Vezetés-szervezés. Prof. Dr. Herczeg János CSc. Intézetigazgató, egyetemi tanár Vezetés szervezési és Marketing Intézet

Átírás

1 Vezetés-szervezés Prof. Dr. Herczeg János CSc. Intézetigazgató, egyetemi tanár Vezetés szervezési és Marketing Intézet

2 Bevezetı gondolatok Mi a vállalat? Vállalkozási formák 1. egyéni vállalkozás 2. ıstermelı 3. közkereseti társaság 4. betéti társaság 5. családi gazdaság 6. korlátolt felelısségő társaság 7. közhasznú társaság (non profit gazdasági társaság) 8. részvénytársaság 9. szövetkezet 10. közös vállalat 11. egyesülés

3 Természet Gazdaság Társadalom Szabad javak Munkafolyamatok Termékek A gazdasági javak és az erıforrások származtatása Gazdasági javak Erıforrások Szolgáltatások

4 A gazdasági körfolyamat

5 Alapfogalmak A gazdálkodás alapelve, a gazdasági elv az elérni kívánt eredmény és az ehhez szükséges ráfordítás összevetése. A társadalomban élı egyén létfenntartásában keletkezı hiányérzetet szükségletnek nevezzük. Azt a célszerő fizikai és szellemi tevékenységet, amelynek során az emberek anyagi javaikat elıállítják, átalakítják és szolgáltatásokat nyújtják, munkafolyamatoknak nevezzük Azokat a készítés alatt lévı termékeket, amelyeken a szükséges munkálatoknak még csak egy részét hajtották végre és rendeltetésszerő használatukhoz még további megmunkálásra van szükség, befejezetlen termékeknek nevezzük. Azokat az alkatrészeket, szerelvényeket, vagy termékeket, amelyek már egy vagy több munkafolyamaton áthaladtak, esetleg elkészültek, de késztermékké válásukhoz további megmunkálást igényelnek, vagy önmagukban nem használhatók, hanem csak a késztermék részét alkotják, félkész termékeknek nevezzük

6 Azokat a termékeket, amelyek minden munkafolyamaton átmentek és az elıírt minıségi követelményeknek megfelelnek, késztermékeknek nevezzük. Erıforrásnak tekintjük az (üzemi) tevékenységhez szükséges és igénybe vehetı személyi és anyagi tényezıket, információkat, pénzeszközöket, amelyeket a produktumok kibocsátásához felhasználnak. Azt az eljárást, amely a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló és elsajátítható javak és munkaerık (közös néven: erıforrások) céltudatos felhasználására irányulnak, gazdálkodásnak nevezzük. A munkának azt a gazdasági végrehajtását, amely a nemzetgazdaságokban és azok között a munkaegyesítés és munkamegosztás révén jön létre, közgazdaságnak nevezzük. Bármely gazdasági vállalkozás tárgyi és személyi összetevıinek konkrét megjelenési formája a vállalat mint üzleti alakulat. A piac szőkebb értelemben az eladók és a vevık találkozóhelye, ahol a termékeket és szolgáltatásokat áruként pénzért eladják, illetve megveszik.

7 A piaci mechanizmus a gazdaságszervezés olyan formája, amelyben az egyes fogyasztók és az üzleti szervezetek a piac közvetítésével lépnek kapcsolatba egymással, a kereslet-kínálat, s az általuk befolyásolt ár segítségével. Az áru csereértékének pénzben való kifejezése az ár. Gazdasági rendszernek nevezzük az anyagi termelés területén a személyi és anyagi eszközök (mint erıforrások) olyan összefüggı, szervezett egységét, amely képes önálló célok kitőzésére, valamint a célkitőzéseiben szereplı tevékenységek létrehozására és végrehajtására, az emberi szükségletet kielégítı termékek és szolgáltatások elıállítása, elosztása és fogyasztása terén. Termelırendszernek nevezzünk egy adott termékstruktúra létrehozásához szükséges mikrogazdasági szervezeti rendszert.

8 A gyártórendszer - a környezetéhez a bemeneti (input) oldalon a gyártási tényezıkön (erıforrásokon) keresztül, a kimeneti (output) oldalon a készgyártmányokon keresztül kapcsolódik; - belsejében végbemegy a gyártás anyagi folyamata, azaz a nyersanyagok munkába adásától a készgyártmány kibocsátásáig tartó munkatevékenységek összetett láncolata, és ehhez kapcsolódik a gyártásvégrehajtás irányításának rendszer és folyamata. Állóeszköznek (tárgyi eszköznek) nevezzük a termelésben hosszabb idın keresztül részt vevı, több termelési folyamatot kiszolgáló, nagy értékő eszközöket (épületek, gépek, jármővek, berendezések). Forgóeszközöknek nevezzük azokat az eszközöket, amelyek egyetlen termelési folyamatban teljesen felhasználódnak, értéküket egyszerre viszik át a termékekbe (pl. anyagok, befejezetlen és félkész termékek, pénzeszközök).

9

10 A vállalkozás anyagi és számviteli folyamatainak kapcsolatai

11 A célok rendszere

12 Az elemi termelıszervezet modellje Munkahelyi elemi termelıszervezet Elemi termelıszervezet padlótervének ábrája Elemi termelıszervezet logikai modellje

13 A vállalatgazdaságtan elvi-elméleti alapjai Vállalatgazdaságtan Mikroökonómia Kontingencia elmélet Érintett felfogás Stratégiai szemlélet Környezetszervezet viszony Külsı és belsı környezet Felsıvezetık

14

15 Mikrogazdasági rendszer és környezete

16 I. AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁS - alapvetı célja és küldetése - érintettjei - céljai - szervezeti formái II. A VÁLLALAT KÖRNYEZETE - a piac - az állami szerepvállalás - a felelıs vállalat IV. VÁLLALATI STRATÉGIA - stratégiai közelítések - stratégiai menedzsment - alternatív stratégiák III. A VÁLLALAT TEVÉKENYSÉGI RENDSZERE Rendszer és stratégia - marketing - innováció - emberi erıforrás - információ - logisztika - termelés - pénzügyek

17 A vállalatnak, mint szervezett rendszernek a kritériumai: 1.Mőködıképes egység legyen. 2.Legyen dolga, célja, feladata, értelme. 3.Ne csak a rendszerelemek egysége legyen, hanem a rendszerfolyamatok egysége is (dinamikus egység). 4.Legyen totalista, egész-volta. 5.A rendszerelemek egymással kiegészítı, kölcsönhatásos, egymást alakító, fejlıdésükben egymáshoz igazodó kapcsolatban legyenek. 6.Legyen a vállalatban tendencia a belsı konzisztenciára, arányosságra, harmonizáltságra, cél szerinti rendezettségre. 7.Legyen a vállalatnak belsı logikája, objektív belsı meghatározottsága, belsı törvényszerőségei (mőködési, reagálási, kapcsolódási, szerkezeti törvényei). 8.Legyen relatív elkülönültsége, külsı hatásokkal szembeni tőrı és ellenálló képessége.

18 A vállalat szervezett rendszerekbıl integrált rendszerré fejlıdik, ha totálissá válik: az egész visszahat a részekre és ezek viszonyaira. Az elemek és a folyamatok differenciálódása és integrálódása egymást feltételezı mozzanatok. Van belsı szabályozottsága, funkciókhoz igazodó belsı struktúrája. A rendszer áttekinthetı, modellezhetı. Az integrált rendszer jellemzıi: - Iteratív (közelítı, tapasztalatokon, kísérleteken alapuló) megoldáskeresı képesség. - Belsı visszacsatolásokkal való rendelkezés, arányosság-helyreállító mechanizmus.

19

20 Az egyéni és szervezeti célok kapcsolata

21 Minden vállalkozás élı szervezet, melynek felépítését, mőködését a következıképpen írhatjuk le: - Szív: a beszerzés, az átalakítás és az értékesítés adja a vállalkozás szívét. A vezetıi vérellátás hiánya, illetve az egyedi funkciók nem megfelelı teljesítése szívinfarktushoz és halálhoz vezethet. - Vérellátás: a vállalkozás vérellátását a vezetés adja, a vezetık szállítják a vérellátó oxigént (vagyis az irányadó ötleteket). - Csontváz: a vállalkozás a gerincesek családjába tartozik. Felépítését a vállalati szervezet határozza meg. A vállalkozás növekedésével a csontrendszernek együtt kell növekednie. - Idegrendszer: a kommunikációs feladatokat látja el. Az agy kiadja a parancsokat, megtervezi és ütemezi az akciókat. Az idegek érzékelik a magatartásokban beállt változásokat, beszámolnak róluk az agynak, amely elemzi a jeleket, és ezeknek megfelelıen módosítja az eredeti instrukciókat. - Magatartás: a vállalkozás társas lény, megatartása hol együttmőködésre, hol ragadozó életmódra mutat.

22 Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, amelynek alapvetı célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése céljából. Vállalkozási formák csoportosítása I. Tulajdonforma szerint 1.Magántulajdonosi 2.Állami tulajdonosi 3.Önkormányzati tulajdonosi 4.Szövetkezeti tulajdonú 5.Egyéb közösségi tulajdonú, pl. alapítványi 6.Vegyes, pl. állami és magán II. Szervezeti forma szerint 1.Egyéni vállalkozás 2.Társas vállalkozás - Gazdasági társaságok: rt, kft, kkt, bt, közös vállalat, egyesülés - Szövetkezetek

23 Vállalkozási formák csoportosítása III. Tevékenység-típusok szerint 1.Ipari 2.Kereskedelmi 3.Mezıgazdasági és erdıgazdálkodási 4.Közlekedési 5.Pénzintézeti 6.Személyi szolgáltatást nyújtó, stb. IV. Mőködési terület szerint 1.Helyi: adott település vagy néhány utca 2.Regionális: egy régiót, egy v. több megyét érint 3.Országos: ország egész területén 4.Multinacionális: globálisan 5.Offshore: székhelyük és mőködési területük különbözı országban van, adómegtakarítás miatt.

24 V. Nagyságrend szerint 1. Mikorovállalat 2. Kis vállalatok 3. Közepes vállalatok 4. Nagyvállalatok Ismérvek Átlagos állományi létszám Árbevétel max 2 millió Euro Mérlegfıösszeg max 2 millió Euro max 10 millió Euro max 10 millió Euro max 50 millió Euro max 43 millió Euro Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat max 9 fı max 49 fı max 249 fı Nagyvállalat 250 fı és felette 50 millió Euro felett 43 millió Euro felett

25 1. Egyéni Vállalkozás Egy személy a tulajdonos, aki korlátlan felelısséget vállal, így nem lehet tagja korlátlan felelısséggel gazdasági társaságnak (pl. KKT, BT beltag). Folytatásának feltételei: cselekvıképesség, állandó lakhely Mo.-n, vállalkozói igazolvány, nincs a magánszemélyt kizáró okok hatálya alatt (pl. eltiltás közügyek gyakorlásától, váll. ig.-t visszavonták) Tipikus területe a kisvállalkozás. A vállalkozó köteles személyesen is részt venni a vállalkozás tevékenységében. Nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel. A foglalkoztatható alkalmazottak száma nincs korlátozva. Többféle tevékenységet, több telephelyen folytathat. A képesítéshez kötött tevékenység folytatásához a vállalkozónak nem kell saját személyében a megfelelı képesítéssel rendelkeznie. Nincs társasági szerzıdés, alapító okirat. Egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása a polgármesteri hivatalnál, formanyomtatvány kitöltésével. Az egyéni vállalkozás az igazolvány visszaadásával, a hatósági visszavonással vagy, a vállalkozó halálával szőnik meg.

26 2. İstermelı Mezıgazdasági ıstermelı az, aki a 16. évét betöltötte, nem egyéni vállalkozó, aki a saját gazdaságában élı állat, tej és tejipari termékek, zöldségfélék, gyümölcs és dió, gabonafélék szemtermését állítja elı. Adózási szempontból ıstermelı a családi gazdálkodó és nála foglalkoztatott családtagja is. İstermelıi igazolványt kell kiváltania. Jelentıs kedvezmények: Nem kell adót fizetnie a mezıgazdasági ıstermelınek, ha ebbıl a tevékenységébıl származó jövedelme a forintot nem éri el. E felett is jelentıs kedvezmények vannak.

27 3. KözKereseti Társaság A közkereseti társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelısségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A társaság kötelezettségeiért elsısorban a társaság vagyonával, ha ez nem elegendı akkor a tagok saját vagyonával felelnek. Alapításkor a tagok vagyoni hozzájárulásuk mértékét és módját társasági szerzıdésben rögzítik. A társaság ügyeiben a taggyőlés dönt, minden tagnak azonos a szavazati joga. A társaság nem jogi személy. Az induló vagyon nagyságára vonatkozóan nincs törvényi elıírás. A nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg. A társaság valamennyi tagja jogosult az üzletvezetésre. A társaságból kilépı tagnak a vagyonrészt három hónapon belül ki kell adni. A társaság megszőnésekor a fennmaradó vagyont a vagyoni hozzájárulás arányá-ban fel kell osztani.

28 4. Betéti Társaság A betéti társaság tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelıssége korlátlan (a többi beltaggal egyetemlegesen), és legalább egy tag (kültag) felelıssége vagyoni betétje mértékéig korlátozott. Társasági szerzıdéssel jön létre. Nincs minimális alaptıke. A társaság üzletvezetésére és képviseletére csak a beltagok jogosultak, a kültag tıkét fektet be, de irányításra nem jogosult. Személyegyesítı forma. Nem jogi személy. A társaságból kilépı tagnak a vagyonrészt három hónapon belül ki kell adni. Megszőnik a társaság akkor, ha valamennyi beltag kiválik, és csak kültagok maradnak.

29 5. Családi Gazdaság Családi gazdaságnak minısül a legfeljebb 300 hektár nagyságú termıföld/erdı/mezı tulajdonával, illetıleg haszonbérletével, használatával rendelkezı gazdálkodó család valamennyi termıföldje, az ahhoz tartozó vagyontárgyak hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közremőködésén alapuló gazdálkodási forma. A családi gazdálkodó: élethivatásszerően mezıgazdasági, illetve mezıgazdasági és kiegészítı tevékenységet folytat, mezıgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik (vagy legalább 3 éve ebben dolgozik), legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van. Jogosult: személyi jövedelemadó adókedvezményekre, jelentıs illetékkedvezményre, agrártámogatási rendszerben meghirdetett támogatások igénybevételére

30 6. Korlátolt Felelısségő Társaság Az alapítás csak zártkörő lehet. Jogi személy. Tıke- és személyegyesítı forma. A tagok felelıssége csak a törzsbetétig terjed. Megalakulása társasági szerzıdéssel történik (létrehozhatják jogi személyek, természetes személyek). Egy személy is alapíthat. A törzsbetétek összege adja a törzstıkét, melynek összege minimum forint. A törzsbetét egy része állhat apportból is. A társaság legfıbb irányító szerve a taggyőlés. A törzsbetétek minden 10 ezer Ft-ja egy szavazatra jogosít. Az operatív irányítást az ügyvezetı igazgatók végzik. Kötelezı felügyelı bizottságot és könyvvizsgálót választani, ha a törzstıke 50 millió forintot meghaladja, és az évente átlagosan foglalkoztatott létszám 200 fı fölött van. Egyszemélyes Kft.-nél kötelezı a könyvvizsgáló választása. Megszőnésnél a fennmaradó vagyonból a pótbefizetéseket vissza kell téríteni, a további részt a tagok között a törzsbetétek arányában kell felosztani.

31 7. Közhasznú társaság (non profit gazdasági társaság) július 1-je után közhasznú társaság nem alapítható. A közhasznú társaságok (KHT) július 1-jét követı két éven belül társasági szerzıdése módosításával nonprofit korlátolt felelısségő társaságként (KFT) mőködhet tovább. Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és mőködtethetı. Mindig az adott szervezeti forma szabályai a mérvadóak (pl. ha nonprofit részvénytársaság alapításánál az rt.-re vonatkozó elıírásoknak megfelelıen kell eljárni). A non profit gazdasági társaság közhasznú, azaz a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenységet rendszeresen végzı jogi személy. A non profit gazdasági társaság úgynevezett nonprofit társaság, azonban üzletszerő gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elısegítése érdekében folytathat. A társaság tevékenységébıl származó nyereség nem osztható fel a tagok között.

32 8. RészvényTársaság Kizárólag tıkeegyesítı forma. Elıre meghatározott számú és névértékő részvényekbıl álló alaptıkével (jegyzett tıkével) alakul. Jogi személy. A tagok felelısségvállalása korlátozott mértékő, csak saját részvényük névértékéig terjed. Alapítása zártkörő (az alapítók lejegyzik a társaság összes részvényét - ZRt), vagy nyilvános (részvényjegyzés útján történik az alapítási tervezetben meghatározott módon - NyRt). A sikeres jegyzést követıen összeül az alapító közgyőlés, addigra a jegyzéskor befizetett összeget ki kell egészíteniük, úgy hogy az alaptıkéhez való pénzbeli hozzájárulás 30%-a ill. 10mFt együtt legyen. A zárt körően mőködı részvénytársaságok esetében az alaptıke minimuma 5 millió Ft-ra csökkent, míg a nyilvánosan mőködı részvénytársaságok esetében változatlanul 20 millió Ft maradt. Alapvetı eleme a részvény, mely vagyoni jogokat (osztalékrészesedés) és a társaság irányításában való részvételi jogot (szavazati jog a közgyőlésen ) testesít meg.

33 Irányító szervezetei: a közgyőlés (1 részvény, 1 szavazat), az igazgatóság (3-11 tagú), a felügyelıbizottság (3-15 tag). Kötelezı könyvvizsgálót választani. Megszőnés esetén a fennmaradó vagyont a részvényesek között részvényeik arányában kell felosztani. Névre szóló részvény Nyomdai úton elıáll llított, vagy dematerializált lt törzsrészvény RÉSZVÉNYTÍPUS Bemutatóra szóló (nyomdai) részvény RÉSZVÉNYFAJTA Elsıbbs bbségi részvr szvény részvényosztályok Osztalékels kelsıbbségi, Szavazatelsıbbs bbségi, Likvidáci ciós, elıvásárl rlási jogot biztosító Kamatozó részvény Dolgozói részvény

34 9. Szövetkezet Jogi személy. A tagok személyes közremőködéssel és vagyoni hozzájárulással végzik tevékenységüket. Alapítása az alakuló közgyőlésen történik, tagjait toborzással is lehet szerezni Az alapításához minimum 5 tag szükséges, iskolai szövetkezethez min. 15 fı A tag nem felel a saját vagyonával, sem a neki járó munkadíjjal. Alapításkor vagy belépéskor a tag köteles min. 1 részjegyet jegyezni. Ez másra át nem ruházható, értékük azonos. Biztosítja a tagsági jogokat. A részjegyek összege adja a részjegytıkét. Ezenkívül rendelkezhet szövetkezeti üzletrésszel is, ezek névértékeinek összege adja az üzletrésztıkét, mely gazdálkodási célokra használható. Átruházható. Induló vagyon nincs meghatározva. Legfıbb szerve a taggyőlés vagy küldöttgyőlés (min. 50 fı). Mőködhet felügyelı bizottság és könyvvizsgáló is.

35 10. Közös vállalat A közös vállalat a tagok által alapított olyan gazdasági társaság, amely a tagjai által rendelkezésre bocsátott alaptıkével és egyéb vagyonával felel kötelezettségeiért. Státusa: jogi személy. Alapítás: társasági szerzıdéssel. Induló vagyon: alaptıke és egyéb vagyon. Tagok felelıssége: a közös vállalat vagyonával felel kötelezettségeiért, ezen felül a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelısek. Szervezet: tulajdonosi (irányitói) szervezet az igazgatótanács. Szavazati jog a vagyoni hozzájárulás arányában. Operatív irányító és képviselı: az igazgató. Ellenırzı szerv: a felügyelıbizottság (legalább 3 fı, melyet kötelezı létrehozni, ha a fıfoglalkozású dolgozók száma a 200 fıt meghaladja). Megszőnés: a fennmaradó vagyont a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában kell felosztani.

36 11. Egyesülés Az egyesülés olyan gazdasági társaság, melyet tagjai valamely saját tevékenység összehangolására, végzésére, szakmai érdekeik képviseletére hoznak létre. Az egyesülés nem feltétlenül rendelkezik saját vagyonnal, nyereség elérésére sem feltétlenül törekszik. Az egyesülés sajátos társasági forma, mert egy olyan jogi személyiségő társaság, ahol a tagok felelısek a társasági vagyont meghaladó tartozásokért saját vagyonukkal is. Státusa: jogi személy. Alapítás: társasági szerzıdéssel. A tagok felelıssége: a tartozásokért és a vállalt kötelezettségekért egyesülés esetében a tagvállalatok korlátlanul és egyetemlegesen felelısek. Szervezet: legfıbb irányító szerve az igazgatótanács (tulajdonosok testülete), melybe minden tag egy képviselıt küld. Az egyesülés munkájának irányítását az igazgatótanács által választott igazgató végzi. Megszőnés: tagjai az év végén léphetnek ki az egyesülésbıl. A kilépési szándékot 6 hónappal korábban az igazgatótanácsnak be kell jelenteni.

37 A TÁRSASÁGOK SZERVEZETE folyamatábra A TÁRSASÁG LEGFİBB SZERVE kkt., bt. kft. közös vállalat rt. Tagok győlése Taggyőlés Igazgató tanács Közgyőlés OPERATÍV VEZETÉS Üzletvezetı tag(ok) Ügyvezetı(k) Igazgató Igazgatóság (3-11 tag) v. vezérigazgató Társaság szervezetén BELÜL FB. TÁRSASÁG ELLENİRZÉSE Társaság szervezetén KÍVÜL KÖNYVVIZSGÁLÓ

38 Követelmények a társakkal szemben 1.

39 Követelmények a társakkal szemben 2.

40 JELLEMZİ FÉRFI Nİ MOTIVÁCIÓ KIINDULÓPONT PÉNZFORRÁSOK SZAKMAI HÁTTÉR Személyes függetlenség; Siker, teljesítmény, irányítás utáni vágy Elégedetlenség jelenlegi munkával; Elbocsátás vagy leépítés; Lehetıség az üzlet megszerzésére Banki finanszírozás; Befektetık; banki vagy családi kölcsön; Személyes vagyon és megtakarítás Tapasztalat valamely szakterületen; Számos gazdálkodási funkcióban való jártasság Teljesítmény, egy cél megvalósítása; Függetlenség; Korábbi munkából akadó frusztráció Munkájából akadó frusztráció; Változás a személyes körülményekben; Érdeklıdés egy adott terület iránt és a lehetıség felismerése Személyes vagyontárgyak és megtakarítások; Személyes kölcsönök Tapasztalat az üzleti élet valamely területén; Ügyintézı gyakorlat az adott területen; Szolgáltatásokhoz kapcsolódó szakmai háttér ÉLETKOR A vállalkozói pályára lépés idején év A vállalkozói pályára lépés idején év TÁMOGATÁST NYÚJTÓ CSOPORTOK SZEMÉLYISÉGJELLEMZ İK A VÁLLALKOZÁS TÍPUSA Barátok, szakértı ismerısök; Üzleti partnerek; Házastárs Önfejő és meggyızı; Célorientált; Innovatív és idealista; nagyon magabiztos; Lelkes; Elsırendően fontos számára, hogy a saját fınöke legyen Ipari termelés; Építıipar; Termelı szolgáltatás Közeli barátok; Szakmai szervezetek; Házastárs, család Rugalmas és türelmes; Célorientált; Kreatív és idealista; Közepesen magabiztos; Képes a társadalmi és gazdasági környezet kezelésére Szolgáltatással összefüggı, illetve oktatással kapcsolatos tevékenységek

41 A vállalatkormányzás intézményei Magyarországon

42 Rendszer és stratégia Külsı és belsı munkamegosztás A stratégia értelmezése Koordináció és integráció A formális stratégia tulajdonságai A vállalat tevékenységi rendszere és mőködése

43 A stratégia tényezıi

44

45

46

47

48 A MENEDZSMENT ALAPFOGALMAI A menedzsment fogalmát a vezetésbıl származtattuk a vállalkozásokkal kapcsolatban, a vezetést mint tevékenységet és vezetést mint intézményt. Vezetésen tevékenységet értünk, a vezetést végzıt vezetıségnek nevezzük. A management használata jelentheti a manager tevékenységét, módszertani apparátust és a vezetıi testületet egyaránt. Használatosak még leadership, a controll, az administration és direction kifejezések is.

49 A menedzsment és feladatai A menedzsment az a folyamat, amely egy vagy több személy tevékenységének koordinálása olyan eredmények elérése érdekében, melyet egyikük sem tudna egyedül elérni. A menedzsment nem bizonyos szakma, az élet minden területén emberek valamilyen céllal együtt tevékenykednek. Pl.: sportegyesületek, egyetem kórházi osztály stb. A menedzsmenttudomány az eredményes és hatékony csoportos tevékenység, az egyéni és szervezeti mőködés tudománya. Módszerek, gyakorlati tapasztalatokból leszőrt elméletek, választ ad arra, hogy egyének csoportban, szervezetben tevékenykedve hogyan érik el a kitőzött célokat a lehetı legjobb hatásfokkal. Menedzsmentfolyamat, menedzselés szükséges a feladatok, tevékenységek végrehajtásához, a vállalkozási célok eléréséhez.

50 A menedzselés irányulhat személyre, szervezetekre. Az irányítás során a vezetı nem közvetlenül, hanem áttételesen hat a vezetettre. A vezetés közvetlen ráhatást jelent a vezetettekre. A vezetési funkciók: Tervezés Szervezés Vezetés Motíválás Ellenırzés

51 Menedzsment feladatok a szervezet különbözı szintjein

52 A menedzsment feladatkörök a következık: vállalkozások létrehozása vállalkozások üzemeltetése vállalkozások átalakítása vállalkozások válságkezelése vállalkozások megszőntetése

53

54 A menedzsment alapvetı feladatai és tevékenységei

55

56

57 Ki kicsoda? Ki tekinthetı menedzsernek? A piaci vállalkozásokban szereplık: állam (kormányzat) önkormányzatok befektetık, hitelezık vállalkozók (tulajdonosok) menedzserek: - feladatuk egy szervezet eredményes és hatékony mőködtetése szállítók vevık alkalmazottak vállalkozómenedzserek a vállalkozó tulajdonos csúcsmenedzser egy személyben üzletember gumifogalom, befektetık, tulajdonosok, a pénzüket forgatják

58 Menedzseri szerepek, követelmények Magatartási szerepek: formális képviselı kapcsolattartó vezetı Információs szerepek: megfigyelı elterjesztı szóvivı Döntési szerepek: vállalkozó zavarkezelı erıforrás elosztó tárgyaló

59 1. JÖVİBE LÁTÁS Ehhez szükség van: perspektivikus látásmódra pontos stratégia kialakítására 2. OPERATIVITÁS 3. MEGKÜZDENI A VÁLTOZÁSOKKAL 4. MENEDZSERISMERETEK

60 Humánismeretek: szociálpszichológia általános jogi ismeretek nyelvismeretek kommunikációs ismeretek gazdaságpolitikai ismeretek stb. Vezetés elméleti ismeretek: döntéselmélet és módszertan stratégia és taktikai tervezés marketing nemzetközi pénzügyek innovációs ismeretek projektmenedzsment irányítási ismeretek stb. Vezetés- szervezéstechnikai ismeretek: informatikai ismeretek szakértıi rendszerek használata

61

62 A MENEDZSMENT SZAKTERÜLETEI Marketingmenedzsment Projektmenedzsment Termelésmenedzsment Innovációs menedzsment Minıségmenedzsment Információs menedzsment Emberi erıforrás menedzsment Környezeti és vállalkozási kultúra menedzselése Pénzügyi menedzsment Változás menedzsment Stratégiai menedzsment Válságmenedzsment

63 A vezetés definiálása A vezetésrıl általában Menedzsment vs. vezetés A vezetés sikertényezıi A vezetés három fı funkciója A jó vezetés elınyei A rossz vezetés hátrányai

64 A vezetés, mint fogalom, elvben kettıs értelmő lehet: 1. tevékenységre képtelen dolgok (pl. gépek) vezetésének jelölésére 2. tevékenységre képes dolgok (pl. fejlett élı szervezetek) vezetése Ebbıl adódóan a vezetés fogalma több irányból is megközelíthetı: 1. vezetés = mőködtetés 2. embereknek, az irányító céljainak megfelelı dolgoztatása Esetünkben: Vezetésen általában emberek vezetését értjük, a közösségek vezetése a tagok tevékenységsorozatának szabályozásából áll. A vezetés olyan tevékenység, amely célokat tőz ki, a céloknak megfelelıen meghatározza az eszközök felhasználását, elindítja és mőködésben tartja a szervezetek tevékenységét.

65 A szervezetek célra orientáltak, a vezetı céljai ettıl el nem szakíthatóak, egyéni céljait összhangba kell hoznia a szervezet céljaival. vezetıi cél = szervezeti cél = dolgozók egyéni céljainak összhangja A vezetés speciális ismereteket és módszereket követel, hiszen a vezetı mások (pl. beosztottak) számára határozza meg a cselekvéseket; a vezetése alatt álló szervezeti egységek és szervezeti rendszerek mőködésére áttételezve gondolkodik.

66 Meghatározza - a célokat, - a célok eléréséhez szükséges feladatokat, valamint - megoldáshoz szükséges eszközöket, módszereket, folyamatokat. Kiválasztja a megfelelı személyeket és szervezeteket a cselekvéshez. Tervezi és elıre látja az eredményt. Ilyen értelemben a vezetés egy olyan tevékenység, amely egyének vagy csoportok viselkedésének befolyásolására irányul.

67 A vezetés a menedzsment egyik funkciója. A menedzsment az a szintetizáló fogalom, amely a szervezetek életben tartását, fejlesztését; a folyamatok emberek által történı mozgásba hozását, az egyéni és szervezeti érdekek összehangolását a különbözı specifikus ismeretek (pénzügy, marketing, technológia, innováció, minıségügy, termelés, stb.) integrációval értelmezhetıvé és célirányossá teszi. A vezetıi munka olyan speciális szakismereteket igénylı tevékenység, amely a problémamegoldó tevékenységi folyamatok együttesében, a külsı szerepelvárásokra ad választ, s egyben a politikai-hatalmi rendszer eleme is.

68 A szerepelmélet szerint az emberek cselekvését társas helyzetben nem csak a saját racionális szándékaik, a probléma megoldás logikája és a normatív eljárási szabályok határozzák meg, hanem a velük szemben megnyilvánuló elvárások széles köre is. Ennyiben a vezetés nem egyszerően cél, akarat kinyilvánítása és magvalósítása, nem is csak szakmai tartalmú döntési folyamat, hanem egy sokszínő környezethez való alkalmazkodás is.

69 A vezetés sikertényezıi: 1. Az emberek múltbeli viselkedésének megértése (miért tették, amit tettek, mi motiválta, gátolta, segítette ıket). 2. A jövıbeli viselkedés meghatározása (hogyan fognak viselkedni ugyanolyan körülmények között, vagy a változó környezetben). 3. A viselkedés irányítása, megváltoztatása, ellenırzése (befolyásolás a célok elérése érdekében).

70 A vezetés három fı funkciója: 1. Tervezés: a célok és azok eléréséhez vezetı utak kijelölése. 2. Szervezés: olyan alkotó, szellemi tevékenység, amely meghatározott célok érdekében munkafolyamatok, szervezetek létrehozására vagy fejlesztésére; a munkaerı, a munka tárgya, a munkamódszer és munkaeszköz optimális összehangolására irányul. 3. Ellenırzés: gyakorlásakor a vezetı képet kap arról, hogy az eredmények a kitőzött céloknak megfelelıen alakulnak-e, vagy sem.

71 A jó vezetés elınyei: A csapat szerves egységként, nem pedig különálló egyének halmazaként mőködik a közös cél érdekében. Mindenki ismeri az adott célokat, és látja, hogy azok miként illeszkednek az általános törekvések sorába. A csapattagok támogatják egymást. Szükség esetén rendkívüli erıfeszítésekre is hajlandók. Nem csupán a feladat elvégzésére, hanem a minıségi munkára törekednek. Mindenki tisztában van a csapat feladatával és szerepével. Érdekük főzıdik az eredményességhez. Az elvégzendı munka részfeladatait az arra legalkalmasabbak végzik.

72 A rossz vezetés hátrányai: A csoport nincs tisztában a teendıkkel. Ily módon idı és energia vész kárba, az eredmény pedig kívánnivalót hogy maga után. Nincs motiváció. A munka a kelleténél sokkal tovább tart, sıt lehet, hogy el sem készül. A csoport nem alkot szerves egységet, így teljesítménye rosszabb, mint ami egy csapattól elvárható. Éppen csak a feladat elvégzésére törekednek, és teherbírásuk a stressz hatására csökken. A csoport tagjai sőrőn cserélıdnek, mivel az emberek nem kívánnak ilyen légkörben dolgozni. Az egyének fejlıdése stagnál, így a csoport már nem képes új helyzetekkel megbirkózni.

73 A vezetés-szervezés fejlıdésének fıbb állomásai Évezredek tanulsága Új lendület A két világháború között A II. vh.-tól napjainkig

74 Évezredek tanulsága Elıször: az állam irányítására vonatkozó szabályok. A vezetı három lényeges feladata: - a célok kitőzése, - az eszközök meghatározása és - a szabályozás.

75 Egyiptomi birodalom (i.e.3.évezred: ) magas kultúra és tudomány jellemezte (fejlett matematika, csillagászat, orvostudomány) megértették, hogy a társadalom fejlett tudomány nélkül nem maradhat fenn, szükségesek a fejlesztések, kutatások megteremtıdött a vezetıi irányító gondolat (a fáraók egyben fıpapok is voltak) kimondták: nagy az, akinek a tanácsnokai nagyok (szakértıi szerepkör) az igazi tömegtermelés megteremtése, a termelımunka egységes megteremtése (jó példái a piramisok)

76 Óbabiloni Birodalom (i.e. XVIII.sz.: ) Hammurápi (Hammurabi) király, a birodalom erıskező szervezıje. Napisten jelkép, atya- kép, az embereknek kell atya/vezetı (lásd. japán vállalat) vezetési elveket dolgoztak ki (Hammurápi törvényei --> 2 méter magas fekete bazaltkıbe vésték akkád nyelvő ékírással) és ezeket oktatásra is használták) teher alatt nı a pálma a vezetést szabályozni kell a vezetést mindig a vezetı és a vezetett kölcsönhatásában kell érteni. az emberek életét meg kell szervezni (ne kényük, kedvük szerint cselekedjenek) a felelısségi körök meghatározása (ki miért felel) az anyagi ösztönzés alkalmazása (rabszolgákat is) fontos a család tekintélye védelme (vállalat) szigorúan védték a magántulajdont a rend kívánatos volta (bár ezt inkább a szervezésre értette, mert munkát végezni szervezés nélkül nem lehet)

77 Biblia, Mózes (ószövetségi zsidó) próféta (i.e. XIII.sz.) Kivezette népét a rabszolga tartó Egyiptomból, 40 évig keresték a Kánaán földjét s ezalatt a hosszú út alatt (apósa Jethró fıpap tanácsára és segítségével) vezetési tennivalókat fogalmaztak meg: szükség van a vezetıi hatáskörök delegálására: többlépcsıs rendszert kell felépíteni (ez a hierarchia elve) létrehozta a lineáris szervezeti struktúrát, mert rájött a szervezeti struktúra szükségességére megjelenik a személyzeti politika, a vezetık kiválasztásának szempontjai (derék, igazságos emberek legyenek a vezetık, akik győlölik a haszonlesést) megjelenik a célok kitőzésének a fontossága megjelenik a a kollektív felelısség elve megjelenik az eszközök meghatározása megjelenik a dolgok szabályozása Vagyis szinte a teljes körő vezetıi funkciók!

78 Kínai Birodalom (i.e. VIII. és III. század, /Konfúciusz) Konfuciusz, Tung-Cseng-Su filozófusok --> legfıbb örökségek: vizsgarendszer bevezetése (cél: a jó hivatalnokok kinevelése és az egyforma szint biztosítása) rendszerben való gondolkodás aminek nincs rendszere, az nem is létezik (Konfúciusz) vezetni annyi, mint rendszerben gondolkodni, reagálni mások cselekedeteire. a teljesítmény és az idı dialektikája a minısítésben és a kiválasztásban (nem az idı elteltével nı a teljesítmény). Konfuciusz: a vezetı varázserejő, akit az ég választott ki, a vezetés nem tanulható. Tung-Cseng-Su legitizmusa már racionálisabb

79 Palesztína, (Bölcs) Salamon, Izrael királya (i.e. X.sz.: ) uralkodása alatt virágzott Palesztína (tehát valamit biztosan nagyon jól csinált) igaz, hogy súlyos adókat vetett ki, de támogatta a kereskedelmet Vezetéselméleti gondolatai: a gondolatok tanácskozással erısödnek (hibák kiszőrésének lehetısége). bölcs vezetéssel folytass hadakozást ahol nincs vezetés, elvész a nép kell tehát az integráló cél vezetés nélkül nincs tényleges munkavégzés megjelennek a munkavezetık, munkafelügyelık

80 Ókori Görög Birodalom, Platón filozófus (i.e.v.sz.: ) létrehozták Athénben az elsı Akadémiát (Görög Filozófiai Fıiskola) az Állam 3 fı funkciója: törvényhozás, védelem, szükséglet-kielégítés a nevelés az állam legfontosabb feladata Magyarország, (Szent) István államalapító királyunk ( ) maga gyakorolta a hatalmat, de meghallgatta a királyi tanács véleményét intelmei Imre herceghez, fiához, ez már rendszer-szemlélető mő, amelyben a vezetést mutatja be: fıpapok/vének/tanácsnokok: figyelj rájuk! tartsd tiszteletben a vitézeidet ne az indulatok vezessenek, fıleg döntéskor, ne légy kevély, győlölködı.

81 Firenze, Niccoló Machiavelli, államférfi, író, az olasz reneszánsz kiemelkedı alakja ( ) fı mőve: IL PRINCIPE (a fejedelemhez), ma is vita tárgya, ebben fejti ki gondolatait a cél szentesíti az eszközt (kizárólag a központi hatalom érdekében). ha tudod, mi mozgatja az embereket, bármit el tudsz érni! egységesség elve: a szervezetnek összetartó ereje van, ha ez nincs meg, az állam széthullik. 2 féle vezetı van: született zseni és a tanult vezetı, tehát a vezetés megtanulható megjelenik a tanácsadók kiválasztásának módszere és számukra az ösztönzésnek 2 fajtája van: anyagi és erkölcsi.

82 Németalföld, Rotterdami Erasmus, humanista, filozófus, nevelı ( ), a reformáció elıkészítıje vezetési elveit A fejedelem neveltetése címő mővében fejti ki. szavazással válasszunk fejedelmet, és nem az ısöket, hanem a jellemeket kell figyelembe venni --> a szavazás elıtt megvizsgálandó: befolyásolhatóság, higgadtság, egészségi állapot, tapasztalat, puhány lesz, zsarnok lesz inkább egy órával többet foglalkozzunk a választással, mintsem rossz döntést hozzunk és évekig szenvedjünk. a vezetıknek folyamatosan tanulni, nevelıdniük kell, de az sem mindegy, hogy kik a nevelık a vezetı nyitott legyen a gondolatok befogadására, de óvakodjon a hízelkedıktıl. fontos a vezetı jó kommunikációs készsége. a törvények betartásában a vezetı legyen az elsı (példamutatás), hogy kövesse a nép a túlzott adózás elégedetlenséget okoz, csaláshoz vezet

83 Új lendület A vállalkozásokkal kapcsolatos vezetés-szervezési kérdéseknek az ipari forradalom ( ) után nı meg a jelentısége (fegyvergyártás, textilipar). A kor két kimagasló személyisége az 1856-ban született Frederick Winslow Taylor, és az 1841-ben született Henry Fayol.

84 TAYLOR ( ) - amerikai gépészmérnök A tudományos vezetés-szervezés atyja. Fı feladata: a munkavégzés tudományos megszervezése, mintegy melléktermékként vezetési alapelvek megfogalmazása. folyamatelemzés, mozdulatelemzés, az elemek javítása, az új folyamat jobban mőködik (stopperóra, kis villanyégı, filmezés) megalapozta a TQM szemléletét, azzal, hogy a feladatokat folyamattá fogalmazta: a folyamatokat részelemekre bontotta: a folyamat elemeinek külön-külön történı javítása, majd újbóli összerakása a folyamat hatékonyságának növeléséhez vezetett funkcionális vezetés elve, mert egy vezetı nem érthet mindenhez, ezért erıskező irányító fınök + szakértık (mőszaki ellenır, karbantartó,...) a fizikai és a szellemi munka szétválasztása a pályaalkalmassági vizsga bevezetése ösztönzési elve: magas bér, alacsony költség egységesített, szabványosított és felfedezte a gyorsacélt

85 FAYOL ( ) francia bányamérnök kijelenti: rendszeres vezetıképzés szükséges minden cégnél lineáris vezetés elve (mert a legnagyobb baj, ha az információk eltőnnek): minden beosztottnak csak egy fınöke lehet, de az ügyek bonyolítása érdekében az egyenrangú felek kommunikálhatnak (sıt kötelezı!) egymással fayol-i híd megalkotása (a híd: az információk rövidre zárása). A hierarchia: a vezetık láncolata, de: veszélyes az átnyúlás, ha mégis, haladéktalanul értesíteni kell. Fontos a szolgálati út betartása bevezeti a törzskar szerepét: azok a szakértık tartoznak bele, akik segítik a vezetıt törzskar nem csak a csúcsvezetı mellé kell, hanem a középvezetık mellé is

86 A két világháború között ( ) az emberkép módosítása szervezeti struktúrákban való gondolkodás hawthorne-i kísérletek ( ) három komoly feladat állt akkoriban a nagyvállalati vezetés elıtt: a vállalati vezetés koordinációs tevékenységét támogató központi szervezeti egységek kiépítése az összvállalati koordinációt elısegítı tervezési, pénzügyi és ellenırzési a rendszer kialakítása stratégia és operatív feladatok szétválasztása

87 A II. világháborútól napjainkig (1945 után; ) az európai menedzsment tanok az amerikai tanokat vették át (Ernest Dale, Peter F. Drucker, Harold Koontz, Cyril O Donnel) új vezetési elvek: vezetés kivételes beavatkozással, rendszeren alapuló vezetés, vezetés célok alapján, stb. Simon, March, Cyert, Herzberg, Mintzberg --> magatartás-tudományi, emberorientált, rendszerelmélető vezetés-szervezés-szervezetelmélet képviselıi matematikai megközelítések, operációkutatás a hatvanas években Európában is megkezdıdik új utak keresése: skandináv törekvések, francia nacionalizálódás, német üzemgazdaságtan a szocialista országokban a szovjet modellt vezették be (a vezetési funkciók közül a tervezés és ellenırzés kerül elıtérbe): a termelés és a munkaszervezés primátusa pontos termelésszervezés állandó mennyiségi növekedésre ösztönzés belsı elszámolási rendszerek kialakítása költségcsökkentési érdekeltség

88 A II. világháborútól napjainkig (az elmúlt 20 év) új utak keresése különbözı tudományágak intenzív egymásra hatása a szociológia, politikai gazdaságtan, biológia, antropológia területérıl átvett gondolatok beépülése szervezetek magyarázó elmélete --> a szervezetek tudatos alakításához, eredményes vezetéséhez elıbb ismernünk kell a magatartásukat befolyásoló tényezıket 1970-es évek: kontingencia elmélet --> a mőködési feltételek és a szervezeti struktúra jellemzıi közötti összefüggések empírikus, összehasonlító vizsgálata. Irányzatai: a szervezeti struktúrának a környezeti feltételekkel való összehangolását hangsúlyozó nézetek az alkalmazott technológia szervezetalakító hatását elıtérbe helyezı nézetek a szervezeti méret és a struktúra összefüggését kiemelı megközelítések

89 A klasszikus iskola Taylorizmus Fayolizmus Weberi bürokrácia Ford szervezési megoldásai A német vállalatgazdaságtani szervezéselmélet A racionalizálás

90 Taylorizmus A munkás nem több, mint a gép tartozéka, eszköz a végrehajtásban. Célja: output maximalizálás input minimalizálással együtt Fıbb eredményei: - pihenıidık bevezetése - alkalmasság -> kiválasztás -> betanítás - munkamódszer és idıtervezés - egyéni teljesítménybérezés - funkcionális irányítás bevezetése a lineáris helyett - eltörölte a csoportmunkát - egységesítés, szabványosítás (pl.: a szerszámok terén)

91 Követelményei: 1. mindenkit a képességeinek, képzettségének megfelelı legmagasabb szintő feladattal kell megbízni (azaz pl. a mőszerész ne dolgozzon a segédmunkás helyett), 2. a dolgozóktól azt a teljesítményt kell elvárni, amit egy elsı osztályú munkatárs képes nyújtani, 3. mindenkinek, aki az adott kategóriában elsı osztályúnak minısülı munkát végez, az átlagnál %-kal magasabb bért kell fizetni. Taylor mindenféle csoportmunkát eltörölt, mindenki egyéni rakodási feladatot és egyéni bért kapott. A csoport tagjainak egyéni hatékonysága szinte mindig a legrosszabb ember szintjére vagy az alá süllyed; a csoporszellem általában lefelé húz mindenkit, ahelyett, hogy felemelne. Taylor fontosnak tartotta az egységesítést, szabványosítást.

92 Fayolizmus Nevéhez főzıdik a vezetés tervezés-szervezés-közvetlen irányításellenırzés folyamtokra bontása. A vezetés összetevıi: tervezés szervezés közvetlen irányítás ellenırzés A vállalati tevékenységet a következıképp osztotta fel: mőszaki tevékenységek (termelés, megmunkálás, feldolgozás) kereskedelmi tevékenység (beszerzés, értékesítés), pénzügyi tevékenység, biztonsági tevékenységek (javak és személyek védelme), számviteli tevékenységek, vezetési tevékenységek.

93 A vezetési funkció tehát világosan elkülönül a többi öt, lényeges vállalati tevékenységtıl. A sikeres vállalati mőködés az, hogy képesek legyünk néhány egyszerő, bárhol alkalmazható vezetési elvet maghatározni. 14 vezetési elvet dolgozott ki (ezek rendszere nem zárt, nem abszolút fogalmak): 1. munkamegosztás 2. tekintély-felelısség 3. fegyelem 4. az egyszemélyes vezetés 5. az irányítás egysége 6. a részérdek alárendelése az általános érdekeknek 7. a dolgozó bérezése 8. a centralizáció 9. hierarchia 10. rend 11. méltányosság 12. a munkaerı-állomány stabilitása 13. kezdeményezés 14. a dolgozók egysége A munkamegosztással növelhetı a termelés hatásfoka. A szolgálati út betartása nem mindig célravezetı --> ennek megoldása egy ún. híd alkalmazása.

94 Weberi bürokrácia A bürokrácia a tudás szerinti uralmat jelenti (ez nem a pejoratív értelemben vett bürokrácia, hanem gazdaságos, gyors, pontos ügyintézést jelöl) A bürokratikus szervezet fıbb ismérvei: 1.Munkamegosztás: specializáció alapján jelölik ki a feladatokat és kötelességeket. 2.Szabályozottság: a tevékenység alapjául kimerítı és megtanulható elıírások, szabályok szolgálnak a hatáskörre, feladatteljesítésre, szolgálati útra stb. vonatkozóan. 3.Hierarchia: alá- és fölérendeltség szigorú rendszere (fontos a beosztottak fellebbezési és panasztételi joga).

95 4. Aktaszerőség (írásbeliség): a szabályokat és instrukciókat minden esetben írásban rögzítik. 5. Szakmai hozzáértés (hivatástudat): a bürokratikus szervezet tagjai szakképzett hivatalnokok, akik kinevezés útján kerülnek hivatalukba. A kinevezés a megfelelı képzettség vagy diploma felmutatásán alapul. A bürokratikus irányító apparátus élethivatásként végzi tevékenységét, azaz kizárólagos fıfoglalkozásként. Védettek az önkényes elbocsátással szemben és rendszeres pénzbeli juttatást kapnak. 6. Személytelenség, tárgyilagosság: a bürokratikus apparátus tagjai számőzik tevékenységükbıl a személyes érzelmeket és a részrehajló megfontolásokat.

96 Ford szervezési megoldásai A taylori elvet Henry Ford ültette át a gyakorlatba a futószalagszerő gyártás bevezetésével ben magyar származású fımérnöke (Galamb József) közremőködésével kifejleszti a tömeggyártásra szánt T-modellt tól valósította meg a futószalagos gyártást. A futószalag szervezésekor a gépeket vitte a munkához, futószalag mellé és a szalagszerő munkának megfelelıen helyezte el a berendezéseket.

97 Munkásságának fıbb elemei: - szociális juttatások - úgy alakította ki a béreket, hogy dolgozói képesek legyenek megvásárolni az általuk elıállított gépkocsikat, - futószalagos termelés --> radikálisan lerövidítette az átfutási idıt ( a gép ment a munkához ), - pontos idıtervezés --> készletek csökkentése - nagyüzemi termelés megszervezése (tömeggyártás) - minıségbiztosítás --> vevıi észrevételek figyelembe vétele - szigorú munkafelügyelet

98 A német vállalatgazdaságtani szervezéselmélet Különös figyelmet kapott a szervezet, a szervezeti felépítés kialakítása, a vállalat kereskedelmi és mőszaki szervezetre való felosztása (Calmes). A vállalat a kereskedelmi szervezettel azonosítható. A szervezet a munkaerık gazdaságilag célszerő összefogása és beillesztése az iparvállalat egészébe. Ugyancsak elterjedt megközelítés a vállalati szervezetnek organizmuskénti felfogása biológiai analógiával.

99 Egy másik megközelítés sikeresebb volt, ez a német szervezéstudomány: munkamegosztás munka-összehangolás munkaegyesítés szervezés munka-összehangolás elemzés a munkamegosztás terméke és a koordináció eszköze a szervezeti felépítés a folyamatok szervezése struktúrájának kialakítása, a folyamatszervezés a német szervezéselmélet állandó témája (Henning)

100 A racionalizálás A taylorizmus az I. világháború után az USA-ban továbbfejlıdött. A veszteségforrás-kutatás (pazarlás és veszteség definiálása) Hoover (az USA késıbbi elnöke) nevéhez főzıdik. Pazarlás illetve a veszteség nem más, min a maximális teljesítmény és az átlagos teljesítmény közötti különbség, amit elmaradó haszonnak is felfoghatunk. A taylorizmus Németországban kezdettıl fogva figyelmet keltett. Seubert, Rössler, Sölheim és Witte taylorista alapon igyekeztek a német munkatudomány alapjait lerakni.

101 Az emberközpontú iskolák Az emberi viszonyok tanának kialakulása a Hawthorne-i kísérletek Az emberi viszonyok tanának kritikája a klasszikus iskoláról A klasszikus iskola és az emberi viszonyok tanának összevetése A szervezeti magatartástudomány kialakulása

102 Az emberi viszonyok tanának kialakulása kísérletek a Hawthorne-i A hawthorne-i kísérletek: Az ATT Western Electric Company hawthorne-i üzemében a fiziológiai (pl. világítás) és pszichológiai tényezık befolyását vizsgálták az eredményesség szempontjából 1927 és 1932 között. A kísérletsorozat legfontosabb eredményei (Kast és Rosenzweig ): 1. A gazdálkodó szervezet társadalmi és technikai rendszer is. A szervezet, mint társadalmi rendszer befolyásolja az egyéni szervezeti szerepek kialakulását, és saját normákat alakít ki, amelyek eltérnek a formális szervezet által elıírtaktól. 2. Az egyéneket nemcsak gazdasági ösztönzıkkel, hanem különbözı társas és pszichológiai tényezıkkel is lehet motiválni. A viselkedést olyan tényezık is befolyásolják, mint az érzések, érzelmek és attitődök. 3. Az informális munkacsoport fontos szervezeti tényezı. A csoportoknak nagy szerepe van az egyes munkások attitődjének és teljesítményének meghatározásában.

103 5. A formális struktúrán és hatalmi pozíción alapuló vezetési módszereket a pszichoszociális megfontolások bekapcsolásával jelentısen át kell alakítani. A HR irányzatának a demokratikus vezetési stílus jobban megfelel, mint az autokratikus. 6. A munkások teljesítménye szorosan összefügg munkahelyi megelégedettségükkel. Minél nagyobb az elégedettség, annál nagyobb lesz a munkás teljesítménye. 7. A vezetésnek technikai és szociális képzettségre egyaránt szüksége van. 8. A szervezeti tagok nagyobb teljesítményre serkenthetık azáltal, hogy lehetıvé tesszük számukra bizonyos szociálpszichológiai szükségletek kielégítését.

104 Az emberi viszonyok tanának kritikája a klasszikus iskoláról A szervezet leszőkítése a formális szervezeti tényezıkre: A klasszikus iskola gondolkodói csaknem kizárólag a formális szervezeti tényezıkre fordítottak figyelmet, ezzel a szervezeti lét, a szervezeti viszonyok számos lényeges oldala kimaradt elméletük vizsgálati körébıl. A racionális, természettudományos szemléletmód eluralkodása: Forradalmi fejlıdésen mentek keresztül a természettudományok, de az emberi lélek természettudományos módszerekkel leírhatatlan, és befoghatatlan sokrétősége kimaradt számításaikból, és mint a racionális gondolkodástól idegen tényezıvel, nem is számoltak vele. Az ember szerepének alulértékelése: valóságban nem létezı ember modell -re épít szemléleti vakság: az embert kívül rekesztik a vizsgálatokon, az ember figyelemre sem érdemes igénytelen, mőveletlen, képzetlen, egyszerő kétkezi munkás.

105 A klasszikus iskola és az emberi viszonyok tanának összevetése A klasszikus iskola és az emberi viszonyok tanának szemléletbeli különbözısége jól tetten érhetı McGregor X és Y elméletén. McGregor (1960) tanulmánya összefoglalja a klasszikus iskola (X elmélet) és a Human Relations (Y elmélet) tanításait. X elmélet 1. Az átlagemberben veleszületett idegenkedés van a munkával szemben. A vezetés feladata, hogy különbözı módokon ezt ellensúlyozza. 2. Ennek megfelelıen a legtöbb embert kényszeríteni, ellenırizni irányítani kell és büntetésekkel fenyegetni kell, hogy a feladatát megfelelıen végezze. Az engedékenység, a vezetıi jószándék nem célravezetı, helyette elınyben kell részesíteni a külsı kényszert és az ellenırzést. 3. Az átlagember nem szereti a felelısséget, ezzel szemben igényli, hogy irányítsák. Y elmélet 1. Az átlagember nem idegenkedik a munkától. Természetes és kívánatos számára a munkavégzéssel együtt járó testi és szellemi erıfeszítés. 2. Ha az ember elkötelezi magát bizonyos szervezeti célok iránt, akkor nem a külsı kényszer az egyetlen erı, mely e célokért végzett tevékenységre képes ıt rávenni. Azokkal való azonosulás esetén az ember képes magát irányítani és ellenırizni. 3. Az ember szervezeti célok iránti elkötelezettsége azon is múlik, hogy a szervezet milyen jutalmat kínál cserébe. 4. Megfelelı feltételek esetén az átlagember elvállalja, sıt keresi a felelısséget. 5. Az alkotóképesség, a lelemény, a képzelıerı a legtöbb ember veleszületett képessége. 6. A modern ipari élet feltételei között az átlagember szellemi potenciálját csak részben használják ki.

106 A szervezeti magatartástudomány kialakulása A II. vh-t követı idıszakban egyre határozottabban körvonalazódott egy új szervezeti tudományág, a szervezeti magatartástudomány, mely célul tőzte ki az egyéni, csoport és szervezeti szintő magatartás vizsgálatát a szervezeti lét feltételei között. Kurt Lewin: Tevékenysége elsısorban a csoportdinamika, az akciókutatás és a magatartási változások területén volt jelentıs. Az egyéneket úgy tekintette, mint akinek a cselekedetét meghatározott idıben és térben egymással szembekerülı külsı és belsı hatóerık határozzák meg. Az egyéni magatartás megváltozásával kapcsolatban a legfontosabb tényezıt a csoport és kulturális normák jelentik. A vezetési problémák kezelése nem képzelhetı le az informális közeg (csoport) figyelembevétele nélkül. Vezetési stílusok: autokrata, demokrata, laissez faire

107 Az eredményes magatartási változások három fázisa: 1. felolvasztás: a berögzült magatartás felszámolása. 2. változás: az új magatartás gyakorlása, kialakítása. 3. befagyasztás: a megváltozott magatartás rögzítése. Chester Barnard: A Bell telefontársaság egykori elnöke. Szakítva a klasszikus iskolával, a szervezetet szociális, társas rendszerként tekinti. A szervezetben résztvevık együttmőködnek egymással és kooperációjuk eredményeképp jön létre a kívánatos mőködés. A beosztott az utasítást elfogadja, ha érti képes teljesíteni a szervezet céljaival összhangban levınek érzi