Az átvállalt képzésekkel kapcsolatos adókötelezettségek

Átírás

1 Adóvilág július XV. Évfolyam 08. szám Az átvállalt képzésekkel kapcsolatos adókötelezettségek Az átmeneti szabályok és a feltételek sokrétûsége miatt tanévkezdés környékén gyakran felmerülõ kérdés az átvállalt képzések adómentességének, adókötelezettségének megítélése, valamint az iskolarendszerû és iskolarendszeren kívüli képzések egymástól való megkülönböztetése (különösen a felsõfokú szakképzés esetében). 1. Személyi jövedelemadó Az átvállalt képzési költségek szja szabályait a Szja tv. juttatás napján hatályos rendelkezései határozzák meg. Ezeket kiegészítik a változásokkal együtt megalkotott átmeneti szabályok, amelyeknek célja, hogy a változás bekövetkeztekor folyamatban lévõ képzések eredeti szabályok szerinti adóztatását biztosítsa a képzés végéig. Lényeges tehát a juttatás napjának meghatározása, amely kétféle lehet [Szja tv. 9. (2) a), c)]. Ha a képzést a magánszemély finanszírozza, és ezt késõbb megtéríti neki a kifizetõ, akkor pénz formájában kapja a bevételt a juttatás napja a készpénz átvételének, vagy bankszámlán történõ jóváírásának napja. Ha a képzést a kifizetõ finanszírozza, akkor térítés nélkül igénybe vett szol gál - tatásként jelenik meg a magánsze mély - nél a juttatás napja a magánszemély szolgáltatás igénybevételre való jogosultsága megszerzésének napja, azaz amikor a kifizetõ a tandíjat kifizette (csekket feladta, átutalás esetén a bankszámláját megterhelte). Második lépésként vizsgálni kell, hogy kell-e át me - neti szabályt alkalmazni, és ha igen, meg kell állapítani a képzés kezdetének napját, ugyanis az átmeneti szabályok a képzés kezdetéhez kötõdnek. Átmeneti szabály alkalmazására akkor kerül sor, ha a képzés december 31-ig elindult. [2008. évi LXXXI. tv (14), évi LXXVII. tv (2), (3), (4)] 6 Ha a kifizetõ megtérítteti a képzés díját a magánsze - méllyel, akkor az ingyenes szerzés miatt elõálló adózási szabályok alkalmazásának helye nincs, tekintettel arra, hogy a magánszemély nem bevételt szerzett, hanem a képzési szolgáltatást tulajdonképpen megvásárolta Iskolarendszerû és iskolarendszeren kívüli képzések közötti különbség A magyar oktatási rendszer szabályozása jelenleg négy törvényen nyugszik: a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényen, a felsõoktatásról szóló évi CXXXIX. törvényen, szakképzésrõl szóló évi LXXVI. törvényen és a felnõttképzésrõl szóló évi CI. törvényen. A közoktatási törvény és a felsõoktatási törvény adja az iskolarendszerû oktatás két szintjének kereteit, a felnõttképzési törvény pedig az iskolarendszeren kívüli oktatás kereteit. A szakképzés az iskolarendszerû oktatásba éppúgy beépülhet, mint az iskolarendszeren kívülibe, használva azok intézményi hátterét. Az iskolai végzettség és a szakképzettség nem szinonim fogalmak. Az iskolai végzettség iskolarendszerben szerezhetõ meg. Megszerzésüket a következõ bizonyítványok igazolják: alapfokú iskolai végzettség: általános iskolai bizonyítvány, középfokú iskolai végzettség: szakmai bizonyítvány, szakiskolai bizonyítvány, szakmunkás bizonyítvány, érettségi bizonyítvány,

2 felsõfokú iskolai végzettség: fõiskolai oklevél, egyetemi oklevél, DLA fokozat, PhD fokozat. A szakképesítések az iskolai végzettséghez kötõdõen, jellemzõen arra ráépülõen szerezhetõk meg, azonosításuk OKJ-számmal történik. Az OKJ-szám elsõ két számjegye jelöli a szakképesítés szintjét: 21: alapszintû szakképesítés, amely nem igényel befejezett iskolai végzettséget, 31 és 33: középszintû szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre épül, 51 és 52: középszintû szakképesítés, amely a közép - iskola befejezõ évfolyamának elvégzésére vagy érett - ségi vizs gára épül, 54: emelt szintû szakképe - sítés, amely érettségi vizsgára épül, 55: érettségi vizsgára épülõ felsõfokú szakképesítések, 61: felsõfokú iskolai végzettségre épülõ szakké - pesítések. [133/2010. Korm. rendelet 1. számú melléklet ] OKJ-s képzés szervezhetõ iskolarendszerû képzés keretében (szakképzõ iskolában, felsõoktatási intézményben) vagy iskolarendszeren kívüli oktatás keretében (oktató, képzõ cégeknél, továbbképzõ intézeteknél). Az iskolarendszerû és iskolarendszeren kívüli oktatás fogalmának elhatárolása több helyütt is megtörtént. A különbségtétel alapja a tanulói, hallgatói jogviszony meg - léte vagy nem léte: iskolarendszerû képzésben tanulói, hallgatói jogviszony jön létre, iskolarendszeren kívüli kép - zésben pedig felnõttképzési szerzõdés megkötésére kerül sor a képzõ intézmény és a képzésben részt vevõ személy között. [1993. évi LXXIX. tv., évi CXXXIX. tv., évi LXXVI. tv. 54/B., évi CI. tv , Szja tv , 71. (4) h)] Az iskola rendszeren kívüli képzések körébe sorolhatók a felnõttképzési szerzõdés megkötése nélküli, egyszeri (pl. kreditpontot érõ) elõadásokon, néhány napos konferen - ciákon, felkészítõkön való részvétel során igénybe vehetõ oktatások. Mind az iskolarendszerû, mind pedig az iskolarendszeren kívüli képzések esetén a képzési költségek közé tar - toznak tekintettel arra, hogy az adott ismeret megszer - zését szolgálják az oktatási szolgáltatás (tandíj, vizsga - díjak) és a taneszközök (tankönyvek, jegyzetek) ára. Kiemelendõ, hogy a képzéshez kapcsolódó utazás és szállás díja nem tekinthetõ képzési költségnek függetlenül attól, hogy közvetetten az adott ismeret megszerzését szolgálják, ehelyett a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni Iskolarendszerû képzések Az adómentesség (adókötelezettség) jogcímei az évek során folyamatosan változtak, az átmeneti szabályok viszont biztosítják az eredeti szabályok szerinti adózást a képzés végéig. [2005-ig: Szja tv. 7. (1) p), : Szja tv. 7. (1) p), 71. (1), (2) b), január: Szja tv. 7. (1) p), február-december: Szja tv. 7. (1) pa), pb), 2010: Szja tv. 70. (2) c), 70. (4) e), 2011: Szja tv. 71. (1) g)] A képzés kezdetének napja felsõoktatás esetében szeptember 1-je vagy február 1-je, közoktatás esetében pedig a tanév szeptember elsõ munkanapján kezdõdik. A képzés kezdete tehát nem a tandíj megfizetéséhez vagy a beiratkozás napjához köthetõ, ily módon a képzés kezdetét külön igazolni nem szükséges a kifizetõ felé, az a jogszabályból adódik. [2005. évi CXXXIX. tv., évi LXXXIX. tv. 52. (1)] A juttató személye (munkáltató, társas vállalkozás) az évek során kibõvült ben a kölcsönvevõvel (munkaerõ-kölcsönzés), ben pedig a munkavál - lalót kirendelõ munkáltatóval. [Art , Szja tv , 2010: Szja tv. 70. (2), 2011: Szja tv. 71. (6) a), b)] december 31-ig bezárólag juttatott bevételek esetén az átvállalás lehetséges kedvezményezettjei és az adómentesség vagy kedvezményes adózási forma felté - telei: 7

3 Adóvilág július XV. Évfolyam 08. szám január 1-jétõl kezdõdõen juttatott bevételek esetén az átvállalás lehetséges kedvezményezettjei és az adómentesség vagy kedvezményes adózási forma feltételei az alábbiak. Az adómentesség további feltétele minden jogviszonyra vonatkozóan az, hogy a költségek elszámolása olyan bizonylat, számla alapján történjen, amelyre annak kiállítója adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiállításának tényét nem tüntette fel. Ha a bizonylat a munkáltató, kifizetõ nevére szól, természetesen nincs lehetõség tandíjkedvezmény igénybe vételére, azonban a magánszemély nevére szóló számla esetében fontos körülmény, hogy a számla adókedvezmény igénybe vételére jogosít vagy sem. (A tandíjkedvezmény utoljára a évben befizetett tandíjak után járt.) [Szja tv. 7. (1) p)] Fontos, hogy ugyanazon képzés átvállalt díja az átmeneti és hatályos szabályok egyidejû alkalmazása céljából nem osztható meg. Másik lényeges szabály, hogy átmeneti szabályt csak a feltételek elbírálásának vonatkozásában kell alkalmazni, a feltételek nem teljesítése esetén a juttatás éve szerinti szabályok sze - rint kell eljárni az adómentességbõl vagy kedvez - ményes adózásból kiesõ összeg vonatkozásában. Az elõírt feltételek nem teljesítése azzal jár, hogy a képzés átvállalt költsége adómentesként vagy kedvezményesen adózó juttatásként nem vehetõ figyelembe. A feltételek nem teljesítése két csoportba sorol - ható. 1. Ha csak az összeghatárt lépi túl az átvállalás, de a többi feltételnek megfelel, akkor csak az összeg - határon felüli részre nem alkalmazható az adó- 8 mentesség vagy kedvez mé - nyes adózás. 2. Ha az összeghatár túl lé - pésen kívüli más feltétel nem teljesül, akkor a teljes összegre vonatko - zóan elveszik az adó - mentesség, kedvezményes adózási forma. Ez a következõ esetekben for dulhat elõ, a teljesség igénye nélkül: nem munkaviszonyban állónak vagy nem sze - mélyesen közremûködõ tagnak juttatják (hanem pl. megbízási jogvi szony - ban állónak vagy olyan személynek, aki nem áll jogviszonyban a juttatóval vevõ, leendõ vevõ, leendõ munkavál laló), a munkakör betöltéséhez szükséges képzést nem rendeli el a munkáltató, a munkakör betöltéséhez szükséges képzést nem a munkáltató rendeli el (hanem pl. a munkáltató alapítója vagy a munkáltató által üzemeltetett társaság), munkáltatói elrendelés nélküli képzésnél a képzés nem a kifizetõ tevékenységéhez szüksé - ges, hanem valaki máséhoz (pl. a munkáltató alapítójáéhoz vagy a munkáltató által üzemeltetett társaságéhoz), munkáltatói elrendelés nélküli képzésnél a költséget nem a munkáltató, kifizetõ viseli (hanem pl. a munkáltató alapítója vagy a munkáltató által üzemeltetett társaság), legkésõbb évben megfizetett tandíjak esetében a bizonylaton utalás szerepel arra vonatkozóan, hogy a magánszemély tandíjked - vezményt vesz igénybe. A feltételek 1. típusú teljesítetlensége összeghatár túllépése esetén az aktuális év (a juttatás évének) rendel - kezései lépnek életbe az összegkorláton felüli részre.

4 A 2009-ig bezárólag juttatott bevételeknél belsõ szabályzat meglétének vagy nem létének függvényében adóköteles természetbeni juttatásként vagy pedig nem önálló tevékenységbõl származó jövedelemként (de nem bérként) veendõ figyelembe az adó- és járulékfizetési kötelezettség szempontjából. [Szja tv. 69. (1) ea), 25. (1)] A 2010-ben juttatott bevételek adóköteles termé szet - beni juttatásnak minõsülnek, szabályzat meglététõl függetlenül. [Szja tv. 71. (2)] A évben juttatott bevételek a béren kívüli jutta - tás nak nem minõsülõ egyes meghatározott juttatások közé tartoznak (ez után a ki - fizetõnek kell adózni). [Szja tv. 70. (4)] A feltételek 2. típusú megsér té - sekor (bármely egyéb feltétel nem teljesítése) esetén szin tén az aktuális év ren delkezései lépnek életbe a teljes összegre. A 2009-ig bezárólag juttatott bevételeknél belsõ szabályzat meglétének vagy nem létének függvényében adóköteles ter mészetbeni juttatásként vagy pedig nem önálló tevékeny ségbõl szár - mazó jövedelemként (de nem bérként) veendõ figyelembe az adó- és járulékfizetési kötelezettség szempontjából. [Szja tv. 69. (1) ea), 25. (1)] A 2010-ben történõ juttatások esetén két eset lehet séges: ha a december 31- én hatályos feltételeknek megfelel: belsõ szabály - zattól függetlenül adóköteles természetbeni juttatás [Szja tv. 69. n)], ha a december 31-én hatályos feltételeknek nem felel meg: nem önálló tevékenységbõl származó bevétel [Szja tv. 25. (1)], A évben juttatott bevételek nem önálló te - vékenységbõl származó bevételnek minõsülnek. [Szja tv. 70. (4)] 1.3. Iskolarendszeren kívüli képzések Az átvállalt iskolarendszeren kívüli képzés költsége összegkorlát nélkül adómentes, ehhez azonban idõszakonként eltérõ feltételeknek kell megfelelni. A de - cember 31-ig megkezdett iskolarendszeren kívüli képzések a képzés végéig ugyanolyan feltételek mellett ma - radhatnak adómentesek, mint amilyen feltételek mellett a képzés kezdetekor voltak azok. A képzés kezdetének napja iskolarendszeren kívüli oktatás esetében külön rendelkezés hiányában az elsõ tanítási nap. Az átvállalás kedvezményezettjei és az adómentesség feltételei az alábbiak december 31-ig bezárólag megkezdett képzések (bármikor történõ juttatása) esetén. [Szja tv. 7. (1) p)] Az átvállalás kedvezményezettjei és az adómentesség feltételei az alábbiak január 1-tõl történõ átvállalások (és január 1. után kezdõdött képzések) esetén. [Szja tv. 4. (2)] Az adómentesség további feltétele minden jogviszonyra vonatkozóan az, hogy a költségek elszámolása olyan bizonylat, számla alapján történt, amelyre annak kiállítója adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiállí - tásának tényét nem tüntette fel. (A felnõttképzési díj ked - vezménye utoljára a évben befizetett tandíjak után járt a magánszemély részére.) Az elõírt feltételek nem tel - jesítése azzal jár, hogy a képzés átvállalt költsége adómentes juttatásként nem vehetõ figyelembe ig történõ átvállalások esetén munkavállaló, tevékenységben személyesen közre - mû ködõ tag esetén: belsõ szabályzat függvényében adóköteles természetbeni juttatásnak vagy nem ön - 9

5 Adóvilág július XV. Évfolyam 08. szám álló tevékenységbõl származó jövedelemnek minõsül a tandíj [Szja tv. 69. (1) ea), 25. (1)], tevékenységben közremûködõ magánsze - mély esetén, ha van biztosítással járó jogviszonya a juttatóval (pl. megbízás jogviszony, szakértõ), akkor a jogviszony függvényében alakul a jövedelem jogcíme (önálló, nem önálló te - vékenységbõl származó jövedelem, egyéb jövedelem) [Szja tv. 16. (1), 25. (1)], ha nincs biztosítással járó jogviszonya a juttatóval (pl. üzleti partner), akkor adóköteles természetbeni juttatás [Szja tv. 69. (1) l)], évben történõ átvállalások esetén a jövedelem jogcíme a fennálló jogviszony függvényében alakul (önálló, nem önálló tevékenységbõl származó jövedelem, egyéb jövedelem) [Szja tv. 16. (1), 25. (1), 28. (1)] Költségelszámolás módja A munkáltatónak akár az idei, akár az átmeneti sza - bályokat tekintve nem csupán azt kell vizsgálnia, hogy az adott képzés iskolarendszerû vagy iskolarendszeren kívüli, hanem azt is, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szol - gálja-e vagy a tevékenységével összefüggõ szakmai ismeret megszerzését célozza-e. Ily módon a kép - zések két fõ csoportba sorolhatók. Munkakör betöltéséhez szükséges képzések: szükség van munkáltatói kötelezésre, elrendelésre, valamint fontos, hogy munkaviszonyról legyen szó ez esetben a munkáltató mérlegelési körébe tartozik a képzés megítélése már a kötelezés elõtt. A tevékenységhez szükséges képzések: lehet szó munkaviszonyban álló személyrõl is és szemé lye - sen közremûködõ tagról is, ekkor nem szük sé ges a kötelezés, így belsõ szabályzat alapján, an nak hiányában pedig egyedileg dönt a mun káltató. Természetesen elõfordulhat, hogy látszólag nem a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszer - zését célzó képzésre kötelezi a munkáltató a munkavállalót (annak ellenére, hogy nem kell köteleznie), ekkor vélelmezhetõ, hogy az adott képzés a munkáltató tevé kenységéhez szükséges. 10 Fontos, hogy a munkáltatói (kifizetõi) kötelezés nem azonos a tanulmányi szerzõdés megkötésével, hiszen elõbbi egyoldalú, utóbbi kétoldalú jognyilatkozat, a kettõ egymást kizárja. Továbbá nem köthetõ tanulmányi szer - zõdés a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására. [Mt ] Az egyéni vállalkozó költségként elszámolhatja a más magánszemély képzése érdekében felmerült igazolt kiadást, annak közterheivel együtt [Szja tv. 1. számú mel - léklet I/27/a.]. A Tao. hatálya alá tartozó munkáltató a számviteli tör - vény szabályai szerint tud költséget elszámolni, szám viteli bizonylat birtokában. Számviteli bizonylatnak tekintendõ minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerzõdés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minõsíthetõ irat) függetlenül annak nyomdai vagy egyéb elõállítási módjától, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. Fõ szabály szerint a juttató szempontjából az a bizonylat tekintendõ számviteli bizonylatnak azaz az alapján lehet költséget elszámolni amely az õ nevére szól. Mivel azonban nem csak a számla tekintendõ bizonylatnak, hanem pl. a megállapodás is, így elfogadható az is, ha a tandíjszámla a munkavállaló (hallgató) nevére szól, és ehhez kapcsolódóan megállapodást kötnek (pl. tanulmányi szerzõdés), vagy a munkáltató írásban kötelezi a munkavállalót. [2000. évi C. tv (1)] 2. Társasági adó 2009-ig bezárólag a vállalkozási tevékenység érde - kében felmerült költségnek minõsült az oktatási szol gáltatások költsége, ugyanazokkal a feltételekkel, amint amelyek mellett a magánszemélynek nem ke let kezett adófizetési kötelezettsége. Ha nem felelt meg ezeknek kritériumoknak, akkor a képzési költ ség megtérítése adóalap növelõ tételnek minõsült tõl kezdõdõen a kifizetõ által viselt képzés, további feltételek kikötése nélkül, annak közterheivel együtt költségnek minõsült. [Tao tv. 3. mell. B/14.]

6 3. Általános forgalmi adó 3.1. Levonható áfa Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany ilyen minõségében a szolgáltatást adóköteles termék - érté kesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendõ adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított. Tehát amennyiben a juttató ki tudja zárni a képzés magán célú felhasználását, akkor az áfa levonásba helyezhetõ. Pl. egy speciális célú szakmai tanfolyam esetében vélelmezhetõ, hogy az e képzésen szerzett tudását máshol nem tudja hasznosítani a munkavállaló, azonban nyelv - tanfolyam esetében nem zárható ki a nem vállalati célú nyelvtudás-felhasználás. Az áfa levonhatóságát az is befolyásolja, ha a szakmai képzés megkezdésekor már elõre látható, hogy a képzés elvégzése után a munkavállaló mun - kaviszonya meg fog szûnni a juttatóval. [Áfa tv a)] 3.2. Fizetendõ áfa Átvállalás mint magánszemély részére történõ ingyenes juttatás esetében áfa-fizetési kötelezettség keletkezik akkor, ha a beszerzéskor áfa-levonási joggal rendelkezett a kifizetõ. Ez mivel zömmel nem vonhatók le a fentebbi beszerzések áfái a magáncélú használat miatt korlátozott körben eredményez adófizetési kötelezettséget, így nagyrészt áfa-fizetési kötelezettség nélkül vállalható át a képzés díja. [Áfa tv. 14. (2)] Ha a kifizetõ nem vállalja át a képzés díjának meg - fizetését, hanem megtérítteti a magánszeméllyel, úgy természetesen ingyenes juttatásról nem lehet szó, ehelyett közvetített szolgáltatásról beszélhetünk. [Áfa tv. 15. ] 4. Szakképzési hozzájárulás A szakképzési hozzájárulásra kötelezett a bruttó köte - lezettségét annak legfeljebb 60 százalékos mértékéig csökkentheti több kötelezettségcsökkentõ tétellel együttesen. Ezekbõl az egyik a saját munkavállalók számára felnõttképzési szerzõdés és tanulmányi szerzõdés vagy a tanulmányok folytatására történõ munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés költsége, amely 60 vagy 33 százalék. Az Szja tv. azonban nem tartalmaz megkülön - böz tetõ rendelkezést e tekintetben, a képzés átvállalása ugyanúgy adózik (vagy nem adózik), mintha az nem lenne a szakképzési hozzájárulásnál kötelezett ség csök - kentõ tétel. [Szakhoz. tv. 4. (3), 5. (2) b), 15/2009. SZMM r.] HORVÁTHNÉ HUSZKA BERNADETT 11