Az útügyi ágazat értékelemzési munkáinak emberi tényezi 3

Átírás

1 Fodor Árpád 1 - Fodor Valéria 2 : Az útügyi ágazat értékelemzési munkáinak emberi tényezi 3 Összeállításunk célja: Felhívni a figyelmet arra, hogy milyen felelssége és befolyása van a közszférában dolgozó menedzsmentnek az innovációt és az ésszer megoldásokat segít módszer, az értékelemzés alkalmazására. Bemutatni azokat az emberi tényezket, melyek segíthetik, illetve gátolhatják az értékelemzés eredményes alkalmazását. Az értékelemzés szemlélete, logikai összefüggésrendszere Az értékelemzés komplex és nyílt problémák kezelésére alkalmas, nagy hatású, innovációt támogató módszer. Alkalmazásának célja, hogy csökkenjen egy projekt döntési kockázata úgy, hogy a javasolt megoldások ne tartalmazzanak felesleges mszaki megoldásokat, ill. ezzel járó költségeket, ugyanakkor az igényeket maradéktalanul kielégítsék. Ezt az elvárást az értékelemzés részben sajátos eszközével, a funkcionalitás eltérbe helyezésével éri el, másrészt azzal, hogy az elemzés mellett nagy súlyt fektet az alkotó, kreatív gondolkodás támogatására. A funkcionális gondolkodás azt jelenti, hogy a fejleszt team összességében és részleteiben feltárja, mi a projekt feladata, funkciója. Ezt követen vizsgálja és értékeli, hogy az egyes funkciókra a jelenlegi ill. tervezett megoldások minségben és költségben milyen színvonalú megoldást nyújtanak. Az elemzés alapján kijelöli azokat a funkciókat, melyeknél azt tapasztalja, hogy a jogos igényektl eltér színvonalú (az elvárásokat meghaladó vagy attól elmaradó) a teljesítés, ill. költségpazarló a megoldás. Ezeket a projekt gyengepontjainak nevezi. A gyengepontokra olyan új megoldásokat keres, melyek a funkciókat az elvárásoknak megfelel szinten, ugyanakkor a legkisebb költséggel teljesítik. Ennek eredményeként létrejöhet a megbízó, felhasználó számára legértékesebb megoldás. Miért állíthatjuk, hogy az értékelemzés nagyhatású módszer? A szakirodalmi adatok és a saját, mintegy 260 projekt irányításából származó tapasztalat alapján állítjuk, hogy a projektek minségének emelése mellett annak költsége átlagosan 10%-kal csökkenthet! A módszer alkalmazása a nagyvilágban A módszer mintegy 60 éve ismert. Megbízhatóságát jól mutatja, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a közpénzek elköltésénél meghatározott értékhatár, általában 2 millió USD felett a közbeszerzési szabályzat (törvény) kötelezi a minisztériumokat, az állami hivatalokat, az ügynökségeket, az önkormányzatokat a módszer alkalmazására. Az értékelemzési eljárást a SAVE International 4 szabványban rögzítette 5. Az elért eredményekrl 1 A MicroVA Fejleszt Bt. ügyvezetje, Certified Value Specialist, okl. gépészmérnök, okl. gazdasági mérnök, a Magyar Értékelemzk Társasága elnöke ( ) 2 A Value Hungary Bt., vezet tanácsadó, Associate Value Specialist, okl. közgazda, okl. pszichológus 3 Készült a IX. Budapesti Nemzetközi Útügyi Konferencián (2006. április megtartandó eladáshoz) 4 Society of American Value Engineers International ( 5 Value Methodology - a szabvány megtalálható a Magyar Értékelemzk Társasága honlapján ( magyar nyelven is 1

2 évenként beszámoló készül a Kongresszus számára. Az útügyi ágazatban történt alkalmazásra a legfrissebb adat 6 : 2004-ben az amerikai közlekedési hivatalok több mint 3 Mrd USD megtakarítási lehetséget tártak fel, ebbl 1,15 Mrd USD takarítottak meg az értékelemzés alkalmazásával. Mindezt átlagosan 145-szörös megtérüléssel!! (Tehát minden értékelemzésre fordított dollár 145 USD hasznot hozott az államnak!) Az EU is rendelkezik értékelemzési szabvánnyal (Value Management, EN ) és évente mintegy ötvenezer értékelemzési munkát folytatnak le. Egy gyakorlati példa Európából: a londoni Jubilee Line metróvonalat az értékelemzés segítségével hozták létre, melynek érdekessége, hogy a szerelvény alakja is részben körszelvény. Ez jelents földmunka-, ezzel együtt költségcsökkenést eredményezett, úgy, hogy a metró funkciója sértetlen maradt. A módszer alkalmazása itthon, kiemelten az útügyi ágazatban Magyarországon több évtizede alkalmazzák az értékelemzést. Elterjesztésében, meghonosításában jelents szerepet játszott az egykori pénzügyminisztérium, a gazdasági minisztériumok, és az Országos Mszaki Fejlesztési Bizottság. A Közbeszerzési törvény hazánkban is ajánlja a módszer alkalmazását (53. (3)). A gazdasági, mszaki egyetemeken, fiskolákon a leend szakemberek megismerkedhetnek az értékelemzéssel, ill. a SAVE International által akkreditált önálló képzésen 7 is el lehet sajátítani az értékelemzéshez szükséges ismereteket. Vannak olyan szervezetek, ahol rendszeresen alkalmazzák az értékelemzést (pl. Budapest Fváros Önkormányzata Fpolgármesteri Hivatala, Gyr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, és természetesen az útügyi szakma is). Útépítési beruházási tervek felülvizsgálatára 1999-tól 75 esetben került sor, összesen 421 Mrd Ft-nyi becsült értéken. Az összes kimutatott megtakarítás 40 Mrd Ft, a jogos igények kielégítése érdekében szükséges többlet ráfordítás pedig 9,5 Mrd Ft volt. Bár sokunk által ismert, nem árt felhívni a figyelmet arra, hogy az ÚMEI KTSZ január 1-tl kötelezvé teszi az alkalmazást, az alábbiak szerint: Az engedélyezési tervkészítési munkarésze az értékelemzés, ha a projekt bruttó becsült költsége meghaladja a 2 Mrd Ft-ot, és/vagy az egybefügg szakasz hossza 3 km-t, ill. a mtárgyaknál akkor, ha a mtárgy hossza meghaladja a 20 m-t. A kiviteli tervnél akkor kötelez munkarész az értékelemzési döntés-elkészítési tanulmány elkészítése, ha a projekt bruttó becsült költsége meghaladja a 4 Mrd Ft-ot, és/vagy az egybefügg szakasz hossza a 6 km-t. Az értékelemzést alkalmazó és a szakmakultúrát befolyásoló szervezetek viszonya az értékelemzéshez Leszögezhetjük, hogy egy-egy szervezetben a különböz szint vezetk felelssége, hogy megértsék az innováció (ennek keretében az értékelemzés alkalmazásának) szükségességét, felismerjék az abban rejl potenciális hasznot, és e haszon realizálása érdekében engedélyezzék a szükséges erforrásokkal kapcsolatos kiadásokat, támogassák a fejlesztési javaslatok kidolgozását, és a megalapozott és jóváhagyott javaslatok alkalmazásának bevezetését. Az ezzel kapcsolatos szervezeti tapasztalatainak összességében kedvezek. 6 Forrás: Itt 1997-ig visszamenleg megtalálhatók az értékelemzési projektek adatai (projektek száma, a projekt becsült költsége, az értékelemzés bekerülési költsége, a kimutatott és a ténylegesen elfogadott, bevezetett javaslatok eredménye). 7 MicroVA Bt. által kidolgozott, ún. Modul I. és Modul II. tanfolyamok 2

3 o Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) A GKM részérl az értékelemzés folyamatos támogatását tapasztaltuk. Ennek legjelentsebb lépése az ÚMEI KTSZ-ben történt szabályozás megjelentetése volt (2003. sz), és folyamatosan napirenden tartja a módszer alkalmazásának fejlesztését (pl év folyamán a GKM megbízásának keretében több tervezési minségjavítási módszer egyikeként az értékelemzés alkalmazását is újrakutatta a KTI. 8 ) o Nemzeti Autópálya Zrt. (NA Zrt.) Az NA Zrt. szintén a támogatók közé sorolható. Ez megmutatkozik az értékelemzési projektek rendszeres megvalósításában, munkatársainak az értékelemzési képzéseken való részvételében, a vezetk, és a munkatársak pozitív megnyilatkozásaiban. o Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság (UKIG) Az UKIG-gal 1997 óta van az értékelemzés révén kapcsolatunk. A szervezet élen járt a projektek kezdeményezésében, éves programot állítottak össze az értékelemzésre kerül beruházásokról, témákról (ahogyan azt a fejlett értékelemzési kultúrával rendelkez országokban és szervezetekben hasonlóképpen teszik). Sajnos, 2004-tl kezdden ez a pozitív hozzáállás megváltozott. A közvetlen megbeszéléseken a szervezet felsvezeti továbbra is hangsúlyozzák, hogy fontosnak tartják értékelemzési projektek szervezését és az értékelemzési kultúra megrzését, de ennek operatív menedzselésére már nem került sor. A hivatkozott okok különbözek (pl. átszervezés, szabályozás hiánya, stb.). Elgondolkodtató, hogy a közelmúltban az is elfordult, hogy él szerzdés felbontására adtak utasítást. o Magyar Közút Kht. Folyamatos támogatás tapasztalható a szervezet vezeti részérl. Már a K+F témák felvetése során is tapasztalható a tanácsadókkal való együttmködés, és rövid vagy hosszú távon a javaslatokra pozitívan reagálnak a szervezet vezeti, munkatársai. Az érték-kultúra másik bizonyítéka, hogy különböz komplex problémák feldolgozásánál - informatikai stratégia kidolgozása, szakmai folyamatok (burkolatállapot-mérés; közúti súlymérés; útburkolati hibák kezelése; forgalomszámlálás; útfenntartás tervezése; versenyeztetési eljárás; gépeszközgazdálkodás) fejlesztése, kutatás-fejlesztési témák megoldása, szabályozások (helyi közútkezelés; szabványok) kidolgozása - a vezetk kifejezetten igénylik a probléma-megoldó team munka támogatására az értékelemzés módszertanát. A visszacsatolások nagyon pozitívak. Az elmúlt évben a Magyar Közút Kht. kezdeményezésre sor került az értékelemzés alkalmazását támogató ÚME-t elkészít tanulmány kidolgozására is. A cél: 2006-ban jelenjen meg olyan szakmai támogató anyag az ágazat szakemberei számára, amely az útügyi területrl származó gyakorlati példákon keresztül ismerteti a fejlesztési lépéssorozat alapjait, szemléletmódját. o Magyar Közút Kht. területi igazgatóságai A legersebb támogatói, örökös kezdeményezi az értékelemzésnek Magyar Közút Kht. területi igazgatóságának vezeti, munkatársai. Ez azt is jelzi számunkra, hogy nagyon ers a motivációjuk arra, hogy minségben ill. értékben (funkció/költség) kiváló projekteket valósítsanak meg. 8 A tervfelülvizsgálat általános szabályzásának és tervezési folyamatban való beillesztésének vizsgálata, összhangja az építési engedélyezési, valamint az Uniós szabályzással; Közlekedéstudományi Intézet, június. (E tanulmányban három, tervoptimalizáló módszer, az értékelemzés, a költséghaszonelemzés, valamint a közúti forgalombiztonsági felülvizsgálat alkalmazását vizsgálták meg a szakértk) 3

4 o Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Mint független kutatóintézet, már sok éve e fejlesztési módszer támogatója. Rendszeresen alkalmaznak különböz fejlesztési módszertanokat, így nem idegen számukra az értékelemzési megközelítés sem. Munkatársai nem csak hogy szívesen vesznek részt a munkákban, de önálló kutatási témákat is indítanak. A módszertanhoz való pozitív hozzáállásukat jelzi az is, hogy többen tagjai a Magyar Értékelemzk Társaságának, ill. a SAVE International éves konferenciáján is több ízben számoltak be értékelemzéssel összefügg kutatási munkáikból. Az értékelemzés alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok, vélemények Látható az eddigiekbl, hogy az útügyi ágazatban számos sikeres projekt valósult meg, az értékelemzést a szakmai szabályzás is kötelezvé teszi, széles körben teremtdtek meg a módszer alkalmazásának feltételei. Ennek alapján úgy gondolhatnánk, hogy az értékelemzés egyre nagyobb teret nyer az útügyi szakmában felmerül mszaki tervek továbbfejlesztésében, az interdiszciplináris megközelítést igényl problémák megoldásában. A valóságban nem ez történik: az utóbbi években jelentsen csökkent a területen az alkalmazások száma, 2005-ben pedig - egy-két kivételtl eltekintve - mellzésre került. Vajon mi lehet ennek az oka? Volt hipotézisünk, aminek ellenrzése érdekében egy kérdívet állítottunk össze, melyet 76 fnek küldtünk ki november végén. A megkérdezettek kijelölésénél két szempontot vettünk figyelembe. Egyrészt a teljes útügyi ágazatot szerettük volna többé-kevésbé lefedni, másrészt olyanokat kerestünk meg, akiknek van rálátása, konkrét tapasztalata az értékelemzés alkalmazásával kapcsolatban. A kérdívet 24 f küldte vissza. Közülük két ft kivéve részt vettek már több alkalommal értékelemzési teammunkában szakértként. 15 fnek másik oldalról is volt tapasztalata, azaz szerepeltek már az értékelemz teamek által tett javaslatok bírálójaként, befogadójaként, menedzseljeként is. A visszaküldk szervezeti adatainak elemzésébl kitnik, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), a Nemzeti Autópálya Zrt és a Magyar Közút Kht. területi igazgatóságai fontosnak tartották e kérdéskörrel foglalkozni (összesen 16 válasz), míg az Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság (UKIG) megkeresett munkatársai alig reagáltak. A válaszadók fele felsszint vezeti körbe tartozik (volt közigazgatási államtitkár, Magyar Közút Kht. 6 területi igazgatója, 2 igazgatóhelyettese, rektorhelyettes, tanszékvezet egyetemi tanár), mások középvezetk, vagy beosztott szakértk. Egy f az USA-ban dolgozik. A dokumentum további részében megállapításainknál a kérdívre kapott válaszokra támaszkodunk. Az értékelemzés fontossága és eredményessége az útügyi szakemberek szerint Az egyik kérdésünk az volt, mennyire tartják fontosnak, hogy Magyarországon az útügyi tervek értékelemzéses felülvizsgálatát és továbbfejlesztését a szakma folyamatosan végezze? A válaszadók a hétfokozatú skálán (1- egyáltalán nem fontos, 7- nagyon fontos) átlagosan 6,25 ersséggel jelentik ki, hogy fontos az útügyi tervek értékelemzéses fejlesztése, amit nagyon határozott támogatásként lehet értékelni. A szöveges indoklásokból a támogató véleményeket az alábbiakkal támasztották alá: 1. Nemzetgazdasági szinten értékesebb beruházások valósulhatnak meg, mivel segít kiküszöbölni a rendszerek mködési szisztémájából adódó hibákat, és támogatja a tartalékok feltárását. - A tervezés piaci szisztémában, közbeszerzéses megrendeléssel történik, ez a tervek minségére rossz hatással van, hiányzik a megfelel kontrol. Mind a tervez, mind az operatív szint megren- 4

5 del (részben) abban érdekelt, hogy gyorsan túl legyen a feladaton és a hatósági stb. elírások által okozott problémákon, (megoldási variációkra irányuló) döntéseken. - A megbízó konzulensének nem érdeke kollektív felülvizsgálattal bonyolítani a tervezés irányítását. A megnevezett problémák társadalmi szempontból eredményeznek rossz megoldásokat, és ezekre megoldást biztosíthat a kötelez (és ellenrzötten elvégzett) értékelemzés intézménye. - Mivel a közutakra vonatkozó beruházás általában állami vagy önkormányzati forrásból valósul meg, továbbá közvetlenül nem megtérül beruházás (ill. ahol megtérül, ott nagyon lassan megtérül beruházás), azok a spontán folyamatok, amelyek képesek közvetlenül is a legcélszerbb irányban befolyásolni a gazdasági döntést, itt kevéssé tudnak hatni. (Mindezt hosszabban kellene kifejtenem, de talán így is érthet egy volt állami vezet konkrét tapasztalatai alapján és megfogalmazásában. Nem akarok senkit megbántani, a közút-építések döntés-elkészítésében és a döntésekben nagyon tisztességes és lelkiismeretes emberek vesznek részt. De nekik is jó, ha az értékelemzés segíti ket a munkájukban.) - Nagyon fontosnak tartom, mert sajnos átgondolatlan, gazdaságtalan tervek is építési engedélyt kapnak (megfelelnek az érvényben lév szabványoknak és elírásoknak). A házi tervzsrik vezetje egyben a megrendel is, ezért elssorban nem a leggazdaságosabb megoldás az érdeke. Az értékelemzés jóval több, mint egy tervzsri, de annak funkcióit is betölti, ha a team tagok függetlenek és jó szakemberek. - Mert túl drágán építünk, pedig kevés pénzünk van ezért tartom fontosnak. - A tervek készítése nem az optimális körülmények között történik. A tervek jóságát a tervezk jóságán kívül egyéb, rajtuk kívüli tényezk is nagyban befolyásolják. Egy értékelemzéses eljárást, független, jól megválasztott szakember team közremködésével igen hasznosnak tartom mind mszaki, mind gazdasági tekintetben. - A jelenlegi átmeneti gazdaságban különösen fontos, hogy olcsóbban és jobban valósuljon meg egy projekt. Sok a hibás, pazarló elképzelés. - A fölösleges funkciókat és nem gazdaságos megoldásokat fel kell deríteni. A jelenlegi útépítési költekezések Magyarországon aránytalanul magasak. 2. Gazdasági haszon keletkezik az értékelemzés eredményeként: - Magasabb minséget, alacsonyabb élettartam költséget eredményez. A megtakarítási lehetségek kiemelkeden magas pénzösszeget jelentenek, tekintettel a nagyságrendekre. - Nagyon költséghatékony a módszertan alkalmazása. Rákényszerít a megépítend beruházáselemek költségeinek újragondolására, esetlegesen módosítására. Fejleszti a logikai gondolkodást, illetve a funkciókban és alternatívákban történ gondolkodás gyakorlati alkalmazását. Fontos és hasznos, de természetesen nem csodaszer 3. A tervezési munka színvonalát képes emelni az értékelemzés: - Legfontosabb szempont a költségtakarékosság, de szerepet játszik a jobb, szebb mérnöki építmények kialakításának szempontja is. - A kollektív gondolkodás és döntés, valamint az értékelemzés szisztematikus vizsgálati módszere hatékonyan javítja a tervezés minségét. - Ma azt hisszük, hogy ami a szabványoknak megfelel az már jó is, pedig ez egyre inkább nem igaz. - Igen fontosnak tartom, mert az értékelemz team tagjai független küls szemlélként más szemszögbl nézik és látják a tervezett mszaki megoldásokat, mint a tervez vagy a beruházó. - Az értékelemzések során a tárgyi beruházás értékét minden esetben sikerült növelni, és ha nem is minden javaslat valósul meg az építés során, a megvalósult javaslatok jobb megoldást eredményeztek. - A hazai és nemzetközi tapasztalatok egyértelmen bizonyítják a hasznosságot, nemcsak a megtakarítások miatt, hanem a célszer funkcióelv mszaki megoldások miatt is. Saját tapasztalatom alapján elfordult, hogy a jobb mszaki megoldás költségnövekedésével is megérte megvalósítani a javaslatot. Fontos, hogy a tervezk ne tekintsék konkurenciának az értékelemzést végz szakembereket, hanem olyan partnerként mködjenek velük együtt, kiknek az általuk jegyzett terv értékességének növelésében van, velük azonos érdekeltsége. 5

6 Az értékelemzés eredményessége Másik kérdésünk az volt, hogy tapasztalataik alapján mennyire tartották eredményesnek az általuk megismert értékelemzési munkákat? A válaszadók a hétfokozatú skálán (1= Egyáltalán nem volt eredményes, 7= Nagyon eredményes volt) átlagosan 5,26 mértékben tartották eredményesnek az elvégzett értékelemzéseket. A válaszok szöveges indoklásából kiderül, hogy az eredményességet kétféle szempontból értékelik a válaszadók: a) születtek-e az értékelemzés eredményeként értékes javaslatok, ill. b) mi lett a javaslatok sorsa? A különböz szempontok alapján eltér válaszokat ismerhettünk meg. a) Születtek-e értékes javaslatok? - Amelyik projektekben részt vettem, mindegyikben jelents, lényeges javaslatok születtek. Az értékelemzéssel a megrendeli túlkapások (pl. indokolatlan keresztmetszet) ill. indokolatlan spórolások (pl. gyenge pályaszerkezet, nem megfelel, olcsóbb csomópont) kiküszöbölhetk voltak. - Rávilágított a pazarló megoldásokra, gazdaságosabb alternatívát ajánlott. - A team minden esetben talált olyan pontokat, amellyel a tervet javítani lehetett. - Nagyon sok értékes gondolat merült fel. Arról nincs pontos információm, hogy milyen mértékben épültek be a projektbe a megvalósítás során. - Jobb lett a pályaszerkezet. Biztonságosabb lett az út. - 10%-al olcsóbb és 20%-al jobb lett a terv. Olcsóbb lehet az üzemeltetés. - Eddigi több mint 50 értékelemzési munkám dönt többségét az USA-ban végeztem és egy kivétellel mindegyikben volt minimum 5-10%-os költségmegtakarítás. - Mindenképpen eredményes volt, még akkor is, ha esetleg nem minden ötletünk valósult meg. Ugyanis az értékelemzés során nemcsak a teamtagok tanultak egymástól, hanem a megrendel munkatársai is a felvetett ötletekbl, szakmai javaslatokból. - Alaposan körüljárta a lehetséges problémákat és jól megfogalmazódtak a szükséges változtatási igények is. - A kiviteli tervek az értékelemzési munka javaslatai alapján készültek. A tervek minségileg 20%- kal jobbak lettek. Javult a környezeti terhelés, és cca.10%-kal csökkent a várható építési költség. - Az elfogadott javaslatok száma meghaladta az elutasítottak számát. 70% vs. 30% arányban. b) Mi lett a javaslatok sorsa? E tekintetben többen elégedetlenségüknek adnak hangot, aminek az az oka, hogy az értékelemzés elvégzésére az engedélyezési terv-fázis után került sor, amikor a módosítások átvezetése már nehézségbe ütközött, ezért az több esetben elmaradt. Más esetekben nem kaptak a teamtagok visszajelzést a javaslatok sorsáról. - Maximális eredményesség akkor várható, ha a tervezés menetében a megfelel fázisokban kerül sor az értékelemzésre. - A terv-fázist kell jól rögzíteni, véleményem szerint engedélyezési terv-készítési fázisban kellene elvégezni még az építési engedély eltt az értékelemzést. A kiviteli tervnél már túl kés. - Az értékelemzés során a felvetett észrevételek legtöbb esetben elvetésre kerültek, mivel a beruházás, a tervek készültsége már nem tette lehetvé az esetleges változtatásokat (építési engedélyek megléte, határid, ). Ezen túl a beruházó, mint tervbírálat tekintette a munkát és ebbl adódóan is adottak problémák. - Egy már építési engedéllyel rendelkez terv értékelemzését követen az esetlegesen gazdaságosabb mszaki megoldások átvezetése a tervekbe (továbbá az építési engedély módosítása) problémát jelent, legtöbbször nem is történik meg. Erre legtöbbször id sincs (a közbeszerzési kiírások szerinti legtöbbször igen rövid tervezési határidk miatt). Az értékelemzésnek az engedélyezési terv készítésének fázisában, egy bírálati tervi készültségi foknál kellene megtörténnie, ez esetben valószínleg sort lehetne keríteni a tervek átdolgozására és esetleges módosítására, de ehhez a beruházónak kellene idt és anyagi forrást biztosítania. Ehhez természetesen a beruházói szemlélet megváltozására lenne szükség Fontos lenne, hogy a projektek tervezési menetébe (tanulmányterv, engedélyezési terv, majd kiviteli terv) a beruházó idt és anyagi forrást biztosítson az 6

7 engedélyezési terv fázisában az értékelemzési vizsgálatra, valamint a javasolt mszaki megoldásoknak a tervekben történ átvezetésére. - Úgy gondolom igen, cca 50%-ban. A hidak kontrollvizsgálatai során több megvalósult ötlettel találkoztunk. - Sajnos nem állnak rendelkezésemre pontos információk, hogy mit valósítottak meg és mit nem, ezért a válaszom nem. Sajnos több olyan példát tudok, hogy nem valósították meg a javaslatot. Pl. Duna-híd értékelemzése. A válaszokból az a nagyon fontos ajánlás emelhet ki a jövre vonatkozóan a vezetk, a projektmenedzserek, tervezk és a tanácsadók számára, hogy lehetséget kell teremteni idben, az engedélyezési terv-fázisban az értékelemzések elvégzésére. Az értékelemzésben team-tagként közremköd szakemberekkel szembeni elvárások Az értékelemzés sikerességének kulcsa a fejlesztést végz team, amely különböz szakterületek specialistáiból áll össze. Az értékelemzés szerepe, hogy a különböz részismereteket átfogó tudássá alakítsa, és serkentse a kiváló szakemberek alkotóerejét. Az átfogó tudás kialakítása nem egyenl a különálló vélemények összegyjtésével, hanem közös gondolkodást, és közös tervezést jelent. A kérdívben megkérdeztük, hogy a gyakorló szakemberek milyen tulajdonságokat tartanak fontosnak az eredményesség érdekében? A válaszadók elengedhetetlennek tekintik a kiváló mszaki és gazdasági szakmai felkészültséget. Fontosnak tartják a tervezi, kivitelezi, lebonyolítói és a jogi ismereteket, az érvényben lév szabványok és elírások, a valós piaci árak ismeretét. Fontosnak tartották a tervezi, kivitelezi, lebonyolítói tapasztalatot és a több éves gyakorlatot. Az is elvárás, hogy ismerjék a szakma új ideológiáit, filozófiáit ( ne régi prospektusból énekeljen ), és ne legyen egy érdekkör lobbistája sem! A szakmai ismeretek mellett az alábbi készségek meglétét emelték ki a legtöbben: kreativitás, együttmköd készség, határidk betartása, kitartás, alaposság, gyors reagálás, elkötelezettség a projekt sikere mellett, komplex gondolkodás, probléma-megoldó képesség, tárgyalóképesség, realitás-érzék, nyitottság. Mennyire voltak meg a szükséges tulajdonságok, készségek a team tagjainál? A válaszok szerint jórészt megvoltak, bár egyes esetekben kivételekkel is találkoztak: - Amely teamben részt vettem, jó volt. - Szakmailag jól megválasztott csapatok voltak, akik racionális javaslatokat hoztak. - Lényegében megvoltak. Az építteti osztályvezetk illetve korábban volt osztályvezetk az ideálisak, kiegészítve 1-2 profi értékelemzvel. - Majdnem mindig, mert a megrendel szervezet elvárta és ajánlotta is a lehet legjobb team szervezését. - Az általam ismert team-tagok ezeket nagymértékben kielégítették. - Sajnos nem mindegyik résztvev felelt meg az elbbi pontnak, kiéreztem bizonyos lobbizást egy megoldás mellett. - Általában igen, néhányan viszont nem tudták átlépni a saját korlátaikat (pl. szokványos panelben gondolkozás). Ha voltak hiányok, mi hiányzott leginkább? - Gazdasági ismeretek. - Az árak pontos ismerete. - Egyesek tervbírálatnak tekintették az értékelemzést. - Konfliktus felvállalása a megrendelvel (UKIG, KHT). 7

8 - Az új ismeretek hiánya (nagyon nehéz olyan embert találni, akinek vannak tapasztalatai és követi az új ismereteket is.) - Rugalmasság, kezdeményezkészség. - A megszokottól való eltérés elfogadása. - Kreatív feladat-megoldó képesség. - Az új megoldásokat, új technológiákat kevésbé ismerték és kevésbé merték alkalmazni. - Esetenként hiányzott a csapatmunkára való készség. Az értékelemzésben team-tagként közremköd szakemberek szakmai élményei Értékelemzési projektek szervezésével a vezetés nemcsak a megalapozott, körültekint, minél nagyobb értéket teremt döntés-elkészítésrl gondoskodik, hanem a szervezetben, ill. a szakmában felhalmozódott gyakorlati tudás menedzselésérl (knowledgemanagement), a legjobb elméleti és gyakorlati szakembereinek kihívást jelent lehetséghez juttatásáról is, ami a szakmakultúra fejldésére - rövid és hosszú távon egyaránt - jótékony hatással bír. Az általunk vezetett projektekben az elmúlt években több mint 100 szakember vett részt! A megélt tapasztalatot mutatja a kérdívünkre küldött válaszokból gyjtött ízelít, amely azt jelzi, hogy mindnyájan megtiszteltetésként, izgalmas szellemi teljesítményként élték meg a komoly munkát, melynek hatására személyesen is sokat fejldtek: - Mindig fejldtem. Megtanultam egy új mentalitást. Szellemileg inspirált, öröm volt minden teamülés. Az utóbbi éveim legszebb élménye. - Csodálatos, mert a jobb és szebb jöv érdekében a szakma legjobbjaival dolgozhattam. - Mind szakmailag, mind pedig a humán oldalról megközelítve nagyon jó érzés volt a munkákban részt venni. Szakmai szempontból a teamtagok egymástól is sokat tanultak, az értékelemzés végrehajtása minden esetben jó hangulatban, baráti légkörben történt. - Kellemes, jó tudású, jó szándékú emberekkel találkoztam, akik értelmes, hasznos munkát végeztek. - Izgalmas szellemi kaland, mert a korábbi szakmai megfontolásaimat más szemüvegen keresztül láttam. - Felemel érzés csak a szakmai munkára, megoldásokra, ötletekre koncentrálni egy jó húzós, hozzáért, ötletgazdag team tagjaként. Vezeti motiváció az értékelemzés támogatására Már korábban leírtuk álláspontunkat, hogy óriási a vezetk felelssége a tekintetben, hogy az általuk irányított szervezetben kezdeményezzék és támogassák az innovációt. A kérdívben rákérdeztünk, mit tapasztaltak, milyen vezeti megfontolás, motiváció eredményeként valósultak meg az értékelemzési projektek? Miért volt fontos ez a vezetk számára? A válaszadók egy része nem tudta a kérdést megválaszolni, de feltételezte, hogy racionális oka van a vezetk kezdeményezésének. - Nem tudom, de felteheten azért, hogy az építések gazdaságosabbak legyenek. - Pontosan nem tudom, csak bízom abban, hogy nem csak az, hogy az elírások miatt kell értékelemzést készíteni. - Gondolom az örökös pénzhiány. - Nem tudom pontosan, más a munkaköröm. Talán a felettes szervezet inspirálta ket, vagy egymástól hallották, hogy az értékelemzés az ésszer, költségtakarékos megoldások alkalmazására törekszik. - Felismerték az értékelemzés elnyeit, illetve sok tervezési hibára, hiányosságra derült fény a kivitelezés során. - Felismerték a hasznosságát. 8

9 Mások egyértelm gazdasági megfontolásokat vélnek a vezeti támogatás mögött: - Alapveten a költségmegtakarítás miatt. A felsbb szint vezetk elvárásának és határozottságának jelentségét említették még többen: - Számomra dönt, hogy mérnöktovábbképz oktatásokon megismertem az eljárás lényegét és hasznosságát, az ott szerzett tapasztalatokat az akkori UKIG igazgató (néhai Csordás Csaba) felé továbbítottam. - Kht. szinten azért, mert az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság vezeti támogatták az értékelemzést, és a Kht-k felé a szükséges anyagi fedezetet megteremtve propagálták az alkalmazását. - Az Útügyi Mszaki Elírásban szerepl kitétel teljesítése miatt. - Többnyire a kényszer a felsbb kezdeményezés miatt. A kötelezést elrendel szabályozás hatása január 1-tl az ÚMEI KTSZ-ben kötelezen elírták az értékelemzés alkalmazását. Megkérdeztük, mi a véleménye a szakembereknek a szabályozásról és annak hatásáról? A válaszadók dönt többsége az ÚMEI KTSZ szabályzást helyes lépésként értékeli, de az alkalmazását nem tartja kielégítnek: - Korszakalkotó. - Nagyon jó, hogy elírták. Még jobb lett volna jogszabályban, mert az mindenkire kötelez. - Hasznosnak és alkalmazandónak tartom. - Fontos elírás, be is kell tartani! - Rendkívül jónak, fontosnak és hasznosnak tartom. Mások figyelmeztetnek arra, hogy a szabályok végrehajtásának feltételei vannak, amit az illetékes szervezeteknek biztosítani kellene: - Nem bír elég ervel. Milyen szabályozás az, amit nem kell betartani? Miért nincs olyan szerv, amely figyeli, hogy betartják-e a szabályozást. Vajon vannak más elírások is, amit nem tartanak be, és ezt büntetlenül tehetik? Ha ez a szint olyan, aminek betartását nem követik nyomon, nem vonnak felelsségre, akkor más szinten kellene megtenni. - Ismertté kellene tenni, tudatosítani kellene. Az UKIG-nál automatikusan legyen forrás hozzárendelve, lehetleg ez ne csökkentse az alapforrást. - A vezetség nincs érdekelve és jutalmazva a gazdaságos tervezésért és fleg a túl drága, fölösleges megoldások csökkentéséért. - A szabályozást jónak tartom, de ha a felettes szervezet nem biztosítja a szükséges költségkeretet az értékelemzéshez, a megrendel nem tudja kigazdálkodni. - Tanulmány tervek, engedélyezési tervek készítésének idején hasznosnak tartom. Ekkor még valamennyi jó ötletet figyelembe lehet venni, vagy fel lehet készülni a bevezetésükre. Milyen okok játszanak szerepet a beruházási tervek értékelemzéses felülvizsgálatának számának csökkenésében? Az eddigiekbl azt láttuk, hogy az értékelemzésnek tiszteletreméltó kultúrája jött létre az útügyi szervezetekben. A hazai eredmények megegyeznek a nemzetközi eredményekkel. A szakemberek szívesen vesznek részt az értékelemzésekben, szakmai szabályok is elírják az alkalmazását. Akik ismerik, fontosnak tartják, hogy a jövben is az eddigi alkalmazásokkal kapcsolatos tapasztalatokat figyelembe véve legyenek értékelemzéses fejlesztések. 9

10 Ha ez így van, akkor miért zuhant vissza az értékelemzéssel felülvizsgált projektek száma az elmúlt évben? A válaszadók nagy része több okot is említ, tehát feltételezhet, hogy több kedveztlen körülmény együttes hatásának következménye, hogy egyik-évrl a másikra háttérbe szorult az értékelemzési tevékenység. A válaszadók egy része az anyagi és idbeli erforrások hiányát említi: - Úgy látom, hogy az autópálya építések finanszírozása teljesen kimeríti az egyéb fejlesztések lehetségét, nincs beruházás, a fejlesztések korlátozva vannak, ez gátolja az értékelemzésre való igény eltérbe kerülését. - A felgyorsított elkészítés, rövid határidk, nincs rá id. - Sajnos rendkívül kevés id áll beruházások elkészítésére és kivitelezésére. A hazai mélyépítési szakma út- és hídépítés területén dolgozók teljes köre maximálisan leterhelt. Igaz ez a tervezkre, megrendelkre, jóváhagyókra és a kivitelezkre is. Ebbl az értékelemzési feladat a tervezket és a beruházókat érinti. Az ütemezetten haladó elkészítési munkák csúszása elodázza az értékelemzést, mely szintén idigényes feladat. - Elsdleges okként a takarékosságra való törekvést látom, ugyanakkor ez szemléletbeni kérdés: az értékelemzés hozta újszer mszaki megoldások mellett az esetenkénti költségmegtakarítás nagyságrenddel haladja meg az értékelemzés költségét. - Azt hiszem, nincs elég pénz rá, nincs gazdája, és talán nem látják a hasznát azok, akiknek erre megbízást kellene adni. A válaszadók másik része a személyi változásokat, a szervezeti átszervezéseket tartja döntnek: - A személyek változtak a megbízói körben. Csökkent a tervezési, vizsgálati keret. - Tudomásom szerint az UKIG vezetése támogatta, akik ma már nem dolgoznak a szervezetben. - Az új vezetés a sorozatos átszervezéssel van elfoglalva. - Személyes (érdekeltség?) vagy a döntésmechanizmusban bekövetkezett centralizációs folyamat akadályozhatja a felülvizsgálatok elrendelését. - Az UKIG vezetés más dolgokra helyezte át a hangsúlyt. A csökkenésre hatással lehetnek szemléletbeli problémák: - A beruházások elkészít munkáinak mszaki tartalmát, milyenségét, idtartamát elssorban nem mszaki szempontok határozzák meg. Továbbá a tervezés közbeni üzemelteti és hatósági egyeztetések többsége nem mszaki variációk egyeztetésérl, hanem a hatóságok, üzemeltetk elírásairól és azok tervi megjelenítésérl szól. - Kapkodás, rohanás, felesleges kiadásnak vélés, alapveten a meg nem értés, azaz ismeretek hiánya. Az értékelemzésnek lehetnek téves észlelésen alapuló ill. tényleges ellenérdekeltjei is: - Személyes. Valakinek szemet szúrt, hogy egyesek keresnek, sajnos elfelejti, hogy megdolgoznak érte. Rövidtávú gondolkodás pedig az értékelemzési munka díjának megtakarítása csekély összeg ahhoz képeset, amit a team javaslatai eredményezhetnek. - Errl ha szükséges inkább szóban. Csak mellesleg jegyzem meg: a közigazgatási tevékenység, az állami döntés-elkészít tevékenység stb. színvonala is jelentsen csökkent. - Túl elbizakodott tervezk lobbija és a megrendelk nemtördömsége. - Ellenállnak az érdekeltek, mivel a zsíros munka a jó munka. - Talán a központi akarat -ot kívánták érvényre juttatni és féltek, hogy az értékelemzés során a teamtagok más technológiákat, megoldási módokat fognak kedvezbb színben feltüntetni. Szükséges-e az értékelemzés újraindítása és kinek lenne a feladata? A válaszadók mindegyike szükségesnek tartja az értékelemzések elvégzését a jövben. Sokan az eddig leírtak miatt már magától érthetnek tekintették a választ, nem érezték azt 10

11 külön indoklásra szorulónak. Mások a szöveges magyarázatban ismételten megersítették a módszerrel elérhet hasznok realizálásának fontosságát: - Igen, mert az értékelemzésre fordítandó források többszörösen megtérülnek. - Igen, szükségesnek tartom. Rengeteg feladat vár a közutasokra. Fontos a jobb szemlélet kialakítása. A legjobb minséget még elfogadható áron. - Természetesen igen, de ha nincs aki képviselje az adófizetk és az állam érdekeit, és a vezetség nem érti a dolgát, nincs mit tenni, csak lobbizni és a legfelsbb körökben elfogadtatni a módszert. - Igen, de szélesebb propaganda kellene. Ha leszünk még, akkor a különböz szakmai fórumokon rövid ismertetk kellenének lehetleg konkrét példákkal, konkrét megtakarításokkal olyanok eltt, akiken az alkalmazás és annak sikere elssorban múlik (balatonföldvári osztályvezeti, fmérnöki értekezletek elssorban). - Igen, de teljesen más formában. Be kellene építeni a tervezés valamennyi folyamatába! Ez véleményem szerint óriási mértékben javítaná a tervezk költség (érték) ítéletét, amely véleményem szerint soha nem látott mélyponton van jelenleg. - Az értékelemzési projektek újraindítását fontosnak tartom, fként az új nyomvonalon megvalósuló autópálya építéseknél és nagyobb településeket elkerül útvonalaknál az engedélyezési tervek szintjén. A tapasztalt, rátermett teamtagok könnyebben felfedezhetik a koncepció, a tervek, a részmegoldások gyenge pontjait és értéknövel, élettartam növel, gazdaságosabb megoldásokat javasolhatnak a több szem többet lát alapon is. - Igen, feltétlenül. Ha az autópálya beruházások költségeit csökkenteni szeretnék, semmiképpen sem a mszaki paraméterek csökkentése a megoldás, sokkal inkább több idt, pénzt kellene fordítani az elemz vizsgálatokra, értékelésre, és ezek alapján LEFARAGNI A KÖLTSÉGEKBL. Kinek lenne feladata, hogy az értékelemzés megvalósuljon és annak eredményeivel az ágazat és a nemzetgazdaság gyarapodjon? A válaszadók a vezetk, a döntési pozícióban lévk felelsségét és szerepét hangsúlyozzák: - A Magyar Közút Kht részérl az Útfenntartási- és fejlesztési célelirányzat kezeljétl, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) vezetésétl függ. A Nemzeti Autópálya Rt által bonyolított projektek esetében az NA Rt, illetve szintén az UKIG vezetésétl függ. - Az UKIG és a GKM vezetésétl, illetve október 1.-tl a Magyar Közút Kht. vezetésétl. - A csúcsvezetktl, ezután az operatív szint vezetktl. - Azon vezettl, akinek feladata a pénz elosztása. - A tervezési diszpozíciót fogalmazótól. Ide be kell írni az elírások szerinti értékelemzést. Ennek eredménye után lehet a következ tervfázist megvalósítani. Szükséges a vezeti elkötelezettség, a megfelel érdekeltség biztosítása. - A szabályozásban résztvevktl és talán az okos beruházóktól. - A projektmérnöktl. Neki kell meggyznie feletteseit az értékelemzés hasznosságáról, ha azok nem biztosak az alkalmazás szükségességében. - A fels vezetésnek nyitottnak kell lennie. A célravezet eszközként a szigorú elírást és a szemléletformálást egyaránt szükségesnek tartják a szakemberek: - El kell rendelni. Kötelez ervel, tehát jogszabályban. Erre a közlekedést felügyel miniszternek van jogköre. Természetesen ez azt is jelentené, hogy meg kellene nézni: milyen egyéb területei vannak a nemzetgazdaságnak, ahol értékelemzés szükséges. - Szükség lenne, hogy tényleg akkor készüljön, amikor még van lehetség a változtatásra. Ekkor a beruházás elkészítésében résztvevk látnák a hasznosságát és maguk is igényelnék elkészítését. Nagyon fontos, hogy a rövid átfutási idk ne akadályozzák meg elkészíthetségüket. - Anyagi források. A döntéshozók meggyzése. - Kötelezvé tétel és forrásbiztosítás. - Véleményem szerint akkor válik majd rendszeressé, magától érhetvé az értékelemzés, ha a beruházás minden stádiumában érvényre kerül az érdekeltség, amely véleményem szerint utat enged a tiszta versenyszemlélet kialakulásának. - A felettes szerv hozzáállása, továbbá a megrendelk befolyásolása, hogy k is fontosnak tartsák az értékelemzés alkalmazását és kényelmi szempontokból, vagy tudatlanságból ne hanyagolják el. 11

12 Javaslatok az értékelemzés jövbeni megrendeli, közremködi, értékelemzi ill. az útügyi szervezet számára Az, hogy mindenkinek voltak épít javaslatai, már önmagában is jelzésérték. A válaszadók több tájékoztatást, oktatást, a személyek megnyerését, a szabályzás további finomítását, ill. az együttmködést szorgalmazzák. - A tanulmányterv jóváhagyási rendszerét rendesen ki kell alakítani, mködtetni, ebben az értékelemzés elvégzését ellenrizni. Az ép. engedélyezési eljárás során is ellenrizni kell az értékelemzés elvégzését (eng. terv). - Az értékelemzést a tervezés korábbi fázisában kell elvégezni. A leszállított, építési engedéllyel rendelkez terveket a megrendelk már nem szívesen változtatják, mert a késedelem a projekt elvesztését jelentheti. - Meg kellene vizsgálni, hogy a tervezési szerzdések az engedélyezési terv készítésének fázisában kötelezen tartalmazhatják-e. - Mindazok, akiknek bármiféle befolyásuk van a vezetkre, népszersítsék a módszert, jusson el az eredmények híre minél magasabbra. - Értékhatár szerint kötelezvé kell tenni. Be kell építeni a folyamatos megvalósítást a vezeti prémiumokba. Az elkészítési folyamat része legyen. Kapcsolódjon a tervezéshez, legyen annak része (záró vagy indító), így jobban finanszírozható. - Kimenni Brüsszelbe és az anyagi támogatások forrásával megbízottakat kell meggyzni és velük elfogadtatni az értékelemzést. Nekik kellene elrendelni az értékelemzést és ellenrizni a magyar útügyi szervezeteknél a korrekt alkalmazást és az általuk nyújtott közpénzek felels kezelését. (Az USA-ban az FHWA Federal Highway Administration megköveteli és maga ellenrzi az értékelemzés korrekt alkalmazását.) - Próbáljanak meggyzdni az értékelemezés elnyeirl. Utólagos vizsgálatok, amelyek tartalmazzák az értékelemzés eltti és az értékelemzés utáni állapotok költség-összehasonlítását. - Az új szervezetek új vezetivel mielbb meg kell ismertetni a módszert, a várható eredményekkel (ha még nem történt meg). - Vegyék számba a szóba jöhet, szakmailag alkalmas személyeket, hogy azok a legjobb tudásukat tudják nyújtani, és fel tudjanak készülni az elvégzend feladatokra. - Az értékelemzéssel foglalkozó vállalkozóknak - szakértk bevonásával - ki kellene dolgozniuk a beruházások teljes minségbiztosítási folyamatszabályozását, ill. ennek javaslatát meg kellene küldeni a beruházó szervezetek számára. - Javaslom, hogy legalább félévenként üljön össze a felettes szerv, a megrendelk (NA Zrt. UKIG, MK Kht.) és az értékelemzést végz cégek képviselibl álló egy vagy több bizottság és vegye számba a tervezés alatt álló munkákat, majd jelölje ki azok sorrendjét, idpontját, költségigényét az értékelemzési felülvizsgálatra. 9 Összefoglalás Pillanatnyilag ha csupán az értékelemzési munkák éves számosságát tekintjük - visszaesés érzékelhet a korábbi nagyobb lendülethez képest, összességében mégis inkább a támogatás folyamatos ersödését érezzük. A közigazgatási ill. útügyi szervezeti hierarchia legmagasabb szintjén ers az elhatározás, hogy az értékelemzést egyre szélesebb körben alkalmazzák (lásd. Közbeszerzési tv., GKM), ill. egy meghatározott szinten már állandósult az értékelemzés alkalmazása. Bízunk az elterjedés folyamatosságában, az értékelemzési alkalmazások számának növekedésében, az átmeneti visszaesés okainak megszüntethet- 9 Hasonló mködés ismerhet meg az alábbi szakmai anyagból: National Cooperative Highway Research Program, Synthesis 352: Value Engineering Applications in Transportation A Synthesis of Highway Practice. Transportation Research Board of the National Academies Forrás: ill. 12

13 ségében. Mindnyájunknak ez az alapérdeke: a nemzetgazdaságnak, az úthasználóknak, az útügyi szakembereknek és vezetknek, az értékelemzési szakértknek. Végezetül köszönjük a kérdívet visszaküldknek, hogy megosztották véleményüket, hogy segítettek bennünket e cikk/eladás szöveganyagának megírásában. Sok-sok örömet okoztak támogató gondolataikkal. Újra megersödtünk abban a hitünkben, hogy érdemes tovább dolgozni az értékelemzés ismertségének és alkalmazásának növelése érdekében. Kulcsszavak: értékelemzés/értéktervezés (Value Analysis, Value Engineering, Value Methodology, Value Management, Value Innovation), team, motiváció, emberi tényez Irodalomjegyzék: Value Engineering Applications in Transportation (Az értékelemzés alkalmazása a közlekedési ágazat területén) Transportation Research Board of the National Academies, USA, Az eladás elhangzott a IX. Budapesti Nemzetközi Útügyi Konferencián, április 25-én. 13