SÁNDORFALVI PIPACS ÓVODA Pedagógiai Programja

Átírás

1 SÁNDORFALVI PIPACS ÓVODA Pedagógiai Programja OM-azonosító: Hatályos: szeptember 1. napjától

2 Tartalomjegyzék 1.Településünk bemutatása Az óvoda bemutatása Csoportok száma szerkezete Az óvoda személyi feltételei Az óvoda tárgyi, dologi feltételei...9 Óvoda területe...9 Csoportszoba...9 A nevelés célja...13 A program tevékenységformái:...13 Hagyományos...13 ünnepek, rendezvények...13 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés Játék, játéktevékenységbe ágyazott tanulás Verselés, mesélés, dramatikus játék Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A külső világ tevékeny megismertetése, megszerettetése Munka jellegű tevékenységek Különleges bánásmódot igénylő gyermekek Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az óvoda és a család Az óvoda és a bölcsőde Az óvoda és az iskola Az óvoda és a közművelődési intézmények Az óvoda egyéb kapcsolatai

3 AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI A Sándorfalva Város Önkormányzatának képviselő-testülete 109/2016. (V.26.) számú határozatával jóváhagyott Alapító okirata szerint: A költségvetési szerv (továbbiakban: intézmény) megnevezése: Sándorfalvi Pipacs Óvoda Az intézmény székhelye: Kis körúti óvoda 6762 Sándorfalva Kis körút 1. Telefon: 62/ Az intézmény telephelyei: Iskola utcai óvoda 6762 Sándorfalva Iskola utca 1. Telefon: 62/ Rákóczi utcai óvoda Kölcsey utcai óvoda 6762 Sándorfalva Rákóczi utca 2. Telefon: 62/ Sándorfalva Kölcsey utca 45. Telefon: 62/ Az intézmény jogelőd költségvetési szervének megnevezése, székhelye: Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Óvodái 6772 Deszk, Móra utca 2. Az intézmény fenntartójának megnevezése, székhelye: Sándorfalva Városi Önkormányzat 6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1. Az intézmény irányító szervének megnevezése, székhelye: Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1. 3

4 Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: Óvodai nevelés, ellátás Államháztartási szakágazat száma, megnevezése: Óvodai nevelés Az intézmény alaptevékenysége: óvodai nevelés Az intézmény alapfeladata: a gyermekek 3 éves korától (jogszabályban előírt feltételek mellett 2,5 éves korától) a tankötelezettség kezdetéig (a gyermek 7 8 éves koráig) tartó, a teljes óvodai életet átívelő foglalkozásokat, és a gyermekek napközbeni ellátásával függő feladatokat gyermekétkeztetés is magába foglaló óvodai nevelési tevékenységekkel összefüggő feladatokat látja el ellátja a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését is feladatait a a Sándorfalvi Pipacs Óvoda helyi Pedagógiai Programja alapján végzi, mely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készült a gyermek a 3. életévének betöltésétől köteles az óvodai nevelésben részt venni 4

5 HELYZETKÉP ÓVODÁNKRÓL 1. Településünk bemutatása Sándorfalva Csongrád megye déli részén, Szegedtől 12 kilométerre helyezkedik el ben, a szegedi nagy árvíz idején telepítették be a dél-alföldi régió környező területeiről. Pipacsfalvának nevezték, erre utal helyi Pedagógiai Programunk neve. Településünk közelségében található a Fehértói Tájvédelmi Körzet, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet, valamint az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark, amelyek sok lehetőséget nyújtanak kirándulásokhoz, tapasztalatgyűjtő programokhoz. 2. Az óvoda bemutatása Településünkön történetileg négy önálló óvoda működött, később egységes, részben önálló gazdálkodású, szakmailag önálló intézmény lett. Jelenleg négy telephelyen, 11 csoporttal működik. Intézményünk 280 férőhelyes. 3. Csoportok száma szerkezete Intézményünkben 11 óvodai csoport működik osztott és részben osztott. Intézményünk csoportjai telephelyenként: ÓVODA ÉPÜLETEK CSOPORTOK SZÁMA CSOPORTOK NEVE KIS KÖRÚTI épület 3 Napocska Süni Méhecske ISKOLA utcai épület 4 Nyuszi Katica Maci Szivárvány RÁKÓCZI utcai épület 2 Mókus Pillangó KÖLCSEY utcai épület 2 Csiga Halacska Fontosnak tartjuk, hogy az egységes nevelési elvek betartása és a közös értékekre épülő helyi Pedagógiai Program érvényesülése mellett minden óvodai egység tartsa meg egyéni hangulatát, varázsát, arculatát. 5

6 4. Az óvoda személyi feltételei Az óvodáinkban a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A nevelőmunka kulcsszereplői az óvodapedagógusok, akiknek személyisége meghatározó a gyermekek számára. Jelenlétük a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Elfogadó, segítő, támogató attitűdjük modellt, mintát jelent a gyermek számára. Nevelőtestületünk tagjai szakképzettek, sok közöttük az innovatív, szakmai ambícióval rendelkező pedagógus. Képesek az együttműködésre, egymás munkájának, személyiségének tiszteletben tartására, elfogadására. Az óvodapedagógusok munkáját szakképzett dajkák segítik. Csoportonként heti váltásban két óvónő dolgozik, az óvónői párok kiválasztásában a vezető szem előtt tartja a kollégák egymást kiegészítő erősségeit, és hatékony együttműködését. Az óvodapedagógus és a dajka összehangolt együttműködése befolyásolja a nevelőmunka eredményességét. Arra törekszünk, hogy kölcsönösen egymást segítő munkakapcsolat alakuljon ki közöttük. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztéséhez speciálisan képzett szakember közreműködését vesszük igénybe. Óvodánk négy telephelyen működik, az óvodapedagógusok egységes Éves munkaterv alapján dolgoznak, melynek megvalósultságáról, értékeléséről a vezető éves beszámolót készít. Humán erőforrás Óvodapedagógusok száma Pedagógiai munkát közvetlenül segítők száma Pedagógiai asszisztens Gazdasági-ügyintéző Fűtő és karbantartó Szak- és egészségügyi szolgálat külső segítő szakemberei 36 fő 22 fő 11 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő utazó logopédus 1 fő utazó gyógypedagógus 1 fő utazó gyógytornász 3 fő védőnő 6

7 A nevelőtestület képzettsége Óvóképző főiskolát végzettek száma 22 fő Ebből: Mesterpedagógus Másoddiplomás képzésben részt vett Szakvizsgával rendelkezik 2 fő 2 fő tanító 2 fő nevelőtanár 1 fő gyógypedagógus 2 fő mesterpedagógus nyelv- és beszédfejlesztő tanár 4 fő Tanügy-igazgatási., nevelési- oktatási, intézményi ismeretek 1 fő Differenciáló, fejlesztő szakpedagógus 1 fő Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel 2 fő Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultságai Továbbképzések megnevezése Projekttervezés az óvodában Minőségirányítás az óvodában Ábrázolás, kézimunka Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Mese, dramatikus játék Ének-zene, énekes játék Fejlesztő játékok elemzése Óvodából iskolába Óvodapedagógusok szakmai megújító továbbképzése Élhető környezet ma és a jövőben Környezettudatos magatartásra nevelés Professzionális pedagógiai kommunikáció Tehetséggondozás tehetségbarát környezet mindenkinek Projektmenedzsment alapelemei Résztvevők száma 18 fő 5 fő 1 fő 11 fő 1 fő 3 fő 2 fő 2 fő 11 fő 20 fő 8 fő 8 fő 4 fő A dajkák képzettsége 7

8 Érettségi Szakmunkásképző Dajka-képző 5 fő 6 fő 11 fő Nevelőtestületünk szakmai tudására, saját emberi erőforrására, adottságára, végzettségére támaszkodva, a mai kor társadalmi igényeinek megfelelően korszerű, a nevelés távlatait is figyelembe vevő óvodai nevelőmunkát végez. Óvodapedagógus, dajka és más szakemberek összehangolt munkája a siker kritériuma. 8

9 5. Az óvoda tárgyi, dologi feltételei Óvodáink rendelkeznek a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvodák külső-belső környezetét oly módon alakítjuk, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé tesszük mozgás- és játékigényük kielégítését. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra való figyelemmel helyezzük el. Megfelelő munkakörnyezetet biztosítunk az óvodai munkatársaknak, és lehetőséget teremtünk a szülők fogadására. Az alábbi táblázatba foglaltuk össze az épületekre jellemző adottságokat: Iskola utca Rákóczi utca Kis körút Kölcsey utca Összesen: Óvoda területe 2073 m m m m 2 - Csoportszoba Tornaszoba Ebédlő Logopédiai foglalkoztató Játszóudvar 370 m m m m 2 - Óvodavezető iroda+vez.h Titkárnői szoba Nevelőtestületi szoba Orvosi szoba Gyermeköltöző Gyermekmosdó WC Felnőtt öltöző Elkülönítő Tálaló, mosogató Felnőtt WC Felnőtt mosdó Egyéb raktár

10 NEVELŐMUNKÁNK CÉLJA Nevelési célunk: A (2,5) (8) éves gyermekek testi érzelmi, szociális értelmi képességek fejlődésének, a harmonikus személyiségfejlődésének elősegítése, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs szeretetteljes óvodai légkörben a család nevelőmunkáját kiegészítve, figyelembe véve az életkori és egyéni sajátosságokat, biztosítva a lehetőséget a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esélyegyenlőségének megvalósítására, a sokszínű tevékenységeken keresztül olyan készségek, képességek kialakítása, melyek alkalmassá teszik a zökkenőmentes iskolakezdésre. A mással nem helyettesíthető játéktevékenységen keresztül fejlődjenek a gyermekek készségei, képességei, erkölcsi, szociális, intellektuális érzelmei. A tevékenységeken és a játékon keresztül a gyermek életkorának megfelelő és egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítése A programunk nevelési alapelve: Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag, állandó értékrendet képviselő óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges én-tudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek, teret enged önkifejező törekvéseinek. Kiindulási pontok: A gyermeki személyiséget gondoskodás, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés, védelem és bizalom illeti meg. Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető, mely által egyéni készségei, képességei kibontakoznak. Nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója, ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy: Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. Minden gyermek ismerje és tudja meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is érzékelje, hogy mik a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül. 1 Minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az esélyegyenlőséget, szükséges segítséget, gondozást biztosítjuk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált nevelésével. 1 Szuhányi Mária: Nevelés individuál-pszichológia nézőpontból. Bp. Szuhányi Alapítvány, p. 10

11 A hazájukat elhagyni kényszerülő, (migráns) családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok védelmét. Pedagógusaink, munkatársaink befogadó attitűdje meghatározó, személyisége, magatartása, tevékenysége modellt nyújt a gyermekek számára. Az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk: a gyermeki szükséglet kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről a testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkori sajátosságoknak megfelelő alakításáról a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről a kisgyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételekről Óvodánk dolgozói az alábbi idézetet választották nevelőmunkánk mottójává, mely tükrözi a programunk hitvallását: Szeretlek, és bízom benned. Képes vagy rá. S ha nem sikerül, nem baj. Ez csak próbálkozás. Tévedni emberi dolog. 2 Gyermekképünk: A gyermekek az élményekhez, a mesékhez, a zenéhez és az alkotó tevékenységekhez való vonzódására építünk. Ha minderre lehetőséget adunk, akkor kialakul a gyermekek óvodás tartása, önállóvá, nyugodttá és kiegyensúlyozottá válnak. Tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni. Biztosítjuk a gyermekek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Óvodánkban, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A gyermek mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény. Fejlődését meghatározzák a veleszületett genetikai adottságok, az érés törvényszerűségei, valamint a környezeti hatások. 2 Brezsánszky László (szerk.): A bátorító nevelés alapjai ALTREN füzetek 10. IF Alapítvány nyomán 11

12 Sajátos, életkoronként és egyénenként változó szükségletei vannak: testi (gondozás, táplálkozás, tisztálkodás, öltözködés, mozgás, pihenés) lelki (szeretet, érzelmi biztonság, türelem, megértés, elfogadás, tisztelet) A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet meghatározó szerepe hatalmas. Óvodaképünk: Tevékenységünk a játékra, a mozgásra, a környezet tevékeny megismerésére alapozódik. Nevelőmunkánk a bátorító nevelésre épít, mely során a családokkal együttműködve a szeretetteljes, biztonságos légkörre, differenciált személyiségfejlesztésre törekszünk, mely elősegíti az iskolai közösségben történő szocializálódáshoz szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Fontosnak tartjuk a hagyományőrzést, a népi kultúra értékeinek beépítését az óvodai nevelőmunkánk gyakorlatába. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, melyben az óvoda kiegészítő, hátránycsökkentő szerepet tölt be a gyermekek 2,5-3 életévétől az iskolába lépésig. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyformán magas színvonalú szeretetteljes nevelést, az egyenlő hozzáférést, melyben meglévő hátrányai csökkennek, benne lévő értékei felszínre kerülnek. Az óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodás korú gyermekek fejlődésének megfelelő feltételeit. A gyermekek egyéni fejlődési ütemét figyelembe véve tervezzük, szervezzük nevelőfejlesztő munkánkat. 12

13 PROGRAMUNK RENDSZERÁBRÁJA A nevelés célja A nevelés feladatai A nevelés keretei: Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés A program tevékenységformái: Játék, játéktevékenységbe ágyazott tanulás Verselés, mesélés, dramatikus játék Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok Külső világ tevékeny megismertetése, megszerettetése Munka jellegű tevékenységek Hagyományos ünnepek, rendezvények Óvodánk kapcsolatrendszere: Család Bölcsőde Iskola Közművelődési intézmények Egyéb kapcsolatok A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére 13

14 AZ ÓVODAI NEVELÉS KERETEI Az Óvodai nevelés alapprogramja alapján az óvoda funkciói: - Óvó-védő (gondozó) - Szociális - Nevelő személyiségfejlesztő Ezen funkciók alapján az óvodai nevelés általános feladatai: - Az egészséges életmód alakítása - Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés - Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 6. Az egészséges életmód alakítása (Az egészség és környezeti nevelés alapelvei) Az egészséges életmódra nevelés célja: a gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok kiterjednek az egészséges táplálkozás, a testmozgás, a testi-lelki egészség fejlesztése, a bántalmazás megelőzése, a baleset megelőzés és a személyi higiéné területeire. Tevékenyen együttműködünk a családokkal, a Család-, és Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményekkel, hatóságokkal. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, harmonikus, összerendezett mozgásuk, testi képességeik fejlődésének elősegítése A gyermekek egészségének védelme, megőrzése, edzettség biztosítása Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása Megfelelő szakemberek bevonásával, a szülők együttműködésével a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel kapcsolatos prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása 14

15 Dajka feladata: Az óvodapedagógus iránymutatása alapján segíti a nevelőmunkát, egész személyiségével példát mutat a gyermekek felé. Megjelenésével, ápoltságával, a környezet rendjének, tisztaságának megóvásával követendő mintát mutat gyermekeknek. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, mozgásfejlődésük elősegítése Óvodai felvételkor: anamnézis testi szükségletek feltárása A fejlődés ütemének folyamatos figyelemmel kísérése (pl. testsúly, testmagasság) összehasonlító mérések A napirendet a gyermekek életkori szükségleteinek megfelelően alakítjuk ki (mozgásigény, testi szükségletek kielégítése, egészséges életmód szokásainak kialakítása) Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét biztosítjuk az óvodába lépéstől kezdve a dajka és az óvónő együtt segít a gyermekeknek a beszoktatás ideje alatt Étkezés: a fejlődés egyik legfontosabb feltétele étkezési szokások alakítása a szülőket tájékoztatjuk az étrendről Testápolás: a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja a gondozási szokások terén nagy eltérések tapasztalhatók hangoljuk össze az óvoda és a család gondozási szokásait (bőrápolás, fogmosás, hajápolás, orr tisztán tartása, WChasználat) biztosítjuk a lehetőséget a teendők önálló ellátására Öltözködés: megkívánjuk a réteges öltözködést és a tiszta, rendezett ruházatot váltócipő használata kötelező előtérbe helyezzük a praktikus öltözködést Szabad mozgás: mindennap biztosítjuk a szükséges feltételeket (télen is) szervezett kocogás-futás (naponta) Alvás: a nyugodt pihenés feltételeit biztosítjuk (csend, biztonság, friss levegő) 15

16 elalvás előtt mese, altatóének figyelembe vesszük a gyermekek eltérő alvásigényét A gyermekek egészségének védelme, megőrzése, edzettség biztosítása Egészségük megőrzéséhez, betegségmegelőzéshez fontos, hogy edzettek legyenek, ezért minden időszakban sokat tartózkodunk a friss levegőn, ahol futkározhatnak, szabadon mozoghatnak. Edzettségük biztosításáért, eltérő mozgásigényük kielégítésére naponta futó-kocogó lehetőség szervezése A szervezett Mozgás foglalkozások (heti 1 alkalom) mellett a mindennapi, rendszeres testmozgással fejlesztjük a gyermekek testi képességeit 4 5 éves korban gyakori a hanyag testtartás prevenciós fejlesztő torna: gerinc deformitások megelőzése, lábboltozat erősítése A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása Az óvoda és környezete tiszta, esztétikus legyen, tükrözze nevelőmunkánk arculatát. Óvodaudvar: A füves szabad terület alkalmat ad a szervezett mozgásos tevékenységekre. A gyerekek szabad mozgását, edzését a különböző ügyességi játékokkal, mászókákkal, mászókötelekkel biztosítjuk. Csoportszoba: a berendezése barátságos, esztétikus, a gyermekek életkori adottságainak megfelelő legyen, mely biztosítja a gyermekek jó közérzetét. a különböző tevékenységekhez elkülönített részeket, kuckókat alakítsunk ki. egyszerű szimbólumokat használunk a tevékenységek szokásainak megjelenítésére (terítés, öltözés, mosdó) Öltöző: biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez a szülők részére legyen egy esztétikus tájékoztatótábla, amelyen tájékoztatást kapnak az óvodai munkáról Mosdó: 16

17 Megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözés és a pihenés szokásainak alakítása Várható fejlődési jellemzők az egészséges életmód alakítása során (2,5) 3 4 évesek 4 5 évesek évesek mossanak kezet, arcot kis segítséggel ruhájuk ujját kis segítséggel húzzák fel, kézmosás után igazítsák meg tisztálkodjanak önállóan segítség és felszólítás nélkül mossanak kezet a kezüket szennyező tevékenységek után ruhájuk ujját önállóan felés lehúzzák mosakodjanak, törölközzenek önállóan figyelmeztetés nélkül, amikor csak szükséges ruhájuk ujját önállóan felés lehúzzák, ruhájukat begombolják, kikapcsolják Tes táp olá s használják a saját törölközőjüket kis segítséggel töröljék szárazra kezüket, arcukat WC-használat után próbálkozzanak használni a WC-papírt a zsebkendő használatával ismerkedjenek önállóan használják saját törölközőjüket önállóan töröljék szárazra kezüket, arcukat WC-használat után használják a WC-papírt a zsebkendőt használják, fújják az orrukat önállóan köhögéskor, tüsszentéskor kezüket a szájuk elé tartják önállóan használják saját törölközőjüket önállóan töröljék szárazra kezüket, arcukat WC-t önállóan használják, vigyáznak a WC, a mosdó rendjére a zsebkendőt használják, helyesen fújják az orrukat köhögéskor, tüsszentéskor kezüket a szájuk elé tartják (2,5) 3 4 évesek 4 5 évesek évesek 17

18 Ön kisz olg álá s Étk ezé s felnőtt segítségével ismerkedjenek a használati tárgyak alkalmazásával, az önkiszolgálás különböző műveleteivel, azok sorrendjével önállóan szolgálják ki magukat a tányérokkal, evőeszközökkel, használat után vigyék a helyére önállóan étkezzenek, igyanak kanalat, villát, szalvétát használják megfelelően, a használt szalvétát a szokott helyre tegyék önkiszolgáló tevékenységei gyakorlás útján szilárduljanak meg az önálló munkavégzés szokásai alakuljanak ki önállóan szolgálják ki magukat gondoljanak az étel mennyiségének helyes megítélésére kancsóból segítséggel töltsenek csukott szájjal rágjanak, tisztán étkezzenek a kanalat, villát megfelelően használják szalvétát felszólítás nélkül használják étkezés közben ügyeljenek az asztal és a környezet rendjére az önkiszolgálást teljes önállósággal lássák el segédkezzenek az ágyak elrakásában, a terem átrendezésében önállóan tevékenykednek, társaiknak, a felnőtteknek segítséget nyújtanak étkezés közben kulturáltan viselkednek igénylik az asztal esztétikus rendjét kancsóból önállóan öntenek a kanalat, villát, kést helyesen használják Ölt özk ödé s ruhájukat segítséggel ki- és begombolják, önállóan levetik, segítséggel felveszik cipőjüket le- és felhúzzák saját holmijukra vigyáznak ruhájukat kis segítséggel le- és felveszik gombokat ki- és begombolják cipőfűzőt próbálják megkötni ágyneműjüket segítséggel összehajtják önállóan, megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek ha fáznak vagy melegük van, segítenek magukon holmijukat összehajtják, helyére teszik ágyneműjüket rendezetten a helyére teszik 18

19 Kör nye zet ren dbe n tart ása különféle eszközöket önállóan elveszik, használat után a helyükre teszik ügyelnek saját holmijuk tisztaságára játékokat, foglalkozási eszközeiket rendben tartják rendet tartanak maguk körül az ajtókat önállóan nyitják, csendesen csukják ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére észreveszik, ha valamit rendbe kell tenni az eszközökkel óvatosan bánnak az ajtókat csendesen nyitják, csukják A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása Célunk: A gyermekek találják meg helyüket környezetükben, az őket körülvevő világban, fedezzék fel az emberi és a tárgyi világ kapcsolatát egyre több tapasztalatot szerezve tevékenységeik során. A gyermekek természeti környezethez való pozitív viszonyának alakítása, az élet tiszteletére, növények, állatok szeretetére nevelés. A környezeti értékek, szépségek felfedeztetése, ápolása. Környezetvédelmi és megóvási szokásformák megalapozása. Feladataink: A közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása, melyek különös jelentőségűek a célok elérése érdekében. Pozitív attitűdök kialakítása az élő és élettelen természet iránt. Leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a helyi sajátosságok felhasználásával. Hulladék anyagok szelektálásának és újrahasznosításának fontossága. Felelősségtudat alakítása a közvetlen környezet rendjének megtartásáért (hulladék elhelyezése környezetesztétika) A szépségre, harmóniára, tisztaságra való igény felkeltése, esztétikai ízlésformálás. Tevőleges részvétel a környezet ápolásában, szépítésében. Állatok, növények védelmére, szeretetére, gondozására nevelés. Részt vesznek a gyermekek az elemi természetvédelmi tevékenységekben (pl.: téli madáretetés) A környezettudatos életvitel alakítása (energiával, vízzel, árammal való takarékoskodás, illetve a pazarlás elkerülése) Dajka feladata: Az óvodapedagógus iránymutatása alapján segíti a nevelőmunkát, egész személyiségével példát mutat a gyermekek felé. A közvetlen környezet rendben tartásával és meglévő értékeinek óvásával követendő mintát mutat gyermekeknek a környezettudatos szokások kialakításához. 19

20 Lényeges: a cselekvés a szemlélet a szóbeli közlés egysége, az óvodai dolgozók és a szülők személyes példaadása, amellyel viselkedési mintát nyújtanak a gyermekeknek. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, tisztán helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Biztonságosan használják a kanalat, villát, kést. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyére teszik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. Törekedjenek az élő és élettelen környezet védelmére, óvására. Ismerjék a környezetük védelmével, megóvásával kapcsolatos szokásokat, magatartásformákat. 20

21 7. Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés célja: a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával. Az óvodapedagógus feladatai: Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig, erkölcsi, szociális érzékenységének fejlesztése (én-tudat, önkifejező törekvések) A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében Dajka feladata: Az óvodapedagógus iránymutatása alapján segíti a nevelőmunkát, egész személyiségével példát mutat a gyermekek felé. Az óvodában egységesen megfogalmazott és alkalmazott erkölcsi normák szerinti bánásmódjával, viselkedésével követendő mintát mutat gyermekeknek. Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, légkör megteremtése Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkörben a gyermeknek kialakul az érzelmi kötődése társaihoz és felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, tevékenységre ösztönöz. A gyermekeket arra neveljük, hogy értsék meg, fogadják el társaik különbözőségét. Legyen minden óvodai csoportnak hagyománya, szokásrendszere, szimbóluma, ami sajátos, egyéni színezetet biztosít, és mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. A közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása a gyermek o erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) o és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), o szokás- és normarendszerének megalapozását segítik. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében különösen fontos a speciális szakemberekkel való együttműködés. 21

22 A befogadás időszaka meghatározza gyermekek érzelmi kötődését az óvodához. Az óvónő a szülőkkel együtt teremtse meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Ezért az óvónő adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. Bölcsődéből érkező gyermekeknél az igényeknek megfelelően lerövidülhet az szülős befogadás időtartama. A befogadás teendőiben lehetőleg mindkét óvodapedagógus részt vesz. A dajkával együtt gondosan készítsék elő ezt az időszakot. Már a befogadás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a mindennapi tevékenységeket, amelyeket sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltat az óvodapedagógus, természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. A gyermekeknek legyen lehetősége minél többször az érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. A gyermek- gyermek, a felnőtt- gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő, kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése A gyermekek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha a gyermekek jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvodapedagógusnak, aki irányítója, s egyben társa a gyermekeknek; valamint fontos szerepe van az óvónő munkáját segítő dajkáknak is. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A felnőtt- gyerek kapcsolatában a következő elvek jelenjenek meg A felnőtt próbálja megérteni elsősorban érzelmileg - a gyermekeket. A felnőtt parancsolás helyett igyekezzen kérdezni. (Ezzel elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája nincs visszafogva, hanem más irányba terelhetővé válik.) A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A felnőtt a gyermekek tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot a határok pontos megjelölésével. Többszöri határátlépésnél vezessen be konzekvenciákat. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolását. A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy a kis 22

23 csoportosulásokat, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. A felnőtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult konfliktusok feldolgozása során konfliktusfeloldó beszélgetések. A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges. A felnőtt-gyermek kommunikációjában világos, egyértelmű, konstruktív beszédhelyzet jelenjen meg. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélgetőpartner megbecsülése, megértése és kompromisszumkeresés. Mellőzendő: a megbántás, a hibáztatás, a kritizálás, a kioktatás, a kiabálás, a panaszkodás és a prédikálás. (Minden gyermeknek biztosítsuk a személyes perceket, hogy a kapcsolatfelvevő képességüket megerősítsük. Ezekben a beszélgetésekben a saját és a mások érzésének elfogadása kapjon hangot.) A gyermek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít elviselni. Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak. A felnőtt örömével jelezze a dicséretét, s csak félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. A felnőtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. (A humor a feszültséget feloldhatja, a görcsösséget megszünteti.) A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén: Ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásszabályainak betartása. Egymást megkérik a szabályok betartására. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Óvodán kívül ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. Ismerik saját képességüket, tudják értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni, mik a hiányosságaik. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Éretté válnak az iskolába lépésre. 23

24 8. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés célja: az anyanyelv megismerésére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása. A gyermekek tapasztalatainak, ismereteinek rendezése, értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és kreativitás) fejlesztése. Az óvodapedagógus feladatai: Az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel helyes mintaadással szabályközvetítéssel Az anyanyelvi nevelés megvalósítása valamennyi tevékenységformában Az értelmi képességek fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása A magyar anyanyelvi értékek közvetítése a gyermekek felé népmesék, népi rigmusok, népdalok, népi játékok Dajka feladata: Az óvodapedagógus iránymutatása alapján segíti a nevelőmunkát, egész személyiségével példát mutat a gyermekek felé. Beszédével, kommunikációjával követendő mintát mutat gyermekeknek. Az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció különböző formáinak alakítása Az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát. Az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció különböző formáinak alakítása az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van (beszélő környezet, helyes mintaadás, szabályközvetítés). Az anyanyelvi nevelés megvalósítása valamennyi tevékenységi forma keretében kiemelt feladata az óvodapedagógusnak. Az óvónő figyelemmel kíséri az egyes gyermeknek beszédértési, beszédtechnikai szintjét. Szükség esetén a szülővel és az érintett szakemberekkel együttműködik. Az anyanyelv jelrendszerét a gyermek a játékos tevékenységek, a társas érintkezések során utánzás alapján sajátítja el. A beszédtanulást befolyásolja a gyermek ép idegrendszere, a családi és az óvodai környezete. Pozitív mintaként szolgáljon a gyermekek számára az óvoda összes dolgozójának kommunikációja, beszédkultúrája. 24

25 Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben figyelmet fordítunk: a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására a gyermeki kérdések érvényesülésére a válaszok igénylésére A beszéltetés és beszélni hagyás az óvodapedagógus feladata, közben alakul a gyermek beszédfegyelme, önuralma. Az anyanyelvi nevelés megvalósítása a tevékenységformákban Játék A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására, a beszélgetésre egy-egy gyermekkel, vagy gyermekcsoporttal, melyek alkalmat nyújtanak a differenciált fejlesztésre. Az óvodapedagógus beszéde modellértékű legyen: o szókapcsolatok o kommunikáció o nonverbális jelzések (mimika, gesztusok) o beszéd hatáselemei hanglejtés, hangsúly, hangerő, ritmus, dallam, szünet ezeket legjobban a dramatikus játék segíti elő A kezdeményezett anyanyelvi játékok adjanak mintát az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez. (pl: hangutánzó, fonémahallást fejlesztő, légzéstechnikát segítő, szinonima-kereső játékok) Verselés, mesélés, dramatikus játékok A mese, vers, bábozás és a dramatikus játék segítségével a gyermekek elsajátítják a helyes hangejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, a megfelelő artikuláció. A gyakori mondókázás elvezeti a gyermekeket a beszéddallam, az anyanyelv ritmusának megérzéséhez. A népköltészeti alkotásokból sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására és az önálló versmondásra. A képeskönyvek közös nézegetése a könyvek szeretetére nevel, irodalmi élményt nyújt, esztétikai ízlésvilágukat formálja, anyanyelvi szókincsüket gyarapítja. 25

26 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. (A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek) A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása megérezteti a nyelv kifejezőerejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segíti a magánés mássalhangzók pontos kiejtését. Az énekes játékok alkalmat adnak a szókincs bővítésére is. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgásos játékok A külső világ tevékeny megismertetése, megszerettetése Lehetőséget teremt a szókincsbővítésre: új fogalmak, szavak (pl.: környezetvédelemmel kapcsolatos kifejezések) eszközök, technikák neve mozgásformák, vezényszavak Az értelmi képességek fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása A beszéd nemcsak az érintkezés, a viselkedés-szabályozás, hanem a gondolkodás eszköze is. A beszéd és a gondolkodás fejlődése szorosan összefügg. A gyermeki gondolkodás szemléletes, cselekvő tevékenység, ezért az állandó cselekvés fenntartása feltétele a szókincsgyarapításnak. A gyermek az anyanyelv elsajátítása során teljes személyiségében fejlődik, fejlesztődik. A gyermek értelmi fejlődésének feltételei: érzelmi biztonságot nyújtó környezet érzelmi stabilitás a felnőtt mintája motivációs helyzetek differenciált bánásmód Az értelmi nevelés feladatai: a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, rendszerezése, a megszerzett ismeretek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, valamint az értelmi képességek fejlesztése (észlelés, érzékelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és a kreativitás) az értelmi képességek (különösen a képzelet és a kreativitás) fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. 26

27 A gyermekek a tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általuk fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. A gyermekek legfőbb tevékenysége a játék, mely áthatja az egész napos tevékenységet. Leginkább a játékon keresztül fejlődnek a gyermekek értelmi képességei, de fontos színterei a tapasztalatszerzésnek a különböző munka- és szabadidős tevékenységek. A sikerélmények hatására az emlékezeti bevésés erősebb, és újra átélésre ösztönzi a gyermeket. Az érzelmi többlet fokozza a gyermek értelmi fogékonyságát. A közös tevékenységek, a beszélgetések során ráéreznek a gyermekek az együttgondolkodás örömére, alakul kifejező- és problémamegoldó készségük, fejlődik gondolkodásuk. Szempontok a tevékenységek szervezéséhez, az értelmi képességek fejlesztéséhez: a tevékenységek megvalósítása során a gyermekek meglévő tapasztalataira, ismereteire, élményeire, érdeklődésére, kíváncsiságára építés a gyermekek életkori és egyéni sajátosságát figyelembe vétele a tervezés és megvalósítás során, a differenciált bánásmód alkalmazása a szükséges és megfelelő hely, idő és eszközök biztosítása a komplexitás elvének szem előtt tartása egyénre szabott fejlesztő értékelés alkalmazása a szűkebb és tágabb környezet adta lehetőségek kihasználása a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlási lehetőségének biztosítása megfigyelések, mérések alapján a gyermek képességeiről, fejlettségi szintjéről feljegyzések regisztrálása, ez alapján célirányos fejlesztés megvalósítása egyéni fejlesztési terv kidolgozása (fejlődésben elmaradott, kiemelkedő képességű gyermekek) szükség esetén megfelelő szakembertől segítség, szakvélemény kérése A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén: Szabadon fejezi ki önmagát, közlési vágya érvényesül. Élményeit képes elmondani, mondatokban kifejezni, eseményeket, történeteket saját szavaival elmondani. Befogadó és érdeklődő, másokat is képes meghallgatni. Helyesen használja a nyelvtani kifejezésmódokat. 27

28 Ismeri a használt szavak tartalmát. Életkorának megfelelő ideig képes egy adott dologra figyelni, felidézni, visszaemlékezni, gondolkodása fogalmi szintre tevődik. Aktívan érdeklődik spontán és szervezett ismeretszerzés során. Képes megfigyelésre, érzékelésre ismeretek bővítésére, rendszerezésére. Tudjon ismereteket összehasonlítani az összefüggéseket felismerni. Szívesen vesz részt szűkebb és tágabb környezete, és az őt körülvevő világ megismerésében. 28

29 A PROGRAMUNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI 9. Játék, játéktevékenységbe ágyazott tanulás Játék A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. Emellett játékkal érjük el, hogy a gyermekek intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalathoz jussanak. A szabad játéktevékenység során szerzett élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyai és ötletei is teljesülnek. Továbbá célunk, hogy minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, s a játékos tevékenységszervezés. Az ÉN tudat erős dominanciája mellett megjelenik a TE és a MI fogalma. A közös játékot áthatja az összetartozás érzése is. Ez az a motiváló erő, amelynek hatására a gyermek képessé válik a játékhoz szükséges szabályok betartására. A játék a későbbi tevékenységformákat is megalapozza, így a munkát és a tanulást. Az óvodapedagógus feladatai: A játékhoz szükséges feltételek biztosítása A (2,5) éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével A gyermekek beszédkészség fejlesztése a játékszituációkban Az óvodapedagógus játéksegítő, játékirányító metódusainak alkalmazása A játékhoz szükséges feltételek biztosítása Az óvodapedagógus a kreatív, alkotó légkör kialakulását a játékhoz szükséges feltételek megteremtésével segítheti elő, melyek az alábbiak: nyugodt, derűs légkör hely idő eszközök tapasztalatszerzés - élmények 29

30 Nyugodt, derűs légkör Az óvodapedagógus a csoportban csak annyi szabályt vezessen be, ami segíti a nyugodt, rugalmas, oldott légkör fenntartását, az alkotó cselekvést, a sokféle manipulációt és az elképzelések valóra váltását. A kreatív légkör erősíti az ötletek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását és az alkotó együttműködés kialakulását. A gyermekek a szabad játékban feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani. Játékhoz szükséges hely A csoportszobákban elkülönített részeket, kuckókat alakítunk ki. Mesesarok: o különösen esztétikus és meghitt legyen o a dramatikus játék és a bábozás helye o itt kapnak helyet az átváltozáshoz szükséges kellékek Kincseket őrző sarok: Az intellektuális érzelmeket kiváltó tapasztalatszerzések során összegyűjtött tárgyak, képek kapnak itt helyet, amit a gyerekek alakíthatnak, és rendezhetnek különböző szempontok alapján. Kézműves sarok rajzolás, festés, mintázás, kézimunkázás feltételeit játékidőben is biztosítjuk A konstrukciós játékhoz kényelmes helyet biztosítunk nagyobbaknál lehetőség van a több napig tartó építésre Mozgásigény kielégítésére az udvar megfelelő teret ad, ahol nagymozgásos tevékenységek végzésére több a lehetőség: o népi játékok o mozgásos és küzdőjátékok o ügyességi- és sportjátékok Játékhoz szükséges idő Óvodánkban a napirend, az időbeosztás és a játéktevékenységbe ágyazott tanulásszervezés segíti a játékhoz szükséges idő biztosítását. Ezáltal a gyermekek egybefüggően, a játékok elrakása nélkül, több órán keresztül játszhatnak. A kisebb gyermekek szinte egész nap játszanak, a nagyobbaknak biztosítjuk a több napon keresztül tartó játékot. Játékeszközök olyan játékeszközöket adjunk a gyermekeknek, amelyek segítik az elmélyült játékot, a gyermekek aktivitását, fejlesztik az alkotó készségek kialakulását legyenek esztétikusak, praktikusak, jó minőségűek, könnyen tisztíthatóak, veszélytelenek 30

31 a kisebb gyermekek játékához sok eszközre van szükség: o gyakorló játék pszichikus funkciók fejlesztése o hagyományos szerepjáték kellékek, melyek ösztönzik az élmények, tapasztalatok többszöri átélését o esztétikai neveléshez (mese, ének, rajzolás) szükséges kellékek a nagyobb gyermekeknek bővítjük az eszközválasztékot: o elsősorban a szerepjátékhoz kapcsolódó félkész kellékekkel, játékokkal o azonosulást segítő ruhadarabokkal o értelem- és képességfejlesztő játékokkal Tapasztalatszerzés élmények A gyermekek legyenek képesek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal, élményekkel a játék tartalmát gazdagítani. Az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a családban, az óvodában, a tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra a játékban is átélhessék. A gyerekek a szerepjátékukhoz alakítsák ki a teret. (Nem szükséges állandó fodrászsarok, eladópult, konyha kialakítása, mert ezt a gyermek az élmények hatására önállóan megteszi.) A kiemelt szerepűek az élményszerző séták ezek fejlesztő hatása megmutatkozik a gyermekek tapasztalatgazdagságában. A (2,5)3 6 7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével Gyakorló játék Az adott cselekvés többszöri megismétlése amely szinte ritmikusan jelentkezik jól fejleszti a szem-kéz koordinációt, és erősen hat a laterális dominancia kialakulására. o Tárgyak tologatása, húzogatása, rakosgatása o Természetben meglévő anyagokkal végzett manipulációk udvaron is (homokszórás, kavicsszórás, gyúrás, papírtépés...) o Felnőttek utánzása ritmikus utánzás o Hangok játékos utánzása, halandzsa szöveg pozitív érzelmeket kelt Szerepjáték szimbolikus játék Már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték. Az óvodapedagógus szerepvállalása mintát ad a közös cselekvéshez. 31

32 Több területen is fejlesztő hatású: o együttes cselekvés, együttműködés o szervező képesség o alá-, fölérendeltségi viszonyok o egymás megbecsülése o alkalmazkodás o barátságok kialakulása A szerepjátékhoz nem feltétlen szükséges állandó helyet kialakítani, ezt a gyermekek önállóan is megtehetik. Biztosítjuk, hogy a szimbolikus és szerepjátékokhoz szükséges eszközökhöz, kellékekhez szabadon hozzáférjenek. Dramatikus játék, bábozás A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény táptalaja. Az óvodapedagógus modell egy-egy szereplő megformálásához Szükséges a kelléktár kialakítása (bábok, fejbábok, ruhák, kiegészítők) képzeleti képek megformálása, beleélő képesség, önkifejezés fokozása Először az óvónő bábozzon a gyermekeknek Legyen a csoportnak kedvenc bábja Konstrukciós játék A gyermek minél gyakrabban élje át az én készítem alkotás örömét ez további felfedezésekre sarkallja. A barkácsolást elsősorban az óvodapedagógus végzi, a gyermekek aktív bevonásával. Biztosított legyen az építéshez, szereléshez, barkácsoláshoz szükséges anyagok megléte. Szabályjáték Értelmi képességeket és mozgást fejlesztő játékok, segítik az egészséges versenyszellem kialakulását. A szabályjáték örömforrása a szabály betartásában van, komolyságát a szabály adja. Legyen lehetőségük az udvaron népi játékok, énekes játékok és ügyességi játékok kezdeményezésére. A népi játékeszközök: a környezetünkben fellelhető eszközök, illetve a termésekből, gyűjtögetésből készült játékok. 32

33 A játék személyiségfejlesztő hatása A játékban a gyermek teljes személyisége fejlődik: érzékszervek működése pontosabbá válik észlelés, megfigyelőképesség önkéntes és szándékos figyelem emlékezet és felidézés képzelet gondolkodás, szellemi aktivitás intellektuális tevékenységek játék közben felmerülő nehézségek leküzdése alkotó képzelet, fantázia szituációk létrehozása beszédkészség, kommunikációs kapcsolatteremtő készség helyzetfelismerő, problémamegoldó képesség mozgáskészség (térérzékelés, nagymozgások, szenzomotoros kézügyesség) erkölcsi szokások, erkölcsi ítéletalkotás, viselkedés érzelmek, azok kezelése, feszültség oldása kitartás szocializáció (együttérzés, kibékülés, vigasztalás, kivárás, engesztelés) fegyelem játékrend betartása A gyermekek beszédkészség fejlesztése a játékszituációkban A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvodapedagógus beszéde modellértékű legyen: szókapcsolatok kommunikáció nonverbális jelzések (mimika, gesztusok) beszéd hatáselemei hanglejtés, hangsúly, hangerő, ritmus, dallam, szünet ezeket legjobban a dramatikus játék segíti elő A kezdeményezett anyanyelvi játékok adjanak mintát az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez. (pl: hangutánzó, fonémahallást fejlesztő, légzéstechnikát segítő, szinonimakereső játékok) Az óvodapedagógus játéksegítő, játékirányító metódusainak alkalmazása Az óvodapedagógus játéksegítő metódusai szituációtól függőek. Ha a gyermekek nyugodtan játszanak, az óvodapedagógus irányítása legyen játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermeket cselekedni. Kiscsoportosoknál ha szükség van rá legyen játékot kezdeményező, modellnyújtó játszótárs. 33

34 Segítsen azok játékában, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Avatkozzon be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét és nyugodt játékát. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Több napon keresztül folytatnak egy-egy játéktémát. Domináns a szerepjáték. Önállóan osztoznak a szerepeken, kialakítják a teret. Konstruáló játékokban bonyolult építményeket alkotnak. Szabályjáték során képesek a normák betartására tudjanak örülni a sikereknek tudják elfogadni a kudarcot Tudnak játékuk során önállóan szabályokat alkotni. Társas kapcsolatok erősödése közösségtudat kialakulása. Ismert meséket játékidőben többször dramatizálják, bábokkal el tudják játszani. Játéktevékenységbe ágyazott tanulás A gyermeki tanulás az óvodai élet összetett tevékenységrendszerében jön létre, a gyermeki tevékenység velejárója. Az óvodai tanulás elsődleges célja: az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, rendszerezése. A valamit megtanulás a gyermek részéről spontán folyamat, a valamit megtanítás az óvónő részéről tudatos, célszerű tevékenység, a tanulási képességek megalapozása. Az óvodapedagógus feladatai: A tanulást támogató környezet megteremtése A gyermek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire alapozás A gyermek egyéni tanulási sajátosságainak megfelelő ismeretek nyújtása, készségek fejlesztése, szokások alakítása A tanulást támogató környezet megteremtése A gyermek legfőbb tevékenysége a játék, mely áthatja az egész napos tevékenységet. A játékon keresztül fejlődik a gyermekek értelmi képessége: érzékelése, észlelése, figyelme, emlékezete, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása. Az óvodás korú gyermek fejlődése, fejlesztése érzelmi fogékonyságán alapul. Érdeklődéssel fordul az őt körülvevő környezeti ingerek, hatások felé, melyek aktivitásra késztetik, kiváltják a hatékony viselkedés igényét, közben ismereteket szerez, készségei, szokásai gyarapodnak. 34