(ALKALMAZOTT) SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA

Átírás

1 (ALKALMAZOTT) SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA Károli Gáspár Református Egyetem tavaszi félév, levelező tagozat 1 Prof. dr. LÓTH LÁSZLÓ c. egyetemi tanár okleveles gépészmérnök, filozófiatanár, pedagógia (andragógia) dr. univ és Ph.D fokozattal rendelkező habilitált doktor (kompetenciakutatás és fejlesztés) akkreditált változásmenedzsment tanácsadó (British Know-How Found PriceWaterhouse Coopers) 2012-ig tanszékvezető egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatika Tanszékének vezetője, alapító intézetigazgatója Elérhetőség: lloth@drloth.hu loth.laszlo@ovit.hu több felsőoktatási intézmény (BME, BKE, Külkereskedelmi Főiskola, Budapesti Kommunikációs Főiskola, KRE) oktatója több energetikai, illetve más termelő-szolgáltató cég változásmenedzsment tanácsadója, szervezetfejlesztője, egyéni és team coach 2 (c) dr. Lóth László 1

2 egyéni vállalkozó 1995-ig Kft ügyvezető: QualityTrainingSchoolHumán Képességfejlesztő Üzleti Iskola Kft Dr. LÓTH Változásmenedzsment Tanácsadó Kft 2001-től tanácsadói tapasztalatok (nagyvállalatok, nonprofit szféra, egyetemek változásmenedzsment és szervezeti tanácsadás fejlesztés, coaching) 3 Pszichológia:a lelki élettel, az emberi viselkedés, a gondolkodás törvényszerűségeivel foglalkozik (psziché+logosz:okok, törvényszerűségek, megnyilvánulások, rendszerben) Szociálpszichológia:az egyén társas lény, ezért az egyén és mások kapcsolatát vizsgálja (önálló törvényszerűségeik vannak) Az emberi erőforrás szakon: alkalmazott szociálpszichológia, mert a munkahelyi megközelítést alkalmazza, a társas viszonyok kapcsolatait a munkahelyi közegben és hatásokkal A levelező tagozaton: a nappalihoz képest szűkített (óraszám!), de teljes értékű anyag A sikeres teljesítéshez nem nélkülözhető az irodalom alapos és tüzetes tanulmányozása, a mindennapi tapasztalatok megvizsgálása és a gyakorlatok tanulságainak áttekintése 4 (c) dr. Lóth László 2

3 5 vizsgálja a szociális identitás, a csoportközi viszonyokalakulását, ezen belül a társadalmi kategorizációés előítéletek keletkezését és hatásmechanizmusait. feltárja a társas megismerés, az egyén és a csoportkölcsönkapcsolatait, a munkahely szociálpszichológiai aspektusainak megismerése. segíti a csoportjelenségek hatásainak megértését munkahelyi közegben, a HRszakember szemszögéből. épít a korábbi pszichológiai tanulmányokra, s azokat a társas kapcsolatok terébe helyezi. Részvétel az előadásokon (megengedett hiányzás!) Félév közben: kiadott feladat (ZH helyetti teljesítés) esszé egy munkahelyi szociálpszichológiai jelenségről bullet pointos kifejtés vagy prezentáció személyes bemutatás, jelenségleírás, elemzés hivatkozások, de nem internetről kimásolva Beszámít a félévi értékelésbe (írásbeli kollokvium) 6 (c) dr. Lóth László 3

4 Mészáros Aranka (szerk): A munkahely szociálpszichológiai jelenségvilága Zpress Kiadó Kft 2006 Forgách József: A társas érintkezés pszichológiája Gondolat/Budapest 1993; Kairosz Budapest, 1996 Hewstone, J.P., Stroebe, W. (szerk): Szociálpszichológia Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007/Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1997 Csepeli György: A szervezkedő ember Kossuth Kiadó, Budapest, 2015 Csepeli György: Szociálpszichológia Osiris Kiadó, Budapest, Forgas, Joseph P. (Forgács József) Williams, Kipling D.:A társas én. Az önmegismrés szociálpszichológiája. Kairosz Kiadó, 2006, Forgács (Forgas) J.: Az érzelmek szerepe a személyközi viselkedésben. In: Forgács J. (szerk.): Az érzelmek pszichológiája. KairoszKiadó, Budapest, Aronson, Elliot: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, Brown, Rupert (1998): Régi és új előítéletek In: Erős Ferenc (szerk.): Megismerés, előítélet, identitás, Wesley Új Mandátum kiadó. ( ) Csepeli György (1997): Kisebbségek In: Szociálpszichológia,Osiris,Budapest. ( ) Gould, Steven Jay (1999): A The Bell Curve(A haranggörbe) című könyv bírálata. In: Az elméricskélt ember, Typotex, Budapest. ( ) Ladányi János, Szelényi Iván (2000):Ki a cigány? In: Horváth, Landau, Szalai (szerk.): Cigánynak születni, Aktív Társadalom Alapítvány Új Mandátum kiadó.( ) ; 8 (c) dr. Lóth László 4

5 SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI ALAPOK Némi történet: szociálpszichológiai irányzatok, azok kialakulása (részletek) Csak áttekintő jelleggel, a képbe hozás érdekében! 9 A tömeg A forradalom pszichológiája A tömegben az egyén eltérő viselkedésű, melyet a tudattalanja vezérel Felelősségdiffúzió Egyéni értelem beszűkülése befolyásolhatóság Az egyén tömeghelyzetben jelentősen eltérő viselkedést produkál Gustave Le Bon francia szociálpszichológus antropológus nemzeti jellemvonások, felsőbbrendűség, tömeglélektan és a hordaviselkedés kutatója 10 (c) dr. Lóth László 5

6 Western Electric Hawthorne Works in Chicago Termelékenységi vizsgálatsorozat: pl. megvilágítás és munkateljesítmény összefüggése Hogyan kell változtatni a munkafeltételeket (megfigyelés) Kollektív teljesítménybér Felismerés: a kutatók jelenléte befolyásoló! Elton Mayo Vezetés és irányítás vizsgálata: a társadalmi ember felfedezése 11 Korai képviselők (XIX.sz.) tudományos lélektan nem az egyénre koncentrálnak, bár individualisztikus pszichologizáló a társas viselkedés alapjai az ösztönök (kíváncsiság, önérvényesítés, visszahúzódás) az interaktív viselkedést társas folyamatok alakítják utánzás, szuggesztió, konformitás 12 (c) dr. Lóth László 6

7 Rögtönzött színház Bécs, 1921 színpad és betanulás nélkül (mesék eljátszása) helyben kitalált jelenetek nézők bevonásával fogalmakat is eljátszunk Spontaneitás és kreativitás a cselekvésben A dráma mintha világa Barbara- és George epizód hatása a magánéletre Szociometria: társadalmi szerkezet, kapcsolati háló ábrázolása Jacob Levi Moreno (bukaresti születésű amerikai orvos, pszichiáter, a pszichodráma és a szociometria megalapítója) 13 A csoport minőségileg más, mint a tagok összessége A tagok dinamikus kölcsönhatásban vannak A vezetési stílus hat a légkörre, kapcsolatok minőségére, teljesítményre, az egyéni véleményekre Kurt Lewin (c) dr. Lóth László 7

8 munkából származó indulati feszültségek feldolgozása a beteget és nem a betegséget kell gyógyítani a betegség: regresszió Bálint-csoportok: esetmegbeszélések szakemberrel (referálás + kérdések + fantáziálás + beszámoló a közérzetről orvos-beteg viszony, mint segítő kapcsolat Bálint Mihály (Michael Bálint) orvos, pszichoanalitikus 15 az etológiai gondolkodás és a pszichoanalízis összekapcsolása megkapaszkodási ösztön szociális kapcsolatok indulatáttétel és viszont-áttétel HERMANN IMRE ( ) Társas viselkedés: élettan + etológia + kísérleti pszichológia 16 (c) dr. Lóth László 8

9 Együttes élmény saját szokások cselekvési sémák hagyományok játékszabályok csoportzsargon utalások A vezető fölérendelt a tagokkal szemben, de alárendeltje az együttes élménynek. MÉREI FERENC ( ) Egyik könyve: Közösségek rejtett hálózata 17 A pedagógusi munka a pedagógia, pszichológia és szociálpszichológia tudományterületeinek integrálását jelenti. Makarenkó az egyén és a közösség kapcsolatának pszichológiai törvényszerűségei. A rendszerváltás hatása a szociálpszichológiára. PATAKI FERENC (1928-) az MTA rendes tagja, közéleti szerepeket is vállalt 18 (c) dr. Lóth László 9

10 Allport, Gordon: A szociálpszichológia feladata annak a meghatározása, hogyan befolyásolja az egyéngondolkodását, érzelmeit, viselkedését mások tényleges, képzetes vagy mögöttes jelenléte. Pszichológia Szociológia 19 Munkahely a munkapszichológia lehet individuális is (pl. ergonómia) társas térben fontos pl. csoporthatások a teljesítményre ma már sokszor szervezetpszichológia szociális hatások, amelyek befolyásolják a munkahelyi viselkedést Tétel: az üzemi problémák rendszerszemléletű megközelítése nem teszi lehetővé a szociálpszichológiai, szervezetpszichológiai jellegű témák figyelmen kívül hagyását (Klein S.) 20 (c) dr. Lóth László 10

11 AZ IDENTITÁS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSEI SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI ALAPOK Elmélet-gyakorlat az emberierőforrásmenedzsment szempontjából EGYÉN ÉS CSOPORT alapvetések a csoportfogalomhoz 22 (c) dr. Lóth László 11

12 Az "egyén", sajátos tulajdonságokkal, egyedi reagálásokkal, reakciókkal, beidegződésekkel, meggyőződésekkel, rendelkező emberi lény. Jellemző minden emberi lényre, hogy valamilyen szempontból egyedi, "egyéni" kialakult világa van. Forrása a személyiség: alapvető kritériuma az én felismerése, az a képessége, hogy el tudja magát határolni a környezetétől Gordon W. Allport személyiség-meghatározása: A személyiség azoknak a pszichofizikai rendszereknek és másfajta diszpozícióknak az egyénen belüli dinamikus organizációja, amely rendszerek meghatározzák egyedülálló alkalmazkodását a környezethez. 23 a társas élet alapvető formája (tapasztalati szinten is igaz) sajátos (csoportlélektani) törvényszerűségek jelennek meg az egyén viselkedése csoportközegben jelentősen változik: az egyén és a csoport kapcsolata mindig dinamikus affiliációs(társas-kötődési késztetés) kölcsönös függés társas összehasonlítás a csoport az egyén szocializációjának a színtere (születéstől az elmúlásig) 24 (c) dr. Lóth László 12

13 ma már igazi remetelét sem képzelhető el társadalmi formációváltás ipari társadalom szolgáltatóés tudásközpontú társadalom teamekben, projektcsoportokban folyik a munka felértékelődik a kommunikáció jelentősége kooperációs kényszer beleszólás a csoport irányításába is 25 összekötő láncszem az egyén (individuum) és a társadalom között meghatározott számú egyének közös ismérvek szerint kötődő együttese fő jellemzője a tagjai közötti tartós interakció rendszeressége: csoportjellemzőket határoz meg (munkamegosztás, szerepek, rokon/ellenszenvi hálók, közös célok, értékek, attitűdök, normák és szabályok követése) kölcsönös függésben vannak egymástól elvárt viselkedési formákat határoz meg (ezek a kívülállókra nem, vagy másképp vonatkoznak csoporttudatot generál (elkülönült entitás: a tagok önmagukat elkülönült egységként kezelik) kiemelkedő jelentőségű a vezetés 26 (c) dr. Lóth László 13

14 mikrocsoport 3 főig kiscsoport: 3-20 fő nagycsoport: 20 fő felett munkahelyi nézőpont: általában kiscsoport mi tudat alakul ki közvetlen interakciók mérhető, társas szerepek hálózata közvetlen vezetés több csoport vezetése: irányítás (közbülső vezetőkön keresztül) hagyományos (hierarchikus) teória: 7 x 7 x 7 tendencia: lapos szervezet több felelősség! 27 Csődület (nem igazán csoport): általában előzetes megbeszélés nélkül nem mindig van kifejezett célja egy akcióra alkalmi jelleggel flashmob 28 (c) dr. Lóth László 14

15 Tömeg (vannak csoportjellemzői) cél érdekében külső tényezőre figyel alkalmi jellemzők időben határolt tömeglélektan 29 Intézményi, szervezeti (nagy)csoport 1947: tiszti állomány francia rendi gyűlés Kína Nagy Népi Gyűlés 30 (c) dr. Lóth László 15

16 Intézmény: kulturálisan meghatározott, jogilag is létező formáció emberi szükségleteket elégít ki (vallás=intézmény is!) elvárások, magatartásmódok, beállítódások elvont is lehet: pl. házasság, de jog, nevelés, munka intézményei is Szervezet: erősen formalizált célok, eszközök (vállalat, közigazgatás) szereplői cserélhetők a csoportok is tagjai lehetnek más csoportoknak csoportközi folyamatok jönnek létre és működnek 31 Nem minden csoport team, de minden team csoport a team: munka vagy feladatközpontú csoport van játéktere (önszervező) munkaeszköz: feladat elvégzésére társas rendszer:hatékonysága fontos (ront vagy javít) irányítani tudja a mit mellett a hogyan -t is Munkahelyeken projekt-team fejlesztő team autonóm munkacsoport szolgáltató team 32 (c) dr. Lóth László 16

17 Társadalom Szervezet Hálózat Csoport Intézmények, szervezetek, csoportok strukturált rendszere Megjeleníti a részek térbeli kereteit és kölcsönös függéseit Emberi kapcsolatok szabályozottak Nagyobb szervezeteknél véletlenszerűek Részcsoportok, alkalomszerűen is (pl. projektcsoportok) Sokféleséget hordozó társas kapcsolatok Sokszor informális hovatartozás Tevékenység köré, gyakran önkéntes (Munka)kapcsolatok tartóssága Gyakran kötelező vagy elvárt jelleg Fejlődés, értékképző és normakontrollt tartalmazó Gyakori interakció 33 kölcsönös függés, két állandó egység közötti függő viszony gazdasági (globális is) liberális: komplex rendszerek (pl. vállalati rendszerek katonai erő helyett : Keohaneés Nye, nemzetközi szervezetek jelentősége) funkcionális: szakértők szerepe Az egyik fél, szereplő tevékenysége módosítja a másikét, amely visszahat az egyikre és másokra 34 (c) dr. Lóth László 17

18 a csoport sajátos jellemzőket hordoz a csoport az egyéni viselkedés referencia kerete a csoport szocializációs tényezők hordozója pl. az én nem önálló, hanem korábbi csoportvonatkozások produktuma a szocializáció: csoportjelenségek hatása alatt alakul (család, iskola, kortárscsoportok, társadalmi tapasztalat, befolyásolás politika, média) 35 KISEBBSÉGI IDENTITÁS, MÁSSÁG, DEVIANCIA A többség és a kisebbség viszonya (c) dr. Lóth László 18

19 SZEMÉLYÉSZLELÉS A TÁRSAS ÉSZLELÉS SAJÁTOSSÁGAI 37 fizikai és szociális szintű befolyásolja az egyén önmagára vonatkoztatott beállítódása énkép, önbecsülés, aktuális állapot máris viszonyrendszert tartalmaz nehéz a sokszor pontatlan ítéletek javítása, módosítása 38 (c) dr. Lóth László 19

20 aritmetikai információk összegzése alaklélektani miből alakul ki a benyomás van-e központi vonás (centrális tulajdonságok: intelligens, szorgalmas ) a jellemzők hálózatot alkotnak szociálisan kevésbé kívánatos információ (pl. homoszexuális) a munkahelyen az újaknál jobban figyelünk az árulkodó jelekre az észlelés sorrendje elsődlegességi hatás: első benyomás, a kellemetlen erősebb újdonsági hatás: új seprű jól seper kiugró jellemzők jó megjelenés, vonzó asszociációs burkolt kapcsolódások aki kedves, bizonyára segítőkész is csúnya ember: bizonyára gonosz is 39 A szociálpszichológia szerint az ember a társas világot sajátos módon látja. Az egyéneket eleve mint tulajdonságokkal bíró csoportok tagjait érzékeli. A szavakat és szimbólumokat gondolati rendszerek (csoportok) elemeiként azonosítja és érzelmi értékeket rendel hozzájuk. Az egyénekről a róluk hozzáférhető információk mennyiségéhez képest messzemenő következtetéseket vonunk le! 40 (c) dr. Lóth László 20

21 ÉN Másik Sajátos szociálpszichológiai tér (kiegészül: az informális szférával) Szervezeti szabályok által előírt szerepkapcsolatok (formális szféra) Ezek egymást kiegészíthetik (pl. főnök-beosztott) Kezdet-vég-történések nem annyira függenek a személyek akaratától, mint a magánéletben Alapja: személyészlelés + kapcsolatszövődés A SZEMÉLYÉSZLELÉS AZ IDEGENSÉG LEBONTÁSÁNAK ELSŐ MOZZANATA 41 AZ ELSŐ BENYOMÁS Az első benyomást alakító tényezők Alapelv: az első benyomás után már második következik! (c) dr. Lóth László 21

22 A személyészlelés során a személyről benyomás alakul Jeleket veszünk észre az illető külsőjében és viselkedésében, és ezeket értelmezzük kialakítjuk a benyomást Elég kisszámú jel alapján hozunk létre egy első benyomást, és ezt később nehezen vizsgáljuk felül. Bizonyos tekintetben nagyon jó emberismerők vagyunk, viselkedési elemekből hamar megtudjuk valaki mennyire szociabilis, milyen a vérmérséklete. Más dolgokban kifejezetten rosszak vagyunk. tévedések, látszatjelenségek: pszichiátria - álbetegek Mi magyarázza ezt az egyenetlenséget a személyészlelésben? Fizikai-biológiai állapot jellemzői erős, csinos, vézna, magas/alacsony, egészséges, lerobbant Mentális jellemzők (ismeretek, érzelmi viszonyulások, képességek) jellemzői nagy tudású, ért a témához, művelt, bunkó agressszív, mérges, humoros okos, ügyes, tehetségtelen Társas világbeli szerep jellemzői főnök, felső tízezer tagja, gazdag, amerikai loser Ezek jó része rejtett, ki kell következtetni! de képesek vagyunk tapasztalataink alapján a sztereotíp általánosításra! (c) dr. Lóth László 22

23 Fizikai megjelenés image is everything ha az első benyomásról van szó! Szépség heurisztika: ami szép, az jó Szívesebben segítünk szép embereknek A szép emberek átlagosan kevesebb óvadékot fizetnek a bíróságokon. A testmagasság erősen korrelál a férfiak bérezésében megjelenő különbségekkel (10% plusz 185 centi fölött) 45 Testbeszéd Gyakori szemkontaktus: becsületesség, egyenesség, barátságosság Túl gyakori szemkontaktus: agresszió A testbeszéd elárulja az alapvető érzelmi állapotokat, mégpedig kultúrától függetlenül! (Ekman 1972) Alapérzelmek: szomorúság, boldogság, félelem, meglepetés, düh, undor Az alapérzelmek felismerése erősen kontextusfüggő lehet! A kultúra szabályozhatja az érzelemkifejezésre megfelelő szituációkat. 46 (c) dr. Lóth László 23

24 a személyes tapasztalatok, vélekedések, cselekedetek strukturált rendszerekbe szerveződnek kategorizáció címkézés (lógós, munkamániás) skatulyázás mindennapi megfigyelések alapján (torzító lehet) laza kapcsolódások tulajdonságok között torzítások, téves észlelések forrása is kilépés a skatulyából: igazolódik-e (ez is a megítélőtől függ) az illető fontos-e a számomra (érdekeltség a skatulyából való kiemelésre) 47 Kollektív észlelési sémák: a sztereotípiák emberek helyett emberi csoportokra vonatkozó ítéletek (faji, nemi, életkori ) súlyos: előítéletek, stigmák Holdudvarhatás, elfogultság egy tulajdonság holdudvarában az összes többi észlelt is módosul (+/-) Projekció saját érzések, tulajdonságok kivetítése a másikra (alapja: gyermekkori konfliktusok) Szelektív észlelés szükségletek, érzések vágyak alapján válogatunk Szervezeti vakság és illuzionizmus a szelektív észlelés szélsőséges esete: eltérő érdekek esetén az észlelt jelenségek kioltódnak (politika!) Oktulajdonítás (attribúció) később 48 (c) dr. Lóth László 24

25 Rögzítsük az alábbi személyekről kialakult véleményünket: Rogán Antal Dobó Kata Arnold Schwarzenegger Robert Downey jr George Clooney 49 Kulcsár Edina Russel Crowe KRE (alkalmazott) szociálpszichológia tavaszi félév Liptay Claudia CSOPORTKÖZI VISZONYOK, ELŐÍTÉLETEK Az előítélet kialakulása, forrásai (c) dr. Lóth László 25

26 tulajdonságok, amelyeket adott csoportra jellemzőnek tartunk az információk feldolgozását befolyásolják egybecsengőre jobban figyelünk kétértelműség feloldása viselkedés a másik csoport tagjaival kapcsolatban Több kísérlet Pygmalion hatás (önbeteljesítő jóslat) Forrása sokszor az ATTITŰD 51 Tény 8-12% Vélemény Értelmi (kognitív) Érzelmi (affektív) 52 Viselkedési koncentrált viselkedő indulatvezérelt (c) dr. Lóth László 26

27 BEÁLLÍTÓDÁS, valamely esemény, állapot (pl. társas viselkedés) bekövetkezésével kapcsolatos előfeltevés, várakozás SZUBJEKTÍV SZŰRŐ, amelyen keresztül a világ dolgait nézzük (másik emberről alkotott nézet) Az ember ÉRTELMI, ÉRZELMI és VISELKEDÉSIállapota, amely meghatározza az események, a másik személy, csoport megítélését, a velük kapcsolatos döntéseit 53 Tárgya: közvetlenül nem megismerhető de az ismeret evidenciaélményét nyújtja tapasztalatilag nem bizonyítható de az igazság elhitető erejével rendelkezik mások is hisznek benne cselekvési irányultságot is tartalmaz kognitív és affektív elemek tehát a VÉLEMÉNY-t nem a TÉNYEKhez, hanem az ATTITŰDHÖZ viszonyítjuk 54 (c) dr. Lóth László 27

28 55 viselkedések, viselkedési szándékok attitűdök kogníciók érzelmi reakciók Egy elem változása maga után vonja a többi változását is 56 (c) dr. Lóth László 28

29 Haszonelvű (instrumentális) nézetek előnyszerzés, büntetéskerülés Tudásszervező (ismereti) funkció értelmet ad a világnak, sémákat nyújt Értékkifejező funkció énképünket tükrözi, saját értékekből indul ki, általában konzisztens Énvédő funkció véd a szorongástól és az önértékelést fenyegető veszélyektől Társadalmi alkalmazkodás szociális igazodás (társadalmi közösséghez tartozás) 57 A csoport tagjai mennyire hajlandók megváltoztatni viselkedésüket, nézeteiket és attitűdjüket, hogy azok jobban illeszkedjenek a csoportéhoz. A csoport tudat alattifolyamatok és explicitcsoportnyomás révén is tudja befolyásolni saját tagjait. 58 KRE (alkalmazott) szociálpszichológia tavaszi félév (levelező) (c) dr. Lóth László 29

30 Konformitás: egy személy viselkedésének vagy véleményének olyan változása, amely egy egyéntől vagy csoporttól származó vélt vagy valós nyomás hatására alakul ki. Solomon Asch kísérlete (1955, 1980) Melyik vonal olyan hosszú mint az X el jelölt? 6 beépített személy+1 kísérleti Viaszemberek (tényleg helyesnek gondolták) 59 C X A Az esetek 35%-ban a kísérleti személyek konform módon, hibás választ adtak B Önmagukban bizonytalanok (csatlakoznak a többséghez) Kisebbrendű: tudták, hogy helytelen (féltek, hogy kinézik őket) Olyan viselkedés, ami a közösség vagy társadalom normáit megszegi emberi együttélés feltétele sokszor nem is nyilvánvaló léteznek előírások, rögzült normák is jogi = vétség, bűncselekmény erkölcsi = írásba nem foglalt vallási = vétek egészségügyi = betegség (pszichopátia) 60 KRE (alkalmazott) szociálpszichológia tavaszi félév (levelező) (c) dr. Lóth László 30

31 az emberi lények hiánya: gyakran depresszív hallucinációkat is okozhat szenvedést okozó kihallgatási módszer! izolációs terápia eltérő igények, mértékek! a magányosság: reménytelenség (tehetetlen, félelem) türelmetlen unalom depresszió (melankolikus, szomorú) önbecsmérlés hatása a csoporton belüli viszonyokra ha önkéntes: kirekesztő jellegű (kivéve, ha munkafeladat, pl. ügyelet) ha a csoport zárja ki: konfliktus feloldása: vezetői feladat! 61 ATTRIBÚCIÓK ÉS EMBERI KAPCSOLATOK AZ EMBEREKKEL KAPCSOLATOS OKTULAJDONÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK RENDSZERE 62 (c) dr. Lóth László 31

32 Attribúció, ~tulajdonítás: elképzelések, szabályok, feltevések halmaza arról, hogy az emberek miként következtetnek saját és mások viselkedésének okaira 1. Racionális, logikus folyamat 2. Fő célja a cselekedet megelőző okainak azonosítása (miért tette?) Fritz Heider: Külső ok szituációs attribúció okozza-e a viselkedést, vagy.. Belső ok diszpozícionális attribúció Ha egy személy viselkedése ellentmond annak, ami adott helyzetben várható, vagy társadalmilag kívánatos, hajlamosak vagyunk belső okoknak tulajdonítani. 63 Okai motivációk, irracionális elemek, információhiány Kognitív torzítások belső irányban: akkor is belső okokat tulajdonítunk, ha környezeti okok játsszák a főszerepet pl. vélemény kierőszakolása egy munkahelyen cselekvő-megfigyelő: saját viselkedésünkért külső okok a felelősek azt követelte a helyzet magyarázat: a cselekvő és a megfigyelő eltérő nézőpontja 64 (c) dr. Lóth László 32

33 Motivációs torzítások jutalomszerzés vagy megszégyenülés elkerülése Önkiszolgáló : saját siker = belső ok, kudarc = külső, mások kudarca: belső A hamis konszenzus: szívesen feltételezzük, hogy értékeink, attitűdjeink másokéval egybeesnek ( normális emberek vagyunk) 65 Énkép: = SV sikervágy SIKER SV: Én, tehetségem, KF: Mások, segítettek. szerencsém volt, = = = = KF kudarcfélelem KUDARC SV: A körülmények, gáncsoltak, pech, = = = = KF: Én, alkalmatlan vagyok, ugye, megmondtam, 66 (c) dr. Lóth László 33

34 A munkahelyi csoortokban: az énés csoporton belüli attribúciók rendszere működik Sokféle oktulajdonítási háló jelentős a kognitív és a motivációs torzítás személyes szinten: siker-kudarc, ami lehet erőforrás vagy gát énattribúciók sokasága elhárítás és pszichológiai ellenállás megjelenése Az azonos/hasonló attribúciók csoportképző jellegűek is 67 SZEMÉLYKÖZI VISZONYOK KÖTŐDÉS ÉS VONZALOM AZ EMBERI KAPCSOLATOKBAN 68 (c) dr. Lóth László 34

35 a kapcsolatkialakítási, kommunikációs képesség, a személyiség dominanciaigénye társaságkedvelés barátságok, személyes kapcsolatok teremtése, ápolása egyénenként és területenként eltérő hatása csoporton belül hajtóerő, hangulatgenerátor lehet munkahelyen negatív vektorként: klikkesedést okoz egyházi közösségben: szekta lehet 69 Kulcsszerepe van: a személyközi térben a résztvevők érzelmeinek a munkaműveletek: algoritmizálhatók és automatizálhatók Az érzelmeknek nincs instrumentális* funkciójuk rokonszenv, tetszés, rajongás ellenszenv, undor, nemtetszés Avilágot az ember saját személyisége tükreként kezeli Az ember legfontosabb ingere a másik ember *Instrumentális: hasznossági okból fenntartott attitűdök 70 (c) dr. Lóth László 35

36 Ösztönös visszahúzódás Ellenszenv, idegenkedés, undor érzelmi: nehéz kezelni vizuális környezetszennyezés ok: tudattalan, sokszor fel nem ismert korábbi tapasztalatok tabuk? sokszor a szexuális averzió okai elkerülés, ha nem megy, stressz, nyílt harc, kiközösítés (munkahely!) labdadobálós kísérlet 71 elfogadottság- elutasítás tengely (árnyalatok!) befogadottság: a teljes elfogadás állapota elutasítás kapcsolati állapot jelzi kapcsolati érték: elvesztése nagyobb probléma, mintha nem is volt kirekesztés kirekesztődés? netezési szokások is (virtuális világ) munkahelyen: kommunikációs szint radikális csökkenése kiközösítés tartósan ismétlődő negatív hozzáállás, néha féltékenység vagy érdek-alapú hatásai: teljesítményvesztés, önértékelési zavarok, agresszió 72 (c) dr. Lóth László 36

37 Formális viszonyok Szél Tengeráramlás Informális viszonyok 73 A SZOCIÁLIS REPREZENTÁCIÓ Egyéni és kollektív reprezentációk: a társadalmi valóság létrehozása a tudatban (c) dr. Lóth László 37

38 TÁRSAS BEFOLYÁSOLÁS alapvető hatások személyek között, munkahelyi aspektusból 75 Társas serkentés az emberek bizonyos esetekben jobb eredményeket érnek el ugyanazon tevékenység kapcsán ha társak között vannak, mintha egyedül. Társas gátlás rosszabb eredmények születnek, mint egyedül Mitől függ? egyszerű, jól begyakorolt feladatoknál javítjaa teljesítményt bonyolult, újszerű: ronthatja Okai: teljesítményelvárások magasabb izgalmi szint ha mások figyelnek: jutalom vagy büntetés lehet a vége Munkatárs vagy team-tag? Hatékonyság! 76 (c) dr. Lóth László 38

39 77 Behódolás Cél a jutalom elnyerése, vagy a büntetés elkerülése. Fő motivátor a HATALOM Azonosulás A befolyásolás alanya olyan akar lenni, mint a befolyásoló. Az egyén hinni kezd az átvett értékekben, véleményekben. (szeretek valakit átveszem a véleményét.) Fő motivátor a VONZERŐ Internalizáció Ha egy kompetens megbízható személy ítéletét, véleményét elfogadjuk, beépítjük az értékrendünkbe. Ha bekerült, függetlenedik a forrásától, és nagyon ellenálló lesz a változással szemben. Fő motivátor a HITELESSÉG mint a behódolás egyik formája Milgram áramütéses kísérlete a tekintély és az engedelmesség vizsgálata Az engedelmességet befolyásoló tényezők: A felelősség kérdése ha a vezető átvállalja, nagyobb arányban engedelmeskednek. parancsra tettem. Térbeli távolság minél közelebbi van valaki, annál nehezebb fájdalmat, szenvedést okozni neki. (Vö.: Háború bombázások távolság) NB: pilóta nélküli drónok: a távoli pilóta akció végén hazamegy Az utasítást adó személy közelsége vagy távolsága. Minél távolabbi, annál jobban csökken az engedelmesség. 78 (c) dr. Lóth László 39

40 SZEREPEK, SZEREPKONFLIKTUSOK A státus Egy formális vagy informális kapcsolatrendszerben elfoglalt pozíció. Státuskészlet: egy személy által elfogadott pozíciók. Mindegyik státushoz egy szerepkészlet tartozik. A szerep Egy adott pozícióban (státusban) lévő személy viselkedésére vonatkozó normák és elvárások összessége. A normák általában a társadalom tagjainak megegyezésén alapulnak. Az egyének sokféle szerepet foglalnak el egyidejűleg és életük során. Szerepkészlet: egy státushoz kötődő szerepviszonyok. 80 (c) dr. Lóth László 40

41 A csoport működése során mindenkinek felkínál egy funkciót, amelynek teljesítését az egyéntől elvárja. Konstruktív szerepek (csoport integráció, feladatteljesítés) Diszfunkcionális szerepek (bohóc, periféria) H. Bales szerepfelosztása: Feladatorientált szerepek (pl. cél elérése) Kapcsolatorientált szerepek (pl. csoportstruktúra fenntartása) 81 a munkahelyen: társadalmi felfogásban eltérő VEZETŐ: kötöttebb, előírásszerű társadalmi elvárások, céges szabályok SZAKÉRTŐ: önállóbb, rugalmasabb, modernizációt sejtető (azt nem mindig teljesítő) kompetenciák, motiváció, felelősség reaktív proaktív stratégia: funkcionális, szembenéző diszfunkcionális, elkerülő 82 (c) dr. Lóth László 41

42 Szerep-tér A különböző szerepek nem önmagukban, hanem egy sajátos teret képezve jelennek meg Apa, férj, vezető, tag Szerep-csoport A szerep más szerepekkel áll kapcsolatban Vezető-beosztott Férj-feleség 83 CSOPORTOK fejlődése, dinamikája 84 (c) dr. Lóth László 42

43 Primer: család Szekunder: munkatársak, baráti kör 1. Létszám alapján: kiscsoport ( kb. 20főig pl. részleg, projektcsoport) nagycsoport ( kb. 20főfelett) tömeg(más jellemzők is) 2. Kialakulás körülményei alapján: formális csoport : mesterségesen kialakított(pl. kinevezés) informális csoport: a tagok önkéntes érzelmi motiváció alapján kerülnek be párhuzamosan működik! 3. Csoporttagok érintkezése alapján: elsődleges: acsoporton belül intim kapcsolatok, sok személyes érintkezés, nagyfokú összetartás van. másodlagos: formálisabb, személytelenebb kapcsolatok jellemzik a csoportot. 85 Motivációk: segíthet elérni bizonyos célokat kielégíthetiszociális szükségleteinket tanulási lehetőség: tudást, információt adhat, amit egyedül nehezebben tudnánk megszerezni kielégítheti biztonság szükségletünket (Maslow) hozzásegíthet a pozitív szociális identitáshoz 86 (c) dr. Lóth László 43

44 Olyan fontos csoportok, melyek segítségével meghatározzuk más (gyakran nagyobb) csoportokhoz való viszonyunkat (pl. el tudjuk helyezni magunkat a társadalomban), el tudjuk dönteni, hová tartozunk, melyik csoport szabályait tartsuk magunkra érvényesnek saját értékeinket, identitásunkat, gyakran azoktól a csoportoktól kölcsönözzük, amelyekhez tartozunk (pl. család, munkahely, barátok). Funkciói: 1. normatív funkció: ennek a csoportnak a normáit fogadjuk el magunkra nézve érvényesnek befolyásolják, meghatározzák attitűdjeinket 2. összehasonlító funkció: olyan támpontot ad a személynek, amihez mérheti magát, megítélheti értelmi, testi és személyes vonásait. 87 A referenciacsoport mindazon csoportok, amelyek az ember attitűdjeire vagy magatartására közvetlen (személyes) vagy közvetett hatással vannak.(kotler) Típusai: tagsági, elsődleges/másodlagos, formális/informális csoportok, illetve aspirációs csoportok. Tagság Igen Nem Attitűd Pozitív Pozitív tagság Aspirációs(vonzó) csoport 88 Negatív Elutasított tagság/ megtagadott csoport Elutasított/elkerült csoport (c) dr. Lóth László 44

45 Csoportnorma: A normák elvárások arra vonatkozólag, hogy az adott csoport mit tekint elfogadható viselkedési módnak, amelyek stabilizálják és szabályozzák a csoportbeli viselkedést, s egyben segítik a csoportokat céljaik elérésében. tagok által elfogadott, követett megállapodások közös elvárások, elvek, értékítéletek rendszere Explicit vagy implicit ( írott/íratlan) szabályok, melyeket a csoport alakít ki. ( vezető, csoport előtörténete, más helyzetből való átemelődés) 89 Interakciók eredményeként alakulnak ki Íratlanszabályok, mégis mindenki számára kötelező érvényűek. Csoportkövetelménykéntfunkcionálnak, amelyet a csoport egésze támaszt az egyes tagokkal szemben. csoportban maradás feltétele bekerülésnél is viszonyítási alap Megtagadásukvagy nem teljesítésük a csoport szankcióit mozgósítja: mellőzés, elszigetelés, kitaszítás. 90 (c) dr. Lóth László 45

46 A csoportnormákcsoportnyomásként hatnak a tagok viselkedésére, s ezáltal a csoportösszetartó erőt is fokozzák. A normák megtartása különböző szinten valósulhat meg: 1. Kevésbé fejlett csoportban: a tagok kényszerből tartják be a normákat. vagy azért, hogy konfliktusokat kerüljenek el. vagy a félelem készteti őket az engedelmességre. Ez a csoportfegyelem 2. Fejlettebb csoportban: a csoporttagok belső meggyőződéséből fakad. Ekkor beszélünk csoportmorál -ról. 91 Alakulás, formálódás (Forming) csoport előtt álló feladat megismerése Viharzás(Storming) egyéni különbségek és konfliktusok felszínre kerülnek, verseny folyik a szerepekért, státuszokért Normaalakulás(Norming) Kialakulnak a közöscsoportnormák, attitűdök, szerepmeghatározások a konfliktusok megoldódnak Működés, teljesítés (Performing) Kialakulaszemélyes kapcsolatok és a feladatmegosztás rendszere, lehetővé teszi a működést, a magas teljesítményt 92 (c) dr. Lóth László 46

47 1. A szituáció definiálása A csoporton kívül gyakorolt szerepeiket hozzák az egyének a csoportba. A szerepek egyeztetése, kapcsolatkialakítás. 2. Dependencia, tekintélykeresés Dependencia-szükséglet megjelenése, célkitűzés igénye, mondják meg, mit csináljunk. Ellendependencia: rivalizálás, menekülés, kinek a véleményét fogadjuk el. A dependencia szakaszának megoldása az együttműködés kialakítása, a kölcsönös függés (egymásra utaltság) felismerése. Zárt rendszerben: csak egymás rovására szerezhető meg a nyereség Szinergia: a közös erő nyeresége Személyes viszonyok kialakulása Párképződés, klikkek. Csoportfeladat személyes problémák megjelenése Személyesség (énközelség) távolságtartás Normaképzés, szabályképzés Közös élmények, mi -tudat, csoportkohézió 4. Munkafázis, feladatteljesítés Lényeges elem a teljesítmény definiálása (alapelvek) Nyílt, egyértelmű követelmények 5. Termináció(végesség) időkorlátos csoportoknál, terápiás és tréningcsoportoknál (projektcsoportok!) 94 (c) dr. Lóth László 47

48 Csoportban ható erő egy csoporttag cselekedetei amelyetmások magatartása is irányít minden más csoporttag viselkedését is befolyásolják A csoportdinamika a csoportbanfolyó, a csoportban megfigyelhető eseményekkel, pszichés történésekkel és jelenségekkel foglalkozó ismeretkör. ilyentörténések: pl. a vezetőképződés, a bűnbakképzés, a csoportlégkör, és a csoport összetartásának és széthúzásának az alakulása. Szinergia: > 3 (külső nyereség) Pl. 100 Ft-os feladat 95 A kommunikáció eredményeként kapcsolatok alakulnak ki,és fokozatosan létrejön egy társas szerkezet Minden tag viszonylag állandó pozíciót foglal el a csoporton belül módosítható felszíni szerkezet ( formálisan betöltött szerepek határozzák meg) rejtett hálózat ( tagok közti vonzalmi kapcsolatok határozzák meg) Moreno: szociometria szociogram (térkép a csoportban létező személyes kapcsolatok hálózatáról) 96 (c) dr. Lóth László 48

49 Leavitt(1951) kutatta a csoportkommunikációs rendszerek következményeit a csoport teljesítményre és a csoport tagok elégedettségre. Nyitott zárt kommunikációs hálók Rokonszenv/ellenszenv Sokszor rejtett Munkahelyen: megismerése, feltárása fontos 97 Az az erő, ami a csoportot összetartja mennyire elkötelezettek a tagok a csoport közös normái és céljai iránt Pozitív érzések hatást gyakorolnak a csoport teljesítményére Azokat a csoportokat becsüljük meg jobban, amelyekért áldozatokat kellett hozni pl. ha nehéz volt bekerülni(angol elitiskolák) A kohézió befolyásolja a csoportonbelüli interakciós folyamatokat: Összetartó csoportok kevésbé tűrik a deviáns viselkedést Erős nyomás a konformitás irányába Alkalmazkodunk a csoportnormákhoz 98 (c) dr. Lóth László 49

50 MUNKAHELYI SZOCIALIZÁCIÓ Csoportviszonyok a munkahelyen 99 Szocializáció az az interakciós folyamat, amelynek révén a személy viselkedése úgy módosul, hogy megfeleljen a csoport tagjai által vele szemben támasztott elvárásoknak. Az interakció a személyek egymás felé irányuló, és egymás viselkedése által vezérelt aktivitása, magában foglalja az emberi együttműködés minden lehetséges változatát, így a kooperációt, versengést és kommunikációt is. 100 (c) dr. Lóth László 50

51 101 az egyén része lesz a munkahelyi csoportnak családiskola társas közösségek munkahely tudás, képességek fejlődése (társadalmi szerep) beépülés, normák, szerepek kiforrása harc és alkalmazkodás (megalkuvás?) kulturális jelenségek felismerése közlekedési szabályok rangok, szerepek, érdekek és viselkedési jellemzők kedvező eset: internalizálás(bensővé válás) Individualisztikus: a dolgozók úgy érzik, hogy céljaik elérése független attól, hogy a többiek elérik-e céljaikat vagy sem. Versengő: a dolgozók úgy érzik, hogy saját céljaikat csak akkor érhetik el, ha a többieket akadályozzák. Együttműködő: a dolgozók úgy érik el céljaikat, ha másoknak is sikerül céljaikat megvalósítani. 102 (c) dr. Lóth László 51

52 Vezetési stílus Dolgozói összetétel A szervezet nagysága Kooperációs jellemzők a vezetők és a beosztottak között (zárt rendszer!) Munkahelyi fegyelem 103 Valahányszor két vagy több csoportverseng egymással, a csoportok tagjai a két csoport közötti különbségeket felnagyítva észlelik. Egy már klasszikussá vált terepvizsgálatban Sherif és munkatársai (1961) a csoportközi versengés és konfliktus különböző tulajdonságait tanulmányozták. Vizsgálati személyeik táborozó gyerekek voltak. amikora gyerekek jutalmazását az egymással versengő csoportok teljesítményétől tették függővé, a gyerekcsoportok között erős versengés alakult ki. akutatók ezután különböző eljárásokkal megpróbálták kiküszöbölni a versengést. alegsikeresebbnek az a módszer bizonyult, hogy kollektív jutalmat tűztek ki (pl. egy film megnézését), mely olyan feladat elvégzésétől függött, melyet csak a csoportok közötti kooperációval lehetett végrehajtani. A saját csoportunk túlértékelésénekés más csoportok leértékelésénektendenciája a előítélet és a megkülönböztetés fontos forrása a valóságos életben. 104 (c) dr. Lóth László 52

53 1. Közös célok: manifeszt, egyeztetett, konszenzus 2. Bizalom előlegezés, megóvni, rongálást kerülni 3. Kommunikáció ha nincs: félreértések, attitűdök 4. Motivációk teljesítmény, társulási, hatalmi, biztonsági 5. Kockázat-tét-kifizetődés viszonya 6. Érdekek megtalálni a közös nevezőt: érdekhierarchia? SZINERGIA (külső nyereség vs. közös veszteség) 7. Értékek, normák pl. megállapodások betartása 8. Szerepek hierarchiatartó, problémamegoldó 9. Időbeli előzetes események kell-e a sérelmeket pátyolgatni 105 Együttműködő Versengő Önmagukat pozitív kölcsönös függésben észlelik Tudják egymást helyettesíteni Individualisztikus élmény Kevésbé tudják egymást helyettesíteni Egymás pozitív értékelése Egymás alábecsülése Segítőkészség Kreatív akadályozás KRE (alkalmazott) szociálpszichológia tavaszi 106 félév (levelező) (c) dr. Lóth László 53

54 A szervezet irányításában megjelenő vezetői magatartásnak azon viszonylag tartós és tipikus sajátosságai, amelyek a nyílt viselkedésben, egy-egy konkrét konfliktusos szituáció során alkalmazott vezetési módszerek jellegzetességeiben határozhatók meg. Lippit-Whiteis vizsgálta TÍPUSAI: Autokratikus Demokratikus Laissez-faire Magyarország: MéreiFerenc: Módszerek c. filmje 107 Jelentősen befolyásolja a csoporton belüli és a csoportközi KRE (alkalmazott) szociálpszichológia folyamatokat tavaszi félév (levelező) A szervezeti kultúra a szervezet tagjai által elfogadott,közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere. Ezeket a szervezet tagjai érvényesnek fogadják el, követik s az új tagoknak is átadják, Bemutatja a problémák megoldásának követendő mintáit, és mint kívánatos gondolkodási és magatartásmódot. Mi a jó, mi a rossz, követendő, elvetendő 108 (c) dr. Lóth László 54

55 Szél Tengeráramlás (c) dr. Lóth László 55

56 Hatalmi pókháló. (központosított) Szerepkultúra (stabil, lomha) 111 Feladatkultúra (munkakör-projekt) Személyiségkultúra (pl. ügyvédi, tervező iroda: laza társulás) 112 (c) dr. Lóth László 56

57 A környezet kihívására minden szervezet kialakítja a rá jellemző viselkedést. Ha jó: sikeres, ha rossz: bukás Evolúciós megközelítés: az marad fenn, amely a természetes kiválasztódás révén a legjobban alkalmazkodik és átörökít csoportok: kiválasztódás vs. átörökítés dilemma szervezetek: folytonosság + megújulás 113 Hard: Függés-függetlenség Kontroll Értékelési és jutalmazási kritériumok Szoft: Deklarációk: pl. üzleti tisztesség, biztonság, versenyképesség Azonosulás Egyén + csoportközpontúság Humán orientáció (emberi erőforrás tisztelete) Reális kockázatvállalás 114 (c) dr. Lóth László 57

58 Külső hatások /természet, történelem, kultúra/ Szervezet specifikusság / technológia: Sony, kéményseprő, Herend/ Szervezetek történelme 115 Hosszabb idő alatt, tanulás eredményeként alakul ki Folyamatok, szabályozások Megjelenése: ceremóniák, történelem, szakzsargon, stb Értékek, hiedelmek, attitűd, stb Megjelenése: kommunikáció, rítusok, konfliktuskezelés 116 (c) dr. Lóth László 58

59 117 A vállalaton belüli erős szubkultúra elnyomja a domináns vállalati kultúrát kultúra Az erős kultúra pozitív, mert: Kiszámítható a viselkedés Lojalitást generál Kis fluktuáció = hűség a vállalathoz Magatartást befolyásol 118 (c) dr. Lóth László 59

60 MOTIVÁCIÓ A CSOPORTBAN Társas viszonyok hálójaként 119 Pszichológiai légkör Dolgozó (végrehajtó) Hatalmi motiváció Társulási motiváció Segítő (pl. vezető) FELADAT 120 (c) dr. Lóth László 60

61 Teljesítménymotiváció: az eredmények, célok, kihívás iránti igény, munkavégzésre irányuló munkamotiváció, magas teljesítményszint elérésére és fenntartására való törekvés, mérsékelt kockázatvállalás, személyes felelősségvállalás, a dolgok alkotó, újító módon való végzése. Társulási motiváció: a konfrontáció elkerülésére és az együttműködésre való törekvés, a munka interperszonális oldalának a hangsúlyozása, akár a feladattal kapcsolatos munka végzésének rovására is; a vezetőknél egyensúlyozó, kiegyensúlyozó szerepe van. Hatalmi motiváció: képesség más szervezeti egységek szervezeti szereplők viselkedésének befolyásolására. A hatalmi motiváció négy dimenzióban jelenik meg: a függés, a kontroll, a segítség és a szakértelem szintjén. 121 Viselkedés = Szituáció x Személyiségtényezők x Társadalmi igények, korlátok 122 Tényállapot Önismeret Kommunikációs készségek Érzékenység Attitűd 1 Rigiditás 2 Motiváció Siker-kudarc Együttműködés, versengés Konfliktuskezelési stílus Törvény Illem Etika Kulturális normák Szervezeti szabályok, előírások Szervezeti légkör, kultúra, szokások, munkahelyi szociális klíma (c) dr. Lóth László 61

62 KONFLIKTUSKEZELÉS A személyközi dimenzió egy kritikus területe 123 A konfliktus a latin confictus szóból származik, ami fegyveres összeütközést jelent, de a mindennapi szóhasználatban az emberi összeütközés szinonimájaként használjuk. 124 (c) dr. Lóth László 62

63 A konfliktus egy olyan folyamat eredménye, amelyben egy személy vagy csoport úgy érzi, hogy a másik fél egy számára fontos kérdés, ügy megvalósításban akadályozza. összeegyeztethetetlen különbségeket jelent, a másik fél érdekeit sérti, ami ellentéthez vezet. Akonfliktus egymás ellen irányul, míg a versengés egy cél egymástól független (sokszor elsőbbséget jelentő) elérésére. 125 Hagyományos nézet szerint ártalmas, mert energiát és erőforrást igényel rossz vezetés eredménye elvonja a menedzser figyelmét a fontos dolgokról Modern irányzat szerint hasznos lehet, mert elősegíti új taktika és stratégia kialakítását megakadályozza a túlzott megelégedettséget és kényelmességet Megszüntetni! Menedzselni! 126 (c) dr. Lóth László 63

64 127 Strukturális okok nagyság, vagy méret heterogén összetétel részvétel vonalbeli és funkcionális szervezetek ellentéte javadalmazási, kompenzációs rendszer erőforrások elosztása hatalom megosztása Kommunikáció kommunikációs hiba bizonytalan, zavart kommunikáció Egyéni tényezők célkonfliktusok kognitív konfliktus viselkedési konfliktus szerepkonfliktus 128 KRE (alkalmazott) szociálpszichológia tavaszi félév (levelező) (c) dr. Lóth László 64

65 1. Megkeményedés 2. Vitatkozás 3. Szavak helyett tettek Kiútkeresés 4. Ellenségkép és megszilárduló koalíciók 5. Tekintélyvesztés 6. Fenyegetőzés Megoldáskeresés 7. Korlátozottan megsemmisítő csapások 8. Az ellenség felmorzsolása Akciók 9. Közösen a teljes pusztulásba 129 a személy belső konfliktusai emberek egymás közötti konfliktusai csoportközi konfliktusok szervezetek közötti konfliktusok 130 (c) dr. Lóth László 65

66 Konfliktus = összeütközés Akkor lép fel, ha két vagy több személy ütközik olyan célokért vagy korlátozott javakért, amelyek ténylegesen, vagy az ő észlelésük szerint nem érhetőek el mindannyiuk számára ( Boulding, 1962) 131 Vita? Verseny? 132 Konfliktus? (c) dr. Lóth László 66

67 Folyamatosan romló információ áramlás Ellenséges a hangulat, egészségtelen rivalizálás és féltékenység a szervezeti tagok és csoportok között Fokozódik az interperszonális súrlódás Egyre magasabb szintre kerül a szervezeti tagok, csoportok és egységek közötti súrlódás. Elhatalmasodik a túlszabályozottság. Romlik a munkaerkölcs Kapcsolati konfliktusok erős érzelmek téves észlelések, sztereotípiák kommunikációs zavarok sorozatos negatív viselkedés 134 (c) dr. Lóth László 67

68 2. Értékkonfliktusok A gondolatok és viselkedés más kritériumok alapján való megítélése Az elérendő célokhoz eltérő értékek kapcsolódnak A szereplők különböző életfelfogása, vallása, stb Strukturális konfliktusok A források egyenlőtlen elosztása Az egyenlőtlen kontrollálási lehetőségek Az egyenlőtlen hatalmi viszonyok A földrajzi, fizikai, környezeti tényezők, amelyek gátolják a kooperációt Az időhiány 136 (c) dr. Lóth László 68

69 4. Információs konfliktusok Az információhiány A téves információk A vélemények eltérése abban, hogy mi a fontos információ Az információ eltérő értelmezése Az értékelés eltérő volta 137 A szemet szemért, fogat fogért ösztön ha hirtelen fájdalom, nagy veszteség, különösen erős sérelem éri az embert, az első önkéntelen gondolat általában az elégtétel, a bosszú erre az ösztönre épül a vendetta (vérbosszú), az önbíráskodás, s ez az, amelyet az emberi civilizáció törvényekkel kísérel meg kordában tartani. 138 (c) dr. Lóth László 69

70 Az aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel krisztusi parancsának viszonylag kevesen képesek maradéktalanul eleget tenni a megbocsátani tudás, az irgalom 139 Kard által vész, ki kardot ragad! a kölcsönösségen alapul kölcsönös érdek, hogy szabályozzuk dolgainkat, megegyezzünk, ha nincs más lehetőség, okos és igazságos kompromisszumot kössünk, betartsuk a törvényeket, a magunk által alakított szabályokat. igyekezzünk úgy viselkedni másokkal, ahogyan azt magunkkal szemben elvárjuk 140 (c) dr. Lóth László 70

71 önérvényesítés szintje versengő elkerülő kompromisszumkereső probléma megoldó alkalmazkodó 141 együttműködés szintje önérvényesítés szintje Versengő erőteljesen törekszem saját célom elérésére és nem vagyok tekintettel a másik céljára Elkerülő versengő Nem erőltetem saját célom elérését Alkalmazkodó elkerülő Kompromissz um-kereső probléma megoldó nem erőltetem saját célom elérését, viszont együttműködök a másik céljainak elérése érdekében Kompromisszumkereső Problémamegoldó alkalmazkodó elfogadom a másik fél érdekeit, miközben érvényt kívánok szerezni saját érdekeimnek is 142 együttműködés szintje (c) dr. Lóth László 71

72 versengő problémamegoldó önérvényesítés szintje elkerülő kompromisszumkereső alkalmazkodó 143 együttműködés szintje KISEBBSÉGI IDENTITÁS, MÁSSÁG, DEVIANCIA Többség és kisebbség viszonya 144 (c) dr. Lóth László 72

73 Komplex válasz arra az egyszerű kérdésre: Ki vagyok én? Válaszok: - individuálisjellegűek, azaz önjellemzések (pl. okos, szorgalmas stb.) - személyiségjellemzők - társadalmijellegűek, azaz belehelyezik az egyént a család, a szakma, az etnikum, az ország stb. társadalmi környezetébe - csoportvonatkozások 145 Személyes azonosság:saját létünk folyamatos létezésének élménye; annak élménye, hogy én vagyok,aki vagyok ; ha megszakad, akkor ez patológiás következményekkel jár Helyzeti identitás:az anonim interakciókban az én definiálása (lásd Goffman és az etnometodológia) a Johari-ablak modelljében foglalt összefüggések 146 (c) dr. Lóth László 73

74 Strukturális és történeti felfogás: - a személyes identitás nem alakulhat ki másként, csakkülsőreferenciákhoz képest (pl. nemzeti identitás) - az én külső társadalmi kategóriákkal (közvetítések révén) való kapcsolat segítségével jön létre - A társadalmi struktúra külső referenciális kereteihez köti az én kialakulását 147 A személy hogyan helyezi el önmagát az adott társadalomban? - önmaga: identitása - társadalom:az emberi szerveződések univerzuma Ennek a két tényezőnek a kölcsönhatása: - az eszmék : mit és kit érdemes követni? Mi az igazság? Stb. - Az idő és a hely mely koncepcióit kell használnunk? - Ez a saját identitás konstruálása 148 (c) dr. Lóth László 74

75 Az egyén elhelyezi önmagát az emberi szerveződésekben, s ekkor legalább a következő két állásfoglalást teszi meg: 1. Az egyén viszonya ezekhez a szerveződésekhez (az eltérések és hasonlóságok kinyilvánítása) ez az egyén individualizmusa 2. A szerveződések közötti viszonyt érintő állásfoglalás: a státus kérdései, a konfliktusok körülményei stb. 149 A modern társadalom individualizációja. Az egyetemes emberiség ( nembeliség ) mint identitás-keret. Ezen pólusok között a társadalmi közvetítés!azaz léteznek-e reális csoportok, amelyek révén ez a közvetítés megvalósul? A modern társadalmakban ez problematikus. Identitás-diffúzió (Erikson) 150 (c) dr. Lóth László 75

76 A cselekvések sora beágyazódik az élettörténetbe ezek az önéletrajzi narratívák számos ponton találkoznak a társadalomtörténeti narratívákkal A kettő kölcsönhatásában formálódik a pszichoszociális identitás(erikson). 151 Nemzeti, vallási, nemi, generációs, világnézeti kategóriákat a szocializáció folyamatában sajátítjuk el. Ezután magától értetőségekként fogadjuk el. A társadalmi identitás tartalmazza azokat a kategoriális rendezőelveket, melyeket a társadalom az egyének nagycsoportjainak észlelését megkönnyítendő bocsát tagjai rendelkezésére. Pl. a (magyar) nemzeti identitás 152 (c) dr. Lóth László 76

77 A magyar nemzethez való tartozás kategoriális rendje(i). Eltérő jelentéseket tartalmaz: születés / önbesorolás útján Nem mindegy, hogy: lakóhely, állampolgárság, anyanyelv Identitás-váltás? (lehet? nem lehet?) Faj: Homo sapiens Rasszok: kaukázoid, mongoloid, negroid Rasszizmus:a saját rassz magasabbrendűsége a másikhoz képest; fizikai külsőhöz öröklött viselkedésbeli jellegzetességeket kötnek Nemzet:egy nemzethez tartozók, közös nemzeti identitással Nemzeti kisebbség:van saját hazájuk, de nem annak a területén élnek; nem a többségi nemzettel azonosulnak Etnikum:a társadalom egy adott csoportja, mely a többségtől eltérő kulturális identitással rendelkezik (c) dr. Lóth László 77

78 155 Nemzetiség Fő A év %-ban Bolgár ,8 Cigány (roma) ,4 Görög ,1 Horvát ,1 Lengyel ,1 Német ,3 Örmény ,5 Román ,1 Ruszin ,7 Szerb ,6 Szlovák ,7 Szlovén ,4 Ukrán ,0 Együtt ,6 Arab ,7 Kínai ,2 Orosz ,0 Vietnámi ,4 Egyéb ,5 A szociológia az elmúlt évtizedekben hanyagolta a nemzet problémakörét Pedig több száz fenyegetett nemzeti és etnikai kisebbség van; hátrányos helyzet, jogfosztottság védekezés, fanatizmus Etnikai zavargások Globalizáció, multikulturális társadalom 156 (c) dr. Lóth László 78