A TANÁCS AJÁNLÁSA A KÖZBESZERZÉS INTEGRITÁSÁNAK MEGTEREMTÉSÉRE [C(2008)105] október Minden jog fenntartva

Átírás

1 A TANÁCS AJÁNLÁSA A KÖZBESZERZÉS INTEGRITÁSÁNAK MEGTEREMTÉSÉRE [C(2008)105]

2 OECD Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Az OECD egy olyan egyedülálló fórum, ahol 30 demokrácia kormányzata dolgozik együtt annak érdekében, hogy a globalizáció gazdasági, szociális és környezetvédelmi kihívásaira választ találjanak. Az OECD élen jár abban is, hogy megértse és segítse a kormányokat az új fejlesztések és problémák terén, mint például a társasági irányítás, az információgazdaság és az öregedő társadalom kihívásai. A Szervezet olyan kereteket biztosít, ahol a kormányok összehasonlíthatják irányítási tapasztalataikat, választ kereshetnek közös problémáikra, kiválaszthatják a jó gyakorlati megoldásokat és dolgozhatnak nemzeti és nemzetközi politikájuk összehangolásán. Az OECD tagállamai a következők: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, a Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Írország, Olaszország, Japán, Korea, Luxemburg, Mexikó, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Lengyelország, Portugália, a Szlovák Köztársaság, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok. Az Európai Bizottság részt vesz az OECD munkájában. Az OECD Kiadó széles körben elérhetővé teszi a Szervezet statisztikai adatgyűjtéseit és gazdasági, szociális és környezetvédelmi témákban végzett kutatásait, csakúgy, mint a tagok által elfogadott egyezményeket, iránymutatásokat és szabványokat. Az OECD által közzétett eredeti, angol nyelvű kiadás címe: Recommendation of the Council on Enhancing Integrity in Public Procurement. Magyar kiadás (Hungarian edition) Közbeszerzések Tanácsa, Magyarország, 2011 Az OECD (Párizs) engedélyével jelent meg. A magyar fordítás minőségéért és szöveghűségéért a Közbeszerzések Tanácsa (Magyarország) felel. 1

3 A TANÁCS AJÁNLÁSA A KÖZBESZERZÉS INTEGRITÁSÁNAK MEGTEREMTÉSÉRE A TANÁCS, A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) december 14-ei Konvenciója 1, 2a), 3 és 5b) cikkelyeinek figyelembe vételével; Az november 21-én elfogadott, a külföldi hivatalos személyek nemzetközi üzleti ügyletekben való megvesztegetése elleni küzdelemről szóló egyezménynek; a Tanácsnak a Nemzetközi üzleti ügyletekben való megvesztegetések elleni küzdelemről szóló május 23-án elfogadott átdolgozott ajánlásának; és az ehhez kapcsolódó, a Kétoldalú fejlesztési támogatásokkal kapcsolatos korrupció ellenni indítványról szóló, a Fejlesztési Támogatási Bizottság által május 7-én jóváhagyott ajánlásának figyelembe vételével; Megállapítva, hogy számos tagállam jogalkotása az Egyesült Nemzetek Szervezete, a Kereskedelmi Világszervezet és az Európai Unió keretében megfogalmazott, közbeszerzésre vonatkozó és korrupció ellenes nemzetközi jogszabályokat tükrözi; Felismerve, hogy a közbeszerzés a kormányoknak egy olyan kulcsfontosságú gazdasági tevékenysége, ami különös módon ki van téve a hűtlenkezelés, a csalás és a korrupció veszélyének; Felismerve, hogy a jó irányítás kialakítására és a közbeszerzés integritásának megteremtésére tett erőfeszítések hozzájárulnak a közforrások, és ezen keresztül az adózók pénzének hatékony kezeléséhez; Megállapítva, hogy a közbeszerzés reformját támogató nemzetközi erőfeszítések a múltban elsősorban a versenyeztetés előmozdítására irányultak annak figyelembe vételével, hogy az ajánlattevők kiválasztása során valamennyi érintett számára azonos érvényesülési esély biztosítsanak; 2

4 Felismerve, hogy a tagállamok közös érdeke az integritást fenyegető kockázatok megelőzése a teljes közbeszerzési folyamat során, az igények felmérésétől a szerződés teljesítéséig és a kifizetésekig; A Közigazgatási Bizottság indítványa alapján: I. JAVASOLJA: (1) A tagállamoknak, hogy az integritás megteremtése érdekében fogalmazzák meg és a gyakorlatban is alkalmazzák a megfelelő szabályozási kereteket a teljes közbeszerzési folyamat során, az igények felmérésétől a szerződés teljesítéséig és az ellenérték kifizetéséig; (2) Hogy a közbeszerzés integritásának elősegítését célzó szabályozási keretek kialakítása során a tagállamok vegyék figyelembe az irányelveket, amelyek az ezen ajánlás szerves részét képező mellékletekben találhatóak; (3) Hogy a tagállamok az irányelvek tartalmát a magánszektor felé is közvetítsék, amely jelentős szerepet játszik az áruk és szolgáltatások közszférának való beszállításában. II. FELKÉRI a Főtitkárt, hogy ismertesse meg az irányelvekkel a nem-tagállamok gazdaságait is és ösztönözze azokat az irányelvek figyelembe vételére a közigazgatásnak, a segélyezés hatékonyságának, a nemzetközi megvesztegetések elleni küzdelemnek és a verseny előmozdítása terén. III. UTASÍTJA a Közigazgatási Bizottságot, hogy más kapcsolódó bizottságokkal együttműködve készítsen jelentést a Tanács számára az ajánlás gyakorlati alkalmazása terén elért eredményekről annak elfogadását követő három éven belül, ezt követően pedig rendszeresen. 3

5 MELLÉKLET IRÁNYELVEK A KÖZBESZERZÉS INTEGRITÁSÁNAK ERŐSÍTÉSÉRE I. Cél és tárgy 1. Az ajánlás figyelembe véve a nemzetközi törvényeket, nemzeti jogszabályokat és a tagállamok szerkezeti felépítését a közbeszerzési folyamat egészét tekintve kínál irányelveket a jogalkotók számára. 2. Az ajánlás nemzeti szinten elsősorban a kormányzati döntéshozókat célozza meg, de általános útmutatóul szolgál a helyi önkormányzatok és az állami tulajdonban lévő vállalatok számára is. II. Meghatározások Közbeszerzési eljárás 3. A jelen ajánlás értelmében a közbeszerzési eljárás összekapcsolódó tevékenységek sorozatát jelenti az igények felmérésétől a szerződés odaítéléséig, egészen a szerződés teljesítéséig és az ellenérték kifizetéséig. Integritás 4. Az ajánlás célja, hogy számba vegye a közbeszerzési eljárás integritását fenyegető kockázatokat Az integritás meghatározható úgy, mint a pénzeszközöknek, forrásoknak, aktíváknak és a hatalomnak a közérdekkel összhangban álló, az eredeti hivatalos céloknak megfelelő felhasználása. A közbeszerzések integritását védő óvintézkedésekre kidolgozandó hatékony stratégia érdekében az integritás meghatározásának negatív megközelítése is hasznos. Az integritást sértő tevékenységek közé tartoznak: a korrupció, ide értve a megvesztegetést is, a kenőpénzek, a nepotizmus, a protekció és a kliensrendszer; a csalás és a források eltulajdonítása, például a leszállítás során a termékek helyettesítése, amely így alacsonyabb minőségű anyagokat eredményez; érdekellentétek a közszolgálatban és a közszolgálatot követő munkakörben; az összejátszás; 4

6 az információval való visszaélés és az információ manipulálása; diszkriminatív bánásmód a közbeszerzési eljárás során; a szervezeti források pazarlása, illetve az azokkal való visszaélés. III. Irányelvek 5. A következő tíz irányelv a jó irányítási elemek alkalmazásán alapul és célja, hogy a közbeszerzés integritását fokozza. Az irányelvek magukban foglalják az átláthatóság, a jó irányítás, az elszámoltathatóság, az ellenőrzés elemeit, illetve a kötelességmulasztás megelőzésének aspektusait. A közbeszerzés integritásának alapvető eleme a lehetséges ajánlattevőkkel és vállalkozókkal szembeni kötelező pártatlan bánásmód. A. Átláthatóság 1. Az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő és pártatlan bánásmód érdekében a tagállamoknak a teljes közbeszerzési eljárás során biztosítaniuk kell az átláthatóság megfelelő szintjét. 6. A kormányoknak azért, hogy a közbeszerzési eljárás könnyen érthető legyen, valamint azt a lehető legpártatlanabb módon alkalmazzák, konzisztens és egyértelmű információkat kell biztosítaniuk a lehetséges ajánlattevők és vállalkozók részére. A kormányok feladata, hogy az átláthatóságot az ajánlattevők és más érdekelt felek például felügyeleti szervek - részére, ne csupán a szerződések megfogalmazásánál, hanem a teljes közbeszerzési eljárás során biztosítsák. Fontos, hogy a kormányok az információ címzettjének és az eljárás adott szakaszának megfelelő szintű átláthatóságot alkalmazzanak. Annak érdekében, hogy az ajánlattevők részére az azonos érvényesülési esélyek biztosítva legyenek és az esetleges összejátszásokat elkerüljék, a kormányoknak a bizalmas információkat különösen védeniük kell. A rendszer hatékonyságának érdekében biztosítaniuk kell továbbá, hogy a közbeszerzésre vonatkozó szabályozás csupán olyan mértékű átláthatóságot követeljen, amely a korrupció ellenőrzését segíti, de nem teremt felesleges bürokráciát. 2. A tagállamoknak a legmagasabb szintű átláthatóságot kell megteremteniük a közbeszerzési eljárások során, valamint óvintézkedéseket kell tenniük az integritás megőrzésére, különösen a közbeszerzési eljárások alól kivételt képező eljárások esetében. 5

7 7. A megbízható versenyeztetési eljárás érdekében a közbeszerzési eljárás megfelelő típusának kiválasztására valamint a közbeszerzési eljárások alól kivételt képező eljárásokra vonatkozóan a kormányoknak egyértelmű szabályokat, és amennyiben lehetséges, útmutatókat kell alkotniuk. Bár a beszerzés módja változhat az adott beszerzés típusától függően, a kormányoknak minden esetben a legmagasabb szintű átláthatóságot kell megteremteniük a versenyeztetés során. A kormányoknak fontolóra kell venniük olyan eljárások kialakítását, amelyek a megnövekedett átláthatóságon, útmutatáson és ellenőrzésen keresztül csökkentik az integritást fenyegető kockázatokat, különösen a közbeszerzési eljárások alól kivételt képező eljárások esetében, így például a rendkívüli sürgősséggel bíró beszerzések és a honvédelmi beszerzések területén. B. Jó vezetés 3. A tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a közbeszerzés során a közpénzeket az eredeti céloknak megfelelően használják fel. 8. A beszerzések megtervezése és a vonatkozó kiadások tükrözik a kormányzati szükségletek hosszú távú, stratégiai szemléletét. A kormányoknak össze kell kapcsolniuk a közbeszerzést az állami pénzügyi irányítási rendszerrel azért, hogy elősegítsék az átláthatóság, az elszámoltathatóság érvényesülését, valamint az értéket a pénzért elv megvalósulását. Lényeges, hogy a felügyeleti szervek, például a belső ellenőrzési és belső auditáló testületek, a legfelsőbb számvevőszékek vagy a parlamenti bizottságok a közpénzek felhasználását felügyeljék, és ezáltal ellenőrizzék az igények megfelelő felmérését és azt, hogy a közpénzeket az eredeti szándéknak megfelelően használják fel. 4. A tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a közbeszerzésekkel foglalkozó hivatalnokok tudása, képességei és integritása megfelel a magas szintű szakmai követelményeknek. 9. A közbeszerzés területén dolgozó hivatalnokok hivatásának elismerése nélkülözhetetlen a hűtlenkezeléssel, a pazarlással és a korrupcióval szembeni ellenállás megerősítésében. A kormányoknak ennek megfelelően szükséges a közbeszerzés rendszerébe 6

8 invesztálniuk és megfelelő anyagi ösztönzőket kell biztosítaniuk, hogy magasan képzett hivatalnokokat vonzanak e területre. Fontos továbbá, hogy a szabályozás, az irányítás és a technológia terén történt változásokkal kapcsolatban a hivatalnokok tudását és készségeit rendszeresen frissítsék. A közhivatalnokoknak ismerniük kell az integritásra vonatkozó kritériumokat és képesnek kell lenniük arra, hogy felismerjék azokat a személyes érdekeik és közfeladatok között fennálló lehetséges konfliktusokat, amelyek döntéshozatalukat befolyásolhatják. C. A kötelességmulasztás megelőzése, teljesítés és ellenőrzés 5. A tagállamoknak megfelelő mechanizmusokat kell alkalmazniuk a közbeszerzés integritást fenyegető kockázatok megelőzésére. 10. A kormányoknak biztosítaniuk kell azon intézményi és eljárási kereteket, amelyek megvédik a közbeszerzés területén dolgozó hivatalnokokat a politikusok vagy más magasabb rangú hivatalnokok jogellenes befolyásától. A kormányoknak garantálniuk kell, hogy a közbeszerzés területén dolgozó hivatalnokok kiválasztása és kinevezése olyan értékek és elvek alapján történik, mint a tisztesség és az érdem. Fontos továbbá, hogy a kormányok azonosítani tudják az érzékenyebb pozíciókat, tevékenységeket és projektek esetén az integritást fenyegető kockázatokat. Ezeket a kockázatokat olyan megelőző intézkedések segítségével kell elhárítani, amelyek megerősítik az integritás kultúráját a közszolgálatban. Ilyenek például a tisztességes eljárást bemutató képzések, a pénzügyi nyilatkozatok valamint az érdekütközések nyilvánosságra hozatala és kezelése. 6. A tagállamoknak ösztönözniük kell a kormány és a magánszektor szoros együttműködését az integritás magas színvonalának megtartása érdekében, különösen a szerződések teljesítése során. 11. A kormányoknak egyértelmű követelményeket kell megfogalmazniuk az integritásra vonatkozóan és garantálniuk kell ezek betartatását a teljes közbeszerzési folyamat során, különösen a szerződések teljesítése során. A kormányoknak az ajánlattevőkkel kapcsolatos tapasztalatokról szóló visszajelzésekről nyilvántartást kell vezetniük, hogy ezzel segítsék a közhivatalnokok jövőbeni döntéshozatalát. A potenciális ajánlattevőket is ösztönözni kell, hogy tegyenek önkéntes lépéseket a kormányhoz fűződő kapcsolatuk tisztaságának 7

9 megerősítésére. A kormányoknak azért, hogy a piaci változásokról naprakész információkkal rendelkezzenek és elősegítsék az értéket a pénzért elv megvalósulását állandó párbeszédet kell folytatniuk az ajánlattevők szervezeteivel, különösen a nagy értékű beszerzések esetében. 7. A tagállamoknak olyan mechanizmusokat kell biztosítaniuk, amelyek egyrészt felügyelik a közbeszerzéseket, másrészt azonosítják és ennek megfelelően büntetik a kötelességmulasztást. 12. A kormányoknak olyan mechanizmusokat kell kialakítaniuk, amelyek követik a döntések útját és képesek azonosítani a szabálytalanságokat és a lehetséges korrupciót a közbeszerzésben. Az ellenőrzésben résztvevő hivatalnokoknak azért, hogy a kötelességmulasztás felderítését a közbeszerzésben megkönnyítsék, ismerniük kell a korrupcióban alkalmazott technikákat és az érintett szereplőket, Ennek előmozdítása érdekében a kormányoknak ki kell alakítaniuk a kötelességmulasztás jelentésére és a hivatalnokok megtorlástól való védelmére szolgáló eljárásokat. A kormányoknak nemcsak a büntetések törvénybe foglalásáról kell gondoskodniuk, hanem biztosítaniuk kell azok hatékony, arányos és időbeni alkalmazását is. D. Elszámoltathatóság és ellenőrzés 8. A tagállamoknak egyértelmű felelősségi láncot kell létrehozniuk hatékony ellenőrzési mechanizmusokkal együtt. 13. A kormányoknak a jóváhagyó hatalom meghatározásával olyan egyértelmű felelősségi láncot kell létrehozniuk, amely a feladatok megfelelő elkülönítésére, valamint a belső jelentés kötelezettségeire épül. Az ellenőrzések rendszerességének és alaposságának arányban kell állniuk a felmerülő kockázatokkal. A kiskapuk elkerülése érdekében fontos, hogy a belső és külső ellenőrzések összhangban álljanak és megfelelően kiegészítsék egymást. Garantálni kell továbbá, hogy az ellenőrzések során születő információ a lehető legteljesebb és leghasznosabb legyen. 9. A tagállamoknak az ajánlattevőktől érkező panaszokat tárgyilagosan és megfelelő időben kell kezelniük. 8

10 14. A kormányoknak garantálniuk kell, hogy a közbeszerzési döntésekkel kapcsolatban az ajánlattevők eredményesen és időben fordulhassanak felülvizsgálatért, valamint panaszaikat megfelelően kezeljék. Biztosítani kell továbbá a pártatlan felülvizsgálatot, egy olyan érvényesítő erővel rendelkező testület által, amely független a közbeszerzésekkel kapcsolatos döntéseket meghozó ajánlatkérő szervektől és megfelelő jogorvoslatot biztosít. A panaszok kezelésére szolgáló idő csökkentése érdekében a kormányoknak érdemes továbbá megfontolniuk a vitás kérdések megoldására szolgáló alternatív eljárások kialakítását. Azért, hogy azok az eljárások, melyeknél az egyes cégek felülvizsgálatok alkalmazásával igazságtalanul megszakítják és befolyásolják az eljárást, felismerhetőek legyenek, a kormányoknak elemezniük kell a felülvizsgálati rendszerek alkalmazását. A felülvizsgálati rendszer ilyen irányú elemzése segíthet azonosítani azokat a lehetőségeket is, amelyek a közbeszerzés területén az irányítás javítására irányulnak. 10. A tagállamoknak fel kell jogosítaniuk a civil társadalmi szervezeteket, a médiát és a szélesebb társadalmat a közbeszerzések figyelemmel kísérésére. 15. A kormányoknak a jelentősebb szerződések kulcsfontosságú jellemzőivel kapcsolatos nyilvános információkhoz való hozzáféréshez a civil társadalmi szervezetek, a média és a szélesebb társadalom részére is lehetőséget kell biztosítaniuk. A nyilvános ellenőrzés elősegítése céljából a felülvizsgálati szervek jelentéseit is széles körben elérhetővé kell tenni. A kormányoknak a hagyományos felelősségre vonási mechanizmusok mellett az olyan nagy értékű vagy összetett beszerzéseknél, ahol a hűtlen kezelés vagy a korrupció jelentős kockázata fennáll, meg kell fontolniuk, hogy az ellenőrzésbe a civil társadalmi szervezetek és a szélesebb társadalom képviselőit is bevonják. 9