Egészségügyi paradigmaváltás - fogyasztóközpontú egészségügy

Átírás

1 Egészségügyi paradigmaváltás - fogyasztóközpontú egészségügy dr. med. dr. jur. Mogyorósi Dorottya NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság szakmai főtanácsadó szeptember 10. Békéscsaba, Szt. István Egyetem

2 Paradigmaváltás - Eü bietikai alapok (legfontosabb, jogalkotást és a jogalkalmazást határozza meg) betegség kérdése betegjogok fogyasztóvédelem (élelmiszerbiztonság, kollektív döntéshozatal) jövő

3 Bioetika meghatározása: a biológiai tudásnak az emberi élettel összefüggő etikai kérdéseit tanulmányozó tudományterület a modern biológia és orvostudomány által felvetett erkölcsi kérdések szisztematikus filozófiai vizsgálata fontossága (Európa Tanács, EU) az orvosi jog jogelméleti alapjaival való összefüggés kommunikációban is kiemelkedő szerepe van

4 Története Potter, 1970, a túlélés tudománya Bioetika: a jövőbe vezető híd, 1971 II.Vh, USA (daganatsejtbeültetés, vérbaj következményei rabokon) Nürnbergi Kódex Helsinki nyilatkozat

5 Etikai felfogások vallásos felfogások alapvető, velünk született értékek alapvető emberi tapasztalatokra válasz nem vallásos felfogások liberális közösség központú egyéb

6 Liberális individualizmus jogokon, jogosultságokon alapuló elmélet egyén védelme az államhatalomtól Hobbes a jogosultságok nyelvének kidolgozása az erkölcsi és politikai érvelésekben egyéni szempontok -- közjavak?

7 közösség-központú etikai felfogások etika alapjai: közösségi értékek kommunitarianista gondoskodás-etika eset-etika alapelvekre épülő, tisztes közerkölcsiség elméletek

8 Egyéb felfogások feminizmus (genderizmus) természetgyógyászat környezetvédelem

9 Az etikai problémák tárgyalásának szintjei az emberi létezés közvetlen szintje: értékek és összefüggések szabályokban, törvényekben, normákban formális szint: alapelvek, erények világnézeti szint: filozófiák, vallások

10 Jogok etikája cselekedetekre összpontosít a szabad választás joga procedurális etika

11 A közjó etikája történelem -- vallási parancsok szekularizáció -- az igény mégsem szünt meg társadalmi túlélés

12 Alapelvek a bioetikában Nemzetközi és hazai szakirodalom 4 alapelv Állásfoglalások levezethetőek Különböző beosztások Autonómia tisztelete / bizalom Nem ártás elve Igazságosság Jótékonyság

13 A bioetikai alapelvei, egyéni autonómia Egyén önrendelkezése Betegek döntése saját testükről Informed consent Korlátozható kinek az érdekében? Meddig? Állam védheti a személyt önmagával szemben?

14 A bioetikai alapelvei, bizalom Őszinteség, bizalom a gyógyítás alapja Bizalom szerződés a beteg és az orvos között Egyenjogú orvos-beteg kapcsolatból sem rekeszthetjük ki Enélkül működésképtelen a kapcsolat

15 A bioetikai alapelvei, igazságosság, gyógyítás a beteg javára Ritka erőforrások igazságos elosztása Más betegek érdekei az ellátás során ki lehet az orvosi kísérletek alanya? Kinek válik javára a kísérlet? Akaratnyílvánításra képtelen betegek

16 A bioetikai alapelvei, az ártalom kerülése Alapelvek kollíziója önrendelkezés, magánélet, emberi élet abszolút védelme Autonómia kontra ártalomkerülés Kockázatok Fizikai értelemben csakis a beteg vállalja a gyógykezelés kockázatát, még akkor is, ha a jogi kockázat megoszlik az orvos és a beteg között Mellékhatások

17 Nem ártás alapelve Hippokratesz Nem ártás jótékonyság Kár Életminőség: mentesség Testi fájdalomtól Szenvedéstől Anyagi gondoktól

18 Nem ártás elve A kezelés eszközei: kötelező, nem kötelező Mesterséges táplálás, életfenntartó technikák Szándékolt, és csupán előrelátható hatások QUALY: életminőség mérése

19 Megfelelő szintű ellátás Kettős hatás elve: kívánt jó elérése, rossz bevállalása Cselekedet önmagában nem rossz Cél a jó hatás elérése A rossz következmény nem eszköz Egyensúly Megölni vagy hagyni meghalni Életfenntartó kezelések: visszatartás, visszavonás

20 QUALY Quality adjusted life years Károsodás mértéke, fájdalom nagysága Matematikai gondolkodás Tárgy az ember? Összehasonlításokra használható Egészségügyi közgazdaságtan

21 Cselekvőképtelen beteg Ki dönthet? Ellátási területek Egészségügyi ellátás, beavatkozás Klinikai kisérletek Szerv/szövet adományozás Döntés mi alapján?

22 Jótékonyság alapleve Cél: a beteg javának előmozdítása Nem ártás elvével összehasonlítás: nem lehet egyszerre mindenki javára cselekedni Kötelező és ideális jótékonyság Alapelvek közötti kollízió Költség, kockázat, haszon, elöny

23 Költség, kockázat, haszon, előny jótékonyság alapelve Forrás Kár Haszon/előny Kockázat/előny Költség-hatékonyság vizsgálat (CEA) Költség-haszon vizsgálat (CBA) Az élet értéke

24 Az igazságosság alapelve Társadalmi igazságosság Egyenlőség Mi alapján? Erkölcsös élet Alapvető szükségletek

25 Az igazságosság alapelvének következményei A méltányos esély A méltányos, tisztességes ellátási minimumhoz való jog Prioritások a források allokációjában Mikroallokáció Különleges gyógykezelés

26 Jog és etika, alapvetések jog, erkölcs, humánum kényszer, jog, szabadság nem az ember van a jogért, a jog az emberért tiszta jog emberhez szabott jog pozitív jog természetjog Emberi méltóság: többségi döntés eredménye? Emberi méltóság: objektív adottság? Etikai követelmények: honnan a forrás?

27 Jog és etika, társadalmi folyamatok pozitiválódása Természetjogi eszme fejlődése Görögök: természet parancsai szükségszerűek, törvényi parancsok önkényesek újkor: emberi alaptulajdonság: rendezett életre törekvés, együttműködés vagy egoizmus? kontra Társadalmi folyamatok pozitiválódása: emberi reflexióktól, döntésektől függővé válása

28 Orvosi etika és jog kapcsolata, alapkérdések ETIKA: általános etikai alapelvek érvényesülése az orvoslásban JOG: hol és milyen mértékben van szükség a jog beavatkozására úgy, hogy az erkölcsi alapelvek is érvényesülhessenek VITATOTT KÉRDÉSEKRE VÁLASZT AD társadalmi kontroll gyógyítási szabadság

29 Orvosi etika és jog kapcsolata, jogalkotás Jog: minimális morális követelményeket szab biztosítja az állami kikényszeríthetőséget Szaketikai norma: nem szabhat a jogszabálynál kevésbé szigorú etikai követelményeket Jogalkotás: a szaketika fejlettsége határozza meg

30 Betegség etikai-jogi kérdései Fogalma: nem csupán a beteség hiánya, hanem a teljes testi, pszichikai, szociális jóllét állapota (WHO) relativizálás: az adott körülményeknek megfelelő testi és pszichikai jóllét értelmezési nehézségek az egészségben eltöltött hosszú élet feltételei nemcsak az egészségügyi ellátás!

31 Betegség társadalmi kérdései Társadalmi hatások Iskolázottság - munkavállalók 30%-ának felsőfokú végzettsége -- születéskor várható élettartam magas (Mao: %) Jövedelem -- nem túlságosan nagy különbség az alacsony és a magas között Örömmel végzett munka Egészségfejlesztés (health promotion) a lakosság életvitelének és életfeltételeinek megváltoztatása, fejlesztése bioetikai fő kérdések: egészégizmus ideológiája, társadalom medikalizációja, betegség egyéni szférába utalása, autonómiapaternalizmus, adatgyűjtés, allokáció

32 Betegségmodellek A betegség rendszerszemlélete Az emberi test egyes összefüggő, rendszert alkotó részeinek beteségeit vizsgálják, kiragadva Orvosi szakterületek, túlspecializálódás, aránytalanságok teljes orvosi működésre kihat

33 Betegjogok Alkotmányban,törvényben nemzetközi szerződésben betarthatóság kérdése fogyasztó-e a beteg? (etikai modellek, és a korábban felvetett kérdések) fogyasztóvédelem az egészségügyben - nem klasszikus fogyasztó a beteg! betegjogok

34 A beteg, mint fogyasztó Európai Betegjogi Charta Alapvető jogok az emberi méltóság sérthetetlensége (1-es passzus); az élethez való jog (2-es passzus); a személyes integritáshoz való jog (3-as passzus); a biztonsághoz való jog (6-os passzus); a személyes adatvédelemhez való jog (8-as passzus); diszkrimináció mentes bánásmód (21-es passzus); a különböző vallási vagy kultúrkörökből származó egyének jogainak tiszteletben tartása (22-es passzus); a gyermekek jogai (24-es passzus); az idősek jogai (25-ös passzus); a tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jog (31-es passzus); a társadalombiztosításhoz való jog (34-es passzus); a környezetvédelemhez kapcsolódó jogok (37-es passzus); a fogyasztók védelméhez kapcsolódó jogok (38-as passzus); a lakóhely megválasztása Illetve a szabad költözködéshez való jog (45-ös passzus).

35 1. Betegségmegelőző eljárásokhoz való jog 2. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés joga 3. Tájékoztatáshoz való jog 4. Beleegyezéshez való jog 5. Szabad választás joga 6. Titoktartáshoz való jog 7. A beteg idejének tiszteletben tartásához való jog 8. A minőségi sztenderdek megtartásához való jog 9. Biztonsághoz való jog 10. Az innovációhoz való jog 11. A szükségtelen fájdalom és szenvedés elkerülésének joga 12. A személyes kezeléshez való jog 13. Panasztételi jog 14. Kártérítéshez való jog A beteg, mint fogyasztó Európai Betegjogi Charta Betegek 14 joga

36 Fogyasztóvédelem Élelmiszerbiztonság globalizálódó élelmiszerkereskedelem minőség nem garantált események széles körben válnak ismertté média - izgalombahozás kockázatok időben felismerése szükséges intézkedések időben vállalatok versenye-fogyasztói félelmek-új technológiák kockázatbecslés - függ a szereplő személyétől

37 közösségi döntéshozatal szükségessége kollektív kockázatkezelés, kockázatos döntésekben történő közösségi részvétel - DÖNTÉS társadalmi szereplők - eltérő álláspontokat be kell mutatni opponálás, megcáfolás lehetőségét biztosítani kell valóságos kommunikáció, egyenrangú szereplők álláspontok gyakorlati kihatásait is vizsgálni kell egyenlő bánásmód elve a döntéshozatal során döntéshozóknak igazolnikuk kell a döntéshozatal előkészítését, az érveket, eredményeket

38 A jövő Élelmiszerbiztonság veszélyforrások minimalizálhatók a hazai termelők és ipari szereplők helyzetének és versenyképességének javításával, prioritást élvez a hazai piacra termelő vállalkozások fejlesztéseinek és beruházásainak támogatása, emellett az egyre tudatosabb és igényesebb fogyasztók legmagasabb szintű egészség- és érdekvédelme, melyek érvényesítéséhez fűződő igényt a kellő jogszabályi módosítások elvégzése kell, hogy realizálja. Mindezek a fogyasztóvédelmi törvény által is aposztrofált cél eléréséhez szükségesek, mely szerint alapvető fontosságú, hogy a hazai fogyasztókhoz csak a biztonságos termékek, jelen tárgy vonatkozásában, a biztonságos élelmiszerek juthassanak el.

39 A jövő a megfelelőség a magyar akkreditálások nemzetközi elismerésének jelentősége, valamint a témában született több EK-rendelet érdeme. Ezek áthidaló kapocsként vezettek el a hazai jogalkotásban is megjelenő tanúsítások és laborvizsgálatok hitelességének, megbízhatóságának kiemelt minőségéhez, említve itt az akkreditálási törvény és a vonatkozó EK rendelet összhangba hozatalát, valamint a jogilag szabályozott terület hatálya alá tartozó termékek megfelelőség értékelését végző szervezetek tevékenységének, hazai kijelölésének és brüsszeli bejelentésének törvényi, kormányrendeleti, és miniszteri rendeleti szinten történő szabályozását. Kiemelendő mindezek mellett a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) bejelentése is a brüsszeli Bizottság felé.

40 Adatvédelmi biztos állásfoglalása egy élelmiszerbiztonsági kérdésben (2339/A/2005./ - Dr. Péterfalvi Attila) Álláspontom szerint valamennyi, fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó hatóság eljárásában a szélesebb nyílvánosság, a rugalmasabb tájékoztatás a kívánatos az egészséghez való jog, a fogyasztói jogok és az információszabadság érdekében. A szélesebb nyílvánossághoz egyfajta szemléletváltozás is szükséges a közigazgatásban.

41