INTERNETES ATTITÛD VIZSGÁLATA MÛSZAKI SZAKOKTATÓ-HALLGATÓK KÖRÉBEN
|
|
- Laura Dobosné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 INTERNETES ATTITÛD VIZSGÁLATA MÛSZAKI SZAKOKTATÓ-HALLGATÓK KÖRÉBEN VIG Zoltán Konzulens: Dr. Biszterszky Elemér Mûszaki Pedagógia Tanszék Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest, Egry J. u es szoba Telefon: (36-1)
2 Az Internethez való viszony meghatározó jelentõségûvé válik az információs társadalomban. Ennek elemzése, a jelenlegi, vagy lelendõ tanárok körében és általában a felnõttek között különösen indokolt. E két csoport egyaránt vizsgálható a mûszaki szakoktató-hallgatók Internetes attitûdjének felmérésével, az adatok elemzésével. A dolgozatban, egy ilyen kérdõíves vizsgálat elsõ eredményeivel ismerkedhetünk meg. 1. Internet-attitûd Magyarországon A magyar populációról inkább általánosságban készültek, készülnek felmérések, amelyek az Internethasználat technikai, hozzáférésszintû kvantitatív eredményeit vizsgálják. Ezen vizsgálatok keretében néhány attitûdre vonatkozó kérdés is szerepel, de ezek csekély száma és az adott felmérések kontextusa nehezen teszi lehetõvé pontos attitûdre vonatkozó megállapítások megtételét. Másik problémája ezen felméréseknek, hogy az elemzés során tett megállapítások relatív nagy átfutási idõ után válnak közismertté. Így az ezekben megfogalmazott megállapítások sokszor a megjelenés pillanatában már részben aktualitásukat vesztették. Az említett problémák miatt, más forrásokat is felhasználva került a magyar Internetattitûd felvázolásra. Ezek a források többnyire személyes konzultációk voltak a terület szakembereivel. E módszer pontosságában természetesen elmarad a felmérések által biztosítható mértéktõl - itt kvantitatív megállapítások nem tehetõk-, de aktualitásában mesze felülmúlja azokat. A Bell Reseach legutóbbi kutatásai szerint a magyar lakosság mintegy 19 százaléka fér hozzá valamilyen formában az internethez. Ez az adat a hozzáférés lehetõségét és nem a tényleges használatot mutatja. A tényleges használók (akik legalább kéthetente egyszer használják az Internetet) ennél el kevesebben vannak, arányuk a lakosságra vonatkoztatva 13% körül van. Az Internethasználat helyét vizsgálva megállapították, hogy mintegy háztartás rendelkezik otthoni Internet eléréssel. Ezen háztartásokban átlagosan 1,95 fõt számolva (szintén a felmérés adatai alapján) megállapítható, hogy ma a magyar populáció kb. 4%-a rendelkezik otthoni eléréssel. Másik megállapításként kimondható, hogy a világháló használata/elérése dominánsan a munkahelyeken, ill. oktatási intézményekben történik. A fenti adatok alapján a hazai Internet penetráció elmarad az európai átlagtól, de a környezõ ill. hasonló adottságú országokétól is. A témával foglalkozó szakemberekkel való konzultációk alapján ez három fõ okra vezethetõ vissza: Az Internetkapcsolat ára Az Internetezéshez szükséges számítógép ára Az érdeklõdés hiánya. 2
3 Egyes nemzetközi felmérések kimondták, hogy az Internethozzáférés idõegységre vetített bruttó költsége hazánkban a legmagasabb. Más felmérések kevéssé radikális megállapításai alapján is megállapítható, hogy a hozzáférés költségei jelentõsen magasabbak összehasonlítva az Internetet használó országokéval. Még határozottabb a különbség, ha az Internethozzáférés költségeit az országok GDP-je függvényében vizsgáljuk. A hardver bekerülési költségei ma már hazánkban sem jelentenek komoly akadályt. Ennek hatásai a szakoktató-hallgatók körében folytatott felmérés is alátámasztja. Így ez a szakértõk által megjelölt problémaforrás a tények tükrében ignorálható. Az érdeklõdés hiánya részben a hasznos tartalom hiányára vezethetõ vissza. Kevés a hálózaton elérhetõ szolgáltatás, illetve ezek mûködése és megbízhatósága is megkérdõjelezhetõ. Az érdektelenség másik forrása a válaszadók információhiányából táplálkozik - nem ismerik, mely szolgáltatások érhetõk el a hálózat segítségével, felhasználóként nem tudják kezelni az Internet biztosította infrastruktúrát. A szolgáltatások fejlõdése lassú, mivel a lakosság alacsony arányban használja az Internetet. Ezzel az ok-okozati összefüggések körkörössé válnak, így gyors felzárkózásra nem lehet számítani. Szakértõi vélekedés szerint az aktív használók penetrációjának kb. 20 százalékos szintjénél várható, hogy komoly, lendületet kapjon a hazai hálózati világ fejlõdése és akár olyan öngerjesztõ folyamaton menjen át, mint a mobiltelefonok esetében történt az elmúlt évek során. 2. A vizsgálat célja A mûszaki szakoktató-hallgatók Internetes attitûdjének vizsgálata elõtt két konkrét kutatási cél fogalmazódott meg. Elsõként, egy olyan folyamat kialakítása a cél, amelyben a vizsgált csoport hozzáállásának és tudásának felmérése után egy tananyag a kidolgozására kerül sor, amely optimálisan illeszkedik a hallgatók felkészültségéhez és érdeklõdéséhez, valamint a késõbbiekben hatékonyan felhasználható ismereteket közvetít. A felmérések folyamatos, évenkénti ismétlésével ellenõrizhetõ a tananyag és a módszer. Pontosítása, finomítása ennek a visszacsatolásnak köszönhetõen megoldható. A másik kutatási cél, az Internet attitûd általános vizsgálata a magyar középkorú lakosság körében. Igaz, az itt vizsgált csoport csak szûk és speciális szegmense a teljes ilyen korú populációnak, de mivel e területen még nem készült reprezentatív felmérés, így a most lefolytatott vizsgálat ennek elõfutára lehet. A jelenlegi felmérés keretében megállapított összefüggések és tendenciák, alapját képezhetik egy késõbbi, a teljes populációt elemzõ kutatás módszertanának, fõbb irányainak. Az írás ezek mellet utalásokat tartalmaz olyan kutatásokra, felmérésekre amelyek a magyar populációban általánosan vizsgált Internet-attitûd állapotát a vizsgált csoportéval összehasonlíthatóvá teszik. 3
4 3. A kutatási folyamat A fent elsõként említett kutatási céllal összhangban a kutatási folyamat négy fõ elembõl áll össze. 1. Internetes attitûd kérdõíves vizsgálata 2. Internetes ismeretek felmérése 3. Tananyagfejlesztés / módosítás 4. Eredmények értékelése, visszacsatolás E folyamat iteratív alkalmazásával elérhetõ, hogy a csoporthoz illeszkedõ tananyag alakuljon ki. Az ismeretek folyamatos frissítésével megoldható, hogy a hallgatók mindig naprakész információkhoz jussanak, amely ezen a területen elengedhetetlen. Jelenleg a kutatás elsõ elemének (kérdõíves vizsgálat) megvalósítása van folyamatban. A dolgozat további része, ennek elsõ részeredményeit mutatja be. 4. A kérdõíves vizsgálat A BME Mûszaki Pedagógia Tanszéken folyó mûszaki szakoktató képzés körében, 2002 májusában készült az Internetes attitûdre vonatkozó kérdõíves felmérés. Maga a kérdõív a mellékletek között található. Az 50% körüli mintavétel és az értékelhetõ kérdõívek száma (146 db) jó alapot biztosít további - a mûszaki szakoktató-hallgatók körében végzett - kutatásokhoz. A kérdõív 23 kérdése négy részterületet mért fel: 1. Személyi és szociális adatok 2. Informatikai környezet és hozzáférés 3. Internet használat 4. Internetes tudás és hozzáállás (attitûd) A kb elemi adat, mind évfolyamonként súlyozott bontásban, mind pedig egész vizsgált populációra vonatkoztatva feldolgozásra került. Az elõbbi az elsõ, az utóbbi a második kutatási cél érdekeit szolgálja. Az így kapott, két összegzett eredmény, közel azonosnak bizonyult. Az összehasonlított paraméterek eltérése egy esetben sem érte el a 4%-ot és az esetek több mint 84%-ában az eltérés 1% alatt maradt. Így a továbbiakban csak egy összesített eredmény említése történik meg, kitérve az esetleges évfolyamokat jellemzõ sajátosságokra is. 5. A felmérés eredményei A felmérésben kizárólag anonim kérdõíves minták szerepeltek, így az egyes válaszok valóságtartalma nem volt ellenõrizhetõ. Más kutatások alapján feltételezhetõ, hogy az így "önbevallott" adatok jobb képet festenek a valóságnál. E torzulás mértékére, a kutatási folyamat második pontjában említett, Internetes 4
5 ismeretek felmérésekor derülhet fény. Mindazonáltal az eredmények harmonizálnak más, hasonló felmérések eredményeivel és néhány, további elemzést igénylõ részletet is tartalmaznak Személyi és szociális adatok A vizsgált mintában a várakozásoknak megfelelõen a nemek aránya kb. egyenlõ volt (47%, 53%). Jelentõs részük budapesti (39%) és valamivel többen (42%) vidéki városok lakói. Átlagéletkoruk a három évfolyamban 33 és 37 év között van, így megállapítható, hogy a felnõtt magyar lakosság szegmensét alkotják. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Elsõ Második Harmadik Összesítés férfi nõ 1. ábra: Nem szerinti eloszlás évfolyamonkénti bontásban 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Elsõ Második Harmadik Összesítés Budapest nagyváros kisváros község falu 2.. ábra: Lakóhely szerinti eloszlás évfolyamonkénti bontásban 5.2. Informatikai környezet és hozzáférés A hallgatók -levelezõ képzésrõl lévén szó- csaknem olyan mértékben használják a számítógépet a munkahelyükön, mint otthon. E két hozzáférési lehetõség együttesen 5
6 megközelítõleg 80%, míg azok aránya, akik sehol nem tudnak számítógéppel dolgozni 1% körül van. A használt számítógépek típusainak felmérése nem várt eredményt hozott. Legnagyobb részben Pentium II típust használnak, de mind egy kategóriával lejjebb, mind pedig feljebb is jelentõs a használati arány. Ezek alapján elmondható, hogy a válaszok szerint, a hallgatók több mint 80%-a modernnek tekinthetõ eszközt használ. A vizsgálat eredményei megerõsítették az elsõ fejezetben megfogalmazott feltételezést miszerint nem a számítógépes infrastruktúra hiánya az ami megakadályozza az Internet használatának széles körû terjedését. 3. ábra: Hallgatók által használt számítógépek típusai 5.3 Internet használat Az Internet használata a vizsgált csoportban elmarad az informatikai infrastruktúra adta lehetõségektõl. Legalább heti rendszerességgel 42%-uk Internetezik, de ebbe beletartoznak a naponta a hálózatot a munkahelyen használók is (22%). E csoportnál a tényleges használat és a világháló elérésének a lehetõsége nem volt elkülöníthetõ. Leginkább a munkahelyen és otthon használják a hálózatot, mindhárom évfolyam megkérdezettjei, de a többi használati hely esetén az évfolyamok között eltérés mutatkozik. 4. ábra: Internethasználat gyakorisága és helye 6
7 A szolgáltatások tekintetében - több kutatással is összhangban a World Wide Web és az használat dominál. Felmérésre kerültek az Internet használatának céljai is. A válaszadók a konkrét információk megkeresését és a böngészést, majd ettõl kissé elmaradva a napi hírek elolvasását és a levelezést jelölték meg hálózati aktivitásuk jelentõsebb elemeiként. 5. ábra: Az Internet szolgáltatások használata 6. ábra: Az Internet használat célja 5.3. Internetes tudás és hozzáállás A kérdõív végén kaptak helyet, az Internetes tudásra, valamint ennek fejlõdését gátoló és támogató elemekre vonatkozó, önértékelõ kérdések. A válaszok összesítésébõl kiderül, hogy legtöbben (39%) saját, ismert gépi környezetben, probléma-mentes helyzetekben dolgoznak biztonsággal. 29%-a a válaszadóknak idegen környezetben is elboldogul. Körülbelül egyötödüknek viszont bármely Internethez kötõdõ feladat gondot jelent. A többség, mind a családban, mind pedig a 7
8 munkahelyen az átlagos ismeretekkel rendelkezõk közé sorolja önmagát. Az eredményekbõl viszont kikövetkeztethetõ, hogy inkább a munkahelyen jutnak további, az esetleges problémák megoldását elõsegítõ információkhoz. 7. ábra: Saját tudás önértékelése Az Internetes tudás gyarapodását leginkább a tanulásra fordítható idõ hiányával indokolják (36%), de jelentõs szerepet kap az Internet kapcsolat hiánya is (23%). Ehhez a gátló elemhez kapcsolódik az "egyéb" kategória (10%), amelyben minden esetben anyagi problémákat említenek a válaszadók. Más vizsgálatok kapcsán feltételezhetõ, hogy az idõhiány megjelölése egyfajta kibúvóként szerepel az érdeklõdés hiányát palástolandó. Ez azért feltételezhetõ, mert az internetet a válaszadók többsége pozitív entitásként említette. Használni viszont kevesebben használják. Ez a belsõ ellentmondás készteti a válaszadókat egy általánosan alkalmazható kibúvó keresésére. Ennek tényszerû bizonyítása nem történt, nem történhetett meg- ugyanis erre csak az adatok feldolgozása után derült fény. Az ismételt vizsgálatok alkalmával ennek elemzésére is sor kerül. A motiváló elemek rangsorát az Internetezés élménye vezeti (27%). Serkenti a hallgatókat az általános felzárkózási igény (24%), valamint a munkahely által támasztott követelmények is (22%). Az adatok alapján elmondható, hogy a család többi tagjához való felzárkózás minimális (6%-os) szerepet tölt be a motivációk listáján. 8
9 8. ábra: Ismeretszerzést motiváló és gátló erõk 5.4. Az eredmények összesített értékelése A vázolt eredmények alapján az alábbi megállapítások tehetõk meg. 1. A hallgatók a képzésben történõ Internetes oktatásával az minden gátló tényezõ, közvetlenül, vagy közvetve csökkenthetõ. 2. A tananyag élményszerû kialakításánál a World Wide Web és az szolgáltatás oktatása szükséges, esetleges komplex projektfeladat megvalósítása segítségével. Mivel az oktatási folyamat infrastruktúrája tartalmazza az Internet elérést, valamint hozzáférési lehetõséget teremt az eszközparkhoz is, a technikai gátló tényezõk kiküszöbölhetõk. A hiányzó információk szintén átadhatók az oktatási folyamat során. Egyedül az érdeklõdés és az idõhiány fent összekapcsolt demotivációs párosának hatása az, amelyet a tananyag módszertani kialakításával, érdekessé tételével csökkenteni szükséges. A kialakítandó tananyagnak nemcsak a felhasználói ismereteket kell tartalmaznia, hanem olyan lexikális információkat is közvetítenie kell, amelyek a világháló használatát élménnyé, hatékony folyamattá teszik. Nem elég tehát megismertetni a felhasználókat például a böngészõk használatával, szükség van olyan címek közlésére is, amelyeket, a késõbbiekben fel tud használni a hallgató. Még jelentõsebb e folyamatnak a sikeres kialakítása azok számára akik egyáltalán nem, vagy alig használták a hálózatot. Ezen hallgatók elsõ pozitív élménye motiváló hatással lehet a további ismeretszerzésükre, valamint olyan ismereteket szerezhetnek, amelyek birtokában a késõbbiekben tanulmányaikat autodidakta formában is sikeresen folytathatják. Ezt a feltételezést támasztja alá az a más kutatásokból deriválható megfigyelés, hogy az otthoni internetezéshez elõfizetést vásárló háztartások motivációs alapja a munkahelyen / munkahelyeken megszerzett informatikai és Internet írástudás egyéni használatának igénye. 9
10 6. A kutatás további menete A kérdõíves felmérés adatai csak részben kerültek feldolgozásra. További feladat az adatok közötti korrelációk számítása, amely további összefüggéseket tárhat fel. Ellenõrizendõ annak a jelenleg csak valószínûsített megállapításnak a helyessége, hogy a családi és a szociális helyzetnek csekély hatása van az Internet attitûdre a vizsgált csoport esetében. E mellett - lehetõleg kvantitatív módszerekkel - megmérendõ a jelenleg vizsgált csoport tényleges Internetes tudása is a kutatási célokkal összhangban. 10
11 Irodalomjegyzék 1. World Internet Project A magyar lakosság és az Internet ITTK-TÁRKI, Falus Iván (1993): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe Keraban Kiadó, Budapest. 3. Falus Iván - Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó, Budapest. 4. Tót Éva (2001): Az informatika megjelenése és hatása az iskolában. 5. ITTK, Kutatási Jelentés, 2001/9-10, Infinit Mûhely 6. ITTK, Kutatási Jelentés, 2002/13-14, Infinit Mûhely 7. ITTK, Kutatási Jelentés, 2002/15-16, Infinit Mûhely. Mellékletek Kérdõív Összesített adatbázis 11
INTERNETES ATTITUD VIZSGÁLATA MUSZAKI SZAKOKTATÓ- HALLGATÓK KÖRÉBEN
INTERNETES ATTITUD VIZSGÁLATA MUSZAKI SZAKOKTATÓ- HALLGATÓK KÖRÉBEN VIG Zoltán Muszaki Pedagógia Tanszék Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest, Egry J. u. 1. 409-es szoba Telefon:
RészletesebbenINTERNETES ATTÍTÛD KÉRDÕÍVES VIZSGÁLATA MÛSZAKI SZAKOKTATÓ- HALLGATÓK KÖRÉBEN
27 Vig Zoltán * INTERNETES ATTÍTÛD KÉRDÕÍVES VIZSGÁLATA MÛSZAKI SZAKOKTATÓ- HALLGATÓK KÖRÉBEN Az Internethez való viszony meghatározó jelentõségûvé válik az információs társadalomban. Ennek elemzése, a
RészletesebbenKollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.
RészletesebbenAz idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje
Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő
RészletesebbenLAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006
LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték
RészletesebbenHelyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája
Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs
RészletesebbenDr. Bakonyi Péter c. docens
EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel
RészletesebbenBevezetés - előzmények
Az Internet szerepe a megújuló energiaforrások elterjesztésében Baros Zoltán 1 és Németh Sarolta 2 1 Debreceni Egyetem Meteorológia Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf.. 13. e-mail: zbaros@delfin.unideb.hu
RészletesebbenHELYI TANTERV / INFORMATIKA
Célok és kompetenciák Alap és legfontosabb cél INFORMATIKA TANTERV A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A tanuló képes legyen a modern információs társadalom előnyeit kihasználni, veszélyeit kikerülni. Legyen
RészletesebbenHALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER
HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER Fináncz Judit, financzjudit@yahoo.com Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar, Közművelődési Tanszék
RészletesebbenTanulmány az Egyetemi Közös Modul bevezetésének oktatói tapasztalatairól
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a 2013/2014. tanév első félévében bevezetésre került az Egyetemi Közös Modul (EKM) tárgyainak oktatása. Az eddigi tapasztalatok megismerése érdekében készített kérdőívre
RészletesebbenTeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez
TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia
Részletesebbenepiteszforum.hu olvasói célcsoportelemzés március 1.
epiteszforum.hu olvasói célcsoportelemzés 2009. március 1. A www.epiteszforum.hu naponta új hírekkel jelentkező építészeti napilap, amely a hasznos szakmai és közéleti információk mellett beszámol a legfontosabb
RészletesebbenA felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje. Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem
A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem Mi is változott? generáció változása változó elvárások az oktató úgy tanít, ahogyan őt
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
Részletesebbenelemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV
TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő
RészletesebbenKözlekedésmérnök szakra vonatkozó hallgatói elégedettségmérési eredmények (18 fő, 13,53%) szeptember
Közlekedésmérnök szakra vonatkozó hallgatói elégedettségmérési eredmények (18 fő, 13,53%) 2015. szeptember 1. Válaszadók száma és aránya az aktív státuszú hallgatói létszámhoz képest. 13,53% 86,47% Felmérésben
RészletesebbenInternetes keresés. Menedzsment modul. Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar SdiLA menedzsment-képzés.
Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar Menedzsment modul Internetes keresés Készítette: Fábián József okl.építőmérnök 2000. április 17. Bevezetés Az Internet egy nemzetközi
RészletesebbenSzupersztráda vagy leállósáv?
Szupersztráda vagy leállósáv? Pillanatkép a hazai internethasználatról a Magyar Infokommunikációs Jelentés tükrében Mátrai Gábor stratégiai tanácsadó Infotér 5 Konferencia 2014. november 5-7. Jó döntéseket
RészletesebbenHol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék?
Hol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék? A digitális írástudás aktuális jellemzői A Magyar Infokommunikációs Jelentés 2012 alapján 2012. november 15. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom
RészletesebbenInformációs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin
Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs
RészletesebbenOktatói munka hallgatói véleményezése es tanév I. félév. Oktatók
1. számú melléklet Oktatói munka hallgatói véleményezése 2016-2017-es tanév I. félév Oktatók A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az ország legfiatalabb felsőoktatási intézményeként olyan örökséget hordoz,
RészletesebbenSZKC207_08. Csak lógok a neten...
SZKC207_08 Csak lógok a neten... diákmelléklet CSAK LÓGOK A NETEN... 7. évfolyam 45 Diákmelléklet D1 Csak lógok a neten Mi a kép üzenete? Mielőtt elkezdjük a téma feldolgozását, gondolkodj el ezen a képen!
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
Részletesebbenelemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV
TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő
Részletesebben12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával
12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával kapcsolatban A BME Mőszaki Pedagógia Tanszékén 2002-ben kezdıdött meg a hallgatók internet- és az ezzel kapcsolatos IKT-használatának
RészletesebbenDigitális írástudás, digitális műveltség
Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills
RészletesebbenElektronikus oktatástámogató rendszer bevezetésének tapasztalatai. Jókai Erika Vig Zoltán
Elektronikus oktatástámogató rendszer bevezetésének tapasztalatai Jókai Erika Vig Zoltán Előadásvázlat Előkészítési, tervezési szakasz Bevezetési szakasz Kutatási területek Moodle Eredményeink Terveink
RészletesebbenOKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER
elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.
Részletesebben1. TANULÁS 1.1. Biztonságos eszközhasználat, felelős tartalomkezelés A felmérés eredményének összegzése 2-3- mondatban, egy bekezdésben.
INFORMATIKAI STRATÉGIA (SABLON JAVASLAT) (Jövőkép vagy küldetésnyilatkozat, lehet azonos a Pedagógiai programéval, ha abban is van IKT) Iskolánk a 21. századi élet és munkakörülmények közötti boldogulásra
RészletesebbenCivil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június
Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három
RészletesebbenA társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.
A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása
RészletesebbenA zajszennyezéssel kapcsolatos fizetési hajlandóság meghatározása kérdőíves felmérés segítségével
A zajszennyezéssel kapcsolatos fizetési hajlandóság meghatározása kérdőíves felmérés segítségével 1. Bevezetés A zaj meghatározza az emberek közérzetét és az életminőséget, olyan környezetszennyezés, amelynek
RészletesebbenWEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA
WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA OKTATÓI MUNKA HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSE Budapest 2018. 1 1. Bevezetés A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola fontosnak tartja, hogy az oktatás színvonalának emelése érdekében rendszeresen
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenGKIeNET T-Home T-Mobile
GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és
RészletesebbenMagyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
RészletesebbenPr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé. A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében
Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében 2014 A PR Heraldról A PR Herald (www.prherald.hu) az 1995-ben alapított első magyar public relations szakfolyóirat
RészletesebbenAz infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban
Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások
RészletesebbenA fejlődés záloga - a digitális írástudás
A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden
RészletesebbenHallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló
Hallgatók 2011 Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011 Módszertani összefoglaló Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012. március 1. Az adatfelvétel
RészletesebbenA GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2005.
A GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2005. Veresné dr. Somosi Mariann tanszékvezető egyetemi docens Az önértékelés indítása Az önértékelés indítása Kérdőíves vizsgálatok ADOTTSÁGELEMEK
RészletesebbenELEMZŐ KAPACITÁS FEJLESZTÉSE, MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése ELEMZŐ KAPACITÁS FEJLESZTÉSE, MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA Előadó: Szentesi Fekete
RészletesebbenTIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A
Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai
RészletesebbenA TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Kerber Zoltán A tankönyvek jóváhagyása
RészletesebbenKÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE
Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...
RészletesebbenA megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai
Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést
Részletesebben3. Milyen informatikai eszközökkel tervezné a reklámokat, milyen reklámtípust tartana a legsikeresebbnek?
2. tétel (Egri Dániel) 3. Milyen informatikai eszközökkel tervezné a reklámokat, milyen reklámtípust tartana a legsikeresebbnek? - WEB-marketing (mint egyik reklámfajta) o mivel, hogyan? szempontok o egyéb
RészletesebbenA multimédia jelenléte a mérnöktanárképzésben, illetve a szakképzésben Molnár György
A multimédia jelenléte a mérnöktanárképzésben, illetve a szakképzésben Molnár György Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Műszaki Pedagógia Tanszék molnargy@eik.bme.hu 1. Bevezetés Elérkeztünk
RészletesebbenA társadalomkutatás módszerei I.
A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 A mintaválasztás célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT
A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT 1. Bevezetés A LLP-LdV-TOI-28-HU-7 projekt keretében képzési szükségletelemzı felmérést végeztünk.
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület
RészletesebbenTájékozódás és vásárlás a magyar internetezők körében. Összefoglaló
Tájékozódás és a magyar internetezők körében Összefoglaló Tájékozódás és online és offline Termékenként és termékkategóriánként Tájékozódás és termékenként (1./2) Online tájékozódás Online tájékozódás
RészletesebbenMezőgazdasági mérnök szakra vonatkozó hallgatói elégedettségmérési eredmények. (50 fő 40,98%) október
Mezőgazdasági mérnök szakra vonatkozó hallgatói elégedettségmérési eredmények (50 fő 40,98%) 2016. október 1. Válaszadók száma és aránya az aktív státuszú hallgatói létszámhoz képest. 2. Mennyire elégedett
RészletesebbenWEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA
WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG MÉRÉSE BUDAPEST 017. 1 1. A kutatás körülményei A Wekerle Sándor Főiskolán 017. októberében hallgatói elégedettség vizsgálatot végeztünk. A megkérdezés
RészletesebbenAlba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 15. hullám Karácsonyi készülődés Székesfehérváron 2012. december 23. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely
RészletesebbenKompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes
RészletesebbenMezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki felsőoktatási szakképzési szakra vonatkozó hallgatói elégedettségmérési eredmények.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki felsőoktatási szakképzési szakra vonatkozó hallgatói elégedettségmérési eredmények (7 fő 31,81%) 2015. október 1. Válaszadók száma és aránya az aktív státuszú
RészletesebbenA netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc
A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás
RészletesebbenLakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenMezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szakra vonatkozó hallgatói elégedettségmérési eredmények. (7 fő 15,21%) 2016.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szakra vonatkozó hallgatói elégedettségmérési eredmények (7 fő 15,21%) 216. október 1. Válaszadók száma és aránya az aktív státuszú hallgatói létszámhoz képest.
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenMérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg):
Mérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg): Országos kompetenciamérés: A Telephelyi jelentésből megállapítható, hogy az épület közepes állagú,
RészletesebbenKerékpárhasználati adatok
Kerékpárhasználati adatok Tartalom 1. Mit kellene mérni? 2. Mit mérünk mi? 3. Eredmények 4. Más mérések 5. Hogyan tovább? 1. Mit kellene mérni? a közlekedési módok arányát az infrastruktúra építés hatását
RészletesebbenStatisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes
RészletesebbenBeszámoló IKT fejlesztésről
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék
RészletesebbenMULTIMÉDIÁS ESZKÖZÖK HASZNÁLATA FŐISKOLAI OKTATÓK KÖRÉBEN
MultiMédia az Oktatásban 2007 konferencia Budapesti Műszaki Főiskola, 2007. augusztus 23-24. MULTIMÉDIÁS ESZKÖZÖK HASZNÁLATA FŐISKOLAI OKTATÓK KÖRÉBEN Lakatosné Török Erika Kecskeméti Főiskola, Gépipari
RészletesebbenHerpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor
Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor Regionális Szociálpolitikai Tervezési és Fejlesztési Hálózat eredmények és továbblépési lehetőségek A területi szemlélet szociális ágazaton belüli meghonosítása
RészletesebbenA KIPRÓBÁLÁS TANULSÁGAINAK FELDOLGOZÁSA
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A KIPRÓBÁLÁS TANULSÁGAINAK FELDOLGOZÁSA Kerber Zoltán TANTERV, TANKÖNYV, VIZSGA BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 18. A feldolgozás
RészletesebbenSzükség van-e kamarai nyilvántartásra?
Felmérés az iparkamarai szolgáltatásokról és díjakról kutatási jelentés A felmérés A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatok Országos Egyesülete 2015 március 3-a és 18-a között online felmérést
RészletesebbenA évi OKM iskolai szintű eredményeinek elemzése
A 2016. évi OKM iskolai szintű eredményeinek elemzése Az elmúlt évek országos, helyi és intézményi szintű kompetenciaeredményeink visszajelzései és az aktuális OKM 2016. intézményi szintű jelentés alapján
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenTANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM
E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12
RészletesebbenKözvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról
Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató
RészletesebbenAlba Radar. 25. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA
MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA DEBRECEN, 2018. ÁPRILIS 14. HORVÁTH ÁDÁM DIVÍZIÓVEZETŐ DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK A
RészletesebbenMintavételi eljárások
Mintavételi eljárások Daróczi Gergely, PPKE BTK 2008. X.6. Óravázlat A mintavétel célja Alapfogalmak Alapsokaság, mintavételi keret, megfigyelési egység, mintavételi egység... Nem valószínűségi mintavételezési
RészletesebbenBeszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola
Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola A mérésről Munkaközösségünk mérést végzett a felsős tanulók (5.a,
RészletesebbenA SIOK Beszédes József Általános Iskola évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása
A SIOK Beszédes József Általános Iskola 2011. évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása A jelentésben szereplő tanulók száma 2011. évi méréskor 6. a osztály: 24 fő 6. b osztály: 32 fő
RészletesebbenDr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?
Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról
RészletesebbenA mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
RészletesebbenÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉKRŐL - ÁBRÁK -
LAKOSSÁGI VÉLEMÉNYEK AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉKRŐL 201. április - ÁBRÁK - MÓDSZERTANI ÁTTEKINTÉS A kutatást végezte: Ipsos Zrt. Mintanagyság: 1000 fő Mintavétel módja: személyes kérdezés, kérdezőbiztosok által,
RészletesebbenKépzési beszámoló június - július
2014. június - július Képzési beszámoló A TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 azonosítószámú A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című kiemelt projekt keretén belül megvalósuló Pályaorientációs
RészletesebbenMÓDSZERTANI LEÍRÁS DIPLOMÁS KUTATÁS 2010. A vizsgálat keretei. A kutatás alapsokasága. Az adatfelvétel módszere
FÜGGELÉK FÜGGELÉK DIPLOMÁS KUTATÁS 2010 MÓDSZERTANI LEÍRÁS A vizsgálat keretei A Diplomás kutatás 2010 adatfelvétele az Országos Diplomás Pályakövetési Rendszer kutatási programjának keretében zajlott
RészletesebbenPIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS)
PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS). FŐBB PONTOK A kutatási terv fogalmának meghatározása, a különböző kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtető kutatási módszerek közötti különbségtétel
Részletesebbenelearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN
elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,
RészletesebbenA FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE
A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Felnőttképzési Minőségirányítási Kézikönyv Érvényességi terület: Jelen kézikönyvben megfogalmazottakat alkalmazni kell a Szentannai Sámuel Gimnázium,
RészletesebbenMódszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!
BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22
RészletesebbenVaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet
Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív
RészletesebbenNemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó
Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó DIGITÁLIS TANANYAGOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KOCZOR MARGIT SZAKMAI VEZETŐ ÚJ TARTALOMFEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN TÁMOP 3.1.2-12/2 Nemzeti tananyagfejlesztés és
RészletesebbenAlba Radar. 24. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 24. hullám Seuso-kiállítással kapcsolatos vélemények 2014. november 12. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenA magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe
A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe Budapest, 2012. október 30. A Budapest Bank a lakossági ügyfelek bankhűségének feltérképezése céljából évente
RészletesebbenÚj idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök. vidéken. Csótó Mihály
Új idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök iránt a magyar vidéken Csótó Mihály BME - Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 2010. április 9. Információtechnológia - innováció disszemináció
RészletesebbenA KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK ELÉGEDETTSÉGÉT VIZSGÁLÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2008. szeptember 22. szeptember 27.
A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK ELÉGEDETTSÉGÉT VIZSGÁLÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2008. szeptember 22. szeptember 27. Készítette: Gosztonyi Enikő 2008. október A kérdőíves vizsgálat, melynek célja a minőségi szolgáltatások
RészletesebbenMINTAFELADATOK. 1. Az alábbi diagram egy kiskereskedelmi lánc boltjainak forgalomkoncentrációját szemlélteti:
1. Az alábbi diagram egy kiskereskedelmi lánc boltjainak forgalomkoncentrációját szemlélteti: 100% 90% 80% 70% 60% 50% 2010 2011 40% 30% 20% 10% 0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% a) Nevezze
RészletesebbenSikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola
Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com
RészletesebbenKérdőív értékelés 76% 1. ábra
Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja
Részletesebben30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.
30. hullám II. Gyorsjelentés Adományozási szokások 2017. január 2. 1 A KUTATÁS HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA A Magyar Városkutató Intézet havi rendszerességgel vizsgálja a települések, különös tekintettel a városok
RészletesebbenHallgatói elégedettségmérés október (papír alapon megismételve: február)
Oszlop1 Hallgatói elégedettségmérés 2017. október (papír alapon megismételve: 2018. február) Osztatlan tanárképzés, földrajz szak A válaszadók száma és aránya a megkérdezett hallgatók számához képest Oszlop2
Részletesebben