást követően került kimutatásra a napi eszközértékelés során. A mérleg fordulónapja mindkét pénztári ágazatban december 31. A számviteli politika keretében, illetve önálló szabályzatként kerül elkészítésre: a számviteli politika Számlatükör és szöveges számlarend Eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata Eszközök és a források értékelési szabályzat Céltartalék képzési szabályzat Hozamfelosztási szabályzat (csak önkéntes) Költségmegosztási szabályzat az önkéntes és magán ág között Vagyonkezelési szabályzat Szolgáltatási, elszámolási szabályzat a tagokkal való elszámolás eseteire Választható portfóliós szabályzat Elszámolóegységek alkalmazására vonatkozó szabályzat Tagi kölcsön szabályzat (csak önkéntes) Pénzkezelési szabályzat A évi mérleg tartalma összehasonlítható a évi mérleggel A évi értékelés áttekintése A befektetett vagyont a 282/2001. (XII.26.) és a 281/2001. (XII.26.) Korm. rendeletben meghatározott piaci értéken értékeltük. A részvények után járó megszavazott, de pénzügyileg nem rendezett osztalékot a Pénztár értékelési különbözetként kezeli, járó osztalék címén. Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés a negyedéves jelentés és az éves pénztári beszámoló elkészítése során egyedileg rögzítette és értékelte. A Pénztár az értékpapírok értékelésénél egyedileg állapította meg az elszámolható értékelési különbözet összegét. 3

4 A devizában kiállított számlák kiállításánál a kiállítás időpontja szerinti árfolyamot vettük figyelembe, nem a teljesítés időpontja szerintit, mivel folyamatos teljesítésnél a teljesítés időpontja és a fizetési határidő egybeesik. Így a számla kiállításakor még nem ismert a teljesítéskori árfolyam ezért az ÁFA nem lenne meghatározható forint összegben. Kivételt képeznek ez alól azok az esetek, amikor a devizában jelentkező kötelezettség kiegyenlítésére a Pénztár éppen annyi devizát vásárol, amennyi a kiegyenlítéshez szükséges. Ilyen esetekben a később jelentkező árfolyamkülönbözet kiküszöbölése érdekében a konkrét devizavásárlás árfolyamát kell alkalmazni mind a kötelezettség, mind a kiegyenlítés forintosítása során Amortizációs politika Az értékcsökkenést a használatba vett (aktivált) immateriális és tárgyi eszközök után az üzembe helyezést, illetve a használatba vételt követően negyedévente, a kormányrendeletben meghatározott leírási kulcsokkal számolja el a Pénztár, az eszköz kivezetésének napjáig. A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési, vagy előállítási költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként, egy összegben számolja el a Pénztár. Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolásánál a Számviteli törvény 52. -ban foglaltakat a Pénztárakra vonatkozó számviteli Kormányrendeletekben megfogalmazott sajátosságok figyelembevételével alkalmazta a Pénztár A személyi jellegű ráfordítások, a foglalkoztatottak létszámának alakulása A pénztár alkalmazotti éves átlagos statisztikai állományi létszáma a két ágazatban együttesen 20,71 fő volt. Az elszámolt személyi jellegű ráfordítások összege a két ágazatban együttesen eFt volt (ebben a tételben szerepelnek azonban a reprezentációs, természetbeni juttatások és cégautó adó SZJA-val kapcsolatos ráfordítások is), a tervezett érték eft. A személyi jellegű ráfordításokból eft (terv eft) a működési tartalék ráfordításaiban, míg eft (terv eft) a saját vagyonkezelés költségeként a befektetésekkel szemben közvetlenül lett elszámolva. A tervtől való jelentős eltérést a befektetési csoport soron a 2010-ben távozott befektetési vezető végkielégítése okozza. Az ügyvezető, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjai részére 2010-ben elszámolt járandóságot (közterhekkel együtt) az alábbi táblázat mutatja: Tiszteletdíj/bér (eft) 1 Bérjárulékok (eft) Béren kívüli juttatás (eft) Összes ráfordítás (eft) Ügyvezető Igazgatótanács Ellenőrző Bizottság Összesen Fentieken túlmenően az Igazgatótanács elnöke, az Ellenőrző Bizottság elnöke részére IT határozat alapján, továbbá az ügyvezető részére a VIT Nyugdíjpénztár magán célú használatra is igénybevehető személygépjárművet biztosít. A pénztár az Igazgatótanács elnökének továbbá internet hozzáférést biztosít, valamint lakhelyének közelében irodát és garázst bérel (havi 500 Ft), mely utóbbi összeg erejéig az IT elnök a tiszteletdíjáról lemondott. 1 Tartalmazza a évi vonatkozásában kifizetett jutalom és IT, EB tisztelet díj prémium előleget, valamint további eft került még elhatárolásra évre, melynek kifizetése a közgyűlést követően esedékes. 4

5 2. AZ ÖNKÉNTES ÁGAZAT 2.1. Befizetések tartalékok közötti felosztási arányszámai A Pénztár 2010-ben az alábbi felosztási arányszámokat alkalmazta a befizetések tartalékok közötti felosztása során: Fedezeti tartalék Működési tartalék Likviditási tartalék 96,0% 3,9% 0,1% 2.2. A Pénztár eszközei és forrásai: Adatok eft-ban A Pénztár mérlegfőösszege/vagyona A Pénztár eszközei: Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolások A Pénztár forrásai: Saját tőke Céltartalékok Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások A pénztár mérleg főösszeget nem tervez, csak az egyes tartalékok záróállományát, amely egy későbbi fejezetben kerül összehasonlításra A kötelezettségek alakulása 2010-ben (eft) Megnevezés Hosszú lejáratú kötelezettségek Tagokkal szembeni kötelezettségek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból Rövidlejáratú hitelek Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek Azonosítatlan függő befizetések Összesen: A kötelezettségek jelentős mértékű csökkenése a vagyonkezelőkkel szembeni kötelezettségeknek köszönhető. Ugyanitt van nyilvántartva a pénztár ingatlan befektetései kapcsán a bérlők által letett összesen ezer forint bérleti díj kaució. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek december 31.-i záró állományának tartalma (eft): SZJA Áfa Külön fel nem sorolt köt. 12 Táppénz hozzájárulás 32 Cégautóadó 182 Egészségbiztosítási Alap Nyugdíjbiztosítási Alap Vevőktől kaportt előleg Vagyonkezelőkkel szembeni kötelezettség Felügyelettel szembeni kötelezettség Negatívak átsorolása Összesen: A rövidlejáratú kötelezettségek és követelések között e Ft átsorolás történt Határidős és opciós ügyletek A részletes adatokat a 1. sz. melléklet tartalmazza. 5

6 Értékpapírkölcsönzés, kockázatitőkealap-jegy A pénztár nem rendelkezett kockázatitőkealap-jeggyel és sem kölcsönbe vett, sem kölcsönbe adott értékpapírral évvégén A követelések alakulása 2010-ben (eft) Megnevezés Tagdíjkövetelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból 59 2 Tagikölcsön Egyéb követelések Összesen: A követelések kismértékben növekedtek egyrészt a pénztártagok által felvett tagi kölcsönök állományának növekedése miatt, másrészt az egyéb követelések miatt. Az egyéb követelések részletezése az alábbi: eft Munkáltatókkal szembeni követelés 250 Tagi lekötés lehívásából származó követelés 0 Vagyonkezelőkkel szembeni követelés saját Kül. egyéb követelés támogatóval szemben 62 Magánpénztárral szemben köv. ktg. megosztás miatt Pénztártaggal szembeni köv. negatív egyenleg miatt 352 Egyéb követelések Nyár 12 miatti követelés Működési tartalék követelése bef-sel szemben Tagokkal szembeni köv Nyugdíjpénztárak köt. 46 Negatív banki import 319 Negatív egyenlegűek átsorolása Összesen: Egyéb követelésként tartunk nyilván ezer forint értékben kauciót, amit a Pénztár a Nyár utcai székhely bérlése kapcsán adott a pénztár a tulajdonos Nyár 12 Kft.-nek, ezer forint kauciót, amit az IT Elnök részére a lakhelye közelében bérelt iroda kapcsán adott a pénztár ezer forint követelésünk van a pénztár volt ügyvezetőjével szemben a 2008-ban fizetett végkielégítése kapcsán keletkezett járulék elszámolások problémája miatt, amely ügyben az APEH is ellenőrzést tartott pénztárunknál 2010-ben (lásd fejezet) - A VIT Nyugdíjpénztár magán és önkéntes ágazata az egymással történő elszámolás tekintetében december 31-én - az elsődleges finanszírozó önkéntes ágazatnak eft követelése volt a magán ágazattal szemben. A gyakorlat szerint a két ágazat negyedéves ütemezésben számol el egymással, ennek megfelelően án a magán ágazat a működési tartalékából átutalt ,- Ft-ot az önkéntes ágazat működési tartalékának Azonosítatlan függő befizetések (eft) Állomány Tárgyévi növekedés/csökkenés Állomány Az azonosítatlan függő befizetések állománya csak kis mértékben növekedett. Részletes adatokat az 2. sz. melléklet tartalmaz A befektetett eszközök állományának és arányának változása 6

7 Megnevezés év év Eltérés Eltérés 2010/2009 Befektetett eszközök (eft) ,87% Összes eszköz (eft) ,73% A befektetett eszközök aránya (eft) 58,15% 65,93% 7,78% 113,37% A befektetett eszközök aránya 7,8%-kal növekedett, amelynek oka, hogy a pénztár 2010-ben az éven belül lejáró állampapírok helyett hosszabb lejáratú kötvények irányába mozdult el a befektetései során, ennek részletes indoklását a befektetésekről szóló összefoglaló tartalmazza. Továbbá évben a forgó eszközök között tartotta nyilván a pénztár a spekulatív (továbbértékesítési) céllal vásárolt soproni ingatlan befektetést, azonban a romló gazdasági környezetre tekintettel 2010-ben annak bérbeadásáról döntött, és így a számviteli szabályok értelmében azt a befektetett eszközök közé sorolta át Befektetett tárgyi eszközök és immateriális javak állományának változása Részletes adatokat az 3. sz. melléklet tartalmaz. Az értékbecslő számításai alapján a Pénztár a beszámolójában a befektetési célú ingatlanok között e Ft, a forgóeszközök között kimutatott ingatlanon pedig eft értékelési különbözetet is kimutat. A befektetési célú ingatlanok negatív értékelési különbözete 2010-ben az értékbecslő ingatlan leértékeléséből fakad A Pénztári portfólió könyvszerinti és piaci értéke tartalékonként, azon belül választható portfóliónként A részletes adatokat a 4. sz. melléklet tartalmazza. A CIB letétkezelő által a VIT önkéntes ágazata befektetéseinek értékeléséről szóló, december 31-i igazolás végösszege eft-ban határozza meg a befektetettnek minősülő eszközök összértékét. Az igazolás tartalmaz egy olyan korrekciós tényezőt, konkrétan eft vagyonkezelői és letétkezelői díjat, ami a CIB nyilvántartása szerint is csökkenti ezt az értéket, de ezt a csökkentést a CIB 2011-ben fogja figyelembe venni. A VIT könyvelésében ezek a díjak már 2010-ben le lettek könyvelve ráfordításként, ezért a VIT könyvelés által kimutatott eft összérték a CIB-nek ezzel a korrigált értékadatával, tehát az eft-tal vethető össze. Ezen két utóbbi érték közötti eft különbség az egyéb követelésekkötelezettségek figyelembevételének során számolt differencia A Pénztár elszámoló egységben kimutatott portfóliónak adatai A részletes adatokat az 5. sz. melléklet tartalmazza A céltartalékok alakulása 2010-ben Adatok Fedezeti céltartalék Működési céltartalék Likvidítási céltartalék Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka Tartalékok összege Nyitó állomány (eft) Megoszlás % 98,5 0,04 1,4,06 100,00 Záró állomány (eft) Megoszlás % 98,14 0,03 1,39 0, A tartalékok közti arányokban 2010 folyamán nem történt jelentős elmozdulás. Kijelentjük, hogy a Pénztárnak nincs céltartalékképzési kötelezettsége garanciavállalás miatt, illetve nem végzett környezetterhelő tevékenységet. 7

8 Tartalékok záró állománya Önkéntes ágazat (eft) tény terv tény tény/terv tény-terv Fedezeti ,30% Likvidítási ,69% Működési ,21% Összesen: ,14% Az önkéntes ágazatban a vagyon évben folyamatosan növekedett, és a tervezett szintet is meghaladta. Ennek oka a pozitív hozamkörnyezet, másrészt, hogy a tagi kifizetések értéke jelentősen elmaradt a tervezettől. A vagyon 7,4%-kal lett magasabb, mint azt a 2010-es pénzügyi terv tartalmazta. Az értékelési különbözetek változását a 6. sz. melléklet tartalmazza Fedezeti céltartalékok Egyéni számlákon Nyitó állomány Záró állomány Szolgáltatási számlákon Nyitó állomány Záró állomány Összesen Likviditási céltartalékok Nyitó állomány Záró állomány Egyéb likviditási célokra képzett céltartalék Nyitó állomány Záró állomány Likviditási portfolió értékelési különbözete Nyitó állomány Záró állomány Azonosítatlan befizetések hozamának tartaléka Nyitó állomány Záró állomány Összesen Nyitó állomány Záró állomány Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka Működési céltartalék eft Nyitó állomány Záró állomány A évi mérleg fordulónapján a Pénztár a jogszabályi előírásoknak megfelelően csak a működési célú befektetett eszközök értékelési különbözetére képzett működési céltartalékot. eft eft eft eft eft eft eft 8

9 eft Nyitó állomány Záró állomány Tartalékok bevételei jogcímenként (befektetés nélkül) Tartalékok bevételeinek alakulása (befektetés nélkül) Önkéntes ágazat (eft) tény terv tény tény/terv tény-terv Átlag tagdíj (Ft/hó) ,13% egyéni (eft) ,21% Munkáltatói (eft) ,86% egyéb (eft) ,52% Összesen: ,9% A pénzügyi tervben évben negyedévente átlagosan havi Ft egy főre jutó befizetéssel számoltunk. Amennyiben ugyanezt az adatot az éves átlagos taglétszámra vetítjük, akkor az átlagos befizetések értéke Ft/fő/hó, amely 4,1%-kal marad el a tervezett éves értéktől, és a 2010 évi tény pedig ( Ft) 7,8%-al alacsonyabb, mint az éves terv. Az egyéni befizetések az önkéntes ágon 24,8%-kal maradt el a tervezettől, de valamelyest meghaladta az előző évi értéket. Jellemzően csak a pár évvel nyugdíjazásuk előtt álló tagok fizetnek be így többletet az önkéntes ágon. Tervezett felett alakult kismértékben a munkáltatói hozzájárulás nagysága, de alatta marad az előző évi tény adatnak. A két jogcímben tapasztalható ellentétes tendenciának feltételezéseink szerint az az oka, hogy - egyrészt a munkáltatók egy része a hozzájárulást egyre növekvő mértékben a kafetéria rendszeren belülre vitte, és így már a munkavállaló döntésén múlik, hogy a rendelkezésre álló keretet elsődlegesen mire használja fel (megfigyelhető tendencia, hogy a munkavállalók a likvidebb kafetéria elemeket választják szívesebben (a pénztári befizetés maradvány elven képződik), és csak az idősebb korosztály preferálja a pénztári befizetést) - másrészt a nagyobb arányú elbocsátások miatt a munkáltatói hozzájárulás helyett nem az így megszűnő befizetések 100%-a kerül egyéni befizetésként továbbra is pénztárhoz A taglétszám alakulása Megnevezés tény terv tény tény/terv tény-terv Nyitó ,2% 47 Növekedés ,6% -779 Új belépő ,2% -807 Ide átlépő % 28 Csökkenés ,7% -589 Szolgáltatás ,5% -608 Innen átlépő ,0% -39 Elhalálozott ,0% -20 Kilépő, egyéb ,5% 78 Összes változás ,6% -190 Záró ,5% -143 A táblázatból látható, hogy a taglétszám változás azon szegmenseiben, amelyben a pénztár ráhatással bírhat a tagok döntésére, az alábbi eredmények születtek: a taglétszám növekedését jelentő belépők és ide átlépők száma 2010-ben fő, amely az előző év alatt maradt és a terv 58,6%-a, 9

10 a pénztárból más pénztárba átlépők alakulása 2010-ben 61 fő, amely az előző évi 91%-a és a terv 61%-a, vagyis a pénztár megtartó ereje növekedett a 10 éves kilépők száma 2010-ben 478 fő, amely az előző évi 37,2%-a, de a terv adatot 19,5%-kal meghaladta. A taglétszám záró értéke a tervezett érték 99,5%-a lett. Összességében 390 fővel csökkent az előző évi záróhoz képest, de a tervtől csak 143 fővel maradt el A várakozási idő figyelembe vételével kifizetésre jogosult vagy egy éven belül jogosulttá váló tagok Létszám (fő) Számlaegyenleg (ezer Ft) december egy éven belül összesen A magán ágazatban is tag önkéntes ágazati tagok létszám A szolgáltatások alakulása Fedezeti tartalék kiadásai Önkéntes ágazat (eft) tény terv tény tény/terv tény-terv szolgáltatás ,25% átlépő ,53% elhunyt ,73% tízéves kilépő ,23% ebből: kilépési ktg ,60% -255 Összesen: ,07% A pénztár a nyugdíjszolgáltatások kifizetésekor a szabályzatokban meghatározott módon eljárási díjat számol fel. Postai úton történő kifizetések esetén ezen túlmenően a postai utalvány díját is érvényesíti a postai díjszabás alapján. Az így levont összegeket a pénztár a működési tartalék egyéb bevételei között tartja nyilván. Értéke december 31-én ezer forint volt. A kifizetéseket (elsősorban a 10 éves várakozási idő lejárata esetén) személyi jövedelemadó előleg is terheli, amelynek értéke 2010-ben eft volt. Az önkéntes ágazat nyugdíjszolgáltatásokra kifizetett összege közel 10%-kal maradt a tervezett szint alatt, amelynek alakulásában vélhetően a kedvező hozamok is szerepet játszottak. Megfigyelhető volt azonban, hogy év végén jelentősebb számban vették ki pénzüket már nyugdíjas tagjaink a kormányzat magánpénztári intézkedési miatt, az önkéntes ágazatra is kiterjedő bizalmatlanság miatt. A várakozási idő elteltét követő kifizetések a tervezett érték alatt maradtak jelentősen (55,8%-kal). Ennek oka lehetett, hogy 2008-ban történt utoljára ezen a jogcímen tömeges pénzfelvét, és azóta nem telt még el újabb 3 év, amely az újabb kifizetések előfeltétele. A szolgáltatások esetében tapasztalt évvégi tendencia azonban itt is megfigyelhető volt. Várakozásaink szerint 2011-ben jelentősen romló tendenciával kerülhetünk szembe, egyrészt mert a harmadik az előző pénzkivételi kampány óta, amikor is újra megnyílik a pénzfelvétel lehetősége, másrészt az adókulcs jelentős (32%-ról 16%-ra) csökkenése miatt sokan a 2010-ben fennálló kivét lehetőségét 2011-re halasztják. 10

11 A tőlünk más pénztárba átlépők kedvező adatának magyarázata visszavezethető arra, hogy számosságuk is jelentősen a tervezett érték alatt alakult. A szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek az alábbiak szerint alakultak: Utalási költség: 93 eft Ügyviteli költség: 465 eft ebből: bérköltség: 294 eft postaköltség: 137 eft anyagköltség: 34 eft 2.6. Működési tevékenység halmozott eredménye eft Nyitó állomány Ebből: Tartalék tőke Működés évi eredménye Záró állomány Ebből: Tartalék tőke Működés évi eredménye A pénztári működés mérleg szerinti eredménye a tervezett ezer forintos nyereséggel szemben ezer forint veszteséget mutatott, aminek az alábbi okai voltak: Kiadási oldal: eft 2009 tény 2010 terv 2010 tény Működési célú ráfordítások A befektetési tevékenység nélkül számolt ráfordítások a éves eft-ról eft-ra emelkedtek, és a tervezett eft-ot is meghaladták 3,9%-kal. A tervhez képest összesen eft többlet az alábbi megtakarítások és többlet ráfordítások egyenlegeként adódik: A 2010.évi terv és tény ráfordítások a 2010-es pénzügyi tervvel összehasonlító szerkezetben 2009 tény 2010 terv 2010 tény Anyagjellegű Személyi jellegű Értékcsökkenés Egyéb Összesen eft túllépés mutatható ki az anyagjellegű ráfordítások tekintetében, amely gyakorlatilag tervezési hibahatáron belülinek tekinthető. 516 eft túllépés tapasztalható a személyi jellegű ráfordításoknál az alábbi hatások eredőjeként: o a évi tervben a bérjárulékok tervezése egy képletezési probléma miatt jelentős hibát tartalmazott, így a tény adatokban itt eft tervtől való eltérés mutatható ki o tervezési hiba miatt nem terveztünk az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás 25%-os adójával, ami eft tervhez való eltérést eredményezett o a pénztár nem tervezett állományba nem tartozó megbízottak díjával, a tényben ezért itt eft többlet mutatható ki o a tervben a tisztségviselők tiszteletdíjának hozammutatóhoz kötött eleme 100%-ban lett tervezve, tényben azonban ennél lényegesen kisebb arány került kifizetésre, így itt a tervhez képest eft megtakarítás történt o eft megtakarítás történt a cafetéria felhasználásban, és 424 eft pedig a reprezentációban o a további idetartozó kisebb tételekben még nettó 700 eft túllépés mutatható ki. 11

12 Több, mint eft-os tervtől való eltérés jelentkezik még az értékcsökkenésben. Ennek oka, hogy a tervben az értékcsökkenés összege csökkentve lett a magán ágazatra jutó résszel, a tényben azonban ez a hatás számviteli okok miatt nem ráfordítás csökkenésként, hanem eszközhasználati díj bevételként térül meg eft értékben, így a terv és tény összehasonlíthatóságot is figyelembe véve a tényleges túllépés csak eft. Az egyéb költségek túllépése a Felügyeleti díjból adódó eft-os tételnek köszönhető Összességében kijelenthető, hogy az értékcsökkenés vs eszközhasználati díj hatásának korrekciójával a működési ráfordítások a tervezetthez képest eft-tal (1,4%-kal) tértek el, amely jó aránynak mondható. A pénzügyi terv és az eredménykimutatás befektetési tevékenység ráfordítása összevetésére alkalmas korrekciók 2010-ben (eft) 2010 terv 2010 tény Befektetési tevékenység ráfordítása /- nem tervezett céltartalék felszabadítás/képzés piaci értékből nem realizált hozamra Összehasonlításra alkalmas bef. tev. ráfordítás adatok A működési tartalék befektetésein ráfordításként kimutatott, még nem realizált nyereséget (ún. értékelési különbözetet) negatív bevételként ugyanilyen mértékben ki kell mutatni, és a működési céltartalék állományát ennyivel csökkenteni kell. Így ez végül majd nem az eredményben, hanem a működési céltartalék ugyanilyen összegű csökkenésében jelentkezik. Bevételi oldal: eft 2009 tény 2010 terv 2010 tény Működési célú tagdíjbevétel Egyéb bevételek Összesen A működés bevételei eft-tal forinttal maradtak el a tervezettől. Ennek okai a 2.3 fejezetben leírtakkal egyeznek meg, azzal a megjegyzéssel, hogy a 2010-es működési és likvid tartalék közötti felosztási arányváltozások a működési tartalék bevételein némileg javítottak az előző időszakhoz képest. A pénzügyi terv és az eredménykimutatás befektetési tevékenység bevétele összevetésére alkalmas korrekciók 2010-ben (eft) 2010 terv 2010 tény Befektetési tevékenység bevétele /- nem tervezett céltartalék felszabadítás/képzés piaci értékből nem realizált hozamra Összehasonlításra alkalmas bef. tev. bevétele adatok A befektetési tevékenység bevételei alatta maradtak a tervezett értéknek. Ha azonban a kiadási oldalhoz hasonlóan kiszűrjük a még nem realizált hozam (értékelési különbözet) hatását, akkor a tervezetthez közelítő, de attól több, mint eft-tal elmaradó értéket kapunk. Az értékelési különbözetre képzett eft-os céltartalék a működési tartalékot csökkentette, de eredményhatása a számviteli sajátosságok miatt nincs. A mérleg szerinti eredmény összehasonlítása 2010-ben (eft): 2009 tény 2010 terv 2010 tény Mérleg szerinti eredmény A fentiek eredőjeként a működési eredmény évben a tervezett eft-os nyereség helyett eft-os veszteséget mutatott. Tervezett eredmény tervtől való eltérések hatása a tervezett eredményre működési tartalék bevétele működési tartalék ráfordítása befektetési eredmény Tényleges eredmény

13 A működési tartalék alakulása (eft) 2009 tény 2010 terv 2010 tény Működési tartalék nyitó értéke Működési céltartalék állományváltozása Átcsoportosítás fedezeti tartalékból Mérleg szerinti eredmény Működési tartalék záró állománya A működési tartalék a tervezett eft-os növekedéssel szemben eft-tal csökkent. A működési tartalék befektetéseinek nem realizált hozamára eft értékű céltartalék felhasználása valósult meg, amely céltartalék állománya így évvégén eft volt összesen. A pénztár működési tartaléka a évi eft-ról eft-ra csökkent, és a tervezett alatt maradt eft-tal Kiegészítő vállalkozási tevékenység A Pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytatott 2010-ben ben folyamatban van erre vonatkozó engedély megszerzése a pénztár december 14-i közgyűlése határozatának megfelelően Egyéb kiegészítések Ellenőrzések 2010-ben a Pénztárnál PSZÁF ellenőrzés nem történt ben az APEH teljes körű adó- és járulék ellenőrzést végzett 2008-as évtől kezdődően, 2 volt munkavállaló végkielégítése kapcsán. Az ellenőrzés jogerősen még nem zárult le, a VIT fellebbezése miatt a másodfokú hatóság új eljárásra kötelezte az első fokú adóhatóságot Munkáltatói kötelezettségvállalások A munkáltatói kötelezettségvállalások év folyamán a megállapodásoknak megfelelően teljesítésre kerültek Peres ügyek Adatvédelmi okok miatt az ügyben érintett személyeket és cégeket jelen kiegészítő mellékletben nem kívánjuk megnevezni. A pénztár jogásza által készített és a könyvvizsgálónak átadott jogi teljességi nyilatkozat az alábbi ügyekkel kapcsolatosan minden részletes információt tartalmaz. VIT, mint felperes és <Anonim 1> Kft. közötti peres eljárás. A VIT, mint felperes augusztus 27-én keresetet indított <Anonim 1> Kft. alperessel szemben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett Szervezett állandó Választottbíróság előtt. A követelés alapja, a VIT és az alperes között október 10-én 15 éves határozott időtartamra létrejött, a Budapest Akácfa u. 60. sz. alatt található ingatlanon megvalósított parkolóház épület és parkolórendszer mint Bérlemény bérletére, üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó bérleti és üzemeltetési szerződés, illetve annak alperes szerződésszegése miatt történő megszűnése. A VIT a keresettel érvényesített követelési, igényei összesen EUR és Ft és járulékai. A Választottbíróság január 12-én kelt jogerős ítéletében az <Anonim 1> Kft.-t EUR és járulékai, valamint Ft és járulékai teljesítésre kötelezte. Az összeg megfizetésére a VIT végrehajtási eljárást indított. S.M., mint felperes és a VIT mint I.r. alperes közötti peres eljárás. S.M február 16-án szabadalom bitorlás megállapítás és járulékai vonatkozásában kereset indított VIT mint I.r. alperes ellen az akácfa u-i parkolóház vonatkozásában. A VIT felperes keresetét mind jogalapját, mind összegszerűségét tekintve teljes mértékben vitatta, és nem ismerte el. A VIT szabadalom 13

14 megsemmisítési eljárást kezdeményezett a Magyar Szabadalmi Hivatalnál felperes szabadalma vonatkozásában annak megsemmisítése, illetve a szabadalom oltalmi körének korlátozása iránt, tekintettel arra, hogy a szabadalom tárgya nem felelt meg az akkor hatályos feltételeknek. A Bíróság a VIT által kezdeményezett szabadalom megsemmisítési eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette a peres eljárást. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tárgyaláson meghozott határozatával a VIT megsemmisítési kérelmét elutasította, annak nem adott helyt. A határozatot a VIT bíróságon támadta meg. VIT mint felperes és <Anonim 2> Kft. mint alperes közötti peres eljárás VIT április 20-án fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett <Anonim 2> Kft. ellen. A VIT, mint vevő és <Anonim 2> Kft. mint eladó 2007-ben ingatlan adásvételi szerződést kötöttek egy székesfehérvári ingatlan megvásárlása vonatkozásában. A VIT az Ingatlan birtokbaadásakor észlelte, hogy a megtekintett állapottól eltérően az ingatlan fűtését ellátó kazán az Ingatlanból eltávolításra került, így az Ingatlan a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan. A hibás teljesítésre több alkalommal felhívtuk <Anonim 2> Kft. figyelmét, azonban a hiba kijavítása elmaradt. A VIT kénytelen volt egy vállalkozót megbízni az Ingatlan fűtési hálózatára vonatkozó épületgépészeti és elektromos munkáinak, és a kazánház rekonstrukciójának elvégzésével, mely munka összegét követeli a VIT az alperestől. A fizetési meghagyásra <Anonim 2> Kft ellentmondott, amelyre tekintettel a fizetési meghagyásos eljárás perré alakult. A per értéke kártérítés jogcímén kötelezze alperest ,- Ft. A VIT november 16-án kereset változtatást terjesztett elő a Bíróságon, miszerint a korábban már előadott kártérítési kérelmén felül szavatosság jogcímén az ingatlan tényleges és ingatlannyilvántartás szerinti terület eltérése miatt <Anonim 2> Kft. fizessen meg a VIT-nek Ft-ot. VIT, mint jogosult és a D. A. és B. F, mint kötelezettek közötti peres eljárás VIT április 24-én fizetési meghagyás iránti kérelmet terjesztett elő D. A. és B. F, mint Kötelezettek ellen ,- Ft és járulékai összeg vonatkozásában. Kötelezettek a fizetési meghagyásnak ellentmondtak, melyre tekintettel az eljárás perré alakult. VIT február 14-én nyújtotta be keresetét a bíróságra Átcsoportosítás A pénztár a év folyamán az alábbi átcsoportosításokat hajtotta végre: A fedezeti tartalékból összesen eft került átcsoportosításra, amelyből eft a tartaléktőkét, míg 39 eft pedig a likviditási tartalékot illette. Ezek az átcsoportosítások a tagdíjat nem fizető pénztártagok hozamából az egységes tagdíj működési és likviditási tartalékra jutó hányadának megfelelő összegek levonása miatt adódtak Rendkívüli események A Nyugdíjpénztár az ellenőrzések során nem tárt fel jelentős összegű hibát, rendkívüli esemény nem befolyásolta a működésünket Egyéb A mutatószámokat a 7. sz. melléklet tartalmazza. Aktív időbeli elhatárolásként a pénztár bevételt nem, és ezer forint költséget szerepeltet a könyveiben. Passzív időbeli elhatárolásként csak költségek szerepelnek a könyvekben, 282 ezer forint értékben. A pénztár a 0-s számlaosztályban tartja nyilván a tagok által pénzintézeti hitel fedezeteként felajánlott egyéni számla lekötésének értékét (tagi lekötés) eft értékben. A Pénztár december 31-én EUR összegű bankgaranciát birtokolt az Akácfa utcai parkolóház volt bérlőjétől, amelynek teljes összege 2011-ben lehívásra kerül. Elévült követelést, nem jogos kifizetési igényt a Nyugdíjpénztár nem szerepeltet sem a könyveiben, sem a beszámolóban. 14

15 3. A MAGÁN ÁGAZAT 3.1. Befizetések tartalékok közötti felosztási arányszámai A Pénztár 2010-ben az alábbi felosztási arányszámokat alkalmazta a befizetések tartalékok közötti felosztása során: 3.2. A Pénztár eszközei és forrásai Fedezeti tartalék Működési tartalék Likviditási tartalék 95,5% 4,0% 0,5% Adatok eft-ban A Pénztár mérlegfőösszege/vagyona A Pénztár eszközei: Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolások A Pénztár forrásai: Saját tőke Céltartalékok Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások A pénztár mérleg főösszeget nem tervez, csak az egyes tartalékok záróállományát, amely egy későbbi fejezetben kerül összehasonlításra A kötelezettségek alakulása 2010-ben (eft) Megnevezés Tagokkal szembeni kötelezettségek Kötelezettségek árustállításból és szolgáltatásból Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek Azonosítatlan függő befizetések Összesen: A kötelezettségek jelentős mértékű csökkenése elsősorban egyéb lejáratú kötelezettségekből adódik, azon belül is a vagyon kezelőkkel szembeni kötelezettség mértéke nagymértékben csökkent Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek december 31.-i záró állományának tartalma (eft): Vagyonkezelőkkel szembeni kötelezettség Felügyelettel szembeni kötelezettség Garancia Alapppal szembeni kötelezettség Önkéntes pénztárral szembeni kötelezettség Egyéb függő SZJA 12 Összesen: A pénztár december 31.-én 18 eft átsorolást hajtott végre. A VIT Nyugdíjpénztár magán és önkéntes ágazata az egymással történő elszámolás tekintetében december 31-én - az elsődleges finanszírozó önkéntes ágazattal szemben eft kötelezettsége volt a magán ágazatnak. A gyakorlat szerint a két ágazat negyedéves ütemezésben számol el egymással, ennek megfelelően án a magán ágazat a működési tartalékából átutalt ,- Ft-ot az önkéntes ágazat működési tartalékának Határidős és opciós ügyletek 15

16 A részletes adatokat a 8. számú melléklet tartalmazza Értékpapírkölcsönzés, kockázatitőkealap-jegy A pénztár nem rendelkezett kockázatitőkealap-jeggyel és sem kölcsönbe vett, sem kölcsönbe adott értékpapírral évvégén A követelések alakulása 2010-ben (eft) Megnevezés Tagdíjkövetelések Egyéb követelések Összesen: Az egyéb követelések részletezése az alábbi (adatok eft-ban): Azonosítatlan függő befizetések (eft) Vagyonkezelőkkel szembeni követelés saját Munkáltatókkal szembeni követelés 59 Különféle egyéb követelés 37 Műk. köv.követelése bef-fel szemben Különféle egyéb rövidlejáratú köv. 18 Összesen Állomány Tárgyévi növekedés/csökkenés Állomány Részletes adatokat az 9. sz. melléklet tartalmaz A befektetett eszközök állományának és arányának változása Megnevezés év év Eltérés Eltérés 2010/2009 Befektetett eszközök (eft) ,88% Összes eszköz (eft) ,03% A befektetett eszközök aránya (eft) 44,38% 54,08% 9,71% 121,88% A befektetett eszközök aránya közel 10%-kal növekedett, amelynek oka, hogy a pénztár 2010-ben az éven belül lejáró állampapírok helyett hosszabb lejáratú kötvények irányába mozdult el a befektetései során, ennek részletes indoklását a befektetésekről szóló összefoglaló tartalmazza Befektetett tárgyi eszközök és immateriális javak állományának változása A részletes adatokat a 10. számú melléklet tartalmazza A Pénztári portfólió könyvszerinti és piaci értéke tartalékonként, azon belül választható portfóliónként A részletes adatokat a 11. számú melléklet tartalmazza A CIB letétkezelő által a VIT magán ágazata befektetéseinek értékeléséről szóló, december 31-i igazolás végösszege eft-ban határozza meg a befektetettnek minősülő eszközök összértékét. Az igazolás tartalmaz egy olyan korrekciós tényezőt, konkrétan eft vagyonkezelői és letétkezelői díjat, ami a CIB nyilvántartása szerint is csökkenti ezt az értéket, de ezt a csökkentést a CIB 2011-ben fogja figyelembe venni. A VIT könyvelésében ezek a díjak már 2010-ben le lettek könyvelve ráfordításként, ezért a VIT könyvelés által kimutatott eft összérték a CIB-nek ezzel a korrigált értékadatával, tehát az eft-tal vethető össze. 16

17 A Pénztár elszámoló egységben kimutatott portfóliónak adatai A részletes adatokat a 12. számú melléklet tartalmazza A céltartalékok alakulása 2010-ben A tartalékok közti arányokban 2010 folyamán nem történt jelentős elmozdulás. Adatok Fedezeti Működési Likvidítási Meg nem fizetett Függő befizetések Tartalékok céltartalék céltartalék céltartalék tagdíjak tartaléka hozamának céltartaléka összege Nyitó állomány (eft) Megoszlás % 99,25 0,04 0,59 0,12 0, Záró állomány (eft) Megoszlás % 99,12 0,01 0,56 0,33-0, Kijelentjük, hogy a Pénztárnak nincs céltartalékképzési kötelezettsége garanciavállalás miatt, illetve nem végzett környezetterhelő tevékenységet. Tartalékok záró állománya Magán ágazat (eft) tény terv tény tény/terv tény-terv Fedezeti ,79% Likvidítási ,87% Működési ,17% Összesen: ,48% Likvid: Beleértve a függő befizetések hozamának céltartalékát Működési tartalék = Előző évi záró +/- mérleg szerinti eredmény +/- működési céltartalék állományváltozása. A magán ágazatban a vagyon évben folyamatosan növekedett, és a tervezettet is meghaladta évvégén. Ennek elsődleges oka a pozitív hozamkörnyezet. A vagyon 0,5%-kal lett magasabb, mint azt a 2010-es pénzügyi terv tartalmazta. Az értékelési különbözetek változását a 13. sz. melléklet tartalmazza Fedezeti céltartalékok Egyéni számlákon Nyitó állomány Záró állomány Szolgáltatási számlákon eft eft Nyitó állomány 0 Záró állomány 0 Összesen Likviditási céltartalékok eft Nyitó állomány Záró állomány Egyéb likviditási célokra képzett céltartalék eft Nyitó állomány Záró állomány Likviditási portfolió értékelési különbözete eft Nyitó állomány Záró állomány

18 Saját tevékenységi kockázatok tartaléka eft Nyitó állomány Záró állomány Összesen eft Nyitó állomány Záró állomány A pénztár 2010 évben egyedi döntés alapján saját tevékenység kockázatára nem képzett céltartalékot Függő befizetések hozamának céltartaléka Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka Működési céltartalék eft Nyitó állomány Záró állomány eft Nyitó állomány Záró állomány A évi mérleg fordulónapján a Pénztár a jogszabályi előírásoknak megfelelően csak a működési célú befektetett eszközök értékelési különbözetére képzett működési céltartalékot. eft Nyitó állomány Záró állomány Tartalékok bevételei jogcímenként Tartalékok bevételeinek alakulása (befektetés nélkül) Magán ágazat (eft) tény terv tény tény/terv tény-terv Átlag tagdíj (Ft/hó) ,64% alaptagdíj (eft) ,10% tagdíj kieg. egyéni (e Ft) ,66% tagdíj kieg. munkáltatói (e Ft) ,96% 780 egyéb (eft) ,00% Összesen: ,44% A tervtől való elmaradásban elsődleges szerepet a kormányzat évi intézkedése, a tagdíjbefizetések 14 hónapra történő befagyasztása játszott, így a IV. negyedévben már gyakorlatilag egyáltalán nem volt tagdíjbevétele a pénztárnak. Az Adóhivataltól a Pénztár 2011 március 2-án kapta meg a 2010 december hónapra vonatkozó munkáltatói bevallásokat. A jogszabályi környezetnek megfelelően ezek értékelhető számadatokat nem tartalmaztak, tagdíj címen nulla értékek szerepeltek benne. A Pénztár könyveibe így értékadatok nem kerültek bele, de a nyilvántartási rendszer megfelelő analitikus alrendszerében maguknak a bevallásoknak a feldolgozása megtörtént. 18

19 3.4. A taglétszám alakulása Megnevezés tény terv tény tény/terv tény-terv Nyitó ,0% -88 Növekedés ,8% 129 Új belépő ,2% -42 Ide átlépő ,0% 171 Csökkenés ,9% 219 Visszalépés TB-be ,0% 80 Innen átlépő ,0% 139 Elhalálozott ,0% 4 Egyéb ,0% -4 Összes változás ,6% -90 Záró ,0% -178 A táblázatból látható, hogy a belépési oldalon a pénztár a terv felett teljesített, viszont a tagsági viszony megszűnések száma is jelentősen a terv felett alakult. Belépések terv feletti teljesítése elsősorban annak köszönhető, hogy a pénztár 2010 első félévében belépési akciót hirdetett, melynek a tagok körében nagy sikere volt. Sajnálatos módon a taglétszám csökkenésében a legnagyobb szerepet a más pénztárat választó tagjaink kilépése játszott. Az agresszív ügynöki aktivitás nem esett olyan mértékben vissza, ahogyan azt a pénztár a tervezés során feltételezte. Az ügynöki aktivitás piaczavaró hatásaival a Stabilitás Pénztárszövetség és a hatóságok is foglalkoztak, további jogszabályi szigorítást és a pénztárak egy magatartási kódex kidolgozását tervezték. Az év végi magánpénztári változások azonban ezt a kérdést megoldották, a magánpénztári tag szervezés 2010 utolsó negyedévében gyakorlatilag megszűnt, de ez már nem tudta ellensúlyozni a pénztárunknál jelentkező negatív hatásokat. A társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők magas száma annak köszönhető, hogy II. félévben egy jogszabály módosítás lehetőséget biztosított bizonyos feltételek fennállása esetén évvégéig a visszalépésre. A visszalépési lehetőségnek I. negyedévére átnyúló hatása is volt, amellyel a pénztár nem tervezett A szolgáltatások alakulása Fedezeti tartalék kiadásai Magán ágazat (eft) tény terv tény tény/terv tény-terv átlépő ,19% elhalálozott ,37% TB-be visszalépő ,28% egyösszegű ,27% Összesen: % A pénztár a nyugdíjszolgáltatások kifizetésekor a szabályzatokban meghatározott módon eljárási díjat számol fel. Postai úton történő kifizetések esetén ezen túlmenően a postai utalvány díját is érvényesíti a postai díjszabás alapján. Az így levont összegeket a pénztár a működési tartalék egyéb bevételei között tartja nyilván. Értéke december 31-én 184 ezer forint volt. Az átlépések és a TB-be visszalépés magas, tervet kiugróan meghaladó értékére a 3.4 fejezetben foglaltak értelemszerűen ugyanúgy magyarázatot adnak. A szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek az alábbiak szerint alakultak: Utalási költség: 23 eft Ügyviteli költség: 261 eft ebből: bérköltség: 104 eft postaköltség: 126 eft anyagköltség: 31 eft 19

20 3.6. Működési tevékenység halmozott eredménye eft Nyitó állomány Ebből: Tartalék tőke Működés évi eredménye Záró állomány Ebből: Tartalék tőke Működés évi eredménye A pénztári működés mérleg szerinti eredménye a tervezett ezer forintos nyereséggel szemben eft veszteséget mutat, aminek az alábbi okai voltak: Kiadási oldal: eft 2009 tény 2010 terv 2010 tény Működési célú ráfordítások A befektetési tevékenység nélkül számolt ráfordítások a éves eft-ról eft-ra emelkedtek, és a tervezett eft-ot is 3,6%-kal meghaladták. A tervhez képest összesen eft túllépés az alábbi megtakarítások és többlet ráfordítások egyenlegeként adódik: 2009 tény 2010 terv 2010 tény Anyagjellegű Személyi jellegű Értékcsökkenés Egyéb Összesen eft túllépés történt a személyi jellegű ráfordítások tekintetében, melynek oka, a évi tervben a bérjárulékok tervezése egy képletezési probléma miatt jelentős hibát tartalmazott, így a tény adatokban itt jelentős tervtől való eltérés mutatható ki. Az anyag költségben és igénybevett szolgáltatásokban összességében eft megtakarítás mutatható ki míg az egyéb szolgáltatások értékében ee Ft többlet, amely így összességében e Ft megtakarítást jelent az anyagjellegű ráfordítások tekintetében. Mintegy eft-os látszólagos megtakarítás jelentkezik az értékcsökkenésben. Ennek oka, hogy a tervben értékcsökkenésként mutattuk ki a tényben az egyéb költségekben megjelenő úgynevezett eszközhasználati díjat, amelyet az önkéntes ágazatban jelentkező értékcsökkenésből a magán ágazat a költségmegosztási szabályok miatt ilyen módon térített meg. Az egyéb költségekben az eszköz használati díj miatt túllépés, míg a PSZÁF, Garancia díj soron e Ft megtakarítás jelentkezett. A pénzügyi terv és az eredménykimutatás befektetési tevékenység ráfordítása összevetésére alkalmas korrekciók 2010-ben (eft) terv tény Befektetési tevékenység ráfordításai /- nem tervezett céltartalék képzés piaci értékből nem realizált hozamra Összehasonlításra alkalmas bef. tev. ráfordítása adatok A működési tartalék befektetésein ráfordításként kimutatott, még nem realizált nyereséget (ún. értékelési különbözet) bevételként ugyanilyen mértékben ki kell mutatni, és működési céltartalék állományát ennyivel csökkenteni kell. Így ez végül majd nem az eredményben, hanem a működési céltartalék ugyanilyen összegű csökkenésében jelentkezik. 20