Újszász, augusztus

Átírás

1 BESZÁMOLÓ AZ ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONTBAN FOLYÓ INTEGRÁLT OKTATÁS FORMÁIRÓL, MÓDSZEREIRİL, EREDMÉNYEIRİL A 2011/2012-ES TANÉVBEN VÉGZETT MUNKA ALAPJÁN Készítette: Szabó Győző igazgató Újszász, augusztus

2 I. BEVEZETÉS Az integráció szó jelentése a magyar oktatási rendszerben nagyon összetett. Az integráció kifejezés általános értelemben egységesülést, beilleszkedést, vagy beolvasztást, hozzácsatolást jelent. Az Újszászi Nevelési központ életében ezt a kifejezést egyrészt a szervezeti integrációval, másrészt a különbözı sajátosságokkal rendelkezı gyermekek, tanulók együttnevelésével összefüggésben használtuk. A szervezeti integráció alatt azt a folyamatot értem, amely 2005-ben kezdıdött és napjainkban is tart. Újszász Város Önkormányzata 2005 nyarán az addig önállóan, vagy részben önállóan mőködı Városi Bölcsıdét, a Városi Óvodát és a Vörösmarty Mihály Általános Iskolát megszüntette és jogutódként egy új szervezetet hozott létre Újszászi Nevelési Központ elnevezéssel. A különbözı sajátosságú tanulók együttnevelése részben jogszabályi, részben társadalmi kérdés. A legtöbbször az alábbi sajátosságok tekintetében szoktunk együttnevelésrıl beszélni: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulók (rövidítve: BTMN). A tanulási, magatartási gondokkal küzdı tanulók esetében a nevelési tanácsadónak, vagy a tanulási képességet vizsgáló szakértıi bizottságnak kell szakvéleményben dönteni arról, hogy az illetı tanuló BTMN kategóriába tartozik-e. Köznevelési törvény.4..3.: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Sajátos nevelési igényő tanulók (rövidítve: SNI). A jogszabály pontosan megfogalmazza, hogy milyen esetekben sorolható egy tanuló az SNI kategóriába, errıl a besorolásról csak szakértıi bizottság dönthet. Köznevelési törvény Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, Halmozottan hátrányos helyzető tanulók (rövidítve: HHH). Akkor tekinthetı egy tanuló halmozottan hátrányos helyzetőnek, ha szülei (gondviselıje) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és emellett legfeljebb általános iskolai végzettsége rendelkeznek, vagyis a szülık szegények és iskolázatlanok. 2

3 Cigány származású tanulók. Ez egy megfoghatatlan kategória, hiszen nem definiálható egyértelmőem mi számít cigány származásnak és ez nem is dokumentálható. Kivételesen tehetséges tanulók. Szintén olyan kategóriáról van szó, ami nem definiálható egyértelmően. Ezt a sajátosságot a tanulmányi eredmény, a versenyeredmény sem jelzi pontosan. A tanulmányi eredmény erısen függ az iskola konform viselkedés képességétıl, versenyeredmény pedig az aktuális lehetıségektıl. Köznevelési törvény Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Újszász város egy iskolás település, így rákényszerül a különbözı sajátosságú tanulók együttnevelésére, minden olyan esetben, amikor a jogszabály nem kötelezi a szülıt, hogy speciális iskolába vigye a gyermekét. Ez a kötelezettség azonban csak a súlyosan, vagy speciálisan sérült SNI tanulók esetében áll fenn (pl. középsúlyos értelmi fogyatékos, vak, siket, halmozottan fogyatékos, ). Az újszászi óvoda és általános iskola leszámítva a speciális SNI eseteket köteles felvenni minden olyan gyermeket/tanulót, aki a körzetébe tartozik. Az együttnevelés tehát jogszabályi kötelezettsége. Ezután már csak az egy-egy évfolyamon belüli tanulócsoportok közötti elkülönítés kérdése merülhet fel. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az integráció különbözı formáit, az alkalmazott eszközöket, munkaformákat. II. SZERVEZETI INTEGRÁCIÓ A szervezeti integráció oktatásirányítási kérdés, amelynek részletesebb vizsgálatához induljunk ki a klasszikus oktatásirányítási modellbıl. E modellben, ha egy önkormányzatnak több közoktatási intézményt kell fenntartania, akkor a szakmai irányítás a polgármesteri hivatal oktatási osztályának osztályvezetıjének kezében van. Amennyiben az önkormányzat a több önálló intézményét egy szervezetbe integrálja, akkor lényegében az oktatás irányítását áthelyezi az oktatási osztálytól az összetett szervezet vezetısége kezébe. Ilyen intézmények esetében gyakorlatilag az oktatási osztályt váltja ki az összetett intézmény vezetısége. Ez történt Újszászon is, de számos példát lehet erre találni szerte az országban. Egy szélsıséges példa erre a KISKİRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS, ahol a kistérség összes közoktatási intézményét egyetlen szervezetbe integrálták. 3

4 Amíg a klasszikus modellben az intézmények irányítása az önkormányzathoz van közelebb, hiszen a hivatal egy részlege végzi ezt a feladatot, addig az integrált modellben az intézmények irányítása az intézményekhez van közelebb ami elınyösebb az intézmények számára ugyanakkor lehetıvé teszi a gazdasági irányítás központosítását is. E modell elınye, hogy egy nagy költségvetésbıl rugalmasabban lehet gazdálkodni, illetve az erıforrásokkal való gazdálkodás is sokkal rugalmasabb. Az integrál oktatásirányítás elınyei: Elınyös az önkormányzat számára, mert egy vezetıvel kell leegyeztetni a feladatokat, nem pedig mindegyik intézmény vezetıjével különkülön. Elınyös az intézmények számára mert a vezetı közelebb van az intézményekhez, illetve az erıforrásokkal való gazdálkodás lényegesen rugalmasabb. Az integrál oktatásirányítás hátrányai: Hátrányos a szervezeti egységek vezetıi szempontjából, amennyiben presztízs veszteségként élik meg az intézményvezetıbıl intézményegység-vezetıvé való lefokozást. (Ezen változtatott a közoktatási törvény módosítása a fıigazgató és igazgató megnevezések bevezetésével bizonyos feltételek megléte esetén.) Hátrányos az intézmény vezetıje szempontjából, mert nincs saját tantestülete, a szakmai elképzeléseit nem tudja közvetlenül átvinni a pedagógusokhoz, csak az intézményegység-vezetıkön keresztül. Olyan kétszintő vezetésrıl van szó valójában, ahol az intézmény vezetıje a szervezeti egységek vezetıin keresztül irányítja az intézményt. Ez részben kiszolgáltatottá is teszi, hiszen személyének a megítélése nagyban függ az egységvezetık által közvetített ítéletektıl. Hátrányos a vezetı szempontjából akkor is, amikor az önkormányzat költségcsökkentı (vagy egyéb kellemetlen) intézkedéseit kell átvinnie a rendszeren. Ebben az esetben az intézmény-közelség nehezíti a helyzetét, hiszen belülrıl kell levezényelni a kellemetlen intézkedéseket, úgy, hogy nincs hárítási lehetısége. Ez az irányítási modell az elmúlt pár évben gyakorivá vált, és valószínősíthetı, hogy a köznevelési rendszer küszöbön álló átalakítása során is nagy szerepet fog kapni. 4

5 Az Újszászi Nevelési Központ szervezeti egységei különbözı alapfeladatokat látnak el, tehát többcélú intézmény. Ez a többcélúság 2005-ben az intézmény létrehozásakor még újszerőnek tőnhetett, de azóta a közoktatási törvény bevezette az egységes óvoda-bölcsıde intézménytípust, illetve maga a közoktatás irányítása is egy többcélú minisztériumban történik. E változások ellenére azonban némi ellentmondást és bizonytalanságot okoz pillanatnyilag az, hogy az oktatás államosítása során a különbözı feladatok különbözı fenntartóhoz kerülnek, így nehéz megítélni, mi is fog történni az országban mőködı számos többcélú, közös igazgatású közoktatási intézménnyel. III. BTMN INTEGRÁCIÓ Már az óvodában gyakran találkozunk magatartási, beilleszkedési problémákkal, ami az iskolában tanulási nehézséggel is párosulhat. Az észlelt problémák súlyossága, a pedagógusok szakmai tapasztalata, a szülıvel történı konzultációk eredménye alapján kell eldöntenie a pedagógusnak, hogy ezek a problémák kezelhetık-e a pedagógus hagyományos eszközeivel. Amennyiben a pedagógus úgy ítéli meg, hogy a problémák hátterében valamilyen részképesség zavar húzódik meg, amelynek korrekciója nélkül a pedagógus nem tud továbblépni, akkor a szülıvel történı egyeztetés során a szülıt arra kérjük, hogy vigye el gyermekét a nevelési tanácsadóba. Itt megfelelı diagnosztikai eljárások alapján beazonosítják a részképesség zavart és szakvéleményben tanácsot adnak a korrekció tartalmára, módszerére. A szülı feladatát azzal segítik a pedagógusok, hogy írásos felterjesztést készítenek a nevelési tanácsadó számára, amelyben megfogalmazzák az észlelt problémát. A nevelési tanácsadó regisztrálja a vizsgálatra jelentkezı gyermekeket, ütemezi a vizsgálatot, amelynek idejérıl írásban értesíti a szülıt. Amennyiben a szülı megjelenik gyermekével a meghatározott idıpontban, akkor a nevelési tanácsadó elvégzi a vizsgálatot, ami részben a szülıvel történı elbeszélgetésbıl, részben rögzített protokoll szerinti diagnózisból áll. A vizsgálatokat az eset sajátosságaitól függıen pszichológus, gyógypedagógus végzi. A vizsgálat végén elkészül a szakvélemény, amelyet a vizsgálatot végzı szakember ismertet a szülıvel, majd megküldi a felterjesztı óvodának, iskolának. A szakvélemény megérkezése után az óvodában, iskolában az érintett gyermekkel, tanulóval történı foglalkozás két szinten folyik. Egyrészt az óvodai foglalkozásokon, tanítási órákon a szakvéleményben foglaltaknak megfelelıen kap nagyobb figyelmet, speciális feladatokat a gyermek. Másrészt az óvoda, iskola fejlesztıpedagógusai a hasonló részképesség problémákkal küzdı gyermekekbıl kis 5-8 fıs csoportokat szervezve a 5

6 tanítási órán kívül, a szakvéleményben megfogalmazottak alapján segítik a gyermekeket a speciális képességek fejlesztésében. Intézményünkben ez a folyamat részben leegyszerősödik, részben hatékonyabbá válik: A felterjesztést végzı pedagógus, még a felterjesztés elıtt tud egyeztetni a pszichológussal, gyógypedagógussal, ez megkönnyíti a döntést, a felterjesztés elkészítését. A szülınek nem kell Szolnokra utaznia, illetve nem kell sokat várnia a vizsgálatra. Az osztályfınökök tudnak segíteni a nevelési tanácsadónak a szülı értesítésében. A gyermekek, tanulók kiscsoportos fejlesztését azok a szakemberek végzik, akik a vizsgálatokat is, így jobban megismerik a gyerekeket, hatékonyabb fejlesztımunka. A fejlesztıpedagógus és az iskola-, óvodapedagógus egy tantestülethez tartoznak, így közvetlen kapcsolatban vannak egymással. Sajnos a fejlesztımunka hatékonyságát rontja, hogy a részképesség zavarok gyakran társulnak olyan családi, szociális, szocializációs problémákkal, amelyeknek a kezelése már meghaladja az intézmény lehetıségeit, pedagógusok kompetenciáit. A évi október 1-jei statisztika alapján a BTMN tanulók nyitó adatai: Általános iskolában Óvodában: 48 fı 4 fı Óvodai intézményegységünkben a nevelési év során 5 fıvel emelkedett a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermekek száma (4- rıl 9-re emelkedett). Szakszerő, elıírásoknak megfelelı fejlesztésüket, egyéni haladási napló vezetésével a Pedagógiai Szakszolgálat fejlesztı pedagógusa végzi. E mellett szükségletüknek megfelelıen logopédiai, pszichológia ellátásban részesülnek a szakvéleményben elıírt módon. Az óvodai csoportokban, napi fejlesztik ıket az óvodapedagógusok, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek, s ennek megvalósítását naplóban dokumentálják. Rendkívül szoros szakmaközi együttmőködés jellemzı. Az óvodapedagógusok, fejlesztıpedagógus, speciális végzettségő szakemberek napi kapcsolatban állnak, egymás munkáját segítik, s jellemzı a tanácskérés, szakmai konzultáció. 6

7 Az általános iskolában az alábbi lehetıségeket kínáljuk a BTMN tanulók fejlesztése érdekében: Felzárkóztató foglalkozásokon megfelelı légkört teremtve segítjük elı a lemaradások csökkentését, felszámolását. Az egyéni képességekhez igazodó differenciált tanulásszervezéssel kiemelten a nem szakrendszerő oktatás keretében az 5-6. évfolyamokon - a tanórákon is lehetıvé tesszük az egyéni fejlesztést, csökkentve ezzel az iskolai kudarcok által okozott szorongásokat. Iskolai könyvtár segíti a tanulók egyéni tanulását, érdeklıdésüknek megfelelıen fejleszthetik képességeiket. Igényeiknek megfelelıen gyermekeink gyakorló feladatokhoz juthatnak fénymásolt példányok segítségével. A tanulónknak tanári felügyelet mellett lehetıségük van számítógép egyéni használatára: mely szintén sokoldalú fejlesztést nyújt. Gyógytestnevelési foglalkozásokat biztosítunk az eltérı testi fejlıdéső tanulóinknak. Tömegsport foglalkozások biztosítják az iskolánk minden tanulójának a tanórai testnevelési órákkal együtt a gyermekek mindennapi testedzését. A napközi otthon hasznosan segíti tanulástechnikák gyakorlását, alkalmazását. A tanulásirányító munka során: megfigyelések, ellenırzések, speciális felzárkóztató gyakorlatok alkalmazása közben tervszerő fejlesztésekkel segíti a tanulók felkészültségét. (Kapcsolattartás a tanítókkal, tanárokkal, osztályfınökökkel az eredményes munka érdekében.) A pályaválasztási tanácsadás és alkalmassági vizsgán való részvétel segítséget ad az önismeretre, ezzel együtt a megfelelı pálya kiválasztására. Az iskola által alkalmazott eszközök, módszerek: Az alapozó idıszak megnyújtása; az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása: területi és módszertani szempontból (alapozó modulok). Az érzékszervi tapasztalásra épülı tanulás a kezdı és az alapozó szakaszban. Kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban az egymástól való tanulás biztosítása. A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán. Tevékenységközpontú pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása. 7

8 Az önértékelés és csoportértékelés alkalmazása. Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. Egyéni fejlesztési tervek alkalmazása. Összességében úgy is fogalmazhatnánk - használva a hagyományos, évtizedekkel korábbi pedagógus terminológiát - hogy ezek a tanulók a buta és rossz gyerekek. Ezek azonban nem megváltoztathatatlan kategóriák, hanem csak tünetek. A mai közoktatás feladata - a sok egyéb feladat mellett - megkeresni ezen tünetek valódi okát, hozzásegíteni a tanulókat az általános iskola eredményes befejezéséhez, képességeikhez, felkészültségükhöz illeszkedı továbbtanuláshoz. IV. SNI INTEGRÁCIÓ A sajátos nevelési igény annyiban különbözik az elızı kategóriától, hogy ezeknél a gyermekeknél, tanulóknál a magatartási, tanulási zavarok súlyosabbak és általában organikus okokra vezethetık vissza. A sajátos nevelési igény csak a szakértıi bizottságok állapíthatják meg és az eset jellege, súlyossága alapján döntenek arról, hogy a gyermek integrált körülmények között, a többi gyermekkel együtt nevelhetı-e, vagy a fejlıdése érdekében speciális ellátást nyújtó intézményben folytathatja tanulmányait. A döntési folyamat hasonló, mint a BTMN tanulók esetében, csak itt vagy rögtön a szakértıi bizottsághoz kerül a tanuló a pedagógusok javaslata alapján, vagy a nevelési tanácsadó találja olyan súlyosnak a helyzetet, hogy a szakértıi bizottsághoz küldi tovább. Az SNI kategóriába tartoznak azok a gyermekek, tanulók is, akiknek testi-, mozgásszervi-, vagy érzékszervi fogyatékossága van. Az általános iskolában hosszú évtizedeken keresztül mőködött az eltérı tantervő osztály (közismert nevén az ETO). Ebben a tanulócsoportban több évfolyamról összevontan tanultak azok a tanulók, akik sajátos nevelési igényük miatt nem voltak képesek megbirkózni a normál tanterv követelményeivel. Az általános iskolák jelentıs részében mőködött a miénkhez hasonló eltérı tantervő osztály, vagy tagozat. Mivel viszonylag könnyő volt a bejutás ezekbe a gyógypedagógiai osztályokba, így fennállt annak a veszélye, hogy "csupán" magatartási, viselkedési problémák, vagy a hiányzások, bukások miatt kialakult túlkorosság alapján egyre több tanuló kerül erre a pályára. Ezt a jelenséget felismerve az oktatásirányítás megszigorította a bejutás feltételeit, illetve a vizsgálati protokollt. Ez viszont azt eredményezte, hogy rohamosan csökkent az eltérı tantervő osztályba felvehetı gyermekek száma. Emiatt 8

9 2008-ban intézményünkben is meg kellett szüntetnünk ez a csoportot. Azóta az Újszászi Nevelési Központ csak azokat a sajátos nevelési igényő óvodásokat és iskolásokat tudja fogadni, akik a szakértıi vélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetı. Az SNI gyermekek ellátása is hasonlóan a BTMN ellátáshoz két szinten folyik. Egyrészt a tanítási órákon, óvodai foglalkozásokon kapnak speciális bánásmódot a szakértıi véleményben leírtak alapján. Másrészt heti 2-3 habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon vesznek részt, melyeket csak megfelelı kompetenciával rendelkezı gyógypedagógus tarthat. Intézményünkben dolgozó gyógypedagógusok az alábbi kompetenciákkal rendelkeznek: o logopédus, o szomatopedagógus, o pszichopedagógus, o oligofrén pedagógus, o tanulásban akadályozottak szakos pedagógus. A december 31-ig plusz normatív támogatást kapott az önkormányzat az SNI habilitációs és rehabiltációs foglalkozások megszervezésére. Ezt a feladatot részben az iskola gyógypedagógusai kötelezı órában, részben szakszolgálat pedagógusai megbízási díj fejében látták el. A évi októberi statisztika adatai alapján az SNI gyermekek tanulók száma óvodában: iskolában: 7 fı 36 fı Fogyatékosság típusa szerinti megoszlás Enyhén értelmi fogyatékos 9 Nagyothalló 1 Mozgássérült 1 Iskolában Óvodában Beszédfogyatékos 4 4 Autista 1 A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd (SNI/A) 13 2 Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd (SNI/B) 8 Összesen

10 V. HHH INTEGRÁCIÓ Hátrányos helyzető gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzı védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzı megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülıje óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A fenti definíció értelmében jól látszik az, hogy a HHH gyermek és tanuló lényegében szegény és iskolázatlan szülık gyermeke. Ezek a gyermekek óriási hátránnyal indulnak kortársaikhoz képest, és ezt a hátrány saját erıbıl nem tudják behozni. Ezt ismerte fel az oktatásirányítás 2003-ban, amikor kiadta az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) elnevezéső pedagógiai programot, és az alkalmazásához elıbb normatív módon, majd késıbb pályáztatás útján anyagi támogatást rendelt az iskolák számára. Az IPR alkalmazásának a feltétele, hogy a halmozottan hátrányos helyzető tanulókat egy évfolyamon belül nem lehet külön osztályba, csoportba szervezni, hanem egyenletesen kell elosztani az osztályok között. Az IPR lényegében a tanítást-tanulást segítı eszközrendszer alkalmazását írja elı az iskolák számára, melynek elemeit az alábbi összefoglaló mutatja be: 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről: 1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok az önálló tanulási képességet kialakító programok a tanulók önálló - életkornak megfelelő - kreatív tevékenységére épülő foglalkozások tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése tantárgyi képességfejlesztő programok kommunikációs képességeket fejlesztő programok komplex művészeti programok 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése közösségfejlesztő, közösségépítő programok mentálhigiénés programok előítéletek kezelését szolgáló programok 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek patrónusi, mentori, vagy tutori rendszer működtetése együttműködés civil (pl. tanodai) programmal művészeti körök 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés kooperatív tanulásszervezés projektmódszer 10

11 drámapedagógia 4. Műhelymunka a tanári együttműködés formái értékelő esetmegbeszélések problémamegoldó fórumok hospitálásra épülő együttműködés 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei a szöveges értékelés árnyalt értékelés egyéni fejlődési napló 6. Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása pályaorientáció továbbtanulásra felkészítő program A program iskola megvalósítása gyakorlatban a következı tartalmakat jelenti. o Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére a közösen kidolgozott együttmőködési program fejlesztése, megvalósítása, rendszeres látogatások szervezése. o Beiskolázás elıkészítése, mérések, vizsgálatok elızetes elvégzése. o Társadalmi-szakmai környezettel való együttmőködés folyamatos bıvítése. o Rendszeres kapcsolattartás szakszolgálatokkal, civil szervezetekkel. o A kapcsolattartás formáinak bıvítése a szülıkkel, a HHH tanulók sikeressége érdekében. A kapcsolatok ápolásával igyekszünk el érni, hogy a háromhavonta kötelezı értékelésen egyre aktívabban vegyenek részt a szülık. o Az új pedagógiai módszerek alkalmazásával (kooperatív tanulásszervezés) valamint továbbtanulásra felkészítı programmal növeljük a HHH továbbtanulók számát az érettségit adó középfokú oktatási intézményekben. o Fejlesztı foglalkozások, tanulmányi versenyek szervezésével, tehetséggondozással, a továbbtanulók nyomon követésetapasztalatainak felhasználásával megfelelı középfokú intézmény választása. o Célunk, hogy a késıbbiekben minél több HHH tanuló fejezze be tanulmányait a választott középfokú oktatási intézményben. o Differenciált tanulásszervezéssel, fejlesztı foglalkozásokkal javítjuk a kompetenciamérések eredményeit. A következıévekben az iskola 11

12 átlaga el kell, hogy érje az országos átlagot, illetve a HHH tanulók és a nem HHH tanulók eredménye közötti különbségnek csökkenni kell. o Az IPR-ben megjelenített módszerek egyre jobban beépülnek az iskola pedagógiai kultúrájába Kiemelten fejlesztett programjaink: mentálhigiénés programok hospitálásra épülı együttmőködés A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek integrált nevelését az óvodai fejlesztı program keretében a gyermek igényéhez igazodva oldja meg az óvoda a) a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, b) a szociális hátrányok enyhítését segítı pedagógiai tevékenységet, c) az együttmőködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a gyermekek óvodai nevelése során a szülıket támogatják, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak. Az Óvodai integrációs fejlesztı program további szabályozása, tartalmi eleminek bıvítése nyomán a 2007/2008. nevelési évtıl kezdıdıen nyílt lehetısége a fenntartó önkormányzatoknak arra, hogy, amennyiben a HHH gyermekek aránya az adott intézményben a 15% meghaladja, a feladatok ellátásának finanszírozásához, a pedagógusok többlet munkájának díjazásához pályázati forrást vegyen igénybe. Az évente megjelenı, kiegészítı rendelet szabályozza a felhasználás megoszlását, és területeit. Mindezek elıírások maximális betartásával intézményegységünkben kidolgoztuk és eredményesen valósítjuk meg az inkluzív (befogadó) integrációt, adaptív nevelést, melynek eredményeként e területen referencia intézményi feladatokat fogunk ellátni. Az integrációs fejlesztı program célja, hogy új és korszerő módszerek, eljárások alkalmazásával minden gyermeknél a családi szocializációt, aktuális és egyedi fejlettségi szintet figyelembe vevı, differenciálásra és egyéni bánásmódra épülı, a lehetı legoptimálisabb, mérési eredményeken alapuló, folyamatos fejlıdést biztosítson az iskolai tanulmányok megkezdéséhez. Az óvodapedagógusok feladata a fejlıdés folyamatos nyomon követése, DIFER mérések végzése, s a személyes-, szociális- kognitív kompetenciák egyéni fejlesztéssel történı optimalizálása. Ennek dokumentálása, s a szülık rendszeres tájékoztatása. Mindezekhez szakmai hátteret biztosít a minden évben elkészített szakmai önértékelésre épülı - helyzetértékelés, indikátorokat maghatározó cselekvési terv, s az IPR teamek tevékenységi terveik. Feladatunk az esélyegyenlıség biztosítása és 12

13 elımozdítása, a prevenció, kompenzáció, a családok intervenciós megsegítése, a szakmaközi együttmőködés generálása. Ebben a támogatási rendszerben: - a pedagógia munka hatékonnyá válását, az óvodapedagógusok szakmai felkészültségének bıvítését irányozzák elı a képzések, szakmai szolgáltatások igénybevétele, - a szociális hátrányok enyhítését biztosítják a személyes holmik, használati eszközök, tárgyak vásárlása, kulturális rendezvényeken, sportfoglalkozáson, kiránduláson stb. való térítésmentes részvétel, - a társadalmi és szakmaközi együttmőködést, társadalmi szintő integrációt erısíti, s a szülık szemléletformálását célozzák meg a partneri kapcsolatokat erısítı programok - a gyermekek együttmőködésre nevelését, komplex fejlesztést segítik a kooperatív tanulás szervezés feltételeinek javítására irányuló beszerzések, s fejlesztı és játékeszközök vásárlások. Az alábbi táblázat foglalja össze az elmúlt három tanév adatait: Óvodában Iskolában HH HHH HH HHH Tanév gyermekek száma tanulók száma százalékos arányuk százalékos arányuk október október október % % % 76 35% 75 36% 68 35% Az alábbi táblázatban a IPR alkalmazására elnyert pályázati támogatásokat mutatjuk be. A bértámogatásból azoknak a pedagógusoknak fizettünk havonta bérkiegészítést, akik a program végrehajtásában, és az érintett tanulókkal való tanórán kívüli foglalkozásokban részt vettek. A program támogatására elnyert összeget - a szociális hátrányok enyhítésére, - a tanulóbarát környezet kialakítására, - fejlesztıeszközök beszerzésére, - pedagógusok továbbképzésére, % % % % % % 13

14 - tanácsadói szolgáltatás igénybevételére, - szakmai tartalmi fejlesztésre lehetett fordítani. IPR alkalmazásának időszaka (rendelet) (9/2008) (23/2009) (5/2010) (5/2010) (5/2011) (27/2011) bértámogatás ISKOLA program támogatása ÖSSZ bértámogatás ÓVODA program támogatása ÖSSZ Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Összesen: Ft Ft Ft Ft Ft Ft VI. CIGÁNY INTEGRÁCIÓ A cigány származású tanulók integrált nevelése nem kérdés és nem is lehet kérdés, hiszen származástól függetlenül kell mindenki számára biztosítani a közoktatást, és ez így természetes is. Valójában ez a kérdés látens módon akkor szokott felmerülni, amikor a cigány származás együtt jár a BTMN, az SNI, vagy a HHH kategóriával. Ilyenkor hajlamosak vagyunk a viselkedési, magatartási, beilleszkedési, tanulási problémát a származással összefüggésbe hozni. Származás alapján nem ítélhetıek meg egyértelmően a tanulók, hiszen Újszászon nagyon sok a vegyes házasság, így a származás nem egyértelmő kategória, ugyanakkor a cigány származásúnak tekintett gyermekek összetétele is nagyon vegyes mind viselkedés, mind tanulmányi eredmény szempontjából. Kétségtelen, hogy a cigány családok többségében más az értékrend. Kisebb vétségnek számít a csúnya beszéd, az agresszív viselkedés. Más a nık társadalmi megítélése, illetve kevésbé fontos a szabálykövetés. Emiatt a cigány származású tanulók esetében sokkal nagyobb a jelentısége a szocializációs folyamatnak és bizony ez sok esetben sokáig is tart. Ez a 14

15 szocializációs folyamat kicsi gyermekkorban a legfontosabb, ezért ebbıl a szempontból kiemelt szerepe van a bölcsıdének és az óvodának. A bölcsıdében az elmúlt tanévben két roma családból származó, és egy vegyes házasságból származó kisgyermek vette igénybe az ellátást. Az óvodában a cigány nemzetiségi nevelést, a multikulturális nevelés keretein belül, lassan egy évtizede a Kedvesház program óvodai adaptációja mentén valósítjuk meg, tervszerően, folyamatosan, növekvı eredményességgel. Óvodapedagógusaink 60% végezte el a Kedvesház akkreditált képzést, 4 fı a romonológiát. Tartjuk és valljuk, hogy a cigány kultúra, szubkultúra ismerete segíti a gyermekek megismerését, személyiségének feltárását, a nevelhetıség megfelelı módszereinek megtalálását, a szülıkkel való együttmőködést. A társadalmi problémát feladatként kezeljük, ennek alapján a gyermekek körében természetes a különbözıségek elfogadása, az eltérı kulturális és szokásrendszerek egymás melletti létezése. A Kedvesház programunk a TÁMOP pályázatban intézményi innovációként felkerült az EDUCATIO Szolgáltató kosárba. Az iskola pedagógiai programjában nem szerepel önálló programként a cigány nemzetiségi nevelés, beépül a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató (IPR) programjába. VII. KIVÉTELESEN TEHETSÉGES TANULÓK INTEGRÁCIÓJA Az új köznevelési törvény bevezette a kiemelt figyelmet igénylı tanuló fogalmát az alábbiak szerint. Köznevelési törvény Kiemelt figyelmet igénylı gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylı gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermek, tanuló, Köznevelési törvény Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylı gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthetı benne a feladat iránti erıs motiváció, elkötelezettség. A fenti jogszabályi idézet is azt bizonyítja, hogy a kiemelten tehetséges gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozás ugyanolyan nehézségekkel teli alapfeladat az intézmény számára, mint a BTMN, az SNI, vagy a HHH 15

16 feladat. Sok esetben a kiemelten tehetsége gyermekek is ugyanolyan szocializációs problémákkal küszködnek, vagy éppen az átlag feletti, vagy speciális képességeik miatt produkálják a BTMN tüneteket. Emiatt óriási pedagógusi felelısség felismerni a kiemelt tehetségre utaló jeleket, felismerni, hogy az eltérı viselkedés mögött nem deviancia, vagy fogyatékosság, hanem átlag feletti általános vagy speciális képességek húzódnak meg. Ugyanakkor sok esetben a példás magatartást, az iskolai szocializáltságot, a jó tanulmányi eredményt is hajlamosak vagyunk kiemelt tehetségként kezelni. A nevelési tanácsadóban minden vizsgálatot követıen írásos szakvélemény készül, mely áll egy pszichológiai és egy pedagógiai részbıl. Minden esetben jelezzük a gyermek azon pozitív képességeit, mely az integrált nevelésben hasznosítani tud a pedagógus. Javaslatot teszünk a differenciálás módjára, a tanórai eszközhasználatra, a segítı szakirodalomra. Óvodás korban a gyermek tehetségterülete nehezen beazonosítható, konkretizálható. Jellemzı, hogy általában több területen kimagasló teljesítményt nyújtanak, ritka az egy képességprofilú megnyilvánulású. Több éve foglalkozunk, s dolgozunk ki programokat a természetismeret, zene és kézmővesség, mozgásfejlesztés területén ben az OKA pályázaton természetismereti programunk, s a kapcsolódó fejlesztés pályázati támogatásban részesült. Az elmúlt nevelési évben több tehetséggondozási témájú, nagyon sikeres bemutatót tartottunk. A nevelıtestületbıl 4 fı végzett ez irányú akkreditált képzést. Jelen pillanatban, három tehetségterületettermészetismeret, zenei, interperszonális-szociális felölelı, TÁMOP pályázatunk befogadásra került, kedvezı elbírálása kiteljesíteni ezirányú intézményegységi innovációnkat. Két, jelenleg mőködı tehetséggondozó csoportjainkat, melyekben gyermek vesz részt, kimagasló felkészültségő, adott területen plusz ismeretekkel rendelkezı, elhivatott, kreatív óvodapedagógusok vezetik. A tehetséges gyermekek erıs oldalának fejlesztése mellett, a gyenge oldalak erısítésére fejlesztı programot dolgoztunk ki a szakszolgálat fejlesztı pedagógusának aktív közremőködésével, s elnyertük a szülık bizalmát, támogatását, együttmőködését is. Az általános iskola nevelıtestület a tehetséggondozás területén is megfelelı pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkezik. Igyekszik idıben felismerni tanulóink azon tulajdonságait, melyek tehetségre utalnak (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, értelmi affektív, emocionális stb). A tehetség kibontakoztatásának környezeti feltételeit megteremti a tanulókkal, szülıkkel történt megbeszélés, egyeztetés során az iskolai, városi, területi, megyei, országos lehetıségek számbavételével. 16

17 Iskolánk alapelvei szerint a személyiségfejlesztés és a teljesítmény centrikusság harmóniájára törekedve iskolánkat a differenciált oktatás minél magasabb színvonalával a tehetséggondozás és a felzárkóztatás színterévé kívánjuk tenni, melynek elsı lépéseit a matematika és magyar nyelv és idegennyelv területein a képesség ill. pályaorientáltság szerinti csoportkialakítással megkezdtük. A tehetséges tanulóink számára az alábbi munkaformákat kínáljuk és szervezzük: o egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, o nívócsoportos oktatás, o nem kötelezı (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, o tehetséggondozó foglalkozások, o iskolai sportkör, o szakkörök, o tanulmányi vetélkedık, versenyek, o szabadidıs foglalkozások (pl. színház, múzeumlátogatások), o iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni v. csoportos használata, o továbbtanulás segítése, o konzultáció a szülıvel tanulási problémákról, illetve bármely, a tanulót vagy csoportjaikat foglalkoztató kérdésekrıl (fogadóórák), o irányított beszélgetés tanulókkal, o énekkar, o középiskolai tanulmányok folytatására való felkészítés, o korrepetálás, o mazsorett csoport, o gyermektorna, o Vörösmarty-hét rendezvényei, o 4H mozgalom programjai, o DÖK, gyermekszervezetek programjai, o iskolaújság, iskolarádió szerkesztése, o logopédus, pszichológus igénybevétele, o egyéni öntevékeny könyvtárhasználat A tehetséges tanulókkal való iskolai foglalkozás eredményei legtöbbször a tanulmányi és egyéb versenyek eredményeiben jelennek meg. A tanulmányi 17

18 versenyek eredményeit a 2011/2012-es tanévrıl szóló beszámolóban részletesen bemutattam. Összegzésképpen megállapítható, hogy alig van intézményünkben olyan tanuló, aki nem tartozik bele valamelyik fent említett gyermekcsoportba, így az intézményben folyó munka teljes egészében az integrációról szól. Az intézmény sikerei és esetleges kudarcai egyben az integráció eredményességét, vagy eredménytelenségét is tükrözik. Újszász, augusztus 31. Szabó Gyızı igazgató 18