A HR tevékenység célcsoportjai. Célcsoportok. A szervezet dolgozói. A vezetők
|
|
- Klára Pap
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A HR tevékenység célcsoportjai Írta: Dr. Nemeskéri Gyula Az üzleti HR-től alapvető elvárás, hogy az emberi erőforrás fejlesztés és gazdálkodás rendszerei támogassák a termék előállítás és a gazdálkodás folyamatait. A HR-nek meg kell ismerni a szervezet alapvető értékképző folyamatait ahhoz, hogy meg tudja teremteni a lehetőségeket, illetve ki tudja dolgozni a konkrét megoldásokat a tudás hasznosulásához. Az emberi erőforrás minél jobb értékesülése 1 a szervezetben feltételezi, hogy a HR ne általában, hanem differenciáltan foglalkozzon az emberi erőforrás problémáival. Ezzel a rendelkezésére álló korlátos erőforrásait azokra a célcsoportokra tudja koncentrálni, amelyek leginkább szolgálják a szervezeti célokat, az eredményességet. Először is azt kell tisztázni, mi számít célcsoportnak a HR szempontjából. Nem egyszerű a kérdés megválaszolása. Legegyszerűbb megoldás, ha a megoldandó problémák keletkezési helye, valamint a felmerülő problémák megoldásában érintettek szerint különböztetjük meg a szervezet tagjait. Így célcsoportnak tekinthetjük a szervezet dolgozóit, a vezetőket, a szervezetek valamilyen szempont szerint megkülönböztethető csoportjait (például pályakezdők, fiatalok, valamilyen tudással nem rendelkezők, egy termékláncban dolgozók, elbocsátásra kerülők stb.), a szervezetbe jelentkezőket, egy konkrét dolgozót a személyes problémája alapján. Célcsoportok A szervezet dolgozói A vezetők A szervezet valamilyen szempont szerint megkülönböztetett csoportjai (pl. pályakezdők) A szervezetbe jelentkezők Egy konkrét dolgozó a személyes problémája alapján Mivel számos szempont létezik, és ezek a szervezetben bekövetkező változásoktól függően időről időre változhatnak, ezért teljes körűen nem lehet a célcsoportokat meghatározni. Szűkítést javaslunk, vagyis csak azokra a célcsoportokra koncentrálunk, amelyek a szervezet eredményességének 1 Az értékesülés fogalma alatt azt értjük, hogy a szervezet ismeri a tagjai kompetenciáit, lehetőséget teremt ahhoz, hogy munkatársa minél jobban hasznosítsa kompetenciáit a szervezet érdekében. Az a kompetencia, amelyet a szervezet nem vesz igénybe, nem termel értéket, sőt elkophat, így elvész nemcsak a szervezet számára, hanem előbb utóbb az egyén számára is.
2 2 növelésében kiemelt jelentőséget kaphatnak. E szerint önkényesen (és eddigi tapasztalataink szerint) az alábbi célcsoportokat határoztuk meg: A szervezet azon tagjai, akik - kompetenciájuk (tudásuk) szerint - az értékteremtésben játszott szerepük szerint - stratégiai szerepük szerint - az emberi kockázat szerint megkülönböztethető csoportokba sorolhatók. A felsorolt célcsoportokban minden lényegesebb bizonyítás nélkül elfogadható, hogy mindegyik szempontnak van jelentősége abban, hogy eldöntsük, milyen a csoportba soroltaknak a hozzájárulása 2 a szervezet eredményeihez. Szerintünk az ezekbe a célcsoportokba sorolás egyértelműen végrehajtható. Ez elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy ne csak elméleti, hanem a valós csoportokat tudjunk meghatározni a konkrét HR feladatok meghatározásához és végrehajtásához. Milyen jellemzőkkel írható le a négy célcsoportot? 1) A kompetencia szerinti célcsoport A szervezet tagjait a szerint különböztetjük meg, hogy rendelkeznek-e a munkakör követelményeinek megfelelő kompetenciákkal, vagy sem. A szervezet tagjai így két csoportba sorolhatók. Az első csoportba azok sorolhatók, akik rendelkeznek a munkakörük ellátásához szükséges kompetenciákkal. Ez a dolgozói csoport is bontható tovább, azokra, akik csak a jelenlegi feladatukhoz rendelkeznek megfelelő kompetenciákkal, illetve lehetnek olyan szervezeti tagok is, akik olyan kompetenciákkal is rendelkeznek, hogy alkalmasak más munkakör betöltésére is. A másik csoportba azok a dolgozók tartoznak, akiknek hiányosak a kompetenciáik. Ők is további két csoportra oszthatók: egyik csoportba azok sorolhatók, akiknél célszerű és lehetséges kompetenciáikat fejleszteni, a másik csoport tagjainál viszont már nem érdemes a kompetenciákat fejleszteni. A fentiek alapján a kompetenciák szerint négy csoport különböztethető meg: Rendelkeznek a szükséges kompetenciákkal Csak a meglévő munkakörüket képesek eredményesen ellátni Más munkakörök ellátására is alkalmasak Nem rendelkeznek a szükséges kompetenciákkal Lehetséges és érdemes kompetenciákat fejleszteni Nem lehetséges és nem érdemes kompetenciáikat fejleszteni 2 Nem tárgyaljuk a hierarchia szerinti bontást, úgy érezzük, hogy a fenti csoportokba sorolás részben érinti a vezetőket, másrészt erre már számos megközelítés olvasható.
3 3 2) Az értékteremtésben játszott szerep szerinti célcsoportok A szervezetben lehetnek olyan munkakörök, amelyek kompetenciaigénye ugyan nem magas, mégis a szervezet profittermelő képessége ezektől a munkaköröktől nagymértékben függ. A különböző szervezeti folyamatokat, azon belül a munkaköröket, tevékenységeket meg lehet különböztetni az értékképzéshez való hozzájárulásuk szempontjából. Ennek ismeretében a HR képes a munkakörök értékét is meghatározni az alapján, hogy mennyire fontos a szerepük a szervezeti értékképzés folyamatában. Ez a megközelítés különbséget tesz értékteremtő tudás és az értékteremtésben kevésbé vagy nem fontos tudások között. Az a munkakör számít a szervezetekben értékesnek, amely létrehoz olyan változtatást a terméken, előállít olyan információt, olyan döntéseket Egy tevékenység akkor hoz, amelyek közvetlenül beépülnek a értékteremtő, ha termékbe/szolgáltatásba, és attól a termék, szolgáltatás feltétlenül szükséges a értékesebb lesz. Egy tevékenység akkor következő munkakör értékteremtő, ha feltétlenül szükséges a következő feladatainak elvégzéséhez, munkakör feladatainak elvégzéséhez, ha ezzel a ha ezzel a termék termék (információ) vagy szolgáltatás több, mint előtte (információ) vagy volt. szolgáltatás több, mint Természetese, attól függően, előtte volt. hogy a szervezet tagjai közül ki milyen értékes munkakör betöltésére alkalmas, értékkülönbség van a szervezet tagjai között is. Vagyis ezen értékkülönbségek szerint a szervezet tagjai különböző csoportokba sorolhatók. A besoroláshoz előbb a folyamatokat, tevékenységeket kell megkülönböztetni az értékképzés szempontjából, majd attól függően, ki milyen értékű tevékenységet tud ellátni, a szervezet tagjait is minősíteni lehet. A munkaköröket az értékteremtésben játszott szerepük szerint 4 célcsoportba sorolhatjuk: - A főfolyamatba tartozó munkaköröket, tevékenységeket ellátó dolgozók - A főfolyamatot koordináló munkaköröket, tevékenységeket ellátó dolgozók - A főfolyamatokat támogató folyamatokhoz tartozó munkaköröket, tevékenységeket ellátó dolgozók - Az értékteremtésben szerepet nem játszó munkaköröket, tevékenységeket ellátó dolgozók. 3) A stratégia szempontjából fontos szerep szerinti célcsoportok A munkaköröket a szervezetben belül betöltött stratégiai fontosságuk is megkülönbözteti egymástól. A szervezetekben a stratégia kidolgozása és megvalósítása szempontjából eltérő szerepe és feladata lehet a szervezet tagjainak. Ez attól függ, milyen munkakörben dolgozik és annak milyen a szervezetben betöltött stratégiai szerepe. Vagyis a dolgozó értéke nemcsak a munkakörének tudásigényétől függ, hanem stratégiai fontosságától is. Egy munkakör akkor értékes a szervezet számára, ha a betöltője a szervezet stratégiájának kidolgozásában, illetve megvalósításában kiemelkedő szerepet játszik. Azoknak a munkaköröknek is nagy a jelentősége, amelyek a stratégia elfogadtatásához a változásmenedzselési feladatokat látnak el. A szervezet elemi érdeke, hogy ezen
4 4 munkaköreit megkülönböztesse azon munkaköröktől, amelyek a távlati célok meghatározására és megvalósítására való közvetlen ráhatása lényegesen kisebb. Stratégiai szempontok alapján az alábbi célcsoportokat emelhetjük ki: - A stratégia kidolgozásában kulcsszereppel rendelkező munkakörökben dolgozók (ezek részben vezetők lehetnek, részben egy egy szakterület a stratégia irányától függően) - A stratégia elfogadtatásában, a változások menedzselésében kulcsszereppel rendelkező munkakörökben dolgozók - A stratégiamegvalósításában kulcsszereppel rendelkező munkakörökben dolgozók 4) Az emberi kockázat szempontjából kiemelhető célcsoportok A szervezetekben a nem megfelelően elvégzett tevékenység, vagy a nem megengedett viselkedés károkat okozhat. Az emberi kockázat leszűkített értelmezése szerint az ember a szervezetben azért jelent kockázatot, mert - valamit megtesz, amit nem lett volna szabad megtennie, - illetve valamit nem tesz meg, amit meg kellett volna tennie. Az embert a szervezetben számos hatás éri, amelyek cselekvését befolyásolják. Ebből következően az emberi kockázat egyrészt az ember jellemzőitől, másrészt azoktól a szervezeti hatásoktól függ, amelyek az ember tevékenységét, illetve viselkedését befolyásolják. Az emberi kockázat kettős eredetű, egyrészt az ember sajátságos egyéni jellemzője, másrészt a szervezeti hatások következménye. Éppen ezért az emberi tulajdonságok vizsgálata önmagában még nem elegendő az emberi cselekvések megértéséhez, magyarázatához. A munkakörök jellemzőiből adódó kockázatok szerinti célcsoportok meghatározása: Az emberi hibázások visszavezethetők azokra az embert érő terhelő hatásokra, amelyek a szervezeti és vezetési kultúrából, a szervezet nem megfelelő működési jellemzőiből, a munkafeladat, a munkakörnyezet, a munkahely nem megfelelő kialakításából fakadhatnak. Például egyes szervezeti jellemzők jelentős terheléssel járhatnak. A folyamatos stressz, a nagyfokú figyelemkoncentráció, a pszichés telítődés, a szorongás, a depresszió és még folytatható a terhelések sora, kiváltják a szervezetben dolgozók túlterhelését, amelynek következtében megnőhet egyrészt az egészség károsodásának, másrészt a téves cselekvéseknek, hibázásoknak, a baleseteknek az előfordulási valószínűsége. Az emberi kockázatok szerinti célcsoportok kialakításával célirányosan lehet olyan egészségügyi, ergonómiai, és a szervezet szociális klímáját érintő problémákkal foglalkozni, amelyek a tartós munkavégző képesség megőrzéséhez, a komfortérzés kialakulásához, az elköteleződéshez vezetnek, és végső soron befolyásolják a szervezetek eredményességét, a munkaerő megtartását, az egyéni átélt biztonságérzet a növekedését. A szervezet tagjait attól függően, hogy a munkakörében milyen terhelések érik, az alábbi célcsoportokba sorolhatjuk:
5 5 - Kiemelten nagy kockázatú munkakörökben dolgozók: Azoknak a csoportja, akiket munkafeladataik ellátása közben olyan terhelőhatások érik a munkaidő jelentős részében, amely következtében egészségük, munkavégző képességük már veszélyben van. Azonnal szükségesek lennének olyan megoldások, amelyek a terheléseket csökkentenék. - Nagy kockázatú munkakörökben dolgozók: Esetükben terhelőhatások expozíciós ideje rövidebb, ennek következtében egészségük, munkavégző képességük még azonnal nincs veszélyben, de a káros hatások kumulálódása miatt ezeknél a dolgozóknál is már gondolni kell a terhelések csökkentésére. - Elhanyagolható kockázatú munkakörökben dolgozók: Azoknak a csoportja, akiknek munkakörében nincs jelentős terhelő hatás, és egészségük, munkavégző képességük még hosszabb ideig nincs veszélyben. A dolgozók besorolásához előzetesen meg kell határozni a munkahelyek emberi kockázatát. 3 A szervezetben dolgozó ember jellemzőiből adódó kockázatok szerinti célcsoportok meghatározása: Azzal, hogy az ember belép egy szervezetbe, egyben kockázatot is visz be a munkahelyére. Például azzal, hogy nem ismerjük pontosan kompetenciáit, motivációit, morális szintjét, nem ismerjük, bizonyos helyzetekben hogyan fog viselkedni. Nem elegendő csak a munkakörből eredő kockázatokat figyelembe venni, szükség van az emberi jellemzők szerint is a veszélyek megkülönböztetése. Ez teoretikusan belátható, a megvalósítása azonban jelentős korlátokba ütközik. Olyan személyenkénti vizsgálatokra lenne szükség, amelyből következtetéseket lehet levonni arra vonatkozóan, hogy az egyén hogyan fog a szervezetben teljesíteni, bizonyos helyzetekben hogyan fog viselkedni. Igényes, az emberi kockázatra előre felkészülő szervezetek munkapszichológiai alkalmasság vizsgálatok keretében próbálják valószínűsíteni azt, hogy a szervezetbe jelentkező milyen kockázati tényezőt jelent a szervezet számára. 4 Ez a megoldás már objektív támpontot nyújt az ember jellemzőinek értékeléséhez és lehetőséget ad a beválás valószínűsítésére. Sajnos a szervezetek nagy része megelégszik a kiválasztásnál interjúkkal, és így semmilyen objektív, megbízható információja nincs arról, milyen potenciális veszélyekkel, kockázatokkal vesz fel valakit. Mivel nincsenek bemeneti adatok a szervezet tagjainak jellemzőiről, csak indirekt módon, a szervezetben tanúsított magatartásuk alapján következtethetünk arra, hogy egy-egy személy milyen kockázatot jelent a szervezet számára: Mik lehetnek ezek a figyelmet felhívó jelenségek? 3 Az Ergofit Kft. egy olyan módszertant dolgozott ki, amely lehetővé teszi a termelő munkahelyeken jelentkező ergonómiai kockázatok feltárását, elemzését és értékelését. A módszertan szakszerű alkalmazásával azonosíthatók és előre jelezhetők a fizikai és/vagy mentális egészségkárosodást eredményező kockázati tényezők és a várható következményeik. A módszer-együttes alapvetően kvalitatív jellegű szakértői becsléseken alapul, és az így kapott eredmények az ergonómiai természetű kockázatok relatív nagyságát kellő relevanciával jelzik. 4 Adorjáni Mária: Az operátorok kiválasztásának néhány módszertani sajátossága. Munkaügyi Szemle. 50. évfolyam szám.
6 6 betegállományban eltöltött idő növekedése igazolatlan hiányzások figyelmeztetések (szóbeli, írásbeli), fegyelmi ügyek ittas állapot, kábítószer-fogyasztás a munkahelyen vagy a munkára jelentkezéskor passzív magatartás, a kezdeményezések hiánya "nehéz ember" magatartás (pl. csak kritizáló magatartás, munkatársakat lázító magatartás) teljesítmény ingadozása a stressz, a kiégés jelei balesetek, kvázi balesetek száma, munkavédelmi szabályok súlyos vagy többszöri megszegése a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése (pl. gondatlan vagy szándékos károkozás, titoktartás megszegése stb.) Természetesen egy ilyen szempontlista a szervezeti kultúra, a belső értékek sajátosságai alapján tovább bővíthető. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az egyes szempontok alakulását több kockázati tényező együttesen is befolyásolhatja (Például a szervezetben, a munkahelyen eltöltött idő, a kor, az egészségi állapot, az iskolázottság, a szocializáció alapján kialakult kulturális szokások stb.). Mielőtt bármilyen csoportba sorolnánk a dolgozókat, célszerű azokat a tényezőket előzetesen kiszűrni, amelyeknek az emberi kockázat szempontjából nincs, vagy elenyésző a hatásuk, nehogy olyan helyzet alakuljon ki, amely az emberi méltóságot sérti, diszkriminatív, illetve nem vesz figyelembe olyan személyiségjellemzőket (például introvertáltság), amelyeknek megjelenése hasonlíthat a kockázatra utaló jelenségekhez, de nem járnak a szervezetre negatív következményekkel. Mivel nem áll rendelkezésre egyértelmű, objektív módszer a személyes kockázatok meghatározására, olyan közvetett lehetőséget kell keresni, amely még kellő megbízhatóságú a szervezet tagjainak megítéléséhez. Ez a lehetőség a vezetők véleményének strukturált kikérése. Ők közvetlen és személyes tapasztalatokkal rendelkeznek munkatársaik viselkedéséről és feltételezhető, hogy megalapozott véleményük van munkatársaikat teljesítmény és viselkedés alapú minősítéséhez. 5 A vezetők az alábbi csoportokba sorolhatják beosztottaikat: - Azok, a kiknek tapasztalt viselkedése nagy kockázatot jelent a szervezet számára. 5 Azokban a szervezetekben, amelyekben sikeresen alkalmazzák a teljesítményértékelési rendszert, feltételezhető, hogy a magatartásra vonatkozóan is megfogalmaznak értékelési szempontokat. A vezetők így rendelkeznek olyan információkkal, amely alapján könnyebben meghatározhatók a szervezetre kockázatos emberek.
7 7 - Azok, akik általában elfogadható módon viselkednek, de vannak helyzetek, amikor viselkedésük kiszámíthatatlan, vagy nem elfogadható módon viselkednek. - Azok, akiknek viselkedésről még nincsenek megalapozott vélemények. - Azok, akik különböző helyzetekben már bebizonyították, hogy lojálisak a szervezethez, és magatartásuk konstruktív, támogató, az elvártaknak megfelelő. A dolgozók besorolása A fentiekben ismertetett négy szempont alapján megkülönböztetett célcsoportok szerint egy dolgozó akár több csoportba is sorolható. A leírásokból az is nyilvánvaló, hogy egyes célcsoportok tagja értékesebbek a szervezet számára, sőt vannak olyan célcsoportok, amelyekbe besorolt dolgozók szervezetben maradása nem kívánatos. A szempontoknak különböző lehet a fontossága. A szervezet dolgozóinak csoportokba besorolásához az alábbi sorrend javasolható: - Először az értékteremtés szempontja szerint érdemes a besorolást elvégezni. - Ezek után már csak az értékteremtésben fontos szerepet játszók esetében érdemes elvégezni a kompetenciaigények szerinti besorolást. - Az emberi kockázat értékelését ezek után érdemes elvégezni leszűkítve az értékteremtésben fontos szerepet betöltő és magas szintű kompetenciaigényű munkaköröket betöltőkre. A fentiek alapján összefüggés határozható meg a különböző szempontok alapján meghatározott értékes munkakörök és az emberi kockázat között. Minél értékesebb egy munkakör, annál inkább érzékenyebb arra, hogy milyen értékelésű dolgozó tölti be. Például minél értékesebb egy munkakör a szervezet számára, annál kevésbé engedhető meg, hogy kiemelten nagy, vagy nagy kockázatú munkakörökben dolgozók töltsék be ezeket a munkaköröket. A stratégiai szerep nem minden szervezetben és nem állandóan jelenik meg. Ha ezen szempont szerinti értékelésre is szükség van, azt célszerű az értékteremtés szempontja után elvégezni.
Az első dél-dunántúli regionális humán erőforrás konferencia Pécs, április 13.
lájhpá Mennyibe kerül nekem, ha felmond egy kolléga, újat kell találnom és betanítanom? Mennyit fordítsak a képzésekre és motiválásra? Az első dél-dunántúli regionális humán erőforrás konferencia Pécs,
RészletesebbenAZ ÜZLETI HR NEMESKÉRI GYULA 1
NEMESKÉRI GYULA 1 AZ ÜZLETI HR A 21. században számos olyan kihívással kell a szervezeteknek szembenéznie, amelyekre adott válaszokban újra kell értelmezni a személyzeti munkát is. Az a szervezet, amely
RészletesebbenA kiválasztási eljárások megbízhatósága és gazdaságossága
NEMESKÉRI GYULA A kiválasztási eljárások megbízhatósága és gazdaságossága A kiválasztás egy olyan, jelen időben megvalósuló tevékenység, melynek hatása, eredményessége mindenképpen a jövőben (vagyis a
RészletesebbenMunkakörtervezés és -értékelés
Munkakörtervezés és Emberierőforrás-menedzsment Dr. Finna Henrietta egyetemi adjunktus Dr. Finna Henrietta: Atipikus foglalkoztatás Munkakör-áttervezés A munkakörtervezés egy olyan folyamat, amelyben egy
RészletesebbenHOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A
HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS
RészletesebbenKOVÁCSNÉ DR. SZEKÉR ENIKŐ BV. EZREDES FŐOSZTÁLYVEZETŐ PROJEKT SZAKMAI VEZETŐ
-VEKOP-16 A VERSENYKÉPES KÖZSZOLGÁLAT SZEMÉLYZETI UTÁNPÓTLÁSÁNAK STRATÉGIAI TÁMOGATÁSA - A CÉLTERÜLETEK RÖVID BEMUTATÁSA KOVÁCSNÉ DR. SZEKÉR ENIKŐ BV. EZREDES FŐOSZTÁLYVEZETŐ PROJEKT SZAKMAI VEZETŐ BUDAPEST
RészletesebbenWellbeing Konferencia
Wellbeing Konferencia Fókuszban a munkaerő megtartása 2017. 02. 20-21-22. Stressz-M gyakorlati tapasztalatok Előadó: Faragó István Legjobb munkahely Új trendek Technológiai fejlődés Wellbeing - Stressz
RészletesebbenSTRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON
STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy
RészletesebbenSZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B
SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 Egységesen eredményesebben
RészletesebbenHírlevél 3. Munkahelyi kockázatok és azok megelőzése, a Munkavédelmi Érdekképviselet feladata
Hírlevél 3. Munkahelyi kockázatok és azok megelőzése, a Munkavédelmi Érdekképviselet feladata GINOP-5.3.4-16-2016-00031 Legfőbb érték az ember- munkavédelem a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése,
RészletesebbenVálasz a klienskört HIBAS Válasz piacot HIBAS. SC Kérdés
While vezetői teljesítmény javítására szintetizált elméletének kategóriái, kivéve rejtett képességek, szakértelem szervezeti rendszerek, ösztönzők teljesítmény HELYES kognitív támogatás A stratégiai hatás
RészletesebbenSzervezeti magatartás I december 03.
Szervezeti magatartás I. 2007. december 03. Szervezeti változások, változásmenedzsment Szervezeti változás Fogalma: A SZERVEZETEK LÉNYEGES JELLEMZŐIBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁS Kiváltó tényezők: MUNKAERŐ TECHNOLÓGIA
RészletesebbenLemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer - szabályozás. Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság
Lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer - szabályozás Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság 1 Oktatáspolitikai ajánlások EU 2020 stratégia Európai Tanács,
RészletesebbenA klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése
TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése
RészletesebbenAz alábbi szervezeti jellemzők határozhatják meg az elvárásokat:
Dr. Nemeskéri Gyula Az értékesítők toborzása és kiválasztása Egy szervezet értékteremtő folyamatában az értékesítők nagyon fontos szerepet töltenek be. Hiába hoz létre értékes dolgokat, szolgáltatásokat
RészletesebbenMC Kérdés. SC Kérdés. SC Kérdés
Melyik a helyes válasz? (több helyes válasz is lehetséges). A távmunka definíciója szerint három feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie a hatékony távmunkához: a kialakított távmunkahely HELYES info-tele-kommunikációs
RészletesebbenAktualitások a minőségirányításban
1 Aktualitások a minőségirányításban Önálló területek kockázatai Előadó: Solymosi Ildikó TQM Consulting Kft. ügyvezető TQM szakértő, munkavédelmi szakmérnök, vezető auditor A) A munkahelyi egészségvédelemmel
Részletesebben11.tétel. - A jó munkahely kritériumai, személyi és tárgyi feltételei
11.tétel 10. Ön egy utazásszervező irodában menedzserként dolgozik, ahol fontosnak tartják a munkatársak motiválását, jutalmazását. Önt bízzák meg azzal, hogy válassza ki a legjobban dolgozó munkatársakat,
RészletesebbenTÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása,
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenA BESZERZÉS HUMÁN MENEDZSMENT OLDALA
A BESZERZÉS HUMÁN MENEDZSMENT OLDALA MUNKAERŐ-TOBORZÁS UTÁNPÓTLÁS KÉRDÉSE Bányai Réka, Soós Anna Kinga 2016 1 2 3 4 Bevezetés Miért nem talál a HR és a beszerzési vezető kvalifikált beszerzőt? Utánpótlás
RészletesebbenMUNKATÁRSI TELJESÍTMÉNY MENEDZSMENT A LOGISZTIKÁBAN
MUNKATÁRSI TELJESÍTMÉNY MENEDZSMENT A LOGISZTIKÁBAN A PROGRAMRÓL Napjainkban a logisztikai területeken vezetői pozíciót betöltőkre egyre több nem kizárólagos szakmai feladat is hárul, melynek részét képezi
RészletesebbenDr. Nemeskéri Gyula. A stressz felmérése
Dr. Nemeskéri Gyula A stressz felmérése A stressz felmérésének célja a munkavégzés jellemzőiből, környezetéből, a technológiából eredő azon veszélyforrások meghatározása, amelyek a munkavégzés különböző
RészletesebbenÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál
RészletesebbenDr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása
Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN
PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN OBJEKTIVITÁS ÉS MÉRHETŐSÉG BEVEZETÉSE PAK TÁJÉKOZTATÓ Programjaink célja,
RészletesebbenHumán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál. Toborzás Kiválasztás - Interjú
Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál Toborzás Kiválasztás - Interjú HRM alapfeladata: a szervezet működéséhez szükséges megfelelő munkaerő-állomány biztosítása a vállalat
RészletesebbenAz ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei
Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,
RészletesebbenAlkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai
Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók
RészletesebbenA kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában
A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának
RészletesebbenA., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI
A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI S.sz. ISO 9001:2008 ISO 9001:2015 1) vevőközpontúság vevőközpontúság 2) vezetés vezetői szerepvállalás 3) a munkatársak bevonása a munkatársak elköteleződése 4) folyamatszemléletű
RészletesebbenMunkavégzés személyes feltételei
Munkavégzés személyes feltételei z A munkavégzéshez előírt szakmai végzettség, szakmai jártasság, munkaköri orvosi alkalmasság, munkaképes állapot, a munkavédelmi oktatáson való részvétel és a biztonsági
RészletesebbenMIR. Egészség, munkabiztonság, stressz. Dr. Finna Henrietta
MIR Egészség, munkabiztonság, stressz Dr. Finna Henrietta http://www.yout ube.com/watch?v=iaeoamv8zve Munkahelyi stresszlevezetés A munkahelyi stressz faktorai Dimenziók Munkahelyi követelmények Szervezet
RészletesebbenMunkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia
Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet
RészletesebbenGondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője
Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási
RészletesebbenA KÖZSZOLGÁLATI KARRIERT TÁMOGATÓ RENDSZEREK
KÖFOP-2.1.5-VEKOP-2016 A KÖZSZOLGÁLATI KARRIERT TÁMOGATÓ RENDSZEREK - A KOMP-RENDSZER - Dr. Malét-Szabó Erika Ph.D r. alezredes főtanácsadó a Kiválasztási Munkacsoport vezetője Budapest 2018.01.26. KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16.
RészletesebbenMilton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak
Milton Kft. Tréning ajánló Elérhető tudás hiteles forrásból Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Bevezetés Tisztelt Ügyfelünk! Kedves Hölgyem és Uram! Belső,
RészletesebbenA kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF november 13
A kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF 2006. november 13 A felügyelés közeljövője a kockázat alapú felügyelés Miért? Mert a Felügyelet sok,különböző típusú és nagyságú
RészletesebbenStratégiai alapú, integrált emberi erőforrás gazdálkodás bevezetésének lehetősége a közszolgálatban
Stratégiai alapú, integrált emberi erőforrás gazdálkodás bevezetésének lehetősége a közszolgálatban Dr. Szakács Gábor egyetemi docens, kutatócsoport vezető Nemzeti Közszolgálati Egyetem Innováció Növekedés
RészletesebbenA fokozott egészségkárosodási kockázatok kezelését vizsgáló VKF munkabizottság. összefoglaló jelentése a VKF Monitoring Bizottság részére
A fokozott egészségkárosodási kockázatok kezelését vizsgáló VKF munkabizottság összefoglaló jelentése a VKF Monitoring Bizottság részére Munkavállalói és munkáltatói javaslatok az érintett munkahelyek
RészletesebbenÖsztönzés menedzsment II.
6. előadás 1 Ösztönzés menedzsment II. 2 Az egyéni munkabér a következő elemekből épül fel: 1) Alapbér 2) Törzsbér 3) Pótlék 4) Prémium 5) Jutalom ( bónusz ) 6) Kiegészítő fizetés 7) Egyéb bér 3 Az egyéni
Részletesebben2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával
Lean HR Est 2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest, Fővám tér 8., III. előadó Időpont:
RészletesebbenA túszul ejtett szervezet
A túszul ejtett szervezet avagy a munkavállaló kockázatai dr.béres Ágnes és Mártha Csenge - ADAPTO Solutions Kft. Bemutatkozás 1 1. A túszul ejtett szervezet A munkavállaló, aki túszul ejti a szervezetet
RészletesebbenOsztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból
Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból A vizsga formája: Írásbeli vizsga. A vizsga időtartama: 60 perc A vizsga leírása: A vizsgázó feladatlapot
RészletesebbenAz ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád
Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Bevezetés Az új fogalmak a TQM ből ismerősek? ISO 9001:2015 új fogalmainak az érdekelt felek általi értelmezése
RészletesebbenFoglalkozás-egészségügyi Alapellátás
Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás Foglalkozás-egészségügyi alapellátás Szakmakód: 2501 Tevékenységek progresszivitási szint szerinti besorolása Foglalkozás-egészségügy Progresszivitási szint I. alapellátás
RészletesebbenKockázatmenedzsment. dióhéjban Puskás László. Minőségügyi szakmérnök Magyar Minőség Társaság
Kockázatmenedzsment dióhéjban Puskás László Minőségügyi szakmérnök Magyar Minőség Társaság Kockázatalapú gondolkodásmód ISO 9001:2015 0.3.3 egy szervezetnek intézkedéseket kell megterveznie és végrehajtania
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
RészletesebbenMÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE
MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenA pszichológia mint foglalkozás
A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?
RészletesebbenMotivációs levél mint pályaorientációs eszköz
Motivációs levél mint pályaorientációs eszköz - Workshop terv - Eszközszükséglet: Kinyomtatott feladatlapok Korosztály: középiskolás diákoknak, elsősorban 10. évfolyamtól (fakultációválasztás, az érettségi
RészletesebbenSalva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu
Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének
RészletesebbenKommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus
Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert
RészletesebbenA 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi
A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi Tartalom n Kockázat vs. megelőzés n A kockázat fogalma n Hol található a kockázat az új szabványban? n Kritikus megjegyzések n Körlevél n Megvalósítás
RészletesebbenKépzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak
Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya Új Közszolgálati Életpálya ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001 Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú
RészletesebbenFMEA tréning OKTATÁSI SEGÉDLET
FMEA tréning OKTATÁSI SEGÉDLET 1. Hibamód és hatás elemzés : FMEA (Failure Mode and Effects Analysis) A fejlett nyugati piacokon csak azok a vállalatok képesek hosszabbtávon megmaradni, melyek gazdaságosan
RészletesebbenELEMZŐ KAPACITÁS FEJLESZTÉSE, MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése ELEMZŐ KAPACITÁS FEJLESZTÉSE, MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA Előadó: Szentesi Fekete
Részletesebben14. EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT SZAKMACSOPORT
14. EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT SZAKMACSOPORT 14.A. Egészségbiztosítás 14.1. Egészségbiztosítási szak 14.4. Egészségügyi operátor () 14.. Egészségügyi operátor (4) 14.8. Egészségügyi ügyvitelszervező 14.9.
RészletesebbenVezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai
Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai Veszprém, 6. szeptember Vezetői értékelő lap Kérjük, a megfelelő oszlopban lévő szám aláhúzásával vagy bekarikázásával
RészletesebbenVállalatfejlesztési Diagnózis
Vállalatfejlesztési Diagnózis ÚT A BELSŐ POTENCIÁL FELTÁRÁSÁHOZ Az eredmények bemutatásának tartalmi elemei Motiváció Kompetencia Eredmények A Vállalatfejlesztési Diagnózis egy olyan integrált szervezeti
RészletesebbenIndikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13.
Indikátorok és értékelés a TÁMOP T 5.4.1. projekt modellhelyszínein Domokos Tamás 2011. szeptember 13. Az értékelés különböző típusait és főbb kérdései Az értékelés típusa A fejlesztési folyamat értékelése
RészletesebbenDr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet
RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING 1.előadás az RTM koncepciója, sajátos értelmezése Dr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet Az RTM = területi marketing Egy terület versenyképességének, komparatív
Részletesebben+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved.
Rólunk Az Első Hazai Adatkezelő Kft. contact center, HR és tréning, munkaerő-kölcsönzés valamint facility management szolgáltatások nyújtásával áll Megbízói rendelkezésére. A rábízott feladatokat 2002
RészletesebbenIII. Az emberi erőforrás tervezése
BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenMOTIVÁCIÓ, KIÉGÉS október 7 Makai B. András
MOTIVÁCIÓ, KIÉGÉS 2016 október 7 Makai B. András Mire keresünk választ? Ápolás: hivatás vagy szakma Hogyan mocválunk? Elköteleződés Mi vezet a kiégéshez és mit kezdünk vele? Kapcsolodó kérdések, gondolatok
RészletesebbenKOCKÁZATFELMÉRÉSI ÉS -KEZELÉSI SZABÁLYZAT
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KOCKÁZAT FELMÉRÉSI ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT KOCKÁZATFELMÉRÉSI ÉS -KEZELÉSI SZABÁLYZAT SOPRON 2013 Jogszabályi háttér, fogalom és célmeghatározás
RészletesebbenA minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata
Mottó: A legnagyobb kockázat nem vállalni kockázatot A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata DEMIIN XVI. Katonai Zsolt 1 Ez a gép teljesen biztonságos míg meg nem nyomod ezt a gombot 2 A kockázatelemzés
RészletesebbenTermék- és tevékenység ellenőrzés tervezése
Termék- és tevékenység ellenőrzés tervezése Tirián Attila NÉBIH Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság 2016. November 15. Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia Időtáv 2013. október 8-tól hatályos
RészletesebbenMÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA
Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PIACI POTENCIÁLJÁNAK
RészletesebbenAlkalmazási eredmények és piaci igények áttekintése
Alkalmazási eredmények és piaci igények áttekintése Bevezetés Mit értünk humán biztonság alatt? Mi a humán biztonsági kockázat? A humán biztonságon a humán erőforrás-gazdálkodási (HR) tevékenység valamennyi
RészletesebbenAz értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában
Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről
Részletesebben5/2018. (III. 31.) sz. Dékáni Utasítás a Kar évi Kockázati jelentéséről
5/2018. (III. 31.) sz. Dékáni Utasítás a Kar 2018. évi Kockázati jelentéséről 1. Bevezetés (1) A kockázati jelentés célja annak bemutatása, hogy a beazonosított kockázatok milyen mértékben befolyásolják
Részletesebbenour future our clients + our values Szeptember 16. MEE vándorgyűlés 2010
MEE vándorgyűlés 2010 our clients + our values our future Az átviteli hálózati munkairányítási és eszközgazdálkodási rendszer megvalósítása 2010. Szeptember 16. A WAM projekt és azon belül az Eszközgazdálkodás
RészletesebbenA karbantartási tevékenység pszichoszociális kockázata
Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet A karbantartási tevékenység pszichoszociális kockázata Dr. Plette Richárd Osztályvezető Foglalkozás-egészségügyi Fórum, 2011. március 9. - Budapest
RészletesebbenÉRETTSÉGI VIZSGA október 20. SZOCIÁLIS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 20. 8:00. Időtartam: 120 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. október 20. SZOCIÁLIS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. október 20. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Szociális
RészletesebbenFORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.
HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG
RészletesebbenA BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX
A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése
RészletesebbenKlinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt
Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés Katonai Zsolt A szabvány alapú MIR logikája mérhető célok meghatározása folyamatok azonosítása kölcsönhatások elemzése a kívánt eredmény elérése és kockázatok
RészletesebbenTÁMOP Program Munka közben is egészségesen. Vállalati hatékonyság növelés Munkahelyi egészségfejlesztéssel. Kolarovszki Tünde.
TÁMOP 6.1.2 Program Munka közben is egészségesen Vállalati hatékonyság növelés Munkahelyi egészségfejlesztéssel Kolarovszki Tünde Szakmai vezető Personal Best Kft. 16 éve a sikeres, eredményes vállalatokért,
RészletesebbenÉs rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály
És rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály Gábor Edina, Budapest, 2016.04.13 SZÉP ÚJ VILÁG A munkaadók hajkurásszák
RészletesebbenErőforrás-biztosítás: toborzás, kiválasztás,leépítés II. rész
4. előadás 1 Erőforrás-biztosítás: toborzás, kiválasztás,leépítés II. rész 2 1. Erőforrás biztosítási módozatok 2. A belső erőforrás-biztosítás stratégiai választásai 3. Toborzás 4. A kiválasztás 5. Leépítés
RészletesebbenAbaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív
Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és
RészletesebbenA betegbiztonság ára. dr. Belicza Éva IX. BETEGBIZTONSÁGI FÓRUM június 3.
A betegbiztonság ára dr. Belicza Éva IX. BETEGBIZTONSÁGI FÓRUM http://hsmtc.hu/kutatas/neves/betegbiztonsagi-forum 2010. június 3. Miért foglalkozzunk vele? Példa: egy kórház elemzése szerint egy eszköz
RészletesebbenA képzett szakemberekért. SZFP II. Hazai Peer Review 2009
A képzett szakemberekért SZFP II. Hazai Peer Review 2009 A külsk lső értékelés s módszertana m III.1.. előad adás Szakképz pzési Önértékelési Modell ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK Emberi erőforrások Munkatársi
RészletesebbenHírlevél 2. A munkahelyi biztonság kialakítása, a Munkavédelem Országos Programjának alapelvei
Hírlevél 2. A munkahelyi biztonság kialakítása, a Munkavédelem Országos Programjának alapelvei GINOP-5.3.4-16-2016-00031 Legbb érték az ember- munkavédelem a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás,
RészletesebbenMAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET. ÜZEMBENTARTÓI JELENTÉS 2013-196-4P sz. LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY
MRSZ-REBISZ eseményszám: 8/2013 MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI SZERVEZET ÜZEMBENTARTÓI JELENTÉS 2013-196-4P sz. LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY Helyszín: Nyíregyháza repülőtér (LHNY) Ideje: 2013. július 05.
RészletesebbenTársasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában
Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában Budapest, 2010. március 25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Kalocsai Katalin Oktatási Központ Alapok A humán n tőke t elemei képzettség végzett munkával
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenX. Változásmenedzselés - kultúraváltás
BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség X. Változásmenedzselés - kultúraváltás Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási
RészletesebbenTudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es
Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi
RészletesebbenNéhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához
Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA
RészletesebbenEgészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV
Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,
RészletesebbenSzemélyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő 2/42
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenBékés Város Képviselő-testülete október 20-i ülésére
Tárgy: Békés Város Önkormányzata évi ellenőrzési terve Előkészítette: Juhos Józsefné belső ellenőrzési vezető Békési Kistérségi Iroda Véleményező Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: III/4. Döntéshozatal
Részletesebben1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI
1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI 1.1 MIT JELENT ÉS MIÉRT FONTOS A KOCKÁZATMENEDZSMEN T? A Project Management Institute (PMI) definíciója szerint a projekt egy ideiglenes
Részletesebbenorvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH
Biztosítás orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli
RészletesebbenTantárgyi program. 1. A tantárgy neve, kódja: AV_KMLA216-K5 Marketing alapjai. 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Szakály Zoltán egyetemi tanár
Tantárgyi program 1. A tantárgy neve, kódja: AV_KMLA216-K5 Marketing alapjai 2. A neve, beosztása: egyetemi tanár 3. Szak megnevezése: Kereskedelem és Marketing BA szak, levelező tagozat 4. A tantárgy
Részletesebben