Vészkijáratok, pánikajtók =

Átírás

1 ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ MENEKÜLÉSI AJTÓKRÓL Menekülési ajtóknak egy másodpercen belül, egy kéz, egyetlen mozdulatával nyíthatóknak kell lennie, íly módon biztonságos menekülést biztosítva. - Maximális ajtószárnysúly: 200 kg - Maximális tok-belméret egyszárnyú menekülési ajtóknál: mm szélesség x 2500 mm magasság - Maximális tok-belméret kétszárnyú menekülési ajtóknál: mm szélesség x 2500 mm magasság - Maximális szárnyszélesség: mm Más ajtóméretek sem az MSZ EN 179-ben sem az MSZ EN 1125-ben nincsenek előirányozva. - A bevizsgált menekülőajtók vasalatai u.n. menekülési őrzőkkel (mechanikus alkatrészek, melyek feladata a kilincsek közvetlen működtetésének megakadályozása; egyedül a menekülési őrző félrehajlítása teszi lehetővé annak működtetését. Jogtalan működtetés esetében kiváltja a riadót.) való kombinációja nem felel meg a szabványnak és egyes esetekben az epítésügyi hatóság beleegyezését igényli. További előírások az elektromosan biztosított ill. irányított vészkijáratokat illetően az EN ban és az EN ben vannak rögzítve. Ezek a szabványok azonban jelenleg csak tervezetként léteznek (pren). Kivonat az MSZ EN 1125-ből, E függelék E.1 táblázat a menekülési ajtók és a menekülési ajtóberendezések zárainak fő funkciói szabványok funkciók PÁNIKAJTÓZÁRAK Mechanikus működtetésű MSZ EN 1125 VÉSZKIJÁRAT-ZÁRAK Mechanikus működtetésű MSZ EN 179 KIJÁRAT PÁNIK-helyzet: VÉSZ-helyzet: Belülről pánik-feltételek között vagy vészhelyzetben - Kijárat bármikor - a vízszintes működtetőrúd menekülési irányba történő egyedi működtetése az ajtó kinyitásához - Előismeretek a zár működtetéséhez nem szükségesek - A terhelt ajtózár kinyílik - Kijárat bármikor - a kilincs lefelé ill. az ütközőlemez menekülési irányba történő egyedi működtetése az ajtó kinyitásához - Előismeretek a zár működtetéséhez szükségesek lehetnek

2 PÁNIK- VAGY VÉSZKIJÁRATZÁR Pánikajtózár az MSZ EN 1125-nek megfelelően Pánikajtózárak az MSZ EN 1125-nek megfelelően olyan menekülési ajtókon való használatra vannak tervezve, melyeknél pánikhelyzet állhat elő. Ezek biztonságos menekülést tesznek lehetővé az ajtón keresztül minimális erőfeszítéssel és nem igényelnek előismereteket a zár funkciójáról. - A pánikajtók működtetéséhez mindig fogó- ill. nyomórudak vannak felszerelve. - Kétszárnyú pánikajtók esetében mindkét szárnynak nyíló- és állószárnynak fogó- ill. nyomóruddal kell felszerelve lennie, amely működtetésekor legalább azt a szárnyat teszi szabaddá, melyre rá van szerelve.

3 Vészkijáratzárak az MSZ EN 179-nek megfelelően A vészkijárati zárakat olyan helyzetekre tervezték, ahol pánik nem várható és az ezen menekülési ajtókat igénybe vevő személyek ismerik az épületet valamint a zár funkcióját. Működtetésükhöz kilincseket vagy ütközőlemezeket lehet használni; a kilincsnek azonban formájában is meg kell felelnie a szabvány követelményeinek A vészkijáratzár felépítésének olyannak kell lennie, hogy a vasalat (kilincs) 150 mm vagy kisebb (Z méret) távolságban az ajtó zár-élétől felszerelhető (ld. 3. és 4. képet) legyen A kilincsnek olyan kivitelűeknek kell lennie, hogy távolsága (X méret) a forgóponttól mérve a szabad végig (ld. 3. kép) lagalább 120 mm legyen Az ajtó bármely tetszőleges állásánál a vészkijárati vasalat egyik része sem nyúlhat túl a (W méreten) A vészkijáratzár alapállásában a vasalat (kilincs) szélessége (V méret) nem lehet kisebb mint 18 mm (ld. 5. képet) A kilincsnek olyan kivitelűnek kell lennie, hogy szabad vége az ajtószárny felülete felé mutasson a sérülések elkerülése érdekében A kilincsnek olyan alakúnak kell lennie, hogy legalább 30 mm-es szabadteret (C méret) biztosítson belsőéle és az ajtólap felülete között ahhoz, hogy elég hely maradjon a kézzel történő működtetés számára (ld. 3. képet). Előírt kilincsméretek

4 Automatikus állószárnyreteszelés és reteszoldás használata kétszárnyú vészkijáratoknál Az MSZ EN 179 nem taglalja közelebbről a kétszárnyú vészkijáratok automatikus állószárnyreteszelés és -reteszoldás funkcióját (pl. STEBA PVS, OLDA 33 HZ vagy egyenértékű). A termék teljes egészében megfelel ennek a követelménynek, mivel az állószárny nyított nyílószárnynál könnyen és idegen segítség nélkül (kézzel vagy testtel is belökhető) nyítható és ílyen módon a kétszárnyú vészkijárat teljes átjárószélességét szabaddá teszi. Az MSZ EN179 szabályozza a kilincsre ható erőket: A nyitó erő csak a működtető elemre vonatkozik. Kilincsek esetében 70 N, üztközőlapok esetében 150 N Nyitó erő: Az az erő, mely a vasalatra hat úgy, hogy az a záróeleme(ke)t oldja a záróellendarabból (záróellendarabokból). Ajtócsukóval felszerelt tűzvédelmi ajtók esetében az ajtószárny nyításához az ajtócsukó zárvatartó- ill. csukóerejét is le kell győzni. Az erre vonatkozó utasítások a szabvány A (A17)-es függelékében találhatók : A. 15 Amennyiben a vészkijáratzárak falcolt középütközőléccel és ajtócsukóval felszerelt kétszárnyú ajtókban kerülnek alkalmazásra, az EN 1158-nak megfelelő (ld. tájékoztatókat az irodalomban) csukássorrendszabályozó beépítése javasolt az ajtószárnyak helyes csukódási sorrendjének biztosítására. MEGJEGYZÉS: Ez az ajánlás különösen tűz- ill. füstvédelmi ajtók számára fontos. A. 16 Az ajtó zárt helyzetben történő csukvatartásához a jelen szabványban előírt berendezéseken kívül nem ajánlatos egyéb berendezéseket beépíteni. MEGJEGYZÉS: Ez nem zárja ki ajtócsukók beépítését. A. 17 Ajtócsukó beépítése esetében, célszerű arra ügyelni, hogy az ajtót gyermekek valamint idősebb és rokkant személyek is tudják kezelni, ne legyen szükségtelenül nagy erőkifejtésre kényszerítve senki.

5 PÉLDÁK ÉS KIVONATOK Tűzszakasz valmint a vészkijárat és a pánikajtó menekülő utakon történő használata Példák M.Bade és R.Wiethoff GU BKS szerint