(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: C22C 9/00 ( ) C22C 1/04 ( ) C22C 1/0 ( ) (30) Elsõbbségi adatok: JP (72) Feltalálók: Yokota, Hiromi, Toyota-shi Aichi (JP); Yoshitome, Daisuke, Toyota-shi Aichi (JP); Kobayasi, Hiroaki, Toyota-shi Aichi (JP); Kawaguti, Hiroyuki, Toyota-shi Aichi (JP) (73) Jogosult: Taiho Kogyo Co. Ltd., Aichi (JP) (74) Képviselõ: Farkas Tamás, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Ólommentes rézötvözetbõl készült csapágyfém HU T2 A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 2 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 1 HU T2 2 A technika állása A jelen találmány ólomalapú szinterelt ötvözetre vonatkozik. Pontosabban a jelen találmány rézalapú szinterelt ötvözetre vonatkozik, amely nem tartalmaz ólmot, de kiváló kenési tulajdonságokkal rendelkezik. A találmány háttere Az ólom, amelyet rendszerint a rézalapú csapágyfémekhez adagolnak, kitágul és eloszlik a siklófelületen, ha a kenés során a hõmérséklet emelkedik. Ennek eredményeképpen, mivel az ólom lehûti a siklófelületet és ezzel párhuzamosan kiváló önkenõ tulajdonságokat tanúsít, nem lép fel berágódás. Ezenfelül, mivel az ólom lágy diszperz fázisban van, az ólom rendkívül megfelelõ erre a célra, mert az idegen anyagok beágyazódnak az ólomba. Ugyanakkor savakkal érintkezve az ólom korrózióra hajlamos, eltekintve a kénsavtól. Ha az ólom durva szemcsés formában van jelen a rézötvözetben, a terhelhetõség csökken. Ennek folytán az 1. szabadalmi irat (japán vizsgált szabadalmi közzétételi irat /kokoku/, Hei ) diszperz ólomfázist javasol finom szemcsézettel, amelyet partikuláris egyenlettel fejezhetünk ki. Az egyenlet a következõképpen értelmezhetõ. Meghatározzák az ólomrészecskék számát 0,1 mm 2 (10 m 2 ) területû látómezõben. Ezeknek a részecskéknek az átlagos területarányát átalakítják egy részecskére vonatkozóan, amely 0,1% vagy kisebb. A közzétételi irat egyik példája szerint egy Cu¹Pb¹Sn elõötvözetport alkalmaznak. Ezenkívül ismertetik, hogy finomabb ólomeloszlást érnek el alacsonyabb szinterelési hõmérsékleten. Ebbõl világos, hogy az ebben a közzétételi iratban ismertetett technika alacsony hõmérsékletû szintereléssel hátráltatja az ólomszemcsék növekedését és kiválását. A 2. szabadalmi irat (japán vizsgált szabadalmi közzétételi irat /kokoku/, amelynek száma Hei ) szerint annak érdekében, hogy fokozzák a szinterelt rézötvözet kopásállóságát, kemény anyag gyanánt karbidokat, pl. Cr 2 C 3,Mo 2 C, WC, VC és NbC¹t adagolnak a szinterelt rézötvözethez. Ebben a közzétételi iratban ismertetik, hogy a rézötvözetpor átlagos szemcseátmérõje 10 és 100 m között van, a kemény por átlagos szemcseátmérõje és 10 m közötti, ezeket összekeverik egy V elrendezésû keverõvel, majd ezt követõen kompaktálják és szinterelik. Az a feltárás, hogy az ólom a rézrészecskék szemcsehatárán helyezkedik el (4. oszlop, 21¹tõl 22. sorok) nem mond ellent az egyensúlyi fázisdiagramból következõ ismertekkel, vagyis hogy az ólom alig oldódik a szilárd rézfázisban. Egy olyan ólommentes ötvözet, amelynek siklási tulajdonságai megegyeznek a Cu¹Pb alapú szinterelt ötvözetével, a 3. szabadalmi iratból ismert (japán nem vizsgált szabadalmi közzétételi irat /kokai/, amelynek száma Hei ). A közzétételi irat ábráiból kitûnik, hogy a Bi (ötvözet) fázis a szemcsehatár hármaspontjain helyezkedik el, és a szemcsehatárok a hármaspontok közelében vannak A 4. szabadalmi irat (japán számú szabadalom) azt tanítja, hogy az ólom- vagy bizmutfázisban eloszlatott kemény anyagok megakadályozzák, hogy az ólom és a bizmut kifolyjon a szinterelt rézötvözetbõl; az ólom- vagy bizmutfázis a kemény anyagok számára párnaként viselkedik, amelyeknek a csapágyazott tengellyel szembeni agresszív tulajdonságait csillapítja; az elkülönített kemény anyagok újra bekerülnek az ólomvagy bizmutfázisba és ezzel csillapítják a kopást. Ebben a szabadalmi iratban a kemény anyagok jelenléte olyan, hogy bizmutfázisba vannak ágyazva. A bizmutfázis mérete ennek folytán kiterjedtebb, mint a kemény anyagoké. Az. szabadalmi iratban (japán nem vizsgált szabadalmi közzétételi irat /kokai/, amelynek száma ) feltárják, hogy fémközi vegyületet adagolnak annak érdekében, hogy javítsák a Cu¹Bi(Pb) ötvözet kopásállóságát; mikroszerkezete olyan, hogy a fémközi ötvözet a Bi¹ vagy Pb¹fázis körül van jelen. A siklás során a fémközi ötvözet konvex, és a Bi¹ vagy Pb¹fázis, valamint a Cu¹mátrix konkáv a rézötvözet felületén és ezzel olajtároló hornyokat képez. Ennek eredményeképpen a sikló anyag berágódással és kifáradással szembeni ellenállása fokozódik. A szinterelés körülményeire 800 és 920 C közötti hõmérsékletet javasolnak, megközelítõleg 1 perces idõvel. 1. szabadalmi irat: japán vizsgált szabadalmi közzétételi irat (kokoku) Hei szabadalmi irat: japán vizsgált szabadalmi közzétételi irat (kokoku) Hei szabadalmi irat: japán nem vizsgált szabadalmi közzétételi irat (kokai) Hei szabadalmi irat: japán számú szabadalom. szabadalmi irat: japán nem vizsgált szabadalmi közzétételi irat (kokai) szabadalmi irat: japán nem vizsgált szabadalmi közzétételi irat (kokai) A találmány rövid ismertetése A találmánnyal megoldandó problémák Az ólom és a bizmut nem oldódik a szilárd rézötvözet rézmátrixában. Ezenkívül sem az ólom, sem a bizmut nem alkot fémközi vegyületet. Az ólom és a bizmut így a rézmátrixtól különálló fázist alkot. Az ilyen mikroszerkezet és tulajdonságok felhasználhatók, mint a rézötvözet elõnyös tulajdonságai, kenési célokra vagy alkalmazásokban. Másrészt az ólom- és a bizmutfázisok alacsony szilárdságú részek, és ennélfogva csökken a kifáradással szembeni ellenállás. Következésképpen az alacsony hõmérsékletû szinterelés, amelyet az 1. szabadalmi dokumentum javasol, újrafinomítja az ólomfázist, és így hatásos a fent említett hátrányok csökkentésére. Mindazonáltal az ólom szemcsenövekedésének korlátozásához szükséges alacsony hõmérséklet elõnytelenül csökkenti a rézötvözet szemcséinek kötési szilárdságát. A 3., 4. és. szabadalmi iratokban javasolt rézbizmut alapú ötvözetekben lévõ bizmutfázis migrációt 2

3 1 HU T2 2 vagy korróziót okoz, ha az ötvözeteket nagy hõmérsékleteken használják, vagy fáradt olajjal mûködnek. Ennek eredményeképpen a bizmuttartalom olyan alacsony szintre csökken, amely alacsonyabb, mint a hozzáadott mennyiség, és ennélfogva csökkenti a kenési tulajdonságokat. Ezenkívül a bizmut beoldódhat a kenõolajba. Mindazonáltal, ha a bizmut finoman diszpergált állapotban van, minden egyes bizmutfázis térfogata oly kicsiny, hogy kiválás, illetve a korrózió, továbbá a bizmuttartalom csökkentése korlátozható. A bizmut finom diszperziója és a rézötvözet szinterelési tulajdonsága egymással fordított arányban van. A bizmuttartalmú rézalapú ötvözetek szinterelése során, amelyet a 4. és az. szabadalmi iratban javasoltak, a bizmutfázis folyékony fázist alkot, amelybe a rézmátrix komponensei diffundálnak és ott fémközi vegyületet alkotnak. Ennek folytán a fémközi vegyület mindig jelen van a bizmutfázis és a rézmátrix határfelületein. A rézmátrix fémközi vegyület megtartására irányuló hatása ennek megfelelõen alacsony. Mivel a kívánt mikroszerkezetet nem érik el szokásos szintereléssel, a szinterelést hosszú ideig végzik annak érdekében, hogy a kívánt szerkezetet kapják az. szabadalmi dokumentumban. Érthetõ, hogy: a hosszú ideig tartó szinterelés eredményeként a bizmutfázis szemcsemérete jobban durvul, mint a kemény részecskék szemcsemérete, ahogy az a 4. szabadalmi dokumentum 2. ábráján is látható; és a továbbiakban ismertetett kemény szemcsék aránya majdnem 100%. Ezenkívül az. szabadalmi dokumentum 1. ábrája magas keményanyag-érintkezési arányt mutat be, amelyet a továbbiakban ismertetünk. Az ilyen bizmutfázis az oka annak, hogy a Cu¹Bi szinterelt ötvözet korrózióval és kifáradással szembeni ellenállása csökken. A probléma megoldását szolgáló eszköz Ahogy fentebb már ismertettük, a megfelelõség, a kifáradással és a korrózióval szembeni ellenállás nem lehet összeegyeztethetõ a hagyományos Cu¹Bi alapú ötvözetekben. A jelen találmány figyelembe veszi a fent említetteket úgy, hogy olyan rézalapú szinterelt ötvözetet állít elõ, amelyre jellemzõ, hogy összetételében 1 és 30 tömeg% közötti mennyiségû bizmutot (Bi) és 0,1 és 10 tömeg% közötti olyan keményanyag-szemcséket tartalmaz, amelynek átlagos szemcseátmérõje 10 és 0 m között van, a maradék réz (Cu) és elkerülhetetlen szennyezõdés, továbbá a bizmutfázisnak átlagos szemcseátmérõje kisebb, mint a keményanyagszemcsék szemcseátmérõje, és a rézmátrixban van diszpergálva. A jelen találmányt részleteiben a továbbiakban ismertetjük. (1) Ötvözet-összetétel Abban az esetben, hogyha a találmány szerinti Cu¹Bi alapú szinterelt ötvözet bizmuttartalma kevesebb mint 1 tömeg%, akkor a berágódással szembeni ellenállás csekély. Másrészt, ha a bizmuttartalom több mint tömeg%, a szilárdság és a kifáradással szembeni ellenállás gyenge. A bizmuttartalom ennek folytán 1 és 30 tömeg%, célszerûen 1 és 1 tömeg% közé esik. A jelen találmány esetében a keményanyag-szemcsék olyanok lehetnek, mint a 2. szabadalmi iratban ismertetettek, de célszerûen olyan vasalapú vegyületek, mint az Fe 2 P, Fe 3 P, FeB, Fe 2 BésazFe 3 B, amely jól szinterelõdik a rézötvözettel. Mivel a vasalapú vegyület nedvesítése alacsony a bizmuttal, ezzel szemben jól nedvesíti a rezet, a bizmutfázis és a kemény szemcsék érintkezésifelület-aránya olyan kicsi, hogy a kemény szemcsék a rézmátrixban igyekeznek maradni. Ez ahhoz a hatáshoz vezet, hogy a kemény részecskéket nehéz szétválasztani, és a kemény részecskék megtörése is nehézségekbe ütközik. A kemény részecskék fent említett szétválása és törése következtében fellépõ kopásállóság és berágódással szembeni ellenálláscsökkenés ennek folytán csökkenthetõ. Ha a keményanyag-tartalom kisebb mint 0,1 tömeg%, a berágódással szembeni és a kopással szembeni ellenállás is gyenge. Másrészt, ha a keményanyag-tartalom meghaladja a 10 tömeg%¹ot, a szilárdság alacsony és nemcsak a kifáradással szembeni ellenállás csekély, hanem a csapágyban forgó anyagot is dörzsöli a kemény anyag, továbbá a szinterelhetõség is csökken. A kemény anyag célszerû mennyisége 1 és tömeg% között van. Az ismertetett összetételben továbbá elkerülhetetlen szennyezõdések, valamint réz van. A szennyezõdések általában a szokásosak. Közöttük az ólom is a szennyezõ anyag szintjén van. Amennyiben szükséges, további elemet vagy elemeket adhatunk a rézötvözethez. Például 0, tömeg% vagy kevesebb foszfort (P) adhatunk annak érdekében, hogy csökkentsük a réz olvadáspontját és javítsuk a szinterelési tulajdonságokat. Ha a foszfortartalom meghaladja a 0, tömeg%¹ot, akkor a rézötvözet rideggé válik. 1 és 1 tömeg% közötti óntartalom adagolható annak érdekében, hogy javítsuk a szilárdságot és a kifáradással szembeni ellenállást. Ha az óntartalom kisebb mint 1 tömeg%, akkor ez csak elenyészõ mértékben hat a szilárdságra. Másrészt, ha az óntartalom meghaladja a 1 tömeg%¹ot, fémközi vegyület képzõdik és az ötvözet rideggé válik. Ezenkívül 0,1 és tömeg% közötti mennyiségû nikkel adagolható annak érdekében, hogy javítsuk a szilárdságot és a kifáradással szembeni ellenállást. Ha a nikkeltartalom kisebb mint 0,1 tömeg%, akkor a nikkel csak gyengén befolyásolja a szilárdságot. Másrészt, ha a nikkeltartalom meghaladja az tömeg%¹ot, akkor fémközi vegyület képzõdik és az ötvözet rideggé válik. Ezek az elemek a rézzel ötvözhetõk és a rézötvözet mátrixát alkotják. Ezenkívül olyan szilárd kenõanyagok, mint MoS 2 és grafit adagolhatók tömeg% vagy ennél kisebb mennyiségben, mint a rézötvözet komplex alkotói. (2) Az ötvözet mikroszerkezete A jelen elsõ és második találmány esetében a keményanyag-szemcsék átlagos szemcseátmérõje 10 és 3

4 1 HU T2 2 0 m között van. Ha az átlagos szemcseátmérõ kisebb, mint 10 m, a kemény anyag csak kicsiny hatással van a kopással szembeni ellenállásra. Másrészt, ha az átlagos szemcseátmérõ meghaladja az 0 m¹t, a szinterelt rézötvözet szilárdsága csökken. A kemény anyag szemcséinek átlagos szemcseátmérõje célszerûen 1 és 30 m között van. A találmány szerinti ötvözet mikroszerkezete olyan, hogy a bizmut (Bi)-fázis áramlását olyan kicsiny értéken tartjuk, amilyen kicsi ez csak lehetséges a rézötvözet szinterelése során, mert ez az áramlás okozza az érintkezést a kemény fémrészek és a bizmutfázis között. A fent említett konklúzió a jelen találmány esetében úgy határozható meg, hogy D Bi <D H, ahol D Bi a bizmutfázis átlagos szemcseátmérõje, ami megfelel a bizmutfázis körének, továbbá D H a hozzáadott kemény anyag átlagos szemcseátmérõje. Annak érdekében, hogy a fent ismertetett szinterelési eljárást meg tudjuk valósítani, a Cu¹Bi elõötvözött porított anyagot vagy a réz(ötvözet) porított anyag és réz-bizmut (Cu¹Bi) ötvözetpor keverékét, célszerûen rövid ideig szintereljük, amely 2 percig vagy ennél is kevesebb ideig tart a szinterelés hõmérsékletén. Az ilyen rövid idejû szinterelés nagyfrekvenciás szintereléssel valósítható meg, amelyet a jelen bejelentõ a 6. szabadalmi iratban tár fel (japán nem vizsgált szabadalmi közzétételi irat /kokai/, amelynek száma ). (3) Az ötvözet tulajdonságai Általánosságban elmondhatjuk, hogy a jelen találmány szerinti rézalapú szinterelt ötvözet esetében a Bi fázis megfelelõséget mutat. A kemény fémszemcsék szorosan kötõdnek a rézmátrixba és nehéz elválasztani õket a rézmátrixtól. Ennek eredményeképpen a kopással szembeni, valamint a berágódással szembeni ellenállás javul, valamint a szilárdság és a kifáradással szembeni ellenállás fokozódik. (a) Mivel a Bi¹fázis finoman diszpergált állapotban van a teljes szinterelt ötvözetben, az anyag tulajdonságai a kifáradással szembeni ellenállás, valamint a korrózióval szembeni ellenállás és a szilárdság szempontjából javulnak. (b) Mivel a kemény fémszemcsék legnagyobb része a réz vagy rézötvözet mátrixban van, a siklófelületen lévõ anyag fokozott kopással szembeni ellenállást mutat. (c) A siklófelületen jelen lévõ bizmutfázisnak köszönhetõen fokozott megfelelõség mutatkozik az ólom hiányának ellenére is. (d) Végül, a finoman diszpergált bizmutfázis javítja a tapadással szembeni és a berágódással szembeni ellenállást. A jelen találmányt a továbbiakban példa szerinti kiviteli alakok kapcsán mutatjuk be. A találmány legcélszerûbb kiviteli alakja Az 1. táblázatban látható összetételû Cu¹Bi elõötvözetpor (szemcseátmérõ 10 m vagy kisebb, szemcsés por) továbbá a keményanyag-részecskepor (amelynek átlagos szemcseátmérõje az 1. táblázatban látható) került összekeverésre és felszórásra egy acéllemezre, megközelítõleg 1 mm vastagságban. Az elõszinterelést hidrogénes redukáló védõatmoszférában végeztük 70 és 1000 C közötti hõmérsékleten 20 és 1800 másodperc szinterelési idõvel. Ezt követõen végrehajtottuk a hengerlést, majd ezután az elõszintereléssel megegyezõ körülmények között a másodlagos szinterelést is, és így szinterelt termékeket kaptunk. Ezeket a termékeket használtuk próbadarabként. A szinterelés idõtartományán belül a hosszú idejû szinterelés a bizmutfázis diffúziójának elõsegítését szolgálta, és ezzel a jelen találmány oltalmi körén kívül esõ, összehasonlító mintákat nyertünk. A berágódással szembeni ellenállást vizsgáló eljárás A fent ismertetett eljárással elõkészített rézötvözet felületét papírral tükrösítettük annak érdekében, hogy 1,0 m vagy jobb felületi érdességet érjünk el (tíz pontos átlagos felületi érdesség). Egy acélgolyót ütköztettünk az így elõkészített mintához, és a terhelés alatt álló acélgolyót elcsúsztattuk az egyik irányba. Az acélgolyót a csúsztatás után megvizsgáltuk, és a rézötvözetnek az acélgolyóra tapadt tartományát megmértük. Mivel a feltapadásra hajlamos anyagnak csekély berágódással szembeni ellenállása van, a kicsiny feltapadt felület jelzi a berágódással szembeni ellenállás növekedését. Vizsgálóberendezés: tapadás-csúszás vizsgáló Terhelés: 00 g A tengely anyaga: SUJ2 Kenõolaj: nem volt Hõmérséklet: fokozatosan emelkedett szobahõmérsékletrõl 200 C¹ra. A korrózióval szembeni ellenállás A próbadarab felületét 1,0 m felületi érdességre políroztuk, és a próbadarab anyagát olajba merítettük. A bemerítés elõtti és utáni tömeget megmértük. Minthogy a tömegváltozás kicsiny volt, a korrózióval szembeni ellenállás javult. Az olaj típusa: használt ATF olaj Az olaj hõmérséklet: 180 C Idõ: 24 óra. Kifáradással szembeni ellenállás A kifáradással szembeni ellenállás és a szakítószilárdság jó korrelációt mutat. Minthogy a szakítószilárdság nagyobb, a kifáradással szembeni ellenállás javult. Az anyag szilárdsága (szakítószilárdság) szakítószilárdság-méréssel került meghatározásra a JIS szabvány szerint, és a kifáradással szembeni ellenállás alternatív fokmérõjének tekintettük. A jelen levõ kemény anyag arányát, valamint a fent említett tulajdonságokra vonatkozó kísérleti eredményeket az 1. táblázatban tüntettük fel. 4

5 HU T2 1. táblázat Bi mennyisége (tömeg%) A Bi¹fázis körének megfelelõ átmérõ ( m) A kemény anyag mennyisége (tömeg%) A kemény anyag átlagos szemcseátmérõje A keményanyag-tartalom Berágódással szembeni ellenállás Kifáradással szembeni ellenállás Korrózióval szembeni ellenállás Fe 3 P Fe 2 P FeB ( m) (%) Tapadási tartomány ( m 2 ) Anyag szilárdsága (MPa) Tömegcsökkenés (mg/cm 2 ) Példák , , , , , , , , , , , , Összehasonlító példák , , , , ,3

6 1 HU T2 2 Ahogy az 1. táblázatból nyilvánvaló, a találmány szerinti minták összehasonlíthatóan jobb berágódással szembeni, kifáradással szembeni és korrózióval szembeni ellenállást mutatnak. A rajzok rövid ismertetése Az 1. ábra a találmány egyik kiviteli alakja szerinti szinterelt rézötvözet mikroszerkezetét mutatja fényképen (200-szoros nagyításban), a 2. ábra a jelen találmány egyik célszerû kiviteli alakja szerinti szinterelt rézötvözet mikroszerkezetét mutatja fényképen (00- szoros nagyításban), a 3. ábra a jelen találmány egyik kiviteli alakja szerinti szinterelt rézötvözet mikroszerkezetét mutatja fényképen (200-szoros nagyításban), a 4. ábra az összehasonlító minta szerinti szinterelt rézötvözet mikroszerkezetét mutatja fényképen (00-szoros nagyításban). Az 1. és 2. ábrán a 4. számú találmány szerinti minta mikroszkopikus felvételét láthatjuk 200-szoros és 00-szoros nagyításban. Ehhez hasonlóan a 3. és 4. ábra a 3. számú összehasonlító minta mikroszerkezetét mutatja be fényképen 200-szoros és 00-szoros nagyításban. Feltûnõ, hogy az 1. és 2. ábrán a kemény anyagok és a Bi¹fázis érintkezésének mértéke kicsiny, míg az utóbbi 3. és 4. ábrán a kemény anyagok és a Bi¹fázis érintkezésének mértéke nagy. Ipari alkalmazhatóság A találmány szerinti szinterelt rézötvözetet felhasználhatjuk különféle csapágyakhoz, például AT (automata váltó) perselyében, továbbá dugattyúcsapperselyként. A megfelelõség, továbbá a kopásállóság, a berágódással szembeni ellenállás és a kifáradással szembeni ellenállás magas szintje, amelyet a jelen találmánnyal értünk el, elõnyösen kihasználhatók ezeknél az alkalmazásoknál. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Ólommentes, rézalapú szinterelt ötvözet, azzal jellemezve, hogy összetételét tekintve 1 30 tömeg% bizmutot és 0,1 10 tömeg% keményanyag-részecskét tartalmaz, amelynek átlagos szemcseátmérõje 10 és 0 m között van, a maradék réz és elkerülhetetlen szennyezõdés, valamint azzal, hogy a Bi¹fázis átlagos szemcseátmérõje kisebb, mint a rézmátrixban diszpergált keményanyag-szemcsék átlagos szemcseátmérõje. 2. Ólommentes, rézalapú szinterelt ötvözet, azzal jellemezve, hogy összetételét tekintve 1 és 30 tömeg% közötti mennyiségben bizmutot, legalább 1 1 tömeg% mennyiségû ónt, 0,1 tömeg% mennyiségû nikkelt és 0, tömeg% mennyiségû vagy ennél kevesebb foszfort, 0,1 és 10 tömeg% közötti mennyiségû, 10 és 0 m közötti átlagos szemcseátmérõjû kemény részecskéket tartalmaz, a maradék réz és elkerülhetetlen szennyezõdés, valamint azzal, hogy a bizmutfázis átlagos szemcseátmérõje kisebb, mint a rézmátrixban diszpergált keményanyag-szemcsék átlagos szemcseátmérõje. 3. Az 1. vagy 2. igénypont bármelyike szerinti ólommentes, rézalapú szinterelt ötvözet, azzal jellemezve, hogy a kemény fémszemcsék vasvegyületet tartalmaznak. 4. A 3. igénypont szerinti ólommentes, rézalapú szinterelt ötvözet, azzal jellemezve, hogy a vasvegyület Fe 2 P, Fe 3 P, FeB, Fe 2 B vagy Fe 3 B. 6

7 HU T2 Int. Cl.: C22C 9/00 7

8 HU T2 Int. Cl.: C22C 9/00 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest