Personal and collective self-concept on the threshold of adulthood
|
|
- Lili Szilágyi
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Én-tudat és mi-tudat a felnőtté válás idején Personal and collective self-concept on the threshold of adulthood NEULINGER ÁGNES NÓGRÁDI-SZABÓ ZOLTÁN Az én-tudat a személyes létezéshez kapcsolódik és az ember egyediségéhez, a közösségtől való elhatárolódáshoz kötődik. A mi-tudat a másikkal/ másokkal való egység megélésén keresztül valósul meg, azaz a teljesség a mi-tudat megélésével válik lehetővé az egyén számára. Mind az én-tudat, mind a mi-tudat kialakításában jelentős szerepet játszanak a tanult elemek, azaz kialakulásuk és változásuk az egyén és környezete közötti interakció eredménye. A mi-tudat kialakítását és megélését az identitást meghatározó és befolyásoló tényezők nagymértékben befolyásolják. Mindez a család kontextusában is értelmezhető és vizsgálható a családi rítusok által. Empirikus kutatásunkban 71 fiatal felnőtt egyetemista által írt rövid esszék történeteit dolgoztuk fel. Ezek a történetek két emléken keresztül idézik fel a középiskolás és egyetemista évek egy-egy meghatározó családi eseményét és így alkalmasak arra, hogy rajtuk keresztül megértsük az én-tudat és mi-tudat alakulását a felnőtté válás során. Eredményeink szerint a fiatal felnőttek múltbeli családi rítusait dominálja a mi-tudat, amelynek fontossága a felnőtt önállóság megteremtésének idején is jellemző. Ezzel együtt az átmeneti időszakokban az én-tudat és ehhez kötődően az egyéni rítusok is nagyobb jelentőséget kapnak, miközben egyúttal kialakul az újra definiált mi-tudat is. Kulcsszavak: identitás, rítus, család, fiatal The self plays a central role in human personality and personal adjustment. The self-concept is dimensional and recognizes both personal and collective components of the self. Personal self-concept relates to aspects of the self that are differentiated from others (unique), while collective self-concept includes those aspects of the self that are based on memberships in different social groups and communities (shared). Personal self-concept can be referred to as the "me" and collective self-concept as the "we". Furthermore, self-concept is learned and develops through social interactions as humans grow old. Personal and collective self-concept can be studied in the context of the family. Family rites are able to reflect family identity, which enables the investigation of this concept. Current study analysed short essays written by 71 young adults (university students). These stories include two family memories, one from high school years and the other from college years of young adults. These family stories give the opportunity to study the change of personal and collective self-concept in the path to adult life. According to our results, collective self-concept (original and redefined) dominates family rites during emerging adulthood. Nevertheless, in transitional periods personal self-concept and personal rites also gain popularity. Keywords: self, rite, family, young adult 417
2 1. Bevezetés EMOK XXII. ORSZÁGOS KONFERENCIA HITELESSÉG ÉS ÉRTÉKORIENTÁCIÓ A MARKETINGBEN A vágyott identitás nem mindig és nem mindenki számára elérhető, ugyanakkor bizonyos mértékig mindannyiunknak lehetősége van arra, hogy meghatározzuk kik vagyunk (SHANKAR et al., 2009). GIDDENS (1991) alapján az identitás nem egy jól körülhatárolható valami, hanem egy állandó menedzselést igénylő folyamat, amellyel folyamatosan foglalkozunk, sőt amelyet ELLIOTT és WATTANASUWAN (1998) szerint nemcsak kialakítunk és fenntartunk, de kommunikálunk is. Ez az önmagunkra reflektáló folyamat hitelesen bizonyítja az introspekció létjogosultságát. Jóllehet tudományos értelemben az introspekciót sok támadás érte, mindazonáltal az önismereti folyamatokban igen nagy szerepe van az önreflexiónak, a saját lelkiállapotunk megfigyelésének (PLÉH, 1988). Megközelítésünkben a szimbolikus interakcionizmus elméletét követve az identitás külső hatások révén konstruálódik, azaz az identitás kialakulását befolyásolják a társas kapcsolatok (BUDA, 1968). Ennek megfelelően az én fejlődéséhez társas interakciók és különböző szerepek felvétele szükséges, amelyben megjelenítődnek mások nézőpontjai (MEAD, 2000). Az identitás része az egyéni és a társas identitás, ehhez kötődően az én-tudat és a mi-tudat. Az egyéni és társas identitás közötti kölcsönhatás meghatározó: az egyéni identitás az egyén szocializációja során alakul ki, ami a társas interakciók révén folyamatosan változik. Emellett a társas identitás olyan értelmezési keretet jelent az egyén számára, amely a kollektív tudaton alapul és csoportfejlődéssel formálódik (TAJFEL, 1982). A társas identitás elméletének alkalmazása hagyományokkal rendelkezik a fogyasztáskutatás területén és a megközelítés számos marketing orientációjú és identitást vizsgáló kutatás elméleti alapját is meghatározza (PISKÓTI, 2015). Ebbe az elméleti vonulatba illeszkedik tanulmányunk is. Jelen tanulmány az én-tudat és a mi-tudat alakulását vizsgálja a fiatalok felnőtté válásának idején, a család kontextusában és családi tevékenységek, benne családi rítusok segítségével. Kutatási kérdésünk az én-tudat és mi-tudat időbeli változásának megismerésére vonatkozik, azaz azt kívánjuk megérteni, hogy a felnőtté válás folyamatában az én-tudat és mi-tudat miként változik és milyen jellemzői vannak. Az én-tudat és a mi-tudat meghatározó az egyén életében és fogyasztásában is. A kutatási kérdésünk vizsgálatát indokolja, hogy a fiatalok családon belüli szerepe és családhoz való kötődése a felnőtté válással átalakul, amely változás a fogyasztásukat is érinti. Az én-tudat és mi-tudat változásának megismerése hozzájárul a fiatalok önálló fogyasztási mintái kialakulásának megértéséhez, továbbá a családi döntéshozatali mechanizmusok jobb értelmezéséhez. 2. Rövid elméleti háttér Az én-tudat és a mi-tudat egymással szorosan összekapcsolódik a személyiség struktúrájában és annak alrendszereiként értelmezhetők. Az én-tudat kialakulása az egyén önmagára irányuló reflexiójaként ragadható meg és azt a folyamatot érinti, amelyben az ember önmagát mint sajátos, különálló totalitást ismeri meg és személyiségének azonosságát rögzíti, míg a mi-tudat teszi azt teszi lehetővé, hogy ezt az egyedi totalitást egy integrációhoz tartozó egyedként észlelje az egyén (GÁLL, 1973:1186). Eszerint a mi-tudat a másikkal/ másokkal való egység megélésén keresztül valósul meg, azaz a teljesség a mi-tudat megélésével válik lehetővé az egyén számára. CSÁNYI (2003) fogalomhasználatát követve az egyén a csoportlény része, így megjelenik az énjében annak identitása is. A csoportlény megfogalmazással CSÁNYI (2003) a csoporthoz tartozás fontosságát hangsúlyozza minden ember vonatkozásában, olyan szükségességként, amely nélkül a túlélés nem lehetséges. Ez a kollektívvel létrejövő azonosulás megtörténhet az egyént körülvevő tágabb és szűkebb csoportokban egyaránt, így az azonosulás létrejöhet többek között különféle szubkultúrákkal és a családdal is. Az így kialakuló sokféle mi-tudat közül aztán az egyes csoportok fontossága határozza majd meg, hogy melyik lesz elsődleges az egyén számára (GÁLL, 1973), illetve befolyásuk időtől és kontextustól függően aktivizálódik (BREWER GARDNER, 1996). Továbbá BREWER 418
3 (1991) kiemeli, hogy a kollektív identitás aktivizálódásakor az egyéni identitás azon elemei lesznek hangsúlyosak, amelyekben a csoport többi tagjával osztozik az egyén, azaz amely azonos bennük. Ehhez a gondolathoz kapcsolható ARON és szerzőtársai (1992) vizsgálatainak eredménye, miszerint erős párkapcsolat esetén elmosódnak az egyénhatárok és a közös mi-tudat erősödik fel. További humán sajátosság, hogy az emberben egyszerre él a vágy a közöségtől való megkülönböztetésre, az egyéniség egyediségének a megélésére, s a közösségbe való tartozásra, ahol az egyéniséget feladva, az egység érzését lehet átélni. Ez a fajta ellentét képezi az összes csoportdinamika alapját. A személyiség fejlődésének, formálódásának különböző szakaszaiban hol az egyik, hol a másik késztetés erősödik fel. FELDMÁR (1997) szerint elképzelhető, hogy a legkisebb tovább nem osztható egység a pár és nem az egyén. Az egész-ség, ami az angol nyelvben a holy holizmus, egyszerre utal az egészlegességre és a szentségre is. A szent az, ami egységes, nem egy tagból áll. Ebből a gondolatmenetből kiindulva feltételezhető, hogy az ember személyisége tudatosan törekszik az egyesből a többes entitás megélésre, hiszen ösztönösen érzi, hogy ami nem egész, nem valakivel vagy valakikkel alkotott egység, az sérült, hiányos, nem teljes, nem egészséges. Ehhez a gondolatisághoz kapcsolódik a mi-tudat fogalma. A mi-tudatnak az első mintája az anyaméhben eltöltött 9 hónap. Minden ember életében ez volt az első valószínűleg nem kognitív szinten, sokkal inkább imprintingszerűen, érzelmi síkon ösztönösen belénk ivódó mi-tudat érzése. Ez alapján a mi-tudat egy természetes állapotnak tekinthető, melynek átélésére tudatosan vagy tudat alatt folyamatosan törekszünk. Feltételezhető tehát, hogy a mi az alap, a tovább nem osztható egység. Ha én lesz belőle, akkor keresi a lehetőséget, hogy újra mi legyen. A szimbolikus interakcionizmus elméletét követve (MEAD, 2000) mind az én-tudat, mind a mitudat kialakításában jelentős szerepet játszanak a tanult elemek, azaz kialakulásuk és változásuk az egyén és környezete közötti interakció eredménye. Ez még kiegészíthető azzal a megkülönböztetéssel, amit BREWER GARDNER (1996) tesz, amikor a környezettel való kapcsolatokon belül megkülönbözteti a személyes kapcsolatokat és azokat a viszonyulásokat, amelyek nagyobb sokszor személytelen közösségekhez kapcsolják az egyént. Jelen kutatás előbbivel, azaz a személyes kapcsolatokra épülő kollektív identitással foglalkozik. A fogyasztói társadalomban a fogyasztás szimbolikus jellege lehetővé teszi, hogy személyiségünket a fogyasztás révén kifejezzük (BELK, 1988) és ez az önkifejezés mind az én-tudat, mind a mi-tudat kifejezésére is szolgálhat. A kiterjesztett én elmélete szerint a mással/másikkal való azonosulás a személyiség gazdagodását teszi lehetővé, új személyes tulajdonságok megszerzését az identitás kiterjesztése által. Ezáltal a tárgyaink, amelyeket birtoklunk a részünkké is válnak (TUAN, 1980). A fogyasztás és kollektív identitás kapcsolatát többen vizsgálták, többek között közös családi étkezés kapcsán HONGYAN (2015) és PRABASH (2015) kutatási megállapították, hogy a közös étkezés hozzájárul a közösségi identitás kialakításához és megőrzéséhez, valamint minél erősebb a közös fogyasztási helyzethez (jelen esetben étkezéshez) való kötődés, az annál inkább hozzájárul a közös identitás megéléséhez. Az étkezés, az együtt evés az egyik legerősebb kifejezése az összetartozásnak, a mi tudat megélésének. Akikkel együtt eszünk, azokkal szimbolikus értelemben eggyé válunk, az ősi egyéni, vagy akár az évmilliók alatt belénk ivódott kollektív tudatalatti minták alapján (FORGÁCS, 2004). A társas identitás kapcsán meghatározó a családi identitás szerepe az egyének életében, így fogyasztásukban is (EPP PRICE, 2008). A családi identitás BENNETT és szerzőtársai (1988:212) alapján úgy határozható meg, mint a család időben folyamatos és szubjektív megélése önmaga folytonosságáról, jelenéről és jellemzőiről. REISS (1981) alapján ez kiegészíthető azzal, hogy a családi identitás nemcsak a tagok belső megélését, hanem a külvilág észlelését is magában foglalja. A családi identitás EPP és PRICE (2008) szerint a család szerkezetének, generációs jellemzőinek és természetének megismerésével írható le, amely családi interakciók során jön létre. Az interakció fontosságát hangsúlyozza BAXTER és BRAITHWAITE (2002), akik szerint a rítusok központi szerepet játszanak a családi identitás létrehozásában, fenntartásában és generációkon keresztüli 419
4 továbbadásban. Ennek megfelelően empirikus kutatásunkban családi rítusok segítségével vizsgáljuk a közösségi és egyéni identitást. A családi identitás értelmezéséhez szükséges áttekinteni azokat a tényezőket is, amelyek befolyásolják a családi identitás létrejöttét és alakulását. Ezek a tényezők EPP és PRICE (2008) alapján a következők: 1. kommunikációs formák és szimbólumok adaptálásának szintje a családon belül, 2. a családtagok számára a kollektív identitás kifejezésének fontossága, 3. egy vagy több családtag elkötelezettségének kifejezése a közös identitás fenntartására, 4. a megosztott identitások hogyan és mennyiben vannak összhangban a családtagok egyéni és kapcsolati identitásával, 5. az identitást kifejező tevékenységek háborítatlansága, 6. akadályok az identitás megélésében, 7. változó és kontextustól függő identitás szükséglete a családon belül. Ezeknek a tényezőknek a figyelembevétele szükséges a családi identitás alakulásának értelmezéséhez. 3. Empirikus kutatás 3.1. Módszertan Kutatásunk a családi identitás benne az én-tudat és mi-tudat megismerésére EPP PRICE (2008) nyomán a család számára fontos és jelentőségteljes tevékenységeket, azaz a családi rítusokat vizsgálja. Megközelítésükben ezek a család számára jelentőséggel bíró cselekmények alkalmasak arra, hogy mind az én-tudatot, mind a mi-tudatot megjelenítsék és a fiatalok felnőtté válása során ezen rítusokban való részvétel révén visszatükrözzék azt a változást, amely a felnőtté válás során történik az én-tudat és mi-tudat megélésében. Az adatgyűjtés során olyan történeteket gyűjtöttünk egyetemista fiataloktól rövid esszék formájában, amelyek számukra fontos családi tevékenységet idéztek fel középiskolás korukból és egyetemista éveikből. Ezzel a két időponttal a családtól való elszakadás két időpillanatát kívántuk megragadni és egymáshoz képest megérteni. Az esszék az alábbi három kérdésre adtak választ történetek formájában: 1. Egyetemista éveidből idézz fel részletesen egy olyan családi eseményt, amely számodra a legemlékezetesebb. Írd le részletesen az eseményt és az ezzel kapcsolatos érzéseidet! 2. Középiskolás éveidből idézz fel részletesen egy olyan családi eseményt, amely számodra a legemlékezetesebb. Írd le részletesen az eseményt és amennyire emlékszel az ezzel kapcsolatos érzéseidet! 3. Hogyan írnád le a legfontosabb különbségeket a két esemény között? A feladat kiírásában nem szerepelt a rituálé szó, bár szándékunk volt olyan emlékeket összegyűjteni, amelyek rituálék lehetnek a család számára. Ezt a megkérdezettek számára lényeges családi események felelevenítésével kívántuk elérni. Összesen 71-en küldtek be beszámolókat, ami összesen 142 történetet eredményezett. A középiskolás évekből 19 volt az utazással, nyaralással kapcsolatos, 16 ballagásról, szalagavatóról, 13 születésnapról, 8 karácsonyról, 15 pedig más családi eseményről szólt. Az egyetemi évekből 17 diplomaosztóról számolt be, 16 utazásról, nyaralásról, 9 születésnapról, 9 karácsonyról, 5 házassági évfordulóról, 4 esküvőről, 11 pedig másról szólt Eredmények Elemzésünk alapján a családi identitás erősen meghatározó a fiatal felnőttek életében, amely a közös családi tevékenységekben jön létre és válik megragadhatóvá. Ezek a családi tevékenységek részben kötelesség jellegűek (pl. esküvőn való részvétel), részben kikapcsolódáshoz, szórakozáshoz kötődnek (pl. közös társasjáték). A családi történetek elemzése alapján elmondható, hogy a családdal összefüggő asszociációk jellemzően pozitívak és a család fontosságát jelzik még abban az időszakban 420
5 is, amikor a fiatal felnőtt az önállóság útjára lép és eltávolodik a családi közösségtől. Erre utalnak mind a történetek, amelyek a középiskolás és egyetemista időszakhoz kapcsolódnak, mind az a mód, ahogyan ezek megfogalmazásra kerültek. Érdemes kiemelni azt is, hogy amennyiben a család működése diszharmonikus (például válás következtében), akkor megjelenik a múltbeli pozitív családi tevékenységek iránti nosztalgia és ehhez kötődően a vágyódás egy korábbi mi-tudat iránt. Ez a vágyódás a jól működő családok esetében is jelen van a fiatal felnőttek észlelésében az elmúlt boldog évekhez kötődően, de itt az elmúlást az idő és nem a korábbi családi közösség felbomlása okozza. A fiatal felnőttek történeteiben az én-tudat és mi-tudat (mind a család, mind a kortársak) egyszerre, párhuzamosan van jelen, azaz az egyik a másik viszonylatában jön létre. Például a szalagavatómról fogok írni, majd a középiskolás évekből a legutolsó év a legmeghatározóbb, hiszen már készülünk az érettségire gondolatok ezt a párhuzamosságot jól kifejezik. Az én-tudat a családtól való elszakadás folyamatát nézve az egyetemista időszakban erősebb, de a mi-tudat (család, barátok) ekkor is meghatározóan jelen van. Az egyéni identitásban a családtól való elszakadás folyamatától függetlenül a családi identitás szerepe erős a családi kapcsolatok minőségének függvényében. Ez a pillanat, ahogy végignéztem a családomon végtelenül boldoggá tett. (Karácsony, egyetemista évek) Az elemzett esszékben felelevenített családi tevékenységek részben múltbeli eseményeket érintettek, részben a jelen és a jövő is megjelenik bennük. A múlthoz kapcsolódó rítusok mind közösségi rítusok voltak, ahol a mi-tudat megélése a rítus központi elemének nevezhető. A múlt újbóli átélése magában foglalta a nosztalgiázást, a sztorizást, a gyereknek lenni újra élményt. A múlt felidézése mind az én-tudat, mind a mi-tudat megélése szempontjából lényeges. Az emlékek egy része valamilyen lezárult helyzetre vonatkozott, amelytől azóta a visszaemlékező már elszakadt. Amikor az osztályfőnök beszédet mondott az osztálytermünkben én is nagyon sírtam, mert tudtam, hogy egy korszak lezárult (ballagás, középiskolai évek) A múltbeli emlékek felidézése kollektív helyzetben aktívan és passzívan egyaránt megvalósulhat, azaz a történetek egy része olyan helyek meglátogatására vonatkozott, ahol régebben közös élményeket élt át a család, másrészt az emlékidézés fotók visszanézése (családi fotóalbum) segítségével is megvalósult. Ehhez kötődően a fotókészítés, a közös élmények megörökítése visszatérő elem a családi történetekben. Mindez erősítheti az én-tudatot ( készült egy kép velem a lufival, és a tablóképemmel a háttérben ) és a mi-tudatot ( a meghitt ceremónia után egy csodálatos étteremben folytattuk az ünneplést, fényképekkel, videókkal ) egyaránt. A jelen és a jövőbeli vonatkozású történet elemek között egyaránt találhatóak a mi-hez és én-hez kapcsolódó tevékenységek. Az én-központú rítusok azonban jellemzően egyfajta tranzitrítusoknak tekinthetők, melyek átmenetet képeznek két mi-tudathoz kacsolódó életesemény vagy életszakasz között. Az aktuális jelen idejűnek tekinthető történések magukban foglalják az egyén szempontjából fontos pillanat megélését, egyfajta individuális hedonizmust, a feltöltődés élményét, az örömöt (amely gyakran az egyén ünneplésének öröméből fakad, pl. születésnap). Ezekben a megélésekben azonban az én mellett megjelenik a mi, a kollektív tudat a miénk a világ ma este érzése, a közös bulizás élménye, a közös nevetés és játék. A történetekben a jövőbeliség valamilyen várakozás kapcsán rajzolódik ki, amely mind az egyéni, mind a közösségi tudatban megjelenik. Az egyéni tervezés és szervezés a csoportos tervezés és szervezés felidézésével párhuzamosan jelenik meg ( mindenki arról beszélt, hogy melyik városba megy főiskolára ). Az egyéni és kollektív fókusz a konkrét esemény kontextusától és a család jellemzőitől függően alakul. Az 1. táblázat a családi események kapcsán mutatja az én-tudat és mi-tudat megélésének jellemzőit rítustípusok szerint. A rítusokat a felnövekvő és családjuktól egyre inkább leváló fiatalok életszakaszának megfelelően elengedő, liminális és befogadó rítusok szerint jelenítettük meg. A családi események egy része (jellemzően a középiskolás évekre esők) elengedő jellegű rítust idéz. Ez 421
6 magában foglalja a saját és a család vagy tágabb közösség szerepére vonatkozó visszaemlékezéseket, úgymint például korábbi közös családi nyaralási emlékek (pl. élveztem, hogy gyerek vagyok ), szalagavató és diplomaosztó eseményei. A közös családi jelen intenzív megélése azonban már elengedő jellegű, amelybe belemosódik a felnőttkorba való átmenet időszaka. A lányok apukájukkal, a fiúk pedig anyukájukkal keringőztek (szalagavató, középiskolás évek). A liminalitás rítusai jellemzően az egyetemista évek kapcsán felidézett családi eseményekhez kötődnek. Ezekben részben erős az én-tudat a pillanat élvezetéshez, a hedonizmushoz, az átmenetiséghez kapcsolódó bizonytalanság megéléséhez és az önállósághoz, felfedezéséhez kötődően. Másrészt az átmenetiség érzete kollektív, azaz megjelennek benne a kortársakkal közösen megélt pillanatok. A liminalitás időszakában a jövőre vonatkozó várakozások is jelen vannak mind egyéni, mind csoport szinten. Emellett az átmenetiség látható abban is, ahogy a fiatal a családjától való eltávolodást megéli. Ezt az időszakot egyszerre jellemezi a kötődés és az eltávolodás kettőssége. Számomra a legfurcsább az volt, hogy megszűnt az, hogy bármikor felhívhatom a tesómat, kikérhetem a véleményét dolgokról. (egyetemista évek) A családi események között befogadó rítusok is azonosíthatók, amelyek a családi közösség szempontjából elsősorban új családtagok befogadását jelentik, úgymint a párkapcsolat révén a családba került új tagok befogadása. A húgom születésnapja alkalmából ellátogattunk a Sugár Bowling klubba, ahol családosan, szüleimmel, öcsémmel, húgommal, az ő barátjával és az én barátommal (születésnap, egyetemista évek). Nagyon jó alkalom volt arra is, hogy a barátnőm még jobban beépüljön a rokonságba (születésnap, egyetemista évek) Az én-tudat szempontjából a befogadó rítusok ennél kiterjedtebb formában jelennek meg és magukba foglalják azokat az egyéni szinten konstruálódó új szokásokat is, amelyekkel a fiatal saját felnőtt identitását definiálja. A barátommal közösen is szoktunk szervezni programokat, illetve az ő testvéreivel, unokatestvéreivel és családjainkkal is szívesen találkozunk hétvégenként (egyetemista évek) Teljesen máshogy kezelem azóta is a karácsonyokat és a közös ünnepeket, mert ritkán járok haza vidékre (egyetemista évek) 422
7 1. táblázat: Az én-tudat és mi-tudat megélése családi eseményeken a felnőtté válás során Én-tudat megélése Mi-tudat megélése Elengedő rítusok Visszaemlékezés, múltbeli egyéni élmények és szerepek felidézése Ragaszkodás a múlt emlékéhez Visszaemlékezés, múltbeli közös élmények és szerepek felidézése Közösen megélt családi pillanatok, a jelen intenzív A liminalitás rítusai Befogadó rítusok Forrás: Saját szerkesztés Bizonytalanság megélése Önállóság, felfedezés A pillanat élvezete, individuális hedonizmus Jövőorientált várakozás, szervezés és tervezés Az új én definiálása Beilleszkedés megélése Új szokások teremtése megélése Elengedés a közösségből Miénk a világ, közös szórakozás Jövőorientált közös várakozás, tervezés, szervezés Befogadó rítusok Bemutatkozás, ismerkedés Hagyományőrzés Elemzésünk szerint a családi identitás a fogyasztással összefüggésben is megjelenik, úgymint a családi közös étkezés, közös alkoholfogyasztás, a családra jellemző bevásárlási szokások. A felnőtté válás jellemzően együtt jár a fiatal felnőttek családjuktól való fizikai eltávolodásával. A családi identitás megőrzését támogathatják ekkor olyan eszközök (termékek és szolgáltatások), amelyek ezt a fizikai távolságot áthidalják. Közben a család befizetett egy új mobilcsomagra, melyben a családtagok ingyen hívhatták egymást. Rengeteget beszéltünk egymással (egyetemista évek) Az én-tudat és mi-tudat megélését a tárgyak birtoklása is támogatja, amelyek sokszor a kiterjesztett én részét képezik. Megfigyelhető, hogy a változás átmeneti idejében lévő fiatalok sokszor olyan tárgyakra hagyatkoznak, amelyek a múltat képviselik, vagy azokra, amelyek az új szerepüket képviselik, hogy így könnyebb legyen megélniük új én-tudatukat Kaptam tőlük egy aranygyűrűt, amit a táncon viseltem először és azóta is szinte minden nap az ujjamon van, nagyon fontos nekem. (szalagavató, középiskolás évek) A családi identitást őrző tárgyak sokszor család rítusokat kísérő kellékek, úgymint bizonyos italok fogyasztása, asztalteríték. Emellett még a családi fotóalbum jelenik meg jellemzően a kiterjesztett családi identitás részeként. 4. Összegzés Elemzésünk eredményeként megállapítható, hogy a vizsgált rítusok túlnyomó részében a kollektív élmény dominált, és egy adott közösségbe való belépést vagy a közösségi tagok egymás közötti kapcsolatrendszerének megerősítését szolgálta. Egyéni rítus ahol az én vagy az önállóság játszott főszerepet mindig valamilyen átmeneti időszakra volt jellemző, ami átmenetet képzett két közösségi lét között. Ekkor az egyén az egyik identitást és szerepkört, valamint valamilyen közösséget maga mögött hagyott és valamilyen rítus során egy másik közösségbe vagy társas térbe lépett be, integrálódott. Az én-központú rítusok tehát egyfajta tranzit-rítusok új életszakaszba lépéskor jelentkeznek, de a végső funkciójuk az, hogy az egyén egy újabb identitást szerezve vagy megszilárdítva, újra egyesüljön valakivel vagy valakikkel a mi-tudatban. Eszerint a mi-tudat csak időlegesen válik halványabbá az egyén életében, azaz egy adott életszakaszban felerősödő én-tudat a későbbiekben ismét erős mi-tudattá erősödik. Végső soron tehát az önálló én kialakítását segítő rítusok a közösségi vagy mi-tudatban való egyesülést szolgálják. Az önálló én kialakítása azért lényeges, mert ez egyfajta belépőt jelent egy új 423
8 közösségbe, kompatibilissé teszi az egyént egy közösségi tudatba való beleolvadásra. A mi-tudat megélését nyilvánvalóan segítik a mi-központú, kollektív rítusok. A felnőttkorba lépés idején megfigyelhető az egyéni identitás újratárgyalása/ újradefiniálása, amely egyúttal segíti a családi identitás építését és annak fennmaradását. A családhoz való viszony minősége meghatározta a mi-tudat mellett az én-tudatot is. Eredményeink szerint a fiatalok saját magukról más képet alakítanak ki aszerint, hogy mennyire érezik magukat közel a családjukhoz, azaz mennyire elkötelezettek családjuk iránt. Amennyiben a családi kötődés erős, akkor az önálló élet elindulása ellenére a családi mi-tudat is erős marad, ha a kötődés gyenge, akkor egy korábbi erős kötődésű állapotra való vágyódás jelenik meg. Továbbá jellemző az is, hogy a családon belüli szerepek átalakulnak az egyéni identitás újratárgyalásával: a családon belüli szerep az egyetemista évek alatt aktívabb részvételt mutat szemben a középiskolás évek passzívabb szerepével szemben. Kutatási eredményeink hasznosíthatók a családi döntéshozatali helyzet ismeretét igénylő üzleti helyzetekben, továbbá hozzájárulhatnak a fogyasztói szocializáció jobb megértéséhez, valamint a tárgyakon keresztüli énkiterjesztés pontosabb értelmezéséhez. Különösen érdekes az egyéni és társas identitás újra definiálása a felnőttkorba lépés során. Ez lehetőséget ad a marketing számára a pontosabb célzásra és relevánsabb kommunikációs üzenet megfogalmazásra, amennyiben figyelembe veszi, hogy a családi mi-tudat fontossága megmarad az önálló felnőtt élet kezdetén is. Egyúttal meg kell említenünk kutatásunk korlátait, amely szerint a fiatal felnőttek feldolgozott történetei elsősorban pozitívak voltak, így arra nem adtak lehetőséget, hogy rosszul működő családok esetében a mi-tudatot alaposan megismerjük. További gyengeség a minta összetételéből ered, hiszen az alanyok bár eltérő születési háttérrel és körülményekkel azonos budapesti, egyetemista jelennel rendelkeznek, ami befolyásolja az eredmények érvényességét. Irodalomjegyzék Aron, A. Aron, E. N. Smollan, D. (1992): Inclusion of Other in the Self Scale and the structure of interpersonal closeness. Journal of personality and social psychology. 63 (4) Baxter, L. A. Braithwaite, D. O. (2002): Performing marriage: Marriage renewal rituals as cultural performance. Southern Journal of Communication. 67 (2) Belk, R.W. (1988): Possessions and the Extended Self. Journal of Consumer Research. 15 (2) Brewer. M. B. (1991): The social self: On being the same and different at the same time. Personality and Social Psychology Bulletin. 17 (5) Brewer, M. B. Gardner, W. (1996): Who is this" We"? Levels of collective identity and self representations. Journal of personality and social psychology. 71 (1) Buda, B. (1968): A szociálpszichológia és modern kutatási irányzatai. Szociológiai Közlemények. II, Csányi, V. (2003): Az emberi természet Humánetológia. Vince Kiadó Kft, Budapest. Epp, A. M. Price, L. L. (2008): Family identity: a framework of identity interplay in consumption practices. Journal of Consumer Research. 35 (1) Feldmár, A. (1997): A tudatállapotok szivárványa. Gigant. Bt., Debrecen. Gáll, E. (1973): Személyiség és mi-tudat". Korunk. 32 (8) Giddens, A. (1991): Modernity and Identity: Self and Society in the Late Modern Age. Cambridge: Polity Press. Elliott, R. Wattanasuwan, K. (1998): Brands as Symbolic Resources for the Construction of Identity. International Journal of Advertising. 17 (2) Forgács, A. (2004): Az evés lélektana. Akadémiai Kiadó, Budapest. 424
9 Hongyan, Y. A. Veeck, F. Y. (2015): Family meals and identity in urban China. Journal of Consumer Marketing. 32 (7) Mead, G. H. (2000): A pszichikum, az én és a társadalom szociálbehaviorista szempontból. In Felkai, G., Némedi, D. és Somlai, P. (szerk.), Olvasókönyv a szociológia történetéhez. Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig ( ). Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó. Piskóti, M. (2015): A Környezeti Identitás szerepe a környezettudatos viselkedés kialakulásában. Doktori értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem. Pléh, Cs. (1998): Hagyomány és újítás a pszichológiában. Budapest, Magyarország: Balassi Kiadó. Prabash, E. A. Ferguson, S. Aitken, R. (2015): From me to we : negotiating new family identity through meal consumption in Asian cultures. Qualitative Market Research: An International Journal. 18 (4) Reiss, D. (1981): The family s construction of reality. Cambridge, MA: Harvard University Press. Shankar, A. Elliott, R. Fitchett, J. A. (2009): Identity, consumption and narratives of socialization. Marketing Theory. 9 (1) Tajfel, H. (1982): Social identity and intergroup relation. Cambridge, Cambridge University Press. Tuan, Y. F. (1980): The significance of the artifact. Geographical review. 70 (4)
Célcsoportok és marketing
1 Célcsoportok és marketing Mayer Péter TourBo Városlőd gyüttfogyasztók gyüttfogyasztók Értékajánlat gyüttfogyasztók Pozícionálás Márkaépítés Termék Értékesítés Reklám Árazás Értékajánlat gyüttfogyasztók
FOGYASZTÓK TÖRZSIESEDÉSE
FOGYASZTÓK TÖRZSIESEDÉSE Dr. Prónay Szabolcs, adjunktus Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar, ÜzleA Tudományok Intézete pronay.szabolcs@eco.u- szeged.hu Szimbolikus fogyasztás gyökerei Szimbolikus
Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: öröm, sajnálkozás, bánat, csodálkozás, remény
Tantárgyi követelmények, angol nyelv 7. évfolyam képes követni a célnyelvi óravezetést, idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival együttműködni
Azt csinálni, amit a Szelf akar
Azt csinálni, amit a Szelf akar Motiváció az autonómia-szükséglet perspektívájából Takács Hilda 15 16 17 Jegyzetek 1. Niemiec, Cristopher P. Ryan, Richard M.: Autonomy, competence and relatedness in the
Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
Reziliencia-fejlesztéssel és érzelmi neveléssel a korai iskolaelhagyás ellen
Reziliencia-fejlesztéssel és érzelmi neveléssel a korai iskolaelhagyás ellen Alma a fán Fókuszban a korai iskolaelhagyás - műhelysorozat Dr. Suhajda Virág, Vastag Zsuzsa Rogers Személyközpontú Oktatásért
TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013
TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja
Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam
Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből Személyes vonatkozások 9. évfolyam A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai Családi élet, családi kapcsolatok Emberek
A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1.
A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. Tartalom 1. UNESCO Egyezmény a szellemi kulturális örökség védelméről
Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház
Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?
Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális
Naiv szociológia tanulás társas közegben. Király Ildikó
Naiv szociológia tanulás társas közegben Király Ildikó Elemi értelmezési keret https://www.youtube.com/watch? v=vtnmlt7qx8e Naiv Pszichológia Általános tendecia, hogy bármilyen megfigyelt ágenst személyes,
Nevelési céljaink, feladataink megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk a tárgyi eszközök folyamatos szintentartását és bővítését.
Óvodánkról: Az Egyetértés Utcai Óvoda 1976.novemberében nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt 4 csoporttal 100 férőhellyel. Azóta óvodánk Kecskemét egyik legszebb kertvárosában a Petőfivárosban 225 kisgyermek
Pszichológiai Irányzatok és Iskolák
Pszichológiai Irányzatok és Iskolák Ha mindig igazat mondasz, semmire sem kell emlékezned. Mark Twain Dr. Szabó Attila, PhD A Behaviorizmus A behaviorizmus a pszichológia egy elméleti irányzata, amely
Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007
Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007 Budapest, 2007 május 23. Soltész Anikó Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 22-24. Telefon: (1) 212 21 79; Fax: (1)
Az osztályozóvizsgák témakörei évfolyamonként angol nyelvből 2019.
Az osztályozóvizsgák témakörei évfolyamonként angol nyelvből 2019. Ötévfolyamos nyelvi képzés 9.ny évfolyam : Beginner ( kezdő) szinten Tematikai egység, Témakör I. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, SZÁRMAZÁS, CSALÁD
Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek
Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:
Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL
SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi
Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ
1. a) Fogalmazza meg a szociális munka főbb dilemmáit, és saját munkaköréből támassza alá egy-egy példával! b) Határozza meg a neurózis és a pszichózis fogalmát! Soroljon fel jellemző tüneteket, tünetegyüteseket!
KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK
Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális
Témakörök az idegen nyelvi érettségihez
Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,
1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban
TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív
GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban
GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.
JUHÁSZ PÉTER SZIGORÚAN SZERETVE
JUHÁSZ PÉTER SZIGORÚAN SZERETVE Börtönön innen gyermekvédelmen túl volt egyszer egy A fiatalkorúság büntetőjogi meghatározása /2012. évi C. törvény XI. fejezet/ 1996. január 01-től van lehetőség arra,
A nonbusiness marketing oktatási és kutatási tapasztalatai a BCE Marketing és Média Intézetében
A nonbusiness marketing oktatási és kutatási tapasztalatai a BCE Marketing és Média Intézetében Simon Judit Nonbusiness workshop Győr, 2016. március 21. Oktatás Önálló tárgyak tantárgyon belül Vállalati
Angol nyelv. 5. évfolyam
Angol nyelv 5. évfolyam Témakör 1. Család 2. Otthon 3. Étkezés 4. Idő, Időjárás 5. Öltözködés 6. Sport 7. Iskola 8. Szabadidő 9. Ünnepek, Szokások 10. Város, Bevásárlás 11. Utazás, Pihenés 12. Egészséges
A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról
TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231
TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb
Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek
DR. KANYÓ MÁRIA KARDOS SÁNDOR ISTVÁN. Korrupciós, vagy csak hála. Corruption or just gratitude
Absztrakt DR. KANYÓ MÁRIA KARDOS SÁNDOR ISTVÁN Korrupciós, vagy csak hála Corruption or just gratitude Doktori kutatás keretében 238 fős mintavétellel empirikus felmérést végeztünk a rendőrség hivatásos
Fiatalok szegmentálása táplálkozási szokásaik szerint
Táplálkozástudományi kutatások PhD konferencia Budapest, 2012. január 28. Fiatalok szegmentálása táplálkozási szokásaik szerint Böröndi-Fülöp Nikoletta KE-GTK Marketing és Kereskedelem Tanszék Bevezetés
A kohorszkutatás terve, jelentősége
KOHORSZ 18 - Magyar Születési Kohorszvizsgálat A kohorszkutatás terve, jelentősége 2017. november 13. Spéder Zsolt KSH Népességtudományi Kutatóintézet Miről lesz szó? Motivációk Nemzetközi tapasztalatok
A család kedvencei. Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre
A család kedvencei Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre A család kedvencei Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre RACHEL ALLEN Ezt a könyvet férjemnek, Isaac-nak ajánlom akinek szere tete, támogatása
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?
Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem
A pálinka vásárlási döntést befolyásoló tényezők Dr. Fodor Mónika, főiskolai docens Dr. Totth Gedeon, főiskolai tanár
A pálinka vásárlási döntést befolyásoló tényezők Dr. Fodor Mónika, főiskolai docens Dr. Totth Gedeon, főiskolai tanár Wessling Pálinka konferencia 2014. Május 21. Budapest A kutatás módszertana (1) Kvalitatív
A család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24.
A család mint érték értékteremtő család Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus 2010. november 24. A család mint érték A magyar társadalom a családot és
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
Angol nyelv közép- és emelt szintű szóbeli érettségi témakörök 2018
Angol nyelv közép- és emelt szintű szóbeli érettségi témakörök 2018 Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek.
TÁRGYLEÍRÁS CSALÁDSZOCIOLÓGIA BBNSZ Oktató: Dr. Földházi Erzsébet 2013/2014. tanév II. félév kedd 10:00-11:30 BTK Ste Dienes Valéria terem
TÁRGYLEÍRÁS CSALÁDSZOCIOLÓGIA BBNSZ03200 Oktató: Dr. Földházi Erzsébet 2013/2014. tanév II. félév kedd 10:00-11:30 BTK Ste Dienes Valéria terem A TANTÁRGY CÉLJA A család történeti változásainak, működésének
Tantárgyi követelmények Angol (1. idegen nyelv) 9. évfolyam
Tantárgyi követelmények Angol (1. idegen nyelv) 9. évfolyam Témakörök: Személyes vonatkozások, család: A tanuló személye, életének fontos fordulópontjai Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet
Éves terv. Árnyas óvoda éves eseménynaptárja
Éves terv Árnyas óvoda éves eseménynaptárja 2018.09.01.-11.30. Ősszel a táj piros, sárga Jeles nap, ünnep, esemény, hagyomány Tartalom Határidő a befejezésre Humán erőforrás felelős Szervezési mód Elvárt
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei
Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk
MagyarOK B1+ munkalapok 6
1. Egyetértek. Nem értek egyet. munkalap Egyetért? Nem ért egyet? Írja le az érveit! Lassan az lesz a furcsa, ha az emberek egymással beszélgetnek, és nem a telefonjukat bámulják.... Soha nem fogok szótlanul
Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed!
1 Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! Mi az az élményturizmus? Nyaralni, túrázni, utazni mindenki másképp szokott. Van, aki spontán indul el, van, aki alaposan
A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap
A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák. dr. Bátfai Ágnes
Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák dr. Bátfai Ágnes Vázlat: I. Az előadás célja, fontosabb kulcsszavak II. Imaginációval, szimbólumokkal való munka III. Sémák
2 kultúra. Zétényi Tamás. www.nytud.hu/depts/tlp/quantification zetenyi@nytud.hu
2 kultúra Zétényi Tamás www.nytud.hu/depts/tlp/quantification zetenyi@nytud.hu MTA Nyelvtudományi Intézet - 'Elmélet és kísérlet a nyelvészetben' Budapest, 2014. február 25 agenda: mit csinálunk? mit veszünk
CSABA JÓZSEF ÁMK ÓVODA BEMUTATKOZÁSA
Csak tiszta forrásból Érték közvetítés óvodánkban egy alternatív program szellemében CSABA JÓZSEF ÁMK ÓVODA BEMUTATKOZÁSA ÓVODÁNK NAGY JENİNÉ ÓVODAI NEVELÉS A MŐVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL CÍMŐ ALTERNATÍ V PROGRAM
Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.
Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez
A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében
A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák
NT ERKÖLCSTAN 1. osztály TANMENETJAVASLAT. Készítette: Báder Ilona
NT-11144 ERKÖLCSTAN 1. osztály TANMENETJAVASLAT Készítette: Báder Ilona Az én világom Nevelési fejlesztési cél: Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése. A saját környezet elemeihez való viszonyulás
1. Bevezetés. 2. Anyag és módszer
DR. FODOR MÓNIKA * Értékrend, élelmiszerfogyasztói preferencia és a szolgáltatás-választás indítékai közötti összefüggések a hazai munkahelyi étkezés piacán 1. Bevezetés Correlations between the individual
Acta Acad. Paed. Agriensis, Sectio Mathematicae 29 (2002) PARTÍCIÓK PÁRATLAN SZÁMOKKAL. Orosz Gyuláné (Eger, Hungary)
Acta Acad. Paed. Agriensis, Sectio Mathematicae 9 (00) 07 4 PARTÍCIÓK PÁRATLAN SZÁMOKKAL Orosz Gyuláné (Eger, Hungary) Kiss Péter professzor emlékére Abstract. In this article, we characterize the odd-summing
A tantárgy kódja BBNSZ03200 Óraszám 2
A tantárgy címe CSALÁDSZOCIOLÓGIA A tantárgy típusa ELŐADÁS Tantárgy célja: A tantárgy kódja BBNSZ0300 Óraszám Félév 6 Kreditek száma A család történeti változásainak, működésének és a társadalomban betöltött
- tools. Zsolt Mogyorósi, Mária Nagy, György Mészáros. 12.12.2008, Győr
Enrichment of a(n existing) Curriculum by adopting TICKLE - tools Zsolt Mogyorósi, Mária Nagy, György Mészáros 12.12.2008, Győr First steps of enrichment 1. Give a short review of the main features of
FAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE
FAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE István Harcsa Judit Monostori A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban Budapest, 2012 november 22-23 Introduction Factors which
Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)
1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi
Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához
Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA
Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma.
Polányi elosztási elmélete Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban Bauer András Berács József Reciprocitás Redisztribúció Piac 2 A piaci csere A piaci csere nem az
Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep
Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,
A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
Az erkölcstan tantárgy tananyaga 1. évfolyam
Az erkölcstan tantárgy tananyaga 1. évfolyam Tematikai egység címe Az én világom Társaim Ők és én Közvetlen közösségeim A család és a gyerekek Tágabb közösségeim A lakóhelyi közösség A környező világ A
MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA. István KommunikációsAkadémia www.sasistvan.hu. www.sasistvan.hu
MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA Sas SasIstván István Kommunikációs KommunikációsAkadémia Akadémia www.sasistvan.hu www.sasistvan.hu Hurka Gyurka 1982 MILYEN MILYEN VÉDELEM VÉDELEM
TALENT PLANTATION. TALENT PLANTATION Vezetői Utánpótlás Tehetségprogram
2018 TALENT PLANTATION Vezetői Utánpótlás Tehetségprogram Vezetői Utánpótlás Tehetségprogram Kompetenciafejlesztő tehetségprogram 21-30 év közötti egyetemi vagy főiskolai hallgatóknak, frissdiplomásoknak,
Magvető Kiadó könyvklubja - Mesekalauz úton lévőknek
2013 június 30. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Magvető értékelve Kiadó könyvklubja Mérték - 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Képek és történetek kereszttüzében élünk, és belezavarodhatunk vagy visszatérhetünk
Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?
És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai
2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
A prezentáció felépítése. Gyermek a tájban
Gyermek a tájban A gyermekkori utazási élmények hatása a Balatonnal mint turisztikai desztinációval kapcsolatos preferenciákra és attitűdökre Kiss Kornélia - Bogáromi Eszter - Michalkó Gábor// Budapesti
Kapcsolatok kialakulása és fennmaradása klaszterek tudáshálózataiban
Kapcsolatok kialakulása és fennmaradása klaszterek tudáshálózataiban Juhász Sándor 1,2 Lengyel Balázs 1,3 1 Hungarian Academy of Sciences, Agglomeration and Social Networks Lendület Research Group 2 University
IDENTITÁS (ÖN)AZONOSSÁG - TUDAT
IDENTITÁS AZONOSSÁG IDENTITÁS (ÖN)AZONOSSÁG - TUDAT FOBB KÉRDÉSEI KI VAGYOK ÉN? / 0 -? / MERRE TARTOK? / 6-40 / HOVÁ TARTOZOM?/ milyen csoportokhoz/? / 3 -? / MILYEN ÉRTÉKEKET TARTOK FONTOSNAK? / 3-13
Oroszné Dr. Perger Mónika pár- és családterapeuta, egyetemi adjunktus BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék, Családi Szolgálatok Ligája Alapítvány
Oroszné Dr. Perger Mónika pár- és családterapeuta, egyetemi adjunktus BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék, Családi Szolgálatok Ligája Alapítvány 1. Hogyan gondolkodjunk a családról? 2. Napjaink családjai
Az egyetem mint szocializációs színtér
Az egyetem mint szocializációs színtér Campus-lét a Debreceni Egyetemen Műhelykonferencia Debrecen, 2010. december 3. Szabó Ildikó DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék A campus világa I. A Campus-lét
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..
Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél
A Present Perfect Tense magyar megfelelői
- 105 - Donga György A Present Perfect Tense magyar megfelelői Szövegelemzés közben egyik hallgatómnak szeget ütött a fejében, hogy egyik olvasmányunk két mondatát, egy jelen idejű és egy múlt idejű mondatot
Fenomenológiai perspektíva
Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,
Készül egy mozaik a kezdetek
Készül egy mozaik a kezdetek Mi előzi meg a mozaikcsalád kialakulását? Hogyan lesz egyszülős családból mozaik? Melyek azok a pszichés tényezők, amelyek hatással vannak a család és a benne élők lelki egyensúlyára?
Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta
Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es
OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM
OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.
Dr. Láng András. Dr. Láng András Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://pszichologia.pte.hu) Egyetemi adjunktus KAPCSOLAT
Dr. Láng András Egyetemi adjunktus KAPCSOLAT Pszichológia Intézet 7624 Pécs Ifjúság u. 6. Iroda: B 308 Tel: +36 72 501516 E-mail: andraslang@hotmail.com [1] OKTATÁS Fejlődéslélektani műhelymunka (BA) TAT
Az apák szerepe védőnői szemmel
Az apák szerepe védőnői szemmel A Védőnői Szolgálat MA: 103 éves (1915.06.13.) A kor társadalmi, gazdasági és demográfiai változásai hívták életre a védőnői hálózatot. Megalakulásakor a cél: a csecsemőhalandóság
Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben A projekt címe: HÉVÍZ A MÚLTBAN ÉS NAPJAINKBAN Intézményi innováció a Hévízi Helytörténeti Múzeum és az Illyés
AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN
A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna
Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia
Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Mit akar a szociális szakma ma? Transzparens és koherens jogi, szakmai, finanszírozási
Tantárgy adatlap Társadalom és lélektan
A tantárgy kódja: 7PE20NGKC4B A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Society and Psychology A tanóra száma (Előadás szeminárium gyakorlat egyéb): Kreditérték: 6 A tantárgy meghirdetésének
REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN
REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés,
SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy
AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA
AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA A vállalat céljai elérése érdekében folytatott koordináció, azaz az erőforrások koordinálásának folyamata. AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA A
Különböző perspektívák
Különböző perspektívák A résztvevők megismerkednek a különböző perspektívák fontosságával a saját online jelenlétükkel, illetve mások online jelenlétével kapcsolatos információk értékelése során. Megismerkednek
Osztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: általános iskola angol nyelv Évfolyam: 1. Vizsga típusa: írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök: Én és a családom: üdvözlés, köszönések napszak
DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja
DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat
A történeti táj, mint örökség
A történeti táj, mint örökség Dr. Fejérdy Tamás DLA okl. építészmérnök, okl. műemlékvédelmi szakmérnök, c. egyetemi docens Táj-fogalom ami többé-kevésbé egyértelmű (de alig van belőle), az a Táj-fogalom
Hogyan vonjuk be a fiatalokat önálló vállalkozás indításába? Kocsisné dr. Andrásik Ágota Széchenyi István Egyetem
Hogyan vonjuk be a fiatalokat önálló vállalkozás indításába? Széchenyi István Egyetem Előadás felépítése Generációk, köztük a fiatalok Kutatási program a fiatalok megismerése érdekében A család és az iskola
Sylvester mentálhigiénés, személyiségfejlesztő, Közösségi szolgálat Projekt értékelés tanév
Sylvester mentálhigiénés, személyiségfejlesztő, Közösségi szolgálat Projekt értékelés 2014-15 tanév Aki másokat felüdít, maga is felüdül ( Példabeszédek 11.25) Amit akaratok, hogy az emberek veletek cselekedjenek,