Faültetvény. Vágásos erdı JNOBI I.I. Szálaló erdı. Természetes erdı. Varga Béla

Átírás

1 BESZÉLGETÉS A Z ERDİK VÉDELMÉRİL, A FOLYAMATOS ERDİBORÍTOTTSÁGRÓL ÉS EGYÉB KÉRDÉSEKRİL Faültetvény JNOBI Vágásos erdı Budapest, Budapest, I.I. X Szálaló erdı Természetes erdı Varga Béla

2 1. A természetes erdı szerepe az élıvilágban fıbb jellemzıi élı és élettelen elemek bonyolult rendszere megjelenési formája mőködésének alapelemei önszervezı -, önszabályozó -, öngyógyító - és önfenntartó képesség faji, szerkezeti és genetikai diverzitás természetes szelekció nagyfokú rugalmasság és alkalmazkodó-képesség túlélési stratégiák pazarló biztonság FOLYAMATOS ERDİBORÍTÁS (Európa mérsékelt égövi lomberdeiben)

3 fejlıdési ciklusai 1. A természetes erdı Nagy ErdıCiklus Kis ErdıCiklus

4 Kis (erdı) ciklus N a g y ( e r d ı ) c i k l u s (fejlıdési fázisok) (nagy szukcessziós ciklus) fátlan terület fiatal erdı felújulási fázis optimális fázis-klimax erdı elıerdı (pionír stádium) öregedési fázis átmeneti erdı

5 A A TERMÉSZET mindennél és s mindenkinél l jobb vezetı, ha tudjuk, hogyan kövess vessük /C. G. JUNG/ ERDİREZERV REZERVÁTUMOKBAN fellelhetı minták, péld ldák

6 SEMENIC Gazdasági szempontból l is optimális állom llományszerkezet

7 A sikeres felújul julás s ( kis erdıciklus ciklus ) ) egy-két t korona-vet vetületnyi lékekben indul

8 A kiv kiválasztottak lasztottak mindvégig hasznos élettartama több száz év, és s nem kizárja, hanem elıseg segííti a kiválló minıségő ttörzsek fejlıdésétt

9 KASIVAROVA A 260 éves ves KtT erdı llátv tványa nya soha nem változ ltozó eleme a tájnak A lenyőgözı lombsátor alatt a természet rendje szerint zajlik az Élet, és s folyamatosan termelıdik a kincset érrı (féényig nyigéényes nyes ) ttölgyfa

10 Az induláshoz ennyi fény is elég Ha sokkal több lenne, csökkenne a szelekciós s nyomás, s,és s megjelennének nek a konkurens fajok Ha a szomszéd d jókor távozik, az új j generáci ció gyıztes egyedei elıtt nyitva áll az útt

11

12

13

14 A hátt ttérben még g lábon a matuzsálemek, középen már r síínen az ifjú csapat, az elıttérben pedig a gyertyán n (ki tudja, hányadik generáci ciója?) optimális állapotban ırzi a helyet - és s gazdagíítja a talajt - a vén n tölgyfa talán n utolsó makktermésének a befogadására

15 Van-e e ember, aki jobb rönk nköt t tud termeszteni termeszteni?

16 BADIN

17 Mélt ltó utódok elıdj djük talpalatnyi talpalatnyi helyén

18 Egy ISKOLA-PÉLDA! LDA!

19 A Természet is tud nekünk nk tetszı,, minıségi rönk nköt t alkotni.

20 Ennek az erdınek aligha ártott az EG EGÉSZS SZSÉGÜGYI GYI (?) termelés s elmaradása

21 Ahol a llék ttúl l nagyra sikerült lt

22 Sziámi ikrek

23 és s a produktumuk

24

25 Bükki İserd serdı Utód d nélk lküll ( lesz lesz-e e gyümölcs a fán?)

26 VÁR-HEGY Siralomh Siralomház

27 Védızóna (felújult a vadlétsz tszám m mélypontj lypontján Magterület

28 2. Az ember és az erdı viszonya

29 3. Az erdıgazdálkodás kialakulása célja elévülhetetlen eredményei módszerei szálaló üzemmód vágásos üzemmód - és annak negatív következményei

30 Vannak olyan erdıképek a Biharságban, melyek a fejszétıl érintetlenek maradtak. Ezek az idı múlásával fogytak, mára csak néhány magára hagyott, kevésbé járt pagony van, melyek megtarthatták ıstermészetüket. Ezzel szemben a tölgyrégió mindazon kerületeiben, ahol az ember az eredeti erdıformációt vágásos felújítás alá vonta, ott csak a tölgy felújulására voltak tekintettel, minden más kísérı teremtményt kiirtottak és veszni hagytak (Anton Kerner, 1863.)

31 Tasmania Quo vadis mankind? (Varga B.- Garamszegi B.) Source: Pro Silva Australia

32 Degradálódik - a táj,

33 Bükk Mátra Zemplén

34 - a talaj, Zemplén Hevesi dombvidék

35 Mátra Tátra csökken - a faállomány állékonysága, Couvet

36 Bükk a faállomány -, valamint az erdı ökológiai értéke Cserhát és biodiverzitása, İrség Gyula

37 NO COMMENT

38 4. Mi a kiút? Az EMBER ÉS AZ ERDİ VISZONYÁNAK ÚJRAGONDOLÁSA, majd az ERDİGAZDÁLKODÁS PARADIGMA-VÁLTÁSA: A fokozatos, türelmes, következetes átállás a TERMÉSZETI FOLYAMATOKRA alapozott, holisztikus szemlélető, ökológiai megalapozottságú, FOLYAMATOS ERDİBOR BORÍTÁST biztosító, fenntartható, JÖVEDELMEZİ erdıgazd gazdálkodásra

39 A Pro Silva szemlélettel kezelt erdık fıbb jellemzıi - folyamatos erdıbor borítás, - közel állandó, a természeteshez közelk zelálló élıfa-készlet és nagyobb növedék, - ıshonos fafajok dominanciája, - elegyesség, vegyes-korúság, szintezettség, - biológiai - és s szerkezeti sokféles leség, - a természetes táj megjelenítése, - a Föld F valamennyi élılénye erdıvel szemben támasztott, közvetlen és közvetett igény nyének nek folyamatos kielégítése, - nagyobb, folyamatosan fenntartható hozam (pl. több, t jobb, olcsóbb fa)

40 A különbözó módon kezelt erdık diverzitás-értéke (Coats and Steventon 1995) Term észetes erdı 100 Tarvágás 5 Felújítás m agszóró fákkal Értékfák "túl"-tartása Fokozatos felújítóvágás 55 Csoportos szálalás 80 Szálalás 90 (%) Forrás: Finn Erdészeti Kutató Intézet (METLA). (Poszter. Hannover, 2000)

41 (és nem utolsó sorban:) növekszik az erdıgazdálkodás rentabilitása Az egykorú és a vegyes-korú erdı fıbb gazdasági mutatói (Kynast, 1995) Növedék 1 1,3 Élıfakészlet 1 1,3 Term elési költség 0,6 1 Egykorú Egyéb költség 0,4 1 Vegyeskorú Felújítási költség 0,2 1 Üzemi eredmény 1 1,8 F 0 0,5 1 1,5 2 Forrás: Finn Erdészeti Kutató Intézet (METLA). (Poszter. Hannover 2000.)

42 5. Hol tart Európa? Magyarország?

43

44 Hogyan viszonyuljon az erdészeti kutatás és - gyakorlat a klímav maváltozáshoz? /PRO SILVA megközel zelítés/ 2008 JNOBI Budapest, II. Varga Béla

45 I. TÉNYEK, amelyeket mindig szem elıtt kell tartani 1. A klímaváltozást ma már tényként kell kezelni 2. A klímaváltozás nem új és nem is nagyon ritka jelenség az élıvilág történetében 3. A klímaváltozást az erdı mindig kiheverte. Az erdei ökoszisztéma s vele az élıvilág hosszú távon mérve folyamatosan fejlıdött 4. A természetes erdık tőrı-, alkalmazkodó- és megújuló-képessége a lehetséges legnagyobb 5. Az ember által kitalált mőerdık beleértve a legremekebb, felújítóvágással létrehozott, egykorú erdeinket is sokkal sérülékenyebbek és esendıbbek

46

47

48

49

50 . A tölgypusztulás során szálanként és kis csoportokban elhalt fák helyén, év alatt - a jelentıs vadkárosítás ellenére is - ígéretes fiatalos cseperedik fel. Felsıtárkány 31/C

51

52

53

54

55 II. MIT NE TEGYEN az erdıvel foglakozó ember a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás ürügyén? 1. Ne higgye, hogy a megoldás kulcsa az ı kezében van. Ne becsülje túl a saját lehetıségeit és képességeit 2. Ne menjen a várhatónak látszó változások elé és fıleg ne csak a maga feje (és még kevésbé a rövid-távú anyagi érdeke!) után

56 III. MIT TEHET az erdıvel foglakozó ember a klímaváltozáshoz való felelısségteljes alkalmazkodás során? 1. Alázattal kutassa, figyelje, regisztrálja és értékelje a Természet reakcióit 2. A Természet által mutatott, felkínált alkalmazkodási irányok közül kell kiválasztania az Ember számára leghasznosabbat, és arra haladni a Természettel legszorosabban együttmőködve 3. A meglévı erdeinket úgy használja és kezelje, hogy minden tevékenységével az erdı természetes állapotához való (vissza)közeledését szolgálja. (Ennek legáltal ltalánosabb, hatékonyabb és s gazdaságosabb gosabb módja m a folyamatos erdıbor borítást biztosító üzemmód d alkalmazása a vágásos v helyett) 4. A gazdaságtalan erdıkben folyó tevékenységet ésszerő keretek között az általunk ütött sebek gyógyítására és rehabilitációra kell korlátozni 5. A fentiek alapfeltételeként: mindenekelıtt vissza kell adni a növényevı nagyvadnak a Természet által reáosztott, az erdei ökoszisztémába illeszkedı szerepét

57

58 A (t ú l s z a p o r í t o t t) NAGYVADÁLLOMÁNY HATÁSA A TERMÉSZETKÖZELI ERDİGAZDÁLKODÁSRA JNOBI Budapest, III. Varga Béla

59 Mennyi szarvas és vaddisznó élt Magyarországon? SZARVAS A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG NÉHÁNY KILÖVÉSI ADATA Gímszarvas Év Lelövés Számított létszám VADDISZNÓ (ma ennyit lı Baranya megye) Forrás: MILLENIUMI VADÁSZATI ALMANACH BARANYA MEGYE /MADAS A. 1978/

60 HOVÁ JUTOTTOTTUNK,... Vadlétszám A szarvas- és a vaddisznó-állomány bevallott létszámának alakulása a populáció-robbanást követıen szarvas vaddisznó Év Törvényszegés révén fenntartott vad minimális mennyisége Törvény szerint fenntartható legnagyobb vadlétszám, amennyiben az erdı természetes felújulását nem akadályozza Természetvédelmi és gazdasági szempontból fenntartható legnagyobb vadlétszám Természetvédelmi szempont fenntartandó, a minimális életképes populációt biztosan meghaladó vadlétszám, mivel elıtt ennél mindig lényegesen kisebb volt a vadállomány. ÉS MI LETT AZ ÁRA?

61

62

63

64

65

66 BOTH FOREST HAS THE SAME ORIGIN, AGE AND COMPOSITION THE BIGGER ONE HAS GROWN UP BEHIND A FENCE...

67

68 N O C O M M E N T!

69 HOVÁ TŐNIK AZ ERDİBİL A MAKK?

70 Miért nem képesek felújulni az évezredek óta önerıbıl fennmaradtıshonos fafajaink? Egyértelmő - széles körben általánosítható - választ ad erre a kérdésre a Cserépfalu 13/F erdırészlet 100 négyzetméternyi területének tizenöt éves története. A csaknem elegyetlen, egykorú, klasszikus kezelést kapott bükkös - természetvédelmi rendeltetésének köszönhetıen - ma már a 150. évéhez közeledik. A nevelıvágások - és az eddigi élete utolsó harmadában bizony, már elıforduló természetes bolygatások - ellenére már a második erdész-generáció érett, majd túltartott n u d u m állománynak titulálja. A cserjeszintnek hírmondója sincs. A gyér gyepszint lakóinak - lágyszárúaknak és kelı magoncoknak - is csak kedvezı idıjárás esetén van itt esetenként pár hétre korlátozott tartózkodási engedély -e. A megszokás következtében természetesnek tartja az ember ezt az állapotot. Tizenöt évvel ezelıtt, az erdı közepén egy 10x10 m-es kerítés épült. Olyan, amely az erdıre ható tényezık közül csak a vadat tartotta távol az egyetlen árnyi területtıl. A fényviszonyok a kerítésen kívül és belül gyakorlatilag azonosnak tekinthetık. Lássuk mi lett a sorsa

71 MEGSZOKOTT TÉLI KÉP EGY KÖZEL FÉLÉVSZÁZADA VÁLTOZATLANNAK TŐNİ, TÚLTARTOTT, 130 ÉVES, TERMÉSZETSZERŐ BÜKKÖSBEN

72 MI REJLIK A SZŐZ HÓ ALATT - A 10 x 10 m-es, FRISSEN BEKERÍTETT KONTROLL-PARCELLÁN?

73 Jó félév múltán: DÚS BÜKK - és ASPERULA-SZİNYEG N NÚDUM - A MEGSZOKOTT BARNA AVAR - AMEDDIG A SZEM ELLÁT

74 HÁROM NYÁR ELTELTÉVEL: TELJES BORÍTÁSÚ, ELEGYES ÚJULAT, KÖRÖS-KÖRÜL MARADT AZ AVAR

75 TIZ ÉV ELTELTÉVEL: MÁR NEM CSAK ÍGÉRET! A FELSZÍN ZÖLDES SZÍNE CSUPÁN MEDÁRD RÖVID-ÉLTŐ AJÁNDÉKA

76 TIZ ÉV ELTELTÉVEL - KÖZELEBBRİL

77 A következı három évben sem változott a helyzet: az erdı maradt, mi volt... csak a tenyérnyi fiatalos fejlıdött töretlenül tovább.

78 A NAGYVAD TÚLSZAPORODÁSÁNAK LEGSÚLYOSABB KÖVETKEZMÉNYE, HOGY A TERMÉSZETES FOLYAMATOK KORLÁTZÁSÁVAL - MIDENEKELİTT AZ ERDİ ÖNFENNTARTİ KÉPESSÉGÉNEK MEGBÉNÍTÁSÁVAL - KIZÁRJA AZ ÉSSZERŐ ÁTÁLLÁST KORUNK PARANCSÁRA: A VALÓBAN TERMÉSZET-KÖZELI ERDİGAZDÁLKODÁSRA

79

80

81

82

83