KISEBBSÉGI IDENTITÁS, MÁSSÁG, DEVIANCIA

Átírás

1 KISEBBSÉGI IDENTITÁS, MÁSSÁG, DEVIANCIA Meghatározó tényezők, hatások 187 Egész életen át tartó folyamat Az Én-identitás központi jelentőségű Pszichoszociális krízisekhez kötött szakaszok Pólusok megélése Epigenezis fokozatos differenciálódás (pl. embriók), itt: a gondolkodás kreatív fejlődése (c) dr. Lóth László 1

2 Komplex válasz arra az egyszerű kérdésre: Ki vagyok én? Válaszok: - individuálisjellegűek, azaz önjellemzések (pl. okos, szorgalmas stb.) - személyiségjellemzők - társadalmijellegűek, azaz belehelyezik az egyént a család, a szakma, az etnikum, az ország stb. társadalmi környezetébe - csoportvonatkozások ben született Frankfurtban Gyermekkora hatással volt munkásságára A Montessori és a Bécsi Pszichoanalitikus Egyetemen diplomát szerzett A Harvard Orvosi Egyetemén tanított, és gyermek-pszichoanalitikusként is praktizált A Yale Egyetemen és a kaliforniai Berkeley Egyetemen is tanított ben megírta a Gyermekkor és társadalom című könyvét Elemezte Maxim Gorkijt és Adolf Hitlert. Elkészítette a Freudi elmélet új verziójának alapjait Munkáival elnyerte a Pulitzer Díjat és a Book Awards díjat 1970-ig, visszavonulásáig kutatásokat végzett 1994-ben halt meg. (c) dr. Lóth László 2

3 A pszichoanalitikus elmélet fejlődési fázisaiból indul ki A hangsúly az élet során megtapasztalt társas jelenségeken van, amelyek a személyiség alakulására hatnak Az elmélet a pszichoszociális elnevezést kapta Az elmélet kulcsfogalma az énidentitás, amely a társas valósággal való kölcsönhatás nyomán kialakuló, tudatosan megélt énélmény. 1. A REALITÁSÉRZÉKen keresztül, amely a gyakorlati világot és a képzeleti (vizionált) világot kapcsolja össze 2. A TÉNYEK világán keresztül, amely leellenőrizhető megfigyeléses és egyéb módszerekkel 3. Az AKTUALITÁSon keresztül. E három tényezőn túl a szerencsének is szerepe lehet az énidentitás megvalósulásában. (c) dr. Lóth László 3

4 Elméletének kulcsfogalmai: Énidentitás Kompetencia Pszichoszociális krízis Az életet állandó identitás-keresésként fogja fel 8 életkori ciklust különít el, melyek meghatározott sorrendben követik egymást ERIKSON modellje a serdülőkorig nagyjából FREUD elméletét követi 1. Csecsemőkor 2. Korai gyermekkor 3. Óvodáskor 4. Iskoláskor 5. Serdülőkor 6. Fiatal felnőttkor 7. Felnőttkor 8. Öregkor 194 (c) dr. Lóth László 4

5 Személyes azonosság: saját létünk folyamatos létezésének élménye; annak élménye, hogy én vagyok,akivagyok ; ha megszakad, akkor ez patológiás következményekkel jár Helyzeti identitás:az anonim interakciókban az én definiálása (lásd Goffmanés az etnometodológia) a Johari-ablak modelljében foglalt összefüggések 195 Strukturális és történeti felfogás: - a személyes identitás nem alakulhat ki másként, csak külsőreferenciákhoz képest (pl. nemzeti identitás) - az én külső társadalmi kategóriákkal (közvetítések révén) való kapcsolat segítségével jön létre - A társadalmi struktúra külső referenciális kereteihez köti az én kialakulását 196 (c) dr. Lóth László 5

6 A személy hogyan helyezi el önmagát az adott társadalomban? - önmaga: identitása - társadalom:az emberi szerveződések univerzuma Ennek a két tényezőnek a kölcsönhatása: - az eszmék : mit és kit érdemes követni? Mi az igazság? Stb. - Az idő és a hely mely koncepcióit kell használnunk? - Ez a saját identitás konstruálása 197 Az egyén elhelyezi önmagát az emberi szerveződésekben, s ekkor legalább a következő két állásfoglalást teszi meg: 1. Az egyén viszonya ezekhez a szerveződésekhez (az eltérések és hasonlóságok kinyilvánítása) ez az egyén individualizmusa 2. A szerveződések közötti viszonyt érintő állásfoglalás: a státus kérdései, a konfliktusok körülményei stb. 198 (c) dr. Lóth László 6

7 A modern társadalom individualizációja. Az egyetemes emberiség ( nembeliség ) mint identitás-keret. Ezen pólusok között a társadalmi közvetítés!azaz léteznek-e reális csoportok, amelyek révén ez a közvetítés megvalósul? A modern társadalmakban ez problematikus. Identitás-diffúzió (Erikson) 199 A cselekvések sora beágyazódik az élettörténetbe ezek az önéletrajzi narratívák számos ponton találkoznak a társadalomtörténeti narratívákkal A kettő kölcsönhatásában formálódik a pszichoszociális identitás(erikson). 200 (c) dr. Lóth László 7

8 Nemzeti, vallási, nemi, generációs, világnézeti kategóriákat a szocializáció folyamatában sajátítjuk el. Ezután magától értetőségekként fogadjuk el. A társadalmi identitás tartalmazza azokat a kategoriális rendezőelveket, melyeket a társadalom az egyének nagycsoportjainak észlelését megkönnyítendő bocsát tagjai rendelkezésére. Pl. a (magyar) nemzeti identitás 201 A magyar nemzethez való tartozás kategoriális rendje(i). Eltérő jelentéseket tartalmaz: születés / önbesorolás útján Nem mindegy, hogy: lakóhely, állampolgárság, anyanyelv Identitás-váltás? (lehet? nem lehet?) 202 (c) dr. Lóth László 8

9 Attitűd valamihez való hozzáállás ( szemüveg ), lehet pozitív vagy negatív. Főleg érzelmi eredetű Sztereotípia leegyszerűsítésen, torzításon alapuló negatív elképzelés valamely csoporttal szemben eredete: belső/külső Előítélet negatív érzelmi viszonyulás az egyén egy bizonyos csoporthoz (identitáshoz) tartozása miatt jellemző: faji, nemi Diszkrimináció bizonyos csoport tagjainak hátrányos kezelése, jogainak megvonása vagy felértékelése lehet +, illetve nagy a kavarodás: pl. X. Y. cigány nemzetségű a kisebbségekválasztójoga veszélyes a magyarokra pl. a nemzetfogalom: léteznek-e egyáltalán olyan objektív feltételek, melyek megléte esetén emberek egy adott csoportját nemzetnek nevezhetjük a nemzet, mint elképzelt közösség (B. Arenson) 204 (c) dr. Lóth László 9

10 205 Faj: Homo sapiens Rasszok: kaukázoid, mongoloid, negroid Rasszizmus:a saját rassz magasabbrendűsége a másikhoz képest; fizikai külsőhöz öröklött viselkedésbeli jellegzetességeket kötnek Nemzet:egy nemzethez tartozók, közös nemzeti identitással Nemzeti kisebbség:van saját hazájuk, de nem annak a területén élnek; nem a többségi nemzettel azonosulnak Etnikum:a társadalom egy adott csoportja, mely a többségtől eltérő kulturális identitással rendelkezik A szociológia az elmúlt évtizedekben hanyagolta a nemzet problémakörét Pedig több száz fenyegetett nemzeti és etnikai kisebbség van; hátrányos helyzet, jogfosztottság vs. védekezés, fanatizmus Etnikai zavargások, migrációkezelés Globalizáció, multikulturális társadalom 206 (c) dr. Lóth László 10

11 Nemzetiség Fő A év %-ban Bolgár ,8 Cigány (roma) ,4 Görög ,1 Horvát ,1 Lengyel ,1 Német ,3 Örmény ,5 Román ,1 Ruszin ,7 Szerb ,6 Szlovák ,7 Szlovén ,4 Ukrán ,0 Együtt ,6 Arab ,7 Kínai ,2 Orosz ,0 Vietnámi ,4 Egyéb ,5 207 VISZONY MÁS IDENTITÁSOKHOZ 208 (c) dr. Lóth László 11

12 nemzeti-kulturális-vallási: izraeli-palesztin (zsidó-arab) szunnita-siíta(alavita), dzsihadista angol-ír katolikus-protestáns nemi: eltérő szexuális identitás LMBTQ (leszbikus, meleg, biszex, transznemű, queer): növekvő (?) tolerancia 1961-óta a felnőtt férfiak (beleegyező) homoszexualitása sem büntethető korábban: szodómia (halálbüntetés) csak kiskorúakkal büntetendő (ma már 14 év a beleegyezési korhatár, alatta: szexuális visszaélés == régebben megrontás) 209 Xenofóbia: idegengyűlölet: erős mi tudattal rendelkező csoport eredete: másik poliszból való a történelem folyamán erős hatása volt Kína: boxerlázadás Japán: gaidzsin idegen Magyarország TÁRKI-kutatás (2006): a pirézek betelepülését 59%-ban ellenezték ismert népeké (román, orosz, kínai, arab) még magasabb 210 (c) dr. Lóth László 12

13 Egyetlen hivatalosan elismert etnikai kisebbség Magyarországon Ki a cigány? Több népcsoport együttese (beás, oláh, romungro) Többszörösen hátrányos helyzet (eü-iállapot, oktatás, munkaerőpiac, lakóhely) Analfabetizmus 211 a társadalmi terhek növekedése együtt jár az előítéletek növekedésével a 80-as évek közepétől beszélünk új típusú nacionalizmusról, neorasszizmusról, a xenofóbia új hullámáról attribúciós sémák 212 (c) dr. Lóth László 13

14 A multikulturalizmust 1971-ben Kanada emelte be a köztudatba. Korábbi monokultúrák: fejlett nyugat (I. világ) Szovjetunió, szocialista országok (II. világ) Ázsia, Afrika, Latin-Amerika, tkp. volt gyarmatok (III. világ) A monokulturálisbeállítódást felváltó multikulturalizmus ott kezdődik, ahol az idegen természetesnek és magától értetődőnek tartott kizárása természetellenesnek és érthetetlennek tűnik, és a befogadás, valamint a segítségnyújtás attitűdje lesz az uralkodó (Csepeli) A multikulturális szemléletmód fokozatosan terjedt el Ausztráliában, az Egyesült Államokban, később Nyugat-Európában. 213 elismeri a kulturális sokszínűséget és igyekszik megőrizni azt. a kisebbségi és a domináns kultúrák gyakran egyenlőtlen viszonyára helyezi a hangsúlyt. Az ellentmondások kifejezéséhez és összeegyeztetéséhez szükséges valamilyen közvetítő közeg vagy keret. 214 (c) dr. Lóth László 14

15 Bikulturalizmus (Erős) Kultúrák egyensúlyozása (Benet-Martinez) poliidentitásvagy rétegzett identitásként (Niedermüller) Akkulturáció(Gordon) 215 Technikai-műszaki fejlődés közlekedés felgyorsulása információáramlás új IT technológiák munkaerőcsere, -vándorlás elektronikus ügyintézés (SSC= shared services center) Multinacionális cégek menedzsmenttel Egységesülő fogyasztás Turizmus, divat, kommunikációs hatások Piaci szemlélet Divatok: amerikanizáció, európaizáció 216 (c) dr. Lóth László 15

16 Az Európai Tanács egyszerűsített meghatározása: az emberi társadalmak működésének idealisztikus módját jelöli, amelyben a kultúrák egymást gazdagítják anélkül, hogy a kulturális különbségek eltörlődnének. 217 a multikulturalizmus eredendően személyközi konkrét emberi állapotot hordoz szenvedés, baj, menekülés is okozza a menekülő megtartja kulturális identitását gazdagíthatja a befogadót tekintélyellenes a menekülőnek joga van saját identitása titkaihoz (pl. mecset a fogadó országban) 218 (c) dr. Lóth László 16

17 az internet világában megszűnnek a hagyományos téridő keretek a kommunikáció feltétlen szabadsága (hatásai?) megváltozó szociális szerepkészlet, társas élet elveszhetaz érzelmek hierarchiája, de jelentős lehet a motiváció megjelenhet a tömegességre jellemző kiszámíthatatlanság, robbanékonyság, ingerlékenység felszabadult, új típusú megismerés, sok értelmű, tarka együtthatások 219 A multikulturalizmus a modern társadalmak növekvő mértékű etnikai és kulturális heterogenitását új realitásként regisztrálja. megjelöli, hogy a sokféleség tényéből milyen elvi és gyakorlati következtetéseket kell levonni. 220 (c) dr. Lóth László 17

18 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 221 Lányi Gusztáv: I. Egyén, csoport, társadalom. szoc.tarstud.hu/upload/szoc_2_i.a%20csoportfogalom%20tisztázása.ppt (letöltés: ) Martin László: Szociálpszichológia. Az ember társas viselkedésének pszichológiája users1.ml.mindenkilapja.hu/users/kommedia2008/uploads/szocpsz.ppt (letöltés: ) PaisElla: Szociálpszichológia. Attitűd mmik.pte.hu/data/2012/0918/198/szocialpszichologia.ppt Kertész Gergely: Személyészlelés (előadás-anyag) ) Major Zsolt Balázs: Bevezetés a pszichológiába. web.med.uszeged.hu/magtud/magyar_ok/bev_pszichoba_ea_3.ppt (letöltés: ) Erős Ferenc: Irányok és tendenciák az előítéletek kutatásában (letöltés: ) A csoport és a team (Sz.N.): szeged.hu/.../a%2 (letöltés: ) Lévai Csabáné -Baráthné Gyöngy Anita: Konfliktusok a munkahelyi környezetben. (letöltés: ) Petuhov Erzsébet: Konfliktuskezelés (kéziratos prezentáció) Lányi Gusztáv: Identitás és élettörténet szoc.tarstud.hu/04/szocpszicho2/lanyi/identitas_elettortenet.ppt (letöltés: ) Erik Erikson identitás-elmélete. kommuvszerv.uw.hu/letoltesek/4%20felev/erik.ppt 222 (c) dr. Lóth László 18