A GAZDÁLKODÁSI CÉL SZERINT DIFFERENCIÁLT MŐSZAKI-GAZDASÁGI MODELLEK

Átírás

1 A GAZDÁLKODÁSI CÉL SZERINT DIFFERENCIÁLT MŐSZAKI-GAZDASÁGI MODELLEK A téma kutatása az általános fatermesztési (erdıtelepítési) kérdéseken túl elsısorban az Akác, a Nemes nyár és a Hazai(ıshonos) nyár, valamint a Tölgy (KST, KTT) állományokban folyó minıségi (kiváló minıségő értékfa) és nagy mennyiségő faanyag megtermelésének erdınevelési, valamint az energetikai célú faültetvények kérdéskörére, azok ökológiai kérdéskörére, azok ökológiai és fıleg ökonómiai témáira terjedt ki. Az említett kétféle termelési cél elérésével kapcsolatos irányelvek, és a feladatokat összefoglaló erdınevelési modell táblák részletesebb ismertetése elıtt néhány általános kérdéssel foglalkozunk. Ezt egyrészt az indokolja, hogy számos fatermesztési feladat szinte valamennyi fafajra nézve azonos. Ezen túlmenıen az is indokolja, hogy napjainkban az erdıtelepítésekkel és általában a fatermesztéssel kapcsolatosan sokféle álláspontot alakítottak ki elsısorban azok, akik nem végeztek ilyen irányú kutatásokat és hipotézisszerően fogalmazták meg a fatermesztési tennivalókat. Kísérleti eredmények nélkül értékelték az erdıtelepítések, a kultúr erdık ökológiai és ökonómiai tényezıit. A továbbiakban az általunk kialakított és helyesnek tartott kérdéseket foglaljuk össze, mert ezekre épül az erdıtelepítések, valamint a velük kapcsolatos fatermesztési feladatok és eredmények különbözı célú értékelése is. Az ültetvényszerő fatermesztés, az ültetvényszerő erdı, a faültetvény elnevezéseket az as évek óta alkalmazzuk a magyarországi erdıgazdálkodásban. A mesterséges úton létrehozott erdısítés (erdıfelújítás és erdıtelepítés), valamint a természetes úton (magról vagy sarjról) keletkezett erdıfelújítás közötti lényeges különbségeket hivatottak ezek a szakkifejezések érzékeltetni és a velük kapcsolatos fatermesztési eljárásokban mutatkozó különbségeket kihangsúlyozni. Ezen jelentés az új erdıtelepítésekben a természetközeliséget, a különbözı termelési célkitőzések megvalósításának ökológiai elıfeltételeit, lehetıségeit és módszereit vázlatosan foglalja össze és összhangban van a közölt erdınevelési és fatermesztési modell táblákkal. A különbözı kísérleti területeken folytatott vizsgálatok során figyelembe vettük az egyes fafajok ıshonos jellegét, termıhely igényét és az adott termıhelyet illetı megfelelıségét (termıhelyállóság), növekedésének menetét, kiemelten a természetközeliséget és azt, hogy a fatermesztés gazdaságossága az ültetvényszerő erdıkben (erdıtelepítésekben) is elsırendő célkitőzés, de a "természetszerő" erdıkben sem elhanyagolható cél. Az erdıtelepítések természetközeliségét illetıen meghatározónak fogadtuk el az egyes termelési célok esetében a termıhely és az adott (pld. gyorsannövı) fafaj(ok) közötti összhangot, a termıhelyállóságot. Ennek megfelelıen természetközelinek tekintjük azt az erdıtelepítést (ültetvényszerő, kultúr erdıt is), amelynek állományalkotó fafajösszetételének a termıhely igénye és az adott termıhelyi (ökológiai) adottságok között teljes az összhang: "termıhelyálló". Ez egyúttal a különbözı célú fatermesztés ökológiai alapjainak és ökonómiai eredményeinek is az elıfeltétele. Ennek ismeretében van megalapozott lehetıség arra, hogy az adott faállományokban a termelési célkitőzéseket a termıhely és a fafaj függvényében meghatározzuk. Ennek ismeretében van mód az erdınevelési és a fatermesztési modellek kidolgozására, továbbá a cél elérését szolgáló minimális emberi beavatkozások, a minimális költség felhasználás irányelvszerő meghatározására

2 Vizsgálatainkat az adott fafaj és termıhely függvényében a minıségi (méretes értékfa) és a mennyiségi ( nagy volumenő fa mennyiség) termelésre vonatkozóan végeztük. (Minıségi és mennyiségi fatermesztés). A munkánkat segítette a témakörben már korábban végzett kutatások, kísérletek kiértékelése is. Álláspontunk szerint nem csak a természetszerő, hanem az ültetvényszerő erdı is az ERDİ kategóriába tartozik, ha elfogadjuk a meghatározást, amely szerint: AZ ERDİ egy adott területen élı növények és állatok biocönózisa, ahol a különbözı élılények (növények és állatok) egymással és környezetükkel kölcsönhatásban (biocönotikus konnexus) élnek és változnak. Ez megfelel az erdıtelepítések esetében is a korszerő erdei ökoszisztéma szemléletnek és megalapozza az ökonómiai célok fenntartható elérését is. Egyúttal azt is bizonyítja, hogy a magyarországi ültetvényszerő (kultúr) erdıkben a természetközeliség, az ökoszisztéma és az ökológiai szemlélet, a termelési, ökonómiai feladatokkal kellı összhangban megvalósítható. A téma kiemelt biológiai vonatkozású tényezıi A méretes értékfa termelést és a nagytömegő faanyag termelését illetı fatermesztési beavatkozások (modellek) ismertetésének bevezetéseként -rendhagyó módon- tárgyaljuk azokat a biológiai vonatkozású szempontokat, tényezıket, amelyeket a megbízás keretében végzett kutatások során is figyelembe vettünk. A zárójelentésben ismertetett kutatások szupraindividuális organizációkra, az ültetvényszerő erdei ökoszisztémákra és nem csupán a faállományra, vagy az egyes fákra vonatkoztak. Az erdei ökoszisztémán belül a különbözı populációk kölcsönhatásait az egyedszámon (törzsszám stb.) kívül biomassza egységben (fatérfogat, stb.) kívántuk meghatározni és fatermesztési modellekben számszerően kifejezni. Kiemelt feladatnak tekintettük a két alapvetı fatermesztési célnak, az értékfa és a nagymennyiségő faalapanyag termelésnek a gazdaságos megvalósítását. Megállapításaink értelmében valamennyi erdıben az ökoszisztéma ökológia lényegének megfelelıen, mint komplex rendszernek ( az erdı élıvilága: növények, állatok, mikroorganizmusok) anyagforgalmi, energiaáramlási kérdéseit szélesebb körben kell vizsgálni annak érdekében is, hogy az emberi beavatkozás (erdımővelés, erdınevelés) optimális idejét, mértékét és módját a termelési cél és a gazdaságosság kihangsúlyozásával határozzuk meg, célul kitőzve az erdı különbözı produktumainak, elsısorban a méretes értékfának, illetve a nagytömegő faalapanyagnak a tartamos ( a meghatározott termelési ciklust illetı fenntartható) létrehozását. A téma keretében végzett kutatások során ezért megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztunk itt is a biocönotikus konnexussal, az életközösségi kapcsolatokkal amelyek az erdıtelepítéssel (mesterséges erdısítéssel) létesített erdı életközösségét alkotó fito(dendro)- és zoocönózis bonyolult kölcsönös kapcsolatait foglalják magukba. Ezeknek a kapcsolatoknak a különbözı fafajösszetételő és termıhelyő ültetvényszerő (kultúr) erdıkben más és más hatása van a biológiai produktumra, elsısorban a fatermésre, a fatermés minıségére és mennyiségére. A fatermesztési eljárásokkal az ember ezeket pozitív és negatív irányban képes befolyásolni. Kiemelt szempont itt is a természeti törvények betartása, amelyek az erdıtelepítések során is betartandók! Az ültetvényszerő (erdıtelepítések) erdei ökoszisztémák funkciójának, kiemelten a különbözı termelési céloknak a vizsgálatakor alapvetı jelentıségőnek tekintettük az energiakoncepciót, az anyag és energia forgalom meghatározásának a lehetıségét. Ennek keretében az energiamérleg meghatározásához nélkülözhetetlen a fatermés ismerete. Ennek megállapítása történhet az erdı egyes fejlıdési idıszakaira, vagy az egész vágásfordulóra vonatkoztatva. Az erdınevelési és a fatermesztési modellek ezt kifejezésre juttatják. Az adott faállományon belül az egyes fák növekedése, vitalitása és a károsítókkal szembeni ellenállása is jelentıs tényezı, amely döntıen függ a fafajok intraspecifikus és interspecifikus

3 kapcsolataitól, a tápanyagfelvétel és a fotoszintézis lehetıségeitıl és intenzitásától. Erre különös hangsúlyt fektettünk a méretes értékfa termelést illetıen, ahol az egyes fák szerepe és "gondozása" elsırendő jelentıségő. A mennyiségi fatermesztés során ennek kisebb a szerepe. Az egyes fáknak az ökológiai variabilitásnak köszönhetıen különbözı a környezeti hatásokra és azok változásaira adott válasz reakciója. Ez azért is figyelemre méltó, mert az erdıtelepítésekben és a mesterséges erdısítésekben egyre nagyobb arányú a nemesített szaporítóanyag felhasználása. Az adott populáció ezért viszonylag homogénnek tekinthetı. (növıtér- változás, emberi beavatkozások hatása stb.). Az ültetvényszerő fatermesztésben, a nemes nyárak, az akác és a fenyık, de még a tölgyek területén végzett genetikai kutatások eredményeinek is kiemelkedı a szerepe a faállományok homogenitását, növekedését, minıségét és a betegségekkel szembeni ellenállását illetıen. A populáción belül a fák egymástól eltérnek némileg még azonos klónok alkalmazása esetén is. A fák variabilitását elıidézı ökológiai faktorok közül a fizikai és a kémiai tényezık, ( relatív magassági osztály, hálózat: az egyes fák egymástól való távolsága, a talaj kémiai elemeinek a mennyisége és minısége, valamint ezek változása) a morfológiai és a biológiai változatok sorozatát eredményezhetik. Az individuális variabilitás: a törzs és a korona alak, a fatérfogat, átmérı, magasság, ellenálló képesség stb., amelyet a kutatások során különös figyelemmel kell kísérni fıleg a minıségi, de a mennyiségi fatermesztés során is. Az egyedi "válogatás" tehát nem hagyható el, fıleg a minıségi fatermesztés során. Csak a legkiválóbb fákon végzett nyesésektıl várható el kellı ökonómiai eredmény. Az értékfa és a nagytömegő fa termelésével kapcsolatosan nagy jelentısége van az erdei ökoszisztémák önszabályozó képességének. Ennek döntı szerepe van az erdı produktumainak a létrehozásában minıségi és mennyiségi vonatkozásban egyaránt. Az önszabályozás az ökológiai rendszerben fékezi a zavaró hatásokat és növeli a rendszer stabilitását, amely az erdı termékeinek: sokoldalú hasznának a tartamosságát (fenntarthatóságát) illetıen nélkülözhetetlen. A természetközeli, erdıtelepítéssel létrehozott erdei ökoszisztémák rendelkeznek a fafaj és a termesztés módjának a függvényében különbözı mértékő autóregulációs képességgel, bár ennek a mértéke nem éri el a természetes úton felújított ıshonos erdıállományokét. A kutatási célok közé tartozott annak a meghatározása, miként lehet az erdei biomassza hasznos frakcióit: értékfa(minıség),- fatömeg(mennyiség), tartamosan (fenntarthatóan) növelni (erdınevelés,) az ökonómia eredményeket fokozni, és a káros hatásoktól megvédeni. Az erdei ökoszisztémák produktivitásának, illetve a potenciális produkciójának az egyik fokmérıje a biomassza, kiemelten a dendromassza mennyisége, minısége és szerkezete (fatermés), valamint a fatermés létrejöttét befolyásoló emberi beavatkozás (erdınevelés). A feladatok közé tartozik az is, hogy miként lehet az adott célt a legkevesebb emberi beavatkozással, a legkisebb költségfelhasználással elérni.

4 Az Akác, a Nemes és a Hazai (İshonos) nyárak, a és a Tölgyek(KST, KTT) termesztésének fontosabb biológiai (ökológiai) és faállomány szerkezeti általános érvényő kiemelt tényezıi a minıségi és a mennyiségi fatermesztésben Ezen fejezet keretében azokra az általános érvényő tényezıkre térünk ki, amelyek valamennyi fafajra érvényesek. Részletezésük meghaladná e jelentés terjedelmét. Részletesen ismertetik ezeket a korábban megjelent szakkönyvek. (A Tölgyek, A Fenyık termesztése, A Nyárak, Az Akác - Béky A., Keresztesi B., Solymos R., Tóth B., Rédei K. stb.) Ezek a publikációk az édeklıdık (termesztık) számára könnyen hozzáférhetık, a legtöbb szakember kézi könyvtárából sem hiányoznak. Elegendı, ha itt hivatkozunk rájuk. Ezek a könyvek részletes kiegészítésül szolgálnak a minıségi és a mennyiségi fatermesztés fafajonkénti irányelveihez. Az erdei ökoszisztéma alkotóinak a tulajdonságai, a környezeti hatások, az emberi beavatkozás eredményeként alakul ki az erdık, és ezen belül a faállományok struktúrája, amellyel a kutatások keretében a faállomány szerkezeti vizsgálatok során foglalkoztunk. Az erdıtelepítések szerkezete jelentıs mértékben különbözik a természetes felújítással létrejött újulatokétól. Ez közismert. A térbeli rend, a faállomány áttekinthetısége, a munkaterületek megközelítése és a tervezett, valamint a végzett munka értékelése a mesterséges erdısítéssel létesített faállományokban lényegesen könnyebb. Az egyes fák az erdı térbeli szerkezetében (egyenes sorok, sor és tı távolság) különbözı pozíciót foglalnak el. Külön figyelmet kell szentelni a faállományban való vertikális irányú elrendezıdésükre, amely a fényenergia felhasználásáért folyó versengés következménye. Az erdısítési hálózat szerepe ezért is kiemelkedı. Ennek köszönhetı az egyes fák (individuumok) magassági osztályonként (kimagasló, uralkodó, közbeszorult, alászorult) való elhelyezkedése, a faállomány függıleges struktúrája, amely a törzsszámszabályozással, növıtér bıvítéssel számottevıen befolyásolható. Az erdei ökoszisztémák produkcióinak másik alapvetı meghatározója a faállomány horizontális struktúrája, amely a talaj, az erdıtelepítés módja, továbbá a fafajösszetétel, elegyarány szabályozás (ha egyáltalán erre sor kerül) következménye. Az erdei ökoszisztéma él világának tér- és idıbeli változása és változtatása döntıen az erdı vertikális és horizontális szerkezetének a módosulását, módosítását jelenti Ennek a folyamatos mérését és egzakt meghatározását mindkét termelési cél szempontjából szintén kutatási feladatnak tekintettük (2,3,4 feladat). Ez csak a hosszú idın át, azonos kísérleti parcellákon végzett vizsgálatok útján határozható meg kellı megbízhatósággal. A feladatot képezı fafajú (Akác, Nemes- és hazai nyárak, Tölgyek) faállományokban végzett kutatások jelentıs témáit foglalják magukba az említett fatermési, a faállományszerkezeti és az erdınevelési kutatások, amelyek eredményei jórészt a fatermesztési modellek is. Ezek a kutatási témacsoportok az erdészettudományban és az erdészeti gyakorlatban egyaránt szervesen összefüggenek egymással. Az erdı életébe való emberi beavatkozásoknak (erdıgazdálkodás) megközelítıen a 90%-át az erdı- (faállomány) nevelés alkotja (nevelıvágások, felújító vágások stb.). Az erdei ökoszisztémák szerves anyag termelésének, a bioprodukciónak a mennyiségére és minıségére, valamint a fajok és az erdı szerkezetének a biodiverzitására (elsısorban a faállományra nézve) vonatkozóan az erdınevelésnek rendkívül jelentıs hatása van. A különbözı fafajösszetételő és ökológiai adottságú faállományok térfogat és méret változásának, más néven a növedékének a meghatározása a méretes értékfa és a nagytömegő

5 faanyagtermelés során egyaránt alapvetı feladat. Ennek ismerete nélkül sem a termelés ökológiai, sem ökonómiai tényezıit kellı megbízhatósággal nem lehet meghatározni. Az egyes fák és a faállományok térfogatának és méreteinek ( átmérı, magasság, alakszám) t1 és t2 idı ( t2 t1 = dt ) idı alatt bekövetkezett változása a növedék, amely lehet éves folyónövedék, korszaki (több évi) átlagos folyónövedék és a véghasználati átlagnövedék. Az egész állományra, a fıállományra és az összes fatermésre vonatkoztatva célszerő a növedéket az erdészeti gyakorlatban meghatározni és vizsgálni. Az egészállomány alatt értjük a fıállomány (nevelıvágások után lábon maradó állományrész) és a mellékállomány (elıhasználat: a nevelıvágások során kitermelésre kerülı állományrész) összegét egy adott korban és termıhelyen. Az összes fatermés a véghasználati faállomány és az összes elıhasználat együttese. Ez vonatkoztatható a faállomány korának bármely szakaszára is. (példa: III. fatermési osztályú, 50 éves korú kocsánytalantölgyes összes fatermése = az 50 éves korra vonatkoztatott egész állomány, hozzáadva az addig elıhasználatként kitermelt összes mellékállományt.) A fanövedéket a fák és faállományok átmérı irányú, magassági és alak- ( f., F.) viszonyainak változása együtt alkotja. (növedék összetevık). Ezeket a kutatás folyamán külön külön is vizsgáltuk. Az átmérı irányú növedék kutatása a megbízás tárgyát képezı téma szempontjából közülük a legfontosabb. Vizsgáltuk a fatermés mennyiségét és minıségét meghatározó tényezıket és a közöttük levı összefüggéseket is a méretes értékfa és a nagytömegő faalapanyag termelése esetén. Ennek eredményeiként fatermési osztályonként szerepelnek a modelltáblák adatai. Az erdıtelepítéssel létesített ökoszisztémák bioprodukciójának a mennyiségét, mértékét és létrejöttének idejét (produktivitását) is számos tényezı komplex hatása befolyásolja. Ezek összességét fatermési viszonyoknak nevezzük, ha csak a fatermést vizsgáljuk. Az adott termıhelyi, ökológiai viszonyok részletes feltárása, a termıhelynek megfelelı fafaj(fajta), fafajösszetétel megválasztás az adott területen várható fatermés kiinduló alapja. Ennek a szerepe valamennyi vizsgált fafaj esetében döntı, de különösen kiemelkedı a nemes nyárak termesztése során. A klíma és ezen belül a napsugárzás behatárolja a fatermıképesség felsı határát, bár az egyes fafajok fatermése különbözı mértékben függ az éghajlattól. A klímaváltozást és várható hatósait hazai és külföldi kutatók egyre bıvülı körben kutatják. Az erdıtelepítések jövıbeni eredményeit illetıen erre ma már a korábbiaknál nagyobb figyelmet kell fordítani. Közismert az is, hogy a fatermésben a talaj szerepe a legnagyobb az éghajlat után. A különbözı éghajlatú tájak közel azonos talajtípusain a fatermés nem azonos. Az éghajlaton és a talajon kívül figyelembe kell venni a többi termıhelyi tényezıt, mindenekelıtt a hidrológiai, a domborzati viszonyokat és a talajban lakó, valamint a talajon kívüli élıvilágot, amelyek összhatása valamennyi fafaj fatermésére nézve is jelentıs. Ezek kölcsönösen hatnak egymásra, az erdıtelepítéssel létesített faállomány egész élıvilágára is (biocönotikus konnexusok). Meghatározó a szerepük a méretes értékfa és a nagytömegő faanyag termelése során. A felsorolt állományszerkezeti, fatermési és ökológiai tényezık közül fıleg az ökológiaiakat lehet a legkevésbé az emberi beavatkozásokkal módosítani. Ezek szerepe meghatározó a termelési cél helyes megválasztásában és ehhez kapcsolódóan a faállomány létesítésének és az egész fatermesztésnek a módját illetıen. Hozzájuk igazodva van lehetıségünk a faállomány szerkezetének külsı és belsı tényezıit úgy alakítani, hogy az adott erdei ökoszisztéma megfeleljen a termelési céloknak és az ökonómiai feladatoknak egyaránt. A továbbiakban ezen tényezıknek az erdıneveléssel való kedvezı alakításáról, az erdınevelésrıl foglaljuk össze azokat az irányelveket, amelyek a különbözı fatermesztési célok gazdaságok elérését ismereteink szerint eredményesen segítik elı.

6 Az Akác, a Nemes Nyárak, a Hazai Nyárak és a Tölgyek (KST, KTT) nevelésének fıbb irányelvei a minıségi és a mennyiségi fatermesztés során az erdıtelepítés útján létesített faállományokban. A felsorolt fafajok felhasználásával történt és erdıtelepítés útján létesített faállományok nevelésének irányelveit a minıségi és a mennyiségi fatermesztési cél figyelembevételével külön-külön meghatároztuk. Ezen fafajok általános erdınevelési modelljeit a korábbi évek során megszerkesztettük (Rédei K., Halupa L., Tóth B, Béky A.) és ezek bárki számára hozzáférhetık különbözı kiadványokban. Az irányelvek ismertetése során hivatkozunk rájuk. Az erdınevelési irányelvek meghatározásához azok a hosszúlejáratú kísérleti területek szolgáltattak alapot, amelyeket 1961 óta az egész ország területén létesítettünk, amelyeken elvégeztük a különbözı nevelıvágásokat és amelyek adatsorai (ismételt felvételek) megalapozott számszerő eligazításhoz is vezettek. Az erdınevelés alapvetı céljaként elsısorban nem a hagyományosan megnevezett törzsszámcsökkentést, elıhasználati faanyagnyerést stb. tőztük ki, hanem újszerően a törzsszámtartást tekintettük alapvetı feladatnak. A korábbi évtizedekben a körlap összegtartás hasonló, de a törzsszámtartással nem azonos szempontként szerepelt az erdınevelésben elsısorban Közép-Európában és fıleg Németországban. A végzett kutatások során megállapítottuk, hogy a különbözı termelési célok és valamennyi állományszerkezeti tényezı harmóniáját illetıen a körlapösszegtartás helyett más módon kell meghatározni az adott faállomány alapvetı erdınevelési vonatkozású jellemzıjét. A felsorolt faállományalkotó fafajok területén végzett kísérletek eredményeként állapítottuk meg azt, hogy a korszerő, és a fatermesztési célra orientált erdınevelés alapvetı feladata az optimális törzsszámtartás. Optimális törszszámtartás-on azt a fenntartandó élı faegyedszámot kell érteni, amelyet a különbözı termıhelyeken az adott faállomány különbözı korában fenn kell tartani (fıállomány) annak érdekében, hogy a kitőzött fatermesztési cél gazdaságosan megvalósuljon. Ezt az irányelvet érvényesítettük már a mellékelt ERTI erdınevelési modellek kidolgozása során is. Az itt szereplı törzsszámok (db/ha) az erdıtelepítési csemeteszámtól a faállomány véghasználatáig az egyes nevelıvágások után lábon hagyandó faegyedszámnak felelnek meg. Abban az esetben, ha egy adott faállományban a hektáronkénti törzsszám nem éri el a modell táblában szereplıt, nevelıvágást nem indokolt végezni! Mindezeket figyelembe véve hosszú távra, akár az illetı faállomány teljes vágásfordulójára kidolgozható a termelés lineáris programja, amely a jelen ismereteink szerint az optimumot képviseli. Ezek után röviden összefoglaljuk a minıségi és a mennyiségi fatermesztésre vonatkozó fıbb feladatokat az erdınevelési modelltáblákban szereplı elıírások (ajánlások) szerint és a modellek gyakorlati alkalmazásának módját és irányelveit.

7 A fatermesztés modelljeinek kidolgozása célállományonként A modellek kidolgozásának kiemelt szempontjai A fatermesztési és faanyag hasznosítási modellek a teljes fatermesztési idıszakra (vágásforduló) vonatkozóan tartalmazzák az erdımővelési (felújítás, nevelés) fahasználati feladatokat valamint a kitermelhetı famennyiséget az átlagos átmérı és famagasság megjelölésével. Ez az átfogó lineáris termelési (termesztés, kitermelés) és hasznosítási program a fıbb célállományokban (A Nemes nyárak, Hazai nyárak, Tölgyek) végzett kutatási eredményekre épül. A modell tudományos megalapozását a témakörben felhalmozott ismeretek szintézise képezi annak érdekében, hogy a benne foglalt elıírások (lehetıségek) a termelés optimális útját minél teljesebb mértékben jelöljék ki. A modellek több évtizedes kutató munka eredményei. A végtermékek szemléletében (minıségi vagy mennyiségi) modellezett termelési folyamat a hosszú termelési idıszak fontosabb szakaszainak részletezésébıl épül fel. Ennek megfelelıen az egyes szakaszok a következık szerint csatlakoznak egymáshoz: erdısítés rész végtermék: befejezett erdısítés, amelynek a konkrét jellemzıit a modell melléklete tartalmazza (célállományonként), tisztítások, rész végtermék: befejezett tisztítás, amelyet az elsıdleges rendeltetésnek megfelelı fıbb faállományszerkezeti tényezıkkel jellemeztünk (a ha-kénti N db, Dm cm, Hm m, G m 2, V m 3 ), törzskiválasztó gyérítések, rész végtermék: befejezett törzskiválasztó gyérítések, amelyek jellemzı faállományszerkezeti tényezıi azonosak a tisztításoknál elıírtakkal (N, D, H, G, V), növedékfokozó gyérítések, rész végtermék: befejezett növedékfokozó gyérítések, a jellemzı faállomány szerkezeti tényezık azonosak az elıbbiekkel (N, D, H, G, V) Vágásérett faállomány, amely a fatermesztés valódi végterméke, amelyre vonatkozóan a termelési cél (minıségi, mennyiségi) szerinti faállományszerkezeti tényezık szintén szerepelnek a modellekben, A kitermelhetı fa hasznosítási lehetıségei a fatermesztési modellben szereplı elı és véghasználati fakitermelési adatokhoz (mennyiség, méret) csatlakoznak és ezek függvényében adják meg a lehetséges faválaszték összetétel-variációkat, amelyek a további fafeldolgozás alapjait képezik.

8 A kutatás során kiemelten foglalkoztunk: Az erdısítési hálózattal, az erdıtelepítések optimális csemeteszámával, amely a további erdımővelési beavatkozások egyik legfontosabb jellemzıje. Az optimális törzsszámtartással a termelési cél (multifunkcionális faállomány hasznosítás, stb.) függvényében. Optimális törzsszámtartásnak tekintjük a faállomány felsı szintjében (1,2,3 magassági osztály) álló fáinak azt a hektáronkénti egyed számát, amelyet az adott korban és termelési szakaszban fenn kell tartani a kitőzött termelési cél optimális úton való elérése érdekében. Az alapkoncepció a korábbi törzsszámcsökkentési szemlélettel szemben a mindenkor fenntartandó törzsszámra épül, amely szerves összefüggésben áll az optimális körlapösszeg tartással. E kutatások nemzetközileg is újszerő eredménynek tekinthetık. Az erdınevelési modell táblák gyakorlati hasznosítása lehetıvé teszi: A teljes fatermesztési folyamat feladatainak hosszú, közép és rövid távú programozását (lineáris program). A kitermelhetı fa viszonylag nagy pontosságú elırejelzését, különbözı célú prognózisok készítését. A várható famennyiség hasznosítására való felkészülést. Az optimális technológiák kiválasztását, amelynek alap elemei az erdısítési hálózattól a véghasznosítás ökonómiai eredményeinek elemzését. Az emberi beavatkozásoknak az egész erdei ökoszisztémára vonatkozó értékelését. Az erdınevelési modellek részletes ismertetése A továbbiakban azokat az egész vágásfordulót átfogó táblázatokat, valamint alkalmazásukat ismertetjük, amelyek az Akácosok, Nyárasok, Tölgyesekre vonatkozóan tartalmazzák az egyes nevelıvágások korát, számát és a nevelıvágások után lábon maradó állományrész (fıállomány) fontosabb adatait. Az erdınevelési modell táblák fontosabb gyakorlati vonatkozású jellemzıi a következık: A faállományok teljes vágásfordulójára nézve összefüggı rendszerbe foglalják és tartalmazzák a nevelıvágásokat. Számszerő eligazítást nyújtanak a nevelıvágások idejérıl, számáról és a (fenntartandó) lábon maradó fıállomány szerkezetérıl. Az optimális törzsszám fenntartására alapozva közvetlenül határozzák meg a nevelıvágások erélyét (mértékét), hogy az erdınevelés figyelme arra a törzsszámra irányuljon, amelyet az adott termıhelyen a faállomány különbözı korában a célok gazdaságosan eredményes megvalósítása érdekében fenn kell tartani. Egyszerő és közérthetı adatsorokat tartalmaznak, amelyek közül az átlagos tıtávolság fejezi ki a leggyakorlatiasabban a bonyolult összefüggésekbıl fakadó teendıket. Differenciáltan, fatermési osztályonként (termıhely) irányozzák elı a nevelıvágásokat és vágáskorokat. Általában az elsı három fatermési osztály adatai a minıségi fatermesztésre,

9 míg a következıké a mennyiségire vonatkoznak. Különleges esetben a kiemelt célok és a faállomány növekedési trendje szerint helyes a táblák adatait extrapolálni. A megadott magassági, átmérı és fakészlet adatok a várható fatermésre is utalnak, amelynek az értékét növelni kívánjuk. A véghasználati törzsszámot ("V") a különbözı erdınevelési kísérletek útmutatása szerint nem az átlagos mérető, hanem az ennél nagyobb fák alapján tartalmazzák a modelltáblák, mert ezek növekedése általában töretlen és legnagyobb a faállomány élete folyamán. A természetes sőrőségnek a rendeltetést szolgáló fákból való kialakítása a táblákban úgy jelentkezik, hogy a lassan növı fafajok ( Tölgyek) esetében a véghasználati kor elıtt évvel, a gyorsan növıknél (Akác, Nyárak) 3-5 évvel nem szerepel már nevelıvágás (gyérítés). Ismételten ki kell hangsúlyozni azt, hogy az erdınevelési modelltáblák adatai a nevelıvágás után fenntartandó fıállományra vonatkoznak. Szakmailag sem lenne helyes, ha a kitermelendı famennyiséget szerepeltetnénk. A faállományok állapota, törzsszáma rendkívül különbözı. Ezért a kísérletek eredménye szerint optimálisnak tekinthetı, fenntartandó törzsszámot (hálózatot, tıtávolságot), mint "modell"-t szerepelteti a tábla, amelyhez az adott állomány viszonyítható. Abban az esetben, ha például a nevelıvágásra tervezett faállomány törzsszáma az adott korban kevesebb, mint amennyit a modelltábla tartalmaz, tilos a nevelıvágás, ha jóval több, akkor sürgısen el kell végezni a kellı erélyő tisztítást vagy gyérítést. Adott idıszakban indokolt lehet a modelltáblákban foglaltaknál több vagy kevesebb törzs változó ideig való fenntartása. A legkiválóbb fák alkossák a törzsszámot! Az erdınevelési modelltáblák gyakorlati alkalmazása minden bizonnyal számos kérdést vet még fel. Ezekre választ kell adni. Helyes a törzsszámtartás elvét fenntartani és az adatokat továbbra is a lábon maradó állományra megadni. Azt sem szükséges külön hangsúlyozni, hogy a "fenntartandó törzsszám" alatt az erdész mindenkor a többcélú erdıhasznosításnak leginkább megfelelı fákat érti, amelyek az adott területen viszonylag egyenletes eloszlásban állnak. Célszerő e gondolathoz kapcsolni a véghasználati korig fenntartani tervezett "V"-fák kiválasztásának és nevelésének az ügyét is, mert a fatermés minıségének a jövıben az eddigieknél is nagyobb lesz a jelentısége. A javafák, segítıfák és a kivágandó fák szerinti faosztályozás gyakorlati helyes alkalmazása a távlati célok megvalósításának nélkülözhetetlen elıfeltétele elsısorban a minıségi fatermesztés esetén. A gyakorlati alkalmazás problémái Az egyik legnagyobb gondot a gyakorlati alkalmazás során várhatóan az okozza, hogy az adott faállományokban számottevı a törzsszámbéli eltérés, amelynek a modelltáblákhoz való igazítása a kor növekedésével arányban válik problematikussá. Ezt a kérdést feloldja az irányelv, mely szerint: az erdınevelés céljait a leghatékonyabban a vágáskor feléig terjedı idıszakban lehet a nevelıvágásokkal megvalósítani (tisztítás, törzskiválasztó gyérítés), ezután a gyérítéseket

10 fokozatosan mérsékelni kell úgy, hogy a véghasználat idejéig a faállomány a 100 %-os sőrőséget elérje. a különbözı fafajú és összetételő állományoknak a termelési célnak megfelelı törzsszámát az adott termıhelyen és kor elérésekor meghatározott idın keresztül fenn kell tartani, a fenntartandó törzsszámnál az adott faállomány törzsszáma általában nagyobb, de soha ne legyen kisebb, ha mégsem érné el a kívánt mértéket, nevelıvágás nem végezhetı. Nagyobb eltérések (elmaradt gyérítések) esetén az a helyes, ha az adott állomány helyzetébıl kiindulva, a modelltáblák törzsszám-görbéinek a figyelembevételével külön törzsszámcsökkentési programot (görbét) készítünk. Az erdınevelési modelltáblák gyakorlati alkalmazásának a módja A modelltáblák alkalmazása egyszerő, viszonylag könnyen elsajátítható. Ennek során a tennivalók és azok logikai rendje a következı: - A nevelıvágások tervezésekor elıször meg kell állapítani a termelési célt (minıségi vagy mennyiségi), amely elsısorban a fatermési osztályhoz kapcsolódik. - Meg kell határozni a faállomány korát és az átlagos, vagy a felsı magasságát (a kimagasló fák magasságának a számtani átlaga). Ennek függvényében az állomány fatermési osztálya fafajonként a fatermési, vagy a modelltáblák adatainak az egybevetésével megállapítható. Az adatokat kellı pontossággal tartalmazzák az erdıtervek is az erdırészletenkénti részletes erdıleírásban. Az adott fafajra és fatermési osztályra vonatkozó modelltáblából a fıállomány adatai kiolvashatók. A nevelıvágások tervezése és jelölése ezek alapján elvégezhetı. Kiemelt szerepe van a modelltáblákban szereplı törzsszám és körlapösszeg adatok egybevetésének az adott állomány ugyanezen adataival. A legegyszerőbb és gyorsabb eligazítást a modelltábla utolsó oszlopa nyújt: "a fák átlagos távolsága". Az itt szereplı adatok azt mutatják meg, hogy a nevelıvágások után egymástól hány méterre kell hogy azok a fák álljanak, amelyek a kitőzött célokat szolgálják. Tehát nem mindegy, hogy milyen fák és ezekbıl hány darab marad lábon. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fáknak a táblázatokban megadott átlagos távolságát rugalmasan kell kezelni. A modelltáblákban szereplı körlapösszeg jelenti valójában a törzsszámtartáshoz a kiinduló alapot. A modelltáblákban az adott átmérıjő és számú törzsek körlapjának az összege megfelel ennek a körlapösszegnek. Alkalmazása fıleg a növedékfokozó gyérítéseknél indokolt, bár a tıtávolság ekkor is gyakorlatiasabb. Az átlagos magasság nem csak a fatermési osztályba való besorolás miatt szerepel a modelltáblákban, hanem azért is, mert a táblákban megadott magasságok elérése egyúttal a soron levı nevelıvágás elérésének az idıpontját jelenti, bár a faállomány kora is ezt a célt szolgálja. Az erdınevelésnek azon törekvése, amely szerint a nevelıvágásokkal el kell érni azt, hogy minıségi fatermesztés esetén a faállomány véghasználatáig a legkiválóbb fák optimális számú egyede, mennyiségi fatermesztés esetén a legnagyobb famennyiséget produkáló fák optimális számú egyede maradjon fenn nem csak a gazdasági célokat, hanem az erdei ökoszisztémák egészének a javát kell, hogy szolgálja a fatermesztés teljes folyamatában. Az erdı életébe való emberi beavatkozások közül a fatermesztés során az erdınevelés az egyik legnagyobb

11 mértékő beavatkozás, amikor a faállomány létesítésekor meglévı több ezer, sıt százezer fát a véghasználatig néhány száz darabra csökkenti. Az évtizedeket, vagy az évszázadot meghaladó idıszak folyamán a törzsszámcsökkentéssel a termelési cél szempontjából legkiválóbb fák számára kíván kedvezı életfeltételeket teremteni. Ez felel meg az ökonómiai céloknak is. A különbözı termesztési célú mőszaki-gazdasági modellek az ismertetett elemekre épülve mutatják be a szükséges költségeket és az elérhetı hozamokat.

12 Modellek Év Mővelet Kitermelt fatérfogat brm3/ha Kocsányos tölgy - minıségi fatermesztés Költség Árbevétel Jövedelem Választékok Véghasználati fatérfogat nm3/ha I. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, tisztítás Fagyártmányfa Törzskiválasztó gyérítés Papírfa Növedékfokozó gyérítés Rostfa Véghasználat Egyéb iparifa 1 Összesen Tüzifa 31 II. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, tisztítás Fagyártmányfa Törzskiválasztó gyérítés Papírfa Növedékfokozó gyérítés Rostfa Véghasználat Egyéb iparifa 1 Összesen Tüzifa 26 III. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, tisztítás Fagyártmányfa Törzskiválasztó gyérítés Papírfa Növedékfokozó gyérítés Rostfa Véghasználat Egyéb iparifa 1 Összesen Tüzifa 24 IV. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, tisztítás Fagyártmányfa Törzskiválasztó gyérítés Papírfa Növedékfokozó gyérítés Rostfa Véghasználat Egyéb iparifa 1 Összesen Tüzifa 18 V. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, tisztítás Fagyártmányfa Törzskiválasztó gyérítés Papírfa 0 65 Növedékfokozó gyérítés Rostfa Véghasználat Egyéb iparifa 1 Összesen Tüzifa 20 VI. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, tisztítás Fagyártmányfa Törzskiválasztó gyérítés Papírfa 0 60 Növedékfokozó gyérítés Rostfa Véghasználat Egyéb iparifa 1 Összesen Tüzifa 23

13 Év Mővelet Kitermelt fatérfogat brm3/ha Akác - minıségi fatermesztés Költség Árbevétel Jövedelem Választékok Véghasználati fatérfogat nm3/ha I. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, tisztítás Fagyártmányfa Törzskiválasztó gyérítés Papírfa 0 23 Növedékfokozó gyérítés Rostfa 0 40 Véghasználat Egyéb iparifa 32 Összesen Tüzifa 211 II. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, tisztítás Fagyártmányfa Törzskiválasztó gyérítés Papírfa 0 22 Növedékfokozó gyérítés Rostfa 0 35 Véghasználat Egyéb iparifa 35 Összesen Tüzifa 190 III. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, tisztítás Fagyártmányfa Törzskiválasztó gyérítés Papírfa 0 22 Növedékfokozó gyérítés Rostfa 0 30 Véghasználat Egyéb iparifa 32 Összesen Tüzifa 165 IV. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, tisztítás Fagyártmányfa 8 19 Törzskiválasztó gyérítés Papírfa 0 Növedékfokozó gyérítés Rostfa 0 30 Véghasználat Egyéb iparifa 27 Összesen Tüzifa 120 V. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, tisztítás Fagyártmányfa 3 Törzskiválasztó gyérítés Papírfa 0 Növedékfokozó gyérítés Rostfa 0 25 Véghasználat Egyéb iparifa 20 Összesen Tüzifa 82 VI. Fatermési osztály 41 1 I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, tisztítás Fagyártmányfa 0 Törzskiválasztó gyérítés Papírfa 0 Növedékfokozó gyérítés Rostfa 0 20 Véghasználat Egyéb iparifa 8 Összesen Tüzifa 33

14 Év Mővelet Kitermelt fatérfogat brm3 Nemes nyár - minıségi fatermesztés Költség Árbevétel Jövedelem Választékok Véghasználati fatérfogat nm3/ha I. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, nyesés Fagyártmányfa 57 6 Elıhasználat Papírfa Véghasználat Rostfa 9 Összesen Tüzifa 1 II. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, nyesés Fagyártmányfa 36 7 Elıhasználat Papírfa Véghasználat Rostfa 6 Összesen Tüzifa 0 III. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, nyesés Fagyártmányfa 10 8 Elıhasználat Papírfa Véghasználat Rostfa 5 Összesen Tüzifa 11 IV. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, nyesés Fagyártmányfa 17 9 Elıhasználat Papírfa Véghasználat Rostfa 4 Összesen Tüzifa 1

15 Év Mővelet Kitermelt fatérfogat brm3/ha İshonos nyár - minıségi fatermesztés Költség Árbevétel Jövedelem Választékok Véghasználati fatérfogat nm3/ha I. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, tisztítás Fagyártmányfa Törzskiválasztó gyérítés Papírfa Növedékfokozó gyérítés Rostfa Véghasználat Egyéb iparifa 0 Összesen Tüzifa 9 II. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, tisztítás Fagyártmányfa Törzskiválasztó gyérítés Papírfa Növedékfokozó gyérítés Rostfa Véghasználat Egyéb iparifa 0 Összesen Tüzifa 8 III. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, tisztítás Fagyártmányfa Törzskiválasztó gyérítés Papírfa Növedékfokozó gyérítés Rostfa Véghasználat Egyéb iparifa 0 Összesen Tüzifa 6 IV. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, tisztítás Fagyártmányfa Törzskiválasztó gyérítés Papírfa Növedékfokozó gyérítés Rostfa Véghasználat Egyéb iparifa 0 Összesen Tüzifa 5 V. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, tisztítás Fagyártmányfa Törzskiválasztó gyérítés Papírfa 51 Növedékfokozó gyérítés Rostfa Véghasználat Egyéb iparifa 0 Összesen Tüzifa 3 VI. Fatermési osztály I. kivitel Lemezipari rönk Ápolás és pótlás Főrészrönk Befejezett ápolás, tisztítás Fagyártmányfa 24 Törzskiválasztó gyérítés Papírfa 46 Növedékfokozó gyérítés Rostfa Véghasználat Egyéb iparifa 0 Összesen Tüzifa 2

16 Év Mővelet Kocsányos tölgy- mennyiségi fatermesztés Kitermelt fatérfogat brm3/ha I. Fatermési osztály Költség Árbevétel Jövedelem 1 I. kivitel Ápolás és pótlás Befejezett ápolás, tisztítás Törzskiválasztó gyérítés Növedékfokozó gyérítés Véghasználat Összesen II. Fatermési osztály 1 I. kivitel Ápolás és pótlás Befejezett ápolás, tisztítás Tıszám csökkentés Növedékfokozó gyérítés Véghasználat Összesen III. Fatermési osztály 1 I. kivitel Ápolás és pótlás Befejezett ápolás, tisztítás Törzskiválasztó gyérítés Növedékfokozó gyérítés Véghasználat Összesen IV. Fatermési osztály 1 I. kivitel Ápolás és pótlás Befejezett ápolás, tisztítás Törzskiválasztó gyérítés Növedékfokozó gyérítés Véghasználat Összesen V. Fatermési osztály 1 I. kivitel Ápolás és pótlás Befejezett ápolás, tisztítás Törzskiválasztó gyérítés Növedékfokozó gyérítés Véghasználat Összesen VI. Fatermési osztály 1 I. kivitel Ápolás és pótlás Befejezett ápolás, tisztítás Törzskiválasztó gyérítés Növedékfokozó gyérítés Véghasználat Összesen

17 Év Mővelet Akác - mennyiségi fatermesztés Kitermelt fatérfogat brm3/ha I. Fatermési osztály Költség Árbevétel Jövedelem 1 I. kivitel Ápolás és pótlás Befejezett ápolás, tisztítás Tıszám csökkentés Véghasználat Összesen II. Fatermési osztály 1 I. kivitel Ápolás és pótlás Befejezett ápolás, tisztítás Tıszám csökkentés Véghasználat Összesen III. Fatermési osztály 1 I. kivitel Ápolás és pótlás Befejezett ápolás, tisztítás Tıszám csökkentés Véghasználat Összesen IV. Fatermési osztály 1 I. kivitel Ápolás és pótlás Befejezett ápolás, tisztítás Tıszám csökkentés Véghasználat Összesen V. Fatermési osztály 1 I. kivitel Ápolás és pótlás Befejezett ápolás, tisztítás Véghasználat Összesen VI. Fatermési osztály 1 I. kivitel Ápolás és pótlás Befejezett ápolás, tisztítás Véghasználat Összesen

18 Év Mővelet Nemes nyár - mennyiségi fatermesztés Kitermelt fatérfogat brm3 I. Fatermési osztály Költség Árbevétel Jövedelem 1 I. kivitel Ápolás Tıszám csökkentés Véghasználat Összesen II. Fatermési osztály 1 I. kivitel Ápolás Tıszám csökkentés Véghasználat Összesen III. Fatermési osztály 1 I. kivitel Ápolás Tıszám csökkentés Véghasználat Összesen IV. Fatermési osztály 1 I. kivitel Ápolás Tıszám csökkentés Véghasználat Összesen

19 Év Mővelet İshonos nyár - mennyiségi fatermesztés Kitermelt fatérfogat brm3/ha I. Fatermési osztály Költség Árbevétel Jövedelem 1 I. kivitel Ápolás és pótlás Befejezett ápolás, tisztítás Törzskiválasztó gyérítés Növedékfokozó gyérítés Véghasználat Összesen II. Fatermési osztály 1 I. kivitel Ápolás és pótlás Befejezett ápolás, tisztítás Törzskiválasztó gyérítés Növedékfokozó gyérítés Véghasználat Összesen III. Fatermési osztály 1 I. kivitel Ápolás és pótlás Befejezett ápolás, tisztítás Tıszám csökkentés Véghasználat Összesen IV. Fatermési osztály 1 I. kivitel Ápolás és pótlás Befejezett ápolás, tisztítás Tıszám csökkentés Véghasználat Összesen V. Fatermési osztály 1 I. kivitel Ápolás és pótlás Befejezett ápolás, tisztítás Véghasználat Összesen VI. Fatermési osztály 1 I. kivitel Ápolás és pótlás Befejezett ápolás, tisztítás Véghasználat Összesen

20 Energetikai célú faültetvények modelljei Üzemmód: Az energetikai faültetvények sarjaztatásos, rövid vágásfordulójú üzemmódban kerülnek kezelésre, a telepítés után vegetációs idıszak elteltével kerül sor betakarításra. Továbbiakban sarjállomány termesztése folytatódik, éves rotációban, kb évig. Fafajok: nemes nyár akác egysoros változat: 2,6 x 0,7 m Induló csemete szám db/ha (tıre vágás után lesz kb. 7-9 ezer db/ha), ikersoros változat: sortáv: 0,7-2,6-2,8-0,7 m, tıtáv: 0,7 m Induló csemete szám db/ha (tıre vágás után lesz kb ezer db/ha) A kiültetett csemete, ill. dugvány száma minimum megduplázódik, a betervezett tıre vágás következtében. Várható hozamok (3-4-5 éves rotáció): Egysoros hálózatnál: nyár: akác ikersoros hálózatnál: nyár: akác: t/ha/év t /ha/év t/ha/év 7, t/ha/év Technológiai mőveletek Tervezési munkák: Az energetikai faültetvények létesítésére kijelölt terület termıhely-feltárása, tápanyag és szermaradványok helyszíni és laboratóriumi vizsgálata (5 ha-ként egy talajgödör, ill. talajszelvényenként 3 mintavétele szükséges. Talajminta vizsgálata min eft); A termıhely vizsgálatokra alapozott kivitelezési (telepítési) és kezelési terv elkészítése, különös tekintettel a kidolgozott termesztés technológiára; Faültetvény létesítésével kapcsolatos feladatok: Az elsı évben: Terület elıkészítés: Területen lévı növényi anyag beforgatása; Tápanyag utánpótlás (ha szükséges, talajvizsgálatok alapján); Energetikai faültetvények létesítése (kidolgozott kivételezési tervek alapján):

21 Talaj-ültetés elıkészítése: középmély szántás (40-50 cm mélységben); ualajfelszín elegyengetése: barázdabehúzás, simítózás; területkitőzés, sorjelölés (géppel); csemete, illetve gyökeres dugvány gépi ültetése. Faültetvények további kezelése a kidolgozott termesztés technológia szerint: Az elsı vegetációs idıszakban: akác csemeték, nyárdugványok ültetés utáni tıre vágása; talajápolás: gépi sorközápolás (tárcsázás), három alkalommal; kézi sor- és csemeteápolás (kapálás): - nyár esetén: a létesített táblák soraiban egyszer (szükség esetén kétszer); - akácnál: a vegetáció folyamán kétszer (május és július). ill.. szükség esetén vegyszeres gyomirtás. A második vegetációs idıszakban: csemeték pótlása kézzel (nagyobb foltokban elıforduló pusztulás esetében); gépi talajápolás (sorközti tárcsázással) évi 1-2-szer. A késıbbi években ( évben): betakarítás (levágás, felszedés, aprítás, beszállítás, tárolás), betakarítás utáni sorközmővelés tárcsával, májusban egy alkalommal; tápanyagutánpótlás: szerves- vagy mőtrágyaszórás (szükség esetén), az ültetvény Ültetvény megszüntetése: tuskóirtás, szántás cm mélységben.

22 Akác fafaj 2.6 m x 0.7 m ültetési hálózat, 8 x 3 éves vágásforduló, 1 A kalkuláció alapadatai: a létesítés költsége: 490 az egyes letermeléseket követı erdımővelési költségek: 8 x 70 = 560 a fakitermelés költsége: 3500 Ft/t ( 3500 Ft/t 1.00 a szállítás költsége: 3500 Ft/t a fakitermelés naturális hozama (apadék: 5 %) 3.évben 18 t/ha = 17.1 t/ha= 17.1 t/ha 6.évben 18 t/ha = 17.1 t/ha= 17.1 t/ha 9.évben 18 t/ha = 17.1 t/ha= 17.1 t/ha 12.évben 18 t/ha = 17.1 t/ha= 17.1 t/ha 15.évben 18 t/ha = 17.1 t/ha= évben 18 t/ha = 17.1 t/ha= évben 18 t/ha = 17.1 t/ha= évben 18 t/ha = 17.1 t/ha= évben 18 t/ha = 17.1 t/ha= 17.1 t/ha összesen: 162 brm3/ha = nm3/ha = t/ha a fakitermelés árbevétele: Ft/t A fatermesztés jövedelme: diszkont faktor diszkont érték 0. év év év év év év év év év év összesen: összesen: E-06 Az éves átlagos jövedelem: belsı kamatláb (p) = 2.04 % év = 7.55 /év