A iák koronaméreteinek helyes kialakítása erdőnevelési feladat

Átírás

1 A iák krnaméreteinek helyes kialakítása erdőnevelési feladat DE. SÓLYMS REZSŐ Száms igény kielégítését kell az erdőnevelőnek elősegítenie a faanyagtermelés mennyiségének és értékének fkzását szlgáló munkája srán. Ezek közül egyike a legfntsabbaknak az, hgy az asszimiláció intenzív lebnylításáhz elegendő fénymennyiség álljn a fák rendelkezésére. Ugyanakkr elegendő asszimiláló levélfelület is szükséges az értékes fény hasznsításáhz. levélfelület nagysága visznt a fák krnájának méreteivel közel egyenes arányban növekszik, illetve csökken. A fák életműködésében, testük mennyiségi felépítésében közismerten döntő tényező tehát az asszimiláció. Minél több fényt sikerül ezáltal hasznsítani, annál több faanyag képződhet. A hasznsításban a levelek mennyiségénél is lényegesebb azk asszimilációs képessége, amit erdőnevelési A rendszabálykkal fkzni lehet. A fény ezenkívül jelentős hatással van a fák alakjára. Ez a megtermelt faanyag minőségében is kifejezésre jut. Az erdőnevelőnek ezért állandóan szem előtt kell tartania azt, hgy bár egyes fafajk képesek az árnyékt elviselni, aznban e tulajdnságuk figyelembevétele mellett mindegyik megköveteli a bőséges fénymennyiséget a tőle várt fatömeg előállításáhz. A krna helyes kialakítása, a fák fényigényének kielégítése az egyik legfntsabb feladata az erdőnevelésnek. Száms gyakrlati adat és megfigye^lés áll rendelkezésünkre a krnaméreteket illetően. Erdőművelési szakkönyveink, az Erdőnevelési Utasítás egyértelműen meghatárzzák a fa magasságának és átmérőjének függvényében a célszerűnek látszó krnahsszat és átmérőt. Ezzel szemben részletes vizsgálataink azt mutatják, hgy általánsságban a fák krnáinak mérete nem kielégítő. A nevelővágásk erélye az elmúlt években fkzódtt, ennek hatása érezhető. Főleg idősebb krban aznban már ritkán tudunk kellően segíteni az előző időszak nevelési hiánysságain. A krna céltudats nevelését már közvetlenül az erdősítés után kell megkezdeni és flytatni mindaddig, amíg a fa ágai számttevő növekedésre képesek. Ez az idő fafajnként váltzik. Az újulatban, telepítésben a kisfűrész és a nyesőlló segít a hibás krna megjavításában, a kettős vezérhajtás, a kinyúló ldalágak, vagy a kársíttt hajtásk eltávlításában. Főleg a fenyőfélék esetében van ennek nagybb jelentősége. Az erdeifenyő, lucfenyő, jegenyefenyő gyakran szenved különböző kársításktól. Az 3 számú képen lyan fiatal erdeifenyő fácska látható, amelyik a fenyőilnca kársítása flytán elvesztette vezérhajtását és a következő évben az ldalrügyekből kettős vezérhajtást növesztett. Ilyen esetben a rsszabb alakú, gyengébb hajtást zöldnyeséssel eltávlítjuk, 8 0 cm-es csnkt hagyva (2. kép). A következő tisztításkr a csnkt a fapalást mentén lefűljük (3. kép). Így az egyébként ígéretesnek mutatkzó fácska krnája néhány éven belül helyreigazdik. Száms, ehhez hasnló művelettel javítható az újulat, illetve telepítés egyedeinek krnaminősége. A fiatalsban, rudas és középkrú erdőben a növőtérnek a helyes kialakításával adjuk meg elsősrban a kiválaszttt fák számára a krnafejlesztés lehetőségét.- Ezen a téren a legintenzívebb szakasz a krna hsszát illetően a törzskiválasztó, a krna szélességét illetően pedig a növedékfkzó gyérítés.

2 . kép. Fiatal erdeifenyő fácska kettős vezérhajtással 2. kép. Az egyik vezérhajtás visszavágása. 3. kép. A csnk eltávlítása Az elmúlt évben részletesen vizsgáltuk erdeifenyveseink krnavisznyait. Igen nagy a satnya krnájú, felnyurgult egyedek száma, főleg a rudas állmánykban. A sűrűségre való túlztt törekvés száms egyéb kárs hatásn kívül a,,pamacs" krnájú fák tömkelegét eredményezi. Jól szemlélteti ezt a 4. és 5. kép. A 4. képen álló fa egy 20 éves erdeifenyves legkiválóbb egyedei közül való, amilyen az adtt állmányban szinte alig található. Az 5. képen látható négy fa az átlagt képviseli. Az ilyen alakú fák alktják hegy- és dmbvidéki rudas erdeifenyveseink nagy részét. A képeken látszik, hgyan tlódik fkzatsan felfelé a szrngó állásban levő fák krnája. Az ilyen krnájú fákból még lehet elegendőt kiválasztani a jövő számára, mst már csak gyakran és óvatsan" kell flytatni a nevelővágáskat addig, amíg megfelelő krnaméreteket nem kapunk. Skszr tapasztalt hiba az, hgy az intenzív krnafejlesztést csak a növedékfkzó gyérítések alkalmával tűzzük ki elsődleges célul. Növekedésvizsgálataink az erdeifenyőre visznt azt mutatják, hgy éves krban számt- 4. kép. Egy sűrűn tarttt erdeifenyves 5. kép. Egy sűrűn tarttt erdeifenyves legjbb krnájú fája átlags egyedeinek krnái

3 tevő krnanövekedés már nincsen. Más a helyzet például a bükk esetében, de a megfelelő krnaméretekre való törekvés tt is a nevelővágásk kezdetével egyidőben kell, hgy induljn. A célszerű krnakialakítás érdekében az erdőnevelési kísérleti területek fáit több szempnt szerint sztályzzuk. Külön minősítjük a krnahsszat és a krnaátmérőnek a krna hsszáhz való visznyát, valamint az ezzel összefüggő növőteret is. A krnahssz szerinti sztályzáskr a következő szempntk szerint bíráljuk el a fákat: I.. A krnahssz a magasság felénél nagybb. II.. A krnahssz a magasság felénél kisebb, de egyharmadánál nagybb. III.. A krnahssz a magasság egyharmadánál kisebb, de egyhatdánál nagybb. IV.. A krnahssz a magasság egyhatd részénél kisebb. A krnaátmérő szerinti sztályzásban a krnahsszat a szélességéhez visznyítjuk: I. sztályba tartzó fák esetében az arány 2,5 :,0 II. sztályban 2,0 ;,0 III. sztályban,5 :,0 IV. sztályban,0 :,0 Az. táblázatban felvételi adatk eredményét. összefglaltam hárm kísérleti területre vnatkzóan a A táblázatban a prnóapáti kísérleti területre vnatkzó adatk jól kezelt állmány képét mutatják, ahl a fák krnájának hssza 55 éves krban a magasság egyharmada és egyhatda közé esik, krnaaránya pedig 2,0 :,0,,5 :,0. A ha-nkénti élőfakészlet 56 m 3 -rel haladja meg a Greiner-féle fatermési táblában közölt fatömeget. Ebben a krban a krnavisznyk javításával már nem számlhatunk. tvábbi A 2. táblázatban Szentgtthárd határában levő 8 éves erdeifenyő állmány 958-ban létesített tisztítási minta és ellenőrző területeinek adatait közlöm összehasnlítás céljából. Az 958-ban 26%-s eréllyel végrehajttt tisztítás hatására növekedett a javafák aránya és minősége. A krnák méretei és levélzete, tvábbá a növőtér kedvezőbben alakult, s ennek eredményeként a min- + aterület állmányának átlags mellmagassági átmérője,4 cm-el haladta meg ~ÍZ ellenőrző területét. A leghelyesebb krnavisznyk meghatárzását erdőnevelési és faterméstani kísérleteink eredményei fgják elősegíteni. A legnagybb fatermést adó parcellák fáinak krnája sk útbaigazítást fg adni. Mindezektől függetlenül az Erdőnevelési Utasításban a krnák kialakítására vnatkzó irányelveket érvényesíteni kell, mert azk gyakrlati értéke vitathatatlan. Az őrségi erdeifenyvesek krnavisznyait vizsgáltuk különböző krú állmánykban létesített mintaterületeken. A 3. táblázatban közölt adatk mutatják, hgyan alakult a krna hssza a famagassághz visznyítva százaléks megszlásban. A táblázatból kitűnik, hgy az erdeifenyő krnája 0 éves kr körül, a záródás létrejötte után kezd fkzatsan feltlódni- és a fák zöme a törzs 3 A részéig élő ágakkal bríttt. A sűrű állás következtében 25 és 35 éves kr között már a törzs felső V 4 2 A részét fglalja el a krna, leginkább a felső 73-ba esik (2 3 sr). A 40 éves kr után pedig a törzsek 60 80%-án már csak a famagasság V 4 részét teszi ki a krna hssza. Helyesebb lenne, ha ez az

4 A krna és növőtér sztályk megszlása az erdőnevelési sztálykban a Prnóapáti kísérleti területen Erdőnevelési Krnahsszúsági sztály Krnaátmérő sztály Növőtér sztály sztály I II III IV I II III IV I II III IV I II III db r / 00 0,7,3 9,4 6,6 0,5 2,3 55, 42, 0,2 2,6 8,5 5,7 db % 00,2,6 56, 4, 2,4 4,8 57,7 35,,6 27,4 62,5 8,5 db / 00 0,4 0,4 67, 32,, 7,8 6,6 29,5 4,4 35,8 53, 6,7 2. táblázat A krna, levélfelület és növőtérsztályk alakulása a Szentgtthárd Zsida határában létesített tisztítási minta és ellenőrző területen Növőtér sztály Krnahsszúsági sztály Krnaátmérő sztály arány Levélfelületi sztály I II III IV I II III IV I II III' IV I II III IV Mintaterület, % Ellenőrző terület, %

5 A krna hssza a famagasság hányadában A krna hssza a famagasságnak Srszám Felvételi hely Kr (év) 0 /4 /4 2/4 2/4 3/4 3/4 4/4 /. Csákány drszló Csk. 2. Rábagyarmat 6 i 3. Gasztny 4 d 4. Csákány drszló 2 2 d 5. Nádasd 49 a 6. Rábagyarmat 5 e 7. Nádasd 2 (a b) ,5 27,5 68,0 3,0 48,3 50,2,5 45,2 54,8 60,3 39,7-55,8 44,2 8, 8,9 75,0 25,0 arány nem i l/ í, hanem x /3 V2 lenne. Erdeifenyő esetében a krna hsszának növelése elsősrban éves kr között ldható meg. Külön vizsgáltuk a javafák helyzetét. Ennek alapján készült a 4. táblázat. A táblázat mutatja, hgy még a javafák krnamérete Sem teljesen kielégítő. A famagassági csprtk szerint való összefglalásból kitűnik, hgy a magasság növekedésével milyen arányban tlódik el a krna hssza. Különösen szembetűnő, hgy éves kr között túlztt arányban vannak lyan fák, amelyek krnahssza a famagasságnak csak / i részét teszi ki (50 80%). Ez szintén arra utal, hgy a törzskiválasztó gyérítések végére (30 40 éveskr) megfelelő növőtér kialakításával létre kell hzni lyan krnát, melynek hssza a famagasság / i -ánál nem kisebb. Végeredményben a fatömegnövedék mértékében mindez megmutatkzik. A kis krnájú fák növekedési menete nagy ingadzáskat mutat. Fiatal krban, amíg van elegendő asszimilációs felület, a magassági és vastagsági növekedés erőteljes, hamar kulminál. A krnaraányk csökkenésével a növekedés is visszaesik. A jó krnájú fák növekedése egyenletesebb. Ezek a fák huzams ideig hznak létre nagy növedéket, és életenergiájuk később csökken. A szakember számára mindezek ismert tényként jelentkeznek, ha elmélyülten fglalkzik az erdő életének s általában a növények életének sajátsságaival. Az előbbiekben tárgyalt kísérleti területeken megmértük két egymásra merőleges irányban a fák krnájának átmérőjét és összehasnlítttuk a mellmagassági átmérővel. Az eredményeket az 5. táblázatban fglaltam össze. A táblázat mutatja, hgy miként csökken az életkr függvényében a krna és a törzsátmérő aránya. Ez az arány az erdeifenyő esetében 40 éves kr után kisebb ingáskkal 0 20 között m.egállapdik. Mintegy ismételten figyelmezteti az erdőnevelőt az előző időszakban végzett törzskiválasztó munka jelentőségére. Méréseink szerint, ha 40 éves kr után az erdeifenyő törzs- és krnaátmérőjének aránya 5 28 alá süllyed, erőteljes növedékvisszaesés következik be. Másszóval: a nevelővágás elmaradása vagy kellő erélyének hiánya először az arányszám, majd pedig az egyes fák fatermésének csökkenésében hamarsan megmutatkzik.

6 Srszám p <<! e»-í 3 p p, g CG t p- t & p l_ p- z ^ P V! P c (s5 P- cp a, p. CB CD Kr, év t I i b > t *-' C t I i rf^ ^ hí^ C t l i ^ tf^ (^MtíH ^ ^ *» fí^- íís > P- m <D p =<J p p 2 3 gj p 3 t 00 i l -3 t t ca t t c I -3 Össz., % t CD t t -J t 03 C -J t t i i ca t G-l ca c CD i -a "t 00

7 5. táblázat A krnaátmérő és mellmagassági törzsátmérő közötti összefüggés A fák krnaátmérője törzsátmérőnek A terület Kr, év C szrsa Csákánydrszló 22. Csk 2, 47,2 43,2 6,3,, 00 Rábagyarmat 6 i 26 0,6 39,5 52,3 7,0 0, S c összesen Gasztny 4 d 36 5, 66,3 27,6,0 00 Csákánydrszló , 78,9 00 Nádasd 49 a Rábagyarmat 5 e 60,8 88,2 00 Nádasd 2 a b Az előbbi példákat azért srltam fel, hgy mintegy alátámasszam a krnakiképzés fntsságát, amelyet általánsságban elismerünk ugyan, de érvényesítése a gyakrlatban skszr elmarad. Sha nem szabad tehát megfeledkezni azkról az általánsan ismert igazságkról, hgy:. A faiermesztés egyik legfntsabb tényezője a fény, amelyet a fa az asszimiláció útján hasznsít. Ha nincs meg a kellő asszimiláció lehetősége, a fák elsatnyulnak, felnyurgulnak. A túlztt sűrűség akadályzza az asszimilációt, az egyes fák nem jutnak elegendő fényhez. 2. Az asszimilációhz elegendő méretű aktiv levélfelület kell, melynek nagysága a fa krnájának méreteivel közel aránys. A táblázatkban közölt krnaméretek kicsinyek, elegendő levélíelületet nem képesek létrehzni. 3. A krnaméretek mindenkri helyes kialakítása az erdőnevelő feladata. Ezt a munkát már a tisztításk alkalmával el kell kezdeni és a törzskiválasztó gyérítésekkel erőteljesen flytatni, mivel a krna az idősebb krban csak nehezen és kis mértékben alakitható. Ezt igazlják a kísérleti méréseink adatai is, amelyeket itt az egyes táblázatkban összefglaltam. A gyakrlati munka srán tehát nemcsak ismerni, hanem érvényesíteni is kell az ide vnatkzó rendszabálykat. Így válik a fák krnavisznyainak szakszerű kialakítása a több és értékesebb faanyagtermelés eszközévé. Megalakulásának 0. évfrdulóját ünnepli az Erdőterv 963. nvember 8-án, a Technika Házában. A jubileumi ünnepség srán a 9 órakr kezdődő ankétn Vass Dénes tervező mérnök: A faipari üzemi épületek tervezése és a technlógiákkal való kapcslat"; Láng Elemér tervező mérnök: Erdőgazdasági feltáró utak vízáteresztő műtárgyai"; Crnides György sztályvezető: Erdőfeltárás-tervezés Magyarrszágn"; Barcsay László tervezőmérnök: Magasépítési beruházásk távlati tervezése" címen előadást tart. A délutáni prgram keretében emlékeznek meg az intézmény eddigi munkájáról. Az elért eredményeket az ünnepség helyén rendezendő kiállítás fgja szemléltetni.