A fenntartó, az intézmény és a vezető felelőssége az oktatási rendszerben. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

Átírás

1 A fenntartó, az intézmény és a vezető felelőssége az oktatási rendszerben Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár 1

2 Az eredményes oktatási rendszer pillérei Jó képességű tanárok Tanárok módszertani felkészültsége Forrás: McKinsey (2007): How the world s best-performing school systems come out on top 2

3 A fenntartás Erőforrások Fenntartás és működtetés Fenntartói szerkezete Állam,,családi vállalkozás

4 Az intézményfenntartó struktúrája 4

5 A KLIK jelenlegi felelősségi területei Az alaptevékenységtől távol került minden döntési hatáskör. Az iskola vezetőjének hatásköre, érdekeltsége megszűnt. A tankerület önálló döntési hatáskör, mozgástér nélkül nem tudja ellátni irányítói feladatait, nem képes szervezni a köznevelési feladatokat. A KLIK és a tankerületek párhuzamos, illetve hierarchikus hatáskörei miatt az iskola működtetésével kapcsolatos döntések a KLIK központ szintjére tolódtak. A KLIK szervezetét és menedzsmentjét túlterhelte a döntések feljebb tolódása. A tervezési hiányosságok és a gazdálkodás átláthatatlansága miatt nem lehetett megalapozott döntéseket hozni, a napi ügymenet vezérelte a döntéseket, nem pedig fordítva. Beszerzési nehézségek, elsősorban a szervezeti méretből adódóan. Mindezek ellenére a megfelelő szervezeti kultúra mellett a jelenlegi modell is működtethető lett volna 1: Az ábra az iskolákkal kapcsolatban felmerülő fenntartói feladatokat tartalmazza. Elsődleges Másodlagos Nincsen 5

6 A szervezeti modellek alapelvei Központi szervezet szükségessége: egyrészt a köznevelési szervezet méretéből, másrészt az egységes irányítás és működés biztosítása miatt továbbra is szükséges egy központi szervezet fennmaradása. Igazodás a közigazgatási struktúrához: az új szervezeti modell kialakítása során a közigazgatási megyei és járási határok átlépését kizártuk (a központot kivéve nincs olyan szervezet, melynek területi illetékessége átlépi a megyehatárokat, illetve amely átnyúlik a járási határokon). Részleges decentralizáció: szakmai irányítási és gazdálkodási hatásköröket egyaránt szükséges decentralizálni, de kizárólag olyan mértékben, hogy az egységes irányítás és működés biztosított legyen. Hatékonyság és eredményesség növelése: az új szervezeti modellek kialakításkor kiemelt szempont a feladatellátás hatékonyságának és eredményességének szem előtt tartása, melynek érdekében egyaránt elképzelhető meghatározott feladatok központosított ellátása, illetve korábban külön egységként létező szervezetek (tankerületek) összevonása tekintettel a méltányosság és a hozzáférhetőség biztosítása is. 6

7 Értékelési szempontok Értékelési szempontok/kritériumok Megvalósítás módja Támogató környezet: A köznevelési feladatokat ellátó iskolák számára támogató környezet kialakítása Irányíthatóság növelése: Felelősséget, hatáskört és döntési kompetenciát együttesen kezelő, működőképességet biztosító feladatmegosztás kialakítása Intézmények számára szakmailag eredményes működést biztosító környezet kialakítása és fenntartása Feladatok közelítése a köznevelési intézményekhez Köznevelési intézmények számára kiszámítható és jól működő ellátás biztosítása Központi szervezet stratégiai szerepének erősítése, operatív szerepének csökkentése Döntési hatáskörök, és ezekhez kapcsolódó erőforrások dekoncentrálása és decentralizálása (alapfeladat-ellátáshoz közelítése) Hatékonyság, eredményesség növelése: Minőségorientált, költséghatékony és professzionális fenntartói működés kialakítása Ellenőrző attitűd helyett támogató/szolgáltató szerepfelfogás meghonosítása Megfelelő számban rendelkezésre álló és megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakembergárda biztosítása (minden szinten) A fenti tényezők az egyes szervezeti modellek értékelési szempontrendszerét képezik 7

8 Tankerületi központok A MODELL LEÍRÁSA A modell nem kalkulál regionális / megyei szinttel. Járási tankerületek területi egységein hoz létre új intézményt Összesen 58 Tankerületi Központ kialakítása, melyek gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervek. A központ indokolt esetben helyi/térségi irodákat hozhat létre. A gazdasági feladatokat a Tankerületi Központhoz tartozó intézmények szintjén a központ erőforrásaival kell megvalósítani. A MODELL ÉRTÉKELÉSE Támogatás 1 Irányíthatóság 2 Hatékonyság 3 8 pont A MODELL SEMATIKUS ÁBRÁJA Országos szint Klebelsberg Központ A MODELL FŐBB ELŐNYEI / HÁTRÁNYAI Optimális, alapfeladat-ellátáshoz közeli decentralizációs szint, a feladat-ellátáshoz legközelebb telepített döntéshozatal. Iskolák számára egyértelmű és egycsatornás fenntartói rendszer. A központ számára kezelhető, egycsatornás irányítási rendszer. Térségi szint 58 központ összesen Térségi irodák iskola / TK Iskola szint 1 KC1 KC2 KCK3 KC4 KC N Gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv A központ irányítási képességei ebben a modellben szétaprózódnak (58 intézmény). Szükséges mennyiségű szakember rendelkezésre állása kérdéses a tankerületek szintjén. Tankerületi Központ szinten a gazdasági funkció elaprózottabb, mint a regionális, megyei modellekben. Definíciók / Kérdések: 1: Támogatás a köznevelési feladatokat ellátó iskolák számára mennyire nyújt támogató környezetet a modell? Mennyire segíti az eredményes szakmai munkát? 2: Irányíthatóság A felelősséget, a hatáskört és a döntési kompetenciát mennyire kezeli együttesen a modell? 3: Hatékonyság Mennyire költséghatékony és professzionális, illetve mekkora erőforrásigénnyel jár a modell? Jelmagyarázat: Legkevésbé jó megoldás Legjobb megoldás 8

9 Feladatmegosztás Támogató feladatok Fenntartói feladatok 1 Költségvetés tervezés - beszámolás Munkáltatói jogkör gyakorlása Gazdálkodás EMMI Klebelsberg Központ Tankerületi Központ Intézmény A központi szervezet az intézmények jogállásával kapcsolatos kérdésekben, stratégiai irányokban, költségvetési-, gazdálkodási-, szakmai tervezésben és ellenőrzésben lát el fenntartói feladatokat. Működteti és fejleszti az informatikai hátteret és ellátja a tervezésibeszámolási funkciókat. Informatika Létesítménygazdálkodás Beszerzés Személyügyi adminisztráció Gazdasági adminisztráció Ellenőrzés Beruházások tervezése, végrehajtása A Tankerületi Központ gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervként, önálló intézményként, saját hatáskörben ellátja a fenntartói feladatok operatív részét, ellátja az iskolai gazdálkodás back-office és a beruházásokkal kapcsolatos feladatokat. Támogatja a projektek megvalósítását. Szakmai fenntartói feladatok végez. A köznevelési intézmény az alaptevékenységhez kapcsolódóan részleges szakmai önállóságot élvez, és bizonyos kiadástípusok esetében gazdálkodik a Tankerületi Központ által számára meghatározott pénzügyi keretekkel. Kis értékű beszerzéseket elvégezhet. Részleges munkáltatói jogkörrel bír. Projektek tervezése, végrehajtása (támogató) 1: Az ábra az iskolákkal kapcsolatban felmerülő fenntartói feladatokat tartalmazza. Elsődleges Másodlagos Nincsen 9

10 Feladatmegosztás EMMI Intézmény alapítás, megszűntetés Jogszabályok kiadása Klebelsberg Központ Tankerületi Központ Köznevelési intézmények Döntés előkészítés int. átalakításról, átszervezésről Informatikai rendszerek Tanügy/gazdálkodás kontrolling pedagógusok, NOKS-osok erőforrás menedzsmentje Technikai dolgozók erőforrás menedzsmentje Hr. adminisztráció Tanügyig. jóváhagy Szabályozók Pénzügyi ellenőrzés Ingatlan működtetés Szerződések, köt. vállalás Ingóságok fenntartása Szabályozók (SzMSz, Intézményi szabályozók támogatása) Alapdokumentumok elkészítése Részleges munkáltatói jogkör Szakmai munka koordinálása Éves Költségvetés tervezés Éves Költségvetés tervezés Javaslat szerződéskötésre Ifjúságvédelmi feladatok Éves Költségvetés tervezés Éves feladat tervezés Uniós pályázatok Tankerületi Tanács Pénzügy, számviteli tevékenység Pályázati tevékenység támogatása Vagyongazdálkodást Pályázatok megvalósítása I n t e g r á l t r e n d s z e r 10

11 Intézményi felelősség A köznevelési intézmény a jövőben részleges munkáltatói jogkörrel bír 1 az adott évre megállapított létszámkeretén belül kapacitásgazdálkodást lát el szakmai dologi típusú keretei kapcsán keretgazdálkodást folytathat kisebb értékű beszerzéseket önálló hatáskörben folytathat le rendelkezik a saját bevételeivel 2 azokat a működésére, szakmai célokra fordíthatja igénylés, kezdeményezés vonatkozásában gazdasági és egyéb funkcionális adminisztrációs feladatkört láthat el. Az intézményi felelősségi területei az optimálisabb működést biztosítják elvi döntések a fenntartó szervezetnél 1: A kinevezésen / felmentésen kívül minden egyéb munkáltatói jogkör a köznevelési intézménybe telepített. 2: Mértéke, esetleg %-os megosztása döntést igényel. Működtetett intézmények esetében releváns. 11

12 Az intézmény szervezete 12

13 P e d a g ó g i a i Egyéni felelősség Egyéni felelősség Egyéni felelősség jogszabályok szakértő vezetés Tantestület felelőssége, hitvallása h i v a t á s Egyéni felelősség Egyéni felelősség Egyéni felelősség? környezet

14 Egy csapatban (szervezetben) vagyok szakember (én) szervezeti felelősség szakmai felelősség

15

16 A tanuló (intézmény) szervezet öt alapelve (Peter Senge) Közös jövőkép Csoportos tanulás Belső meggyőződés Önfejlesztés Rendszerben való gondolkodás Közös cél Az egyéni tudások befogadása, beépítése Együttműködés begyakorlása Tanárok tanulása Menedzseri és (vagy) pedagógiai beállítottságú a vezetés? Mérés értékelés, a külső elvárásoknak való megfelelés differenciáltsága

17 Az intézmény vezetése 17

18 Intézmény és vezetés

19 Működés Operatív Stratégia Küldetés, jövőkép Intézményi célok, pedagógiai alapelvek Mérési, értékelési rendszer Feladat és eszközrendszer Mutatók, indikátorok, szempontok Belső szabályzók (SZMSZ, Házirend, ) Éves munkaterv, intézkedési tervek Napi működés Mérések, értékelések

20 A vezetés folyamata cél helyzet feladat motiváció differenciálás aktivitás fejlesztő diagnosztikus szummatív

21 Vezetési funkciók változása Tervezés A jövőbe kell pillantani és meg kell tervezni lépéseinket. Szervezés Fel kell építeni a szervezet anyagi és emberi szerkezetét. Irányítás Az alkalmazottak körében fenn kell tartani az aktivitást. Koordinálás Minden tevékenységet és erőforrást egyesíteni, harmonizálni kell. Ellenőrzés Meg kell bizonyosodni arról, hogy minden az elfogadott és kidolgozott elvek, utasítások szerint történik. Változtatás Erőforrás biztosítás Motiválás Gondoskodás, felhatalmazás

22 Erőtér elemzés Külső változást kiváltó tényezők 1 8 Egyensúlyi állapot SZOCIOLÓGIAI 2.TECHNOLÓGIAI 3. POLITIKAI - GAZDASÁGI 4.MEGRENDELŐI 6.MÓDSZERTANI 7.A SZAKMA 8. A VÉLETLEN Hajtó erők

23 A változás lélektana Fázisai a bénultság minimalizálás depresszió elfogadás kipróbálás megértésre törekvés beépülés

24 Az igazgató hatásköre Nem vezetés, hanem vezető! Egyszemélyi felelős vezető! Felelősség, döntés! Vezetési funkciók Hatáskör Pedagógiai vezető Tanügy igazgatási vezető Személyzeti vezető, kapacitás, kompetenciatérkép Felelős az iskola működéséért, gazdálkodásáért Eredményes vezetés csak a munkatársakkal együtt Előkészítés, beterjesztés, testületi döntés

25 Ha Ön segítséget kér főnökétől, ügyetlen. Ha főnöke kér segítséget az ő főnökétől, azt együttműködésnek hívják.

26 26

27 Menedzsment és leadership Szervezetek vezetése MENEDZSMENT Emberek vezetése LEADERSHIP vezetés tárgya szervezet emberek vezetés célja szervezeti eredmény elégedett ügyfelek, dolgozók legfőbb értékeik teljesítmény, eredmény kreativitás, atmoszféra, vállalkozás jellemző koordináció strukturális személyközi jellemző viszonyok formalizált informális vezetési módszer szabályozás, hatalom vezetői egyéniség, karizma, befolyásolás, kooperáció 27

28 Átláthatóság Belső folyamatok, mechanizmusok Intézmény szervezet folyamatok innovációk szabályozás visszacsatolás

29 A jó vezető, akár csak a jó karmester, az egész zenekar összhangjára figyel, de úgy hogy azt is meghallja, ha egy zenész hamisan játszik. (P. Drucket) 29

30 Állam Jogi szabályozás Fenntartó Hivatal Szakmai munka Intézményellenőrzés Intézményvezető ellenőrzése Pedagógus ellenőrzése Országos pedagógiaiszakmai ellenőrzési SZAKTANÁCSADÁS Pedagógus minősítése

31 A pedagógus 31

32 A pedagógus Támogató rendszer irányítás, fenntartó, tankerület, igazgató Autonómia a szakmaiságban, vezetői irányítás a megvalósításban Folyamatok menedzselése Továbbképzés kompetencia, attitűd, személyiség Szakmai műhelyek, intézményi hálózatok (NPK, szakmai szervezetek) Differenciálás, elismerés, kitüntetés Karrierlehetőség Közérzet intézményen belül és kívül Tanár és környezetének viszonya; részese, megélője a folyamatoknak 32

33 A pedagógusbér emelése bevonzza a jó képességű diákokat a tanárképzésbe OECD átlag (2013) Forrás: OECD és EMMI számításai 33

34 A pedagógusok előmeneteli rendszere Minősítési eljárás Minősítési eljárás Pedagógus 2. Mesterpedagógus / Kutató pedagógus Pedagógus I. Minősítési eljárás Felsőoktatási intézmény Gyakornok Köznevelési intézmény Oktatási Hivatal

35 Javaslatok a pedagógus-továbbképzés fejlesztésére 35

36 A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

37 Köszönöm a megtisztelő figyelmet és az együttműködést! 37