Az elhalt szövetek pótlp

Átírás

1 Az elhalt szövetek pótlp tlása 42. A kórokok k hatására létrejövı proliferatív elváltoz újraképzıdés (regeneratio) kórokok hatására. vérkeringési zavarok regresszív elvá proliferatív elvá amikor a kórok hatására egyes szomatikus sejtek osztódni kezdenek az osztódás azonban néhány osztódás után abbamarad a sejtek osztódása bizonyos feladatok elvégzése céljából történik a sejtosztódás (proliferáció) vagy körülírt területen egy-egy szövetben, egy-egy szervben, annak körülírt területén vagy testszerte több szervben, egy vagy több szervrendszerben, illetve minden szervben a szomatikus sejtpopuláció meghatározott tagjaira lesz jellemzı az egyes ingerek hatására más és más sejtek (sejtcsoportok) proliferációja következik be a prenatalis idıszakban kezdetben a sejtek többsége késıbb egyre kevesebb sejt képes osztódásra a postnatalis idıszakban már csak a sejtek egy egészen kis része rendelkezik ezzel a képességgel a szomatikus sejteket osztódó-képességük alapján Cowdry 4 csoportba sorolta Szomatikus sejtpopuláci vegetatív differenciálódó intermitotikus sejt (2.) reverzibilis intermitotikus sejt (1.) postmitotikus sejt (3.) fix postmitotikus sejt (4.) 1

2 Szomatikus sejtpopuláci 1. vegetatív intermitotikus sejtek (vagy szintén tovább osztódó vegetatív intermitotikus sejtté, vagy a 2., 3. sejtcsoportba tartozó sejtté differenciálódik) pl. a basalis epithel sejt, a haemoblastok, a Lieberkühn-mirigyek basalis sejtjei,a spermatogoniumok 2. differenciálódó intermitotikus sejtek (a vegetatív intermitotikus sejtek származékai, képesek az interfázisban tovább differenciálódni a 3. vagy a 4. csoportba tartozó sejtté) pl. a nem teljesen érett fehérvérsejtek, a spermatocyták 3. reverzibilis postmitotikus sejtek (differenciált sejtek, amelyek csak bizonyos körülmények között osztódnak) pl. a májsejtek, a vesetubulusok hámsejtjei, endothelsejtek, adventitialis sejtek 4. fix postmitotikus sejtek (teljesen differenciált sejtek, az osztódásukat teljesen elvesztették) pl. a neurocyták, az erythrocyták Szomatikus sejtpopuláci 1. vegetatív intermitotikus sejtek vagy szintén tovább osztódó vegetatív intermitotikus sejtté vagy a 2., 3. sejtcsoportba tartozó sejtté differenciálódik pl. a basalis epithelsejtek, a haemoblastok, a Lieberkühn-mirigyek basalis sejtjei, a spermatogoniumok stb. generációs ciklusainak száma végtelen biológiai alapja: képesek a kromoszómák végén lévı telomérek újraképzésére (telomeráz) 2. differenciálódó intermitotikus sejtek a vegetatív intermitotikus sejtek származékai képesek az interfázisban tovább differenciálódni a 3. vagy a 4. csoportba tartozó sejtté pl. a nem teljesen érett fehérvérsejtek, a spermatocyták Szomatikus sejtpopuláci 3. reverzibilis postmitotikus sejtek differenciált sejtek, amelyek csak bizonyos körülmények között osztódnak pl. a májsejtek, a vesetubulusok hámsejtjei, endothelsejtek, adventitialis sejtek 4. fix postmitotikus sejtek teljesen differenciált sejtek, az osztódásukat teljesen elvesztették további osztódásra képtelenek pl. a neurocyták, az erythrocyták a differenciálódó intermitotikus sejtek és a reverzibilis postmitotikus sejtek hozzávetıleg osztódásra képesek (generációs ciklusainak száma 40-60) differenciálódott(specializálódott) sejtek pl. hepatocyták, tubulusepithel-sejtek pluripotens (multipotens) sejtek pl. reticulumsejtek, pericyták omnipotens sejtek pl. egyes mesenchymális sejtek a postnatalis idıszakban osztódni képes sejtek, jelentıs része, egy sejtrendszer tagja RES (reticuloendothelialis szisztéma) RHS (reticulohistiocytás rendszer) MPS (monocyta-phagocyta szisztéma) ezek a sejtek (ill. az általuk képezett sejtrendszer) tágabb értelemben az immunrendszer részét képezi a proliferatív folyamatokban résztvevı egyéb sejtféleségek (különféle lymphocyták stb.) a szorosabb értelemben vett immunrendszerhez tartoznak helyi proliferatív elvá fix szöveti sejtek szöveti fix macrophagok (histiocyták) szöveti fix mesenchymalis sejtek (reticulumsejtek) a vérerek endothel sejtjei a nagyobb vérerek adventitialis sejtjei és a kapillárisok körül helyezıdı pericyták mozgó sejtalakok (a vérpályából lépnek ki) 2

3 helyi proliferatív elvá mozgó sejtalakok - monocyták histiocyták - lymphocyták (T és B-lymphocyták) (circulatio, recirculatio) helyi proliferatív elvá idült ingerhatások esetén fibroblast sejtek sarjadzása kollagéntermelés kollagénrost képzés a kötıszövet képzıdés Gyakran mint angiofibroblast szövet jelenik meg histiocyták reticulumsejtek monocyták lymphocyták plazmasejtek fibroblastok proliferatív jelenségek a központi idegrendszerben astrocyták (plasmás és rostos astrocyták) oligocyták microglia sejtek (Hortega-sejtek) a vérerek endothel- és adventitialis sejtjei angiofibroblast szövet Histiocyták óra alatt nagy számban jelenhetnek meg az ingerhatás helyén fix alakok vagy az omnipotens mesenchymalis sejtekbıl esetleg a kis vérerek endothel sejtjeibıl vagy az RHS-sejtekbıl alakulnak ki vándor alakok vagy a csontvelıi monoblastokból, monocytákból képzıdnek epitheloid sejtek monocytákból alakulnak ki 2 típusa ismert aktív phagocytosist végzı típus secretoricus típus phagocytosisos aktivitása kicsi biológiailag aktív anyagokat (enzimeket, pyrogéneket, interferont, prostaglandinokat stb.) termelnek Reticulumsejtek a lymphoreticularis szövet alapvázát képezik a mesenchymalis szövetekben helyezıdı multipotens, ıssejt típusú sejtek reticuloendothelialis sejtek (retothel sejtek) a sinusokat bélelı endothel sejtek körülöttük alaphártya nincs, csak reticularis rostok sőrő fonadéka Monocyták monoblastokból képzıdik vérben keringı változata lép ki a szövetek közé és alakul át histiocytává annak mozgó változatává 3

4 Lymphocyták a csontvelıben képzıdnek elszórtan a nyálkahártyákban tömörült formában nyiroktüszık (magános, csoportos) nyirokszervekben elsıdleges: thymus, Fabricius-tömlı (madarakban) ill. a bursa-equivalens csontvelı (emlısökben) immunkompetencia elnyerése (T, vagy B-sejt) másodlagos: nyirokcsomók, lép differenciálódnak, osztódnak, itt már szerepe van az antigéneknek is nyiroktüszıkbe rendezıdnek a B-lymphocyták: a tüszık corticalis zónájában a T-lymphocyták: a tüszık paracorticalis zónájában lymphocyták a másodlagos nyirokszervekben lépnek kapcsolatba az antigénekkel informált immunkompetens sejtekké alakulnak át utódsejteket hoznak létre (klón) nagyfokú dinamizmus jellemzi ıket lymphoblastos transformatio plazmasejtté való differenciálódás cirkulálnak és recirkulálnak a vér- és nyirokerekben és más szövetnedvekben egy adott helyen a proliferációban csak azok az utódsejtek vesznek részt, amelyek speciálisan az illetı antigénnel való kapcsolódásra képesek (megfelelı antigén-receptorral rendelkeznek) az antigénnek megfelelı utódsejteket (klónt) képeznek nyugvó alakok, fejlıdı formák, kifejlıdött alakok kis, középnagy és nagy lymphocyták lymphoid sejtek a különbözı stádiumban lévı és különbözı nagyságú lymphocyták győjtıneve plazmasejtek Marschalkó Tamás írta le a világon elıször 1895-ben morzsasejteknek nevezte el ezeket a sejteket ellenanyag-termelésre aktiválódott B-lymphocyták közös elnevezés: mononuclearis sejtek monocyta lymphocyta plazmasejt macrophag epitheloid sejt histiocyta immunpatológiai jelenségek nem specifikus védekezı mechanizmus öröklött, veleszületett adottság a természetes rezisztenciát biztosítja specifikus védekezı mechanizmus az immunrendszer veleszületett adottsága alapján életben szerzett képesség Fibroblastok omni- és multipotens mesenchymalis sejtek származékai kollagén elemi összetevıit termeli, amelyek a sejtbıl kilépve kollagén rostokká polimerizálódnak némelykor a helyi proliferatív folyamatokban ectodermalis eredető sejtek is részt vesznek pl. a bırben az epidermis str. spinosum sejtjeinek proliferációja (acanthosis) pl. az agyvelıben: gliasejtek testszerte jelentkezı proliferatív elvá ha az egész szervezetet érı ingerhatásról van szó ha a nedvkeringésbe szöveti bomlástermékek, vagy más kórokozók kerültek ekkor lép mőködésbe testszerte, egymással összhangban az MPS, az RHS és a RES 4

5 testszerte jelentkezı proliferatív elvá Ludwig Aschoff ( ) német orvos patológus nagyon régi megfigyelése az inger természetétıl függetlenül testszerte ugyanazok a sejtek aktiválódnak a különféle szervekben kárminfesték szemcsék, koromszemcsék 1924-ben RES RHS, MPS (van Furth, 1972) phagocyták microphagok macrophagok granulocyták monocyta histiocyta Kupffer-sejt alveolaris macrophag lép, nyirokcsomók, csontvelı macrophagjai pleura és a peritoneum macrophagjai synovialis macrophagok microglia osteoclast stb. Testszerte jelentkezı proliferatív elváltoz a felsorolt sejtrendszer sejtjei képesek elektronnegatív kolloidális anyagot elpusztult sejteket, azok törmelékeit különféle kórokozókat (baktériumokat) egyéb corpuscularis anyagokat stb. felvenni phagocytosis ezek a sejtek a phagocytált anyagokat képesek feldolgozni megemészteni átalakítani elszállítani tárolni stb. Testszerte jelentkezı proliferatív elváltoz a phagocytosis mellett ezek a sejtek proliferációra is képesek a sejtrendszerek egyes sejtjei, bár minden szervben megtalálhatók, egyes szervekben nagyobb arányban fordulnak elı és szervenként szerepük némileg el is térhet Endothelsejtek lép, csontvelı, nyirokcsomók sinusaiban, a máj sinusoidjaiban /májban még a Kupffer-sejtek/, a mellékvese kéregállományában, a hypophysis elülsı lebenyében lévı kapillárisokban Reticulumsejtek vörös léppulpában, a nyirokcsomókban, a csontvelıben MPS, az RHS és s a RES élettani szerepe a fehérje, a szénhidrát és a zsíranyagcserében az elpusztult vörösvérsejtek lebontásában, feldolgozásában kóros folyamatokban betöltött szerepe phagocytáló tevékenység resorptio, remotio kórokozók bekebelezése az ellenanyag termelésben való közvetlen és közvetett szerep /elıkészítik az antigént presentálják az antigént felismerı és ellenanyagot termelı sejtek felé stb.) egyes kórfolyamatokban aktiválódik a rendszer egyes fertızı betegségek esetén (gümıkór, a lovak fertızı kevésvérősége, malacok circivírus-2-fertızése stb.) anyagtárolási betegségek esetén (lipoidosisok stb.) Az MPS, az RHS és s a RES aktiválódásának szövettani jelei megnı a phygocytáló tevékenységük a sejtek cytoplasmájának basophiliája megnı vacuolumok a sejtek cytoplasmájában a sejtmagban kromatinállomány átrendezıdése pl. tömörülés a sejtek változatos alakot vesznek fel osztódás révén megszaporodnak 5

6 Reaktív reticulosis MPS, az RHS és a RES sejtjeinek testszerte jelentkezı burjánzása a rendszer feladatait végzı sejtek köre kibıvül olyan endothelsejtek is phagocyta tevékenységet végeznek, amelyeket korábban nem soroltunk oda általában a vérerek és a szívbelhártya endothel sejtjei ha a kiváltó ok megszőnik, a sejtproliferáció leáll majd fokozatosan és nem ritkán csaknem nyomtalanul eltőnik MPS, az RHS és s a RES mőködését m szabályoz lyozó tényezık külsı tényezık rossz tartási körülmények rossz takarmányozási viszonyok belsı tényezık parasympathicus idegizgalom hisztamin STH glikokortitikoidok sympathicus idegizgalom ACTH dezoxikortikoszteteron túl fiatal és túl idıs szervezetben szintén csökken a mőködés 6