A GYULAI GAÁL MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 1 A GYULAI GAÁL MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2 2 TARTALOMJEGYZÉK I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. III. IV. AZ ISKOLA ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSÁNAK MŐKÖDÉSE II/1 - A képzés szerkezete, tanulók felvétele II/2 - Az iskola mővészetoktatásának szerkezete, irányítási rendszere II/3 - Ellenırzés, felügyelet II/4 - Az iskola mővészetoktatásának munkarendje II/5 - Minıségbiztosítás II/6 - Taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei II/7 - Tárgyi feltételek AZ ISKOLA ALAPELVEI III/1 - A mővészeti oktatás nevelési programja III/2 - Személyiségfejlesztés III/3 - Tehetséggondozás III/4 - Közösségfejlesztés OKTATÁSI PROGRAM, HELYI TANTERVEK IV/1 - Az alapfokú képzı- és iparmővészeti oktatás célrendszere és és funkciói, tantárgyi és óraterve IV/2 - Az alapfokú színmővészeti-bábmővészeti képzés célrendszere és funkciói, tantárgyai és óraterve IV/3 - Az alapfokú táncmővészeti oktatás célrendszere és funkciói, tantárgyai és óraterve a) modern tánc néptánc b) társas tánc IV/4 - A számonkérés formája IV/5 - A növendékek munkájának értékelése IV/6 - Magasabb évfolyamba lépés feltételei IV/7 - A tanulók jutalmazásának elvei V. TÉRÍTÉSI ÉS TANDÍJAK

3 3 I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az iskola hivatalos elnevezése: Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény. Székhelye: Abony, Kálvin János út 11. Fenntartó: Abony Város Önkormányzata Mőködési terület: Abony közigazgatási területe Az intézményünk alapító okiratát-nevelıtestületünk javaslatára - Abony Város Önkormányzatának Képviselıtestülete határozatával módosította. A módosítással az intézményt "összetett" intézménnyé alakította át, mely így 2002/2003. tanévtıl általános iskolai és alapfokú mővészetoktatási tagozattal mőködik - egységes nevelıtestülettel és igazgatással közös épületben, azonos tárgyi feltételekkel, de külön tananyaggal és követelményrendszerrel. Iskolánk alapfokú mővészetoktatása a következı mővészeti ágakon mőködik: - Képzı- és iparmővészeti ág - Színmővészeti - bábmővészeti ág - Táncmővészeti ág A 2002/2003. tanévtıl a táncmővészeti ág a néptánc, modern tánc, társas tánc tanszakkal, a képzı- és iparmővészeti ág a szobrászat, a színmővészeti ág pedig a színjáték tanszakkal kezdi meg mőködését. II. AZ ISKOLA ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSÁNAK MŐKÖDÉSE II/1 A képzés szerkezete Iskolánkat a tanulók általában közismereti iskolai tanulmányaikkal párhuzamosan látogatják és mivel a mővészeti oktatás nem kötıdik tankötelezettséghez, egy-egy évfolyamba különbözı korosztályokhoz tartozó tanulók is járhatnak. A képzés ideje: 12 év.

4 4 Évfolyamok száma: 12 évfolyam: - elıképzı 2 évfolyam - alapfok 6 évfolyam - továbbképzı 4 évfolyam. Az alapfokú évfolyamok elvégzése után alapvizsga tehetı. Követelményeinek, formájának kidolgozása valamennyi alapfokú mővészetoktatási intézményben most van folyamatban. Bevezetése után a továbbképzı évfolyamokra való beiratkozás feltétele lesz az alapvizsga letétele. A középfokú osztályok végén záróvizsgára lesz lehetıség. Mind az alapvizsga, mind a záróvizsga állami bizottság elıtt tehetı le. A tanulók felvétele: Iskolánk mővészeti oktatásában a tankötelezettséget teljesíteni nem lehet, a képzések látogatása fakultatív. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre. A növendékeknek minden tanév végén újra be kell iratkozniuk. Az új növendékek beiratkozását megelızi a nyilvánosan meghirdetett felvételi. A jelentkezık alkalmasságát vezetı tanár állapítja meg. Javaslatot tesz a felvételre, az igazgató a szabad férıhelyek mértékéig veszi fel a jelentkezıket. A helyhiány miatt elutasított jelentkezık az iskolához benyújtott, de a város jegyzıjének címzett fellebbezéssel élhetnek. II/2 Az iskola szerkezete, irányítási rendszere Közös igazgatású, többcélú intézmény intézményegysége Szerkezete: Igazgató Az alapfokú mővészetoktatás igazgatóhelyettese Tanszakvezetık Tanárok Az igazgató, az igazgatóhelyettes, a tanszakvezetık és a tanárok munkájukat munkaköri leírás lapján végzik. A munkaköri leírások a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban találhatók meg. A tagozat irányítása Az alapfokú mővészetoktatási tagozat közvetlen szakmai - pedagógiai irányítását, ellenırzését az alapfokú mővészetoktatási igazgatóhelyettes végzi. Munkáját szakágvezetık és tanszakvezetık segítik. A tanszakok beindításához a személyi feltételek - a nevelıtestületbıl, valamint szerzıdéses külsı munkatársakkal, illetve külsı óraadók bevonásával biztosítottak.

5 5 Újabb tanszakok beindításához a személyi feltételek a nevelıtestületben biztosítottak, de a szükséges át- és továbbképzésrıl a jövı tanévben intézkedni kell. II/3 Ellenırzés, felügyelet A belsı ellenırzés az igazgató feladata. Ennek formái: - Óralátogatás. - Részvétel a bemutatókon, kiállításokon, beszámolókon, lehetıség szerint városi, megyei, országos versenyeken és szerepléseken is. - A munkavégzés rendjének és zavartalanságának ellenırzése. Az igazgató megosztja az ellenırzési feladatokat az igazgatóhelyettessel, bevonja a tanszakvezetıket. A szakmai felügyelet elsı fokon a tanszakvezetık feladata. Az igazgató szakmai ellenırzı tevékenysége elsısorban pedagógiai és általános jellegő. II/4 Az iskola mővészeti oktatásának munkarendje Az iskola a tanév rendjérıl szóló miniszteri utasítás szerinti munkarendet tartja. A tanév munkájának részletes tervezése az iskola munkatervében történik: - nyári szünetben történt eseményekrıl szóló beszámoló - statisztikai adatok - személyi és tárgyi feltételek - kiemelt oktatási és nevelési feladatok - tanszaki célkitőzések, tanszaki munkatervek. A tanév végén a munkaterv az alapja az összegzésnek, melyben a munkatervi pontok értékelése kívül szerepelnek: - felkérésre teljesített szereplések - megyei, országos versenyeken elért eredmények - egyéb, a munkatervben elıre nem tervezhetı események. A heti munkarendet az órarendek tükrözik. A mővészeti tagozat tanórái igazodnak az általános iskolai tagozathoz. Ezért azokat hétfıtıl péntekig és közötti idıben kell megtartani. Tanóra szombat délelıtt 8.00 és közötti idıszakban is tartható. Az éves tananyag elosztást, a tanórák heti rendjét és az óraközi szünetek rendjét a tanév munkaterve tartalmazza. Tanórán kívüli foglalkozások:

6 6 - Tanulmányi kirándulások, színház-, hangverseny-, tárlat, és múzeumlátogatások, fesztiválok, szakmai rendezvények, mővészeti táborok, stb. - A munkatervben szereplı szakmai versenyeken, kiállításokon, fesztiválokon és hangversenyeken és színi elıadásokon részt vevı tanulók és tanárok, illetve kísérık költségeirıl az intézménynek kell gondoskodnia. II/5 Minıségbiztosítás Az iskolában minıségbiztosítási team végzi ezt a feladatot, melynek munkája kiterjed az iskola alapfokú mővészetoktatására is. II/6 Taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei A felhasználható irodalmat évfolyamokra lebontva megadja "Az alapfokú mővészetoktatás tantervi programja" minden tanszakon. Szakmai szempontjaink a tankönyvválasztáshoz: - Alkalmas legyen a több éves válogatásra. - Megfeleljen a tanuló szakmai fejlettségének. - A felmenı rendszerben készülı kiadványok elınyben részesítése. II/7 Tárgyi feltételek Iskolánk épülete megfelel a mővészeti oktatás céljainak. Elegendı tanterem áll rendelkezésre a foglalkozások megtartásához, valamint vizsgabemutatók és kiállítások rendezésére alkalmas aulánk is van. A tárgyi feltételek nagyrészt adottak az iskolában, a hiányosságok pótlását ütemterv tartalmazza. Képzı- és iparmővészeti oktatás felszerelési jegyzéke Szobrászat: - fejállvány - asztali forgó - írásvetítı és vetítıvászon - kéziszerszámok (kalapács, harapófogó, drótvágó, olló) Színmővészet-bábmővészet oktatás felszerelési jegyzéke Színjáték: - Tanterem - Padlószınyeg

7 7 - CD lejátszós magnó - Televízió, videó lejátszó - Dobogó - Ritmus hangszerek Táncmővészeti oktatás felszerelési jegyzéke - CD lejátszós magnó - Televízió, videó lejátszó - Karikák, labdák - Tornaszınyeg - Pianínó - Jelmezek szülıi segítséggel készülnek, valamint szerzıdés alapján a ceglédi Patkós Irma Középfokú Mővészeti Iskola jelmeztára is a rendelkezésünkre áll. Felszerelés elıtt áll a tánc tanteremben a tükrös fal, balett-ruhákból saját készlet még nincsen. A kötelezı eszköz- és felszerelési jegyzék alapján kimutatott hiányosságok pótlására Abony Város Önkormányzat Képviselıtestülete a december 17-i ülésén született határozata szerint a következı ütemtervet határozta meg: 2004/2005. tanévre táncterem ( Ft) 2007/2008. tanévre mőterem, próbaterem, jelmez-, kellék-, díszlettár ( Ft) alapfokú mővészetoktatáshoz eszközök ( Ft) III. AZ ALAPFOKÚ MŐVÉSZETI ISKOLA ALAPELVEI III/1 Az iskola mővészeti oktatásának nevelési programja (A nevelési programot az általános iskolai intézményegység programjától elkülönítetten célszerő megjeleníteni, mível növendékei több iskolából toborzódnak) Iskolánk olyan nevelési-oktatási program megvalósítására törekszik, amely megalapozza a mővészeti kifejezı készségeket, mely a tánc-, képzı- és

8 8 színmővészet iránt érdeklıdı és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, az említett ágakban való jártasságok kialakítására és gyakorlására irányul. A választott szakon belül nyújtson speciális mővészeti ismereteket, az alkotó munkával járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Alakítsa ki a kultúra iránti nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a mővészetek befogadására, értésére és mővelésére. Készítse fel az átlagosnál jobb képességő növendékeket a szakirányú továbbtanulásra, illetve mővészeti önképzıkörök, együttesek munkájába való bekapcsolódásra. Fontos a tehetségek kiválasztása és gondozása, esetleg éppen azon tanulók körébıl, akik általános iskolai tevékenységükben kevésbé eredményesek, s elkallódásuk veszélye fennáll. Különösen fontos, hogy a tanulók szabadidejüket hasznosan, értelmesen töltsék el. A közös vagy közösségben és közösség elıtt végzett munka járuljon hozzá személyiségük kifejlıdéséhez, önazonosság-tudatuk kialakulásához, önbizalmuk, öntudatuk erısödéséhez, a társadalmi életben történı megnyilvánulásaik eredményességéhez. A program járuljon hozzá a tanulók: - kreatív és vizuális gondolkodás képességeinek, kifejezı készségeik fejlesztéséhez - a gondolatok és az érzelmek kifejezésének szándékához és sokszínőségéhez - az önkifejezéshez - az önértékelésre annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismeréséhez és ezt hasznosítani is tudják - mozgáskultúrájuk fejlıdéséhez - testi-lelki állóképességük megerısítéséhez - egészséges, jó mozgásuk kialakításához. III/2 Személyiségfejlesztés Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: - A tanulók érzelmi nevelése: irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére, ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására.

9 9 - A tanulók közösségi nevelése: törekedni kell a tanulók kapcsolatteremtı képességeik kialakulására és továbbfejlesztésére, képesek legyenek társaikkal alkotó együttmőködésre. - A tanulók értelmi nevelése: Cél: mővészeti alapfogalmak, szakkifejezések, mőfaji sajátosságok elsajátítása. - A tanulók nemzeti nevelése: a tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegırzés formáit, a néphagyomány, a népi kultúra élményszerő megismerését. - A tanulók akarati nevelése: a tanulók egyéni és csoportos alkotómunkában vegyenek részt. - A tanulók testi nevelése: fejlıdjön testi-lelki állóképességük, egészséges, jó tartású, jó mozgású ember váljon belılük. III/3 Tehetséggondozás A tehetséggondozás szempontjából alapvetı fontosságú, hogy a pedagógus mielıbb felismerje növendékei képességét. Hogy mi is a tehetség? Nehéz meghatározni e szó jelentését. Talán a sorstól kegyesen kapott, hozott belsı érték, lehetıség az alkotó, eredményes életre. Olyan készenlét, jobb esetben készség, reményt keltı alap, amely hosszas gyakorlattal olyan kifejlesztett ügyességben nyilvánul meg, amely sikeres alkotó munkára tesz képessé. A tehetség arca - mint, az emberé is - megszámlálhatatlanul sokféle. Pedagógusaink feladata, hogy az alvó csírák virággá nyíljanak, tehetséges növendékeink kibontakoztathassák képességeiket. III/4 Közösségfejlesztés A tanulók közösségben, illetve közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk fontos feladata, mely a mővészeti oktatásban részt vevı nevelık és a tanulók személyes kapcsolata révén, valamint a mővészeti csoportok tanulói közösségének ráhatásán keresztül valósul meg. IV. OKTATÁSI PROGRAM, HELYI TANTERVEK IV/1 Az alapfokú képzı- és iparmővészeti oktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság -

10 10 alakítása mellett a látás kimővelésére és tudatosítására, bıvítve a képi mőveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervezı, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítı és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelése, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képzı- és iparmővészeti tevékenységek iránt érdeklıdı és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı mővészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlıdését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon a tanulók képességeiktıl és szorgalmuktól függıen fejleszthetik vizuális mőveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A képzı- és iparmővészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a mőfaj sajátosságait, a mővészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelı vizuális mőveltség kialakításában. A KÉPZİ- ÉS IPARMŐVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI, FELADATAI Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegırzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció mővészi formáit, a képzı- és iparmővészet mőfaji sajátosságait. ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁS

11 11 Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult mővészi kifejezı eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót: a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére a vizuális információk, közlemények megértésére a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére a kifejezési eljárások használatára az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére a vizuális önkifejezésre, alkotásra tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére tervezésre, konstruálásra a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére eszközhasználatra, anyagalakításra a baleset- és munkavédelmi elıírások betartására tárgy készítésre, környezetformálásra a kézmőves tevékenységek gyakorlására a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére a mindennapok, a természet szépségének, a mővészetek, a mőalkotások befogadására a vizuális mővészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére a mőelemzési eljárások alkalmazására. Tegye lehetıvé: a néphagyomány, a népi kultúra élményszerő megismerését. Alakítsa ki a tanulóban: az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élményképességet, az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtı képzeletet és az improvizációs készséget. Iparmővészet

12 12 bábkészítı, bırmőves, fatárgy készítı, fémmőves, kerámia, kézmővesség, makettés papírtárgy készítı, textil, tőzzománc készítı Szabadon választható tantárgyak Mővészettörténet Népmővészet A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak vagy a mőhelygyakorlatok bármelyike választható. A rajz-festés-mintázás tantárgy biztosítja a képzı- és iparmővészeti alapozást. A mőhely elıkészítı foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkednél meg. Mőhelygyakorlat teszi lehetıvé a képzı- és iparmővészeti szakirányú tevékenységeket. A képzımővészet, iparmővészet, és média területén a helyi lehetıségektıl függıen a fenti mőhelyek közül a tanuló érdeklıdésének és képességeinek megfelelıen választhat. A képzı- és iparmővészet oktatás kötelezıen elıírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembe vétele mellett a tanuló más mővészeti ás (zenemővészeti, táncmővészeti, szín-és bábmővészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott kötelezı tanítási óráin részt vehet. II. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam Óraterv Tantárgy Évfolyamok Elıképzı Alapfok Továbbképzı Vizuális alapismeretek Rajz-festés-mintázás Mühelyelökészítö Mőhelygyakorlat Szabadon választható tantárgy

13 13 Szabad sáv Összesen: A rajz-festés-mintázás és a mőhelygyakorlatok óraszáma 1-3 vagy 3-1 arányban átcsoportosítható. Az elıképzöt a tanulónak nem kötelezı elvégeznie. A KÉPZÉS TANSZAKAI, TANTÁRGYAI Vizuális alapismeretek Az elıképzısök komplex mővészeti tantárgya Kötelezı tantárgyak: Rajz-festés-mintázás Mőhelyelıkészítı, mőhelygyakorlat Kötelezı mőhelygyakorlat választható tanszakai Képzımővészet: grafika, festészet, szobrászat Média: fotó-videó Rajz, festés, mintázás 1. A PROGRAM CÉLJA Az alapfokú mővészetoktatás 12 évfolyamán résztvevı tanulók számára a program a következı cél- és feladatrendszert határozza meg: a látás és látványértelmezı képesség fejlesztése, a látványértelmezésben szerepet játszó tényezık tudatosítása, a megjelenítı és a kompozíciós képesség fejlesztése, a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése: az elemzés, az elvont gondolkodás, a képi gondolkodás, a képzettársítás és a szintetizálás (sőrítés),

14 14 jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, a plasztikai és a síkmővészeti technikák készségszintő elsajátítása, az egyes festıi és szobrászi technikák, valamint a médiamővészet (intermédia) megismerése, alkalmazása, a mővészettörténet nagy korszakainak ismerete, a vizuális kifejezı készség fejlesztése. 2. KÖVETELMÉNYEK A tanuló az alapfok végén ismerje: a rajz-festés-mintázás alapelemeit, a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, a tervezéstıl az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait, a sík és tér törvényszerőségeit a képzımővészet világában, legyen képes: a látványt értelmezni, a kompozíciós ismereteket alkalmazni, a síkban és térben alkotásokat létrehozni, a mővészettörténet nagy korszakait ismertetni. A tanuló a továbbképzı végén ismerje: a vizuális nyelv kifejezıeszközeit, azok jel-, és jelentésrendszerét, a sík és térábrázolás szabályrendszerét, az ábrázoló geometria alapelemeit, a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait, a médiamővészet (film, videó, animáció) kifejezıeszközeit és azok jelrendszerének alapjait, a képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó elemeit, az anatómia alapvetı törvényszerőségeit és azok ábrázolási konvencióit, a mővészettörténet nagy korszakait,

15 15 legyen képes: a tanár által, vagy önállóan kijelölt témák (korrektúra segítségével történı feldolgozására, a mővészeti alkotómunka különbözı elemeinek egyidejő alkalmazására, sík-, és térbeli mővek létrehozására, konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére, a látvány, illetve a képi megjelenítések elemzı értelmezésére, sokrétő fel dolgozására (tanári segítséggel), a nagy mővészettörténeti korok eredményeit saját alkotómunkája során fel használni. ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁS 1. A PROGRAM CÉLJA, FELADATAI A szobrász mőhelymunka célja: a vizuális mőveltség megalapozása, fejlesztése olyan elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása és gyakoroltatása által, melyek felkészítik a tanulót tárgyalkotásra, a plasztikai alakításra, a szakirányú továbbtanulásra. A szobrász mőhelymunka feladata a vizuális neveléssel párhuzamosan olyan alapozó és speciális ismeretek, készségek biztosítása, mely lehetıvé teszi a fenti célok megvalósulását. A mőhelymunka feladata, hogy ismertesse meg a tanulót: a szobrászmővészet sajátos nyelvével, kifejezıeszközeivel, megnyilvánulási formáival, a tárgyformálás anyagaival, eszközeivel a szobrászmőteremmel és felszerelésével. a munka során használt anyagok és szerszámok használatával, a kéziszerszámok készítésével. a klasszikus szobrászat formai megoldásaival és az azoktól való elszakadás lehetıségeivel, az új anyagokkal és azok használatával. a kreatív feladatmegoldásokkal a tervtıl a kész munkák.

16 16 2. KÖVETELMÉNYEK Az alapfok végén a tanuló ismerje: a szobrászat fontosabb eredményeit, mővészettörténeti idırendiségben, a kiemelkedı jelentıségő mőveket, alkotásokat, a szoborkészítés alapjait, a készítés technológiáját, a gyakorlatban megismert anyagok jellemzı tulajdonságait és felhasználási területét, a balesetvédelmi szabályokat, a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat, SZOBRÁSZAT TANSZAK legyen képes: az anyagismeret birtokában alkalmazni a célnak legmegfelelıbb szobrászi eljárást életkorának megfelelıen tapasztalatait, ismereteit beépíteni az alkotás folyamatába a tárgyak elemzésére az anyag-funkció-forma szempontjai szerint, felismerni környezetében a pozitív esztétikai minıséget, rendelkezzen: biztos rajztudással, mőelemzési készséggel, agyagból történı mintázás készségével, a gipszmunkák terén alapvetı ismeretekkel, gyakorlattal. A továbbképzı végén a tanuló ismerje: a szoborkészítés anyagait, azok tulajdonságait és felhasználási területét, a szobrászat klasszikus mőfajait. a formai jellemzıket a történeti és kortárs tárgyakon. a szobrász mőterem szükséges berendezését, felszerelését, az anyagok elıírásszerő kezelését a mőalkotás és a környezet összefüggéseit - a szobor-enteriır viszonylatban

17 17 a legfontosabb munkavédelmi teendıket. legyen képes: a tervszerő, igényes munkavégzésre, önálló tervezésre anyag-funkció-forma egységében, terveit igényes mőhelyrajzban megjeleníteni, megszerzett ismereteit a tárgykészítés folyamatába beépíteni, az alkotómunka során pozitív élményeit beépíteni a mőbe, a feladatokat megfelelı általános mőveltsége folytán kreatívan megoldani, pozitív formát készíteni agyagból, gipszbıl, a szobrászatban használatos speciális kézi szerszámokat (mintázófa - gipszelı szerszámok ) elıállítani, ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁS arányos kicsinyítésre és nagyításra, a természeti és mesterséges formák megmintázására, átírására, az alapvetı anatómiai ismeretek alkalmazására, a szobrászat hagyományos anyagainak (terrakotta, fa, kı, bronz...) használatára a szobrászat segédanyagainak (gipsz, plasztilin.) alkalmazására, a megmunkáláshoz szükséges kéziszerszámok és gépek használatára, a feladatnak megfelelı váz- és tartószerkezet összeállítására, érem, relief, portré, ember- és állatfigura mintázására, faragására, biztonsági és balesetvédelmi elıírások betartására. IV/2 Az alapfokú színmővészeti-bábmővészeti képzés célrendszere és funkciói Az alapfokú mővészetoktatás keretében folyó színházi-bábszínházi nevelés lehetıséget biztosít a színmővészet-bábmővészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, mővészeti kifejezı készségeik kialakítására, a mővészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására - figyelembe véve a tanulók érdeklıdését, életkori sajátosságait, elızetes színházi-dramatikus tapasztalatait. A konkrét szakmai célok az egyes tantárgyak anyagában találhatók. A képzés lehetıvé teszi a színmővészet területén: - minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt

18 18 - a színpadi megjelenítés törvényszerőségeinek megismerését - differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, azok széleskörő alkalmazását - az alapvetı színpadtechnikai eljárások megismerését - a színjáték kulturális tradíciónak megismerését - a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bıvítését - azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják - minél több élı és felvett színházi elıadás - köztük társaik által készített produkciók - megtekintését - a színházi-drámai formával való kísérletezést, továbbá a színjátéknak mint mővészi kommunikációs formának megtapasztalását - azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan elıadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött elıadást bemutathassák; a közös alkotómunka adta örömteli együttlétét - önkifejezést - az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerését, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják. A képzés lehetıvé teszi a bábmővészeti területén: - minél változatosabb bábos tevékenységformákban való részvételt - a bábos és maszkos játékok kulturális tradíciónak megismerését - a bábszínpadi megjelenítés törvényszerőségeinek megismerését (pl. tér, idı, kép, ritmus, tempó, stb.) - az alapvetı bábszínpadi technikák megismerését - a bábjátékos technikákkal való kísérletezést, továbbá a bábjáték mint mővészi kommunikációs forma megtapasztalását - a tanulók bábjátékkal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bıvítését - a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatását - az önkifejezést - az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerését, és azokat bábos tanulmányaik során hasznosítani is tudják - a tanulók másutt szerzett ismereteinek (pl. tánc- és mozgásmővészet, dráma, történelem, irodalom, vizuális kultúra stb.) alkalmazását, esetenként integrálását

19 19 - azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan elıadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött elıadást bemutathassák - minél több élı és felvett bábelıadás - köztük társaik által készített produkciók - megtekintését. II. Általános fejlesztési követelmények A színmővészet területén Készítse fel a tanulókat: drámai szövegek értı színészi szempontokat figyelembe vevı olvasására különbözı színészi technikák tudatos alkalmazására színházi improvizációra karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi eszközökkel egyes színházi stílusoknak megfelelı színészi játékra különféle szerepek megformálása A mővészeti ág speciális szabályozása a rendezıi instrukciók mentén végzett munkára a más mővészeti ágak területérıl származó ismereteik alkalmazására a szerepalkotás során színházi elıadások elemzésére, értékelésére Ismertesse meg a tanulókkal: a színházi alapfogalmakat/szakkifejezéseket a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását a legfontosabb történeti és/vagy kortárs színházi stílusokat a színházi mőfajokat a szöveg- és elıadás elemzés szempontjait a színészi játék alapvetı iskoláit a színészi alkotómunka fázisait, fıbb összetevıit a színház jelenkori közösségi, társadalmi szerepét napjaink színházi struktúráját

20 20 A bábmővészet területén Készítse fel a tanulókat: a bábjáték alkotófázisaiban való részvételre a partnerekkel való alkotó együttmőködésre színpadi szituációnak megfelelı improvizációra a bábjáték komplexitásában rejlı lehetıségek felismerésére és alkalmazására átlátni egy-egy bábtechnika és színpadtechnika alkalmazási lehetıségeinek határait felismerni, hogy egy-egy téma milyen bábtechnikai és színpadtechnikai keretek között bontható ki leginkább önálló feladatmegoldás esetén megindokolni témaválasztását és a technikai megoldás melletti döntését, s azt (tanári segítséggel) a meg valósításig végigvezetni tanári/rendezıi instrukciók mentén végzett munkára jelenet vagy jelenetsor gyakorlás útján történı eljátszására és reprodukálására különféle szerepek megformálására az elıadás/próba folyamán szükség szerinti háttérmunkára, munkája során a színpad iránti alázatra egyes színházi stílusoknak megfelelı játékmódra Ismertesse meg a tanulókkal: a bábszínházi alapfogalmakat/szakkifejezéseket az animáció útján történı kifejezés sajátosságait a fıbb báb- és színpadtechnikák elméletét, gyakorlatát a bábszínpadi konvenciókat a bábjáték kultúrtörténeti szerepét, tradícióit a darab-, szerep- és elıadás elemzés szempontjait a bábjátékos tevékenység összetevıit, azok egymásra épülését, alkalmazását a rögzített elıadásmód és az improvizációs technika közti különbséget, alkalmazási lehetıségeiket, a különbözı játékstílusokat a társmővészetekkel való kapcsolódás lehetıségeit az egyes mőködési struktúrákat

21 21 III. A képzés struktúrája képzés ideje: Évfolyamok száma: 12 év 12 évfolvam A képzés tanszakai Színjáték tanszak Bábjáték tanszak Óraterv (óraszámok heti bontásban) Színjáték tanszak TANTÁRGY Fıtárgy: Drámajáték Színjáték Kötelezı tárgyak: ÉVFOLYAMOK Elıképzı Alapfok Továbbképzı ,5 0,5 0,5 0,5 0, Mozgásgyakorlato 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 Kötelezıen választható tárgyak Szabadon választható Tárgyak (2) (2) l Összesen: 2-(4) 2-(4)

22 22 TANTÁRGY Fıtárgy: Bábjáték Kötelezı tárgyak: Bábmozgatás Báb készítés Beszéd és ének Bábjáték tanszak ÉVFOLYAMOK Elıképzı Alapfok Továbbképzı ,5 0,5 1 0,5 0,5 1 0,5 0,5 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0, Kötelezıen választ- Szabadon (2) (2) választott tárgyak Összesen: 2-(4) 2-(4) Megjegyzés: a fenti táblázatok Összesen rovatában az elsı számok az ajánlott minimális óraszámra, míg a második helyen szereplı, dılt betővel szedett számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges idıre utalnak. A képzés tantárgyai Színjáték tanszak Fıtárgy: drámajáték (2 + (1-6. évfolyam) színjáték (7-10. évfolyam) Megjegyzés A fıtárgy neve ott és akkor változik, amikor a színjáték nevelésben való felhasználása - a drámai-színházi nevelés - mellett hangsúlyossá válhat a színházi (technikai) képzés. A zárójelben lévı számok az elıképzı évfolyamszámát jelentik.

23 23 Kötelezı tárgyak: beszédgyakorlatok (1-8. évfolyam) mozgásgyakorlatok (1-8. évfolyam) Színmővészeti-bábmővészet Kötelezıen választható tantárgyak Megjegyzés A 7-8. évfolyamon a kötelezı tárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség (az alábbi tantárgyak - természetesen - választhatók). vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól választható) bábjáték (a 4. évfolyammal bezárólag választható) tánc- és mozgás színházi tréning (az 5. évfolyamtól választható) kreatív zenei gyakorlat (az 1. évfolyamtól választható) színházismeret (a 3. évfolyamtól választható) beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható) Szabadon választott tárgyak (a helyi igények és lehetıségek függvényében) Néhány javaslat: pantomim (a 4. évfolyamtól) - a bábjáték tanszak azonos elnevezéső tantárgya színháztörténet (az 5. évfolyamtól) színháztechnika (szcenika) (7-10. évfolyam) zenés színházi képzés (a 7. évfolyamtól) dramaturgiai-rendezıi ismeretek (9-10. évfolyam) drámajáték-vezetıi ismeretek (9-10. évfolyam) Az 1. évfolyammal kezdve belépı két tárgyat taníthatja az, aki a fıtárgy tanára. A 0,5-0,5 tanóra idıtartam jelzi hogy itt a színjátszók munkájának mindenkori - nélkülözhetetlen - bemelegítı fázisairól van szó. Ezek a helyi igények és lehetıségek szerint összevonhatók kéthetenként 1-1 tanórába.

24 24 Fıtárgy: bábjáték (2) + (1-10. évfolyamig) Kötelezı tárgyak: bábmozgatás (1-10. évfolyam) bábkészítés (1-6. évfolyam) beszéd és ének (1-3. évfolyam) A mővészeti ág speciális szabályozása Bábjáték tanszak Kötelezıen választható tárgyak Megjegyzés 1. Az évfolyamon a kötelezı tantárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség (az alábbi tantárgyak - természetesen -választhatók). vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól) - a színjáték tanszak azonos elnevezéső tantárgya bábszínház-ismeret (a 3. évfolyamtól) - a színjáték tanszak színházismeret elnevezéső tantárgya, bábszínházi kiegészítéssel beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható) - a színjáték tanszak azonos elnevezéső tantárgya3 pantomim (a 4. évfolyamtól) kreatív zenei gyakorlat (a 4. évfolyamtól) - a színjáték tanszak azonos elnevezéső tantárgya bábszínészet (7-10. évfolyam) báb- és díszlettervezés (7-10. évfolyam) színpadtechnika (szcenika) (7-10. évfolyam) Szabadon választott tárgyak (a helyi igények és lehetıségek függvényében) Néhány javaslat: választott bábtechnika bábtörténet

25 25 3 A tantervi program szerzıi fontosnak tartják a bábjátékosok beszéd-mővelését, azonban a kifejezetten bábos szaktárgyak rovására nem kívánták kötelezıvé tenni a beszédtechnika tárgyat. Ezzel együtt - a helyi lehetıségektıl és igényektıl függıen -javasolják megfontolásra a 4. évfolyamtól a beszédtechnika tárgy felvételét tánc- és mozgásszínházi tréning - a színjáték tanszak azonos elnevezéső tantárgya drámajáték - a színjáték tanszak azonos elnevezéső tantárgya A színmővészeti-bábmővészeti oktatás kötelezıen elıírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más mővészeti ág (zenemővészeti, táncmővészeti, képzı- és iparmővészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.

26 26 Drámajáték DRÁMAJÁTÉK - fıtárgy (elıképzı 1-2. évfolyam és alapfok 1-6. évfolyam) A tantárgy tanításának célja A drámajáték fıtárgy célja, hogy a különbözı dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztı gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanulók érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elı a tanulók szocializációjának folyamatát. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanuló váljon képessé a dráma és a színház értı befogadására, értelmezésére, illetve mővész együttmőködésen keresztül tanulótársaival együtt drámai és színházi produktumok létrehozatalára. Követelmények Az alapfok elvégzését követıen a tanulók legyenek képesek: figyelmük tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre társaik, önmaguk és a felnıtt világ érzékeny megfigyelésére a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudató: használatára a bizalom átélésére, az empátiás képesség mőködtetésére társas helyzetekben érzelmi emlékek felszínre hozására és a szerepjátékokban való kreatív alkalmazására érzékeny kapcsolatteremtésre és annak megtartására tiszta és kifejezı verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokra pontos és érzékletes szerepjátékra társaikkal és egyénileg kreatív dramatizálásra, a dramatizálás alapvetı eszköztárának önálló alkalmazására saját testük, mozgásaik, illetve a tér és a térben mozgó társak differenciál és pontos érzékelésére, a tér kreatív használatára egyre növekvı intenzitású, tudatossága és mélységő részvételre a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban

27 27 Színmővészet különbözı - felidézett, illetve az emberi világban tapasztalt - érzelmek verbális, vokális, mozgásos, mimikai és a társmővészetek eszköztárát is bevonó eszközökkel történı kifejezésére összetett mővészi üzenetek közlésére különbözı anyag-, tér- és mozgás formák együttes alkalmazásán keresztül a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazására saját ötleteik gondolataik kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének elıkészítésében ismerjék: a saját testük adta lehetıségeiket, illetve érzékszerveik hatékonyságát a különbözı verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokat, illetve saját eszköztáruk ez irányú fejlettségének mértékét a különbözı, szerepjátékokban alkalmazható mozgásformákat, illetve saját eszköztáruk ez irányú fejlettségének mértékét figyelmük tudatos összpontosításának szerepét és módját, a fegyelmezet feladatvégzés feltételeit társaik, önmaguk és a felnıtt világ megfigyelésének módjait, ennek szerepét a szerepjátékok során és az improvizációkban a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák adta lehetıségeket, használatuk lehetséges módjait az empátiás képesség szerepét társas helyzetekben, kortársaikkal és másokkal való kapcsolatukban az érzelmi emlékezet szerepét, alkalmazásának lehetıségeit a szerepjátékokban a kreatív dramatizálás alapvetı eszköztárát, a dramatizálás egyes lépéseit összetett mővészi üzenetek közlésének különbözı anyag-, tér- és mozgás formák, illetve a szerepjáték adta lehetıségeit a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazásának lehetıségeit saját ötleteik, gondolataik kidolgozásában, illetve egy kötött dráma szöveg megjelenítésének elıkészítésében

28 28 Beszédgyakorlatok BESZÉDGYAKORLATOK - kötelezı tantárgy (alapfok 1-6. évfolyam, továbbképzı 7-8. évfolyam) A tantárgy tanításának célja A beszédgyakorlatok tanításának célja, hogy hozzásegítse a tanulókat bei dük oldotta, természetessé válásához és maradásához, az adottságaiknak < képességeiknek megfelelıen - dramatikus és színpadi munkájukban e aránt - könnyen érthetıvé és élvezhetıvé fejlesztéséhez. Követelmények Az alapfok elvégzését követıen a tanulók legyenek képesek a beszédfolyamat részeinek és egészének tudatos irányítására az ad ságaiknak legjobban megfelelı beszédállapot elérése érdekében hallás alapján fölismerni a követendı és az elvetendı beszédpéldát a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerésére mások és a saját beszédükben ismerjék a lazító és koncentrációs játékokat és gyakorlatokat légzı-, hang- és artikulációs játékokat, gyakorlatokat hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal és irodalmi szövegekkel a fejlesztı és kondicionáló beszédtechnikai játékokat, gyakorlatokat az általában érvényes hangsúly-szabályokat az artikuláció ritmus- és tempóformáló szerepét A tantárgyi program elvégzését követıen a tanulók legyenek képesek (az elıbbieken kívül) ismert karakterek hangzásának hiteles létrehozására dramatikus és színpadi munkájukban az e tantárgy keretében tanú alkalmazására

29 29 ismerjék (az elıbbieken kívül): a beszéd dallamának változatait és kifejezı hatását a beszéd váltásait (erı, magasság, tempó) szövegek tagolásának, feldolgozásának lehetıségeit A képzés ismertesse meg a tanulókkal: - a beszédfolyamat részeit (légzés, hangadás, kiejtés) és azok összefüggéseit, egymásrautaltságát - a mindennapi és a színpadi beszéd különbségeit és azok beszédtechnikai elemeit - az egészséges beszélıtıl elvárható hangzás összetevıit - a beszédállapot értékelésének szempontjait - a hibás beszédállapot jegyeit - a fejlesztı és szinten tartó beszédes játékokat és egyszerő beszédgyakorlatokat alakítsa ki a tanulókban: - az önelemzés és önértékelés igényét és képességét - a beszéd elemzésének képességét - a beszédszervek tudatos, pontos és célszerő használatát - a beszéd során megnyilatkozó személyiségjegyek fölismerésének, meg értésének és létrehozásának képességét - az önképzés igényét fejlessze: - a tanulók kifejezı kedvét - a hallási figyelmet és érzékenységet - a tanulók koncentrációs készségét - az életkoruknak megfelelıen a játékosságukat - a képzelıerejüket és megfigyelı képességüket -.a produktív és reproduktív kifejezıkészséget.

30 30 Mozgásgyakorlatok MOZGÁS GYAKORLATOK kötelezı tantárgy (alapfok 1-6. évfolyam, továbbképzı 7-8. évfolyam) A tantárgy tanításának célja - a tanuló felkészítése, illetve alkalmassá tétele a csoportos dráma- vagy színjáték foglalkozásokon történı részvételre alapvetı technikai elemek, a bemelegítés részeinek és folyamatának el sajátíttatása és elméleti megismertetése - a próbaállapot elérése csoportkohéziós, speciális mozgásos feladatok, illetve koncentrációt és a kondíciót fejlesztı gyakorlatok révén. az esetleges - sérülésekıl, az ütközéstıl, eséstıl, az érintéstıl való félelem, - illetve tartózkodás megelızése, elkerülése, vagy feloldása a mozgás eszközeivel Követelmények Az alapfok elvégzését követıen a tanulók legyenek képesek: - a mozgás tréning gyakorlatainak koncentrált és pontos elvégzésére - a megfelelı próbaállapot elérésére a tréning gyakorlatainak végrehajtása során - általános bemelegítés megtervezésére és levezetésére ismerjék (az elıbbieken kívül): - a bemelegítés menetének élettani hatásait - a gyakorlatok egymásra épülésének logikai menetét, lehetıségeit - a különbözı gyakorlattípusok egymásmellé rendelésének fıbb módozatait A tantárgyi program elvégzését követıen a tanulók legyenek képesek (az elıbbieken kívül): - egy adott színházi feladatnak megfelelı mozgástréning összeállítására, körültekintı levezetésére ismerjék (az elıbbieken kívül): - mozgástechnikai tréning fontosabb irányzatait, tréningstílusokat - a mozgástechnika tréning szerepét a megfelelı próbaállapot elérésében

31 31 Színmővészet A képzés ismertesse meg a tanulókkal: a mozgás gyakorlatok tréning menetét a bemelegítés menetének fiziológiai okait a gyakorlatok egymásra épülésének lehetıségét, illetve rendszerét a különbözı gyakorlattípusok szerkesztés ének menetét a mozgástechnikai tréning fontosabb irányzatait a mozgástechnika tréning szerepét a megfelelı próbaállapot elérésében fejlessze a tanulók: mozgáskoordinációs készségét koncentrációs készségét, és teherbíró képességét fizikai képességeit-kondícióját, rugalmasságát mozgás-memóriáját mozgástechnikai ismereteit rendszerezı képességét ösztönözze a tanulókat: a.. a bemelegítés gyakorlatainak koncentrált és intenzív elvégzésére b. a különbözı próbahelyzetek, szituációk megfelelı próbaállapotban történı megoldására c.. önálló, a saját képességei által megkívánt tréning elvégzésére d.. egyes feladatok elıkészítéseként a megfelelı bemelegítı gyakorlatsor megválasztására és elvégzésére e. helyes tematikájú tréning felépítésére és megtartására biztosítson lehetıséget: a. a témakör módszertanának elemzı megismerésére b. különleges, speciális feladatok elvégzésére elıkészítı módszerek megismerésére c. különbözı stílusú mozgástechnika tréningek megismerésére, az azokon való. részvételre d. mőködı színtársulatok, színházi mőhelyek tréningmódszereinek élı, vagy videofelvételen történı megtekintésére.

32 32 ALAPFQKÚ MÜVÉSZETOKTATÁS - TÁNCMÜVÉSZET IV./3 1. AZ ALAPFOKÚ T ÁNCMÜVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI 1. Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja lehetıséget nyújt a tanulók mozgásmőveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvı biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a mővészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását: improvizációs képességét, készségét. 2. A program keretében folyó táncmővészeti nevelés alkalmat ad a táncmővészet különbözı mőfajai iránt érdeklıdı és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı mővészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemzı fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlıdésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon képességeiktıl és a szorgalmuktól függıen fejleszthetik tánctechnikai, elıadói mőveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A táncmővészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncmővészeti pályára, illetve az amatır táncéletbe valóbekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncmővészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetıséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelı táncmővészeti kultúra, mőveltség megszerzésére.

33 33 ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁS - T ÁNCMÜVÉSZET II. AZ ALAPFOKÚ TÁNCMŐVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Fejlessze a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, testi-lelki állóképességét, kapcsolatteremtı képességét. Neveljen egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, a táncmővészetet értı közönséget, táncot szeretı fiatalokat. Készítsen fel a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú táncképzésnek nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatır táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése. III. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, TANSZAKAl A képzés ideje: 12 év évfolyamok száma: 12 évfolyam A táncképzés tanszakai: Balett tanszak Modem-kortárstánc tanszak Néptánc tanszak Társastánc tanszak Megjegyzés: a részletes óratervek és tantárgyak az adott tanszaknál találhatók. A táncmővészeti oktatás kötelezıen elıírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanulók más mővészeti ág (zenemővészeti, képzı és iparmővészeti, szín-és bábmővészeti) képzésébe is bekapcsolódhatnak, illetve azok központilag meghatározott kötelezı tanítási óráin is részt vehetnek.

34 34 MODERN-KORTÁRSTÁNC TANSZAK 1. AZ ALAPFOKÚ TÁNCMŐVÉSZETI OKTATÁS KÖVETELMÉNYEI A./ A Modem-kortárstánc tanszak célja: a modern- és kortárs tánctechnikák megismerése és az elıírt tananyag elsajátítása mellett a személyiség fejlıdése, az önálló, kapcsolatteremtı improvizáció, kreativitás kialakulása. A tanszak feladata: Ismertesse meg a tanulóval: - a modem-kortárstáncmővészet fıbb irányzatait, - az irányzatok technikai alapelemeit, - a különbözı technikák jellegzetes koordinációját és variációs lehetıségeit - mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait, - harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait. Fejlessze a tanuló technikai adottságait, mozgásmemóriáját, koncentrálóképességét, muzikalitását, kreativitását, tér- és formaérzékét, elıadói készségét, személyiségét, kapcsolatteremtı képességét. Alakítsa ki a tanulóban: a modem-kortárstáncmővészetek iránti nyitottságot, a dinamikai és érzelmi váltások felismerésének fontosságát, a munkában való részvételhez szükséges megfelelı magatartásformát, a rendszeres munka igényét az önálló gondolkodás igényét, az improvizáció és kompozíció tudatos használatát.

35 35 ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁS Ösztönözze a tanulót: az igényes munkára, a tánc- és színházi események látogatására, az érzelmi nyitottságra, az egészséges életmódra. Adjon teret a tanuló fantáziájának kibontakozás ára, a kreativitás megnyilvánulására, az improvizációs készség kibontására. Irányítsa a tanulót: szakirányú továbbtanulásra, a továbbképzı folytatására, az amatır tánc életbe való bekapcsolódásra.

36 36 MODERN-KORTÁRSTÁNC TANSZAK II. A TANSZAK TANTÁRGYAl ES AZOK ÓRASZÁMAl A képzés ideje: Évfolyamok száma: 12 év 12 év Óraterv ÉVFOLYAMOK ELİKÉPZİ ALAPFOK TOVÁBBKÉPZİ Tantárgyak Moderntánc Tantárgyak Táncelıkészítı 4 4 gimnasztika Esztétikus 4 4 testképzés Jazz-technika Grahamtechnika Limóntechnika Kontakttechnika Modern jazz technika Improvizáció Kompozíció 1 1 Tánctörténet 1 1 Összesen: Kortárstánc Kreatív gyermektánc Kortárstánc Kortárstánc Graham, vagy

37 37 Limón techn. Kontakt techn Improvizáció 1 1 Kompozíció 1 1 Tánctörténet 1 1 Összesen: ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁS A tanszak tantárgyai A Modern-kortárstánc tanszak 12 éves képzése során a tanulók megismerkedhetnek az igen összetett és sokrétő, több irányzatot felvonultató modern-kortárstánc világával. Az intézmények a moderntánc, illetve a kortárs tánc oktatása közül a saját lehetıségeik alapján választhatnak. Kötelezı tantárgyak: Moderntánc: Táncelıkészítı gimnasztika Esztétikus testképzés Jazz-technika Graham-technika Limón-technika Kontakt-technika Modern jazz-technika Improvizáció Kompozíció Tánctörténet Kortárstánc: Kreatív gyermektánc Kortárstánc 1. Kortárstánc 2. Graham-technika Limón-technika Kontakt technika Improvizáció Kompozíció Tánctörténet

38 38 MODERN-KORTÁRS TÁNCTANSZAK III. A TANTÁRGYAK HELYE A TANSZAK PROGRAMJÁBAN Kreatív gyermektánc célja, hogy a tanulók megismerkedjenek életkori sajátosságaiknak megfelelı szabad mozgás formákkal, a térrel, a ritmikával, a dinamikával, az önismerettel, a kapcsolatteremtés technikáival és az improvizációval. Táncelıkészítı gimnasztika célja a tanulók korosztályi sajátosságainak figyelembevételével az izomzat fokozatos fejlesztése, az esztétikus mozgás alapfogalmainak gyakorlati elsajátítása, a tudatos izommunkára nevelés. A technika felkészíti a tanulókat a képzés fizikai követelményeinek megfelelıen (tágság, hajlékonyság, rugalmasság). Esztétikus testképzés olyan gimnasztikai alapkövetelményi mozgásanyag, amely magában foglalja a szükséges és egészséges természetes mozgásfajtákat. A testképzés által olyan elıkészítést kap a test, amelyre késıbb bármely más tánctechnika felépíthetı. Kortárstánc 1. által a tanulók megismerhetik a test használatának újabb lehetıségeit a tér, ritmika, dinamika, önismeret és kapcsolatteremtés magasabb fokú technikáit. A tanulók továbbfejlesztik improvizációs és kompozíciós képességeiket. Jazz-technika által a tanulók megismerik a jazz-tánc alaplépéseit, elsajátításának és elıadásának stílusbeli kötöttségeit. Megtanulják a kontrakció release tudatos használatát. Kortárstánc 2. által a tanulók továbbfejlesztik a Kortárstánc 1. tananyagban tanult gyakorlatokat, mozgássorokat. A kreatív munkában kombinációkat, improvizációkat végeznek egyénileg, párban és csoportosan. Graham-technika a klasszikus balettól eltérı, elsıként megjelenı modern tánctechnika, amelynél a mozgás indítója a törzs, annak központja, s ennek parancsaira mőködnek a végtagok. A tanulók megismerkednek pl. a spirals, contraction-release, a triplets, walks - speciális gyakorlatokkal, ezek kombinációival, s a technika elıadásának követelményeivel.