A Tüfém Kft. beruházási projektjének vizsgálata

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Pénzügy Tanszék A Tüfém Kft. beruházási projektjének vizsgálata Készítette: Bosnyák Judit Miskolc 2011

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 4 II. A PROJEKT FINANSZÍROZÁS ELMÉLETI HÁTTERE Mit értünk projekt alatt? A projektmenedzser fontossága Projektek csoportosítása Beruházási projektek Kutatási és fejlesztési projektek Szellemi szolgáltatási projektek A projektek négy fázisa Koncepció Tervezés, szervezés Végrehajtás, realizálás Befejezés III. BERUHÁZÁSGAZDASÁGOSSÁGI SZÁMÍTÁSOK Statikus számítások Költség-összehasonlító elemzés Jövedelmezőséget összehasonlító számítások Megtérülési idő Devizagazdaságossági mutatók Eszközigényességi mutató Dinamikus számítások Nettó jelenérték (NPV) Dinamikus megtérülési idő Belső megtérülési ráta (IRR) Hozam-költség aránymutató A gazdasági mutatók értékelése IV. FINANSZÍROZÁS Támogatás EU-támogatás Nemzeti támogatás Egyéb támogatások Saját tőke

3 4.2.1 Saját hozzájárulás Részvény kibocsátás Kockázati tőke Idegen források Hitelek Lízing Projektfinanszírozás Faktoring Kötvénykibocsátás Rövid lejáratú hitelek V. A TÜFÉM KFT. PROJEKTJE A vállalat bemutatása A vállalat tevékenységi köre Beruházás szükségessége A beruházás költsége A vállalat pénzügyi helyzete Eszközök aránya, likviditási mutatók Sajáttőke- és eszköz-arányos megtérülés Saját- és idegen tőke arány VI. JAVASLAT A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁRA Értékelési számítások Megtérülési idő Számviteli profitráta módszer (ARR) Diszkontált megtérülési idő Nettó jelenérték (NPV) Belső megtérülési ráta (IRR) Finanszírozás lehetőségei VII. ÖSSZEGZÉS VIII. IRODALOMJEGYZÉK IX. SUMMARY X. MELLÉKLETEK Mérleg Eredménykimutatás Tervezett működési pénzáram

4 I. BEVEZETÉS A globalizáció felerősödése azt eredményezte, hogy a szervezeteknek a versenyben maradáshoz már nem elég kiváló minőségű termékeket gyártaniuk, illetve szolgáltatásokat nyújtaniuk, hanem minél gyorsabban és eredményesebben kell alkalmazkodniuk a folyamatosan változó környezeti feltételekhez. Ez pedig projektek megvalósításával érhető el. A beruházási tevékenység a vállalkozások működésének és fejlődésének alapvető fontosságú területe, mivel ezek az innováció fő hordozói, és a termelés növelésének alapvető tényezői. A mai világban, aki nem fejlődik, az elvileg stagnál, de gyakorlatilag lemarad. Ez a megállapítás felismerést nyert a munkahelyemen, azaz a Tüfém Kft szervezeti életében is. A felgyorsult gazdasági igények előrevetítették, hogy a cég előrejutásához elengedhetetlen egy új nagyobb és korszerűsített telephely, mivel a jelenlegi csak a szinten tartáshoz elegendő. Ezek a tények és a napjainkra oly divatos szóvá vált projektek megjelenése késztetett arra, hogy e témát válasszam dolgozatom tárgyául. Dolgozatomat egy elméleti áttekintéssel nyitom, melyben betekintést adok a projektek és a projektmenedzsment téveszméiről és ismérveiről, majd bemutatom a projektek értékelési és finanszírozási technikáit. Véleményem szerint a projektötlet meghatározása után ez a két legjelentősebb pont minden vállalat számára. Fontos, hogy meghatározható legyen a projekt pénzügyi hatása a cég jövőjére, és nélkülözhetetlen a megfelelő finanszírozási háttér biztosítása a beruházás folyamán. Ezért nagy figyelmet fordítok részletezésükre. Betekintést nyújtok a bázis vállalat tevékenységi köréről, gazdasági sajátosságairól. Ezt követően a Tüfém Kft projektjének példáján keresztül vizsgálom meg az előbbiek gyakorlati alkalmazását. Rögzítem a projekt céljait, majd megvizsgálom, hogy hogyan lehetséges a beruházás megvalósítása, illetve milyen forrásokra van szükség. 4

5 II. A PROJEKT FINANSZÍROZÁS ELMÉLETI HÁTTERE Általános tekintetben mindent értelmezhetünk projektként, aminek végeredménye időben és pénzben is meghatározott. Mindennapi életünk során, ebben az értelmezésben számtalan projekttel találkozunk, mivel folyamatosan tervezünk, célokat tűzünk ki, és megvalósításukon munkálkodunk. Eldöntjük, hogy milyen munkát szeretnénk végezni, így szellemi tőkénkbe szeretnénk beruházni. Ezért a tanulmányaink tervezése, elvégzése, vagy éppen egy születésnapi parti megszervezése, egy családi ház felépítése, mind-mind kisebb-nagyobb projekt. Ezek a bennünket is körülvevő hétköznapi projektek, de ugyan ezekkel említhető egy bevásárlóközpont megépítése? Több szakember szerint elfogadható ez a konstatáció, mivel alapelvekben egyeznek a gazdasági és a hétköznapi projektek. Az alábbiakban bemutatom a projektfinanszírozás specifikumait, egyedi ismertető jegyeit. 2.1 Mit értünk projekt alatt? Számos szemlélettel, meghatározással találkoztam kutatásom során, de a szó latin gyökereit senki sem vitatja. Vörös Mihály a proiectum szóra eredezteti, amelynek jelentése előre helyezett dolog, míg Koltai-Berzi szerint a pro - előre és jaceo - dobni szavak összetételéből adódik. Megállapítható, hogy mind a két kifejezés hangsúlyozza a jövő időt. Ezáltal következtethetünk, hogy a szó jelentése egy későbbi időben realizálódó esemény, létesítmény megvalósulását foglalja magába, illetve a beruházás kifizetődését, hatását csak a jövőben fogjuk megismerni. Ez a divatos szó manapság egyre elterjedtebb a hétköznapi nyelvjárásunkban. Sokan azonban, még a piacgazdaság szereplői is inkább csak sejtik, mintsem ismerik a kifejezés valódi tartalmát. Valószínűleg azért, mert a szakirodalomban 5

6 egyetlen definíciója sem felel meg minden projekthelyzetnek. Lockyer-Gordon az ISO szabványban leírt meghatározást adja: projekt: egyedi folyamatrendszer, amely kezdési és befejezési dátumokkal megjelölt, specifikus követelményeknek beleértve az idő-, költség- és erőforrás-korlátokat megfelelő célkitűzés elérése érdekében vállalt, koordinált és kontrollált tevékenységek csoportja. 1 Eric Verzuh (2006) ezeken túlmenően kiemeli, hogy ezt a tevékenységet csak egyszer végezzük el, nem ismétlődő és minden projektnek van eredménye. A projekteket jellemző sajátosságok számtalan csoportosítási lehetőséget biztosítanak, amit a későbbiekben részletesebben kifejtek, de alapelveikben azonban azonosak. Így a fenti definícióban is kiemelt három tényező minden projektet jellemez. Ezek szerint egy meghatározott projekt alappillére, sőt azonosítója: a teljesítés időtartama a teljesítés költségkerete a célként elérendő eredmény Könnyen belátható, hogy e három tényező között meglévő kölcsönösség rejlik. Például, ha az időtartamot csökkenteni szeretnénk vagy éppen az eredmény minőségén javítani, akkor növekedni fognak a költségek, valamint ha a kiadásainkon szeretnénk szűkíteni mindenképpen az eredmény rovására fog történni. Ezeket a tényezőket és a közöttük lévő összefüggéseket Görög Mihály egy ábrában foglalja össze. A háromszög csúcspontjai mutatják az egyes projekttípusok rugalmasságát. 1 Lockyer, K. Gordon, J.: Projektmenedzsment és hálós tervezési technikák, Kossuth Kiadó, Budapest, oldal 6

7 EREDMÉNY (TERJEDELEM, MINŐSÉG, KOMPLETTSÉG, MŰKÖDŐKÉPESSÉG STB.) IDŐTARTAM (HATÁRIDŐ) KÖLTSÉGKERET(ERŐFORRÁSOK) 1. ábra: A projektek elsődleges céljait jelentő karakterisztikák kombinációjának sokfélesége Forrás: Görög könyve alapján saját szerkesztés 2 Az ábra megfelelően szemlélteti, hogy a kezdeti célok meghatározása, bizonyos keretek közé van szorítva, aminek a megfelelő egyensúlyát a projektmenedzsernek kell meghatároznia. Nem egyszerű feladat a kitűzött értékeken belül maradni és a leghatékonyabb háromszöget kiválasztani. Nem véletlenül említik ezt az ábrát az idő/minőség/költség mágikus háromszögének. 2.2 A projektmenedzser fontossága A piacgazdaság megjelenése óta jellemzővé vált a gyors és folyamatos átalakulás a gazdasági ágazatok bármely területén. Ez a hatás alakította ki a szervezetekben a folyamatos változási kényszert a stratégiában való gondolkodás nélkülözhetetlenségét. A projektmenedzsment, mint tudomány a XX. században, a hidegháborús védelmi programok során alakult ki, a repülőgépgyártás és a hadiipar területén. Viszont a történelem során épített, számos olyan létesítménnyel találkozhatunk, amelyekhez szükség volt egy menedzser készségeire. Az akkor még 2 Görög Mihály: Általános projektmenedzsment, Aula, Budapest, oldal 7

8 definiálatlan vezetők irányították például, az egyiptomi piramisok vagy éppen a római Colosseum építését. A projektek a szervezeti stratégiából jönnek létre, így az intézmény speciális változásainak mértéke szétfeszítheti az erőforrásokat, és nehézségek merülhetnek fel. Ebben az időszakban válik igazán létfontosságúvá az új vezetési szerepkör kialakítása, a projektmenedzser. Feladata a már említett idő-, pénz-, és erőforrások összehangolásán túl, a projekt eredményes megvalósulására is kiterjed. A rendelkezésére álló módszertani és technikai eszköztárat, az erőforrásokat, az információkat koordinálja a cél elérésének érdekében. Saját meglátásom szerint, a tömérdek menedzsmenti probléma közül a legnagyobb akadály abból adódik, hogy minden egyes projekt egy egyedi és komplex feladat, amelyek teljesen eltérnek a rendszeresen végzett, rutinszerű feladatoktól. Minden megvalósításnál egy új kihívással, egy ismeretlen területtel találkozik. Ahhoz, hogy ezeket a feladatokat az elvárásoknak megfelelően el lehessen végezni, Newitt-Fabozzi (1997) megfogalmazásával élve, a szaktudáson kívül intuíció, rendkívüli képzelőerő és ideális koncepciók szükségesek. Definíció formájában összefoglalva, számomra az alábbi meghatározása a legpontosabb: A projektmenedzsment a vezetéstudomány önálló, független ága, amely egy totális rendszerbe integrálja azokat a technikákat, amelyek elősegítik a projekt céljainak hatékony és eredményes realizálását Projektek csoportosítása Habár a projektek számos dologban különböznek egymástól, néhány közös alaptevékenység szerint csoportosíthatjuk őket. Jelen esetben Görög Mihály (2001) 3 Gaál Z. Szabó L: Segédletek a projketmenedzsmenthez I. Megközelítések, felfogások, koncepciók, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, oldal 8

9 tipizálási módszerét veszem alapul, ahol az elérendő eredmény a meghatározó. Ezek alapján az alábbi típusokat különbözteti meg: beruházási projektek kutatási és fejlesztési projektek szellemi szolgáltatási projektek Beruházási projektek Azokat a projekteket, amelyeknek eredménye fizikailag létező, műszaki koordinátákkal ismertethető létesítmény jön létre, vagy már meglévő építmény kerül átalakításra, bővítésre, felújításra, beruházási projekteknek nevezzük. Jellemző sajátosságuk, hogy fizikai teljesítésük meghatározó erőforrása anyagi jellegű. Eredményük számszerűsíthető, modellezhető korábbi, hasonló tapasztalatok, tervek alapján. Husti István a következő definícióval illeti: Olyan egyszeri, komplex tevékenységfolyamat, amelynek végeredménye definiált célja előre meghatározott műszaki paraméterekkel leírható olyan, önmagában működőképes létesítmény, aminek megvalósítása időben és pénzben is egyaránt meghatározott. 4 Ezzel a meghatározással nem értek egyet, mivel szerintem az önmagában működőképes létesítmény nem megfelelő szóhasználat a beruházási projekt értelmezésére. Kutatásom során számos olyan projekttel találkoztam, amelyek csak más eszközök igénybevételével együtt funkcionál megfelelően. Ilyen például a csarnok építése is, ami ugyanúgy beruházási projektnek számít, mint például az olajfinomító. 4 Husti István: Beruházási kézikönyv vállalkozóknak, vállalatoknak, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, oldal 9

10 2.3.2 Kutatási és fejlesztési projektek Minden olyan projekt ebbe a csoportba sorolható, amelynek folyamán új termék vagy technológia jön létre, vagy a már meglévő javulását eredményezi. Ebbe a csoportba sorolható az új értékesítési vagy beszerzési piacokon való térhódítás eredménye is. A K+F projektek egyediségét jellemzi, hogy a fizikai megvalósulás során az anyagi jellegű erőforrásokat inkább a szellemi erőforrások váltják fel. Esetükben, mint a beruházási projekteknél is, modellezhetők és a tapasztalatok hasznosíthatók kialakításukban, egyes esetekben prototípus is készíthető Szellemi szolgáltatási projektek Konkrét példaként a szervezeti struktúra átalakítása, a privatizáció vagy a vállalati tagok átképzése, oktatása említhető. Az ilyen jellegű projektek a legtöbb esetben nem rögzíthetők kvantitatív módon, mint az előző két projekttípus. Inkább csak az eredmény hatásai írhatók le, ezek is többnyire csak közvetett módon fejezhetők ki. A meghatározó erőforrás a nevéből is adódóan a szellemi erőforrás. Más szempontból való értékelést tesz lehetővé, az a vizsgálat, hogy fizikai megvalósításuk alkalmával kik vesznek részt a folyamatban. Ezek alapján beszélhetünk: belső projektről, (a szervezet saját erőforrásaival végzi el a projekt egészét) külső projektről, (a befektetők külső közreműködő céget bíznak meg a kivitelezéssel) vegyes projektről, ha részben külső, részben belső teljesítés, (egyaránt részt vesznek saját, valamint a szerződéses külső erőforrások is) További, számtalan ismérvet lehet találni a projektek csoportosításához, amelyeket most csak felsorolás szinten említek. Kiterjedésük szerint megkülönböztethetünk nemzetközi, nemzeti, konszern, vállalati és üzemi szintű projekteket. Tárgyuk 10

11 szerint, stratégiai vagy építési projekteket. Esetleg többféle rendező elv szerint bonthatjuk, mint például működési terület (ipar, mezőgazdaság), funkcionalitás (non-profit, termelési terület). A projektek méretének csoportosítását is alkalmazhatjuk tipizálásra, időtartam szerint (1év, 1-5év), költségek szerint (10-50 millió, millió). (Tóth, 2009) 2.4 A projektek négy fázisa Minden projekt legalább négy felismerhető fázison megy keresztül, amelyek a koncepció, tervezés-szervezés, végrehajtás, befejezés. Ezek közül akár mindegyik alkothat egy saját projektet is, de egy projektnek általában egy projektmenedzsere van, aki ezt a négy fázist összehangolja Koncepció Több szempontból is ez a projekt legfontosabb fázisa, hiszen minden ami ezután következik, ebben a szakaszban kerül eldöntésre, megállapításra és itt alakul ki a projekt megvalósítása iránti elkötelezettség. A megvalósíthatósági tanulmánynak legalább tartalmaznia kell a projektek alapvető célját, eredményét, megoldási módját, ütemtervét. Az előkészítő-fázis lezárásakor világosan és egyértelműen dokumentálni kell a projekt eredményeit, a projekt termékeit és azok paramétereit. Erről meg kell állapodni a megbízóval Tervezés, szervezés A megvalósíthatósági tanulmány elfogadása után az abban foglaltakat kellő részletezettségben ki kell dolgozni. Meg kell tervezni a megoldás részleteit, hogy annak végrehajtása irányítható legyen. E fázis legfontosabb pontja a beruházási 11

12 tervek alternatíváinak elkészítése, amelyeket többnyire beruházás értékelő számításokkal minősítenek. A kapott variánsok közül kiválasztják a legtöbb profitot termelő alternatívát, amelynek el kell készíteni a pontos részterveit: megoldási terv (a szakmai munka terve) termékspecifikáció (az átadásra kerülő eredmények terve) megvalósítási ütemterv (idő-, tevékenység- és erőforrás-terv) beszerzési terv minőségi terv alkalmazott szabályok A beruházási döntések meghozatalával párhuzamosan gondoskodni kell annak pénzigényéről, a finanszírozási forrásokról is. A beruházásokat több pénzügyi forrásból valósíthatjuk meg. Elsődleges feladat meghatározni, hogy milyen forrásokkal rendelkezik maga a cég, illetve, hogy ezen felül milyen egyéb, külső forrásokat kell igénybe venni a projekt sikeres megvalósításához. E két érték különbözete fogja adni azt a hiányzó összeget, amelyet vagy pályázattal állami forrásból, vagy hitelezőtől kívánunk megszerezni Végrehajtás, realizálás A második fázis után meg kell valósítania a terveket. A kiválasztott finanszírozási forrást rendelkezésre bocsátani, a munkálatokat elkezdeni. A projektvezetés jól kialakított illetve jól működő információs-rendszer mellett képes a projekt követésére, a változások kezelésére és a szükséges döntések meghozására. Fontos, hogy minden szinten megfelelő tájékoztatást kapjanak a megvalósítók a kiadásokról, költségekről, előre látható kedvezőtlen esetekről, illetve a projekt előrehaladásáról. A megvalósítási-fázis folyamatainak is követelménye a dokumentáltság és a folyamatos ellenőrzés. 12

13 2.4.4 Befejezés A megvalósítási-fázis lezárása után számtalan feladat adódik, melyeket a befejezőfázisban kell elvégezni. Ilyen például az alkalmazott módszer sikere, a projektben résztvevők teljesítménye. 13

14 III. BERUHÁZÁSGAZDASÁGOSSÁGI SZÁMÍTÁSOK A projektek alapvetően befektetési jellegű tevékenységeken keresztül valósulnak meg, amelyek többnyire tárgyi vagy pénzügyi eszközök létesítését foglalja magába. A befektetett tárgyi eszközök, korábbi nevükön állóeszközök, tartósan segítenek a termelési tevékenység növelésében, annak részben kereteit jelentik, mint például az ingatlanok. Alapvető fontosságú tehát, hogy dolgozatomban a létesítéssel kapcsolatos pénzügyi megfontolásokat is a vizsgálat tárgyává tegyem. A beruházások értékelését nem tudjuk egy általános képlettel kiszámítani, mivel struktúrájuk nem csak iparáganként de projektenként is eltérőek. Egyes beruházások eredménye nem feltétlenül kézzel fogható eredményhez vezet, mint például egy épület vagy építmény, lehet immateriális jószág is, ilyen a cég újjászervezése vagy éppen egy termék tovább fejlesztése. Más esetekben, mint például az úthálózat kiépítésénél, több részből összetevődő rendszer egészeként jön létre a létesítmény, viszont a bevásárló központoknál egyetlen egységből áll. A közgazdaságban viszont számos módot, illetve képletet dolgoztak ki, amik a fent említett okok miatt nem tudják egységesen értékelni a projekteket. Segítségükkel azonban rangsorba tudjuk állítani az egyes terveket, és a beruházás elfogadásában/elutasításában világos döntési szabályokat alkotnak. Attól függően, hogy az elvégzett számításokban az időt, mint számszerűsíthető tényezőt figyelembe vesszük-e, a kiszámított mutatókat statikus vagy dinamikus mutatónak nevezzük. 3.1 Statikus számítások A statikus számítások viszonylag egyszerűnek nevezhetők a dinamikus számításokhoz képest, viszont a különböző időben bekövetkezett pénzmozgások között nem tesznek különbséget, csak egyetlen periódus kiszámolása lehetséges az 14

15 alkalmazásukkal. A statikus számítások azzal az előnnyel rendelkeznek a dinamikus mutatókhoz képest, hogy gyorsan számíthatók. Husti István (1999) szerkesztése szerint a statikus mutatók közé sorolható: Költség-összehasonlító elemzés Jövedelmezőséget összehasonlító számítások Megtérülési idő Devizagazdaságossági mutatók Eszközigényességi mutató Költség-összehasonlító elemzés Az alternatív beruházások kiválasztására alkalmas, ahol a befektetés végrehajtása eleve eldöntött, vagy jogszabályi kötelezettségen alapul. Ezzel a módszerrel nem az a cél, hogy az eredményt maximalizáljuk, hanem hogy a költségeket minimalizáljuk úgy, hogy a beruházás hozamait teljesen figyelmen kívül hagyjuk. A módszer hátránya, hogy a költségek felmerülésének időbeli különbségeit nem veszi figyelembe, átlagértékekkel dolgozik és nem ad abszolút mércét a beruházás gazdaságosságának megítéléséhez. A gyakorlatban a kisebb volumenű beruházási projekteknél, például gépcsere-gazdaságossági számításokhoz használják Jövedelmezőséget összehasonlító számítások A jövedelmezőséget az elérhető haszon és a beruházási költségek hányadosaként számíthatjuk ki. A profit adatok meghatározásánál, mindig a beruházás nyereségének az amortizációval csökkentett értékével számolunk, azaz általában az üzemi eredményt, vagy az adózott eredményt használjuk, nem pedig a pénzáramot. Előnye, hogy közvetlen összefüggésben van a számviteli adatokkal, így a beruházás terv szerinti teljesítése könnyen ellenőrizhető. Hátránya viszont, hogy változatlan eredményt feltételez a használat időtartamára, vagyis átlageredménnyel vagy az első 15

16 év eredményével számolhatunk. A számítás alkalmas arra, hogy az azonos futamidejű beruházások közül a legnagyobb nyereségű alternatívát ki tudjuk választani Megtérülési idő A vállalatok gyakran elvárják, hogy induló befektetésük meghatározott időn belül megtérüljön. A beruházás megtérülési idejét úgy kapjuk meg, hogy megszámoljuk, hány év alatt éri el az összes várható nettó jövedelem az eredeti befektetés összegét. Ha a megtérülési időt használjuk döntési kritériumként, akkor ahhoz, hogy döntéseinkben következetesek legyünk, meg kell határoznunk egy általunk megkövetelt megtérülési időt. Ennek az időtávnak a megválasztása általában erősen szubjektív. Ha a beruházási program életciklusától függetlenül maximális megtérülési időt választunk, akkor a rövid élettartamú programok elfogadása felé hajlik a szabály, a hosszú élettartamú programok elfogadásával szemben. A beruházási projektek rangsorolására alkalmazott módszer előnyei közé sorolható, hogy csökkenti a finanszírozó kockázatát, előnyben részesíti a likviditást és könnyen számítható. Hátránya viszont, hogy eltekint a megtérülési idő utáni jövedelmektől, így a cég számára fontos távlati tervek háttérbe szorulnak Devizagazdaságossági mutatók A devizagazdaságossági mutató az export-import folyamatokkal meghatározott tevékenységek esetében nyer értelmet. A mutató kiszámításával megtudhatjuk, hogy egységnyi deviza mekkora forintráfordítással állítható elő Eszközigényességi mutató 16

17 A mutató segít kiválasztani azt a beruházást, amelyik kisebb értékű eszközlekötést igényel, de nagyobb nyereséget termel. Kiszámításához a nyereség és a beruházás költségének hányadosát képezzük. 3.2 Dinamikus számítások A statikus számításokkal ellentétben, a dinamikus módszerek időigényesek, és nehezebben megoldható feladatot jelentenek. Cserébe viszont pontosabb, megbízhatóbb és részletesebb eredményeket adnak. Dinamikus mutató esetében a pénzmozgások időbeliségét számszerűen is kifejezzük számításainkban. Az időpreferencia elvét kollektíven alkalmazó módszereket, diszkontáló eljárásoknak is szokás nevezni. A számítási eljárások a következők (Husti, 1999): Jelenérték módszer Dinamikus megtérülési idő számítása Belső kamatláb módszer Hozam-költség aránymutatók Nettó jelenérték (NPV 5 ) Beruházások értékelése során a leggyakrabban alkalmazott és ajánlott különbség jellegű mutató. A szakirodalomban Good-will, NPV vagy nettó maiértékszámításként is megtalálható. Azt fejezi ki, hogy a beruházás teljes élettartama alatt képződő pénzáramok diszkontált összegéből levonva a kezdő pénzáramot, mekkora nettó jövedelem, hozam képződik. Ezek alapján a nettó jelenérték azt érzékelteti, hogy a befektetés mennyivel ér többet, mint amennyibe kerül. Vagyis ha az NPV pozitív, akkor ez azt jelenti, hogy megéri befektetni, ha viszont negatív, akkor már úgy értékeljük, hogy nem éri meg, hiszen számunkra az általában elérhető, elvárt hozamnál alacsonyabb hozamot ígér. A nettó jelenérték kritikus értéke a zérus, mivel minden vállalkozó célja, hogy cége vagyonát növelje. Két projekt 5 Net Present Value 17

18 összehasonlításában pedig az állapítható meg, hogy az a jobb befektetés, amelyiknek nagyobb a nettó jelenértéke adott hozamelvárás mellett. Feltéve, hogy azonos élettartam mellett vizsgáltuk a befektetéseket, mert különben összehasonlításra alkalmatlan értékeket kapunk. A számítási mód erőssége az időérték figyelembe vétele, az objektivitás. A legjobban szolgálja a tulajdonosok érdekeit, és a legjobb mód az egymást kölcsönösen kizáró beruházások rangsorolására. Gyengesége a megtérülési idő figyelembe vételének hiánya, és az abszolút pénzösszegű megközelítés. Képlete 6 : NPV = C 0 + n t t= 1 (1 + C r) t Ahol: C 0 a kezdő pénzbefektetés C t az egyes években képződő pénzáramok t t-edik időszak n a beruházás becsült élettartama r diszkontráta A befektetések gazdasági értékelésekor a problémát nem a képlet kiszámítása okozza, hanem az adatok előállítása. A beruházással kapcsolatos pénzáramlás, más néven cash flow megbecsülése, számos bizonytalanságot rejt, amely az NPV számítás fontos eleme. Az információk több területről (mérnök, tervező, marketinges, pénzügyes) érkeznek, általában becsültek, és meglehetősen bizonytalanok. A beruházásból származó jövedelemnek nemcsak a tőke megtérülését kell biztosítania, hanem a vagyon növekedését is, mégpedig az 6 Brealey A. R.-Myers S. C.: Modern vállalati pénzügyek, Panem, Budapest,

19 értékcsökkenés figyelembe vételével együtt. A pénzáramok vizsgálatánál figyelembe kell venni az adózást és annak hatásait, a meglévő erőforrások alternatívköltségét 7 és az inflációt. Az úgynevezett elsüllyedt 8, vagyis már korábban felmerült költségeket (ilyenek az előzetes felmérések, tanulmányok számlás értéke) nem szabad figyelembe venni a döntéshozatalkor Dinamikus megtérülési idő Azt fejezi ki, hogy hány évig kell a beruházásnak működnie, hogy a nettó jelenérték szempontjából értelmezhető, ésszerű legyen. Hány év diszkontált jövedelméből térül meg az eredetileg befektetett tőke. Ezt az időszakot szemlélteti a következő ábra: Pénzérték Üzembe helyezés Megvalósítási idő Megtérülési idő Idő Működési periódus Teljes életciklus 2. ábra: A tőke-visszatérülési görbe (J-görbe) 7 opportunity cost 8 sunk cost 19

20 Forrás: Husti könyve alapján saját szerkesztés 9 A statikus változatához képest, itt már diszkontált jövőbeni pénzáramokkal számol. Az eredményként kapott érték, mindig nagyobb, mint a megtérülési idő eredménye. Ez azzal magyarázható, hogy a jövőbeli pozitív pénzáramok jelenértéke kisebb, mint nominálértékük. Hátránya, hogy ugyanúgy nem veszi figyelembe a megtérülés utáni pénzáramokat, ezért kockázatos befektetésekre ösztönözhet. A gyakorlatban csak, mint szűrő szabály alkalmazzák Belső megtérülési ráta (IRR 10 ) A belső megtérülési ráta számításakor azt a kamatlábat keressük, amelynél a diszkontált bevételek összege és a diszkontált kiadások összege egymással egyenlő, azaz azt a kritikus értéket, amelyiket a nettó jelenérték számításba behelyettesítve, éppen nulla NPV értéket kapnánk. A képlet előnye, a többi dinamikus beruházásértékelési mutatóval szemben az, hogy kiszámításánál nem használ becslést igénylő kalkulatív kamatlábat, hanem éppen ezt a kamatlábat számoljuk. A belső megtérülési ráta alapján történő beruházási döntési szabály szerint az a befektetési terv a jobb, amelynek belső megtérülési rátája nagyobb a tőke haszonáldozatánál. Egyes esetekben az IRR érték nem vehető figyelembe, ez általában akkor fordul elő, ha az egyes időszakok nettó cash-flow-jai, hol pozitív, hol negatív előjelet váltanak. Szabálytalan pénzmozgás esetében tehát a szabály nem érvényesül, de mivel a nettó jelenérték számításnál ilyen probléma nem vetődik fel, mindig az NPV értéket kell elsődlegesnek tekinteni. Gyengesége továbbá, hogy egymást kölcsönösen kizáró projektek esetén NPV-vel ellentétes eredményt is adhat. 9 Husti István: Beruházási kézikönyv vállalkozóknak, vállalatoknak, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, oldal 10 Internal Rate of Return 20

21 Képlete 11 : NPV n Ct = C + (1 + IRR) = 0 t t= 1 0 ahol a jelölések megegyeznek az NPV mutatónál alkalmazottakkal Hozam-költség aránymutató A beruházás révén képződő jövedelmek diszkontált értékét, a kezdő pénzáramláshoz viszonyítjuk. A nettó jelenérték speciális változata, ahol a kapott érték nem abszolút értelemben, hanem arányaiban fejezi ki a hozamot, illetve a veszteséget. Előnye, hogy erőforráskorlátok esetén jobb döntést eredményez, mint az NPV. Viszont egymást kölcsönösen kizáró projektek esetében, ez a módszer is ellentétes értéket eredményezhet a nettó jelenértékhez képest. A hozam-költség aránymutató alapján történő beruházási döntés esetén azt a beruházási változatot részesítjük előnyben, amelynek a jövedelmezőségi indexe minél nagyobb az egyhez képest. Azokat a beruházási változatokat, amelyek értéke pontosan egy, elfogadjuk ugyan, de nem támogatjuk, viszont azokat a változatokat, amelyek kisebbek egynél, elvetjük. Általános szabály, hogy amennyiben a mutató értéke egy, akkor a nettó jelenérték biztosan nulla lesz. 3.3 A gazdasági mutatók értékelése A dinamikus számítások során a jelenérték-számítás segítségével számolhatunk, amely a leginkább szolgálja a tulajdonosok vagyongyarapodási elvárásait. Fontos, hogy építenek az elemzők intuícióira és a megkapott értékeket, amelyeket meglehetősen bonyolult kiszámolni, viszont könnyű értelmezni. Hátrányként még 11 Brealey A. R.-Myers S. C.: Modern vállalati pénzügyek, Panem, Budapest,

22 megemlíthető, hogy egymást kölcsönösen kizáró, vagy erőforrás korlátozott projektek esetében félrevezethetik a döntéshozókat. A statikus mutatókat önmagukban már nem is használják, csak a dinamikus számításokat kiegészítő eljárásként, illetve speciális esetekben. (Illés, 2007) Bár meglátásom szerint, amennyiben egy beruházás életképtelen, tehát nem térül meg statikus számítás esetén, azon felesleges elvégezni az időigényes dinamikus számítások sorozatát, úgy sem lesz életképes. Így a statikus számítások a dinamikus kalkulációk szűrőjeként önmagukban is szerepet tölthetnek be. Ezen mutatók gyengesége, hogy a beruházási költségek felmerülésének ideje és a jövedelmek keletkezésének ideje közötti különbséget figyelmen kívül hagyja, így az elhúzódásoknak az értékelésben való kimutatása elmarad. Nem számolnak a megtérülés utáni bevételekkel, ezért értékelésükben olyan alternatívát preferálhatnak, amelyeknek a teljes működési időszak alatt kisebb a hozama. A gazdasági számítások a döntéshozó szerepét nem tölthetik be, csupán mankót adhatnak a választás során. Az előzőekben bemutatott számítási módszerek kalkulatív adatai miatt sem szabad a számokban vakon bízni, mivel esetleg hibás projektdöntések is születhetnek. A magyarországi vállalatok egyik legnagyobb hibájának tekinthető, hogy bizonyos befektetésekbe csak azért vágnak bele, mert éppen nagy mértékű támogatást lehet nyerni. Az esetlegesen könnyen jött pénz tudata, annyira eltérítheti a gondolkodásmódokat, hogy saját céljaikkal ellenkező projekteket valósíthatnak meg. Egyik tipikus példa, hogy a legrövidebb megtérülési idővel rendelkező beruházást választják a vezetők, a mihamarabbi profit érdekében. Viszont nem veszik figyelembe a nettó jelenérték nagyságát, ami azt eredményezheti, hogy a beruházás révén keletkezett jövedelmet nem tudják maximalizálni. Összegezve tehát a beruházási vizsgálatok célja megállapítani: racionális-e az adott beruházás, figyelembe véve az alternatív befektetési lehetőségeket, 22

23 megtérül-e a beruházásba fektetett tőke, az életképes beruházási változatok közül a megvalósítandónak a kiválasztása. A mutatók segítségével a beruházási változatok egymáshoz viszonyított stabilitása, kockázatossága határozható meg. Illetve, hogy a tervezés pontatlansága, a bekövetkező változások milyen mértékben befolyásolhatják a beruházásgazdaságossági számítások eredményeit. 23

24 IV. FINANSZÍROZÁS A legtöbb vállalkozásnál a saját szabad pénzeszközök csak a pótláshoz, a kisebb korszerűsítéshez, bővítésekhez biztosítanak fedezetet, a jelentősebb volumenű beruházásokhoz általában a saját forrásokat, külső forrásokkal kell kiegészíteni. Ennek felméréséhez a projekt költségtervet vesszük alapul, amely tartalmazza a kiadások jellegét, és időbeni felmerülésüket. Mindeközben eleget kell tenni annak az igénynek, hogy a finanszírozás a lehető legkisebb pénzügyi teherrel legyen megvalósítható. A projektek finanszírozásának forrásait Dr. Kárpáti László az alábbi táblázatban mutatja be. 24

25 A projektek finanszírozási forrásai 1. táblázat Finanszírozási forráscsoport Finanszírozási forma 1 Támogatás EU-támogatás Nemzeti támogatás Önkormányzati támogatás Egyéb támogatás 2 Saját (végső kedvezményezett) forrás Saját pénzbeni hozzájárulás Saját természetbeni hozzájárulás Konzorciumi tagok pénzbeni hozzájárulása Konzorciumi tagok természetbeni hozzájárulásának pénzbeni értéke (Részvény (üzletrész) kibocsátása (Kedvezményezetti hitel) (Kockázati tőke) 3 Hosszú távú idegen források Hosszú távú hitelek (Kötvénykibocsátás) (Visszlízing) (Projektfinanszírozás) 4 Középtávú idegen források Középtávú hitelek Lízing Részletfizetés (Kötvénykibocsátás) 5 Rövid távú idegen források Halasztott kifizetések Kereskedelmi hitel (Adókötelezettségek) Folyószámlahitel Rövid távú hitelek (Lombardhitelezés) (Faktoring) Forrás: Kárpáti könyve alapján 12 A táblázat érzékelteti, hogy az első helyen a támogatások állnak, ezek tekinthetőek alapvetőnek a projekteknél, amit minden esetben ki kell egészíteni a saját tőkével. Az idegen forrásokat a visszafizetésük időtartama szerint csoportosítja, így beszélhetünk hosszú- közép- és rövid távú idegen forrásokról. Ezekből, a 12 Dr. Kárpáti L.: Európai uniós projektek pénzügyi menedzsmentje, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, oldal 25

26 finanszírozási formákból kifejtek néhányat, a teljesség igénye nélkül, hiszen ezeket is a beruházók maguk állapítják meg, hogy melyiket veszik igénybe. 4.1 Támogatás Gyakran elhangzik a hazai vállalkozók tőkeszükséglete, hogy nem rendelkeznek elegendő saját forrással, így nem tudják finanszírozni projektjeiket. Ilyenkor állami támogatásokra számítanak, hogy pótolhassák a szükséges forrásokat. Viszont a költségvetés mindaddig nem jut szabad forráshoz, amíg nincsenek jövedelemtermelő beruházások. Tehát ameddig nincsenek nyereséges projektek, addig nincsenek fejlesztési támogatások, a kör bezárul, csak a csoda segíthet (Nevitt-Fabozzi, 1997) től az uniós támogatások meghatározó szerepet játszanak a hazai gazdasági életben. A 2007 és 2013 közötti időszakban összesen 24,9 milliárd euró 13 fejlesztési forrás áll rendelkezésre az EU kohéziós politikájának keretében. Így az Európai Unióból érkező források nagymértékben hozzájárulhatnak a beruházások és ezen keresztül a gazdasági növekedéshez EU-támogatás A vállalatok nagy részének figyelmét a vissza nem térítendő támogatásokhoz kapcsolódó pályázatok kötik le. Általában minimum 50 százalékos saját önrésszel is rendelkezniük kell a pályázatokon nyertes vállalkozásoknak. Ez a saját tőkeszükséglet elsősorban a mikro- és kisvállalkozások esetében igen komoly nehézségekbe ütközik. A szükséges önerő előteremtése sokaknak kihívást jelent. A hazai, forráshiányos vállalkozásoknak, érdemes figyelmet szentelni a pályázati önerők biztosításában is segítséget nyújtó külső forrásokra, különösen a hitel vagy tőke konstrukciókra. 13 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség sajtóközleménye alapján 26

27 A vissza nem térítendő támogatások jellemzően utófinanszírozási rendszerben működnek, a beruházás megvalósítását követően egy összegben, vagy a megvalósítás egyes szakaszaihoz kapcsolódóan, részletekben fizetik ki. Az igénybevétel az elszámolható költségek igazolásával történik, ahol a számlák mellett különböző, a teljesítést igazoló dokumentumokat is be kell mutatni. Ezeket az elszámoláshoz szükséges dokumentumokat legalább 5 évig meg kell őrizni. A támogatott eszközöket legalább öt, kis- és középvállalkozások esetén legalább három évig kötelező fenntartani és üzemeltetni, a teremtett munkahelyeket megőrizni. Általános szabály, hogy a támogatott eszközök a támogató hozzájárulása nélkül nem adhatók el. Amennyiben a vállalkozó, mégis a támogató előzetes jóváhagyása nélkül adja el, az eszközökre jutó támogatás kamattal növelt értékét köteles visszafizetni. Így mielőtt nekilátnánk az uniós források felkutatásának, célszerű olyan fejlesztési elképzeléseket, projektötleteket kidolgozni, amelyek illeszkednek a támogatási programok alapelveihez, illetve a vállalat számára is teljesíthető, fenntartható a beruházás. Az uniós támogatásokat öt gazdasági ágazatra osztották, melynek mindnek léteznek alcsoportjai, ami megkönnyíti a projektcélokhoz legközelebb álló támogatási forrás kiválasztását. AVOP- Agrár és Vidékfejlesztés Operatív Program GVOP- Gazdaság és Versenyképesség Operatív Program HEFOP- Humánerőforrás Operatív Program KIOP- Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Program ROP- Regionális Operatív Program Nem szabad elfelejteni, hogy a vállalat számára nélkülözhetetlen projektet kell megvalósítani, és nem a mert csak legyen alapú beruházásokat elkezdeni. A Nemzeti Fejlesztési Iroda is megpróbálja kiszűrni a nem megfelelő igényléseket, a mintegy pályázatból, csak kapott pozitív elbírálást, ami millió forintos támogatást jelent. Ennek az összegnek több mint 21 százaléka kizárólag GVO program finanszírozására használtak fel. A több mint 8 ezer pályázat alcsoporti eloszlását az alábbi táblázat szemlélteti. 27

28 11% 8% 1% 4% Beruházás ösztönzés KKV fejlesztés K+F, innováció 76% Információs, társadalom és gazdaságfejlesztés Technikai segítségnyújtás 3. ábra: GVOP támogatások száma Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai alapján saját szerkesztés A főbb alapelvek, melyek a pályázatok elbírálása során is fontos kritériumként jelennek meg: a) Programozás elve: a projektötleteknek illeszkednie kell az ágazati vagy nemzeti, regionális, kistérségi vagy megyei stratégiákhoz, koncepciókhoz és megvalósításukhoz. b) Partnerség elve: a projekt elkészítésétől kezdve folyamatos kommunikáció és együttműködés a partnerekkel, amely véleményezés, tájékoztatás, jogszabály ellenőrzés, stb. tevékenységeiben jelenik meg. c) Addicionalitás elve: a támogatásokra, rendelkezésre álló hazai forrásokat az unió kiegészíti saját forrásaiból. d) Koncentráció elve: a pénzügyi-, és humán erőforrásokat oda kell csoportosítani, ahol azokra szükség van (földrajzi és tematikus értelemben is) Nemzeti támogatás Állami támogatásokat is igénybe lehet venni, amennyiben ez nem mond ellent az uniós irányelveknek, illetve amennyiben a nemzeti támogatások rendelkezésre állnak, helyesebben megszerezhetők. Alapvetőnek természetesen az uniós 28

29 előírásokat kell tekinteni, hiszen azok megszabják, hogy az adott támogatáshoz további támogatás igénybe vehető-e. A mai tendencia viszont az, hogy az állam kér támogatást a magánszférától, többnyire infrastrukturális beruházásokhoz, vagyis pontosabban fogalmazva az állam a magántőke bevonásával finanszíroz egy beruházást. Ezt nevezzük PPPprojekteknek 14. Azaz a magánszféra és az állam hosszú távú, szerződéses üzleti partnerségbe kerül, amelyben a felek a közszolgáltatás nyújtásának felelősségét és kockázatát közösen viselik Egyéb támogatások Minden olyan hozzájárulás, amely megszerezhető és nem mond ellent az európai uniós támogatásokkal kapcsolatos szabályoknak, számba vehetők. Figyelembe véve az önkormányzatok általában kilátástalan anyagi helyzetét, amennyiben szubvencionálni tudja a projektet, többnyire akkor is csak kisegítő jellegűnek minősíthető. Viszont minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a tervezett projekthez a lehető legtöbb támogatás meglegyen. 4.2 Saját tőke A vállalatok többsége akkor érzi magát teljesen biztonságban, ha a tervezett projektet teljes egészében saját forrásból tudja finanszírozni. Ennek előnye, hogy a beruházás folyamán megvalósított létesítmény tulajdonosa lesz, így szabadon rendelkezhet felette, nincsenek előírások, amiknek meg kellene felelnie. Nem utolsó szempont az sem, hogy így az eszköz saját mérlegében kerül kimutatásra, ezzel növelve a cég vagyonát és aktiválás után csak az üzemeltetéssel kapcsolatos 14 Public-private-partnership 29

30 közvetett és közvetlen költségek terhelik. Több szakirodalom további előnyként említi, hogy az amortizáció költségként elszámolható és mindenféle adóteher nélkül visszaforgatható fejlesztésre, beruházásra Saját hozzájárulás A saját források között ez a legalapvetőbb elem, többnyire a kockázati tőkét képviseli. A legtöbb banknál az alkalmasság feltétele, hogy a hitelfelvevő saját forrásaiból is hozzájáruljon a beruházás költségeihez. A hozzájárulás/saját erő mértéke ügyletenként változhat. Ennek a bizonyos százaléknak a megléte esetén hajlandóak a hitelezők előbbre sorolt formában finanszírozni a projektet. Viszont nem csak az idegen tőke igényléséhez szükséges a saját forrás. Fontos szem előtt tartani, hogy a projektek el nem számolható költségei, és az eszközök maradványértéke a saját forrás igényét növeli. Yescombe (2008) szerint matematikailag lehetséges, hogy a projekthez ne kelljen saját tőke, de ez csak akkor valósulhat meg, ha egy projekt pénzáramlására nagy biztonsággal lehet számítani és az adósságszolgálati mutató (ADSCR 15 ) és a hitel fedezeti mutató (LLCR 16 ) érték is magas. Így a projekt elegendő pénzáramlást generál a teljes hitelállomány finanszírozásához. Kiegészítésként megjegyzi, hogy ehhez még szükség van az árkockázat és kereskedelmi kockázat, másra való átterhelésére. Véleményem szerint ebben a pontban említhetem a konzorcium pénzbeni, illetve természetbeni juttatásait is, mivel lényegében hasonlóan vehető figyelembe. A konzorciumokat többnyire, több személy, esetleg vállalat alkotja, hogy a projekt célját együttműködésükkel valósítsák meg. Önálló jogalanyisággal nem rendelkeznek. 15 Annual debt service cover ratio 16 Loan life cover ratio 30

31 4.2.2 Részvény kibocsátás A részvény azt igazolja, hogy tulajdonosa a vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá, és a befektetett pénze után jogosult az osztalékra. Társtulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír, aminek tulajdonsága, hogy a birtokosuk nem vonhatja ki a vagyonát a vállalkozásból. Az üzletrész kibocsátás egy kevésbé kedvelt eszköz a tulajdonosi struktúrára érzékeny vállalkozásoknál. Mivel a cég, tőkeemelés révén pénzhez juthat, amely a projektben felhasználható, de így a tulajdonosi szerkezet módosul. Továbbá meglátásom szerint egy kis- vagy középvállalkozás nem meghatározó bevételt érhet el részvényei értékesítésével, mivel nem jelentős a kereslet az értékpapírok iránt. Fajtái: Törzsrészvény: a legáltalánosabb típusa Szavazatelsőbbségi: kibocsátás előtt meghatározott mértékben több szavazati jogot biztosít, mint a törzsrészvény Osztalékelsőbbségi: törzs-, valamint szavazat elsőbbségi részvény tulajdonosainál előbb kapnak osztalékot az ezen típus tulajdonosai Átváltoztatható: más értékpapír előre meghatározott időpontban konvertálható részvénnyé, ilyen lehet a kötvény Dolgozói részvény: kizárólag a részvénytársaság alkalmazottai tulajdonolhatják Kamatozó részvény: kamatokra, valamint osztalékokra jogosít Saját részvény: azon részvények, melyeket a kibocsátó vállalat maga birtokol Elővásárlást biztosító értékpapír (általában kötvény): tulajdonosai először részesülnek újonnan kibocsátott részvényekből 31

32 4.2.3 Kockázati tőke A kockázati tőke klasszikus értelmezése a projekteknél csak kivételes estekben fordulhat elő, azaz, hogy a projekt kialakulásának egy korai szakaszába fektet be a támogató. Ezt a befektetési formát olyan innovációs vagy egyedülálló piaci lehetőségekbe invesztálják, amelyek gyors és erőteljes növekedésekre képesek. A befektetés pillanatában a vállalkozás nem feltétlenül rendelkezik számottevő piaci részesedéssel, vagyis a beruházó az intuícióira hagyatkozva alapozza befektetését. Amennyiben ez a terv mégsem váltja valóra a hozzá fűzött elvárásokat, a társaság könnyen csődbe mehet. Érzékelhetjük, hogy a kockázat nagy, ezért a befektetők által elvárt hozam akár százalék körüli. Továbbá, általában jelentős tulajdoni részesedésre törekszenek, esetenként ragaszkodnak a többséghez, és a társaságok tevékenységét is szorosan követik. A banki típusa, ha az egyébként jövedelmezően gazdálkodó vállalkozások, átmenetileg nem képesek megfelelni a bankok által támasztott hitelképességi feltételeknek, akkor a bankok megtehetik, hogy közvetlen tőkejuttatással segítik a vállalkozást. A fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező országokban régóta alkalmazzák a kockázati tőkejuttatást. Ilyenkor a bankok nem hitelt nyújtanak a vállalkozásoknak, hanem tulajdonrészt szereznek a cégben. A vállalatok bármennyire is szeretnék saját forrásból finanszírozni a projektet, ennek azonban az általában szűkösen rendelkezésre álló pénzügyi források határt szabnak. Ezáltal a vállalkozások idegen források igénybevételére is rákényszerülnek. A magyarországi beruházások finanszírozási gyakorlatába leginkább a hitelezés és lízingelés ügyletei fordulnak elő. 32

33 4.3 Idegen források Az idegen forrás igénybevétele a pénzügyi fenntarthatóság biztosítása miatt szükségszerű, viszont ezek a későbbiekben a költségek növekedését eredményezi. Mindaddig, amíg a vállalkozásoknak lehetősége van a saját forrást önerőből biztosítani, az idegen forrás bevonása nem gazdaságos és nem is célszerű. Egyre többször hallhatunk a kockázati tőkéről, a külföldi befektetők által kínált lehetőségekről, azonban a valóságban a bevonható külső források közül a magyarországi vállalkozások legtöbbször továbbra is a hagyományos banki hitelekre hagyatkoznak, pedig európai versenytársaikhoz hasonlóan, számukra is elérhetőek egyéb tőkepiaci eszközök Hitelek A legnépszerűbb és legnagyobb forrásai a projektek finanszírozásnak a kereskedelmi bankok, mivel ezek a pénzintézetek tapasztalt hitelezési szakemberei jól meg tudják ítélni, hogy a szokatlan hitelügyletekkel kapcsolatosan az egyes iparágakban milyen kockázattal kell számolni, illetve ismerik az ágazat jogi hátterét. A beruházási hitel az innovációt, a vállalkozások tevékenységének a bővítését, korszerűsítését, a munka hatékonyságát, vagyis a vállalat versenyképességét javítja. Ez a hitel típus bármilyen, a cég működését pozitív irányba befolyásoló fejlesztésre igényelhető. Viszont a vállalat, a nyújtott hitel céljának megfelelő felhasználását számlákkal szükséges igazolni. A hitel összegét, valamint a törlesztő részletek nagyságát és gyakoriságát a beruházás nagyságrendjének és megtérülésének figyelembevételével állapítják meg. A kamat mértékét általában egyedileg határozzák meg, de mindenképpen érvényesül a báziskamat és a kamatmarzs képlete. Attól függően, hogy forintban 33

34 vagy devizában kívánjuk felvenni a hitelt, változik a báziskamat viszonyítási alapja. Míg forint hitelek esetében a jegybanki alapkamat vagy a BUBOR 17 bizonyos havi értékéhez adják a kamatmarzs összegét, addig a deviza hiteleknél a LIBOR 18 vagy az EURIBOR 19 a támpont. Valamennyi hiteltermék esetében meghatározásra kerülnek olyan feltételek, melyeknek meg kell felelnie a hiteligénylő vállalkozásnak, illetve nevesítenek kizáró feltételeket is, melynek esetleges fennállása esetén a hitel nem nyújtható az igénylő részére. Feltétlenül rendelkeznie kell két lezárt üzleti évre vonatkozó - a vállalkozási formához igazodó beszámolóval vagy két teljes naptári évre vonatkozó egyéni vállalkozói működést igazoló személyi jövedelemadó bevallással. Kritériumként támaszthatják a támogatott hitelek esetén, hogy meg kell felelnie a kis- és középvállalkozói (KKV) státusznak, ami röviden az alábbiakat jelenti: a vállalkozás összes foglalkoztatott létszáma nem lehet több mint 249 fő a vállalkozás éves nettó árbevétele a hiteligénylés időpontjában kisebb, mint 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy a mérleg főösszege nem haladja meg a 43 millió eurót az állami, önkormányzati közvetett vagy közvetlen részesedés kevesebb, mint 25 százalék A támogatott hitel olyan hitel, melynél általában az állam vagy valamely költségvetési szerv a hitelfelvevő által fizetett kamatok egy részét megtéríti közvetlenül a hitelnyújtónak, és így az adós által fizetett kamat alacsonyabb lesz. Ezek a támogatások csekély összegű úgynevezett de minimis támogatásnak minősülnek. A csekély összegű támogatásokat (akármilyen jogcímen is kapta a vállalkozás) az igénylést megelőző három naptári év viszonylatában össze kell vonni. A három év alatt igénybe vett csekély összegű állami támogatások együttes összege nem haladhatja meg a 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeget. 17 a hazai bankközi pénzpiacon az egyes bankok egymás közötti hitelnyújtásai során alkalmazott átlagos kamatlábak 18 London Interbank Offered Rate, a londoni bankközi referencia jellegű kínálati kamatlábat jelenti, amelyen egymásnak hitelt nyújtanak a nemzetközi bankok 19 Euro Interbank Offered Rate, az európai irányadó bankközi kamatláb 34

35 A beruházási hitelek általában közép- és hosszú távúak lehetnek. A konstrukciók konkrét időtartamot határoznak meg, de legfeljebb 15 év, és maximum 2 év türelmi idővel. A türelmi idő azt jelenti, hogy az adósnak a türelmi idő alatt a hitel tőkerészét nem, csak a kamatot köteles megfizetni ütemezés szerint. A türelmi idő lejártával az adós a tőkét és a kamatot is már ütemezés szerint fizeti meg, általában egyszerre. Beruházási hitelt valamennyi bank ajánl ügyfeleinek. Kedvezményes kamatozású, állami támogatású beruházási hitelt jellemzően a Magyar Fejlesztési Bank biztosít a kis- és középvállalkozások részére a kereskedelmi bankokon keresztül Lízing A lízing kapcsán a legtöbb vállalkozónak a gépjárművek, gépek, eszközök jutnak az eszébe, noha a lízing tárgya akár ingatlan is lehet. A lízing több szempontból is különbözik a hiteltől. A szerződés időtartama alatt a lízingbe adó a tulajdonos, mégsem őt terheli a kárveszélyviselés, hanem a lízingbe vevőt, hiszen az eszköz a lízingbe vevő birtokában és használatában áll. Ebből következik, hogy kárveszély estén a lízingbe vevőnek kell tulajdonosként viselkedni. Amennyiben a dolog elpusztul, megsemmisül, a szerződés nem szűnik meg, hanem átalakul egyösszegű fizetési kötelezettséggé. A hátralékos díj egy összegben azonnal esedékessé válik, és a lízingbe vevőnek meg kell fizetnie azt. A hazai gyakorlat azt mutatja, hogy a lízing ügylet kapcsán általában sor kerül a lízingelt vagyontárgy tulajdonjogának a megszerzésére is, ugyanakkor ez nem szükségszerű. Az egyik lehetséges megoldás, ha a szerződés feljogosítja a használót, hogy a futamidő lejártakor egyoldalúan döntsön a tulajdon kérdésében, vagy a szerződés eleve rögzítse a tulajdonváltozást. A lízingbe vevő általában a futamidő lejártakor a maradvány érték megfizetése után kapja meg a tulajdonjogot, 35