A NEMZETKÖZI IDEGENFORGALOM ÉS A TURISZTIKAI KERESLET JELLEMZŐI

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal A NEMZETKÖZI IDEGENFORGALOM ÉS A TURISZTIKAI KERESLET JELLEMZŐI 2004 Budapest, 2005

2 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2005 ISBN Készült: a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Közlekedés- és Idegenforgalom-statisztika osztályán, a Magyar Turisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank támogatásával. Főosztályvezető: Dr. Probáld Ákos Összeállította: Kaszás Krisztina Tóth Balázs Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. A kiadvány megrendelhető a KSH Statisztikai szolgáltatások osztályán (1024 Budapest, Keleti Károly u. 5 7., telefon: , fax: , marketing.ksh@office.ksh.hu), valamint a régiós igazgatóságok terjesztőinél. A kiadvány megvásárolható: KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt 1024 Budapest, Keleti Károly u. 10. Telefon: Információszolgálat: , fax: Internet: http: //

3 Tartalom 1. ELŐZMÉNYEK AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER FONTOSABB JELLEMZŐI MEGÁLLAPÍTÁSOK TÁBLÁZATOK IDEGENFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK EXPORTJA ÉS IMPORTJA A KÜLFÖLDI TURISZTIKAI KERESLET JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGON A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma és megoszlása A Magyarországra látogató külföldiek tartózkodási ideje A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, egynapos látogatók A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, többnapos látogatók A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók szerinti megoszlása, egynapos látogatók A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók szerinti megoszlása, többnapos látogatók A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma és tartózkodási ideje A Magyarországra látogató külföldiek száma utazási célok szerint, egynapos látogatók A Magyarországra látogató külföldiek száma utazási célok szerint, többnapos látogatók A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók szerinti megoszlása A Magyarországra érkező külföldi látogatók magyarországi kiadásai A hazánkba látogató külföldiek magyarországi kiadásai utazási célok szerint, egynapos látogatók A hazánkba látogató külföldiek magyarországi kiadásai utazási célok szerint, többnapos látogatók... 22

4 2.14 A Magyarországra látogató külföldiek magyarországi kiadásai A Magyarországra látogató külföldiek átlagos, egy napi magyarországi kiadásai utazási célok szerint, egynapos látogatók A Magyarországra látogató külföldiek átlagos, egy napi magyarországi kiadásai utazási célok szerint, többnapos látogatók A Magyarországra látogató külföldiek magyarországi fogyasztásának szerkezete A MAGYARORSZÁGRÓL KÜLFÖLDRE IRÁNYULÓ TURISZTIKAI KERESLET A külföldre látogatók száma és aránya A külföldre látogatók tartózkodási ideje A külföldre látogatók megoszlása utazási célok szerint, egynapos látogatók A külföldre látogatók megoszlása utazási célok szerint, többnapos látogatók A külföldre látogatók megoszlása fontosabb régiók és földrészek szerint, egynapos látogatók A külföldre látogatók megoszlása fontosabb régiók és földrészek szerint, többnapos látogatók A külföldre látogatók száma és tartózkodási ideje országonként A külföldre látogatók költése A külföldre látogatók költései utazási célok szerint, egynapos látogatók A külföldre látogatók költései utazási célok szerint, többnapos látogatók FÜGGELÉK Kérdőívek Központi Statisztikai Hivatal

5 1. ELŐZMÉNYEK A statisztikai mérés szempontjából a megfigyelése azért sajátos feladat, mert a nemzetközi és az ezekkel harmonizált hazai, a gazdasági tevékenységeket, termékeket osztályozó nómenklatúrákban önálló, külön ágazat éppen a igen sokrétű, szerteágazó és összetett kapcsolatrendszere miatt nem létezik. A turista az adott piacon mint nem magyarországi lakos van jelen, egyébként a szokásos környezetében fogyaszt. Ez azt jelenti, hogy a külföldi turisták kereslete mindig addicionális az adott országban az ott lakók fogyasztásához viszonyítva. Ezért a turisták fogyasztása kedvező folyamat, elősegíti a hazai, illetve a regionális gazdasági növekedést, hiszen olyan jövedelmek elköltéséről van szó, amelyek máshol a turisták lakóhelyének országában keletkeztek. Ebből következik a hoz kapcsolódó olyan komplex társadalmi-gazdasági információrendszer kiépítésének igénye, amely lehetővé teszi a tényeken nyugvó stratégiai tervezését, az országos politika formálását, illetve regionális, szakmai koordinációját, továbbá a nemzetgazdaság ágazatain átívelő jelenségnek, beágyazottságának a mérését, kölcsönhatásainak elemzését. A felhasználói igényeket (kormányzati, üzleti szféra) érzékelve a KSH első és legfontosabb feladata volt az idegenforgalom statisztikai információs rendszerének a bővítése. Hosszú évtizedeken keresztül a KSH alapvetően a kínálati oldal naturális és pénzügyi mutatóit figyelte. Ezek például: az országhatárt átlépő (be- és kiutazó) külföldiek és belföldiek száma, állampolgárság szerinti részletezése, a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, vendégforgalma és bevételei (folyamatosan havonta), a magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, az utazást szervező utazási irodák forgalma. A turisztikai fogyasztás valójában a keresleti oldalról figyelhető meg. Ez azt jelenti, hogy meg kell határozni azokat a személyeket, területeket, időszakokat és feltételeket, amelyek alapján kiszámítható a ban részt vevők fogyasztása. Nem elégséges a külföldi és belföldi látogatók fogyasztásának egyösszegű bemutatása, hanem mindezt különböző változók (utastípus, küldő régió/ország, motiváció stb.) mentén részletezni kell. A fenti szempontok figyelembevételével a KSH 2003-ban indította az ún. turisztikai keresleti felvételeket. A felvételek folyamatos, reprezentatív jellegű megfigyelések, amelyek kiterjednek a külföldiek magyarországi, a lakosság belföldi és a lakosság külföldi utazási szokásaira. Az adatfelvétel technikai lebonyolítása, a becslési eljárások végrehajtása eleinte még kísérleti jellegű volt. A tapasztalatok nyomán a kérdezési program tartalma valamelyest változott, a kikérdezés módszerei módosultak, megtörtént a feldolgozás, az adatok értékelése, illetve összevetése más statisztikai adatokkal. Ezek eredményeként a évi adatfelvétel eredményei olyan minőségűnek ítélhetők, amelyekből megbízható következtetések vonhatók le.

6 Ez azt jelenti, hogy 2004-től a turisztikai kereslet tekintetében a korábbiaknál bővebb, gazdagabb adatok állnak rendelkezésre, a turisztikai kereslet most olyan új mutatókkal írható le, amelyek mind ez ideig nem álltak rendelkezésre. Így pl. a látogatóforgalom szétválasztható olyan utascsoportokra, mint az egynapos (éjszakázás nélküli) utazók, ezen belül a tranzit utasok, valamint a hétvégi utazók, vagy többnapos tartózkodók csoportja, melyek az igénybe vett turisztikai szolgáltatások tekintetében lényegesen különböznek egymástól. Becslések végezhetők az egyes régiók iránt megnyilvánuló keresletre, elkülöníthetőek a különböző motivációból utazók egyes csoportjai, lehetőséget adva a tényleges (szabadidős utazások, üzleti ) és a látogatóforgalom egyéb csoportjai (átutazás, napi ingázás, munkavégzés, bevásárlás stb.) közötti különbségtételre. A számított adatoknak két csoportja van: az utazók számára, tartózkodási idejére, állampolgárságára és az utazók fogyasztására (kiadásaira) vonatkozó adatok. Ez a kiadvány a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi utazásainak adatait tartalmazza, és egy kiadványsorozat első darabja. A felvételek megszervezésének előkészítéséhez szorosan hozzátartozott a külföldi tapasztalatok és az EU elvárásainak, ajánlatásainak figyelembevétele. Az alkalmazott kérdőíveket a függelék tartalmazza. A lakosság belföldi utazásaival foglalkozó kiadvány májusban jelenik meg. 6 Központi Statisztikai Hivatal

7 2. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER FONTOSABB JELLEMZŐI 2.1. A FELVÉTEL MÉRETEI, A LEFEDETTSÉG A Magyarországra utazók számát (a be- és a kiutazókat) a Határőrség évtizedek óta nyilvántartja. Ez képezi azt az alapsokaságot, amelyből a keresleti felvételek mintái származnak. A fenti adatgyűjtés lényegében utasszámlálás, a belőle származó utasforgalmi adatok megbízhatósága az utóbbi években csökkent. Ennek oka a határon történő utasellenőrzés módszereinek és lehetőségeinek változásában keresendő. Egyrészt az egyes határszakaszokon eltérő a határt átlépők ellenőrzésének módszere, másrészt szinte minden határszakaszon liberalizálódott az ellenőrzés, összefüggésben azzal, hogy az EU belső határain 2007-től csak esetenkénti lesz az ellenőrzés. Jelenleg a határforgalmi adatok rendelkezésre állnak ki- és belépőkre az egyes hónapokban: állampolgárság, határátkelők, határszakaszok szerinti bontásban. Ez adja az alapját és lehetőségét a megkérdezettek kiválasztásának és a mintavételi adatgyűjtésből származó információk teljeskörűsítésének, figyelembe véve, hogy a felvétel nem vonatkozott a tehergépjármű-forgalomra, valamint a vasúton és hajón érkezőkre MINTAVÉTEL ÉS TELJESKÖRŰSÍTÉS A keresletfelvételek mintája kétlépcsős, rétegzett, nem valószínűségi minta. Legfontosabb jellemzői: Célsokaság: a határon nem tehergépkocsival kilépő külföldi állampolgárok 1. Mintavételi keret 2 : a megfigyelésbe bevont határátkelőkön nem tehergépkocsival távozó külföldi állampolgárok. Mintavételi egység: az első lépcsőben a napok, a második lépcsőben az együtt utazók (közösen költekezők) csoportja. Megfigyelési egység: az együtt utazók (közösen költekezők) csoportja. Éves mintanagyság: (külföldiek), (magyarok) interjú Rétegzési szempontok: határátkelő típusa (közúti, légi), határátkelő állomás, állampolgárság, hónapok. A minta allokációja: a kérdezés hónapja, a határátkelő típusa (közúti/légi), a határállomás és az állampolgárság határozzák meg a mintavételi rétegeket. A rétegenkénti mintanagyság meghatározása a 1222 OSAP-számú Személy- és járműforgalmi jelentés egy évvel korábbi megfelelő adatainak felhasználásával történt. Az átlagosan havi kérdőív elosztása az állampolgárságok között nem azok forgalmának arányában zajlott, a kisebb forgalmat bonyolító országok 1 A célsokaságban nincsenek benne a ferihegyi tranzitforgalom utasai. 2 A mintavételi keret azon kilépő külföldiek halmaza, akiknek pozitív valószínűsége van mintába kerülni. A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői 7

8 állampolgárainak mintába kerülési valószínűsége többszöröse a nagy forgalmú országokéinak. A hónapok és határállomások között az elosztás az adott ország forgalmával arányosan történt. A kiválasztás módja: a megfigyelésbe bevont határátkelők kiválasztása nem véletlen, az állomások mintája koncentrált, a forgalom jelentős részét bonyolítja; a napok kiválasztása szisztematikus véletlen; a második lépcsőben a kilépő külföldiek kiválasztása nem ismert valószínűséggel történt. A felvétel helye 24 közúti határállomás és Budapest-Ferihegy. A közúti határállomások a következők voltak: Osztrák határszakasz: Hegyeshalom, Sopron, Kőszeg, Bucsu, Rábafüzes Szlovén határszakasz: Rédics Horvát határszakasz: Letenye, Barcs, Udvar Szerb-montenegrói határszakasz: Tompa, Röszke Román határszakasz: Nagylak, Gyula, Csengersima, Ártánd Ukrán határszakasz: Záhony, Tiszabecs Szlovák határszakasz: Sátoraljaújhely, Tornyosnémeti, Parassapuszta, Esztergom, Komárom, Vámosszabadi, Rajka A mintavétel első lépcsőjében a kérdezési napok kiválasztása szisztematikus: egy véletlen kezdőszám és lépésköz ( 6 ) határozza meg. A kiválasztás átkelőállomásonként egymástól függetlenül történik. Az nem megoldott, hogy a kiválasztott kérdezési napokon a valós forgalomnak megfelelő mennyiségű kérdőívet kérdezzenek az összeírók, a kérdőívek mennyisége a kérdezési napok között közel egyenletesen oszlik el. A Magyarországra érkező külföldiek száma és megoszlása a közlekedés módja szerint 2004-ben Magyarországra érkező (belépők) Külföldiek száma külföldiek (ezer fő) Megoszlása, % Közúton ,8 Vasúton ,2 Hajón 256 0,7 Repülőn ,2 Összesen ,0 Az egyes határszakaszokon a megfigyelésbe bevont határállomások forgalmának aránya 2004-ben Határszakaszok A Magyarországra érkező külföldiek száma (ezer fő) A megfigyelésbe bevont határállomásokra érkező külföldiek száma (ezer fő) Budapest ,1 Osztrák határszakasz ,1 Szlovén határszakasz ,4 Horvát határszakasz ,4 Szerbia-Montenegrói határszakasz ,5 Román határszakasz ,9 Ukrán határszakasz ,6 Szlovák határszakasz ,3 Regionális repülőterek ,0 Összesen ,3 aránya, % 8 Központi Statisztikai Hivatal

9 A megvalósult havi minta teljeskörűsítése a célsokaság (az aktuális időszakra vonatkozó Személy- és járműforgalmi jelentés számai alapján) becsült nagyságára történik, a megfigyelési egységekhez tartozó súlyok a rétegenkénti átlagos bekerülési valószínűségek reciproka. A nem megfigyelt határállomások forgalmát (a lefedettségi hiányt) az adott határszakasz megfigyelt forgalma reprezentálja. Az adatfelvétel személyes kikérdezés útján történt. A kérdőbiztosok a Határőrség munkatársai voltak. A kérdőbiztosok szervezését, oktatását és ellenőrzését a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztálya és az igazgatóságok munkatársai végezték A kérdőívek a határszakasztól függően több nyelven álltak a kérdőbiztosok rendelkezésére. A külföldre utazó magyaroktól a hazautazás alkalmával kérdezték a turisztikai jellegű adatokat. A megkérdezettek (interjúk) száma volt A KIADVÁNYBAN HASZNÁLT FONTOSABB FOGALMAK A kiadvány értelmezésében a nemzetközi idegenforgalom, utasforgalom, és látogatóforgalom szinonimák, mindazon személyeket jelentik, akik adott időszakban jogilag átlépik az országhatárt. A azon látogatók forgalma, akik turisztikai motivációból (lásd lejjebb) utaznak. Utascsoportok (utasprofilok a nemzetközi gyakorlat szerint): Egynapos utazók: azok az utazók, akik 24 óránál rövidebb ideig tartózkodnak, tehát nem éjszakáznak a meglátogatott helyen. Többnapos utazók: 1-3 éjszakát eltöltő (rövid idejű) utazók, 4 vagy több éjszakát eltöltő, tartós utazók. Utazási célok (motivációk): : üdülés; körutazás; városnézés; természetjárás; rokon, barát, ismerős meglátogatása; gyógykezelés, egészségmegőrzés; kulturális és sportrendezvény meglátogatása; vadászat; vallási cél. Üzleti : konferencia, kongresszus; üzleti út; kiállítás, vásár. Vásárlás Átutazás Egyéb: munkavégzés; tanulás; egyéb utazási cél. A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői 9

10 3. MEGÁLLAPÍTÁSOK 3.1. A MAGYARORSZÁGRA ÉRKEZŐ KÜLFÖLDIEK TURISZTIKAI KERESLETE A turisztikai szolgáltatások exportjaként, illetve importjaként értelmezett, Magyarország nemzetközi utasforgalmához kapcsolódó bevételek és kiadások pozitív egyenlege 2004-ben 243 milliárd forint, azaz 961 millió euró volt. Ugyanebben az időszakban a folyó fizetési mérleg hiánya 7123 millió euró. Ez az egyenleg úgy alakult ki, hogy a külföldiek termék- és szolgáltatásvásárlásainak értéke Magyarországon 822 milliárd forint (3263 millió euró), a lakosság külföldi utazásaihoz kapcsolódó külföldi kiadások értéke 578 milliárd forint (2301 millió euró) volt ben Magyarországra turisztikai motivációval (szabadidős és üzleti ) 12,7 millió külföldi látogatott. Ezenkívül átutazás, vásárlás, (legális és nem legális) munkavállalás, munkavégzés (pl. tehergépjárművek sofőrjei, közlekedési eszközök személyzete) és egyéb célból további 24 millió fő lépett az országba, vagyis a külföldi utasforgalom meghaladta a 36 millió főt (ebben benne vannak a tehergépjármű-vezetők is). A látogatók közel kétharmada egynapos, éjszakázás nélküli utazó volt, de további egyötödük is csak rövid időre, 1 3 napra érkezett. Az ennél hosszabb időre érkezők száma 6 millió fő (17%) körül volt. A külföldiek összesen 100 millió napot töltöttek el Magyarországon, ennek 70%-a a látogatók 36%-a többnapos utazók voltak. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországra látogató külföldiek az év során átlagosan mindössze 2,9 napot töltöttek hazánkban, ami elmarad a jelentős turisztikai vonzerővel rendelkező európai országok adataitól. Az ún. küldő országok közül a többnapos utazók számát tekintve alig van különbség Németország, Románia és Ausztria között. Az egynapos utazók legnagyobb számban Romániából, valamint Szlovákia, Ausztria, Ukrajna területéről érkeznek. Az egynapos utazók legfontosabb motivációi közül természetes módon az átutazás (45%) és a vásárlás (32%) töltik be a legfontosabb szerepet. A többnapos utazók háromnegyede turisztikai motivációból utazik, ezen belül az üzleti szerepe 13%. A legtöbb üzleti utas Németországból és Ausztriából jön. Az üzleti utasok súlya az Egyesült Királyságból érkezők esetében a legjelentősebb (az összes utas egynegyede). Az Európai Unió jelenlegi tagországaiból érkezett az összes látogató fele (51%). A több napra érkezők körében az uniós országok részesedése 60%. A turisztikai motivációval érkezetteken belül az unió részesedése ennél magasabb, 67%, az átutazók körében ez az arány csak 39%. Az eltöltött időt tekintve a legtöbb napot a németországi látogatók töltötték el, az összes vendégnap 21%-át. A második helyen Ausztria áll 16%-s részesedéssel, Románia aránya ennél valamivel kevesebb. Az összes külföldiutas-forgalomból származó bevétel 60%-a, 493 milliárd forint kötődik a szabadidős hoz, 13%, 105 milliárd forint az üzleti hoz, 17%, azaz 136 milliárd a bevásárlási szándékkal érkezők költésének értéke és 6%, 47 milliárd az átutazók kiadása. Összességében ez azt jelenti, hogy a turisztikai motivációból utazók 598 milliárd forintot, a munkavégzés, munkavállalás, vásárlás, vagy átutazás céljából utazók 224 milliárd forintot költöttek el. A legtöbb bevétel az osztrák, német és román utazóktól származott. Az egynapos látogatásokból származik a bevételek 23%-a, miközben a többnapos látogatások adják a bevételek 77%-át. A hozzánk látogatók átlagos napi költése 8400 Ft. Nem mutatnak lényeges eltérést az egy és több napra látogatók adatai, amit magyaráznak az egy napra látogatók magas vásárlási kiadásai. Az egyes országokat tekintve a fajlagos költés az ausztráliai látogatók esetében volt a legmagasabb, átlagosan napi Ft. Az európai országok közül az Egyesült Királyságból 10 Központi Statisztikai Hivatal

11 érkezettek költöttek a legtöbbet, átlagosan naponta Ft-ot. Őket a francia és olasz látogatók követik. A fajlagos költési mutatók a vásárlás céljából érkezők esetében a legmagasabb, közel kétszerese a turisztikai céllal érkezőkének. A több napra érkezők közül az üzleti utazók költöttek fajlagosan a legtöbbet, naponta átlagosan több mint kétszer annyit, mint a szabadidős látogatók. A külföldiek magyarországi fogyasztásának szerkezete azt mutatja, hogy a legnagyobb bevételek a szállásdíjakból (étkezéssel és anélkül), valamint az eladott ajándékokból származtak. A két forrás együttesen a bevételek közel felét, 47%-át tette ki. Kulturális programokra a látogatók kiadásaik kevesebb, mint 2%-át költötték. Egészségmegőrzéssel, gyógyászattal, sporttal és fitnesszel kapcsolatos a bevételek kb. 6%-a. Az egy napra, Magyarországra érkezők vásárlásra költötték a legtöbbet, az összes kiadásaik 81%-át. A több napra utazók a kiadásaik 80%-ról vallották, hogy ra költötték. A korábbi éveknek megfelelően az elmúlt évben is a hazánkba látogató külföldiek legnagyobb számban (11,7 millió) az európai főszezonnak számító harmadik negyedévben érkeztek. Ez a forgalom közel kétszerese az első negyedévinek. A negyedéves adatok alapján a többnapos látogatók legnagyobb arányban (84%) a harmadik negyedévben érkeztek hazánkba turisztikai céllal. Az egyes turisztikai régiók látogatottsága jelentős különbségeket mutat. Az egy napra látogatók elsősorban a határ menti régiókat keresték fel. A látogatások több mint egyharmada a Nyugat-Dunántúl régióban történt, amit az Észak-Alföld (22%) és a Dél-Alföld követett. A több napra érkezők legnagyobb számban a fővárost látogatták meg. Az év során a második és harmadik általuk leglátogatottabb régió a Nyugat-Dunántúl és a Balaton volt. A negyedéveket tekintve Budapest részesedése az összes látogatásokból a nyári időszakban a legalacsonyabb, a balatoni régióban a leggyengébb negyedév az első volt. A régiók közül a több napra látogatókból a legalacsonyabb a Tisza-tó részesedése, 2,7% A KÜLFÖLDRE UTAZÓ MAGYAROK JELLEMZŐI 2004-ben a magyarországi lakosok csaknem 17 millió alkalommal utaztak külföldre, az utak több mint fele, 56%-a egyetlen napra történt. A szomszédos országokba utazók 73%-a csupán egy napot töltött a meglátogatott országban. Legalább négy éjszakára a kiutazók 28%-a utazott. A kiutazók az év során átlagosan 3,7 napot töltöttek el útjuk során, a szomszédos országokban átlagosan eltöltött idő mindössze 2,1 nap volt. Az egy napra utazók 69%-a vásárlás céljából ment külföldre, és csak minden ötödik látogató célja volt a. A több napot kint töltők 91%-a jelölte meg a t utazása céljának és csak 2%-uk ment vásárolni. Az egy napra utazók 99%-a a szomszédos országokat látogatta meg. Európán belül maradt a több napra kiutazók 94,5%-a, Afrikában járt a 2,6%-uk, Amerikának 1,3%-os, Ázsiának 1,2%-os részesedés jutott. A legtöbben Ausztriába, Romániába és Szlovákiába utaztak, ez igaz mind a legrövidebb azaz egynapos utak, mind a többnapos utak esetében, bár a hosszabban tartózkodóknál Németország kerül a harmadik helyre. A külföldre utazók ezekben az országokban 20,7 millió napot töltöttek el. Az unió tagországaiba ment a kiutazók 58%-a és ez az összes vendégnap 63%-át jelenti. A több napra utazók 68%-a utazott a jelenlegi tagországokba és az e kör által eltöltött vendégnap az összes többnapos tartózkodás idejének 65%-át tette ki. A külföldre látogatók költéseinek összege 578 milliárd Ft volt 2004-ben, ebből a turisztikai motivációval utazóké 446 milliárd forint. Az összes költés 84%-át a több napra utazók költötték el. A vásárlás céljából utazók összes költése 108 milliárd forint volt. A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői 11

12

13 TÁBLÁZATOK

14

15 1. IDEGENFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK EXPORTJA ÉS IMPORTJA Bevétel (Külföldiek magyaroszági költése) Kiadás (Külföldre utazó magyarok költése) Egyenleg Milliárd Ft I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év Összesen* Millió euró I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év Összesen* * A kerekítésekből adódóan a rész és összesen adatok eltérhetnek egymástól. 2. A KÜLFÖLDI TURISZTIKAI KERESLET JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGON 2.1. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma és megoszlása Egynapos látogatók száma (ezer fő) aránya (%) 1-3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) Többnapos látogatók aránya (%) 4 vagy több éjszakát eltöltők száma aránya (ezer fő) (%) Látogatók összesen száma (ezer fő)) aránya (%) I. negyedév , , , , II. negyedév , , , , III. negyedév , , , , IV. negyedév , , , ,0 ÖSSZESEN , , , ,0 Ebből: szomszédos országokból , , , , A Magyarországra látogató külföldiek tartózkodási ideje Egynapos látogatók által eltöltött idő összesen (ezer nap) Többnapos látogatók 1-3 éjszakát eltöltők 4 vagy több éjszakát eltöltők tartózkodási ideje összesen (ezer nap) által átlagosan eltöltött idő (nap/fő) tartózkodási ideje összesen (ezer nap) által átlagosan eltöltött idő (nap/fő) Látogatók által eltöltött idő összesen (ezer nap) átlagosan (nap/fő) I. negyedév , , , II. negyedév , , , III. negyedév , , , IV. negyedév , , ,1 ÖSSZESEN , , ,9 Ebből: szomszédos országokból , , ,2 A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői 15

16 2.3. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, egynapos látogatók % Üzleti Turisztikai motiváció együtt Vásárlás Átutazás Egyéb Összesen I. negyedév 14,4 1,5 15,9 43,6 34,2 6,3 100, II. negyedév 18,5 1,7 20,2 34,9 37,8 7,2 100, III. negyedév 13,4 1,6 15,0 23,3 58,0 3,7 100, IV. negyedév 14,8 2,0 16,8 32,3 45,6 5,4 100,0 ÖSSZESEN 15,2 1,7 16,9 31,9 45,8 5,4 100, A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, többnapos látogatók % Üzleti Turisztikai motiváció együtt Vásárlás Átutazás Egyéb Összesen I. negyedév 65,2 14,2 79,4 4,6 5,6 10,4 100, II. negyedév 67,4 14,2 81,7 4,6 5,6 8,1 100, III. negyedév 69,9 13,9 83,8 1,8 6,1 8,3 100, IV. negyedév 65,9 5,5 71,4 2,4 22,1 4,1 100,0 ÖSSZESEN 64,0 9,8 73,9 3,0 16,1 7,1 100,0 A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, többnapos látogatók 64% Üzleti 10% Vásárlás 3% Egyéb 7% Átutazás 16% 2.5. A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók* szerinti megoszlása, egynapos látogatók % Budapest Közép- Dunavidék Észak- Alföld Nyugat- Dunántúl Balaton Észak- Magyarország Tiszató Közép- Dunántúl Dél- Alföld Dél- Dunántúl Összesen I. negyedév 4,9 0,6 29,9 31,3 4,3 0,4 0,1 10,2 14,4 3,9 100, II. negyedév 6,4 0,5 24,8 32,4 2,6 0,6 0,1 12,6 17,1 2,9 100, III. n. év 8,4 1,6 17,2 34,2 8,4 1,3 0,9 12,0 12,2 3,8 100, IV. n. év 8,8 0,7 16,5 35,8 4,7 1,3 0,9 16,5 11,9 3,0 100,0 Összesen 7,2 0,8 21,8 33,5 4,9 0,9 0,5 13,0 14,0 3,4 100,0 * A megkérdezettek több régiót is megjelölhettek. 16 Központi Statisztikai Hivatal

17 2.6. A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók* szerinti megoszlása többnapos látogatók % Budapest Közép- Dunavidék Észak- Alföld Nyugat- Dunántúl Észak- Magyarország Balaton Tiszató Közép- Dunántúl Dél- Alföld Dél- Dunántúl Összesen I. negyedév 31,4 4,1 4,9 18,5 5,1 5,5 1,9 10,6 12,0 6,1 100, II. negyedév 31,4 2,6 5,7 17,5 3,6 13,4 2,6 9,8 8,2 5,2 100, III. n.év 24,2 3,5 4,8 13,7 5,3 25,6 3,3 10,1 4,6 4,7 100, IV. n..év 31,9 4,6 6,1 17,6 5,7 8,1 2,4 13,4 5,1 5,1 100,0 Összesen 28,9 3,6 5,3 16,4 4,9 15,3 2,7 10,6 7,3 5,2 100,0 * A megkérdezettek több régiót is megjelölhettek A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma és tartózkodási ideje Többnapos látogatók Többnapos látogatók Országok, országcsoportok Egynapos látogatók 1-3 éjszakát eltöltők 4 vagy több éjszakát eltöltők Látogatók összesen Egynapos látogatók 1-3 éjszakát eltöltők 4 vagy több éjszakát eltöltők Látogatók összesen száma (ezer fő) tartózkodási ideje (ezer nap) Ausztria Egyesült Királyság Franciaország Hollandia Horvátország Lengyelország Németország Olaszország Románia Svájc Svédország Szerbia és Montenegró Szlovákia Szlovénia Ukrajna USA EU EU-9* Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália ÖSSZESEN * A május elsején csatlakozott tagállamok Magyarország nélkül. A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői 17

18 A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók szerinti megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2004 I. negyedév egynapos utazók 2004 II. negyedév 2004 III. negyedév 2004 IV. negyedév 2004 I. negyedév többnapos utazók 2004 II. negyedév 2004 III. negyedév 2004 IV. negyedév Országok, országcsoportok Budapest Közép-Dunavidék Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl Észak-M agyarország Balaton Tisza-tó Közép-Dunántúl Dél-Alföld Dél-Dunántúl 2.8. A Magyarországra látogató külföldiek száma utazási célok szerint, egynapos látogatók Üzleti Turisztikai motiváció együtt ezer fő Vásárlás Átutazás Egyéb Összesen Ausztria Egyesült Királyság Franciaország Hollandia Horvátország Lengyelország Németország Olaszország Románia Svájc Svédország Szerbia és Montenegró Szlovákia Szlovénia Ukrajna USA EU EU-9* Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália ÖSSZESEN * A május elsején csatlakozott tagállamok Magyarország nélkül.. 18 Központi Statisztikai Hivatal

19 2.9. A Magyarországra látogató külföldiek száma utazási célok szerint, többnapos látogatók ezer fő Országok, országcsoportok Üzleti Turisztikai motiváció együtt Vásárlás Átutazás Egyéb Összesen Ausztria Egyesült Királyság Franciaország Hollandia Horvátország Lengyelország Németország Olaszország Románia Svájc Svédország Szerbia és Montenegró Szlovákia Szlovénia Ukrajna USA EU EU-9* Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália ÖSSZESEN * A május elsején csatlakozott tagállamok Magyarország nélkül. A Magyarországra látogató külföldiek száma utazási célok szerint Vásárlás; ezer fő; 21% Átutazás; ezer fő; 35% Egyé b; ezer fő; 6% Üzleti ; ezer fő; 5% ; ezer fő; 33% A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői 19

20 2.10 A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók* szerinti megoszlása, többnapos látogatók Országok, országcsoportok Budapest Közép- Dunavidék Észak- Alföld Nyugat- Dunántúl Balaton Észak- Magyarország Tiszató Közép- Dunántúl Dél- Alföld Dél- Dunántúl % Összesen Ausztria 12,2 2,1 0,9 41,5 2,8 17,8 1,2 13,4 1,8 6,3 100,0 Egyesült Királyság 63,0 5,3 1,5 6,8 3,2 7,1 2,0 5,7 2,6 2,7 100,0 Franciaország 47,5 4,4 2,3 10,7 4,6 10,8 2,0 9,2 4,0 4,5 100,0 Hollandia 31,1 3,8 2,6 12,6 5,3 20,9 3,5 10,2 3,7 6,2 100,0 Horvátország 18,0 2,3 0,9 14,9 1,5 20,0 1,4 7,7 5,3 27,8 100,0 Lengyelország 25,6 3,4 13,4 4,3 17,1 18,3 4,3 5,4 5,4 2,8 100,0 Németország 23,8 2,9 2,3 19,1 4,2 24,9 2,5 10,5 3,9 5,9 100,0 Olaszország 36,7 4,6 2,3 13,2 4,7 13,6 3,2 9,8 4,8 7,0 100,0 Románia 27,1 4,2 12,1 6,2 4,3 8,2 5,4 7,2 21,2 4,1 100,0 Svájc 33,1 4,9 2,1 15,9 3,5 18,2 1,9 9,5 3,8 7,0 100,0 Svédország 48,0 4,6 2,0 7,8 5,0 12,6 3,9 7,0 4,8 4,2 100,0 Szerbia és Montenegró 26,3 3,9 5,2 3,9 1,6 6,5 2,2 3,9 41,6 4,9 100,0 Szlovákia 19,6 4,3 3,8 11,9 9,8 15,9 3,0 25,4 2,6 3,8 100,0 Szlovénia 16,2 0,1 0,3 35,1 0,8 30,8 0,2 5,0 3,4 8,1 100,0 Ukrajna 22,6 1,7 49,3 1,3 8,5 4,7 5,5 1,7 3,4 1,3 100,0 USA 55,5 5,3 1,7 9,1 4,7 8,0 1,9 8,2 2,5 3,1 100,0 EU-15 26,5 3,1 1,7 24,3 3,8 18,8 2,1 10,9 3,2 5,7 100,0 EU-9** 22,2 4,0 5,3 12,1 10,0 17,4 3,1 18,8 3,5 3,7 100,0 Európa 26,2 3,4 5,5 17,1 4,9 16,0 2,8 10,9 7,7 5,4 100,0 Ázsia 66,0 4,9 2,0 6,5 3,7 5,0 1,3 6,9 2,0 1,9 100,0 Afrika 67,5 1,3 4,8 1,0 5,8 6,0 2,6 7,5 1,7 1,8 100,0 Amerika 56,5 5,3 2,1 8,4 4,7 7,6 2,2 7,5 2,3 3,3 100,0 Ausztrália 68,6 4,6 0,9 3,0 2,8 9,5 0,7 6,0 1,5 2,3 100,0 ÖSSZESEN 28,9 3,6 5,3 16,4 4,9 15,3 2,7 10,6 7,3 5,2 100,0 * A megkérdezettek több régiót is megjelölhettek. ** A május elsején csatlakozott tagállamok Magyarország nélkül. A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók szerint megoszlása Közép-Dunántúl 12% Dél-Alföld 11% Dél-Dunántúl 4% Budapest 18% Közép-Dunavidék 2% Ti sz a-tó 2% Balaton 8% Ész ak - Magyarország 5% Nyugat-Dunántúl 25% Ész ak -Al föl d 13% 20 Központi Statisztikai Hivatal

21 2.11 A Magyarországra érkező külföldi látogatók magyarországi kiadásai ok Egynapos látogatók Többnapos látogatók Látogatók összesen millió forint egy fő egy napjára jutó költés, (e Ft/fő/nap) millió forint egy fő egy napjára jutó költés, (e Ft/fő/nap) millió forint egy fő egy napjára jutó költés, (e Ft/fő/nap) I. negyedév , , , II. negyedév , , , III. negyedév , , , IV. negyedév , , ,5 ÖSSZESEN , , ,4 Ebből: szomszédos országok , , ,9 A magyarországra érkező külföldi látogatók átlagos, egy napi költése fő/nap Ft Ft Ft Ft 2004 I. negyedév 2004 II. negyedév 2004 III. negyedév 2004 IV. negyedév Egynapos látogatók Tartózkodók Látogatók összesen 2.12 A hazánkba látogató külföldiek magyarországi kiadásai utazási célok szerint, egynapos látogatók millió Ft Üzleti Turisztikai motiváció együtt Vásárlás Átutazás Egyéb Összesen I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév ÖSSZESEN A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői 21

22 2.13 A hazánkba látogató külföldiek magyarországi kiadásai utazási célok szerint, többnapos látogatók millió Ft Üzleti Turisztikai motiváció együtt Vásárlás Átutazás Egyéb Összesen I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév ÖSSZESEN A Magyarországra látogató külföldiek magyarországi kiadásai Egynapos látogatók Többnapos látogatók Látogatók összesen Országok; országcsoportok millió forint egy fő egy napjára jutó költés, ezer Ft millió forint egy fő egy napjára jutó költés, ezer Ft millió forint egy fő egy napjára jutó költés, ezer Ft Ausztria , , ,8 Egyesült Királyság 217 7, , ,4 Franciaország 610 6, , ,6 Hollandia 515 5, , ,8 Horvátország , , ,8 Lengyelország , , ,0 Németország , , ,1 Olaszország , , ,1 Románia , , ,6 Svájc 352 6, , ,8 Svédország 230 5, , ,5 Szerbia és Montenegró , , ,4 Szlovákia , , ,8 Szlovénia , , ,4 Ukrajna , , ,6 USA , , ,1 EU , , ,5 EU-9* , , ,3 Európa , , ,1 Ázsia , , ,1 Afrika 1 5, , ,1 Amerika , , ,5 Ausztrália 40 42, , ,5 ÖSSZESEN , , ,4 * A május elsején csatlakozott tagállamok Magyarország nélkül. 22 Központi Statisztikai Hivatal

23 2.15 A Magyarországra látogató külföldiek átlagos, egy napi magyarországi kiadásai utazási célok szerint, egynapos látogatók Ft Üzleti Turisztikai motiváció együtt Vásárlás Átutazás Egyéb Összesen I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév ÖSSZESEN A Magyarországra látogató külföldiek átlagos, egy napi magyarországi kiadásai utazási célok szerint, többnapos látogatók Ft Üzleti Turisztikai motiváció együtt Vásárlás Átutazás Egyéb Összesen I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév ÖSSZESEN A Magyarországra látogató külföldiek magyarországi fogyasztásának szerkezete Költéselemek Külföldi látogatók költése egynapos látogatók többnapos látogatók együtt millió Ft Szállás étkezéssel Szállás étkezés nélkül Étkezés vendéglátóhelyen Vásárolt élelmiszer, ital Nemzetközi közlekedés Belföldi távolsági közlekedés Belföldi helyi közlekedés Autóbérlés Üzemanyag Kulturális programok Egynapos kirándulás Magyarországon befizetve Egészségmegőrzés Gyógyászat Szórakozás Sport, fitness Biztosítás Egyéb ajándék vásárlás Tanulás Egyéb költés ÖSSZESEN A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői 23

24 3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÜLFÖLDRE IRÁNYULÓ TURISZTIKAI KERESLET 3.1 A külföldre látogatók száma és aránya Egynapos látogatók száma (ezer fő) aránya (%) 1-3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) Többnapos látogatók aránya (%) 4 vagy több éjszakát eltöltők száma (ezer aránya (%) fő) Látogatók összesen száma (ezer fő) aránya (%) I. negyedév , , , , II. negyedév , , , , III. negyedév , , , , IV. negyedév , , , ,0 ÖSSZESEN , , , ,0 3.2 A külföldre látogatók tartózkodási ideje Egynapos látogatók 1-3 éjszakát eltöltők Többnapos látogatók 4 vagy több éjszakát eltöltők Látogatók összesen (ezer nap) összesen (ezer nap) átlagosan eltöltött idő (nap) összesen (ezer nap) átlagosan eltöltött idő (nap) összesen (ezer nap) átlagosan eltöltött idő (nap) I. negyedév , , , II. negyedév , , , III. negyedév , , , IV. negyedév , , ,6 ÖSSZESEN , , ,7 Ebből: szomszédos országokból , , ,1 3.3 A külföldre látogatók megoszlása utazási célok szerint, egynapos látogatók % Üzleti Turisztikai motiváció együtt Tanulás Vásárlás Egyéb Összesen I. negyedév 16,3 1,4 17,8 0,1 73,5 8,6 100, II. negyedév 21,2 1,8 23,0 0,6 69,6 6,8 100, III. negyedév 17,6 2,1 19,7 0,3 68,9 11,0 100, IV. negyedév 17,0 2,4 19,4 0,4 66,3 13,9 100,0 ÖSSZESEN 18,2 2,0 20,2 0,4 69,0 10,5 100,0 24 Központi Statisztikai Hivatal

25 3.4 A külföldre látogatók megoszlása utazási célok szerint, többnapos látogatók % Üzleti Turisztikai motiváció együtt Tanulás Vásárlás Egyéb Összesen I. negyedév 79,9 7,2 87,1 1,3 2,7 8,9 100, II. negyedév 80,3 10,2 90,4 1,0 2,4 6,2 100, III. negyedév 90,6 4,3 94,9 0,6 1,6 2,9 100, IV. negyedév 79,2 9,2 88,4 0,9 3,9 6,8 100,0 ÖSSZESEN 83,9 7,1 91,0 0,9 2,4 5,7 100,0 A külföldre látogatók megoszlása utazási célok szerint többnapos látogatók 84% Üzleti 7% Egyéb 6% Vásárlás 2% Tanulás 1% 3.5 A külföldre látogatók megoszlása fontosabb régiók és földrészek szerint, egynapos látogatók Szomszédos országok EU-15 EU-9 EU Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália Összesen I. negyedév 99,6 28,3 24,7 53,0 100,0 0,0 0,0 0,0 0,0 100, II. negyedév 99,7 23,8 27,6 51,4 100,0 0,0 0,0 0,0 0,0 100, III. n.év 99,3 20,7 25,2 45,9 100,0 0,0 0,0 0,0 0,0 100, IV. n..év 98,9 30,0 23,3 53,3 100,0 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 ÖSSZESEN 99,3 25,5 25,2 50,7 100,0 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 3.6 A külföldre látogatók megoszlása fontosabb régiók és földrészek szerint, többnapos látogatók Szomszédos országok EU-15 EU-9 EU Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália Összesen I. negyedév 51,5 52,4 23,9 76,3 93,6 1,8 2,9 1,5 0,3 100, II. n.év 46,1 48,5 17,6 66,1 93,6 1,7 2,8 1,7 0,2 100, III. n.év 45,5 45,7 16,4 62,2 95,7 0,5 2,7 0,9 0,3 100, IV. n.év 48,0 48,8 21,1 69,9 94,5 1,2 2,0 1,7 0,6 100,0 ÖSSZESEN 47,4 48,4 19,2 67,5 94,5 1,2 2,6 1,3 0,3 100,0 A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői 25

26 3.7. A külföldre látogatók száma és tartózkodási ideje országonként Országok, országcsoportok Egynapos látogatók Többnapos látogatók Látogatók összesen Egynapos látogatók Többnapos látogatók Látogatók összesen száma (ezer fő) tartózkodási ideje (ezer nap) Ausztria Egyesült Királyság Franciaország Hollandia Horvátország Lengyelország Németország Olaszország Románia Svájc Svédország Szerbia és Montenegró Szlovákia Szlovénia Ukrajna USA EU EU-9* Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália ÖSSZESEN * A május elsején csatlakozott tagállamok Magyarország nélkül. 3.8 A külföldre látogatók költése Egynapos látogatók Többnapos látogatók Látogatók összesen millió forint egy fő egy napjára jutó költés, Ft millió forint egy fő egy napjára jutó költés, Ft millió forint egy fő egy napjára jutó költés, Ft I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév ÖSSZESEN Központi Statisztikai Hivatal

27 3.9 A külföldre látogatók költései utazási célok szerint, egynapos látogatók millió Ft Üzleti Turisztikai motiváció együtt Tanulás Vásárlás Egyéb Összesen I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév ÖSSZESEN A külföldre látogatók költései utazási célok szerint 70% Üzleti 7% Egyéb 3% Vásárlás 19% Tanulás 1% 3.10 A külföldre látogatók költései utazási célok szerint, többnapos látogatók millió Ft Üzleti Turisztikai motiváció együtt Tanulás Vásárlás Egyéb Összesen I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév ÖSSZESEN A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői 27

28 28 Központi Statisztikai Hivatal

29 FÜGGELÉK Kérdőívek