Szociológiai alapismeretek - II. Kisebbségi szociológia és romológia Civil társadalom

Átírás

1 Szociológiai alapismeretek - II Kisebbségi szociológia és romológia Civil társadalom

2 Kisebbségszociológiai alapismeretek -Romológia Források: G.W.Allport:Az előítélet Havas G.- Kemény I. :A magyarországi romákról Bölcsészkonzorcium kiadásában: Ismeretek a Romológia Alapképzési szakhoz /szerk.:forray R. Katalin/ A világ létra,melyen az egyik fel a másik le megy /szerk.: Szuhay Péter, Barati Antónia/ Kemény István: A magyarországi romák Ajánlott irodalom Gáll Ernő: A nacionalizmus színeváltozásai (1994, Nagyvárad,Literátor

3 Alapfogalmak Faj: mint fogalom társadalmi konstrukció (többség-kisebbség definiálásra használja) az emberek olyan csoportja mely biológiailag örökölt, vagy annak gondolt testi jellemzők (bőrszín) alapján különítenek el. / nem azonos a biológiai értelemben használt fajjal species-. Biológia faj melynek tagjai a fajon belül szaporodnak/ Rassz :Az emberi fajon belül különféle rasszok kaukázoid - a mongoloid - negroid Alrassz kaukázoidon belül pl.: nordikus, alpesi, mediterrán, hindu Rasszok között nincs nagy bilógiai különbség pl.:vérvétel nem tudja megállapítani melyik rasszhoz tartozik a véradó

4 Nemzet - - Azokból áll akik egy nemzet tagjának tartják magukat, közös a nemzeti - identitásuk (közös nyelv,nyelvjárás, kultúra,szokás, közös történelem ) - Tartozik: Egy Állam! ( de vannak kivételek:lengyel nemzetnek a XIX.századig nem volt állama, Horvátok és a szerbek ugyan azt a nyelvet beszélték de más nemzet tagjainak tekintették magukat a dél szláv háborúig) Nemzet- Állampolgárságon alapul (Francia) aki az adott állam polgára - Kulturális nemzetfogalom (német) aki a nemzet nyelvét beszéli Nemzettudat: nemzeti összetartozás az ember különféle csoportok, közösségek tagjaként definiálja magát és ezen csoportok többi tagja iránt szolidaritást érez (nem agresszív nemzettudat) Agresszív nemzettudat agresszív nacionalizmus,mely más nemzetek, társadalmon belüli kisebbségek elleni harcra sarkall.

5 Agresszív nacionalizmus kialakulásának okai szociálpszichológiai elméletek 1/ Előítélet és diszkrimináció a frusztrált egyénekben felerősödik, sikertelenség okait másra hárítja Pl:: németek között azért erősödött meg az antiszemitizmus körül, mert az I.Vh s vereség sokakat megalázott, és az infláció sokakat tönkretett. 2/ Autoriter emberek hajlamosak előítéletes gondolkodásra Autóriter személyiség meghatározott nevelési módok miatt alakul ki (tekintélyelvűség tagadása) 3/ Hatalmi és anyagi érdeket szolgál a diszkrimináció kisebbségek ellen II.Vh előtt zsidó ügyvédek arányszámának, korlátozása, Numerus Clausunem zsidó egyetemi hallgatók kilátásait javítja 4/ Az előítélet, sztereotípia, diszkriminációs viselkedés szocializáció útján sajátítódik el.

6 Kisebbség fogalom alá sorolt csoportok Nemzeti kisebbség: A társadalom azon tagjainak csoportja,akik nem a többségi nemzettel identifikálódnak,hanem egy olyan másik nemzettel amelynek van állama, vagy nincs állama, de annak létrehozására törekszik Etnikai kisebbségek: Azon csoport akik a társadalmon belül olyan közös kulturális identitástudattal rendelkeznek amely elkülöníti őket a többségtől. /Megítélésben nagy szerepe van a többségi társadalom, állam definíciójának abban, hogy kit tekint többségi nemzet, vagy kisebbség tagjának zsidótörvények meghatározták kit tekintenek zsidónak attól függetlenül, hogy önmagát minek definiálta az illető/

7 ENSZ Emberi Jogi Bizottságának a Diszkrimináció megelőzésével és a kisebbségek védelmével foglalkozó Albizottsága kisebbség mint csoport fogalmát az alábbi módon definiálja : 1/az állam többi népességéhez viszonyítva számszerű kisebbségben van és nincs domináns helyzetben; 2/tagjai - mint állampolgárok - a többségtől nyelvüknél, etnikai csoportúknál vagy vallásuknál fogva különböznek; 3/ saját kultúrája, hagyományai, nyelve és vallása megőrzésére és ápolására irányuló szolidaritásérzéssel rendelkezik, még ha burkolt formában is. A Magyar Köztársaságban a rendszerváltás óta minden nemzeti kisebbség számára lehetővé vált identitásuk vállalása és felerősítése től a kisebbségek önkormányzatokat is alakíthatnak, 2014 parlamenti képviselet!

8 Az évi LXXVII. Törvény-A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól Országgyűlés - követve a magyar történelem legnemesebb hagyományait és értékeit, - a demokrácia és a humanizmus eszméi iránti elkötelezettség jegyében, - a népek és nemzetek közötti megértés és baráti együttműködés elősegítésének szándékával, - továbbá annak tudatában, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek harmonikus együttélése a többségi nemzettel a nemzetközi biztonság alkotó eleme, kinyilvánítja, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, amelyeket tiszteletben tart, és mindezeknek a Magyar Köztársaságban érvényt szerez.

9 II.Fejezet 7. (1) Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez (a továbbiakban: kisebbséghez) való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető. Cigányok/ Romák A népszámlálási adatok önbesorolás alapján 1941-ben 27000, 1949-ben 38000, 1960-ban 56000, 1980-ban 64000, 1990-ben

10 Az identitás vállalás nehézségeire utal az, hogy újabban a cigány névtől is igyekeznek megválni, s helyette a kevésbé pejoratív, diszkriminatív roma kifejezést használják, amely különben cigány férfit jelent. A cigányság jellemzői - a heterogenitás és a megosztottság - életmódjukban, értékrendjükben, tradiciójukban, asszimilációjukban különböznek Három jellegzetes csoportjuk: - a magyar (zenész, muzsikus) cigányok 70%,- rumungró - az oláh cigányok 20-21%, -2 nyelven beszél- magyarul és cigányul - a román (vagy beás) cigányok 7-8%. magyarul és románul beszél

11 A cigány irodalom A roma irodalomról való ismereteink gyakorlatilag e századtól datálhatók. Egyaránt vonatkozik ez a folklórra és az írásbeliségre, az úgynevezett magas irodalomra, jóllehet egy-egy folklórgyűjtés és publikáció már a 19. század végén napvilágot látott.a mese más társadalmi csoportokkal szembeni virágzó fennmaradását közösségi funkciója magyarázza. A mesét talán a es évekig valóban komolyan vették az emberek. Alapvetően felnőtt műfaj lévén nem a gyerekek esti elaltatására szolgált, bár a gyerekek is a hallgatóság körébe tartoztak. Nem számíthatott mindenki mesemondónak, a jó mesemondás tehetséget feltételezett,bizonyos értelemben a mesék tulajdont jelentettek. A roma magas irodalom kezdeteit az 1960-as évekre tehetjük. Ez egyfelől lírából a költészetből, másfelől az epikákból, a folklór mesékből táplákozak.

12 . Népzenei jellemzők A három nagy nyelvi csoport zenéjét vizsgálva a magyar- és az oláhcigányok zenéi között számos egyezés van, míg a beásoké meglehetősen különbözik tőlük. Mindhárom csoport közös jellemzője azonban, hogy egyrészt ez a zene szinte kizárólag vokális, tehát hangszerkíséret hagyományosan nem járul hozzá, másrészt hogy napjainkig élő, noha természetesen egyes helyeken, leginkább városi környezetben már nem a mindennapi élet része A cigány színpadi folklór, bár gyökerei az 1960-as évek végére, az európai cigány etnikai és polgárjogi mozgalmak kialakulásának idejére nyúlnak vissza, csak az 1980-as évek közepétől nyert fokozatosan nyilvánosságot

13 . Romák helyzete: A magyarországi cigányságról nem beszélhetünk úgy, mint egységes etnikai alakzatról. A cigányságon belüli foglalkozási és megélhetési különbségek, és ezekből következően az egyes cigány csoportok vagyoni és társadalmi helyzete. Vagyis egy etnográfiai leírásban nagyon nehéz azt mondani, hogy ilyen vagy olyan a cigányok táplálkozása vagy öltözködése, hanem azt lehet mondani, hogy egyes sikeres oláhcigány csoportok öltözködése vagy táplálkozása ilyen, a munkanélküli, szegény helyzetben élő telepi rumungró cigányok öltözködése vagy táplálkozása más

14 Iskolázottság A teljes népességnél a nyolcadikat végzett tanulók 97,7 százaléka tanult tovább, a cigány népesség nyolcadikat végzett tanulóinak viszont 51,2 százaléka. A javulás egyik (talán legfőbb) tényezője a demográfiai apály. Munka és munkanélküliség cigány mesterségek Előítéletek-diszkrimináció-sztereotípiák

15 Civil Társadalom Források: Áldorfai György: A civil szektor Adam B. Seligman : A civil társadalom eszméje. Ajánlott irodalom: CsapodyTamás Civil forgatókönyvek, válogatott tanulmányok és publicisztikai írások (2002) Századvég Kiadó

16 Civil társadalom egy olyan elméleti színtér,ahol az egyéni érdekek,célok és értékek megosztása kollektív módon történik és ahol az egyes szervezetek az államtól, a családtól vagy a piactól elkülönülnek A civil társadalom az állam és a piac intézményeinek háttérstruktúráin túl működő társadalom alapjait képező önkéntes,szociális és polgári szervezetek és intézmények összességéből áll

17 Civil szervezetek vagy nem kormányzati szervek olyan minden kormánytól független, civilekből álló szervezetek, amelyek saját költségvetéssel rendelkeznek. Általában spontán módon, kezdeményezésre, mozgalomból kinőve jönnek létre valamilyen konkrét cél elérése érdekében. Non-pofit: nem profitorientált. Nonprofit szervezet az, amelynek elsődleges célja nem a profit termelése, hanem valamilyen társadalmi szükséglet kielégítése. A szakmai és tudományos közéletben elfogadott definíció: a nonprofit szervezetek olyan magán, nem állami, nem profitcélok által vezérelt szervezetek, amelyek fel tudják mutatni a formális szervezetekre jellemző kritériumokat, illetve rendelkeznek az önigazgatás és az önkéntesség minimális szintjével. A non-profit szervezeteket a civil társdalom fontos alkotórésze.

18 Jellemzői: Kormánytól független Saját költségvetéssel rendelkezik Civilekből áll Haszonszerzési tevékenységet nem folytat Politikai hatalom iránti törekvése kizárt Magyarországon több mint szervezet /2013/ Bp. közel Első Civil szervezet a Vöröskereszt (ma már nem az) Jellemző területek: humanitárius segélyezés, jogvédő szervezetek,

19 Az önkéntes szervezetek típusait a szervezetek által ellátott funkciók szerint szolgáltatást nyújtó; érdekképviseleti; önsegítő vagy kölcsönösen segítséget nyújtó; forrás és forráselosztást koordináló szervezetek.

20 civil nonprofit szektor társadalmi öntevékenységet folytató szervezeteket és önszerveződéseket kell értenünk, amelyek működését nem az állami közfeladat ellátása mozgatja, hanem a valamely közösségi szükségletet megjelenítő hanem valamely, közösségi szükségletet megjelenítő társadalmi öntevékenység forprofit állami nonprofit szervezetek (közalapítványok, közhasznú társaságok)

21 Köszönöm a figyelmet